Négyszintű módszertan, amely megakadályozza, hogy órákat töltsél a programban egy meglazult vezeték miatt.
- 23.1 A diagnosztika négy szintje
- 23.2 1. szint — a LED-ek olvasása
- 23.3 2. szint — az I/O-leképezés
- 23.4 3. szint — jelmonitorozás
- 23.5 Töréspontok — és a kockázatuk
- 23.6 Write és Force — a fegyelem kérdése
- 23.7 4. szint — task-monitorozás
- 23.8 A hibatároló: a
Loglap - 23.9 Az
AuditLog— ki és mit tett? - 23.10 Tünet → ok táblázat
- 23.11 A hibakeresés folyamatábrája
- 23.12 Ellenőrzőlista
- Összefoglalás
- Gyakorlatok
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- A fejezet forrásai
Ez a fejezet arról szól, ami a mérnöki munka nagyobbik felét teszi ki: megkeresni, mi nem működik, és miért.
A szakképesítés ezt így fogalmazza meg: „a PLC-n számítógépes hibadiagnosztikát futtat, monitorozza a ki- és bemeneti jeleket. Észlelt hiba esetén meghatározza annak kiváltó okát.” És a projektmunka egyik választható témája is ez: hibakeresés, jelmonitorozás, a hibatároló kiolvasása.
23.1 A diagnosztika négy szintje
A hibakeresés legfontosabb szabálya nem eszköz, hanem módszer: mindig a legalsó szinten kezdd.
| Szint | Eszköz | Mit mutat meg? |
|---|---|---|
| 1. Hardveres | LED-ek a vezérlőn (SYS, RUN, DI, DO) |
van-e táp, fut-e a program, jön-e a bemeneti jel, kapcsol-e a kimenet |
| 2. Jelszint | I/O-leképezés online nézete | a csatorna fizikai értéke és a hozzárendelt változó6 |
| 3. Programszint | jelmonitorozás, figyelőlisták, töréspontok | a változók aktuális értéke, a végrehajtás menete3 2 |
| 4. Rendszerszint | task-monitorozás és eszköznapló | ciklusidők, jitter, kivételek, rendszerüzenetek4 5 |
A programban keresi a hibát — miközben a bemeneti LED sem világít, tehát a bekötés a hibás.
Egy meglazult vezeték miatt órákat el lehet tölteni a logika átnézésével. Ezért van a módszertan: minden szint előfeltétele a következőnek. Ha a LED nem világít, teljesen mindegy, mi van a programban.
23.2 1. szint — a LED-ek olvasása
A legolcsóbb diagnosztikai eszköz a szemed. A CC100 LED-jei (7. fejezet):
| LED | Mit mond? |
|---|---|
SYS |
rendszerállapot: bootolt-e, fut-e a futtatókörnyezet |
RUN |
a PLC-program állapota |
USR |
felhasználói LED — a programból vezérelhető |
DI1–DI8 |
a digitális bemenetek pillanatnyi állapota |
DO1–DO4 |
a digitális kimenetek pillanatnyi állapota |
Amit ezekből azonnal meg lehet állapítani:
| Megfigyelés | Következtetés |
|---|---|
| semmi nem világít | nincs táp, vagy nincs US+ az X4-en |
SYS világít, RUN nem |
a vezérlő fut, de a program nem — STOP állás, vagy nincs letöltött alkalmazás |
a DI LED nem gyullad ki, pedig az érzékelő aktív |
bekötési hiba, rossz érzékelőtípus, vagy hiányzó Uout+ |
a DO LED világít, de a beavatkozó nem működik |
hiányzik az Uin+ kimeneti táp (7. fejezet) |
A USR LED „a WAGO könyvtárak funkcióblokkjaival programozható”. Használd ki: villogtasd
például akkor, amikor egy adott programrész lefut, vagy amikor egy állapotgép egy bizonyos
lépésbe ér.
Így PC nélkül is látod, hol jár a program — ami üzemi hibakeresésnél aranyat ér.
23.3 2. szint — az I/O-leképezés
Ha a LED-ek rendben vannak, a következő kérdés: eljut-e a jel a programig?
„Az I/O-térkép konfigurálása azt jelenti, hogy az eszköz be- és kimeneti csatornáit a projekt változóihoz kötjük.”6
Az I/O Mapping lap „táblázatos megjelenítése az eszköz be- és kimeneti csatornáinak, a címek és
adattípusok megadásával”, és online módban kiegészül a Current Value és a
New Value oszloppal.6
Ez a lap az a hely, ahol a jel útja láthatóvá válik: itt egyszerre látod, hogy a csatornán mi van, és melyik változóhoz tartozik.
