Mit jelent irányítani egy gépet, mi a különbség a vezérlés és a szabályozás között, mi az a PLC — és mire készít fel ez a könyv?
- 1.1 Mit irányítunk, és miért?
- 1.2 Vezérlés: a nyílt hatáslánc
- 1.3 Szabályozás: a zárt hatáslánc
- 1.4 A két fogalom szembeállítása
- 1.5 Mi a PLC?
- 1.6 Hol találkozunk PLC-vel?
- 1.7 A könyv eszközparkja és felépítése
- 1.8 A szakképesítés és a vizsga szerkezete
- Gyakorlat
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
- A fejezet forrásai
Ez a fejezet a könyv alapozó fejezete. Három dolgot tesz: tisztázza azt a fogalompárt, amelyet a szakmában a legtöbben összekevernek (vezérlés és szabályozás), bemutatja, mi is az a PLC, és megköti veled azt a szerződést, amely az egész könyvre érvényes: mit fogsz tudni a végén, milyen eszközökre lesz szükséged, és hogyan érdemes haladnod.
Ha teljesen kezdő vagy, ez a fejezet a belépőd. Ha már programoztál PLC-t, akkor is érdemes átfutnod az 1.4. és az 1.8. pontot: az előbbi a vizsgán visszatérő fogalmi kérdést tisztázza, az utóbbi pedig a képesítő vizsga szerkezetét, amelyre a könyv felkészít.
1.1 Mit irányítunk, és miért?
Kezdjük a legáltalánosabb fogalommal. Amikor egy gépet elindítunk, megállítunk, gyorsítunk vagy lassítunk, akkor irányítjuk azt.
Az irányítás műszaki folyamatba történő célszerű beavatkozás, olyan műveletsor, amely a folyamatot elindítja, fenntartja, megváltoztatja vagy megállítja.3
A definícióban két szó a lényeg. A célszerű azt jelenti, hogy a beavatkozásnak van szándéka: nem véletlenül nyitunk ki egy szelepet, hanem azért, mert a tartályt fel akarjuk tölteni. A műveletsor pedig arra utal, hogy az irányítás jellemzően nem egyetlen mozdulat, hanem lépések sorozata, amelyeket meghatározott feltételek mellett, meghatározott sorrendben hajtunk végre.
Az irányítás a gyűjtőfogalom. Két megvalósítási módja van, és a kettő között lényeges különbség van: a vezérlés és a szabályozás. A következő két pont ezekről szól.
A 07145003 számú „PLC programozó” szakképesítés programkövetelménye az első kompetenciánál kifejezetten megköveteli, hogy a jelölt ismerje „a vezérlés és a szabályozás fogalmát”.1 Ez tehát nem elméleti bevezető, hanem vizsgaanyag — és a gyakorlatban is az első kérdés, amit egy új feladatnál fel kell tenned magadnak.
1.2 Vezérlés: a nyílt hatáslánc
Képzelj el egy egyszerű feladatot: egy nyomógomb megnyomására egy lámpa kigyullad. Az érzékelő (a nyomógomb) jelet ad, a vezérlő eldönti, mi a teendő, és bekapcsolja a lámpát. A rendszer nem ellenőrzi, hogy a lámpa valóban világít-e. Ha kiégett az izzó, a vezérlő ugyanúgy kiadja a bekapcsoló jelet, és „boldogan” hiszi, hogy minden rendben.
Ez a vezérlés lényege.
A vezérlés nyitott (nyílt) láncú irányítás, amelyben az irányított jellemzőről szerzett információ nem vesz részt az irányításban.2 A begyűjtött információk csak a rendelkező jel kiváltására szolgálnak, és a vezérlési művelet eredménye a berendezés állapotától függ.3
A vezérlési lánc tagjai a jel útját követve:3
| Tag | Feladata | Példa |
|---|---|---|
| érzékelő | a külvilág állapotát elektromos jellé alakítja | nyomógomb, végálláskapcsoló, közelítésérzékelő |
| ítéletalkotó | a bemenetek alapján eldönti, mi a teendő | a PLC-ben futó program |
| rendelkező | kiadja a beavatkozásra szóló jelet | a PLC digitális kimenete |
| beavatkozó | fizikailag végrehajtja a beavatkozást | mágneskapcsoló, szelep, jelzőlámpa |
| vezérelt szakasz | maga a gép vagy folyamat | szalag, szivattyú, világítás |
A nyílt hatáslánc legfontosabb tulajdonsága — és egyben korlátja —, hogy a zavaró hatásokat csak korlátozottan lehet ellensúlyozni.3 Ha a szalagra a vártnál nehezebb terhelés kerül, és emiatt lelassul, a vezérlés ezt nem veszi észre, mert nem méri a sebességet.
