B. függelék – A gyakorlatok és tudáspróbák megoldásai

Hogyan használd

• A megoldások fejezetsorrendben követik egymást; a B.N alfejezet az N. fejezet gyakorlatainak és tudáspróbájának megoldását tartalmazza.
• A gyakorlatoknál nem csak a végeredmény, hanem a gondolatmenet is szerepel: a hivatkozott táblázat-, ábra- és pontszámok a fejezet számozását követik.
• A számítások a fejezetekben megadott kerekítéssel készültek; ha a saját eredményed az utolsó jegyben eltér, nézd meg, hol kerekítettél másképp.
• A tudáspróbák kulcsa a helyes válasz betűjelét adja, sok helyen rövid indoklással.

B.1 Az 1. fejezet megoldásai

1. fejezet – F-gáz alapok: áttekintés

1.1 gyakorlat – Közegek és CO₂-egyenérték

a) Besorolás (1.2. ábra, 1.1–1.2. táblázat):

b) CO₂-egyenérték = töltet [kg] × GWP / 1000 (1.2 pont; GWP az 1.2. táblázatból): - 4 kg R-410A: 4 · 2088 / 1000 = 8,35 t CO₂e → legalább 5 t, ezért rendszeres szivárgásvizsgálat kell; az 5–50 t sávban legalább 12 havonta (14.25. táblázat). - 1,5 kg R-32: 1,5 · 675 / 1000 = 1,01 t CO₂e → 5 t alatt van, az (EU) 2024/573 5. cikke szerinti rendszeres szivárgásvizsgálat nem kötelező. - 2 kg R-1234ze(E): HFO, az (EU) 2024/573 II. mellékletének 1. szakaszában szerepel, ezért a küszöb kilogrammban van megadva (1 kg). 2 kg ≥ 1 kg → vizsgálatköteles; 10 kg alatt legalább 12 havonta (14.25. táblázat). CO₂-egyenértéke elhanyagolható (2 · 1,37 / 1000 ≈ 0,003 t) – a vizsgálati kötelezettség mégis fennáll.

c) R-32. A 3 kg-nál kevesebb F-gázt tartalmazó osztott mono rendszerek közül 2025. január 1-jétől csak 750-nél kisebb GWP-jű közeggel működő hozható forgalomba ((EU) 2024/573 IV. melléklet 9. a)). Az R-32 GWP-je 675 (megfelel), az R-410A-é 2088 (nem felel meg). A tilalom a forgalomba hozatalra vonatkozik, a már telepített R-410A-s berendezések üzemeltetésére nem.

1.2 gyakorlat – Ki mit végezhet?

a) Nem szabályos. A hűtőközeg betöltése és a berendezés beüzemelése klímagázzal végzett, képesítéshez kötött tevékenység. Ehhez klímagáz-képesítés, regisztráció az adatbázisban és képesített vállalkozásnál fennálló munkaviszony kell (458/2024. Korm. r. 33. § (1)); a szakképesítés ezt nem helyettesíti (1.5 pont).

b) Nem szabályos. A H–II. kategória a telepítésre csak 3 kg-nál (hermetikusan zártnál 6 kg-nál) kisebb töltetű berendezéseknél jogosít; 5 kg-os rendszerhez H–I. kategória kell (1.5 pont).

c) Igen. A monoblokkos hőszivattyú klímagázt tartalmazó, helyhez kötött hűtőkör, ezért telepítési tanúsítvány-köteles: telepítését és beüzemelését képesített vállalkozás képesített alkalmazottja végzi, és ő tölti ki a tanúsítványt az adatbázisban (458/2024. Korm. r. 28. § (1), (5), (7); 14.11 pont). Ez akkor is így van, ha a gép propánnal (R-290) működik: a propán a Klímagáz tv. szerint klímagáz (2024. évi LXXXVII. tv. 1. melléklet 5.3. pont). A vízoldali bekötés maga nem hűtőköri beavatkozás, a telepítés egésze azonban képesítéshez kötött.

Tudáspróba

B.2 A 2. fejezet megoldásai

2. fejezet – Hőtani alapok és a hűtőkörfolyamat

2.1 gyakorlat – Túlhevítés és utóhűtés mért adatokból

a) Szívóoldal: p_abs = 1,9 + 1 = 2,9 bar. A 2.2. táblázatban az R-134a 0 °C-hoz 2,93 bar tartozik, tehát t₀ ≈ 0 °C. Nagynyomású oldal: p_abs = 9,2 + 1 = 10,2 bar; 40 °C-hoz 10,17 bar tartozik, tehát t_c ≈ 40 °C.

b) Túlhevítés: Δt_th = t_mért − t₀ = 6 − 0 = 6 K. Utóhűtés: Δt_uh = t_c − t_mért = 40 − 36 = 4 K.

c) A mért túlhevítést nem általános szabályhoz, hanem az adott termosztatikus szelep és berendezés gyártói célértékéhez kell hasonlítani (2.4. táblázat: a forrásokban szereplő értékek szeleptípusonként eltérnek). Mielőtt a szelephez nyúlsz, ellenőrizd, hogy a berendezés állandósult üzemben van-e, a nyomást és a hőmérsékletet a helyes ponton, jó hőkontaktussal mérted-e, és helyesen váltottál-e abszolút nyomásra. Az R-134a tiszta közeg, ezért itt harmat- és buborékpont között nem kell választani. A szelep beállítását a 6. fejezet tárgyalja.

2.2 gyakorlat – Körfolyamat diagramról leolvasott értékekkel

a) q₀ = h₁ − h₄ = 520 − 275 = 245 kJ/kg; w = h₂ − h₁ = 565 − 520 = 45 kJ/kg; q_k = h₂ − h₃ = 565 − 275 = 290 kJ/kg. Ellenőrzés: q₀ + w = 245 + 45 = 290 kJ/kg = q_k.

b) Hűtési jóságfok: ε = q₀ / w = 245 / 45 = 5,44. Fűtési jóságfok: COP = q_k / w = 290 / 45 = 6,44 (= ε + 1).

c) ṁ = Q₀ / q₀ = 3 / 245 = 0,0122 kg/s; óránként 0,0122 · 3600 ≈ 44,1 kg/h.

2.3 gyakorlat – Szivárog, vagy csak lehűlt?

a) p₁ = 30 + 1 = 31 bar (abs), T₁ = 28 + 273 = 301 K, T₂ = 12 + 273 = 285 K. p₂ = p₁ · T₂ / T₁ = 31 · 285 / 301 = 29,35 bar (abs), a manométeren 29,35 − 1 = 28,35 bar.

b) A mért 28,3 bar és a számított 28,35 bar között mindössze kb. 0,05 bar az eltérés. Ez kisebb, mint egy mechanikus manométer szokásos leolvasási pontatlansága (pontossági osztály: a végkitérés százaléka; például egy 40 bar végkitérésű, 1-es osztályú műszernél ±0,4 bar), tehát a mért nyomásesés a lehűléssel megmagyarázható, szivárgásra nem utal. Megbízható döntéshez a nyomáspróbát a 15.8 pont szerint kell elvégezni és kiértékelni.

Tudáspróba

Betűeloszlás: a) 2, b) 2, c) 2, d) 2.

B.3 A 3. fejezet megoldásai

3. fejezet – Rajzolvasás a szakmában

3.1 gyakorlat – Hőszivattyús split klíma folyamatábrája

a) 1 hermetikus motorkompresszor; 2 négyutas váltószelep (egy felső és három alsó csatlakozás); 3 kültéri hőcserélő (bordáscsöves, ventilátorral); 4 elektronikus expanziós szelep (a körben „TCE”); 5 szilárd töltetű szűrő (szűrőszárító); 6 folyadékoldali elzáró szelep; 7 gázoldali elzáró szelep (a 15. fejezet szóhasználatában mindkettő talpas szelep); 8 beltéri hőcserélő ventilátorral; 9 folyadékleválasztó a kompresszor szívóágában (3.3–3.4. ábra; 15.2. ábra).

b) A gázvezeték a 7-es elzárón át a négyutas szelephez fut; a folyadékvezeték a 6-os elzárón át az adagoló (4) és a szűrő (5) felé. A valóságban a gázvezeték a vastagabb (15.2. ábra).

c) Hűtési üzemben a kültéri hőcserélő (3) a kondenzátor, a beltéri (8) az elpárologtató. A közeg útja: 1 → 2 → 3 → 5 → 4 → 6 → 8 → 7 → 2 → 9 → 1; a 4-es szelepen a kültéri hőcserélő felől a beltéri egység felé áramlik. Fűtési üzemben a négyutas szelep átvált, és a két hőcserélő szerepe felcserélődik (8.4, 20.3 pont).

d) PZH: nyomás – biztonsági lekapcsolás – felső határ, vagyis nagynyomású védelem. A kompresszor nyomóvezetékére, a négyutas szelep elé csatlakozik, így mindkét üzemmódban a nagynyomású oldalt figyeli. TT: hőmérséklet-távadó, a vezérlés hőmérséklet-érzékelője (3.6. táblázat; 13.5 pont).

e) A helyszíni kötések az elzáró (talpas) szelepeknél (6, 7) és a beltéri egység csatlakozásainál készülnek. A szaggatott keretek a gyárilag összeszerelt egységeket jelölik (15.2. ábra).

f) Kötés nélküli keresztezés: a gázvezeték és a folyadékleválasztó–kompresszor közötti szívóvezeték nem kapcsolódik egymáshoz. A szabványos rajzon ezt az egyik vonal megszakítása jelölné (3.2. ábra b).

3.2 gyakorlat – Áramutas rajz értelmezése

a) A 2. áramút: L – F1 – X1:4 – S1 – X1:5 – B1 – B2 – K1 tekercs (A1–A2) – N. A tekercs csak akkor kap feszültséget, ha minden elem zárt:

K1 = F1 · S1 · B1 · B2

(soros érintkezők = ÉS kapcsolat, 13.3 pont).

b) A karterfűtést a K1 11–12 bontó érintkezője kapcsolja a 3. áramútban. A bontó érintkező nyugalomban zárt: amikor a K1 elenged (a kompresszor áll), a fűtés bekapcsol, amikor a K1 behúz, kikapcsol. Így a fűtés éppen akkor működik, amikor a kompresszor áll ([K] I/7.1.1; a forgattyúház-fűtés célja: 4.9 pont).

c) Az áramutat L-től a tekercsig követed, és minden elem után megnézed, megvan-e még a feszültség az N-hez képest: F1 után → X1:4 → X1:5 (a termosztát után) → B1 után → B2 után → A1. Ahol a feszültség eltűnik, az előtte lévő elem van nyitva (kiolvadt biztosító, nyitott termosztát, kioldott nyomáskapcsoló). Ha az A1-en van feszültség, és a K1 mégsem húz be, a tekercset és az A2–N összeköttetést vizsgálod. Feszültség alatti mérést csak az arra jogosult végezhet, megfelelő mérési kategóriájú műszerrel (11.1–11.3 pont); a módszer részletei: 17.4 pont.

d) A K1 érintkezői: főérintkezők 1–2, 3–4, 5–6 (záró) – az 1. áramútban; segédérintkező 11–12 (bontó) – a 3. áramútban; a tekercs (A1–A2) a 2. áramútban van. Ezt mutatja a tekercs alatti kereszthivatkozás is.

