Az írásbeli vizsga 1. vizsgarészének teljes szimulációja a hivatalos témakör-arányok szerint — 60 perc, 30 kérdés, kiértékeléssel és fejezetenkénti hibaelemzéssel.
Ez a függelék az írásbeli vizsga 1. vizsgarészét szimulálja: 30 kérdés, 60 perc.
A kérdések a hivatalos témakör-arányok szerint oszlanak meg (27.2), és a könyv anyagából készültek — de nem a fejezetek tudáspróbáinak megismétlései. Más a megfogalmazás, más a nézőpont, és a kérdések kevert sorrendben állnak, ahogy egy valódi teszten.
A megoldókulcs a C.4 pontban van. Ha menet közben belenézel, a próbavizsga elveszíti az egyetlen valódi hasznát: hogy megmutatja, hol állsz most.
Ha egy kérdésnél nem tudod a választ, hagyd üresen, és menj tovább. A végén visszatérhetsz rá — és az üresen hagyott kérdések száma önmagában is információ.
C.1 A próbavizsga szabályai
| Szabály | Érték |
|---|---|
| Kérdések száma | 30 |
| Rendelkezésre álló idő | 60 perc |
| Kérdésenként | egyetlen helyes válasz |
| Pontozás | helyes válasz 1 pont, hibás vagy üres 0 pont |
| Az eredményesség küszöbe | 51% → legalább 16 helyes válasz |
| Segédeszköz | semmi — se könyv, se jegyzet, se gép |
Mert 60 perc alatt 30 kérdés azt jelenti, hogy egy kérdésre átlagosan 2 perc jut. Ez bőségesen elég — de csak akkor, ha nem ragadsz le.
Javasolt beosztás:
| Idő | Mit csinálsz? |
|---|---|
| 0–35 perc | végigmész a 30 kérdésen, és csak azokat válaszolod meg, amelyeket biztosan tudsz |
| 35–50 perc | visszatérsz a kihagyottakra, és kizárásos módszerrel dolgozol |
| 50–60 perc | átnézed a válaszlapot: minden kérdésnél van jelölés? nem csúszott el a sorszámozás? |
A leggyakoribb vizsgahiba nem a tudáshiány, hanem az elcsúszott válaszlap. Ezért van az utolsó tíz perc.
C.2 Válaszlap
Másold le vagy nyomtasd ki ezt a táblázatot, és ide jelöld a válaszaidat. A kiértékeléshez (C.5) a témakör oszlopra is szükséged lesz — de azt csak a megoldókulcsból töltsd ki, utólag.
| # | a | b | c | d | # | a | b | c | d | # | a | b | c | d | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 11 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 21 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | ||
| 2 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 12 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 22 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | ||
| 3 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 13 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 23 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | ||
| 4 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 14 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 24 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | ||
| 5 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 15 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 25 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | ||
| 6 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 16 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 26 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | ||
| 7 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 17 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 27 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | ||
| 8 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 18 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 28 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | ||
| 9 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 19 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 29 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | ||
| 10 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 20 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ | 30 | ☐ | ☐ | ☐ | ☐ |
C.3 A teszt
Indítsd el az órát. Válaszd ki az egyetlen helyes választ!
