14. fejezet – megoldások és megoldókulcs

Gyakorlati feladatok — részletes megoldások

14.1 gyakorlat — Zónatábla összeállítása viselkedés alapján

Mit gyakorol: a zónatípusok kiválasztását a viselkedés alapján, és a követő zóna szerepének megértését.

Megoldás

Ez mintamegoldás: a garázs kérdésében két, egyaránt védhető döntés van, és a partícióhatárokat is máshova teheted, ha indokolod.

1. Zónakiosztás

Z1  - bejarati ajto, nyitaserzekelo        - kesleltetett - "A"
Z2  - eloszoba, mozgaserzekelo             - koveto       - "A"
Z3  - nappali, mozgaserzekelo              - azonnali     - "A"
Z4  - nappali erkelyajto (nyitas)          - azonnali     - "A"
Z5  - konyha, mozgaserzekelo               - azonnali     - "A"
Z6  - halo 1, mozgaserzekelo               - azonnali     - "B"
Z7  - halo 2, mozgaserzekelo               - azonnali     - "B"
Z8  - garazs belso ajtaja (nyitas)         - lasd 4. pont - "A"
Z9  - tamadasjelzo gomb (halo 1)           - 24 oras
                                             tamadas (csendes) - fuggetlen
Z10 - szabotazs (eszkozhazak, kozpont)     - 24 oras
                                             szabotazs         - fuggetlen

2. Indoklás zónánként — a viselkedésre hivatkozva

3. Melyik zóna a követő, és mi történik, ha a behatoló az ablakon át jut be?

A Z2 (előszoba) a követő zóna. Kétféleképpen viselkedik:

ESET A: eloszor a Z1 (kesleltetett) serul  -> a Z2 is a BELEPESI
        KESLELTETEST koveti, tehat nem riaszt azonnal. Ez a normalis
        hazaerkezes: az ajton belepsz, athaladsz az eloszoban, es
        eleg idod van a kezeloig.
ESET B: eloszor a Z2 serul (a behatolo az ablakon at jott be, a
        kesleltetett zona erintese nelkul) -> AZONNAL RIASZT.

Ez a követő zóna teljes értelme: kényelmes a felhasználónak, de nem ad ingyen késleltetést a behatolónak.

4. A garázs belső ajtaja: késleltetett vagy azonnali?

A döntés bemenete a használati rend, nem az ízlés: ha a garázs valóban napi bejárati út, akkor késleltetett (és a garázs belső terébe követő zóna kerül); ha nem, akkor azonnali. Amit mindkét esetben tenni kell: a garázskapu mechanikai állapotát megnézni, és a döntést a dokumentációba beírni.

5. Melyik zónák maradnak aktívak éjszakai (részleges) élesítéskor?

AKTIV MARAD (a hejvedelem MINDEN modban eles):
  Z1  bejarati ajto (kesleltetett)
  Z4  erkelyajto (nyitas)
  Z9  tamadasjelzo gomb (24 oras)
  Z10 szabotazs (24 oras)
  Z3, Z5  nappali es konyha mozgaserzekelo - ha a csalad ejszaka nem
          jar oda; ez a hasznalati rend kerdese
  Z8  garazs belso ajtaja

KIZARVA (a hasznalt terek):
  Z6, Z7  a haloszobak mozgaserzekeloi ("B" particio)
  Z2      eloszoba, HA ejszaka atjarnak rajta a furdoszobaig

A részleges élesítés lényege pontosan ez: a héjvédelem — a nyílászáró- és üvegtörés-zónák — minden módban éles marad, és csak a ténylegesen használt belső terek maradnak ki. Hogy melyik zóna melyik módban marad ki, azt nem a felhasználó kapcsolgatja, hanem a zónaparaméterben van beállítva.

Értékelés

Kötött elem: a bejárati ajtó késleltetett, az előszoba követő, a támadásjelző és a szabotázs 24 órás, a szabotázs pedig külön zónán. A 3. pontnál a helyes válasz az, hogy a követő zóna azonnal riaszt, ha először ő sérül. A 4. pontnál mindkét döntés elfogadható, ha mindkét megoldás előnye és hátránya szerepel, és ha a használati rendre hivatkozik. Az 5. pontnál a héjvédelemnek aktívnak kell maradnia. Rossz a megoldás, ha márkanévre vagy menüpontra hivatkozik zónatípus helyett, vagy ha a támadásjelzőt hangos riasztásra állítja.