3.3 gyakorlat – Vízoldali bekötés megrajzolása

Egy lehetséges megoldás:

Ellenőrizd a rajzodon:

• az előremenő ágon a sorrend: elzáró – áramláskapcsoló (műszerkör, például FZAL) – biztonsági szelep – manométer (PI) – puffertároló;
• a visszatérő ágon: szennyfogó – tágulási tartály leágazásban – szivattyú – elzáró;
• a szivattyú jelének csúcsa a kilépő oldal, vagyis a hőszivattyú felé mutat;
• a vezetékekben nyilak jelzik az áramlást, a fűtési kör felé menő és onnan jövő vezeték a rajz szélén ki-, illetve belépő nyíllal végződik (3.2. ábra c).

A 20.6. ábrán is megvan: szivattyú, áramláskapcsoló, biztonsági szelep, manométer, tágulási tartály, szennyfogó, elzárók, puffer. A 20.6. ábrán ezen felül szerepel az automatikus légtelenítő, a váltószelep, a HMV-tároló, a töltő-ürítő csap és a fűtési kör saját szivattyúja. A szennyfogó, a biztonsági szelep, az áramláskapcsoló és a manométer a 20.6. ábrán a jegyzet egyszerűsített jelével szerepel (3.3. táblázat utolsó sora), a te rajzodon a szabványos alakkal.

3.4 gyakorlat – Vázlat és méretezett rajz kiegészítése

a) A hiányzó méret: 1600 − 250 − 900 − 150 = 300 mm. A falátvezetés középpontja és a jobb oldali konzol tengelye között: 300 + 900 = 1200 mm.

b) 45 mm · 20 = 900 mm. Ez csak becslés, mert a rajzról lemért értékből számoltad: a szabvány szerint a méretet nem a rajzról kell lemérni ([S128-1] 5), és a nyomtatás vagy másolás is torzíthat. A rendeléshez a beírt méretet kérd el, vagy mérd meg a helyszínen.

c) Ellenőrzőlista a vázlathoz:

• van viszonyítási pont (falsarok, nyílászáró széle, padló), és minden méret onnan indul;
• a láncméretek mellett szerepel az összméret, és a tagok összege kiadja;
• jelölve van a falátvezetés, a konzolok helye, a nyílászárók;
• a vázlaton szerepel a mértékegység, a dátum, a helyszín és a készítő neve;
• a fal mögötti akadályok (vezeték, tartószerkezet) ha ismertek, fel vannak tüntetve.

Tudáspróba

Betűeloszlás: a) 2 · b) 2 · c) 2 · d) 2.

B.4 A 4. fejezet megoldásai

4. fejezet – Kompresszorok

4.1 gyakorlat – Egy félhermetikus kompresszor szállítása és hűtőteljesítménye

a) Egy henger lökettérfogata: d²·π/4 · L = 0,06² · 3,1416 / 4 · 0,05 = 0,00014137 m³ = 141,37 cm³. Az elméleti szállítóteljesítmény: V_geo = 141,37 cm³ · 4 henger · 1450 1/min · 60 min/h = 49 197 000 cm³/h ≈ 49,20 m³/h. A tényleges: V_eff = λ · V_geo = 0,75 · 49,20 = 36,90 m³/h.

b) ṁ = V_eff / v₁ = 36,90 / 0,1045 = 353,1 kg/h. Q₀ = ṁ · q₀ = 353,1 · 149,3 = 52 718 kJ/h; 52 718 / 3600 = 14,64 kW.

c) Négy hengerből kettő marad üzemben: 2/4 = 50 %, az elméleti hűtőteljesítmény 0,5 · 14,64 = 7,32 kW. Ez csak elméleti érték, mert részterhelésen megváltozik a szívónyomás, vele a szívott gőz fajtérfogata és a szállítási fok is; a tényleges részterhelési teljesítményt a gyártói adat adja meg (4.c mintapélda, 4.7 pont).

4.2 gyakorlat – Melyik kompresszor?

4.3 gyakorlat – Kioldott az olajnyomás-kapcsoló

a) A differenciál-presszosztát az olajszivattyú nyomóoldali nyomásának és a karternyomásnak a különbségét, vagyis a tényleges (nettó) olajnyomást méri. Indításkor az olajnyomás még nem alakult ki, ezért a kapcsoló késleltetéssel működik (a hatósági tananyag szerint 60–80 s), és csak akkor állítja le a gépet, ha a késleltetés eltelte után is kicsi a nyomáskülönbség (4.9 pont).

b) Lehetséges okok a fejezet alapján (legalább három): - olajhiány a kompresszorban: az elhordott olaj nem jutott vissza (hibás csővezetés, részterhelésen kis gőzsebesség, olaj a körben „lemaradt”) vagy szivárgás miatt (4.8 pont); - olajfelhabzás induláskor: a hétvégi állás alatt a lehűlt olaj sok hűtőközeget nyelt el – például mert a karterfűtés nem működött vagy ki volt kapcsolva –, induláskor felhabzott, és az olajszivattyús gépben kenésszünet lépett fel (4.8–4.9 pont); - folyadék a kompresszorban: állásidőben az elpárologtatóba szivárgott és induláskor beszívott folyadék kimossa és felhabosítja az olajt (4.8 pont); - az olajszivattyú vagy az olajszűrő hibája.

c) A reteszelt védelmet csak az ok feltárása és megszüntetése után szabad kézzel visszaállítani (4.9 pont, [T] 3.6.2). Előtte nézd meg az olajszintet a nézőüvegben és az olaj állapotát (habzás, szín), ellenőrizd a karterfűtés működését, és vizsgáld meg, mi akadályozhatta az olaj visszajutását. Hosszú állás után a karter előfűtése az újraindítás feltétele.

Tudáspróba

Betűeloszlás: a) 2, b) 2, c) 2, d) 2.

B.5 Az 5. fejezet megoldásai

5. fejezet – Kondenzátorok

5.1 gyakorlat – Vízhűtéses kondenzátor energiamérlege

a) A kondenzátor hőteljesítménye a hűtővíz által felvett hőteljesítmény: Q = m · c · Δt = 1800 · 4,2 · (30 − 24) = 45 360 kJ óránként, azaz P = 45 360 / 3600 = 12,6 kW.

b) Az energiamérlegből (2.5 pont): Q_k = Q₀ + P, tehát Q₀ = Q_k − P = 12,6 − 2,6 = 10,0 kW.

c) Hűtési jóságfok: ε = Q₀ / P = 10,0 / 2,6 = 3,85.

5.2 gyakorlat – Kell-e tisztítani a kondenzátort?

a) p_abs = 30,4 + 1 = 31,4 bar. A 2.2. táblázatban az R-32 50 °C-hoz 31,41 bar tartozik, tehát t_c ≈ 50 °C.

b) A hőfoklépcső most 50 − 32 = 18 K; fél éve 15 K volt, tehát 3 K-nel nőtt.

c) Utóhűtés: Δt_uh = t_c − t_mért = 50 − 47 = 3 K. A nyomás magas, az utóhűtés kicsi: az 5.6. táblázat első sorába illik (a kondenzátor nem tud elég hőt leadni).

d) A [R2] szerint ha azonos üzemállapotban a levegő és a kondenzációs hőmérséklet különbsége 2–3 °C-kal nő, érdemes a kondenzátort megtisztítani. Először a levegőoldalt vizsgáld: szennyezett vagy deformált lamellák, a ventilátor működése (forog-e, sérült-e a lapát), akadály vagy visszakeveredés a kondenzátor körül. Ha a kondenzátor a magas nyomáshoz képest tapintásra alig meleg, gondolj nem kondenzálódó gázra is (5.8 pont). Tisztítás után ugyanabban az üzemállapotban ismételd meg a mérést, és hasonlítsd össze a korábbi értékkel. Feltétel: a két mérés valóban azonos üzemviszonyok között készüljön (állandósult állapot, hasonló környezeti hőmérséklet és terhelés).

5.3 gyakorlat – Télen „kevés a gáz”?

a) A jelek téli túlkondenzálásra utalnak: a ventilátor folyamatosan forog, a kondenzációs nyomás nincs szabályozva, a hideg levegő túlhűti a hűtőközeget (a folyadékcső hőmérséklete közel a környezetéhez: nagy utóhűtés). A kondenzációs nyomás így nagyon lecsökken, kicsi lesz a nyomáskülönbség az adagolón, nem jut elég folyadék az elpárologtatóba – ezért alacsony a szívónyomás és gyenge a hűtés ([T] 3.3.5 és 7.9.3, [R2] 26.3).

b) A tünetek töltethiányra hasonlítanak, de nem az az ok. A [RP] szerint ilyenkor a rendszert gyakran túltöltik; a túltöltött rendszer nyáron magas kondenzációs nyomással és nagy utóhűtéssel üzemel (5.6. táblázat, második sor). Utántöltés előtt azt is meg kell vizsgálni, szivárog-e a rendszer ([T]).

c) A kondenzációs nyomás szabályozása: a ventilátor nyomásról vezérelt működtetése (kétállású nyomáskapcsolóval vagy fordulatszám-szabályozással), szükség esetén zsalu vagy a kondenzátorfelület téli leárnyékolása, illetve hűtőközeg-oldali (torlasztásos) szabályozás – ez utóbbihoz nagyobb töltet és nagyobb folyadékgyűjtő kell (5.6 pont). A [RP] a téliesítő szett (a karterfűtéssel együtt) beépítését javasolja.

Tudáspróba

Betűeloszlás: a) 2, b) 2, c) 2, d) 2.

B.6 A 6. fejezet megoldásai

6. fejezet – Adagolók (expanziós szervek)

6.1 gyakorlat – Termosztatikus szelep ellenőrzése és utánállítása

a) Szívóoldal: p_abs = 1,9 + 1 = 2,9 bar. A 2.2. táblázatban az R-134a 0 °C-hoz 2,93 bar tartozik, tehát t₀ ≈ 0 °C. A túlhevítés: Δt_th = t_mért − t₀ = 9 − 0 = 9 K. Ez 3 K-nel több a gyártó által előírt 6 K-nél.

b) A túlhevítést csökkenteni kell, vagyis a szelepnek nyitnia kell: a [T] és a [K] szerint az állítócsavart az óramutatóval ellentétes irányba (balra) kell forgatni, kis lépésekben, minden lépés után megvárva az állandósult állapotot (a gyártói leírásban az irányt ellenőrizd). Előtte ki kell zárni a többi okot, amely nagy túlhevítést okoz (6.8 pont): van-e elég hűtőközeg, buborékmentes-e a nézőüveg, nincs-e eltömődve a szárítószűrő vagy a szelep szűrője, jól rögzített és szigetelt-e az érzékelő, és – külső kiegyenlítésű szelepnél – szabad-e és jó helyen van-e a kiegyenlítő vezeték. A mérést hűtés üzemmódban, állandósult üzemben, a nyomást az elpárologtató kilépő oldalán mérve kell végezni (a belépő oldali mérés nyomásesésnél alábecsüli a túlhevítést, 6.c mintapélda). Ha a szelep a kívánt értéken lengeni kezd, a beállítás vagy a szelepméret nem megfelelő (6.10. ábra).

