03. fejezet – Ki- és bemeneti jelek, I/O modulok

Milyen jelekkel dolgozik egy PLC, hol vannak a digitális bemenetek határértékei, hogyan kötjük be az érzékelőket, és miért olyan fontos a 4 mA?

Ebben a fejezetben
  1. 3.1 A jelek öt kategóriája
  2. 3.2 Digitális bemenetek: az IEC 61131-2 szerinti típusok
  3. 3.3 Érzékelők bekötése: két- és háromvezetékes kialakítás
  4. 3.4 Digitális kimenetek
  5. 3.5 Analóg jelek: feszültség vagy áram?
  6. 3.6 Hőmérséklet-bemenetek: az RTD bekötése
  7. 3.7 Felbontás: mennyit ér egy bit?
  8. 3.8 Modulfajták áttekintése
  9. Gyakorlatok
  10. Összefoglalás
  11. Ellenőrző kérdések
  12. Tudáspróba
  13. A fejezet forrásai

Az előző fejezetben megismerted a PLC belső felépítését. Most a külvilág felé néző oldalt vesszük sorra: milyen jeleket fogad és ad ki a vezérlő, milyen határértékek között, és hogyan kell bekötni az érzékelőket és a beavatkozókat.

Ez a fejezet két önálló vizsgatémakört fed le az írásbeli vizsga tesztjéből: a „Ki-bemeneti jelek típusai” (10%) és a „Ki- és bemeneti modulok fajtái, felépítése” (10%) témát. Ezen kívül közvetlenül készít elő a 7. fejezetre, ahol a WAGO CC100 konkrét bekötését végezzük el.

3.1 A jelek öt kategóriája

Egy PLC-rendszerben a jeleket öt csoportba soroljuk:

Kategória Jellemző Tipikus eszköz
Digitális bemenet (DI) két állapot: 0 vagy 1 nyomógomb, végálláskapcsoló, közelítésérzékelő, szintkapcsoló
Digitális kimenet (DO) két állapot: ki- vagy bekapcsolva mágneskapcsoló tekercse, szelep, jelzőlámpa
Analóg bemenet (AI) folytonos, mért érték nyomástávadó, hőmérséklet-távadó, potenciométer
Analóg kimenet (AO) folytonos, arányos beavatkozás frekvenciaváltó alapjele, arányos szelep
Speciális / intelligens önálló feldolgozást végez impulzusszámláló, jeladóbemenet, PWM-kimenet, hőelem- és ellenállás-hőmérő bemenet, IO-Link mester

Az „intelligens egységek” kategóriája — célfeladatra kifejlesztett, saját feldolgozást végző modulok — már az 1990-es évek PLC-irodalmában is szerepelt.1 Ma ide tartoznak a gyors számlálómodulok, a mozgásvezérlő modulok vagy a kommunikációs mesterek.

💡 Ez a felosztás végigkíséri a könyvet

A 7. fejezetben látni fogod, hogy a WAGO CC100 mind az öt kategóriát kiszolgálja: van digitális és analóg be- és kimenete, sőt dedikált ellenállás-hőmérő bemenete is. A 21. fejezetben pedig hálózaton keresztül bővítjük a digitális I/O-t.

3.2 Digitális bemenetek: az IEC 61131-2 szerinti típusok

A digitális bemenet nem egyszerűen „van feszültség / nincs feszültség” döntés. A szabvány — EN/IEC 61131-2, „Table 7 – Standard Operating Ranges for Digital Inputs” — három bemenettípust határoz meg 24 V DC-re, mindegyikhez feszültség- és áramhatárokkal.

Az alábbi táblázat két, egymástól független gyártói forrásból származik, amelyek szám szerint azonos értékeket közölnek:2 4

Típus „0” állapot feszültség „0” állapot áram „1” állapot feszültség „1” állapot áram
Type 1 −3 … +15 V 0 … 15 mA 15 … 30 V 2 … 15 mA
Type 2 −3 … +11 V 0 … 30 mA 11 … 30 V 6 … 30 mA
Type 3 −3 … +11 V 0 … 15 mA 11 … 30 V 2 … 15 mA

Mire való melyik típus?