A köznyelvben minden ipari irányítást „vezérlésnek” hívunk, és a PLC neve is „programozható logikai vezérlő”. Ettől függetlenül ugyanaz a PLC szabályozási feladatot is el tud látni — például hőmérséklet-szabályozást PID-algoritmussal. A készülék neve tehát nem dönti el, hogy vezérlést vagy szabályozást valósítasz meg vele; azt a hatáslánc szerkezete dönti el.
1.3 Szabályozás: a zárt hatáslánc
Most módosítsuk a feladatot: egy tartály hőmérsékletét kell 60 °C-on tartani. Bekapcsoljuk a fűtést — de meddig? Ha csak időre kapcsolgatnánk, a hőmérséklet elszaladna vagy leesne, mert a környezet hőmérséklete, a tartály töltöttsége és sok más tényező folyamatosan változik.
A megoldás: mérjük a hőmérsékletet, és a mért értéket visszavezetjük a döntéshez. Ez a szabályozás.
A szabályozás zárt láncú irányítás, amelyben az irányításban a folyamatról szerzett információ lényeges szerepet kap.2 A rendelkező jelet az alapjel és a szabályozott szakaszból vett ellenőrző jel különbsége adja; a hatáslánc zárt hurkú, azaz visszacsatolt.3
A szabályozási körben megjelenő jelek — ezeket a vizsgán néven kell tudni nevezni:2
| Jel | Jelölés | Mit jelent? |
|---|---|---|
| alapjel | u_a | a szabályozás célértéke (amit el akarunk érni: 60 °C) |
| ellenőrző jel | y_e | az érzékelő által mért, tényleges érték (pl. 57 °C) |
| hibajel | y_h | az alapjel és az ellenőrző jel különbsége (3 °C) |
| beavatkozó jel | u | a szabályozó kimenete (mennyire fűtsön) |
| zavarójel | y_z | külső zavaró hatás (nyílik az ajtó, hideg anyag érkezik) |
A szabályozási kör tagjai: alapjel → összehasonlítás → erősítő → végrehajtó → szabályozott szakasz → érzékelő, majd vissza az összehasonlításhoz.3
A hibajel a kulcs. A szabályozó nem azt nézi, hogy „mennyi a hőmérséklet”, hanem azt, hogy mennyivel tér el attól, amit szeretnénk. Ha nincs eltérés, nincs beavatkozás. Ezért mondjuk, hogy a szabályozás önkorrigáló: a zavaró hatás megjelenik a mért értékben, abból hibajel lesz, a hibajelből pedig beavatkozás.
1.4 A két fogalom szembeállítása
Ez az a táblázat, amelyet érdemes megjegyezni. A vizsgán szinte biztosan visszaköszön, a gyakorlatban pedig ez alapján döntöd el, milyen felépítést tervezz.
| Szempont | Vezérlés | Szabályozás |
|---|---|---|
| A hatáslánc | nyílt — nincs visszacsatolás | zárt — negatív visszacsatolás |
| A kimenet mért értéke befolyásolja a beavatkozást? | nem | igen |
| Zavarkompenzáció | korlátozott | folyamatos, önkorrigáló |
| Szükséges-e érzékelő a kimeneten? | nem feltétlenül | igen, enélkül nem működik |
| Tipikus feladat | logikai, sorrendi, időzítési feladatok | hőfok-, nyomás-, szint-, fordulatszám-szabályozás |
| Tipikus megvalósítás | logikai program (LD, FBD, SFC) | PID-algoritmus vagy hasonló |
A leggyakoribb hiba, hogy a jelölt a visszacsatolás meglétét nem említi. A biztos válasz mindig ezzel kezdődik: a vezérlés nyílt, a szabályozás zárt hatásláncú irányítás — és utána jön a magyarázat, hogy a szabályozásnál a mért érték visszahat a beavatkozásra.