6.2 gyakorlat – Melyik a hiba?

a) Alacsony szívónyomás + nagy túlhevítés: alultáplált elpárologtató (6.13. ábra, jobb alsó mező). A buborékos nézőüveg arra utal, hogy a szelephez nem buborékmentes folyadék érkezik: hűtőközeghiány, vagy gőz a folyadékvezetékben (szintkülönbség, nagy nyomásesés, eltömődött szűrő). Először szivárgáskeresés és a folyadékvezeték (szűrő) ellenőrzése; a szelephez nem kell nyúlni.

b) Alacsony szívónyomás + kis túlhevítés, deres szívóág: kevés a hőterhelés (bal alsó mező). Az álló ventilátor miatt az elpárologtató nem kap hőt, a közeg nem tud elpárologni ([T] 6.2.5). Először a ventilátort és a légoldalt kell rendbe tenni; a szelep „visszaállítása” csak elfedné a hibát.

c) Magas szívónyomás + kis túlhevítés: túltáplált elpárologtató (bal felső mező). A meglazult, szigeteletlen érzékelőt a környezet melegíti, így a szelep a valóságosnál nagyobb túlhevítést „érez”, és túl sokat ad ([K] IV/1: rossz termikus kontaktus, meleg éri az érzékelőt). Teendő: az érzékelő tiszta felületre rögzítése, szigetelése (6.4 pont), majd a túlhevítés újramérése.

d) Alacsony szívónyomás + nagy túlhevítés, buborékmentes nézőüveg, rendben lévő töltet és új szűrő: a hiba valószínűleg magában a szelepben van. A repedt kapillárison át az érzékelő elvesztette a töltetét, ezért nincs nyitó nyomás, és a szelep zárva marad ([K] IV/1: elszökött töltet a termofejben; [T] 6.3.17: az érzékelő patron elvesztette töltetét). Teendő: az érzékelő (patron) vagy a szelepfej cseréje, ha lehetséges, egyébként a szelep cseréje.

6.3 gyakorlat – Belső vagy külső kiegyenlítés?

A [T] szabálya: külső kiegyenlítés kell, ha az elpárologtató nyomásesése nagyobb a telítési hőmérséklet 1,5 °C-os változásának megfelelő nyomáskülönbségnél; folyadékelosztó után pedig mindig külső kiegyenlítésű szelep kell.

a) Csak a B elpárologtatóhoz elegendő belső kiegyenlítésű szelep.

b) Az A-hoz a nagy nyomásesés miatt kell külső kiegyenlítés: belső kiegyenlítéssel a szelep a nagyobb belépő nyomást érezné, és nagyobb túlhevítést tartana (6.c mintapélda). A C-hez a folyadékelosztó miatt kell, függetlenül a mért különbségtől: az elosztó és az elosztócsövek fojtása miatt a szelep belülről nem érzékeli az elpárologtató tényleges nyomását ([T], [K], [R2]).

Tudáspróba

Betűeloszlás: a) 2, b) 2, c) 2, d) 2.

B.7 A 7. fejezet megoldásai

7. fejezet – Elpárologtatók

7.1 gyakorlat – Folyadékhűtő a helyszínen

a) ṁ = 2,4 m³/h · 1000 kg/m³ / 3600 s/h = 0,667 kg/s; Δt = 12 − 7 = 5 K; Q₀ = ṁ · c · Δt = 0,667 · 4,2 · 5 = 14,0 kW.

b) Δt_be = 12 − 2 = 10 K, Δt_ki = 7 − 2 = 5 K. Logaritmikus közép: (10 − 5) / ln(10/5) = 5 / 0,693 = 7,21 K (számtani közép: 7,5 K). Felület: A = Q₀ / (k · Δt_k) = 14 000 / (500 · 7,21) = 3,88 m² (számtani középpel 3,73 m²).

c) Fele vízárammal (0,333 kg/s) ugyanahhoz a 14,0 kW-hoz Δt = 14,0 / (0,333 · 4,2) = 10 K kellene, a kilépő víz tehát 12 − 10 = 2 °C-ra hűlne. A hűtőközeg felőli falnál ez már 0 °C alá vezethet: a víz megfagyhat, és a hőcserélő károsodhat (7.4 pont). Ilyenkor az áramlásőrnek (vagy vízoldali nyomáskülönbség-kapcsolónak), a fagyvédő termosztátnak és a helyesen beállított kisnyomás-kapcsolónak kell a kompresszort leállítania. A valóságban a gép teljesítménye is változik (csökken a t₀), ezért ez csak becslés – de jól mutatja, miért veszélyes a kis vízáram.

7.2 gyakorlat – Leolvasztási program felülvizsgálata

a) t = 4 · 0,5 h = 2 h naponta; Q = n · P · t = 2 · 3,2 kW · 2 h = 12,8 kWh/nap. 18 óra kompresszor-üzemidővel: 12,8 / 18 = 0,71 kW átlagos többlet-hűtőteljesítmény.

b) Javasolt változtatások: - a véghőmérséklet-érzékelőt a blokkra, az elpárologtató leghidegebb pontjára kell szerelni és bekötni (Rabi-jegyzet, 28.4); - a leolvasztást a blokkhőmérsékletre kell befejeztetni, a fix 30 perc csak maximális időként maradjon, hibaüzenettel – a fix idejű olvasztás a hatósági tananyag esettanulmánya szerint épp a mennyezeti jegesedés oka lehet (a dér elolvadása után is fűt, a víz elpárolog és a mennyezetre fagy); - lecsepegési időt és késleltetett ventilátorindítást kell beállítani, hogy a ventilátor ne fújja szét a vizet és ne fagyassza a lamellákra; - a csepptálca és a lefolyó fűtését ellenőrizni, illetve kiépíteni kell, a lefolyót a kamrán kívüli szakaszon is (hatósági tananyag, 7.6.1); - a leolvasztások számát a tapasztalt deresedéshez kell igazítani (áru, ajtónyitások, előtér páratartalma).

7.3 gyakorlat – Beltéri egység mérése

a) ṁ = 480 m³/h · 1,2 kg/m³ = 576 kg/h = 0,16 kg/s. Érzékelhető rész: Q_é = 0,16 · 1 · (27 − 17) = 1,6 kW. Rejtett rész: Q_r = 0,8 kg/h · 2480 kJ/kg / 3600 s/h = 0,55 kW. Összesen: Q₀ ≈ 1,6 + 0,55 ≈ 2,15 kW.

b) A mért kb. 2,15 kW kb. 14 %-kal kevesebb a gyártói 2,5 kW-nál. Először a mérést ellenőrizd (légáram, hőmérők helye, állandósult üzem), majd az elpárologtató levegőoldalát: szennyezett vagy deformált lamellák, eltömődött levegőszűrő, ventilátor fordulatszáma, akadályozott légút. Csak ezután jöhet a hűtőköri diagnosztika (szívónyomás, túlhevítés – 7.7 pont, 17.3 pont).

Tudáspróba

Betűeloszlás: a) 2, b) 2, c) 2, d) 2.

B.8 A 8. fejezet megoldásai

8. fejezet – A hűtőkör egyéb elemei

8.1 gyakorlat – Presszosztát beállítása hőmérsékletből

a) A 2.2. táblázatból (abszolút nyomás), p_b = 1 bar-ral:

• kikapcsolás −10 °C-nál: 2,01 bar (abs) → 2,01 − 1 = 1,01 bar túlnyomás;
• bekapcsolás 0 °C-nál: 2,93 bar (abs) → 2,93 − 1 = 1,93 bar túlnyomás.

b) A kapcsolási sáv (differencia): 1,93 − 1,01 = 0,92 bar. (A presszosztáton a bekapcsolási értéket és a differenciát állítod be; a kikapcsolási érték a kettő különbsége, 8.7 pont.)

c) A szabályozó presszosztát gyakran kapcsol, és a beállítását az üzemhez igazítják. A védelmi feladatú kapcsolónál a hatósági tananyag szerint az alapérték és a sáv gyárilag beállított, az automatikus visszakapcsolás akadályozott; az MSZ EN 378-2:2017 szerint a biztonsági célú nyomáskorlátozó szabályozásra nem használható. A védelemhez tehát külön, önálló kapcsoló kell, a gyártó által megadott értékkel.

8.2 gyakorlat – Buborék a nézőüvegben

• A gép: a szűrőn nincs hőmérséklet-különbség, tehát nem a szűrő okozza; a nagyon kicsi utóhűtés a valódi töltethiány jele lehet. Előbb a látszólagos hiány többi okát zárod ki (nagy emelkedés, a folyadékvezetéket érő hősugárzás, elzárók nyomásesése), majd szivárgást keresel (15.10 pont). Pótolni csak a szivárgás megszüntetése után lehet; a töltet ellenőrzésének és a betöltésnek a szabályait a 16.4–16.5 pont tárgyalja.
• B gép: a szűrő utáni hidegebb cső eltömődött szűrőszárítót jelez – ez látszólagos töltethiány (8.a mintapélda). A teendő a szűrő cseréje, és érdemes megkeresni a szennyeződés forrását is.
• C gép: a nedvességjelző szerint a rendszer nedves: a szárító telített, és a szabad víz az adagolónál dugulást okozhat. Teendő: a szűrőszárító cseréje, a nedvesség okának feltárása (szivárgás, nedves olaj, elégtelen vákuumozás), a kör megbontása után szabályos vákuumozás (15.9 pont). Az indikátor színét a gyártói jelölés szerint értelmezed.

8.3 gyakorlat – Elemek a folyamatábrán

a) A 8.1. ábra szerinti egyik lehetséges sorrend (a folyadékvezeték elemeinek sorrendje rendszerenként eltérhet, 8.1 pont):

kompresszor nyomócsonkja → (nagynyomású kapcsoló csatlakozása) → olajleválasztó → kondenzátor → folyadékgyűjtő → szűrőszárító → mágnesszelep → nézőüveg → expanziós szelep → elpárologtató → folyadékleválasztó → (kisnyomású kapcsoló csatlakozása) → kompresszor szívócsonkja.

b) Nagynyomású oldal: nagynyomású kapcsoló, olajleválasztó, kondenzátor, folyadékgyűjtő, szűrőszárító, mágnesszelep, nézőüveg (az expanziós szelep belépő oldaláig). Kisnyomású oldal: az expanziós szelep kilépő oldalától az elpárologtató, a folyadékleválasztó és a kisnyomású kapcsoló.

c) A leszívatás menete (8.1 pont):

1. A termosztát eléri a kikapcsolási hőmérsékletet, és zárja a mágnesszelepet.
2. A kompresszor tovább jár, és leszívja a mágnesszelep utáni teret (elpárologtató, szívóvezeték); a közeg a folyadékgyűjtőben gyűlik össze.
3. A szívónyomás csökken; a beállított értéknél a kisnyomású kapcsoló leállítja a kompresszort.
4. Újraindításkor a termosztát nyitja a mágnesszelepet, a szívónyomás megemelkedik, és a kisnyomású kapcsoló indítja a kompresszort.

Tudáspróba

Betűeloszlás: a) 2, b) 2, c) 2, d) 2.