Három szabály, amit a gyártó kimond:6
| Szabály | Szó szerint |
|---|---|
| Bemeneti változó nem írható | „nincs írási hozzáférésed olyan változókhoz, amelyek bemenethez vannak leképezve” |
| Egy változó egy bemenet | „egy meglévő változót csak egy bemenethez képezhetsz le” |
| Implicit változó létrehozható | „az I/O-térképben közvetlenül létrehozhatsz új globális implicit változókat” |
A címek módosíthatók az I/O-térképben — de a kézzel átírt címek fix szimbólumot kapnak, ami „megakadályozza az automatikus frissítést, ha az eszköz felépítése megváltozik”.6
Ez pontosan az a hiba, amely a modulbővítésnél (21. fejezet) elő tud fordulni: bővítesz egy modullal, a címek eltolódnának — de a fixált címek nem követik, és a jelek elcsúsznak.
Szabály: ne írj át címet kézzel, hacsak nincs rá nagyon jó okod. Ha mégis, dokumentáld.
23.4 3. szint — jelmonitorozás
„Futásidőben egy programozási objektum aktuális változóértékei a projekt különböző helyein monitorozhatók.”3
Három hely:3
| Hol? | Mit ad? |
|---|---|
| Inline monitoring — a szerkesztő online nézete | az értékek közvetlenül a kód mellett jelennek meg |
| A deklarációs szerkesztő online nézete | táblázatos áttekintés az adott POU összes változójáról |
| Figyelőlisták (watch lists) | „objektumfüggetlen, konfigurálható” listák: bárhonnan összeválogatott változók egy képernyőn |
Emellett az {attribute 'monitoring'…} pragmával „függvényhívások eredményei és
property-típusú objektumok aktuális változóértékei” is monitorozhatók.3
Egy összetett hiba jellemzően több POU-t érint: a bemenet az egyikben, a döntés a másikban, a kimenet a harmadikban. Az inline monitoring csak egy POU-t mutat.
A figyelőlistába összeválogathatod a jel útjának összes állomását, és egy képernyőn látod, hol szakad meg a lánc. Ez a leggyorsabb út a hiba helyének megtalálásához.
A gyártói dokumentáció nem mondja ki, hogy a képernyőn látott értékek egyazon ciklusból származnak-e, és hogy a mintavételezés ciklusonként történik-e.
Hibakeresésnél ez félrevezető lehet: két összefüggő változó látszólag ellentmondó értéket mutathat, ha nem ugyanabban a pillanatban olvasta ki őket a rendszer.
A könyv ezt nem állítja, hanem méréssel vizsgáltatja meg (23.5. gyakorlat): figyelj két, egymással logikai kapcsolatban álló változót egy gyors ciklusú taskban, és nézd meg, látsz-e lehetetlen kombinációt.
23.5 Töréspontok — és a kockázatuk
A töréspontokat a 8. fejezet már bemutatta. Itt csak azt ismételjük meg, ami a hibakeresés szempontjából a legfontosabb.
A gyártói súgó szó szerint:2
„A »debug task« által hívott I/O-k nem frissülnek a töréspontnál történő megállás során, még akkor sem, ha a PLC-beállításokban bejelölöd a Refresh I/Os in Stop jelölőnégyzetet.”
Ez azt jelenti, hogy a beavatkozók az utolsó állapotukban maradnak: a motor forog tovább, a szelep nyitva marad, a hengert nem engedi el semmi.
Töréspontos hibakeresés valós berendezésen csak biztonságos állapotban — a mozgó részek lefékezése, a berendezés energiamentesítése vagy legalábbis felügyelet mellett.
Két további korlát:2
- az adat-töréspont (amely egy változó értékének megváltozásakor áll meg) „csak a CODESYS Control Win esetén lehetséges” — tehát a CC100-on nem használható;
- a feltételes töréspont viszont igen: megadható logikai feltétel vagy találatszám, például „minden 5. áthaladásnál álljon meg”.
Mozgó gépnél, folyamatos üzemben, biztonsági közelben — ilyenkor a töréspont kizárt. Mit használj helyette?