Egy gyakorlati példa a különbségre, ugyanazon a gépen. Egy futószalag esetében:
- vezérlés: a start gomb megnyomására elindul a szalag, a stop gombra megáll; a vezérlő nem tudja, valóban forog-e;
- szabályozás: fordulatszám-érzékelővel mérjük a szalag sebességét, és a frekvenciaváltó alapjelét úgy módosítjuk, hogy a sebesség terheléstől függetlenül állandó maradjon.
A gyakorlatban a kettő együtt fordul elő: a gép sorrendi működését vezérléssel oldjuk meg, és ezen belül egy-egy mennyiséget szabályozunk.
1.5 Mi a PLC?
Most, hogy tudjuk, mit jelent irányítani, nézzük meg az eszközt, amellyel ezt megvalósítjuk.
A programozható logikai vezérlő (angolul Programmable Logic Controller, PLC, magyarul néha PLV) olyan speciális, mikrokontroller-alapú vezérlő, amely a memóriájában eltárolt program alapján képes logikai, sorrendi, időzítési, számlálási és aritmetikai műveletek elvégzésére.4 Más megfogalmazásban: az ipari szabályozások, illetve vezérlések megvalósítására elterjedten alkalmazott, ipari kivitelű mikroszámítógép.5
A két definíció ugyanazt a négy dolgot emeli ki, más-más szavakkal:
- Digitális, programozható eszköz — a működését nem huzalozás, hanem szoftver határozza meg. Ha a technológia változik, elég a programot módosítani.
- Tárolt programú — a program a vezérlő memóriájában van, és ciklikusan, újra és újra lefut. (Erről részletesen a 2. fejezetben lesz szó.)
- Ipari kivitelű — zavartűrő, tág hőmérséklet-tartományban működik, sínre szerelhető, ipari jelszintekkel dolgozik. Ez különbözteti meg egy fejlesztői paneltől vagy egy PC-től.
- Meghatározott műveletkészlet — logikai, sorrendi, időzítési, számlálási és aritmetikai műveletek. Ez a felsorolás lényegében a könyv IV. és V. részének tartalomjegyzéke.
A szabvány háttere
A PLC-k programozását nemzetközi szabvány rögzíti: az IEC 61131 sorozat. A sorozat első része (Edition 2.0, 2003) a definíciókat és a programozható vezérlők kiválasztásához, alkalmazásához szükséges jellemzőket határozza meg; a 3. rész pedig a programozási nyelveket írja le.6 Ezzel a 6. fejezet foglalkozik részletesen.
A 07145003-as programkövetelmény a szabványt „MSZ EN 1131-3” alakban említi.1 Ez elírás: a helyes jelölés IEC 61131-3, magyar honosítással MSZ EN 61131-3. Ebben a könyvben végig a helyes jelölést használjuk — de ismerd fel a hibás alakot is, mert a vizsgadokumentumokban találkozhatsz vele.
1.6 Hol találkozunk PLC-vel?
A programkövetelmény indoklása szerint a PLC eszközei „a világ szinte minden gyáraiban megtalálhatóak”: jelen vannak a közlekedési eszközökben, az orvostechnikai berendezésekben, az autógyártás területén és az ipari automatizálás szinte minden további szegmensében.1
Néhány konkrét terület, ahol a könyv anyaga közvetlenül hasznosul:
- gyártósorok és csomagológépek — sorrendi vezérlés, darabszámlálás, szinkronizálás;
- épületgépészet — szellőzés, fűtés, szivattyúvezérlés, hőmérséklet-szabályozás;
- víz- és szennyvíztechnika — szivattyúk indítási sorrendje, szintkapcsolók, riasztások;
- anyagmozgatás — futószalagok, emelők, tárolórendszerek;
- energetika és közmű — kapcsolóberendezések felügyelete, adatgyűjtés.
