24. fejezet – megoldások és megoldókulcs

Gyakorlati feladatok — részletes megoldások

24.1 gyakorlat — Átadás-átvételi jegyzőkönyv kitöltése

Mit gyakorol: annak a dokumentumnak az összeállítását, amely évekkel később eldönti, mit adtál át, milyen állapotban, és mit fogadott el a megrendelő.

Megoldás

Ez mintamegoldás kitalált, de következetes adatokkal. Jogszabály nem írja elő a vagyonvédelmi átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmát — nincs formanyomtatvány. Ez nem szabadság, hanem felelősség: neked kell olyan jegyzőkönyvet készítened, amely a jogi funkcióját betölti.

1. Fejrész

ATADAS-ATVETELI JEGYZOKONYV

Vallalkozo : Mintavedelem Kft., 1111 Budapest, Peldany utca 1.
             adoszam: 11111111-2-11
             a szerelo neve: ................  igazolvanyszam: ..........
Megrendelo : Minta Janos, 2222 Peldafalva, Kert utca 2.
Objektum   : csaladi haz, 2222 Peldafalva, Kert utca 2.
Szerzodes  : 2026/014. sz. vallalkozasi szerzodes, kelt 2026. marcius 2.

AZ ELJARAS MEGKEZDESE:  2026. junius 10., 09:00
AZ ELJARAS BEFEJEZESE:  2026. junius 10., 12:30

Az eljárás megkezdésének dátuma és időpontja külön sor, mert a határidőben teljesítés ehhez kötődik. Ha ez a dátum nincs a papíron, a késedelemvitában nincs mire hivatkoznod.

2. A vizsgálatok

A jegyzőkönyv hivatkozik a próbajegyzőkönyvre, és azt csatolja. Csatolás nélkül a jegyzőkönyv csak annyit mond, hogy „átadtuk"; csatolással azt is, hogy mit és milyen bizonyítékkal. Nyolc próbatétel, amelyből egy nem felelt meg:

A 6. sor hibája nem műszaki: az átjelzés működik, de a felügyeleti központban nem azonosítható a jelzés. Az operátor a szövegből dolgozik.

3. A megrendelő nyilatkozata

A három változat közül itt a B) a helyes:

„A megrendelő a művet a csatolt hibalistán szereplő, a rendeltetésszerű használatot NEM akadályozó hibákkal ÁTVESZI. A javítási határidő: 2026. június 24."

Az indoklás: a két ismert hiányosság — a megsérült vakolat és a hiányzó kábelcsatorna-fedél — esztétikai, illetve adminisztratív jellegű, a rendszer rendeltetésszerű használatát nem akadályozza; a Ptk. szerint pedig nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot.

4. Hiba- és hiánylista

Minden sorban ugyanaz a hét adat:

Mi történne a 3. pontban, ha ez a sor akadályozó kategóriájú? Akkor a megrendelő nyilatkozata nem a B), hanem a C) változat lenne: az átvétel megtagadása, konkrét indoklással és az ismételt átadás-átvétel időpontjával. A C) nem szégyen, hanem szabályos eset — de csak akkor, ha az indoklás megnevezi a hibát és azt is, miért akadályozza a rendeltetésszerű használatot. Ebben az esetben az indok ez lenne: a jelzés a távfelügyeleten nem azonosítható, tehát a kivonuló szolgálat nem tud a helyszínen célzottan intézkedni — vagyis a rendszer a vállalt szolgáltatást nem nyújtja.

5. Birtokba adás — tételesen

Két szabály, amelyet ez a táblázat érvényesít. Az egyik: az átadás után nem maradhat nálad titkolt hozzáférés — ha karbantartáshoz távoli hozzáférés kell, azt írásban, a megrendelő tudtával és beleegyezésével kell rögzíteni. A másik: kód és jelszó nem kerül a műszaki dokumentációba — külön, lezárt borítékban megy át, és az átadás tényét a jegyzőkönyv tanúsítja.

6. A jótállás kezdő napja

A JOTALLAS KEZDO NAPJA:  2026. junius 10.

Indoklás: a jótállási határidő az átadás napjától, illetve ha üzembe helyezés is történik, az üzembe helyezés napjától indul — jelen esetben a kettő egybeesik, mert az üzembe helyezést a vállalkozó ugyanezen a napon végezte el. Ezt a dátumot akkor is fel kell írni, ha egybeesik az átadással; eltérő dátumoknál a hatályos szabályt kell ellenőrizni. Ügyelni kell arra is, hogy a számla teljesítési időpontja és a jegyzőkönyv dátuma egyezzen.

