Ami a programozás után jön — és amitől a munka szakszerű lesz: archívum, forráskód a vezérlőn, verziószám és a modulcsere fegyelmezett lépéssora.

Egy PLC-program élettartama 10–20 év. Nagy eséllyel nem te fogod javítani, és nagy eséllyel te sem fogsz emlékezni rá öt év múlva.

Ez a fejezet arról szól, hogyan lesz egy működő programból átadható, karbantartható munka. És arról a lépéssorról, amelyet a szakképesítés külön kompetenciaként nevesít: a modulcsere és a hozzá tartozó programmódosítás.

25.1 A projektarchívum

Kezdjük a legfontosabb üzenettel.

⚠️ A projektfájl önmagában nem elég

Ha egy projekt olyan könyvtárat vagy eszközleírást használ, amely a másik gépen nincs telepítve, a projekt nem nyílik meg helyesen. A puszta .project fájl tehát nem garancia arra, hogy a munkád máshol is használható lesz.

Erre való a projektarchívum: egy csomag, amely a projektet a hozzá tartozó összetevőkkel együtt tartalmazza.

Az archívum mentése:1

Menüút: File → Project Archive → Save/Send Archive

Az archívum a fájlrendszerbe menthető, vagy közvetlenül e-mailben elküldhető.1 A párbeszédpanelen tételesen kijelölhető, mi kerüljön bele: „jelöld be a jelölőnégyzetet minden olyan objektum mellett, amelyet menteni szeretnél az archívumban”.1

A forrás által nevesített tartalmak:1

  • könyvtárak (libraries) — a nem védett könyvtáraknál a program figyelmeztet a know-how védelem kérdésére;
  • további fájlok (additional files) — a felhasználó választja ki;
  • megjegyzések (comments).

Az archívum kibontása:6 menüút File → Project Archive; a fájlkiterjesztés .projectarchive. A kibontó párbeszédpanel lehetőségei:

Beállítás Mit ad?
Kibontási hely az archívum mappájába, megadott mappába, vagy „Advanced”
Tartalomválasztás kategóriák és egyedi objektumok kizárhatók
Ütközéskezelés azonos nevű fájloknál csere vagy a helyi megtartása, „Apply to all objects and files” opcióval
Haladó melyik tárba (repository) települjenek az eszközök és könyvtárak, és hová kerüljenek a további fájlok
💡 Vizsgára és átadásra: mindig archívum

A vizsgadokumentációhoz és az üzemi átadáshoz archívumot készíts, ne sima projektfájlt. Ez az a különbség, amely megkülönbözteti az „elküldtem a fájlt” és az „átadtam a munkát” helyzetet.

25.2 Forráskód a vezérlőn

A második legfontosabb szokás, amit ez a könyv taníthat: töltsd fel a forráskódot a vezérlőre.

Letöltés a vezérlőre:2

File → Source Download, vagy Online → Source Download to Connected Device

„A CODESYS az Archive.prj archívumfájlt írja a vezérlőre.”2

Vagyis a vezérlőn nem csak a lefordított kód lesz, hanem a forrás is.

Visszaolvasás:2 File → Source Upload → a PLC kiválasztása → célkönyvtár megadása az Extract Project párbeszédpanelen → kibontás. Ezután a program felkínálja a kibontott projekt megnyitását.

Előfeltétel:2 „a kapcsolódási beállítások konfigurálva vannak az érintett vezérlőkhöz”.

💡 Miért ez a legjobb ipari szokás?

Mert évekkel később, amikor hibát kell keresni, a projektfájl gyakran nincs meg: elveszett, átszervezték a szervert, kilépett a kolléga.

Ha a forráskód a gépben van, akkor a program mindig ott van, ahol a berendezés. Egyetlen Source Upload, és megvan.

A könyv szabálya: minden gyakorlat és minden üzemi módosítás végén töltsd fel a forráskódot.

⚠️ Amit a könyv nem tud megmondani

Hogy a forrásfeltöltés automatikusan (letöltéskor implicit módon) vagy csak kérésre történik-e, azt egy projekt-beállítás szabályozza. A felhasznált forrás ennek részleteit nem közli.