A munkakör leírása szerint a PLC programozó nemcsak programot ír: tervez, módosít, tesztel, az elkészített programot dokumentálja és archiválja, ipari buszrendszereket konfigurál, paraméterez és üzemeltet, a rendszer működését diagnosztizálja, a be- és kimeneteket monitorozza, valamint safety rendszerek működését ellenőrzi.1 Ezért van a könyvben külön fejezet a dokumentálásról (25.), a diagnosztikáról (23.) és a biztonságról (24.) — ezek ugyanúgy a szakma részei, mint maga a programírás.
1.7 A könyv eszközparkja és felépítése
Amire szükséged lesz
A könyv egyetlen, végig azonos eszközparkra épül. Ez tudatos döntés: így minden gyakorlat folytatása az előzőnek, és nem kell fejezetenként új környezetet tanulnod.
| Eszköz | Szerep | Melyik fejezettől kell? |
|---|---|---|
| WAGO CC100 (751-9301) kompakt vezérlő | a gyakorlatok fő eszköze | 7. fejezet |
| CODESYS 3.5 fejlesztőkörnyezet | programozás, letöltés, hibakeresés | 8. fejezet |
| Waveshare Modbus POE ETH IO 8CH modul | I/O-bővítés Modbus TCP-n | 21. fejezet |
| 24 V DC tápegység (SELV), nyomógombok, jelzőlámpa, PNP érzékelő | a bekötési gyakorlatokhoz | 7. fejezet |
| PC vagy laptop hálózati csatlakozóval | a fejlesztőkörnyezethez | 8. fejezet |
A 8. fejezet végére szimulációs módban is tudsz programot futtatni, valódi vezérlő nélkül. Az első hét fejezet elvégzéséhez tehát elég egy számítógép. Ha otthon szeretnél gyakorolni, a G függelék bemutatja, hogyan használható egy Raspberry Pi CODESYS-futtatókörnyezettel — azzal a fontos megkötéssel, hogy az nem ipari eszköz, és a licencfeltételei is eltérnek.
A könyv hét része
| Rész | Fejezetek | Mit ad? |
|---|---|---|
| I. Alapok | 1–5 | mit csinál egy PLC, hogyan épül fel, milyen jelekkel dolgozik, hogyan gondolkodunk róla |
| II. Eszközök | 6–9 | a szabvány, a hardver és a szoftver — az első futó programig |
| III. A program szerkezete | 10–11 | változók, adattípusok, POU-k, lineáris és strukturált felépítés |
| IV. A nyelvek | 12–16 | mind az öt IEC-nyelv és a CFC, valamint a nyelvek közötti átváltás |
| V. Építőelemek | 17–18 | időzítők, számlálók, élfigyelés, bistabil elemek |
| VI. Kommunikáció | 19–21 | ipari buszok elméletben, Modbus a gyakorlatban, modulbővítés |
| VII. Üzemeltetés és vizsga | 22–27 | HMI, hibakeresés, biztonság, dokumentálás, záróprojekt, vizsgafelkészítés |
A sorrend mögött van egy szándék: a 7. fejezet (hardver) megelőzi a 8-at (szoftver), mert kezdőként először azt akarod látni, mit fogsz a kezedbe venni. A 9. fejezet végére működő, letöltött programod lesz — és csak ezután jönnek a nyelvek, amikor már van hova letöltened a kódot.
Hogyan tanulj ebből a könyvből?
Minden fejezet ugyanúgy épül fel, és ezt a szerkezetet érdemes kihasználnod:
- Olvasd el a fejezetet végig, a dobozokkal együtt. A négy doboztípus jelentése: 📗 Definíció — pontos fogalommeghatározás; ⚠️ Figyelem — tipikus hiba vagy kockázat; 💡 Tipp — gyakorlati fogás; 🛠️ Gyakorlat — önálló feladat.
- Csináld meg a gyakorlatokat. A megoldások az A függelékben vannak, kommentezett kóddal — de csak akkor nézd meg, ha már próbálkoztál.
- Válaszolj az ellenőrző kérdésekre saját szavaiddal. Ha nem megy, térj vissza a megfelelő ponthoz.
- Töltsd ki a tudáspróbát. A megoldókulcs a B függelékben van, magyarázattal.