7. Átadott dokumentumok

ATADOTT DOKUMENTUMOK (atveteli alairas: ..............................)
 1. Megvalosulasi ("mint epult") rendszerterv
 2. Bekotesi rajz es zonatablazat
 3. Kabelnyomvonal-rajz
 4. Beepitett anyagok es eszkozok listaja (gyari szamokkal)
 5. Meresi jegyzokonyv
 6. Probajegyzokonyv es hibalista
 7. Gyartoi felhasznaloi kezikonyv, magyar nyelven
 8. Egylapos, sajat keszitesu kezelesi utasitas
 9. Jotallasi jegy
10. Hibabejelentesi es ugyeleti elerhetoseg
11. Adatvedelmi tajekoztato es betekintesi nyilvantartas-urlap (kamera)
12. Oktatasi jegyzokonyv
13. Karbantartasi ajanlat
KULON, LEZART BORITEKBAN: a kodok es jelszavak atadasa - elismervennyel

8. Nyilatkozatok

15. TAVFELUGYELETI MEGALLAPODAS:  megkotve  (szolgaltato: ..........,
    szerzodesszam: .........., ket fuggetlen atjelzesi uttal)
16. KARBANTARTASI MEGALLAPODAS:  ELUTASITVA
    A megrendelo a karbantartasi megallapodast nem kotette meg.
    A vallalkozo tajekoztatta arrol, hogy karbantartas nelkul az
    akkumulator elhasznalodasa, az erzekelok optikajanak szennyezodese
    es a kornyezet valtozasa eszrevetlenul rontja a rendszer
    mukodokepesseget, tovabba hogy a biztositoi feltetelek
    "rendszeres es dokumentalt karbantartast" kovetelhetnek meg,
    aminek elmaradasa a vedelmi szint elvesztesevel jarhat.
    A megrendelo a tajekoztatast tudomasul vette.        alairas: ......
18. A MEGRENDELO NYILATKOZATA A RENDSZER KORLATAIROL:
    a mozgaserzekelo nem lat a butor moge; a kamerak a tervezett
    DORI-szinten dolgoznak, tehat nem minden helyzetben azonositanak;
    a rendszerbe kotott fusterzekelo NEM tuzjelzo berendezes.

A 16. pont nem üzletszerzés, hanem önvédelem: két év múlva ez a sor a különbség a szakmai vita és a kártérítési per között.

9. Zárás

Kelt: Peldafalva, 2026. junius 10.

Megrendelo reszerol: ..............................  (nev, alairas)
Vallalkozo reszerol: ..............................  (nev, alairas)
A szerelo igazolvanyszama: ........................

10. Önellenőrzés — melyik sor véd meg?

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha a 24.8 A) blokkjának mind a tizenkét eleméhez tartozik sor (akkor is, ha „nem releváns"), ha az eljárás megkezdésének dátuma és időpontja külön szerepel, ha a próbatételek közt van nem megfelelt, ha a megrendelői nyilatkozat a B) változat, indoklással, ha a hibalista mind a hét adatot tartalmazza és a határidők konkrét dátumok, ha a birtokba adás tételes, és ha a jótállás kezdő napja külön sorban, indoklással áll. Elfogadható más cégnév, dátum és hibalista, ha következetes. Rossz a megoldás, ha kód vagy jelszó kerül a műszaki dokumentációba, ha a hibalistán „majd javítjuk" áll határidő helyett, vagy ha a nem akadályozó hibák miatt az átvétel megtagadását javasolja.

Gyakori hiba

• Az eljárás megkezdésének időpontját kihagyja. Hiba, mert a határidőben teljesítés ehhez kötődik: enélkül a késedelemvitában nincs mire hivatkozni.
• Határidő nélküli hibalistát készít. Hiba, mert dátum nélkül a lista díszlet — a „majd javítjuk" nem határidő, és a lista soha nem zárul le.
• Nem akadályozó hiba miatt tagadtatja meg az átvételt. Hiba, mert a törvény szerint nem tagadható meg az átvétel olyan hiba miatt, amely a rendeltetésszerű használatot nem akadályozza.
• A kódokat a zónatáblázat aljára írja. Hiba, mert a dokumentáció sok kézen megy át: egyetlen fénymásolat kinyitja a rendszert bárkinek, aki hozzáfér a dossziéhoz.
• A karbantartás elutasítását nem rögzíti. Hiba, mert később éppen ez lenne a bizonyíték arra, hogy tájékoztattad a következményekről.