Ez gyakorlati kérdés, mert az automatikus feltöltés megnöveli a letöltési időt. Nézd meg a saját projektbeállításaidban.

25.3 Projektinformáció és verziószám

A CODESYS beépített helyet ad a projekt metaadatainak.

Menüút:3 Project → Project Information, a Summary lapon adhatók meg az értékek (a súgó példája verziószámra: 0.0.0.1).

Amit a rendszer tárol:3 fájlattribútumok, metainformáció (vendor, title, author), kulcsos tulajdonságok, statisztikák és licencinformáció.

És egy különleges lehetőség:3 ha bekapcsolod az „Automatically generate 'Project Information' POUs” beállítást, a CODESYS funkcióblokkokat generál, amelyekkel a projekt adatai a programból elérhetők — például a GetNumberProperty() függvénnyel.

💡 A „verziószám a HMI-n” gyakorlat

Ha a programból ki tudod olvasni a verziószámot, akkor meg is jelenítheted a kezelőfelületen (22. fejezet). Így a gép kezelője mindig látja, melyik programverzió fut.

Az ipari gyakorlatban ez komoly érték: egy hibabejelentésnél az első kérdés mindig az, hogy „melyik verzió van rajta?”.

⚠️ Egy feltétel, amit ellenőrizni kell

A generált függvényekhez a futtatókörnyezetnek támogatnia kell a WSTRING adattípust.3 Hogy a CC100 ezt támogatja-e, azt a felhasznált források nem mondják ki.

Ez ugyanaz a helyzet, mint az LREAL-nél (4. fejezet): a típus szerepel a CODESYS elemi típusai között, de a célkészülék támogatása külön kérdés. Próbáld ki, mielőtt a gyakorlatot beépíted a vizsgaprojektedbe.

25.4 Online change — vagy teljes letöltés?

Ez a fejezet legfontosabb — és biztonsági szempontból legkényesebb — része.

Amikor egy már letöltött, azóta módosított alkalmazással jelentkezel be, a CODESYS automatikusan felajánlja az online change-et, és csak a módosított részeket tölti le újra.4 És a kulcsmondat:

„A vezérlőn futó program az online change alatt nem áll le.”4

Online change vagy teljes letöltés? Online change lehetséges Csak a módosított részek töltődnek le. A futó program NEM áll le. • programkód módosítása • új változó, új POU • logikai átalakítás (az állapotsor ikonja sárga) Teljes letöltés kötelező Az alkalmazás leáll, majd újraindul. • az eszközfa vagy az eszközparaméterek módosítása — ez a modulbővítés! • a task-konfiguráció módosítása • EXTENDS / interfész, adattípus-konverzió (az állapotsor ikonja pirosra vált) A gyártó figyelmeztetése — szó szerint „An online change modifies the running application program and does not cause a restart. Make sure that the new application code still has the required effect on the controlled system. Depending on the controlled plant, this could result in damage to the plant or the workpieces, or injury or death of personnel.” Az inicializálások (pl. referenciafelvétel) nem futnak le, a mutatóváltozók megtartják értéküket.
25.1. ábra. Mikor lehetséges online change, mikor kötelező teljes letöltés — és a gyártó figyelmeztetése.
⚠️ A gyártó figyelmeztetése — szó szerint, enyhítés nélkül

„Az online change módosítja a futó alkalmazásprogramot, és nem okoz újraindítást. Győződj meg róla, hogy az új alkalmazáskód továbbra is a kívánt hatást gyakorolja a vezérelt rendszerre. A vezérelt berendezéstől függően ez a berendezés vagy a munkadarabok károsodását, illetve személyek sérülését vagy halálát okozhatja.”5

Ez nem a könyv óvatoskodása. Ez a gyártó saját szövege.

Két konkrét kockázat, amit a gyártó megnevez:5

  1. Az alkalmazásspecifikus inicializálások — például egy referenciafelvétel (homing) — nem futnak le, mert a rendszer megtartja az üzemállapotát. A program tehát olyan állapotot feltételezhet, amelyet sosem állított be.
  2. A mutatóváltozók megtartják a korábbi értéküket, ami hibás adatot eredményezhet, ha a hivatkozott változók közben megváltoztak.