1. Melyik funkcionális egység értelmezi a bemeneti jeleket, és biztosítja a kimeneti jelek beállítását? a) a tápegység b) a belső busz c) a központi egység (CPU) d) a kommunikációs interfész
2. A WAGO CC100 megengedett tápfeszültség-tartománya: a) 12 … 24 V DC b) 20,4 … 28,8 V DC c) 24 … 36 V DC d) 18 … 32 V DC
3. Az IEC 61131-3 hagyományos ötös felosztása szerint melyek a szöveges nyelvek? a) IL és ST b) LD és FBD c) SFC és CFC d) ST és SFC
4. 2#1010_1100 decimális értéke:
a) 162
b) 172
c) 176
d) 188
5. A 4–20 mA-es áramhurokban a 0 mA jel azt jelenti, hogy: a) a hurok szakadt, vagy tápkiesés van b) a mért mennyiség nulla c) a mért érték negatív d) a távadó kalibrálásra szorul
6. Melyik a tranzisztoros (félvezetős) kimenet jellemző hátránya a relés kimenettel szemben? a) lassabb kapcsolás b) mechanikus kopás c) nem kapcsolható vele egyenáram d) kikapcsolt állapotban is szivárgó áramot ad
7. Melyik topológia biztosít kábelredundanciát? a) vonal b) gyűrű c) csillag d) leágazás
8. A CODESYS-ben mely nyelvek között váltható át közvetlenül a nézet? a) ST, LD és FBD b) SFC, LD és FBD c) FBD, LD és IL d) CFC, FBD és LD
9. A CC100 digitális kimenetének terhelhetősége kimenetenként: a) 0,1 A b) 0,25 A c) 0,3 A d) 0,5 A
10. Melyik nyelv nem része az IEC 61131-3 szabványnak? a) SFC b) CFC c) FBD d) IL
11. A ciklikus végrehajtás során a felhasználói program a bemeneteket: a) a folyamatképből (PII) olvassa b) közvetlenül a bemeneti kapcsokról olvassa c) csak a ciklus legvégén olvassa d) minden egyes utasításnál újraolvassa
12. 214 hexadecimális alakja:
a) 16#C4
b) 16#D2
c) 16#D6
d) 16#E6
13. A PNP (sourcing) érzékelő a bemeneti kapocsra: a) a +24 V-ot kapcsolja b) a 0 V-ot kapcsolja c) váltakozó feszültséget kapcsol d) áramjelet ad
14. A PROFIBUS legnagyobb átviteli sebessége: a) 115,2 kbit/s b) 1,5 Mbit/s c) 12 Mbit/s d) 100 Mbit/s
15. Mit ad meg egy bemeneti modul szűrési ideje (input filter time)? a) az analóg-digitális átalakítás idejét b) a modul buszon mért válaszidejét c) a task legkisebb beállítható ciklusidejét d) azt az időt, ameddig a jelnek stabilan fenn kell állnia, hogy a modul érvényesnek fogadja el
16. Mit ír elő a gyártó a nyelvek közötti konverzió feltételeként? a) szintaktikailag helyes kódot b) élő online kapcsolatot a vezérlővel c) elmentett projektet d) az IL engedélyezését az opciókban
17. Mi történik, ha a CC100 kimeneti tápellátása (Uin+) nincs bekötve?
a) a vezérlő el sem indul
b) a bemenetek nem működnek
c) a program fut, de a kimenetek nem kapcsolnak
d) a vezérlő hibaüzenetet ír a naplóba
18. A 2025-ös IEC 61131-3 Ed. 4.0 nyelvcsomagjából kimaradt: a) az SFC b) az FBD c) az IL d) az ST
19. Melyik PLC-felosztás nem rendelkezik szabványosan rögzített határértékekkel? a) digitális és analóg jelek b) kompakt és moduláris kivitel c) szöveges és grafikus nyelvek d) nano, mikro, közepes és nagy PLC
20. A kétvezetékes érzékelőnél fellépő maradék áram következménye a bemeneti modulban: a) a jel késleltetése b) állandó veszteségi teljesítmény és hőterhelés c) a ciklusidő megnövekedése d) a galvanikus leválasztás megszűnése
21. Egy INT típusú változó értéke 16#FFFB. Mennyi ez decimálisan?
a) 65 531
b) −11
c) −4
d) −5
22. A Modbus TCP kommunikáció regisztrált portszáma: a) 502 b) 102 c) 44818 d) 2404
23. Melyik RTD-bekötés adja a legnagyobb pontosságot? a) négyvezetékes b) kétvezetékes c) háromvezetékes d) mindhárom azonos