  • Type 1 — elektromechanikus kapcsolóeszközökhöz: nyomógomb, végálláskapcsoló, relékontaktus.4
  • Type 2 — nagy áramú, diszkrét félvezetős érzékelőkhöz. Jóval nagyobb áramelvezetést („current sinking”) igényel, ezért a mai kompakt rendszerekben kevésbé alkalmas.4
  • Type 3 — a korszerű („state-of-the-art”) kialakítás, a mai félvezetős érzékelőkhöz.4
📗 A határérték környéke

A „0” és az „1” állapot garantált tartománya a határértéknél találkozik: Type 1-nél 15 V-ig garantáltan „0”, 15 V-tól garantáltan „1”. A határ közvetlen közelében azonban a jel zaja, a tűrések és a hőmérsékletfüggés miatt a bemenet állapota bizonytalanná válhat. Ezért nem szabad a bemenetet a határérték közelében üzemeltetni.

⚠️ Miért kell a bemenetnek áramot is felvennie?

A táblázatban az „1” állapothoz minimális áram is tartozik (Type 1 és 3 esetén 2 mA). Ennek gyakorlati oka van: egy kétvezetékes érzékelő csak akkor tud stabilan működni, ha folyik rajta áram. Ha a bemenet túl nagy impedanciájú lenne, az érzékelő „éhen halna”. Ugyanez fordítva is igaz: a „0” állapothoz megengedett maximális áram akadályozza meg, hogy a kétvezetékes érzékelő maradék árama téves bekapcsolást okozzon.

⚠️ Fontos elv, amit a 7. fejezetben igazolunk

A fenti számok a szabvány szerinti szabályos működési tartományok. Egy konkrét modul adatlapja ennél szűkebb vagy pontosabb értékeket adhat meg — és beüzemelésnél mindig a gyártói adatlap az irányadó.2 3 A 7. fejezetben látni fogod, hogy a WAGO CC100 bemenete Type 3, de a „0” állapotra a szabvány +11 V-ja helyett csak +5 V-ig ad garanciát.

3.3 Érzékelők bekötése: két- és háromvezetékes kialakítás

📗 Háromvezetékes (3-wire) érzékelő

Külön vezető szolgál a tápellátásra és külön a jelre: „separate wires for voltage and signal”.3 Három vezeték kell hozzá: +24 V, 0 V (GND) és a jelvezeték.

📗 Kétvezetékes (2-wire) érzékelő

A tápellátás és a jel közös vezetéken halad: „voltage supply and signal on one wire”.3 Az érzékelő a bemenettel sorba kötve helyezkedik el.

HÁROMVEZETÉKES (3-wire) — PNP érzékelő KÉTVEZETÉKES (2-wire) érzékelő +24 V0 V +24 V0 V érzékelő(PNP) PLCDI érzékelő(2 vezeték) PLCDI jel táp + jel +24 V · 0 V · jel a két funkció egy vezetéken → állandó maradék áram a jelvezeték a +24 V-ot kapcsolja a bemenetre az érzékelő a bemenettel sorba kötve
3.1. ábra. Háromvezetékes (PNP) és kétvezetékes érzékelő bekötése digitális bemenetre.

A kétvezetékes megoldásnak van egy elkerülhetetlen következménye: az érzékelőn állandóan folynia kell egy minimális áramnak, „a permanent minimum current, the so-called quiescent or residual current”.3 Ez a nyugalmi (maradék) áram azt jelenti, hogy a bemeneti modulban „constant power loss with corresponding heat losses at the I/O modules”, azaz állandó veszteségi teljesítmény és hőterhelés keletkezik.3

⚠️ Amikor ez baj lesz

Egy nagy csatornaszámú bemeneti modulnál, csupa kétvezetékes érzékelővel, a maradék áramok összeadódnak. A modul melegszik, és meleg környezetben elérheti a megengedett hőmérsékletet. Ezért a gyártók a csatornánkénti terhelést és a környezeti hőmérsékletet együtt korlátozzák. Ha a tervben sok kétvezetékes érzékelő szerepel, ezt a szempontot már a tervezésnél nézd meg.