Mikor nem lehet online change? Ilyenkor teljes letöltés kell:5

Módosítás
az eszközfa vagy az eszközparaméterek módosítása (ritka kivételekkel) ← ez a modulbővítés!
a task-konfiguráció módosítása
ellenőrző funkciók be-/kikapcsolása vagy interfészük módosítása
fordítási beállítások, compiler define-ok
a célrendszer memóriabeállításai
funkcióblokk-öröklés (EXTENDS) vagy interfész-megvalósítás módosítása
adattípus-konverziók (egyedi típusok között vagy alaptípusra)
riasztási adatbázis, vizualizációs átfedő funkciók

Ilyen esetben „az állapotsor ikonja pirosra vált”, jelezve, hogy csak teljes újrafordítás és letöltés lehetséges.5

⚠️ A modulbővítés nem oldható meg online change-dzsel

Ez fontos gyakorlati következtetés. Ha a 21. fejezet szerint modult veszel fel az eszközfába, akkor teljes letöltés kell — vagyis a gépet le kell állítani.

Ezt a beavatkozás megtervezésekor kell tudni, nem menet közben: az üzem előre kell hogy számoljon a leállással.

25.5 A modulcsere és -bővítés lépéssora

A szakszerű módosítás munkafolyamata 1. ELŐTTE projektarchívum + forráskód a vezérlőre (ez a visszatérési pont) 2. MÓDOSÍTÁS hardver, konfiguráció, I/O-leképezés, program fordítás, letöltés, próbaüzem 3. UTÁNA új archívum + forráskód verziószám növelése dokumentálás ha valami elromlik: van hová visszatérni Az 1. és a 3. lépés teszi a munkát szakszerűvé Ez a leggyakoribb hiányosság a kezdőknél: rögtön a 2. lépéssel kezdenek. A projektfájl önmagában nem elég: hiányzó könyvtár vagy eszközleírás esetén nem nyílik meg helyesen.
25.2. ábra. Az „előtte–módosítás–utána” munkafolyamat. Az első és a harmadik lépés adja a visszatérési pontot.
⚠️ Ez a lépéssor a könyv saját összeállítása

Az alábbi kilenc lépés nem idézett gyártói eljárásleírás, hanem a könyv indokolt összeállítása az igazolt elemekből. Minden lépés mellett szerepel, mire épül. A konkrét eszközödre vonatkozó gyártói eljárást mindig nézd meg a kézikönyvben.

# Lépés Mire épül?
1 Dokumentálj előbb! Archívum készítése és forráskód-feltöltés — a változtatás előtti állapotról 25.1, 25.2
2 Feszültségmentesítés, és a régi modul adatainak rögzítése: típus, cikkszám, bekötés, fotó a szakképesítés kifejezetten kéri a fotódokumentációt
3 Fizikai csere vagy bővítés, a bekötés visszaellenőrzésével 7. fejezet (CC100 kiosztás), 21. fejezet (bővítőmodul)
4 A hardverkonfiguráció frissítése a CODESYS eszközfájában: új modul felvétele, vagy hálózatkeresés 8. fejezet
5 Az I/O-leképezés ellenőrzése, különös figyelemmel a fixált címekre 23. fejezet
6 A program módosítása: az új csatornák bevonása. Ha a változónevek megmaradtak, a logika érintetlen lehet 11. fejezet (strukturált felépítés haszna)
7 Fordítás, teljes letöltés, próbaüzem: a jelek ellenőrzése LED-en, I/O-leképezésen, majd monitorozással 23. fejezet négyszintű módszertana
8 Új archívum és forráskód-feltöltés, immár a módosított állapotról; a verziószám növelése 25.1–25.3
9 Dokumentálás: bekötési rajz frissítése, I/O-lista, változásnapló, fotók, próbaüzemi jegyzőkönyv 25.6
⚠️ Az 1. és a 8. lépés a lényeg

Az előtte és utána készített archívum az, ami a modulcserét szakszerű munkává teszi. Ha valami elromlik, van visszatérési pont.

Ez a leggyakoribb hiányosság a kezdőknél: rögtön a 3. lépéssel kezdenek, és amikor a jelek elcsúsznak, nincs mihez visszatérni.