24. Az alábbi IL-részlet melyik ST-kifejezésnek felel meg?
LD bA ORN bB ST bC
a) bC := bA OR bB;
b) bC := NOT bA OR bB;
c) bC := bA AND NOT bB;
d) bC := bA OR NOT bB;
25. A CC100 beépített analóg csatornáinak jelformája: a) 4 … 20 mA b) 0 … 20 mA c) 0 … 10 V d) ±10 V
26. Hogyan határozza meg a szabvány az SFC-t? a) grafikus és egyenértékű szöveges elemek készlete a program belső szervezésére b) a hatodik programozási nyelv c) kizárólag grafikus programozási nyelv d) gyártói kiterjesztés folyamatos szabályozáshoz
27. A galvanikus leválasztás azt jelenti, hogy a két áramkör között: a) azonos a potenciál b) nincs vezetőkapcsolat c) közös a földpont d) csak egyirányú az adatátvitel
28. Az FBD és az LD közös alapegysége: a) a POU b) a lépés (step) c) a task d) a hálózat (network)
29. Melyik állítás igaz a CC100 hőmérséklet-bemenetére? a) Pt100-at fogad, négyvezetékes bekötéssel b) hőelemet fogad c) Pt1000/Ni1000-et fogad, kétvezetékes bekötéssel d) csak 0–10 V-os távadót fogad
30. Melyik nyelvet választanád elsősorban egy tizenkét lépéses gyártási ciklus vezérléséhez? a) LD b) SFC c) IL d) FBD
Állítsd meg az órát, és jegyezd fel, mennyi idő alatt végeztél.
C.4 Megoldókulcs
A megoldókulcs mellett ott áll a témakör és az indoklás is. A témakör oszlopra a C.5 pont hibaelemzéséhez lesz szükséged: nem az a fontos, hány kérdést rontottál el, hanem az, hogy melyik témakörben.
| # | Válasz | Témakör | Indoklás | Fejezet |
|---|---|---|---|---|
| 1 | c | felépítés | A CPU „értelmezi a bemeneti jeleket és biztosítja a kimeneti jelek beállítását”. | 2.1 |
| 2 | b | hardver | A 24 V DC −15/+20 % tűrésből számolva 20,4 … 28,8 V. | 7.2 |
| 3 | a | nyelvek fajtái | Két szöveges nyelv: IL és ST; az LD, FBD és SFC grafikus. | 6.3 |
| 4 | b | számrendszer | 128 + 32 + 8 + 4 = 172. | 4.2 |
| 5 | a | jelek | Az élő nulla elve: a 4 mA a tartomány alja, a 0 mA hibát jelez. | 3.5 |
| 6 | d | modulok | A félvezetős kimenet kikapcsolt állapotban is szivárgó áramot ad. | 3.4 |
| 7 | b | hálózat | A gyűrű ad kábelredundanciát; az MRM normál üzemben megszakítja, hiba esetén bekapcsolja a tartalék szakaszt. | 19.4–19.5 |
| 8 | c | átváltás | A kombinált szerkesztő az FBD, LD és IL nyelveket kezeli — közös, hálózat-alapú ábrázolással. | 13.8, 16.5 |
| 9 | d | hardver | Kimenetenként 0,5 A, rövidzárvédetten. | 7.4 |
| 10 | b | nyelvek fajtái | A CFC CODESYS-kiterjesztés, nem szabványos IEC-nyelv. | 6.6, 14.7 |
| 11 | a | felépítés | A program a folyamatképet (PII) olvassa, nem a kapcsokat — ezért állandó a bemenet értéke egy cikluson belül. | 2.4 |
| 12 | c | számrendszer | 214 = 13 · 16 + 6 → 16#D6. |
4.2 |
| 13 | a | jelek | A PNP (sourcing) érzékelő a +24 V-ot kapcsolja a bemenetre. | 3.3 |