Gyakori hiba

• Márkanevet tanul meg zónatípus helyett. Hiba, mert az elnevezés gyártónként eltér; ha a viselkedést érted, bármelyik kézikönyvben megtalálod a beállítást.
• A szabotázst a riasztási zónára teszi. Hiba, mert a szabotázsnak hatástalanított állapotban is jeleznie kell.
• A támadásjelzőt hangos riasztásra állítja. Hiba, mert a hangos jelzés a támadót kiszámíthatatlanná teheti — támadásjelzésnél kizárólag csendes riasztás alkalmazható.
• Minden belső zónát követőre állít. Hiba, mert így minden ablakon át bejutó behatoló ingyen kap belépési késleltetést, ha közben a bejárati zóna is sérült.

14.2 gyakorlat — Az EOL-hurok négy állapotának kimérése

Mit gyakorol: a hurokállapotok kimérését ohmmérővel, és a mért érték és a névleges érték eltérésének értelmezését.

Megoldás

Ez mintamegoldás felvett ellenállásértékkel. A te panelodban más értékű ellenállás lehet — a módszer és a következtetés a kötött elem.

1. A hurok megépítése

Az egyellenállásos NC hurokban az ellenállás sorosan kerül az érintkezővel, a hurok legvégén, az utolsó érzékelő sorkapcsán. Jegyezd fel az ellenállás névleges értékét és a tűrését — a következő számoláshoz erre lesz szükség.

2–3. A négy mérés

Tegyük fel — felvett adat, a te ellenállásod más lehet —, hogy a beépített ellenállás névleges értéke 2,2 kΩ, tűrése ±5 %.

allapot                              mert ertek     a kozpont ertelmezese
-------------------------------------------------------------------------
(a) nyugalom (reed + magnes egyutt)  2245 ohm       nyugalom
(b) az erintkezo nyitva (magnes el)  szakadas (OL)  riasztas
(c) az egyik er elvagva/kihuzva      szakadas (OL)  szabotazs / hiba
(d) a ket er osszekotve              0,4 ohm        rovidzar -> szabotazs

A (d) esetben mért 0,4 Ω nem nulla: ennyi a mérővezetékek és az átmeneti ellenállások összege. Az ohmmérő „OL" vagy „1" kijelzése a szakadást jelenti.

4. A kulcskérdés: melyik két állapot ad azonos értéket?

A (b) nyitott érintkező és a (c) elvágott kábel — mindkettő végtelen ellenállást ad. Ez az egyellenállásos hurok korlátja: négy fizikai esemény, három mérhető állapot. A központ tudja, hogy baj van, de nem tudja, melyik baj van.

Következménye a szabotázsvédelemre: élesített állapotban ez nem nagy gond, hiszen riasztani mindkét esetben kell. Hatástalanított állapotban viszont annál inkább, mert a szabotázsnak akkor is jeleznie kell — a betörő ugyanis nem éles rendszernél kezdi a kábelvágást. Ezért kell a kétellenállásos (DEOL) hurok, amely négy állapotot különít el, és egyetlen vezetékpáron átviszi a riasztást és a szabotázst külön-külön.

5. Az eltérés a névleges értéktől

Nevleges ertek        R_n  = 2200 ohm
Turés                 +-5 %  ->  megengedett savok: 2090 ... 2310 ohm
Mert ertek            R_m  = 2245 ohm

Elteres = (R_m - R_n) / R_n * 100
        = (2245 - 2200) / 2200 * 100
        = 45 / 2200 * 100 = 2,05 %

Az eltérés +2,05 %, ami a ±5 %-os tűrésen belül van, tehát a mérés rendben. Az eltérés forrásai:

- az ellenallas TURESE (a legnagyobb tetel: itt +-5 %)
- a kabel ellenallasa (a hurok ket ere, oda-vissza)
- a meroveztekek sajat ellenallasa (nulla ohm melle merve levonhato)
- az erintkezok es a kotesek ATMENETI ellenallasa

6. Ismétlés 20–30 m kábellel

A hurokkábel ellenállása a 3.6 pont képletével számolható. 25 m nyomvonalra, 0,22 mm²-es érpárral:

R_kabel = 2 * ro * l / A = 2 * 0,0175 * 25 / 0,22
        = 0,875 / 0,22 = 3,98 ohm

A hurok teljes ellenallasa: 2245 + 3,98 = kb. 2249 ohm
A kabel aranya az EOL ertekehez: 3,98 / 2200 = 0,18 %

A mért érték tehát alig változik: rendes méretben a kábel nem zavarja a hurokfelügyeletet. Ez a jó hír. A rossz hír, hogy ez nem korlátlanul igaz: a panelnek van maximálisan elfogadható hurokellenállás-küszöbe, és nagyon hosszú szakaszoknál a mért érték „elmászik", a központ állapotsávjai összecsúszhatnak. A maximális hurokellenállás ohmban és a maximális zónahossz méterben gyártó- és típusfüggő adat — a kézikönyvet kell megnézni. És ami ennél is fontosabb: a rossz kötés ugyanúgy hurokellenállás, csak sokkal rosszabb fajta, mert változó — hőmérséklettel és rezgéssel jön-megy.