25.6 Mit tartalmazzon a dokumentáció?

Egy PLC-rendszer dokumentációja nem a program kinyomtatása. Az alábbiak nélkül a berendezés nem karbantartható:

Dokumentum Mit tartalmaz?
Technológiai leírás mit csinál a gép, milyen üzemmódjai vannak
Folyamatábra a vezérlési logika ábrán (5. fejezet)
I/O-lista csatorna, cím, változónév, jeltípus, érzékelő/beavatkozó típusa, funkció
Bekötési rajz tápellátás, be- és kimenetek, érzékelőtípusok (7. fejezet)
Hálózati terv IP-címek, portok, buszcímek, topológia (19–20. fejezet)
Paraméterlista task-beállítások, kommunikációs paraméterek, alapjelek
Programleírás a POU-szerkezet, a fő logika magyarázata
Változásnapló ki, mikor, mit módosított és miért
Próbaüzemi jegyzőkönyv mit ellenőriztek, milyen eredménnyel
Archívum a .projectarchive fájl
💡 Az I/O-lista a legértékesebb egyetlen dokumentum

Ha csak egyetlen dolgot készíthetsz el, az legyen az I/O-lista. Ez az, amit egy karbantartó éjszaka, félálomban is használni tud — és ez az, ami nélkül a legegyszerűbb hibakeresés is órákig tart.

Egy sor benne: X12.3 | %IX0.2 | bSzalagVegallas | 24 V DC PNP | induktív közelítéskapcsoló | a szállítószalag végállása

25.7 A vizsgadokumentáció szerkezete

A projektmunka követelményei: minimum 10 – maximum 15 oldal, a munkafolyamat fotóval is dokumentálva, a leírást a vizsga előtt legalább 15 nappal elektronikusan be kell küldeni, és 5–8 diából álló prezentációval vagy rövid videóval kell bemutatni, önreflexióval.

Az alábbi vázlat a hivatalos értékelési arányok szerint épül fel.

A projektmunka dokumentációja az értékelési arányok szerint 1. A feladat és a technológia leírása 1–2 oldal 2. Folyamatábra és I/O-lista 1–2 oldal 3. Hardverkonfiguráció és bekötési rajzok 20% 2–3 oldal 4. Paraméterek (hálózat, Modbus, task) 10% 1–2 oldal 5. A program ismertetése (POU-szerkezet, kódrészletek) 20% 2–3 oldal 6. Beüzemelés és HMI 10% + 10% 1–2 oldal 7. Működésvizsgálat, próbaüzemi jegyzőkönyv, naplókivonat 10% 1–2 oldal 8. Összegzés, önreflexió, mellékletek (fotók, archívum) 10% + 10% 1 oldal Összesen 10–15 oldal, fotódokumentációval, a vizsga előtt legalább 15 nappal beadva.
25.3. ábra. A dokumentáció javasolt szerkezete az értékelési szempontokhoz illesztve.
Fejezet Terjedelem Melyik szempontot szolgálja?
1. A feladat és a technológia leírása 1–2 oldal folyamatértelmezés
2. Folyamatábra és I/O-lista 1–2 oldal az 5. fejezet módszertana
3. Hardverkonfiguráció és bekötési rajzok 2–3 oldal 20%
4. Paraméterek (hálózat, Modbus, task) 1–2 oldal 10%
5. A program ismertetése 2–3 oldal 20%
6. Beüzemelés és HMI 1–2 oldal 10% + 10%
7. Működésvizsgálat, jegyzőkönyv, naplókivonat 1–2 oldal 10%
8. Összegzés, önreflexió, mellékletek 1 oldal 10% + 10% (bemutatás)
💡 Két apróság, ami sokat számít

1. A naplókivonat. A 23. fejezetben tanult Log-export egy XML-fájl — ebből egy szemléletes részletet betenni a dokumentáció 7. fejezetébe (működésvizsgálat) bizonyíték arra, hogy tényleg működésvizsgálatot végeztél.

2. A fotók. A követelmény kifejezetten kéri. Fotózz munka közben, ne csak a végén: a bekötést, a szekrény állapotát a csere előtt, a képernyőt a próbaüzem alatt.