| 14 | c | hálózat | A PROFIBUS legnagyobb sebessége 12 Mbit/s (100 m szegmenshosszal). | 19.6 |
| 15 | d | modulok | A szűrési idő azt mondja meg, meddig kell stabilan fennállnia a jelnek; célja a pergés és a zaj kiszűrése. | 3.8 |
| 16 | a | átváltás | „A hibátlan konverzió szintaktikailag helyes kódot igényel” — különben az implementáció részei elveszhetnek. | 13.8, 16.7 |
| 17 | c | hardver | A vezérlő elindul és a program fut, de a kimenetek nem kapcsolnak. Ez a leggyakoribb kezdő hiba. | 7.4 |
| 18 | c | nyelvek fajtái | Az IL kimaradt az Ed. 4.0 nyelvcsomagjából; az Ed. 3.0 már elavultnak jelölte. | 6.2 |
| 19 | d | felépítés | A méret szerinti besorolás tájékoztató jellegű: a határok forrásonként és gyártónként eltérnek. | 2.7 |
| 20 | b | jelek | A maradék áram állandó veszteségi teljesítményt és hőterhelést okoz a modulban. | 3.3 |
| 21 | d | számrendszer | 16#FFFB = 65 531; INT-ként 65 531 − 65 536 = −5. |
4.6 |
| 22 | a | hálózat | A Modbus TCP regisztrált portszáma 502. | 20.9 |
| 23 | a | modulok | A négyvezetékes bekötésnél a mérőkörben elhanyagolható áram folyik → a legnagyobb pontosság. | 3.6 |
| 24 | d | átváltás | Az ORN az N módosítós OR: a negált operandussal dolgozik → bA OR NOT bB. |
16.2 |
| 25 | c | hardver | A CC100 analóg csatornái 0 … 10 V-osak — 4–20 mA-es távadó közvetlenül nem köthető rá. | 7.5 |
| 26 | a | nyelvek fajtái | A szabvány szerint „grafikus és egyenértékű szöveges elemek további készlete… a programok belső szervezésére”. | 6.4, 15.8 |
| 27 | b | hardver | A galvanikus leválasztásnál nincs vezetőkapcsolat a két oldal között; a jel optikai, mágneses vagy kapacitív úton jut át. | 2.2 |
| 28 | d | nyelvek fajtái | Az FBD és az LD alapegysége a hálózat. | 6.7, 13.2 |
| 29 | c | hardver | Pt1000 / Ni1000, kétvezetékes bekötés, −60 … +350 °C. | 7.5 |
| 30 | b | nyelvek fajtái | Lépéssorozathoz az SFC való — erre találták ki. | 15.9 |
A megoldókulcs válaszeloszlása szándékosan kiegyensúlyozott: 8 db a, 7 db b, 8 db c, 7 db d.
Ha a hibás válaszaid feltűnően egy betűre koncentrálódnak, az nem tudáshiány, hanem tippelési szokás. Egy valódi feladatbanknál sem érdemes „mindig a b-t” választani.
C.5 Kiértékelés
Az összpontszám
| Pontszám | Százalék | Mit jelent? |
|---|---|---|
| 26–30 | 87–100% | Kiváló. A tesztrész nem fog gondot okozni. |
| 21–25 | 70–83% | Jó. Nézd át a hibás témaköröket, és mehetsz tovább. |
| 16–20 | 53–67% | Megfelelt, de szűken. A küszöb 51% — itt még nincs tartalék. |
| 10–15 | 33–50% | Nem felelt meg. Térj vissza a hibás témakörök fejezeteihez. |
| 0–9 | 0–30% | Az anyag nagy része hiányzik; érdemes az elejéről újrakezdeni. |
A 16 helyes válasz pontosan az 51%-os küszöb fölött van (16/30 = 53%). Egyetlen elrontott kérdés, és megbuksz.