Értékelés

Kötött elem: a (b) és a (c) állapot ad azonos mérési értéket, és ennek következménye a szabotázsfelismerés korlátja hatástalanított állapotban. Az 5. pontban a százalékos eltérést ki kell számolni, és négy okot kell megnevezni (tűrés, kábel, mérővezeték, átmeneti ellenállások). A mért értékek szabadon eltérhetnek — a te ellenállásod más. Rossz a megoldás, ha a mérés feszültség alatt történt, ha az ellenállás a központ sorkapcsára került, vagy ha az eltérést kizárólag a kábelnek tulajdonítja.

Gyakori hiba

• Feszültség alatt mér ellenállást. Hiba, mert az ohmmérő saját forrással dolgozik: a hurkot feszültségmentesítve, a központról lebontva kell mérni.
• Az ellenállást a központ sorkapcsára teszi. Hiba, mert így a kábel elvágásakor a központ továbbra is a saját kapcsán lévő ellenállást látja, és nyugalmat jelez — pont az a szakasz marad felügyelet nélkül, amelyet védeni akartál.
• A tűrést figyelmen kívül hagyja. Hiba, mert a mért és a névleges érték közötti eltérés legnagyobb tétele jellemzően maga az ellenállás tűrése.
• Azt hiszi, a kábel „elviszi" a mérést. Hiba, mert a hurokban milliamperek folynak: a kábel ellenállása az EOL értékének töredéke — a tápágban viszont ugyanez a kábel már nem hanyagolható el.

14.3 gyakorlat — DEOL-bekötés rajza és a kézikönyv

Mit gyakorol: a kétellenállásos hurok kapcsolásának és négy állapotának megértését, valamint azt a szokást, hogy az ellenállásértéket kézikönyvből veszed.

Megoldás

1. A kapcsolási vázlat

KOZPONT ZONA (+)
   |
   +---- R2 (sorosan, a teljes hurokban) ----+
                                             |
                              +--------------+--------------+
                              |                             |
                        RIASZTASI (NC)                     R1
                        erintkezo                    (parhuzamosan a
                              |                       riasztasi
                              +--------------+--------------+ erintkezovel)
                                             |
                              SZABOTAZS (NC) erintkezo, SOROSAN
                                             |
KOZPONT ZONA (-) --------------------------- +

Röviden: R1 párhuzamosan a riasztási (NC) érintkezővel, R2 sorosan a teljes hurokban, a szabotázs (tamper) NC érintkező pedig sorosan, a hurok végén.

2. A négy állapot szimbolikusan

Ha R1 = R2 = R (több gyártó így alakítja ki), akkor a négy szint egyszerűen 0 – R – 2R – ∞. Ez könnyen megjegyezhető, de nem törvény: az egyes szintekhez rendelt jelentés — például hogy a rövidzár „hiba" vagy „szabotázs" néven jelenik-e meg — gyártófüggő, ahogy az is, hogy R1 és R2 azonos értékű-e.

A haszon ebből: egyetlen vezetékpáron átvihető a riasztás és a szabotázs külön-külön. Kevesebb ér, kevesebb kábel, kevesebb sorkapocs.

3. Amit a kézikönyvben keresel

a) Milyen hurokfelugyeleti modokat ismer a kozpont?
   (NC / NO / EOL / DEOL - es hany zonan)
b) Milyen ellenallasertekeket ir elo EOL es 2EOL uzemmodban?
   (fix ertek vagy programozhato sav?)
c) Van-e olyan zonatipus, amely KIZAROLAG egyellenallasos bekotest
   enged? (egy gyartoi kezikonyv szerint a tuz- es a 24 oras
   felugyeleti zonak ilyenek lehetnek)

Érdemes a d) pontot is megnézni: van-e korlátozás arra, hány NC érintkező köthető egy DEOL-zónára. Egy gyártói kézikönyv szerint DEOL-nál csak egy NC érintkező köthető egy zónára. Hogy ez minden gyártónál így van-e, nem igazolt — az adott központ kézikönyvét kell megnézni, mielőtt két érzékelőt egy DEOL-zónára fűzöl.