- A könyv végén a 30 kérdéses próbavizsga (C függelék) a hivatalos témakör-arányok szerint méri fel a tudásodat.
Ebben a könyvben csak olyan technikai állítás szerepel, amely megbízható forrásból igazolható — jellemzően gyártói dokumentációból vagy szabványból. Ahol egy adatot nem sikerült igazolni, ott ezt nyíltan jelezzük, és megmondjuk, hol keresd. Az ilyen pontok összegyűjtve az I függelékben találhatók. Ez szokatlan egy jegyzetben, de tudatos: a gyakorlatban is az a jó szakember, aki tudja, mit tud biztosan, és mit kell utánanéznie.
1.8 A szakképesítés és a vizsga szerkezete
A könyv a 07145003 számú „PLC programozó” szakképesítés programkövetelményére készült. Néhány alapadat, amelyet érdemes ismerned:1
| Adat | Érték |
|---|---|
| Megnevezés | PLC programozó |
| Azonosító | 07145003 |
| Ágazat | Elektronika és elektrotechnika |
| Szint (EKKR / MKKR) | 5 / 5 |
| Képzési óraszám | minimum 400, maximum 600 óra |
| Bemeneti feltétel | érettségi végzettség |
| Egészségügyi alkalmasság | szükséges |
| Kizárólag távoktatásban szervezhető? | nem |
Az utolsó sor fontos: mivel a képzés kizárólag távoktatásban nem szervezhető, a gyakorlati munka nem opcionális kiegészítő, hanem a képzés kötelező része. Ezért épül a könyv valódi hardverre.
A képesítő vizsga
Mindkét vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a vizsgázó a megszerezhető összes pontszám legalább 51%-át eléri.1
Az írásbeli vizsga 1. vizsgarésze egy előre meghatározott, nyilvános feladatbankból összeállított 30 kérdéses teszt, az alábbi témakörökből és arányban:1
| Témakör | Arány | Ezt a könyv melyik fejezete fedi? |
|---|---|---|
| PLC felépítése, csoportosítása | 10% | 2. |
| PLC hálózat típusai, topológiája | 10% | 19. |
| PLC hardware ismerete | 20% | 7. (kiegészítve: 2., 3.) |
| Ki-bemeneti jelek típusai | 10% | 3. |
| Ki- és bemeneti modulok fajtái, felépítése | 10% | 3., 21. |
| Számrendszerek közötti átváltás | 10% | 4. |
| Programozási nyelvek fajtái, csoportosítása | 20% | 6. (kiegészítve: 12–15.) |
| Programozási nyelvek közötti átváltás | 10% | 16. |
Az írásbeli 2. vizsgarészében egy megadott technológiai leírás alapján kell értelmezni a folyamatot és folyamatábrát készíteni.1 Erre az 5. fejezet készít fel, módszertannal és kidolgozott példákkal.
A projektfeladat két részből áll. Az elsőben a tanulmányok alatt elkészített projektmunkát kell bemutatni: választható témája a hibakeresés, jelmonitorozás (a PLC hibatárolójának kiolvasása, generált hiba feltárása és javítása) vagy a modulbővítés. A leírás terjedelme 10–15 oldal, a munkafolyamatot fotóval is dokumentálni kell, és a leírást a vizsga előtt minimum 15 nappal meg kell küldeni a vizsgaszervezőnek. A bemutatás 5–8 diából álló prezentációval vagy rövid videóval történik, önreflexióval.1
A második rész a folyamatirányítás PLC-vel: maximum 40 ki- és bemenetet, valamint HMI kezelését igénylő vezérlőprogram megírása — a hardverkonfiguráció elkészítésétől a paraméterezésen, a program megírásán, a beüzemelésen és a hálózati kommunikáción át a próbaüzemig és a dokumentálásig.1
A vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó szabály szerint: „Amennyiben a vizsgaszervező nem rendelkezik a vizsgázó által tanult típusú PLC-vel, akkor a tanult eszközt hozza magával a vizsgázó.”1 Ez az a pont, amely miatt a könyv nyugodtan épülhet a WAGO CC100-ra: a vizsgára a tanult eszközt viheted.