- Figyelőlista — nem állítja meg a programot;
- naplózás a programból — írj állapotváltozásokat egy tömbbe vagy egy struktúrába időbélyeggel, és nézd meg utólag;
USRLED vagy egy szabad kimenet villogtatása egy adott programág lefutásakor.
Ezek mind nem invazív módszerek: a program fut tovább, te pedig figyelsz.
23.6 Write és Force — a fegyelem kérdése
A 8. fejezetből tudod a különbséget: a Write egyszeri, a Force tartós.1 Hibakeresésnél mindkettő nagyon hasznos — és a Force nagyon veszélyes.
Unforce All Values;- a force-ikonok eltűnésének ellenőrzése;
- a kimenetek tényleges állapotának visszaellenőrzése a berendezésen.
Ha a Force benne marad, a gép a kényszerített értékkel jár, miközben a program mást gondol — és a képernyőn minden rendben lévőnek látszik. Ez a legalattomosabb hiba, amit hibakeresés közben okozni lehet.
A force feloldásának három módja:1 az Unforce All Values parancs; a force elvétele
a Prepare Value párbeszédpanelen; vagy kijelentkezés — ilyenkor a rendszer rákérdez.
A Force nem ellenség, hanem eszköz. Két klasszikus, jó felhasználás:
- egy bemenet szimulálása, amelyhez nincs érzékelőd (például egy végállás, amit nem tudsz megnyomni);
- egy ág kizárása: egy engedélyezési feltételt igazra kényszerítesz, hogy megnézd, tényleg az akadályozza-e a működést.
Mindkettőnél: jegyezd fel, mit force-oltál, és oldd fel, mielőtt elmész.
23.7 4. szint — task-monitorozás
Ez a fejezet legfontosabb diagnosztikai eszköze, és sokan nem is tudnak róla.
A task-konfiguráció Monitoring lapja online módban a következőket mutatja:4
| Oszlop | Jelentés |
|---|---|
| Task | a task neve |
| Status | „Not created”, „Generated”, „Valid”, „Exception” |
| IEC-Cycle Count | azon ciklusok száma, ahol az IEC-kód ténylegesen meghívódott |
| Cycle Count | a bejelentkezés óta végrehajtott ciklusok száma, akkor is, ha a task STOP-ban van |
| Last Cycle Time (µs) | az utoljára mért ciklusidő |
| Average Cycle Time (µs) | átlagos ciklusidő az összes ciklusra |
| Max. Cycle Time (µs) | a mért legnagyobb ciklusidő |
| Min. Cycle Time (µs) | a mért legkisebb ciklusidő |
| Jitter (µs) | a periodikus ingadozás aktuális értéke |
| Min./Max. Jitter (µs) | a jitter szélsőértékei |
| Core | processzormag száma; egymagos rendszeren -1 |
Az értékek a helyi menü Reset parancsával nullázhatók.4
Az Average Cycle Time szép lehet — 8 ms egy 20 ms-os taskban —, miközben a Max. Cycle Time 45 ms. A watchdogot (8. fejezet) nem az átlag váltja ki, hanem az egyetlen kiugró ciklus.
Ha a Status értéke Exception, akkor ez már meg is történt: a task hibaállapotba került,
és vele leállt az alkalmazás.
A jitter azt méri, mennyire pontosan tartja a rendszer a beállított ciklusidőt. Ha egy 20 ms-os task jittere 5 ms, akkor az „időzítéseid” valójában ±25%-os pontatlansággal működnek.
Tegyél mellé egy összehasonlítást a 19. fejezetből: az EtherCAT mért jittere ±20 nanoszekundum körül van. Egy általános PLC-task ettől nagyságrendekkel messzebb van — és ez rendben is van, csak tudni kell róla, amikor pontos időzítést vársz el.
23.8 A hibatároló: a Log lap
A szakképesítés „PLC-hibatároló kiolvasása” néven említi. A CODESYS-ben ennek megfelelője a
Log lap.5
Súlyossági szintek:5 Warning, Error, Exception, Information, Debug message — mindegyikhez saját ikon.
Oszlopok:5
| Oszlop | Jelentés |
|---|---|
| Severity | ikonos súlyossági jelölés |
| Time Stamp | „a fejlesztőrendszer vagy a futtatókörnyezet dátuma és ideje” |
| Description | „az esemény leírása” |
| Component | „a futtatókörnyezet azon komponense, ahol a jelentett esemény történt” |
Műveletek:5 Refresh (frissítés), Export („a lista tartalmát XML-fájlba exportálja”), Import, lapozó- és automatikus görgetőgombok, valamint kereső, amely a találatot sárgán kiemeli.