B.9 A 9. fejezet megoldásai

9. fejezet – Fix bekötésű 1 és 3 fázisú berendezés hálózatra csatlakoztatása

9.1 gyakorlat – Egyfázisú split klíma bekötése

a) 1 – kismegszakító (1P+N, C16); 2 – áram-védőkapcsoló (30 mA); 3 – rögzített tápkábel; 4 – leválasztó kapcsoló (minden pólust bont, lakatolható); 5 – a kültéri egység kapocsléce (L, N, PE és az összekötő kábel kapcsai); 6 – összekötő kábel a beltéri egységhez (a gyártói kiosztás szerint). A háromerű tápkábel erei: barna – L, kék – N, zöld/sárga – PE (9.11. táblázat).

b) Feltétel: I_B ≤ I_n ≤ I_Z, azaz 11,5 A ≤ 16 A ≤ I_Z. A1 fektetési módban, két terhelt érrel (9.9. táblázat): 1,5 mm² → 14,5 A < 16 A, nem felel meg; 2,5 mm² → 19,5 A ≥ 16 A, megfelel. A választás: 2,5 mm².

c) u = 2 · 0,0225 · 22 · 11,5 / 2,5 = 4,55 V; 4,55 / 230 = 1,98 %, kisebb az ajánlott 5 %-nál, megfelel. (1,5 mm²-rel 7,59 V, 3,30 % lenne – a feszültségesés még megfelelne, de a melegedési feltétel miatt az 1,5 mm² nem választható.)

d) A típust a gyártói telepítési útmutató adja meg; ezt kell követni. A szabvány tájékoztató B.1. táblázata az egyfázisú, kétutas hídkapcsolású egyenirányítóhoz A, F vagy B típust rendel – AC típust nem, mert az a lüktető egyenáramú hibaáramra nem old biztosan (9.5. táblázat, 9.3 pont).

e) A C16 gyorskioldásának felső határa I_a = 10 · 16 = 160 A. A mért értékre a határ 2 · 230 / (3 · 160) = 0,96 Ω (9.b mintapélda). 0,82 Ω ≤ 0,96 Ω, tehát biztosan megfelel (az ellenőrzési szabvány tájékoztató D melléklete szerint; ha a mért érték nagyobb lenne, a melléklet pontosabb számítást enged).

f) A gépnek nincs saját leválasztója, ezért a telepítési útmutatója – a készülék termékszabványának megfelelően (MSZ EN IEC 60335-1:2024, 7.12.2) – a rögzített vezetékezésbe épített leválasztót ír elő, és megadja a helyét is (a feladat rajzán a gép mellett). A leválasztónak minden aktív vezetőt bontania kell (MSZ HD 60364-4-46, 462.2), és biztosítani kell a véletlen visszakapcsolás ellen – például lakattal –, hogy amíg a gépen dolgozol, senki ne kapcsolhassa vissza (462.3; MSZ HD 60364-5-53:2022, 537.2). Az elosztóban lévő kismegszakító a termékszabványa szerint maga is alkalmas leválasztásra (MSZ EN 60898-1, 8.3.3), de nem ott van, ahol a gyártó a leválasztót előírja, és a visszakapcsolás ellen külön biztosítani kellene. Egy egysarkú (1P) kismegszakító a nullát sem bontaná; a 9.16. ábra 1P+N készüléke a nullát is bontja. A teljes feszültségmentesítési eljárást a 12.7 pont írja le.

9.2 gyakorlat – Háromfázisú hőszivattyú bekötése

a) Háromfázisú kör, 3 terhelt ér, C fektetési mód, 2,5 mm²: I_Z = 24 A (9.9. táblázat). 30 °C-on: 14,2 A ≤ 16 A ≤ 24 A – teljesül. Az 50 °C-os szakaszon: 24 · 0,71 = 17,0 A ≥ 16 A – teljesül (9.10. táblázat). Kismegszakítónál a (2) feltétel is teljesül (9.4 pont).

b) u = 1 · (0,0225 · 18 · 0,8 / 2,5 + 0,00008 · 18 · 0,6) · 14,2 = 1,85 V; 1,85 / 230 = 0,81 %.

c) Ha három egysarkú kismegszakító közül csak egy old, a motor a maradék két fázison tovább működhet vagy indulni próbál, és túlmelegszik. A szabvány háromfázisú motornál óvintézkedést ír elő (MSZ HD 60364-4-43:2024, 431.1.1): háromsarkú, közös kioldású kismegszakító vagy motorvédő kapcsoló kell; a fáziskimaradás ellen fázisőr vagy fázisérzékeny túlterhelés-relé (9.4 pont; [R2] 24.3.1).

d) A háromfázisú, hídkapcsolású egyenirányító (az inverter bemenete) hibájánál a szabvány tájékoztató B.1. táblázata szerint csak a B típus nyújt védelmet; a végleges döntést a gyártói útmutató adja (9.3 pont).

e) A fázissorrendet (L1 → L2 → L3) ellenőrzöd fázissorrend-mérővel; a szabvány többfázisú áramköröknél előírja (MSZ HD 60364-6, 6.4.3.9). A háromfázisú kompresszor és ventilátor forgásiránya ettől függ; a forgásirány ellenőrzését a 10.9 pont tárgyalja.

f) Az ötérű kábel érszínei: zöld/sárga – PE, kék – N, barna, fekete, szürke – a három fázis (MSZ HD 308 S2, 1. táblázat). A barna, fekete és szürke ér az L1, L2, L3 kapocsra, a kék az N-re, a zöld/sárga a PE-kapocsra kerül; a pontos kapocskiosztást a gyártói kapcsolási rajz adja meg.

Tudáspróba

Betűeloszlás: a) 2, b) 2, c) 2, d) 2.

B.10 A 10. fejezet megoldásai

10. fejezet – Villamos forgógépek

10.1 gyakorlat – Adattábla és motorvédő

a) Csillagba. Az adattábla szerint (230 V Δ / 400 V Y) a tekercs névleges feszültsége 230 V. 3 × 400 V-os hálózaton csillagban a tekercsre 400/√3 ≈ 230 V jut, deltában a teljes 400 V – ez a névleges feszültség √3-szorosa lenne (10.4 pont és 10.7. táblázat a 10.9 pontban).

b) Igen. Csillagban a névleges áram 4,45 A, ez a 3,5…5 A beállítási tartományon belül van. A túlterhelés-kioldót az adattábla névleges áramára, egy kicsivel fölé állítod, kb. 4,5 A-re ([V11] 6.15.1, 10.9 pont).

c) I_A = 8,3 · 4,45 = 36,9 A. A zárlati kioldó 65 A-nél old, ez 65 / 36,9 = 1,76-szorosa az adatlap indítási áramának, tehát az álló forgórész árama alatta marad. A bekapcsolás pillanatának első áramcsúcsa azonban ennél nagyobb lehet; egy szabvány tájékoztató melléklete szerint a nagyobb bekapcsolási áramcsúcs miatt a zárlatvédelem kioldóáramát nagyobbra kell választani, hogy indításkor ne oldjon ki ([SZ1] 3.8.1, C.1.4). A védelem és a motor összehangolásánál a gyártói kiválasztási adatok a mérvadók (9.4 pont).

d) A [V11] ökölszabálya: I ≈ 2,2 · P = 2,2 · 2,2 = 4,84 A. Az adatlap szerint 4,45 A, az ökölszabály 0,39 A-rel, 8,8 %-kal többet ad ([C] [9]). Végszükségre jó, a beállításhoz az adattábla a mérvadó.

e) A Rabi-könyv szerint meg kell győződni a járókerék egyenletes, szabad forgásáról, a motort a nyíllal jelölt forgásirány szerint kell bekötni, és ha a ventilátor szabad légtérből, helyiségből közvetlenül szív, a szívócsonkot védőhálóval kell ellátni ([R1], 10.9 pont).

10.2 gyakorlat – Háromfázisú kompresszoros egység beüzemelése

a) A háromfázisú tápfeszültség meglétét: a három vonali (és a fázis-) feszültséget a betápláló sorkapcson, feszültség alatti méréshez alkalmas, megfelelő mérési kategóriájú műszerrel (11.1 pont). A gyártói utasítás példája is ezzel kezd ([RP] 57–59. o.).

b) Ha a feszültségek rendben vannak, a fázissorrend nem megfelelő ([RP] 57–59. o.). Javítás: feszültségmentesítés (12.7 pont), két fázis felcserélése a betápláló sorkapcson, majd ismét feszültség alá helyezés – a fázisőr lámpájának ki kell gyulladnia (10.9 pont, 10.16. ábra).

c) Nem indítod el. A rövid próbaindítás („koppintás”) maga is indítás: rossz fázissorrendnél a kompresszor már fordítva forgott. A hatósági tananyag a forgásirány ellenőrzését a hidegüzemi próbák közé, a hűtőközeg betöltése és a próbaüzem elé sorolja ([T] 4.1); a fázisőr ráadásul már jelezte a hibát. A forgásirányt a fázissorrend mérése dönti el (10.9 pont).

d) A karterfűtés bekapcsolva marad, amíg a kompresszor olajtere a gyártói utasítás szerint fel nem melegszik (a [RP] példájában legalább kézmeleg); a hűtőkör a tömörségi próba, a vákuumozás és a hűtőközeg betöltése után kerül próbaüzembe (15.8–15.11 pont). Az első indításkor mérd mindhárom fázis áramát, és vesd össze az adattáblával; figyeld a zajt, a rezgést és a védelmek működését; az eredményt jegyzőkönyvezd (10.9 pont).

10.3 gyakorlat – „Búg, de nem indul”

a) Egyetlen tekercs csak lüktető mezőt hoz létre, álló helyzetben a nyomaték nulla ([EG] 7.8.1); a forgó mezőt a segédfázis köre adja (10.5 pont). Üzemi kondenzátoros kapcsolásban a tünetet a kondenzátor hibája (kapacitásvesztés, szakadás) vagy a segédtekercs (illetve a köre) szakadása okozhatja. (Mechanikus szorulás is okozhat indulási nehézséget – a [RP] 36. feladata a mechanikus szorulást a túlmelegedés okai között említi.)

b) A lépések:

1. Feszültségmentesítés és ellenőrzés (12.7 pont).
2. A kondenzátor kisütése (12.7 pont), majd leválasztása.
3. A kapacitás mérése (11.2 pont), összevetés a kondenzátor feliratával.
4. A fő- és a segédtekercs ellenállásának mérése: szakadás (végtelen), zárlat (17.4 pont).
5. Szigetelés a test felé (11.2 pont).
6. Feszültségmentes állapotban: forog-e szabadon, egyenletesen a járókerék ([R1]).

Újra feszültségmentesítened kell minden olyan lépés után, amelyhez feszültséget kapcsoltál (például a tápfeszültség megméréséhez) – mielőtt ismét a kapcsokhoz vagy a kondenzátorhoz nyúlsz, és a kondenzátort ilyenkor is újra kisütöd.

c) Feszültség alatt a gép bármikor elindulhat, a kezed a forgó és a feszültség alatti részek közelében van; a villamos munkát feszültségmentes állapotban kell végezni ([RP] 57–59. o.). Ráadásul a hibát sem szünteti meg: a következő indításnál a motor ugyanúgy nem indul (10.5 pont, „ne így” doboz).

d) A gyártó által megadott kapacitás és névleges feszültség szerint (a régi kondenzátor felirata, a motor vagy a berendezés dokumentációja). Méretezési ökölszabályt a jegyzet szándékosan nem ad (10.5 pont).