PNP és NPN érzékelők

A gyakorlatban a legfontosabb kérdés, hogy az érzékelő a pozitív vagy a negatív oldalt kapcsolja a bemenetre:

Elnevezés Mit kapcsol? Bekötés
PNP (sourcing, pozitívan kapcsoló) a +24 V-ot kapcsolja a bemeneti kapocsra a bemeneti modul közös pontja a 0 V
NPN (sinking, negatívan kapcsoló) a 0 V-ot kapcsolja a bemeneti kapocsra a bemeneti modul közös pontja a +24 V
⚠️ A típusok nem cserélhetők fel

Egy PNP érzékelő nem működik olyan bemeneten, amely NPN kialakítású, és fordítva. A bekötési hiba jellemzően nem okoz azonnali kárt, de a bemenet egyszerűen nem érzékel semmit — és a kezdő ilyenkor a programban keresi a hibát. A 7. fejezetben látni fogod, hogy a WAGO CC100 bemenetei „high-side switching” kialakításúak, azaz PNP érzékelő kell hozzájuk.

3.4 Digitális kimenetek

A digitális kimeneteknek két alapvető kivitele van: relés és félvezetős (elektronikus, tipikusan tranzisztoros). Ez a felosztás már az 1990-es évek irodalmában is így szerepelt.1

Szempont Relés kimenet Tranzisztoros (félvezetős) kimenet
Nyitott állapot „nearly infinite resistance” — gyakorlatilag nincs szivárgó áram nagy, de véges ellenállás → szivárgó áram és maradékfeszültség marad a terhelésen
Zárt állapot közel 0 Ω érintkező-ellenállás kis, de nem nulla feszültségesés
Kapcsolási sebesség korlátozott nagy, gyakori kapcsolásra alkalmas
Élettartam mechanikus kopás; induktív DC terhelésnél védelem nélkül idő előtti meghibásodás nincs mechanikus kopás
Tipikus alkalmazás valódi galvanikus szétválasztás igénye, nagy ellenállású terhelés gyakran kapcsolt, szabványos ipari terhelés

Forrás: a fenti összehasonlítás egy szakmai portál elemzésén alapul.8

⚠️ Gyakori kezdő hiba: a szivárgó áram

A tranzisztoros kimenet kikapcsolt állapotban is adhat néhány voltot és mikroamperes szivárgó áramot. Ha erre egy érzékeny, nagy ellenállású bemenetet kötsz — például egy másik vezérlő optocsatolós bemenetét —, az tévesen bekapcsolhat.8 A megoldás jellemzően egy párhuzamosan kötött terhelőellenállás, amely „elnyeli” a szivárgó áramot.

💡 Ha induktív terhelést kapcsolsz

Mágneskapcsoló tekercse, szelep, relé — ezek mind induktív terhelések. Kikapcsoláskor feszültséglöket keletkezik, amely a kimenetet károsíthatja. Egyenáramnál szabaddá futó diódát, váltakozó áramnál RC-tagot szoktak alkalmazni. A pontos megoldást mindig a beavatkozó és a kimeneti modul adatlapja alapján válaszd.

3.5 Analóg jelek: feszültség vagy áram?

Az analóg jelek két szabványos formája terjedt el: a 0–10 V-os feszültségjel és a 4–20 mA-es áramjel. A választás nem ízlés kérdése.

Miért jobb az áramjel hosszú távon? A gyártói white paper szerint az áramhurok „low implementation cost, inherent resistance to noise, and ability to carry signals long distances” miatt „particularly well-suited for industrial environments”.5 A feszültségjel ezzel szemben „voltage drops over long cable lengths due to wire resistance” miatt hosszú kábelen pontatlan lesz; áramjellel és kis bemeneti impedanciájú mérőeszközzel viszont „industrial applications benefit from better noise immunity and longer transmission cable lengths”.5

Az ok egyszerű: egy soros hurokban mindenhol ugyanaz az áram folyik, függetlenül a vezetékek ellenállásától. A feszültség viszont a vezetéken „elveszik”.