Ez a projektmunka egyik választható témája — érdemes gyakorolni:
- Nyisd meg a
Loglapot, és frissítsd a naplót. - Szűrd ki az
ExceptionésErrorbejegyzéseket. - Az időbélyeg alapján állítsd fel az események sorrendjét — mi volt előbb, mi következett belőle.
- A
Componentoszlopból állapítsd meg, melyik futtatókörnyezet-komponens jelezte a hibát: ez irányítja a további keresést. - Exportáld a naplót XML-be — így a projektmunka dokumentációjához bizonyítékot csatolhatsz.
A PlcLog naplónév a gyártói dokumentációban a CODESYS Control Win példája. Hogy a
CC100 naplózója pontosan milyen néven jelenik meg, és hogy a WBM kínál-e a CODESYS
Log lapján kívül külön, eszközszintű hibanaplót, azt a felhasznált források nem mondják ki.
Nézd meg a saját eszközödön — és jegyezd fel, mert a dokumentációdba is bele fog kelleni.
23.9 Az AuditLog — ki és mit tett?
A naplóválasztó legördülő listában elérhető egy másik napló is: az AuditLog, amely
„minden felhasználói interakciót megmutat a PLC-vel. A felhasználónév is naplózva
van.”5
„Tegnap még működött.” — Ez a mondat a hibakeresés leggyakoribb kiindulópontja, és az esetek jó részében a válasz nem műszaki, hanem emberi: valaki átírt valamit.
Az AuditLog ezt mutatja meg. Nem vádaskodásra való, hanem arra, hogy ne a rossz helyen
keresd a hibát.
23.10 Tünet → ok táblázat
Ez a fejezet legpraktikusabb eleme. Minden sora egy korábbi fejezetben igazolt tényre épül.
| Tünet | Valószínű ok | Hol ellenőrizd? | Fejezet |
|---|---|---|---|
| A vezérlő nem érhető el a hálózaton | gyárilag DHCP-kliens, nincs DHCP-kiszolgáló | STOP + RST > 8 s → 192.168.1.17; a SYS LED narancsan villog |
9. |
| A bemeneti LED nem világít, pedig az érzékelő aktív | NPN érzékelő PNP-bemenetre kötve, vagy hiányzik az Uout+ |
bekötés, X12 kiosztás | 3., 7. |
| A program fut, de a kimenet nem kapcsol | az Uin+ kimeneti táp nincs bekötve |
X5 kiosztás | 7. |
A task Exception állapotba került |
watchdog-túllépés | task Monitoring: Max. Cycle Time; Log lap |
8., 23. |
| A gép „magától” működik a hibakeresés után | a Force nem lett feloldva | Unforce All Values |
8., 23. |
| Töréspontnál a beavatkozó „beragad” | megálláskor az I/O-k nem frissülnek | a töréspont természete | 8., 23. |
| Modulbővítés után elcsúsztak a jelek | a kézzel módosított I/O-címek fixáltak | I/O Mapping: fix szimbólum | 21., 23. |
| A Modbus-kommunikáció szakadozik | válaszidő-túllépés; RTU-nál sérül a 3,5 karakteridős keretezés | Response Timeout; a soros átalakító minősége | 20. |
| Az analóg érték „ugrál” | 0–10 V-os bemenet, zavarvédelem nélküli hosszú kábel | árnyékolás; áramhurok előnye | 3., 7. |
A tünet → ok hozzárendelés a könyv indokolt következtetése, nem idézett gyártói tartalom. Minden sora igazolt tényre hivatkozik (a jobb szélső oszlop mutatja, hol találod), de a konkrét hibaképed lehet más okú is.
A táblázat kiindulópont, nem diagnózis.
23.11 A hibakeresés folyamatábrája
Fogjuk össze a módszertant egy folyamatábrába — az 5. fejezet jelöléseivel.
Figyeld meg a szerkezetet: minden „nem” ág kivezet a folyamatból egy konkrét ellenőrzéshez. Nincs olyan út, amely „gondolkodj rajta” végpontba fut.
A programlogika átnézése a legutolsó lépés — és csak akkor kerül rá sor, ha minden alatta lévő szint rendben van.