4. Az összehasonlítás eredménye

A 14.6 pont négy gyártói kézikönyvből négy különböző értéket hoz: az egyik 5,6 kΩ-ot (és kétellenállásos módban 5,6 kΩ és 11,2 kΩ hurokszinteket), a másik 2,2 kΩ-os EOL-t (a riasztási érintkezőnél 4,7 kΩ, a hibaérintkezőnél 2,2 kΩ), a harmadik 1 kΩ-ot, a negyedik pedig programozható értéket 500 Ω és 15 kΩ között. Egy szakmai ismertető szerint az előírt értékek jellemzően a 470 Ω – 10 kΩ sávba esnek — de ez sáv, nem érték.

Ha egy csoport öt-hat kézikönyvet néz meg, jellemzően ugyanennyi különböző értéket fog kapni. Pontosan ez a gyakorlat tanulsága: nincs „szabványos" EOL-ellenállásérték. Egyik sem szabvány, egyik sem „a helyes érték" — mindegyik annak a központnak a követelménye.

5. Amit a kollégának válaszolsz telefonon

„Az attól függ, milyen központ — nézd meg a telepítési kézikönyvben, mert minden panel más értéket igényel."

Ez nem kitérés, hanem a szakmailag egyetlen helyes válasz. Ha rossz értéket teszel be, két eset lehet, és a rosszabbik a csöndes: vagy állandó hibajelzést kapsz — ez bosszantó, de látható —, vagy a központ a rossz értéket még a nyugalmi sávjába sorolja, és ilyenkor a szabotázsfelismerés némán működésképtelen lesz. A rendszer működni látszik. Csak nem véd.

Ha egy meglévő, dokumentálatlan rendszernél nem tudod, mekkora ellenállás van beépítve: mérd ki feszültségmentesített, a központról lebontott hurkon, ohmmérővel, zárt érzékelő-érintkező mellett — és írd be a dokumentációba, hogy a következő szerelő már ne találgasson.

Értékelés

Kötött elem: a kapcsolás (R1 párhuzamosan a riasztási érintkezővel, R2 sorosan, a szabotázs sorosan), a négy állapot szimbolikus táblázata (0 – R2 – R1+R2 – ∞) a helyes értelmezéssel, és az 5. pontban az a válasz, hogy az értéket a kézikönyvből kell venni. A 3–4. pontnál bármely kézikönyv elfogadható, ha a három kérdésre van benne válasz. Rossz a megoldás, ha egyetlen ohm-értéket nevez meg általános érvényűnek, vagy ha a szabotázs-érintkezőt párhuzamosan rajzolja be.

Gyakori hiba

• „A" EOL-értéket akar megtanulni. Hiba, mert négy kézikönyvben négy különböző érték van; a szerelő soha nem emlékezetből választ ellenállást.
• A rövidzár szintjét riasztásnak veszi. Hiba, mert a ≈ 0 Ω vezetékhibát vagy szabotázst jelent, a riasztás az R1 + R2 szint.
• Két érzékelőt fűz egy DEOL-zónára a kézikönyv ellenőrzése nélkül. Hiba, mert egyes gyártóknál DEOL-nál csak egy NC érintkező köthető egy zónára.
• Kisebb EOL-t tesz be, hogy „kompenzálja" a hosszú kábelt. Hiba, mert ezzel a központ állapotsávjait rontod el; a megoldás nagyobb keresztmetszet vagy rövidebb nyomvonal.

Tudáspróba — megoldókulcs

1. feladat — feleletválasztós Megoldás: c) nyugalmat Indoklás: A csupasz NC hurokban a központ két állapotot ismer: zárt (nyugalom) és nyitott (riasztás). Ha a behatoló a két eret összeérinti, a központ zárt hurkot, vagyis nyugalmat lát — az érzékelő ezzel némán ki van iktatva. Ezt hívja a szakma áthidalásnak (bypass), és ezért minősül a puszta NC/NO bekötés szabotázsvédelem nélküli, elavult megoldásnak (lásd 14.5).

2. feladat — feleletválasztós Megoldás: b) R2 Indoklás: DEOL-nál R1 a riasztási érintkezővel párhuzamos, R2 pedig sorosan van a hurokban. Nyugalomban a riasztási érintkező zárt, tehát rövidre zárja R1-et, és csak R2 marad a körben. A négy szint: 0 – R2 – (R1+R2) – ∞ (lásd 14.6).