25.8 Ami a könyvön kívülre mutat

A teljesség kedvéért néhány dolog, amit ez a fejezet nem tárgyal, mert nem áll rendelkezésre igazolt forrás:

Téma Hova fordulj?
A WAGO saját modulcsere-eljárása a CC100 kézikönyve
A projekt-összehasonlítás (project compare) menete a CODESYS súgója
A forrásfeltöltés automatikus/kérésre beállítása Project Settings: Source Download
A CC100 WSTRING-támogatása gyakorlati próba

Összefoglalás

  • A projektfájl önmagában nem elég: hiányzó könyvtár vagy eszközleírás esetén nem nyílik meg helyesen. Ezért kell projektarchívum (.projectarchive).
  • Az archívum menüútja File → Project Archive → Save/Send Archive; menthető vagy e-mailben küldhető, és a tartalma tételesen kijelölhető.
  • A forráskódot töltsd fel a vezérlőre (File → Source Download): így a program mindig ott van, ahol a gép. Visszaolvasás: File → Source Upload.
  • A projektinformációban verziószám és metaadatok tárolhatók, és a generált POU-kon keresztül a programból is elérhetők (feltétel: WSTRING-támogatás).
  • Az online change nem állítja le a futó programot — de a gyártó figyelmeztet: a berendezés károsodását, sérülést vagy halált okozhat. Az inicializálások nem futnak le, és a mutatók megtartják az értéküket.
  • Az eszközfa módosítása után teljes letöltés kell — tehát a modulbővítés nem oldható meg online change-dzsel.
  • A modulcsere kilenc lépéséből az 1. (előtte archívum) és a 8. (utána archívum) adja a visszatérési pontot.
  • A dokumentáció legértékesebb egyetlen darabja az I/O-lista.
  • A vizsgadokumentáció 10–15 oldal, fotókkal, a vizsga előtt 15 nappal beadva, 5–8 diás bemutatóval és önreflexióval.

Gyakorlatok

🛠️ 25.1. feladat — Készíts archívumot és bontsd ki

Készíts projektarchívumot egy meglévő projektedből (File → Project Archive → Save/Send Archive). Nézd meg, milyen elemek jelölhetők ki, és jegyezd fel a fájl kiterjesztését és méretét. Utána bontsd ki egy másik mappába, és nyisd meg. Minden a helyén van? Próbáld ki azt is, mi történik, ha csak a .project fájlt másolod át egy másik gépre.

🛠️ 25.2. feladat — Töltsd fel és olvasd vissza a forráskódot

Töltsd fel a forráskódot a CC100-ra (File → Source Download). Utána nevezd át a helyi projektmappádat, és olvasd vissza a forrást a vezérlőről (File → Source Upload). Megnyílik? Ugyanaz, mint amit feltöltöttél? Mennyi ideig tartott a feltöltés?

🛠️ 25.3. feladat — Verziószám a felületen

Állíts be verziószámot a Project → Project Information Summary lapján. Kapcsold be az „Automatically generate 'Project Information' POUs” beállítást, és próbáld meg a programból kiolvasni a verziószámot. Működik a CC100-on? Ha igen, jelenítsd meg a WebVisu felületén (22. fejezet). Ha nem, írd le, milyen hibaüzenetet kaptál.

🛠️ 25.4. feladat — Online change vagy teljes letöltés?

Végezz el sorban a következő módosításokat, és minden esetben jegyezd fel, hogy a CODESYS online change-et ajánl-e fel, vagy teljes letöltést kér (figyeld az állapotsor ikonjának színét): (a) egy értékadás módosítása; (b) új változó felvétele; (c) a task intervallumának átállítása; (d) egy új eszköz felvétele az eszközfába. Melyik melyik kategóriába esett?

🛠️ 25.5. feladat — Készítsd el az I/O-listát

Készítsd el a saját gyakorlati összeállításod teljes I/O-listáját táblázatban. Minden sor tartalmazza: csatorna, cím, változónév, jeltípus, az érzékelő/beavatkozó típusa, funkció. Utána add oda valakinek, aki nem ismeri a rendszert, és kérd meg, hogy csak a lista alapján mondja meg, mi történik, ha a DI3 bemenet aktív lesz. Ha nem tudja, a lista hiányos.