24.2 gyakorlat — Próbaterv és hibalista egy meglévő rendszerre

Mit gyakorol: a próbaterv összeállítását az eszközlistából, a hibalista vezetését és a javítás utáni visszaellenőrzés helyes körének kijelölését.

Megoldás

Ez mintamegoldás kitalált, de reális eredményekkel; kettő szándékosan hibás.

1–2. Próbaterv és a kitöltött táblázat

A próbalistát az eszközlistából kell generálni, mert így nem maradhat ki a nehezen elérhető padlástéri vagy pince végi eszköz — az a klasszikus, amelyik évekig kipróbálatlan marad. Minden jó próbasorban négy dolog van: mit próbáltál, hogyan, mit vártál, mit kaptál — és hogy megfelelt-e.

3. Hibalista a nem megfelelt sorokból

Mindkettő akadályozó kategóriájú, mert az első esetben egy védett terület egy része lefedetlen, a másodikban pedig a jelzés rossz helyre irányítja a beavatkozást.

4. Visszaellenőrzés: mit kell újratesztelni, és miért?

A visszaellenőrzés első szabálya: nem elég a hibás elemet újrapróbálni — azokat a funkciókat is újra kell tesztelni, amelyekre a javítás kihathatott. A javítás maga is beavatkozás: kibontasz egy sorkapcsot, és lecsúszik a szomszédos ér.

A visszaellenőrzést ugyanolyan jegyzőkönyvvel kell dokumentálni, mint az eredeti próbát — nem elegendő egy üzenet —, és a hibalista akkor zárul le, ha minden sor mellett szerepel a javítás és a visszaellenőrzés dátuma és két aláírás.

5. Vizsgára készülve

Ez a két sor a fejezet lényege: a sétateszt azt bizonyítja, hogy az érzékelő lát; a zónapróba azt, hogy a központ jól értelmezi, amit lát. A kettő nem helyettesíti egymást.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha a próbaterv mind a hat oszlopot tartalmazza, ha minden eszközre jut legalább egy sor, ha az „észlelt eredmény" oszlop a megfelelt soroknál is ki van töltve, ha legalább két hibás eredmény van, ha a hibalista mind a hét adatot tartalmazza kategóriával és dátumos határidővel, és ha a visszaellenőrzésnél nem csak a javított elem, hanem a beavatkozás által érintett funkciók is szerepelnek indoklással. Az 5. pontnál más példa is elfogadható, ha a sétateszt és a zónapróba különbsége helyesen van kimondva. Rossz a megoldás, ha csak a hibás sorokat tölti ki, vagy ha a visszaellenőrzés egyetlen próbára szorítkozik.

Gyakori hiba

• A sétatesztet és a zónapróbát összevonja. Hiba, mert más-mást bizonyítanak: az egyik a lefedést, a másik a programozást — és a leggyakoribb rejtett hiba, a felcserélt zóna, csak az utóbbival derül ki.
• A megfelelt soroknál üresen hagyja az „észlelt eredmény" oszlopot. Hiba, mert így nem az van dokumentálva, hogy mit kaptál, csak az, hogy elégedett voltál.
• A javítás után csak a javított elemet próbálja újra. Hiba, mert a javítás mellékhatását adja át: a megbontott sorkapocs, a kicserélt érzékelőben maradt lezáró, az alaphelyzetbe álló beállítás mind ide tartozik.
• A nehezen elérhető eszközt kihagyja. Hiba, mert éppen az marad évekig kipróbálatlan — ezt előzi meg, ha a próbalistát az eszközlistából generálod.

Tudáspróba — megoldókulcs

1. feladat — feleletválasztós Megoldás: b) Indoklás: A Ptk. 6:247. § (2) második mondata kimondja: „Az átadás-átvétel időtartama harminc nap." Ez törvényi szabály, de diszpozitív: alapértelmezés, amelytől a felek a szerződésben eltérhetnek (lásd 24.7). Ezért az a) és a c) egyaránt téves.

A d) a fejezet legfontosabb csapdája. Két harminc nap van a Ptk.-ban, és véletlenül ugyanaz a szám: a 6:247. § (2) az átadás-átvételi eljárás időtartama, a 6:130. § pedig a pénztartozás teljesítési határideje — eltérő megállapodás hiányában a számla vagy a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc nap (lásd 24.7 figyelmeztetése és a 25. fejezet). Két különböző szabály, két különböző tárgykör, két különböző kezdő időpont. Ha ezt összemosod, az azt jelenti, hogy egyiket sem érted.