Tudáspróba

Betűeloszlás: a – 3 (2., 5., 8.), b – 2 (3., 7.), c – 2 (1., 9.), d – 3 (4., 6., 10.).

B.11 A 11. fejezet megoldásai

11. fejezet – Villamos és szakági mérések, mérési dokumentáció

11.1 gyakorlat – Műszer és kategória

A hálózat 230/400 V-os TN-rendszer: a földhöz mért feszültség 230 V, a vonali 400 V (9.1 pont). Minden esetben a 11.3. ábra három feltételét nézed: hely – kategória – feszültség.

1. Vonali feszültségek a hőszivattyú kapocslécén: multiméter (feszültségmérő funkció), párhuzamosan. A fix bekötésű, tartósan csatlakoztatott gép kapcsa CAT III-as hely (11.1. táblázat). A jelölt földhöz mért feszültség legalább 230 V legyen (például CAT III 300 V), a csatlakozópár méréshatára legalább 400 V.
2. A csatlakozási ponton, a főmegszakító előtt: CAT IV-es hely, mert a főbiztosító (főmegszakító) előtt mérsz ([S1010] AA.2.3). Műszer: CAT IV jelölésű bemenet, legalább 230 V földhöz mért feszültségre, legalább 400 V-os méréshatárral. Itt a legnagyobb a zárlati energia, és feszültség alatt álló részen mérsz. A feszültség alatti munka szabályait a 12.7 pont tárgyalja; hogy a szerelő ebben milyen feltétellel vehet részt, arra a 11.3 pont a jegyzet következtetését adja (az MSZ 1585 a szakmát név szerint nem sorolja be).
3. Mobil klíma a csatlakozózsinóron: a dugaljról táplált készülék hálózati áramköre CAT II. Lakatfogóval mérsz, de a teljes zsinórt befogva közel nullát kapsz, mert a fázis- és a nullavezető árama kioltja egymást (11.5. ábra). Csak ott mérhetsz, ahol a fázisvezető külön hozzáférhető – a zsinórt ehhez nem bontod meg.
4. A kompresszor áramfelvétele: lakatfogó, egyetlen fázisvezetőt befogva (háromfázisú gépnél mindhármat külön). CAT III; lakatos multiméter hálózati bemenete és pofái legalább 300 V földhöz mért feszültségre és legalább CAT III-ra besoroltak ([S1010] EE.2).
5. Hőelemes hőmérő a szívócsövön: a hőelemes mérőáramkör nem csatlakozik a hálózathoz, nincs mérési kategóriája ([S1010] AA.2.4).
6. A CAT IV 300 V jelölésű műszer mindkét helyen használható: az 1. hely CAT III, a 2. CAT IV, és a földhöz mért 230 V ≤ 300 V (feltéve, hogy a méréshatára legalább 400 V). A CAT III 600 V jelölésű az 1. mérésnél használható, a 2.-nál nem, mert CAT IV-es helyen mérsz. Ez nem azt jelenti, hogy a CAT IV 300 V „mindenhol jobb”: ha egy hálózatban a földhöz mért feszültség 300 V-nál nagyobb, ott a CAT IV 300 V-os bemenet nem használható, a CAT III 600 V-os (CAT III-as helyen) igen. A pár együtt érvényes.

11.2 gyakorlat – Üzembe helyezési mérés és jegyzőkönyv

Telítési adatok: CoolProp 8.0.0.

a) p0 = 8,8 + 1 = 9,8 bar abs   -> t0 = 6,0 °C
   túlhevítés = 14,0 − 6,0 = 8,0 K
   pc = 25,5 + 1 = 26,5 bar abs -> tc = 42,8 °C
   utóhűtés = 42,8 − 39,5 = 3,3 K
b) Δt = 27,0 − 15,5 = 11,5 K
   A = 0,55 · 0,07 = 0,0385 m²;  V = 0,0385 · 3,2 = 0,123 m³/s (≈ 444 m³/h)
   m = 1,2 · 0,123 = 0,148 kg/s
   Q_érz = 0,148 · 1,0 · 11,5 = 1,70 kW
c) P = 231 · 3,9 · 0,93 = 838 W ≈ 0,84 kW

d) A jegyzőkönyv a 11.9. táblázat szerkezetét követi: azonosítás (hely, típus, gyári szám, megrendelő), idő (dátum, órától óráig, mióta jár), mérést végző, műszerek gyári számmal és a kalibrálás érvényességével, feltételek (hűtés, külső 32 °C, 20 perc, stabil értékek), mérési helyek; a táblázatban a mért értékek mértékegységgel, a számított értékek (6,0 °C, 8,0 K, 42,8 °C, 3,3 K, 11,5 K, 1,70 kW, 0,84 kW) a számítás módjával, az összehasonlítás oszlopában „gyártói adatlap szerint”; a bizonytalanság; a cos φ-nél: „adatlap szerinti érték, nem mért”; az érzékelhető hőnél: „becslés, a befúvóban mért sebességből” (11.f mintapélda).

e) A túlhevítés 8,0 K, a gyártói célérték 5 ± 2 K, azaz legfeljebb 7 K: tűrésen kívül (magas). Az értékelésbe ezt írod, nem egy „igazított” számot. Mielőtt bármit állítanál a gépen, ellenőrizd a mérést: a műszerben beállított közeget, a szívócső-szonda felhelyezését és a beállási időt (11.e mintapélda, 11.11. ábra). Ha a mérés jó, a magas túlhevítés és a kis utóhűtés együtt a 17.3 pont szerint töltethiány gyanúját kelti; a következő lépés a szivárgáskeresés (15.10 pont), nem az utántöltés. Az értékelés például: „A túlhevítés a gyártói tűrésen kívül (8,0 K > 7 K); a mérést ellenőriztem; töltethiány gyanúja, szivárgásvizsgálat szükséges.”

11.3 gyakorlat – Kis hőmérséklet-különbség

a) m = 1500 / 3600 = 0,417 kg/s
   Q = 0,417 · 4,19 · 3,0 = 5,24 kW;   COP = 5,24 / 1,6 = 3,27
b) ±0,3 K szondánként -> Δt = 3,0 ± 0,6 K (±20 %)
      Q = 4,19 ... 6,29 kW   ->  COP = 2,62 ... 3,93
   ±0,1 K szondánként -> Δt = 3,0 ± 0,2 K (±6,7 %)
      Q = 4,89 ... 5,59 kW   ->  COP = 3,06 ... 3,49

c) Minél kisebb a hőmérséklet-különbség, annál nagyobb a hőmérők hibájának aránya: 3 K-nél a ±0,3 K-es szondapár már ±20 %-ot jelent (5 K-nél ±12 % volt, 11.g mintapélda). Ilyen mérést csak pontos, egymáshoz illesztett hőmérőkkel érdemes végezni, és a jegyzőkönyvbe a bizonytalanságot is be kell írni ([S12599] 9.5) – különben a „3,27”-es COP pontosabbnak látszik, mint amilyen.

Tudáspróba

Betűeloszlás: a) 2, b) 2, c) 2, d) 2.

B.12 A 12. fejezet megoldásai

12. fejezet – Munkavédelem, védőeszközök és a munka dokumentálása

12.1 gyakorlat – Kockázatfelmérés és munkalap egy split klíma telepítéséhez

a) Veszélyforrások (legalább nyolc): leesés a magasból a konzol szerelésekor; tárgy (konzol, szerszám) leesése az utcára a járókelőkre; a magfúrás zaja, pora, rezgése és egy rejtett vezeték átfúrása; tűz és égés a lakásban végzett forrasztáskor; a nitrogénes próba nyomása (levágódó csatlakozó, túlnyomás); az R-32 éghetősége (szivárgás a szelepnyitáskor, a kötéseknél); fagyási sérülés a közegkezelésnél; áramütés a villamos bekötésnél; hátsérülés a kültéri egység lépcsőn való felvitelekor; botlás a lakásban kígyózó tömlőkben, kábelekben.

b) Kockázatfelmérő táblázat (a fejezet tanulási célú pontozásával; az értékek egy lehetséges, indokolt becslést mutatnak – más, jól indokolt becslés is elfogadható):

A magas kockázatú tételeknél a munka csak az intézkedések után kezdhető el.

c) Írásbeli előfeltétel a helyszíni forrasztáshoz kell: ez alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység ([OTSZ] 4. § 170., 184. § (3)). A feltételek tartalma: a munka időpontja, helye, leírása, a munkát végző neve (szakvizsgához kötött munkánál a bizonyítvány száma) és a vonatkozó tűzvédelmi szabályok ([OTSZ] 184. § (7)); külső vállalkozóként egyeztetni kell a helyszín felelősével (az OTSZ szóhasználatában a létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával, 184. § (6)); a munka után a helyszínt át kell vizsgálni és át kell adni, az átadás időpontját aláírással igazolva (185. § (4)).

d) Védőeszközök munkafolyamatonként:

• konzolszerelés magasban: munkavédelmi cipő, védőkesztyű; ha a kollektív védelem nem oldható meg, testhevederzet rögzítési ponttal; ha fejsérülés veszélye áll fenn, fejvédő;
• magfúrás: védőszemüveg, hallásvédő, a por elleni védelem a kockázatértékelés szerint, védőkesztyű;
• forrasztás: szem- és kézvédelem a hőhatás ellen, a forrasztókészülék és a kockázatértékelés szerint;
• nyomáspróba, vákuumozás, szelepnyitás, minden közegkezelés: védőszemüveg és védőkesztyű ([RF] 1.2.3; [S378-3] A.2);
• villamos bekötés: feszültségmentes munka; ha csupasz, feszültség alatti rész közelében mérsz, egyéni védőeszköz ([S1585] 5.3.1.3);
• mindvégig: munkavédelmi cipő (a vizsgán a minimum: védőszemüveg, védőkesztyű, munkavédelmi cipő – [P] 10.5).

e) Munkalap – fejléc és munkavédelmi rovat (minta, kitalált adatokkal):

12.2 gyakorlat – Oxigénhiány és éghetőség egy kamrában

a) V = 1,8 · 1,2 · 2,0 = 4,32 m³; a gőz térfogata 1,6 / 2,153 = 0,743 m³; a térfogatarány 0,743 / 4,32 = 17,2 %; az oxigén 21 · (1 − 0,172) = 17,4 % – a 18 %-os érzékelőküszöb alatt.

b) c = 1,6 / 4,32 = 0,370 kg/m³ – nagyobb az R-32 alsó éghetőségi határánál (0,307 kg/m³) és ATEL/ODL értékénél (0,30 kg/m³) is (14.10. táblázat). (Egyenletes keveredést feltételezve – a padló közelében még nagyobb.)

c) Egyszerre fenyeget a fulladás (oxigénhiány) és a tűz, robbanás (a koncentráció az alsó éghetőségi határ felett van). A javítás előtt: a készüléket szűk helyiségből tágas, szellőző helyre kellett volna vinni ([R1] 3.10); a hűtőkört csak a közeg szabályos eltávolítása után szabad megbontani (16.4 pont); gyújtóforrás a munkaterületen nem lehet, szikramentes szivárgáskereső, tűzoltó készülék kell; a munkát kiképzett személy végezheti ([S5149] E.3–E.4; 12.5. táblázat); és ahol ilyen veszély fenyeget, egyedül nem szabad dolgozni ([Mvt] 51. § (2)).