Ellenőrző kérdések

  1. Miért nem elég a projektfájl önmagában?
  2. Mi a projektarchívum menüútja, és mi a fájlkiterjesztése?
  3. Mi kerül a vezérlőre a Source Download parancs hatására?
  4. Hogyan olvasható vissza a forráskód, és mi az előfeltétele?
  5. Miért érdemes a forráskódot feltölteni a vezérlőre?
  6. Hol állítható be a projekt verziószáma?
  7. Hogyan olvasható ki a verziószám a programból, és mi ennek a feltétele?
  8. Mit tesz az online change, és mi történik közben a futó programmal?
  9. Idézd fel a gyártó figyelmeztetését az online change-ről!
  10. Milyen két konkrét kockázatot nevez meg a gyártó?
  11. Sorolj fel három olyan módosítást, amely után teljes letöltés kell!
  12. Miért nem oldható meg a modulbővítés online change-dzsel?
  13. Melyik két lépés adja a modulcsere „visszatérési pontját”?
  14. Mit tartalmazzon egy I/O-lista sora?
  15. Mekkora a vizsgadokumentáció terjedelme, és mikorra kell beadni?

Tudáspróba

Válaszd ki az egyetlen helyes választ!

1. A projektarchívum fájlkiterjesztése: a) .projectarchive b) .project c) .prj d) .zip

2. A Source Download hatására a vezérlőre kerül: a) csak a lefordított kód; b) az Archive.prj archívumfájl; c) csak a változólista; d) semmi.

3. A projektinformáció menüútja: a) File → Project Information b) Tools → Project Information c) Project → Project Information d) Online → Project Information

4. Az online change alatt a futó program: a) leáll és újraindul; b) resetelődik; c) STOP állapotba kerül; d) nem áll le.

5. Online change során az alkalmazásspecifikus inicializálások: a) nem futnak le; b) lefutnak; c) kétszer futnak le; d) hibát okoznak.

6. Online change során a mutatóváltozók: a) nullázódnak; b) megtartják a korábbi értéküket; c) újra inicializálódnak; d) törlődnek.

7. Teljes letöltés kell az alábbi módosítás után: a) egy értékadás megváltoztatása; b) új változó felvétele; c) az eszközfa módosítása; d) egy megjegyzés átírása.

8. Ha teljes letöltés szükséges, az állapotsor ikonja: a) zöldre vált; b) sárgára vált; c) eltűnik; d) pirosra vált.

9. A modulcsere lépéssorában a „visszatérési pontot” ez adja: a) az előtte és utána készített archívum; b) a fotódokumentáció; c) a próbaüzemi jegyzőkönyv; d) a hálózatkeresés.

10. A vizsgadokumentáció terjedelme: a) 5–8 oldal b) 10–15 oldal c) 20–25 oldal d) nincs előírva

A megoldókulcs a B függelékben található.

A fejezet forrásai


  1. CODESYS Online Help: Saving/Sending the Project Archive (V3.5.22.0). CODESYS GmbH. (2026-07-29) ↩↩↩↩

  2. CODESYS Online Help: Downloading Source Code to and from the PLC (V3.5.22.0). CODESYS GmbH. (2026-07-29) ↩↩↩↩

  3. CODESYS Online Help: Retrieving and Editing Project Information (V3.5.22.0). CODESYS GmbH. (2026-07-29) ↩↩↩↩

  4. CODESYS Online Help: Performing an Online Change (V3.5.22.0). CODESYS GmbH. (2026-07-31) ↩↩

  5. CODESYS Online Help: Command: Online Change (V3.5.22.0). CODESYS GmbH. (2026-07-31) A CAUTION-figyelmeztetés és a teljes letöltést igénylő módosítások forrása. ↩↩↩↩

  6. CODESYS Online Help: Command: Extract Archive (V3.5.22.0). CODESYS GmbH. (2026-07-31) ↩

Mennyire volt hasznos ez a fejezet?

Még nincs értékelés.