2. feladat — felelet-kiegészítős Megoldás: a vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos vizsgálatokat. Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. Ha a megrendelő az eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be. Indoklás: A Ptk. 6:247. § (1)–(4) bekezdései, idézve a 24.7-ben. A „megkezdődik" szó a szerelőt védi: ha időben nekiálltál, és a megrendelő húzza az időt, az nem a te késedelmed. Az „üzletágban szokásos" fordulat pedig a szakmára tolja a felelősséget — ezért lesz a próbasor elmulasztása szerződésszegési kockázat (lásd 24.2).

3. feladat — párosítási

Indoklás: A 24.2. ábra üzenete és a 24.3 alfejezet felosztása: egyik próba sem helyettesíti a másikat. A sétateszt a lefedést (fizika), a zónapróba a programozást (logika), a szabotázspróba a támadás elleni védelmet igazolja — utóbbi azért 24 órás jelzés, hogy a betörő ne szerelhesse szét a rendszert napközben, hatástalanított állapotban. Az akkumulátoros próba azért kritikus, mert a betörés és az áramszünet gyakran ugyanaz az esemény (lásd 24.4).

4. feladat — igaz-hamis Megoldás: - a) Hamis. Jogszabály nem írja elő a vagyonvédelmi átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmát: nincs formanyomtatvány, nincs kötelező tartalomjegyzék (lásd 24.8; ugyanez igaz a próbajegyzőkönyvre, lásd 24.2). Helyesen: ez nem szabadság, hanem felelősség — neked kell olyan jegyzőkönyvet készítened, amely a jogi funkcióját betölti. - b) Igaz. Üzemi állapotban a visszajelző LED le van tiltva, hogy a betörő ne tudja a mozgásával feltérképezni a lefedést; a teszthez engedélyezzük, utána kötelezően visszatiltjuk (lásd 24.3 sétateszt-lépéssorának 2. és 8. lépése). - c) Hamis. A hurokszakadásra a központnak szabotázst (hibát) kell jeleznie, nem riasztást — a lezáró ellenállásos hurok éppen attól ér valamit, hogy a négy állapot elkülöníthető (lásd 24.3 és a 14. fejezet). Helyesen: ha a szakadásra riasztás jön, a lezárás rossz helyen van, jellemzően a központnál, nem az érzékelőnél. - d) Hamis. A csendes támadásjelzésnél fordított logikájú a próba: az a jó eredmény, ha nem történik semmi hallható. Ha a sziréna megszólal, a funkció nemhogy nem véd, hanem veszélyeztet, mert a támadó megtudja, hogy jelzés ment ki (lásd 24.3). - e) Igaz. Jótállásnál a bizonyítási teher megfordul: a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a hiba a teljesítés után, a fogyasztó hibájából keletkezett (lásd 24.10). Ezért a próbajegyzőkönyv, a mérési adatok, a lezárt hibalista és a betanítási jegyzőkönyv nem papírmunka, hanem a saját bizonyítékod. - f) Hamis. A kötelező jótállás két sávban él: 10 000 – 250 000 Ft között két év, 250 000 Ft felett három év (lásd 24.10). Helyesen: az egyéves sáv a korábbi, háromsávos szabályból való, amely már nem hatályos — a 2021 körüli cikkekből ez az adat nem vehető át. A jogszabályok változhatnak, ezért átadás előtt a hatályos szöveget kell megnézni. - g) Hamis. A szakmában emlegetett „72 órás próbaüzem" nem támasztható alá igazolt forrással: nincs magyar jogszabályi, szabványi vagy hatósági előírás, amely vagyonvédelmi rendszernél konkrét hosszúságú próbaüzemet írna elő; a hatályos Ptk. szövegében a próbaüzem jogintézménye nem is szerepel (lásd 24.7). Helyesen: beállítási vagy megfigyelési időszakot a felek szerződésben köthetnek ki — és ez jó gyakorlat is, mert a téves riasztások java csak több napos, valós használat közben derül ki.

5. feladat — csoportosítási

Indoklás: A próbajegyzőkönyv tíz blokkja a 24.2-ben — a 4. blokk a műszerek adatai (egy mért szám csak akkor bizonyíték, ha tudni lehet, mivel mérték), a 7. a mérési adatok, a 8. az átjelzés visszaigazolt eseménykódjai. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv magja a 24.8 A) blokkjában: az 5. pont a megrendelő nyilatkozata, a 7. a tételes birtokba adás, a 8. külön sorban a jótállás kezdő napja. A hibalista hét adata a 24.6-ban. A beépített eszközök listája a 24.9 melléklete, amelyre a gyári szám és a kábeladat való.