A könyv 26. fejezete egy teljes záróprojekt, amely a projektfeladat mind a nyolc értékelési szempontját modellezi, a 25. fejezet pedig a dokumentáláshoz ad kész szerkezetet — a modulbővítés témát választva, amelyhez a 21. fejezet adja a technikai alapot.
Gyakorlat
Döntsd el az alábbi öt feladatról, hogy vezérlés vagy szabályozás valósul meg bennük, és indokold a hatáslánc szerkezetével! Nevezd meg mindegyiknél, mi lenne az ellenőrző jel, ha szabályozásról van szó.
- Egy garázskapu a távirányító gombjára nyílik, és a végálláskapcsoló elérésekor megáll.
- Egy kazán a helyiség hőmérséklet-érzékelője alapján tartja a 22 °C-os hőmérsékletet.
- Egy csomagolósor 12 darab termék után behúzza a fóliát.
- Egy szivattyú a tartály nyomását 4 bar értéken tartja frekvenciaváltóval.
- Egy jelzőlámpa 30 másodpercenként vált zöldről pirosra.
Válassz egy gépet vagy berendezést, amelyet ismersz (a munkahelyeden, otthon vagy egy videón láttál). Írd le 8–10 mondatban a működését, majd:
- sorold fel, milyen bemeneteket (érzékelőket) igényel;
- sorold fel, milyen kimeneteket (beavatkozókat) működtet;
- számold meg, hány be- és kimenet kellene hozzá.
Ezt a listát tedd el: az 5. fejezetben ugyanezzel a feladattal fogunk folyamatábrát készíteni, a 26. fejezetben pedig hasonló logika szerint épül fel a záróprojekt.
Összefoglalás
Ebben a fejezetben megismerted az irányítás gyűjtőfogalmát és annak két megvalósítási módját. A vezérlés nyílt hatásláncú: a jel egy irányban halad az érzékelőtől a beavatkozóig, és a beavatkozás eredményéről nem érkezik visszajelzés, ezért a zavaró hatásokat csak korlátozottan lehet ellensúlyozni. A szabályozás zárt hatásláncú: a mért ellenőrző jel visszacsatolódik, az alapjeltől való eltérésből hibajel keletkezik, és ez vezérli a beavatkozást — ettől lesz a rendszer önkorrigáló.
Megtanultad, hogy a PLC tárolt programú, ipari kivitelű digitális eszköz, amely logikai, sorrendi, időzítési, számlálási és aritmetikai műveleteket végez, és hogy a nevében szereplő „vezérlő” szó ellenére szabályozási feladatot is elláthat — a hatáslánc szerkezete dönti el, melyikről van szó, nem a készülék neve.
Áttekintetted a könyv eszközparkját (WAGO CC100, CODESYS 3.5, Waveshare bővítőmodul), a hét rész felépítését, és a képesítő vizsga szerkezetét: az írásbeli 30%-ot, a projektfeladat 70%-ot ér, mindkettőnél 51% a megfelelési küszöb.
Ellenőrző kérdések
- Fogalmazd meg saját szavaiddal, mi az irányítás, és mi a két megvalósítási módja!
- Mi a döntő különbség a vezérlés és a szabályozás között? Egyetlen mondatban válaszolj!
- Sorold fel a vezérlési lánc tagjait a jel útjának sorrendjében!
- Nevezd meg a szabályozási kör öt jelét, és mondd meg, melyikből hogyan keletkezik a hibajel!
- Miért mondjuk, hogy a szabályozás „önkorrigáló”, a vezérlés pedig nem?
- Milyen ötféle műveletet végez a PLC a definíció szerint?
- Mi különbözteti meg a PLC-t egy hétköznapi számítógéptől?
- Hány százalékot ér a képesítő vizsgán az írásbeli vizsga, és hányat a projektfeladat?
- Mennyi a megfelelési küszöb a vizsgatevékenységeken?
- Mit tehet a vizsgázó, ha a vizsgaszervezőnek nincs olyan típusú PLC-je, amilyet tanult?
Tudáspróba
Válaszd ki az egyetlen helyes választ!