12.3 gyakorlat – Létra

a) cos α = 0,6 / 4,0 = 0,15 → α = 81,4° – meredekebb a megengedett 75°-nál: nem felel meg ([J10] 58. § (7)).

b) cos α = 2,4 / 4,0 = 0,60 → α = 53,1° – laposabb a megengedett 60°-nál: nem felel meg. A 4,0 m-es létra talpa 75°-nál 1,04 m-re, 60°-nál 2,00 m-re van a faltól, tehát ebben a sávban kell lennie (12.11. ábra).

c) A létrának a terasz szintje fölé legalább 1 m-rel ki kell nyúlnia ([J10] 58. § (3)): L ≥ (2,8 + 1,0) / sin 70° = 3,8 / 0,940 = 4,04 m.

12.4 gyakorlat – Mi a hiba?

a) Kimaradt a visszakapcsolás elleni biztosítás (letiltás és tábla), a kondenzátorok kisütése, illetve a gyártói várakozási idő kivárása, és a feszültség nélküli állapot ellenőrzése kétsarkú vizsgálóval; a földelés és rövidre zárás kisfeszültségen csak akkor hagyható el, ha nincs újra feszültség alá kerülés veszélye – itt a lakásban tartózkodó megrendelő miatt van ([S1585] 6.2.3–6.2.5, 6.2.1.107). Maga a leválasztás is kérdéses: az áramkör egysarkú kismegszakítója csak a fázist bontja, és a kioldott vagy lekapcsolt kismegszakító nem leválasztás (9.7 pont); a helyes eszköz a gép minden pólust bontó leválasztója. (A 12.8. táblázat kivétele – [S1585] 6.2.2.104 – a fogyasztásmérő előtti, zárópecsétes kismegszakítókra vonatkozik, nem az áramkör saját kismegszakítójára.)

b) Az inverteres gép kondenzátorai a kikapcsolás után is feltöltve maradhatnak; a csatlakozók azonnali kicsavarása áramütéshez vezethet. A kisütés a visszakapcsolás elleni biztosítás része ([S1585] 6.2.3), és a gyártó által megadott várakozási időt ki kell várni (9.7 pont); a munka csak a feszültség nélküli állapot ellenőrzése után kezdhető el.

c) Épületvillamossági berendezésben a kismegszakítónál letiltásra elegendő a bekapcsolást gátló ólomzár helyére vékony huzalt tenni és szerszámmal összecsavarni, vagy a kapcsolókart szigetelőszalaggal leragasztani ([S1585] 6.2.3.104); emellett figyelmeztető tábla („Bekapcsolni tilos”) kell ([S1585] 6.2.3), és a megrendelőt tájékoztatni kell.

d) A munkalapra: a feszültségmentesítés módja (leválasztás, letiltás, a feszültség nélküli állapot ellenőrzése), a cserélt alkatrész megnevezése és azonosítója, a visszakapcsolás időpontja, a próbaüzem eredménye és a mért értékek (vagy hivatkozás a mérési jegyzőkönyvre), végül a két aláírás (12.14. ábra).

Tudáspróba

B.13 A 13. fejezet megoldásai

13. fejezet – Vezérlés, szabályzók, érzékelők

13.1 gyakorlat – Vezérlés vagy szabályozás?

a) Vezérlés (időterv vezérlés): az óra a dér tényleges mennyiségétől függetlenül indít, a beavatkozás eredménye nem hat vissza ([V21] 7.1.1; 13.1. ábra).

b) Szabályozás. Szabályozott jellemző: a kamra levegőjének hőmérséklete; ellenőrző jel: az NTC-szonda ellenállása; beavatkozó szerv: a mágneskapcsoló a kompresszorral ([K] VI/1–3; 13.2. táblázat).

c) Szabályozás. Szabályozott jellemző: a túlhevítés; beavatkozó szerv: a léptetőmotoros expanziós szelep ([T] 3.4.5; 13.6 pont).

d) Vezérlés (időterv vezérlés); ha áramrelé vagy fordulatszám-érzékelő kapcsolna, feltétel vezérlés lenne ([V21] 7.1.1).

e) Szabályozás. Szabályozott jellemző: a kondenzációs nyomás – a szabályzó a vele összetartozó hőmérsékletet méri (2.3 pont); beavatkozó szerv: a ventilátor (fordulatszám) ([R2] 28.8; 13.6 pont).

13.2 gyakorlat – Kompresszor vezérlőköre

a) A biztonsági lánc: F1 motorvédelem és HP nagynyomású kapcsoló. Normál üzemben az érintkezőik zártak; ha bármelyik nyit, K1 elenged, a kompresszor leáll, a KS segédrelé is elenged, és H1 hibát jelez ([T] 3.6.2; [RF] 2.3.10; 13.b mintapélda). A HP kioldás után rendszerint reteszel, kézi visszaállítás kell (8.7 pont). Ugyanebben a soros ágban ül az LP kisnyomású kapcsoló, de az ebben a leszívatásos körben szabályozó, nem reteszelt védelem: minden szabályos leállásnál nyit (13.6 pont; 8.7 pont). Az újraindítási retesz (KT) is sorba van kötve, de ez sem védelem, hanem késleltetés.

b) Y1 = TH; K1 = F1 · HP · LP · KT; KS = F1 · HP; H1 = KS' = (F1 · HP)' (13.7. ábra).

c) Először a szabályozó kijelzőjét nézed: villog-e a kompresszor LED-je – vagyis fut-e még az újraindítási késleltetés ([R2] 28.2) –, és jelez-e hibát. Ne feledd: leszívatásos kapcsolásnál a kompresszort a kisnyomású kapcsoló indítja, amely csak akkor zár, ha a mágnesszelep nyitása után a szívónyomás megemelkedett ([R2] 28.2) – ezt manométerrel ellenőrzöd. Ha a nyomás rendben van, a biztonsági lánc elemeit egyenként vizsgálod: feszültségmentesítés után (12.7 pont) az érintkezők folytonosságát méred, vagy – csak megfelelő műszerrel és jogosultsággal, feszültség alatt (11.1 pont) – azt keresed, melyik elem után tűnik el a vezérlőfeszültség. Végül a K1 tekercsét.

d) Megkeresed és megszünteted a nyomásnövekedés okát (például szennyezett kondenzátor, álló ventilátor, vízkimaradás, levegő a körben – 5.8, 8.7, 17.3 pont); csak ezután állítod vissza a kapcsolót. A védelmet nem hidalod át ([T] 3.6.2).

e) A mágnesszelep nem zár (a szelep vagy a vezérlése hibás – például a tekercs továbbra is kap feszültséget), vagy a kisnyomású kapcsoló kikapcsolási nyomása túl alacsonyra van állítva, ezért a leszívatás nem éri el ([R2] 28.2; 8.9 pont hibatáblázata).

13.3 gyakorlat – Érzékelők ellenőrzése

a) A Pt1000 ellenállása kb. 3,85 Ω-mal nő kelvinenként: (1077 − 1000) / 3,85 ≈ 20 °C ([C]). Az értéket a gyártói táblázattal is összevetheted.

b) R_v = 0,018 · 30 / 0,75 = 0,72 Ω; a hiba 0,72 / 0,385 ≈ 1,9 K (a kijelzés magasabb) ([C]). Javaslat: 3 vagy 4 vezetékes bekötés, vagy Pt1000 érzékelő (13.d mintapélda).

c) p = (9,0 − 4) / 16 · 30 ≈ 9,4 bar (9,375 bar, [C]). A 2,1 mA a 4 mA-es „élő nulla” alatt van: ez nem nyomásérték, hanem hiba – szakadás, kimaradt tápellátás vagy a távadó hibája ([V21] 7.2.3).

d) Az NTC ellenállása a hőmérséklet csökkenésével nő; ha a kör megszakad, a szabályozó végtelen nagy ellenállást, vagyis „nagyon hideget” lát – ezért a jelenség szakadásra (vagy rossz érintkezésre) utal (következtetés a 13.10. ábra jelleggörbéjéből). Feszültségmentesen, a szabályozóról leválasztva megméred a szonda ellenállását, és összeveted a gyártói táblázattal a saját hőmérőddel mért hőmérsékleten; ellenőrzöd a csatlakozókat és a kábelt.

e) A teljesítménykábel zavarjelet juttathat az érzékelő jelébe, és ez hamis, de „élő” mérési értéket eredményezhet. Egy gyártó szerint az érzékelőkábelt legalább 3 cm-re kell vezetni a teljesítménykábelektől, és soha nem lehet velük egy védőcsőben ([GY-É] Carel; 13.5 pont).

13.4 gyakorlat – Hűtőkamra-szabályozó paraméterezése és beszabályozása

a) Alapjel +2 °C, differencia 2,0 K: a kompresszor +2 °C-on áll le, +4 °C-on indul (a feladatban megadott szabályozólogika szerint).

b) Üzemidő 2,0 / 0,5 = 4 perc, állásidő 2,0 / 0,2 = 10 perc, ciklus 14 perc, óránként 60 / 14 ≈ 4,3 indítás ([C]).

c) 1 K-nél: 2 + 5 = 7 perc ciklus, ≈ 8,6 indítás/óra – ez több, mint a megengedett 6, tehát nem felel meg. A ciklusidő = differencia · 7 perc/K; 6 indítás/óra → ciklus ≥ 10 perc → differencia ≥ 10 / 7 ≈ 1,43 K, a gyakorlatban kb. 1,5 K ([C]). A kérés és a kompresszor korlátja között egyeztetni kell; a szűk sávot a kétállású szabályozás csak több indítás árán adja (13.2 pont).

d) Újraindítási késleltetés – az állásidőt és vele az óránkénti indításszámot korlátozza ([R2] 22.8, 28.2) –, és ha a szabályozón van, minimális futásidő – hogy az indításkor kihordott olaj visszatérjen, és a motor hűtése biztosított legyen ([GY-B] Copeland, Danfoss). Az értékeket a kompresszor gyártói dokumentációja adja (13.8. táblázat).

e) A leolvasztás-érzékelőt az elpárologtató leghidegebb pontjára rögzíted ([R2] 28.4). A leolvasztás után lecsepegési időt és ventilátor-késleltetést állítasz be, hogy a lamellákon maradt víz ne fagyjon vissza, illetve ne fújja a ventilátor a kamrába; az első leolvasztásnál ellenőrzöd, hogy az elpárologtató tökéletesen leolvad-e (13.14. ábra; 7.5 pont).

f) A beállított alapjelet, differenciát, késleltetéseket, leolvasztási és riasztási paramétereket, a védelmek mért kapcsolási pontjait, a próbaüzemben mért hőmérsékleteket és ciklusidőket, a dátumot és a nevedet ([T] 4.9; 11.7, 19.2 pont).