3. feladat — felelet-kiegészítős Megoldás: - A lezáró ellenállást a hurok legvégén, az utolsó érzékelő házában kell elhelyezni, nem a központ sorkapcsán. - A nyitott kollektoros (PGM) kimenet aktív állapotban a negatív oldalra köt, ezért negatív trigger kimenetnek is nevezik. - A busz helyes topológiája a láncolt (daisy chain) bekötés, a csillag- és T-leágazás jelvisszaverődést okoz. - A szabotázsvédelemnek élesített és hatástalanított állapotban egyaránt működnie kell.

Indoklás: Sorrendben: 14.6 (az EOL helye), 14.2 (PGM), 14.3 (busztopológia), 14.7 (szabotázsvédelem).

4. feladat — párosítási

Indoklás: Az egyellenállásos, NC érzékelős hurok háromállapotú táblázata a 14.6-ban. A korlátja: négy esemény, három mérhető állapot — a riasztás és a szakadás elektromosan azonos, ezért ez a kettő SEOL-lal nem különíthető el.

5. feladat — csoportosítási

Indoklás: A zónabemenetekre az érintkezős érzékelők és kézi jeladók kerülnek (lásd 14.2), a kimenetekre (relé, PGM, szirénakimenet) a jelzésadók (14.2), a buszra pedig a címezhető modulok: kezelő, zóna- és kimenetbővítő, rádiós vevőmodul, kommunikátor, tápegységmodul (14.3).

6. feladat — sorba rendezési Megoldás: 1. e) a felhasználó kinyitja a bejárati ajtót 2. b) a késleltetett zóna hurka megszakad 3. d) elindul a belépési késleltetés, a kezelő figyelmeztető hangot ad 4. a) a felhasználó beüti a kódot a kezelőn 5. c) a rendszer hatástalanított állapotba kerül, és az eseményt naplózza

Indoklás: A belépési késleltetés működése a 14.4-ben: a késleltetett zóna sérülésétől indul az az idő, amely alatt a felhasználónak el kell érnie a kezelőt és hatástalanítania kell a rendszert.

7. feladat — igaz-hamis Megoldás: - a) Hamis — ez a fejezet legfontosabb csapdája. Nincs „szabványos" EOL-érték. A kutatás négy gyártói kézikönyvben négy különböző értéket talált (5,6 kΩ; 2,2 kΩ; 1 kΩ; 500 Ω és 15 kΩ között programozható), és egy szakmai ismertető szerint a gyártói értékek jellemzően a 470 Ω – 10 kΩ sávba esnek — de ez sáv, nem érték. A 2,2 kΩ csak az egyik gyártó egyik előírása; a jegyzet számpéldájában is kifejezetten felvett adatként szerepel. Helyesen: mindig a telepítendő központ kézikönyvéből kell kiolvasni (lásd 14.6, illetve 3.9). A hiba fele észrevehető (állandó hibajelzés), a másik fele viszont néma: a központ a rossz értéket még a nyugalmi sávjába sorolja, és a szabotázsfelismerés működésképtelenné válik anélkül, hogy bárki észrevenné. - b) Igaz. A DEOL gyakorlati haszna éppen ez: egyetlen vezetékpáron átvihető a riasztás és a szabotázs külön-külön — kevesebb ér, kevesebb kábel, kevesebb sorkapocs (lásd 14.6). - c) Hamis. A szabotázsjelzésnek élesített és hatástalanított állapotban is működnie kell, mert a betörő nem éles rendszernél kezdi a kábelvágást, hanem napközben. Ezért 24 órás zóna (lásd 14.7). Helyesen: mindig aktív, a rendszer állapotától függetlenül. - d) Igaz. A központ a teljes hurokellenállást méri: benne van a lezáró ellenállás, a vezeték ellenállása (a nyomvonalhossz kétszerese!) és a kötések átmeneti ellenállása (lásd 14.8). - e) Hamis. A 3. hozzáférési szint (telepítő) a szabvány szerint a felhasználó engedélyéhez kötött, és ez a távoli hozzáférésre is érvényes (lásd 14.9, megerősítve 16.10-ben). Helyesen: a telepítői kód nem főkulcs. - f) Hamis. A zónatípusok elnevezése gyártónként eltér; ugyanazt a viselkedést az egyik „Interior Stay/Away", a másik „követő zóna" néven adja meg. Szabvány nem írja elő a megnevezéseket (lásd 14.4). Helyesen: a viselkedést tanuld meg, ne a márkanevet.

8. feladat — feleletválasztós Megoldás: b) Indoklás: A maximális zónahosszt a központ maximálisan elfogadható hurokellenállása korlátozza, és ez gyártó- és típusfüggő adat; a jegyzet szándékosan nem közöl méterszámot (lásd 14.8). Aki azt mondja, hogy „a zóna maximum 100 méter", az egy konkrét központ adatát általánosítja.