1. Melyik állítás igaz a vezérlésre? a) A hatáslánc nyílt, a kimenetről nem érkezik visszajelzés. b) A mért kimeneti érték befolyásolja a beavatkozást. c) Mindig szükséges hozzá visszacsatoló érzékelő. d) Csak analóg jelekkel működik.
2. A szabályozásban a hibajel: a) a beavatkozó jel és a zavarójel összege; b) az alapjel és az ellenőrző jel különbsége; c) az érzékelő mérési pontatlansága; d) a szabályozott szakasz kimenete.
3. Melyik NEM tagja a vezérlési láncnak? a) érzékelő b) ítéletalkotó c) alapjelképző d) beavatkozó
4. A PLC a definíció szerint az alábbi műveleteket végzi: a) kizárólag logikai műveleteket; b) kizárólag analóg jelek szűrését; c) kizárólag aritmetikai és statisztikai műveleteket; d) logikai, sorrendi, időzítési, számlálási és aritmetikai műveleteket.
5. Melyik állítás igaz a PLC-re? a) Tárolt programú, ipari kivitelű digitális eszköz. b) Irodai környezetre tervezett eszköz. c) A működését a huzalozás határozza meg, nem a program. d) Csak szabályozási feladatot képes ellátni.
6. A képesítő vizsgán a projektfeladat aránya: a) 30% b) 50% c) 70% d) 100%
7. Mennyi az eredményességi küszöb az egyes vizsgatevékenységeken? a) legalább 40% b) legalább 51% c) legalább 60% d) legalább 75%
8. Az írásbeli vizsga 1. vizsgarésze: a) 20 kérdéses esszéfeladat; b) szabadon választott témájú beszámoló; c) 40 kérdéses szóbeli felelet; d) 30 kérdéses teszt nyilvános feladatbankból.
9. A projektmunka leírásának terjedelme: a) minimum 10 – maximum 15 oldal; b) minimum 5 – maximum 8 oldal; c) minimum 20 – maximum 30 oldal; d) nincs meghatározva.
10. A programkövetelmény a szabványt „MSZ EN 1131-3” alakban említi. Ez: a) helyes jelölés, a 61131 a régi szám; b) elírás, helyesen IEC / MSZ EN 61131-3; c) egy másik, önálló szabvány; d) a szabvány magyar kiegészítése.
A megoldókulcs a B függelékben található.
A fejezet forrásai
-
07145003 számú „PLC programozó” szakképesítés programkövetelménye. Javaslattevő: iparügyekért felelős miniszter. (A projekt
kutatas/mappájában tárolt hivatalos PDF; feldolgozva: 2026-07-29.) — Hivatkozott pontok: 2.1–3.2.3, 5., 7.1–7.4, 8.1–8.2, 9.1, 9.2, 10., 11.2.2–11.2.6, 11.3.2–11.3.6, 11.7. ↩↩↩↩↩↩↩↩↩↩↩ -
Bokor József és szerzőtársai: Irányítástechnika. TÁMOP-tananyag, Széchenyi István Egyetem, 2008. Elérés:
maxwell.sze.hu/~kuczmann/Iranyitaselmelet/TAMOP_Logisztika.pdf(2026-07-29). ↩↩↩ -
Sumicz Árpád: Irányítástechnikai alapfogalmak. Villanyszerelő mesterképzésre felkészítő jegyzet, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Elérés:
plhcontrol.hu/know_how/Irányitastechnika_alfejezet.pdf(2026-07-29). ↩↩↩↩↩↩ -
Pletl Szilveszter – Kincses Zoltán: PLC és SCADA rendszerek. Egyetemi tananyag, Pannon Egyetem / Szegedi Tudományegyetem, 2014. Elérés:
mik.uni-pannon.hu/docs/tananyagok/PLC_es_SCADA.pdf(2026-07-29). ↩ -
Szabó Géza: Programozható logikai vezérlők. Segédlet az Irányítástechnika I. c. tárgyhoz, BME Közlekedésautomatikai Tanszék, 1995. október. Elérés:
2ge.hu/download/plc.pdf(2026-07-29). ↩ -
PLCopen: IEC 61131-1 (Edition 2.0, 2003) ismertető. Elérés:
plcopen.org/standards/logic/iec-61131-1/(2026-07-29). ↩