Tudáspróba

Betűeloszlás: a – 3, b – 2, c – 3, d – 2.

B.14 A 14. fejezet megoldásai

14. fejezet – Természetes és mesterséges hűtőközegek, hűtőgépolajok

14.1 gyakorlat – R-számok

a) Jobbról balra: F; H + 1; C − 1; a maradék kötéseket klór tölti ki (14.2 pont). - R-23 → 0-2-3: C = 1, H = 1, F = 3, Cl = 4 − 1 − 3 = 0 → CHF₃; - R-125 → 1-2-5: C = 2, H = 1, F = 5, Cl = 6 − 1 − 5 = 0 → C₂HF₅ (CHF₂CF₃); - R-152a → 1-5-2: C = 2, H = 4, F = 2, Cl = 6 − 4 − 2 = 0 → C₂H₄F₂ (CH₃CHF₂).

Egyik sem tartalmaz klórt – mindhárom HFC. A képletek egyeznek az MSZ EN 378-1 E.1 táblázatával.

b) R-170 → 1-7-0: C = 2, H = 6, F = 0 → C₂H₆, etán. A +90 szabállyal: 170 + 90 = 260 → 2 C, 6 H, 0 F.

c) A „4”-es kezdet a 400-as sorozatot, vagyis zeotrop keveréket jelöl; a szám sorszám, nem a képletből képződik. A végén álló nagybetű azt mutatja, hogy azonos összetevőkből más arányban készült változatról van szó (például R-407A és R-407C: mindkettő R-32/R-125/R-134a, más tömegszázalékkal).

d) A szén-dioxid szervetlen vegyület, ezért a 700-as sorozatba tartozik; a szám gyakorlati szabálya 700 + a kerekített moláris tömeg. A 44 a CO₂ moláris tömege (kb. 44 g/mol).

14.2 gyakorlat – CO₂-egyenérték és szivárgásvizsgálat

a) 8 · 1774 / 1000 = 14,19 t CO₂e → az 5–50 t sávba esik: legalább 12 havonta.

b) 40 · 1430 / 1000 = 57,2 t CO₂e → az 50–500 t sávba esik: legalább 6 havonta.

c) A propán nem fluortartalmú üvegházhatású gáz (nem szerepel az (EU) 2024/573 I–III. mellékletében; a VI. melléklet csak a keverékek GWP-számításához adja meg az értékét). Az uniós szivárgásvizsgálati kötelezettség ezért nem vonatkozik rá; töltetének CO₂-egyenértéke elhanyagolható (0,8 · 0,02 / 1000 ≈ 0,00002 t). A propán viszont a Klímagáz tv. szerint klímagáz (2024. évi LXXXVII. tv. 1. melléklet 5.3. pont), ezért a hazai szabályok vonatkoznak a berendezésre: telepítési tanúsítvány-köteles (ha nem háztartási HMV-hőszivattyú), a szivárgásvizsgálatát csak képesített vállalkozás végezheti, és mivel a 0,8 kg több 150 g-nál, az üzemeltetőnek regisztrálnia kell és szivárgásészlelő rendszer kell – kivéve, ha a hűtőkör lakáscélra használt helyiségben van telepítve, mert ott a küszöb 1 kg (14.11, 14.29. táblázat).

d) Az R-1234ze(E) a II. melléklet 1. szakaszában szerepel, ezért a küszöb kilogrammban van megadva: 5 kg ≥ 1 kg → vizsgálatköteles; 10 kg alatt legalább 12 havonta.

e) GWP_R-410A = 0,5 · 675 + 0,5 · 3500 = 337,5 + 1750 = 2087,5 ≈ 2088.

14.3 gyakorlat – Töltetkorlát

a) m₁ = 4 · 0,297 = 1,188 kg; 2L osztálynál a határ 1,5 · m₁ = 1,782 kg. Az 1,9 kg ennél több, tehát kell a C.2.1 szerinti számítás.

b) LFL^(5/4) = 0,297^1,25 = 0,2193. - falra szerelt egység (h₀ = 1,8): 2,5 · 0,2193 · 1,8 = 0,9866 → A_min = (1,9 / 0,9866)² = 3,71 m²; - mennyezetre szerelt egység (h₀ = 2,2): 2,5 · 0,2193 · 2,2 = 1,2059 → A_min = (1,9 / 1,2059)² = 2,48 m².

c) Falra szerelt egységgel igen, mert 12 m² > 3,71 m². Padlón álló egységgel (h₀ = 0,6): 2,5 · 0,2193 · 0,6 = 0,3289 → A_min = (1,9 / 0,3289)² ≈ 33,4 m² > 12 m², tehát nem helyezhető el. A gyártó telepítési utasításának adatait is ellenőrizni kell.

14.4 gyakorlat – Melyik szabály vonatkozik rá?

a) A split klíma nem hermetikusan zárt, F-gázzal töltött berendezés: végfelhasználónak csak akkor adható el, ha bizonyított, hogy képesített vállalkozás telepíti ([EU] 11. cikk (7)); a hazai szabály szerint a telepíttető a vásárláskor írásban nyilatkozik erről ([J458] 28. § (5)). A telepítést és a beüzemelést csak képesített személy végezheti, képesített vállalkozás alkalmazottjaként ([J458] 33. §); ő tölti ki a telepítési tanúsítványt az adatbázisban legkésőbb 8 napon belül, és ő tájékoztatja az ügyfelet a szivárgásvizsgálati kötelezettségről ([J458] 28. § (7)–(8)). A „papírokat” tehát nem az ügyfél intézi; képesítés nélkül a munka nem vállalható.

b) 30 · 2088 / 1000 = 62,64 t CO₂e → az 50–500 t sávba esik: szivárgásészlelő rendszer nélkül legalább 6 havonta ([EU] 5. cikk (6)).

c) Nem. Az R-404A GWP-je 3922, és 2025. január 1-jétől a 2500-as vagy nagyobb GWP-jű gáz hűtőberendezés karbantartásához, szervizeléséhez nem használható. 2030. január 1-ig csak regenerált (megfelelően címkézett) vagy – a saját visszanyerésből származó – újrahasznosított gáz használható ([EU] 13. cikk (3)). A tartós megoldás a közegváltás (14.3, 16.7).

d) Nem. A H–II. kategória a visszanyerésre csak 3 kg-nál (hermetikusan zárt berendezésnél 6 kg-nál) kisebb töltetű berendezésnél jogosít; 4 kg-os töltetű rendszerhez H–I. kategória kell ([J458] 1. melléklet).

Tudáspróba

B.15 A 15. fejezet megoldásai

15. fejezet – Mono és osztott rendszerű hűtőkörök összeállítása, szerelése, karbantartása

15.1 gyakorlat – Split rendszer szerelése a tömörségi próbáig és a vákuumozásig

a) A lépések (15.4 pont, 15.6. ábra): előkészítés (terv, gyártói telepítési útmutató, nyomvonal) – az egységek helye, konzol – falátvezetés a kondenzvíz lejtésével – csőszerelés (vágás, sorjázás, hajlítás, peremezés; ha toldás kell, keményforrasztás nitrogénes öblítéssel) – a hollandik meghúzása nyomatékkulccsal – villamos bekötés és hidegüzemi (villamos) próba, amely a hatósági tananyag szerint a nyomáspróba előtt van ([T] 4, 4.1) – tömörségi próba (kapu: csak tömör rendszerrel léphetsz tovább) – vákuumozás és vákuumtartás (kapu: 270 Pa alatt, a nyomás nem emelkedik folyamatosan) – a vákuum megszüntetése a hűtőközeggel (szelepnyitás). A sorrend azért kötött, mert a vákuumozás a szivárgás helyét nem mutatja meg ([T] 4.4.1), és hűtőközeget csak tömör, száraz körbe szabad engedni.

b) Szerszámok és eszközök: csővágó, sorjázó, peremező, hajlítórugó vagy hajlító, nyomatékkulcs és ellentartó kulcs, (toldáshoz) forrasztókészülék; nitrogénpalack nyomáscsökkentővel, biztonsági szelep a próbakörben, szervizcsaptelep, 0,5 (1,0) osztályú nyomásmérő megfelelő méréshatárral, 0,1 °C leolvasású hőmérő, buborékképző; kétfokozatú vákuumszivattyú, abszolút nyomást mérő vákuummérő, Schrader-betét kiszerelő; konzol, rezgéscsillapító alátétek, rugalmas csőbilincsek. Anyagok: hűtéstechnikai (tisztított, dugózott) rézcső, a gyártó szerinti olaj a peremhez, keményforrasz, száraz nitrogén, párazáró zártcellás csőszigetelés, kondenzvízcső. (15.3–15.9 pont; [R2] 29.1–29.2.)

c) PS = 4,15 MPa = 41,5 bar túlnyomás. A próbanyomás a gyártói előírás szerint 41,5 bar – legfeljebb PS ([T] 4.2). Nem lehet nagyobb (például 1,1 × PS = 45,65 bar), mert a helyszíni tömörségi próbánál a PS a felső határ; a szilárdsági szorzó a gyártói szilárdsági vizsgálatra vonatkozik (15.8 pont). A reduktort legfeljebb 41,5 bar-ra állítod ([R2] 29.1.12). Kizárod a próbából a gyárilag vizsgált kültéri egységet: a talpas szelepek zárva maradnak, a nitrogén a szervizcsatlakozón át csak az összekötő vezetékekbe és a beltéri egységbe jut ([K] 8; [T] 4.2.1).

d) Legfeljebb 270 Pa (2,7 mbar) abszolút nyomás, a vákuumszivattyútól legtávolabbi ponton mérve, abszolút nyomást mérő (elektronikus) vákuummérővel ([T] 6.1.10, 4.4). Kisebb berendezésnél, csak szívóoldali vákuumozásnál a hatósági tananyag szerint 2 × 30 perc vákuumozás, közöttük nitrogénes átöblítés ([T] 4.4.1). A tartás idejére a források eltérnek (15.5. táblázat): a hatósági tananyag nagyobb berendezésnél legalább 6 órát, máshol célszerűen 16–24 órás figyelést ír; ha a gyártó mást ír elő, azt is figyelembe kell venni.

e) Egy lehetséges kitöltés (szemléltető adatokkal):

15.2 gyakorlat – Lehűlt, vagy szivárog?

a) p₁ = 30,0 + 1 = 31,0 bar (abs), T₁ = 22 + 273 = 295 K, T₂ = 14 + 273 = 287 K. p₂ = 31,0 · 287 / 295 = 30,16 bar (abs), a manométeren 29,16 bar.

b) A mért 29,2 bar mindössze kb. 0,04 bar-ral tér el a vártól. A 0–40 bar méréshatárú, 1-es osztályú manométer hibahatára ±0,4 bar (40 bar 1 %-a, 2.1 pont), tehát az eltérés a mérési bizonytalanságon belül van: a nyomásváltozást a lehűlés okozta, szivárgásra nem utal.

c) 28,5 bar esetén a hiány 29,16 − 28,5 = 0,66 bar, ez nagyobb a műszer hibahatáránál: szivárgásra utal. Teendő: a kötések vizsgálata buborékképzővel vagy ultrahangos keresővel ([T] 4.3; [R2] 29.3), a hiba javítása, a próba megismétlése ([K] 8). Kétes esetben pontosabb műszerrel, állandó hőmérsékleten, hosszabb tartással ismételd meg.