Éles vizsgán mindig van néhány kérdés, amely másképp van megfogalmazva, mint ahogy tanultad — ezért tartalékkal kell érkezni. A reális célsáv a 22–25 pont.
Témakörönkénti hibaelemzés
Írd be, hány helyes válaszod volt témakörönként. A jobb oldali oszlop megmondja, hova térj vissza.
| Témakör | Kérdések | Max. | Helyes | Ha kevés, ezt olvasd újra |
|---|---|---|---|---|
| PLC felépítése, csoportosítása | 1, 11, 19 | 3 | ___ | 1., 2. fejezet |
| PLC hálózat típusai, topológiája | 7, 14, 22 | 3 | ___ | 19., 20. fejezet |
| PLC hardware ismerete | 2, 9, 17, 25, 27, 29 | 6 | ___ | 7. fejezet (kiegészítve: 2., 3.) |
| Ki-bemeneti jelek típusai | 5, 13, 20 | 3 | ___ | 3. fejezet |
| Ki- és bemeneti modulok fajtái | 6, 15, 23 | 3 | ___ | 3., 7. fejezet |
| Számrendszerek közötti átváltás | 4, 12, 21 | 3 | ___ | 4. fejezet |
| Programozási nyelvek fajtái | 3, 10, 18, 26, 28, 30 | 6 | ___ | 6. fejezet (kiegészítve: 12–16.) |
| Programozási nyelvek közötti átváltás | 8, 16, 24 | 3 | ___ | 13., 16. fejezet |
| Összesen | 30 | ___ |
A hardverismeret (6 kérdés) és a programozási nyelvek fajtái (6 kérdés) együtt a teszt 40%-a.
Ha ebből a 12 kérdésből 8 alatt vagy, a felkészülésed súlypontja rossz helyen van — függetlenül attól, mennyi az összpontszámod. Ez a két témakör hozza a legtöbb pontot a legkevesebb tanulással.
C.6 Mit csinálj az eredménnyel?
Ha megvolt a küszöb
Ne állj meg itt. Csináld végig ezt a három lépést:
- Nézd meg minden hibás válasznál, miért az a helyes — ne csak a betűt jegyezd meg. A megoldókulcs indoklása pontosan ezt adja meg.
- Az üresen hagyott kérdéseket külön kezeld: ott nem tévedtél, hanem nem tudtad. Ez a kettő más felkészülést kíván.
- Két hét múlva töltsd ki újra. A valódi tudás az, ami két hét múlva is megvan.
Ha nem volt meg
Ne ijedj meg, de ne is halogass:
- A hibaelemző táblázat megmondja, melyik két-három témakör húzza le az eredményt. Kezdd ezekkel — nem az elejéről.
- Az adott fejezet tudáspróbáját töltsd ki újra (a megoldókulcs a B függelékben), és csináld meg a fejezet gyakorlatait is.
- Utána térj vissza ehhez a próbavizsgához.
Ez a próbavizsga az írásbeli 1. vizsgarészét szimulálja. Az értékelési arányok szerint (27.3) ez az írásbeli 80%-a — a teljes vizsgának viszont csak nagyjából a 24%-a, mert maga az írásbeli 30%-ot ér.
Nem méri:
- az írásbeli 2. vizsgarészét, a folyamatábrát (az írásbeli 20%-a) → 5. fejezet;
- a projektfeladatot, ami a teljes vizsga 70%-a → 26. fejezet.
Egy kiváló teszteredmény tehát önmagában keveset mond: a projektfeladat súlya több mint kétszerese az egész írásbelinek (70% : 30%).
Ha ezt a próbavizsgát 22 pont fölött megírtad, a legjobb, amit tehetsz: hagyd abba a tesztezést, és kezdd el a 26. fejezet záróprojektjét.
A tesztkérdéseket lehet tanulni. A projektfeladatot csinálni kell — és ott derül ki, mennyit ér a többi.