23.12 Ellenőrzőlista
Használd ezt a listát minden hibakereséskor:
Mielőtt elkezded:
- [ ] Mi változott utoljára? (program, hardver, beállítás, kábel)
- [ ] Mikortól nem működik? (mindig is így volt, vagy egyszer csak elromlott)
- [ ] Reprodukálható-e? (mindig, néha, csak bizonyos körülmények között)
A négy szint:
- [ ] 1. LED-ek:
SYS,RUN, a relevánsDI/DO - [ ] 2. I/O-leképezés: látszik-e a jel a
Current Valueoszlopban? - [ ] 3. Monitorozás: hol szakad meg a jel útja a programban?
- [ ] 4. Task Monitoring:
Status, Max. Cycle Time, jitter;Loglap:Exception,Error
Mielőtt elmész:
- [ ]
Unforce All Valuesés ellenőrzés - [ ] a töréspontok eltávolítása
- [ ] a napló exportálása, ha dokumentálni kell
- [ ] a javítás dokumentálása: mi volt a hiba, mit tettél, mit ellenőriztél (25. fejezet)
A 20. fejezet már kimondta, és itt megismételjük, mert ez a leggyakoribb elhanyagolt hiba:
A „néha működik” veszélyesebb, mint a „soha nem működik”. Egy nem működő rendszert mindenki megjavít. Egy időnként hibázót üzembe helyeznek — és hónapokkal később, a legrosszabb pillanatban áll le.
Ha ilyet tapasztalsz, ne örülj annak, hogy általában jó. Keresd meg az okát.
Összefoglalás
- A hibakeresés négy szintje: hardveres (LED-ek) → jelszint (I/O-leképezés) → programszint (monitorozás) → rendszerszint (task-monitorozás, napló). Mindig alulról kezdd.
- Az I/O-leképezés online nézetében látszik a csatorna
Current Valueértéke. Bemeneti változó nem írható; egy változó egy bemenethez képezhető le. - A kézzel átírt cím fixálódik, és nem követi az eszköz felépítésének változását — ez a modulbővítés klasszikus csapdája.
- A monitorozás három helye: inline, deklarációs szerkesztő, figyelőlista. Összetett hibánál a figyelőlista a leggyorsabb.
- Töréspontnál a kimenetek nem frissülnek — valós gépen csak biztonságos állapotban. Az adat-töréspont a CC100-on nem használható.
- A Force hibakeresés végén kötelezően feloldandó (
Unforce All Values). - A task Monitoring lapon mindig a Max. Cycle Time-ot nézd, ne az átlagot. A
Status = Exceptionazt jelenti, hogy a watchdog már kioldott. - A
Loglap a hibatároló: súlyosság, időbélyeg, leírás, komponens. XML-be exportálható — használd bizonyítékként a dokumentációhoz. - Az
AuditLogmegmutatja, ki és mit tett a vezérlőn. - A „néha működik” tünetet soha ne hagyd annyiban.
Gyakorlatok
Írj egy programot, amely egy FOR ciklusban feltölt egy tömböt. Nyisd meg a task Monitoring
lapját, és jegyezd fel a Last, Average, Max és Min Cycle Time értékeket. Növeld a ciklus
hosszát fokozatosan, és minden lépésnél jegyezd fel az értékeket. Mikor lép be a watchdog? Mi
lesz a Status értéke? Mit ír a Log lap?
Köss be egy érzékelőt a CC100-ra. Kövesd végig a jel útját mind a négy szinten: (1) a DI
LED; (2) az I/O-leképezés Current Value oszlopa; (3) a hozzárendelt változó a monitorozásban;
(4) a program azon pontja, ahol felhasználod. Készíts figyelőlistát, amely mind a négy
állomást tartalmazza, ahol lehetséges.
Kérj meg valakit, hogy vigyen be egy hibát a rendszerbe (bekötés, program, beállítás), és ne mondja meg, mit. Keresd meg a hibát a 23.11. ábra folyamatábrája szerint, és jegyezd fel minden lépésnél, mit ellenőriztél és mit tapasztaltál. A végén hasonlítsd össze a jegyzeteidet azzal, hogy mi volt a valódi hiba: hány lépéssel korábban lehetett volna megtalálni?
Idézz elő szándékosan egy kivételt (például watchdog-túllépéssel a 23.1. gyakorlat alapján).