6. feladat — sorba rendezési Megoldás: 1. a programozás véglegesítése és beszabályozás 2. rendszerpróba 3. átjelzés-próba a távfelügyelettel 4. a dokumentáció összeállítása 5. az átadás-átvételi eljárás megkezdése 6. betanítás 7. birtokba adás (kódok, kulcsok) 8. elszámolás, számla

Indoklás: A próbasor logikája a 24.2 munkarendjéből következik („a kicsitől a nagy felé"): a beszabályozott rendszert próbálod, a próbasor G) tétele az átjelzés-próba, és csak a lezárt próbajegyzőkönyv birtokában van értelme az eljárást megkezdeni — a jegyzőkönyvhöz ugyanis a próbajegyzőkönyvet csatolni kell (lásd 24.8, 4. pont). A betanítás igazolása és a tételes birtokba adás a jegyzőkönyv 10., illetve 7. pontja; a számlázás a 25. fejezet tárgya, és a teljesítési időpontnak a jegyzőkönyv dátumával kell egyeznie.

A 6. és a 7. lépés sorrendje nem éles. A betanítás és a birtokba adás a gyakorlatban egyazon alkalmon, egymásba fonódva történik: a kódokat épp azért adod át, hogy a felhasználó a betanításon használni tudja őket. A jegyzőkönyvben mindkettőnek külön sora van, és a lényeg, hogy egyik se maradjon el — a feladat mindkét sorrendet megengedi, ha a tanuló ezt megindokolja.

7. feladat — esettanulmány (mintaválasz) Megoldás:

a) A jogi helyzet

A Ptk. 6:247. § (4) bekezdése alkalmazandó: „Ha a megrendelő az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel alapján állnak be." A portaszolgálat két hete élesít, hatástalanít és nézi a kamerát — ez tényleges birtokbavétel, tehát a teljesítés joghatásai beálltak, hivatalos átadás nélkül is. Ez a te szempontodból jó hír: teljesítettél, a számla kiállítható. Kiegészítésül: a 6:247. § (2) első mondata szerint határidőben teljesítettél, ha az eljárás a szerződéses határidőn belül megkezdődött — a megrendelő halogatása nem a te késedelmed.

b) Négy bizonyíték a birtokbavétel napjára

1. a rendszer eseménynaplója: a megrendelő (portaszolgálat) kódjával indított első élesítés dátuma és időpontja — érdemes róla képernyőmentést vagy fotót készíteni;
2. a távfelügyeleti szolgáltató által rögzített üzembe helyezés napja, illetve a tőle kért eseménylista;
3. az aznap küldött e-mail, amelyben a birtokbavétel tényét rögzítetted;
4. dátumozott fotó és tanú (a kódátadásról, a helyszínről), illetve a kódok átadását igazoló aláírt átvételi elismervény.

c) A levél három mondata

„Tájékoztatlak, hogy a rendszer a mai naptól teljes funkcióval üzemel: a felhasználói kódokat és a beléptető azonosítókat a portaszolgálat átvette, és a rendszert azóta rendeltetésszerűen használja. A Ptk. 6:247. § (4) bekezdése alapján a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétel napjával — [dátum] — beállnak; a jótállás kezdő napjaként is ezt a napot tartjuk nyilván. Az átadás-átvételi eljárás lefolytatására, a próbajegyzőkönyv és a dokumentáció tételes átadására, valamint a betanításra [javasolt időpont]-ot javaslom; kérlek, jelezd vissza, hogy ez megfelel-e."

d) A jótállás kezdő napja

A jótállási határidő kezdete az átadás napja, vagy — ha üzembe helyezés is történik — az üzembe helyezés napja (lásd 24.10). Ebben az esetben a birtokbavétel napja a mérvadó dátum. Hogy erről később ne legyen vita: a napot külön sorban rögzítem az átadás-átvételi jegyzőkönyvben (a 24.8 A) blokk 8. pontja), írásban visszaigazoltatom a c) pont szerinti levéllel, a jótállási jegyen is ezt a dátumot tüntetem fel, és ügyelek arra, hogy a számla teljesítési időpontja és a jegyzőkönyv dátuma egyezzen (25. fejezet).

Indoklás: A Ptk.-hivatkozások a 24.7-ben (a (4) bekezdés elemzésével és a bizonyítékok felsorolásával); a jótállás kezdő napja a 24.10-ben, ahol a jegyzet kimondja azt is, hogy a részletszabály pontos feltételét a kutatás nem tudta a hatályos normaszöveggel szó szerint ellenőrizni — ezért a védhető gyakorlat a dátum kifejezett rögzítése.