A „live zero” — az áramhurok legfontosabb előnye

tápegység24 V DC távadó(transmitter) vevő / PLCanalóg bemenet 4…20 mA 4…20 mA a hurok zárva — mindenhol ugyanaz az áram folyik 4 mA = „élő nulla” (a mérési tartomány alja) · 20 mA = teljes kitérés · 0 mA = szakadás vagy tápkiesés A 4–20 mA-es áramhurok elemei
3.2. ábra. A 4–20 mA-es áramhurok elemei, és a „live zero” jelentése.
📗 Élő nulla (live zero)

A 4–20 mA-es jelben a 4 mA jelenti a mérési tartomány alsó végét, a 20 mA a maximumot, a 0 mA pedig hibát: szakadást vagy tápkiesést. Gyártói megfogalmazásban: „4 mA represents a live zero and 20 mA represents the maximum signal. A 0 mA signal signifies a break in the loop.”5 Illetve: „The 4 mA »live zero« allows the system to distinguish between a valid zero reading and a fault condition like a broken wire or power loss.”6

Ez az áramhurok legfontosabb diagnosztikai előnye. A 0–10 V-os jelnél a 0 V egyszerre jelentheti azt, hogy „a mért mennyiség nulla”, és azt, hogy „elszakadt a kábel” — a rendszer nem tudja megkülönböztetni a kettőt. A 4–20 mA-nél igen.

Az áramhurok elemei:6 tápegység (tipikusan 24 V DC), távadó (a fizikai mennyiséget arányos áramra képezi), vevő vagy kijelző, sorba kötött vezetékezés, valamint opcionálisan terhelőellenállás, amely az áramot feszültséggé alakítja.

Kétvezetékes (hurokból táplált) és négyvezetékes távadó:5 a kétvezetékes távadó a hurokból kapja a tápellátását, a négyvezetékes viszont „provide separate connections for power and current measurements”, azaz külön táp- és jelpárt használ.

💡 Előretekintés a 7. fejezetre

A WAGO CC100 analóg csatornái 0–10 V-osak. Ez azt jelenti, hogy egy 4–20 mA-es ipari távadót közvetlenül nem lehet rákötni — jelillesztés (terhelőellenállás) vagy áramjelű bővítőmodul kell hozzá. Ezt a 7. fejezetben részletesen tárgyaljuk, mert a tanulók az iparból jellemzően a 4–20 mA-t ismerik.

3.6 Hőmérséklet-bemenetek: az RTD bekötése

Az ellenállás-hőmérő (RTD, például Pt100 vagy Pt1000) hőmérsékletfüggő ellenállás. A mérés elve egyszerű: ismert árammal átfolyatjuk, és megmérjük a rajta eső feszültséget. A gyakorlati gond az, hogy a vezetékek ellenállása is beleszámít a mérésbe.

2 vezetékes3 vezetékes4 vezetékes Pt1000Pt1000Pt1000 2 ér3 ér4 ér a vezetékellenálláshozzáadódik a méréshez számítással kompenzál(azonos vezetékeknél) külön gerjesztő- és mérőkör— a legpontosabb
3.3. ábra. RTD-bekötés 2, 3 és 4 vezetékkel. A vezetékellenállás hatását a 3 és 4 vezetékes kialakítás csökkenti, illetve gyakorlatilag megszünteti.
Kialakítás Mi történik a vezetékellenállással?
2 vezeték „The resistance of the lead wires is added directly to the measured resistance of the RTD element” — közvetlenül hozzáadódik a mért ellenálláshoz, ezért hosszú kábelnél pontatlan7
3 vezeték a szabályozó vagy modul „can mathematically cancel out the resistance of the lead wires, assuming they are equal in length and resistance” — számítással kompenzál, ha a vezetékek azonos hosszúak és ellenállásúak; ez az ipari szabvány-kompromisszum7
4 vezeték „Two wires supply the excitation current while two separate wires measure voltage across the RTD element” — külön gerjesztő- és mérőkör, a mérőkörben elhanyagolható áram folyik, így „the highest level of accuracy”7
💡 Pt100 vagy Pt1000?