Nyisd meg a Log lapot, keresd meg az Exception bejegyzést, jegyezd fel az időbélyeget, a
leírást és a komponenst. Exportáld a naplót XML-be, és nyisd meg egy szövegszerkesztőben.
Nézd meg az AuditLog-ot is: mit rögzített a saját tevékenységedről?
Írj egy programot, amelyben két változó logikailag összefügg (például bB := NOT bA;), és
mindkettő gyorsan változik egy rövid ciklusidejű taskban. Figyeld mindkettőt egy figyelőlistán.
Látsz-e olyan pillanatot, amikor a két érték lehetetlen kombinációt mutat? Írd le a
tapasztalatot, és fogalmazd meg, mit jelent ez a hibakeresésre nézve.
Ellenőrző kérdések
- Mi a diagnosztika négy szintje, és miért kell alulról kezdeni?
- Mit állapíthatsz meg abból, ha a
SYSLED világít, de aRUNnem? - Mit jelent az I/O-leképezés, és mit mutat a
Current Valueoszlop? - Írható-e a programból egy bemenethez leképezett változó?
- Miért veszélyes a kézzel átírt I/O-cím?
- Hol monitorozhatók a változóértékek, és melyik módszer a leggyorsabb összetett hibánál?
- Miért veszélyes a töréspont valós berendezésen?
- Melyik töréspontfajta nem használható a CC100-on?
- Mi a Force három feloldási módja?
- Miért a
Max. Cycle Time-ot kell nézni, és nem az átlagot? - Mit jelent a
Status = Exception? - Mit mér a jitter?
- Milyen oszlopai vannak a
Loglapnak, és mire jó aComponentoszlop? - Mire való az
AuditLog? - Miért veszélyesebb a „néha működik” tünet, mint a „soha nem működik”?
Tudáspróba
Válaszd ki az egyetlen helyes választ!
1. A hibakeresést ezen a szinten kell kezdeni: a) hardveres szint b) rendszerszint c) programszint d) jelszint
2. Az I/O-leképezésben online módban megjelenő oszlop:
a) Cycle Time
b) Current Value
c) Severity
d) Jitter
3. Bemenethez leképezett változó a programból: a) írható; b) csak force-szal írható; c) nem írható; d) csak szimulációban írható.
4. A kézzel átírt I/O-cím: a) automatikusan frissül; b) hibát okoz; c) törlődik újrafordításkor; d) fix szimbólumot kap, és nem frissül automatikusan.
5. Töréspontnál történő megálláskor a debug task I/O-i: a) nem frissülnek; b) frissülnek; c) csak a bemenetek frissülnek; d) nullázódnak.
6. Az adat-töréspont: a) minden vezérlőn működik; b) csak a CODESYS Control Win alatt; c) csak szimulációban; d) csak IL nyelven.
7. A watchdog kioldását ez jelzi a task Monitoring lapján:
a) Status = Valid
b) Core = -1
c) Status = Exception
d) Cycle Count = 0
8. Melyik értéket kell figyelni a watchdog szempontjából? a) Average Cycle Time b) Min. Cycle Time c) IEC-Cycle Count d) Max. Cycle Time
9. A Log lap nem tartalmazza ezt az oszlopot:
a) Jitter
b) Time Stamp
c) Component
d) Severity
10. Az AuditLog azt mutatja meg:
a) a ciklusidőket;
b) a felhasználói interakciókat a PLC-vel, felhasználónévvel;
c) az I/O-értékeket;
d) a fordítási hibákat.
A megoldókulcs a B függelékben található.
A fejezet forrásai
-
CODESYS Online Help: Forcing Values (V3.5.22.0). CODESYS GmbH. (2026-07-29) ↩↩
-
CODESYS Online Help: Using Breakpoints (V3.5.22.0). CODESYS GmbH. (2026-07-29) ↩↩↩
-
CODESYS Online Help: Monitoring of Values (V3.5.22.0). CODESYS GmbH. (2026-07-29) ↩↩↩↩
-
CODESYS Online Help: Tab: Monitoring (task-monitorozás, V3.5.22.0). CODESYS GmbH. (2026-07-29) ↩↩↩
-
CODESYS Online Help: Tab: Log (eszköznapló, V3.5 SP22 és újabb). CODESYS GmbH. (2026-07-29) ↩↩↩↩↩↩
-
CODESYS Online Help: Configuring Devices and I/O Mapping (V3.5.22.0). CODESYS GmbH. (2026-07-29) ↩↩↩↩↩