A számok az érzékelő 0 °C-on mért ellenállását jelentik: 100 Ω, illetve 1000 Ω. Ha a vezetékellenállás mondjuk 2 Ω, az a Pt100 esetében az alapérték 2%-a, a Pt1000 esetében csak 0,2%-a. Ezért kétvezetékes bekötésnél a Pt1000 lényegesen kisebb relatív hibát okoz. A CC100 éppen Pt1000-et (és Ni1000-et) fogad, kétvezetékes bekötéssel — erről a 7. fejezetben lesz szó.

3.7 Felbontás: mennyit ér egy bit?

Az analóg jelet a modul analóg-digitális átalakítóval (A/D) számmá alakítja. A felbontás azt mondja meg, hány bitre bontja a mérési tartományt.

Felbontás Lépcsők száma 0–10 V-os tartománynál egy lépcső
12 bit 4096 ≈ 2,44 mV
14 bit 16 384 ≈ 0,61 mV
16 bit 65 536 ≈ 0,153 mV

(A számítás: a tartomány osztva a lépcsők számával. Például 10 V / 65 536 ≈ 0,153 mV.)

⚠️ A felbontás nem azonos a pontossággal

A felbontás azt mondja meg, milyen finoman tudja a modul számmá alakítani a jelet — nem azt, hogy mennyire helyes az eredmény. A pontosságot a mérési hiba, a linearitás és a hőmérsékletfüggés határozza meg, és ezeket az adatlap külön adja meg. Egy 16 bites bemenet lehet pontatlanabb, mint egy jól kalibrált 12 bites.

3.8 Modulfajták áttekintése

A moduláris rendszerekben az egyes funkciókhoz külön modul tartozik. Néhány példa gyártói termékadatokkal:

Modul Igazolt jellemzők
WAGO 750-430 8 csatornás digitális bemenet, 24 V DC, 3 ms bemeneti szűrő/késleltetés9
WAGO 750-455 4 csatornás analóg bemenet, 4…20 mA, „single-ended” (közös referenciapontos) bekötés10
📗 Bemeneti szűrési idő (input filter time)

Az az idő, ameddig a bemeneti jelnek stabilan fenn kell állnia, mielőtt a modul érvényesnek fogadja el. Célja a pergés és a zaj kiszűrése. A 750-430 esetében ez 3 ms.9 Minél nagyobb a szűrési idő, annál zavartűrőbb a bemenet — de annál lassabban is reagál.

💡 A szűrési idő és a ciklusidő együtt számít

A 2. fejezetből tudod, hogy a PLC ciklikusan olvassa a bemeneteket. Egy jel tehát akkor jut el biztosan a programig, ha legalább a szűrési idő plusz egy ciklusidő tartamáig fennáll. Ezt a 23. fejezetben méréssel is ellenőrizzük.

Gyakorlatok

🛠️ 3.1. feladat — Bemenettípus-számítás

Egy Type 3 bemenetre 9 V-os jel érkezik.

  1. A szabvány szerint melyik állapotba esik ez az érték?
  2. Mi történik, ha a jelszint lassan 9 V-ról 12 V-ra emelkedik? Melyik ponton válik biztosan „1” állapotúvá?
  3. Miért veszélyes olyan érzékelőt használni, amelynek kimeneti feszültsége terheléskor 10 V körülire esik?
🛠️ 3.2. feladat — Áramjel és feszültségjel

Egy nyomástávadó 0–16 bar tartományt képez le 4–20 mA-re.

  1. Hány mA tartozik 8 bar nyomáshoz?
  2. Hány bar tartozik 12 mA-hez?
  3. A vezérlő 0 mA-t mér. Mit jelent ez, és mi lenne a teendő?
  4. Ugyanez a távadó 0–10 V-os kimenettel is kapható. Miért nem tudnánk a 3. kérdést ugyanígy megválaszolni feszültségjel esetén?
🛠️ 3.3. feladat — Bekötés tervezése

Egy kis berendezéshez a következő eszközöket kell csatlakoztatni:

  • 2 db nyomógomb (start, stop),
  • 1 db PNP közelítésérzékelő,
  • 1 db Pt1000 hőmérséklet-érzékelő 3 méteres kábellel,
  • 1 db mágneskapcsoló (24 V DC tekercs),
  • 1 db jelzőlámpa.

Készíts táblázatot, amelyben minden eszközhöz megadod: a jel kategóriáját (DI/DO/AI/AO/RTD), a szükséges vezetékszámot, és egy mondatban a bekötés lényegét. Hány digitális bemenet és hány digitális kimenet kell összesen?

Összefoglalás

A PLC ötféle jellel dolgozik: digitális be- és kimenet, analóg be- és kimenet, valamint speciális, intelligens modulok.

A digitális bemenetek viselkedését az IEC 61131-2 szabvány három típusban rögzíti. A Type 1 elektromechanikus kapcsolókhoz, a Type 2 nagy áramú félvezetős érzékelőkhöz, a Type 3 a korszerű kialakítás. A „0” és az „1” állapot garantált tartománya a határértéknél találkozik — a határ közelében a bemenet állapota bizonytalan —, és az „1” állapothoz minimális áram is tartozik. A konkrét modul adatlapja szűkebb értékeket is megadhat — beüzemelésnél mindig az adatlap az irányadó.

Az érzékelők két- vagy háromvezetékes kialakításúak lehetnek. A kétvezetékes megoldásnál állandó maradék áram folyik, ami veszteséget és hőterhelést okoz a modulban. A PNP és NPN érzékelők nem cserélhetők fel: a bemeneti modul kialakítása dönti el, melyik kell.

A digitális kimenet relés vagy félvezetős kivitelű. A félvezetős gyorsabb és nem kopik, de kikapcsolt állapotban szivárgó áramot ad, ami érzékeny terhelést tévesen bekapcsolhat.

Az analóg jelek szabványos formái a 0–10 V és a 4–20 mA. Az áramjel zajtűrőbb, hosszabb kábelen is pontos, és a 4 mA-es „élő nulla” miatt a 0 mA egyértelműen hibát jelez — ez a legfontosabb diagnosztikai előnye a feszültségjellel szemben.

Az RTD-bekötés 2, 3 vagy 4 vezetékes lehet; a vezetékellenállás hatását a 3 vezetékes kialakítás számítással kompenzálja, a 4 vezetékes gyakorlatilag megszünteti. A felbontás azt mondja meg, hány lépcsőre bontja a modul a tartományt — de ez nem azonos a pontossággal.

Ellenőrző kérdések

  1. Sorold fel a jelek öt kategóriáját, és mondj mindegyikre egy tipikus eszközt!
  2. Hány digitális bemenettípust határoz meg az IEC 61131-2 szabvány 24 V DC-re, és mi a lényegi különbség köztük?
  3. Miért veszélyes a digitális bemenetet a „0”/„1” határérték közelében üzemeltetni?
  4. Miért kell a digitális bemenetnek minimális áramot is felvennie?
  5. Mi a különbség a két- és a háromvezetékes érzékelő között? Melyiknél lép fel maradék áram, és mi ennek a következménye?
  6. Mit kapcsol a PNP és mit az NPN érzékelő? Mi történik, ha felcseréled őket?
  7. Milyen előnye van a relés kimenetnek a tranzisztorossal szemben, és mi a hátránya?
  8. Mit jelent a „live zero”, és milyen hibát tesz felismerhetővé?
  9. Sorold fel a 4–20 mA-es áramhurok elemeit!
  10. Miért pontatlan a kétvezetékes RTD-bekötés, és hogyan segít ezen a 3, illetve a 4 vezetékes megoldás?
  11. Mennyi egy lépcső nagysága 16 bites felbontásnál, 0–10 V-os tartományon?
  12. Mi a különbség a felbontás és a pontosság között?

Tudáspróba

Válaszd ki az egyetlen helyes választ!

1. Az IEC 61131-2 szerinti Type 1 digitális bemenet „1” állapotának feszültségtartománya 24 V DC-nél: a) 15 … 30 V b) 11 … 30 V c) −3 … +15 V d) 5 … 24 V

2. Melyik bemenettípust ajánlják elektromechanikus kapcsolóeszközökhöz? a) Type 2 b) Type 1 c) Type 3 d) mindegy, bármelyik

3. A kétvezetékes érzékelő maradék árama azért folyik, mert: a) a gyártó így takarít meg alkatrészt; b) a szabvány előírja a 2 mA-t; c) a táp és a jel közös vezetéken halad, így az érzékelőnek folyamatos áram kell; d) az optocsatoló hibás.

4. A PNP (sourcing) érzékelő: a) a 0 V-ot kapcsolja a bemeneti kapocsra; b) csak analóg bemenetre köthető; c) váltakozó feszültséget ad; d) a +24 V-ot kapcsolja a bemeneti kapocsra.

5. A tranzisztoros kimenet legfontosabb hátránya a relés kimenettel szemben: a) kikapcsolt állapotban is szivárgó áramot ad; b) mechanikus kopás; c) lassabb kapcsolás; d) nem kapcsolható vele egyenáram.

6. A 4–20 mA-es jelnél a 0 mA azt jelenti, hogy: a) a mért mennyiség nulla; b) a hurok szakadt vagy tápkiesés van; c) a távadó kalibrálásra szorul; d) a mért érték negatív.

7. Miért zajtűrőbb az áramjel a feszültségjelnél hosszú kábelen? a) mert nagyobb a feszültsége; b) mert árnyékolt kábelt használ; c) mert a soros hurokban mindenhol azonos az áram, a vezetékellenállás nem torzítja; d) mert digitálisan kódolt.

8. A 2 vezetékes RTD-bekötés hibája abból ered, hogy: a) az érzékelő pontatlan; b) nincs galvanikus leválasztás; c) az áram iránya felcserélődik; d) a vezetékek ellenállása közvetlenül hozzáadódik a mért ellenálláshoz.

9. Melyik RTD-bekötés adja a legnagyobb pontosságot? a) 4 vezetékes b) 3 vezetékes c) 2 vezetékes d) mindegyik azonos

10. 16 bites felbontás 0–10 V-os tartományon egy lépcsője körülbelül: a) 2,44 mV b) 0,153 mV c) 0,61 mV d) 10 mV

A megoldókulcs a B függelékben található.

A fejezet forrásai

  1. Szabó Géza: Programozható logikai vezérlők. Segédlet az Irányítástechnika I. c. tárgyhoz, BME Közlekedésautomatikai Tanszék, 1995. október. Elérés: 2ge.hu/download/plc.pdf (2026-07-29). ↩↩

  2. Siemens Industry Online Support: Connection of Encoder Types in Compliance with IEC 61131-2 to DI Modules. Entry ID 109477921, V1.0, 2015/03. A közölt táblázat forrása az EN 61131-2:2003 „Table 7 – Standard Operating Ranges for Digital Inputs”. (2026-07-29) ↩↩

  3. Beckhoff Automation GmbH: Digital inputs for 2-wire and 3-wire sensors according to EN 61131-2. Application note DK9222-0909-0008, 2009. szeptember. (2026-07-29) ↩↩↩↩↩

  4. Analog Devices: Industrial Digital Inputs — They're Not Quite as Simple as Counting from 0 to 1. Technical article, Table 1. (2026-07-29) ↩↩↩↩

  5. National Instruments: 4-20 mA Current Loop Fundamentals, System Design, and Setup. White paper. (2026-07-29) ↩↩↩↩

  6. Fluke Corporation: What Is a 4-20 mA Current Loop? (2026-07-29) ↩↩

  7. DwyerOmega (Dwyer Instruments, LLC): What Are the Differences Between 2-Wire, 3-Wire, and 4-Wire RTDs? (2026-07-29) ↩↩↩

  8. David Peterson: I/O Module Debate — Transistor vs. Relay Output? Control.com, 2022. augusztus 10. Szakmai portál; a fejezet a gyártói adatlapokkal együtt használja. ↩↩

  9. WAGO 750-430 termékoldal — 8-channel digital input, 24 VDC, 3 ms. (2026-07-29) ↩↩

  10. WAGO 750-455 termékoldal — 4-channel analog input, 4…20 mA, single-ended. (2026-07-29) ↩

Mennyire volt hasznos ez a fejezet?

Még nincs értékelés.