15.3 gyakorlat – Három vákuumtartás

• A rendszer: 180 → 190 Pa: a nyomás a tartás alatt is 270 Pa alatt maradt – a hatósági tananyag szigorúbb feltétele szerint is ([T] 4.4.1) a rendszer tömör és száraz ([T] 4.4.2; a [R2] 30 ennél engedékenyebb, néhány mbar emelkedést is elfogad – a források eltérnek, a jegyzet a [T]-t követi). A vákuum a hűtőközeggel megszüntethető, a töltés következhet (16.4).
• B rendszer: a nyomás egyenletesen, folyamatosan nő – tömörtelenség. A helyét a vákuum nem mutatja meg: nyomáspróba, szivárgáskeresés, javítás, majd újra tömörségi próba és vákuumozás ([T] 4.4.2, 6.1.10).
• C rendszer: a nyomás gyorsan nő, majd kb. 2300 Pa-nál megáll. 20 °C-on a víz gőznyomása 2339 Pa (15.6. táblázat): a rendszerben víz van, amely a gőznyomásáig párolog. Teendő: nitrogénes átöblítés és újravákuumozás ([T] 4.4.2), szükség szerint a hideg részek melegítése ([T] 4.4); a szűrőszárító cseréje (15.2. táblázat).

15.4 gyakorlat – Mit rontott el a szerelő?

1. Nitrogén nélküli forrasztás. A cső belsejében oxidréteg (reve) képződik, amely leválva eltömítheti a szűrőt, az adagolót, és a hatósági tananyag szerint a kompresszort is működésképtelenné teheti. Minden forrasztást folyamatos nitrogénes öblítéssel kell végezni – egy toldásnál is ([T] 7.7; [R1] 13.1; 15.3 pont).
2. Szigetelés és befalazás a nyomáspróba előtt. A kötések nem hozzáférhetők, a szivárgás a szigetelés alatt nem található meg. A szigetelés a szivárgásvizsgálat után készül, a vizsgálat alatt minden csatlakozás legyen hozzáférhető ([T] 3.5.1.3; [K] 8).
3. Nyomáspróba 1,1 × PS-en, bekötött beltéri egységgel. A helyszíni tömörségi próba nyomása legfeljebb PS; a nyomással nem terhelhető részeket ki kell iktatni. A túl nagy nyomás maradó alakváltozást, sérülést okozhat ([T] 4.2, 4.2.1; [K] 8; 15.8 pont).
4. Vákuumellenőrzés a manométerrel. A szervizmanométer nagy vákuum mérésére alkalmatlan; a 270 Pa-t csak abszolút nyomást mérő vákuummérővel, a legtávolabbi ponton lehet igazolni ([T] 1.2, 6.1.10; [R2] 29.1.3).
5. Hollandik csőfogóval, „érzésre”. A túlhúzott hollandi peremtörést, repedést okoz, a laza szivárog. Nyomatékkulccsal, a gyártói nyomatékkal, ellentartó kulccsal kell meghúzni ([R1] 13.1.1; [GY]).
6. Visszaemelkedő kondenzvízcső. A víz megáll a „zsákban”, a csepptálca túlcsordulhat, kár keletkezik. A vezetéknek folyamatosan kell lejtenie ([T] 7.7; 15.9. ábra).
7. Schrader-betét a vákuumozás alatt, lezárás Schrader-szeleppel. A betét fojtás, lassítja és rontja a vákuumozást; a Schrader-szelep nem vákuumzáró, a vákuum alatti rendszert nem szabad csak vele lezárva hagyni ([R2] 30, 30.1.2; 8.4 pont).

Tudáspróba

Betűeloszlás: a) 2, b) 2, c) 2, d) 2.

B.16 A 16. fejezet megoldásai

16. fejezet – Hűtőközeg lefejtése, betöltése, olajcsere

16.1 gyakorlat – Kültéri hőcserélő cseréje egy R-32-es split klímán

a) A teljes előírt töltet 1,10 + 0,08 = 1,18 kg, a berendezés nem hermetikusan zárt, tehát 3 kg alatti. A munka visszanyerés és javítás, töltés: ehhez a 16.1. táblázat szerint H-II. (3 kg alatt) vagy H-I. kategória kell. A H-III. („Visszanyerő”) csak a visszanyerésre és az átfejtésre jogosít, a javításra és a töltésre nem.

b) Lefejtett közegre a címkeérték 80 %-a: 0,8 · 8,0 = 6,4 kg. Ellenőrzésként a szabvány 70 %-os térfogati feltétele, az 50 °C-os sűrűséggel (a 16.a értelmezése szerint): 0,7 · 12,0 · 0,839 = 7,05 kg (az R-32 folyadéksűrűsége 50 °C-on 0,839 kg/l, CoolProp) – a kisebbik, 6,4 kg a mérvadó. A palackban már 2,9 kg van, tehát még 6,4 − 2,9 = 3,5 kg fér bele; ez bőven elég az 1,18 kg-os töltethez. Leállítás legkésőbb 7,1 + 6,4 = 13,5 kg-os mérlegállásnál.

c) A töltet kicsi (kb. 1 kg), a háztartási és kis egységekhez hasonlóan gőzfázisú lefejtés a célszerű (16.3. táblázat). A gép szívóoldalát a szervizcsaptelepen át a rendszer szervizcsatlakozóira (a nagy- és a kisnyomású oldalra is, hogy mindkét oldal ürüljön), a nyomóoldalát a palackra kötöd (16.2. ábra). Ha van folyadékoldali csatlakozás, a folyadékfázisú lefejtés gyorsabb, de ennél a töltetnél nem szükséges.

d) A [J458] szerint legalább az atmoszférikus nyomásig; a szabvány szerint – mivel a belső térfogat 0,2 m³ alatti – 0,6 bar abszolút nyomásig, ami a manométeren kb. −0,4 bar. Befejezett, ha a lefejtő gép leállítása (a csatlakozás elzárása) után a rendszer nyomása nem emelkedik (16.2 pont, 16.5. ábra).

e) A palack tartalma a lefejtés után 10,74 − 7,1 = 3,64 kg; ebből a lefejtett mennyiség 3,64 − 2,9 = 0,74 kg. Hiány: 1,18 − 0,74 = 0,44 kg (0,44 / 1,18 = 37 %) – a rendszer szivárgott (a hőcserélő lyukas volt).

f) A hőcserélő cseréje (forrasztás nitrogénes öblítéssel, 15.3), a szűrőszárító cseréje (8.1), nyomáspróba (15.8), vákuumozás (15.9), mérlegre töltés (16.4), szivárgásvizsgálat a töltés után (15.10), üzemi mérések (16.5), jegyzőkönyv (16.8, 19.3). A lefejtett közeg szennyeződhetett (a szivárgás miatt levegő, nedvesség juthatott a körbe): a sorsáról a 16.1. ábra szerint döntesz; kétség esetén ne töltsd vissza, hanem adj be új közeget.

g) A teljes előírt töltetet, 1,18 kg-ot (alaptöltet + csőhossz miatti utántöltés). A vákuumot közeggel töröd meg, a betöltést a nyomó- vagy folyadékágban kezded, amíg a nyomás engedi; a maradékot indítás után a kisnyomású oldalon, kis adagokban adod hozzá (16.4 pont, 16.7. ábra). A mennyiséget mérlegen méred, a töltőpalack tömegének csökkenéséből. Az R-32 egyanyagú közeg, ezért gőzként is tölthető; a gyártói töltési utasítás a mérvadó.

h) Mintakitöltés (a berendezés-azonosítók a valós adatokkal):

16.2 gyakorlat – Propánt fejtenél le egy „régi szabály” szerint

a) A szabvány tájékoztató ajánlása szerint (50 °C-on 80 % folyadéktérfogat): 0,8 · 12,0 · 0,449 = 4,31 kg. Lefejtett közegnél a normatív 70 %-os térfogati feltétel, az 50 °C-os sűrűséggel (a 16.a értelmezése szerint): 0,7 · 12,0 · 0,449 = 3,77 kg (és ha ismert volna, a címkeérték 80 %-a – a kettő közül a kisebbik).

b) 9,0 kg / 0,500 kg/l = 18,0 l – több, mint a palack 12 literes térfogata. A palack már jóval 9 kg előtt folyadékkal teli lenne; a folyadék tovább nem fér, a nyomás a melegedéssel ugrásszerűen nőne, a szelep kinyílhat vagy a palást megrepedhet – éghető gáz kiáramlásával (16.3 pont). A jegyzet saját (CoolProp-) számítása szerint tehát a 0,75 kg/dm³-es tartalék-szabály szénhidrogénre nem alkalmazható: a 12 litert 20 °C-on már 6,0 kg propán kitölti.

c) Abba a palackba nem fejtesz le. Csak olyan palackot használsz, amelyen a közeg és a legnagyobb töltet olvashatóan fel van tüntetve, és amely érvényes vizsgájú, ép (16.3 pont).

d) Éghető közegre alkalmas lefejtő gép; gyújtóforrás-mentes, szellőzött munkaterület, tűzoltó készülék, szikramentes szivárgáskereső; ha lehet, műhelybe vinni; a kör megnyitása előtt: közeg eltávolítása, nitrogénes öblítés, vákuum 30 kPa abszolút nyomásig, ismételt nitrogénes öblítés, csak azután a megnyitás ([S5149] E.3; 16.4 pont). A propán a Klímagáz tv. szerint klímagáz (2024. évi LXXXVII. tv. 1. melléklet 5.3. pont), ezért a visszanyerést csak képesített személy végezheti, képesített vállalkozás alkalmazottjaként (uo. 4. § (3)); hogy a légkörbe engedését a hazai jog megengedi-e, forrásaink nem igazolják – a zárt technológia a biztonságos út (16.1 pont).

16.3 gyakorlat – Leégett a kompresszor

a) Nem. A szabvány szerint motorleégés miatt üzemen kívül helyezett rendszer közegét regenerálni vagy ártalmatlanítani kell ([S5149] 6.2.2.1). Külön, az R-407C-re jelölt palackba fejted, „visszanyert” (lefejtett) jelöléssel, például „R-407C – visszanyert – vizsgálat előtt ne használd” (16.3 pont).

b) Lefejtés → olaj leengedése és savteszt → kompresszorcsere → új szárítószűrő és (pozitív savteszt miatt) leégés utáni tisztítószűrő, amely cserélhető betétes házban a szívóvezetékbe is építhető → nyomáspróba, vákuumozás, töltés új közeggel → néhány nap üzem után a tisztítószűrő eltávolítása a hatósági tananyag szerint (a [R2] szerint időszakosan bent maradhat – a szűrő gyártója dönt) (16.6 pont, 16.12. ábra).

c) Mert az első olajcsere után is marad régi, savas olaj és szennyeződés a rendszerben; az ismételt olajcsere és savteszt mutatja meg, hogy a sav eltűnt-e ([T] 5.3.3.3).

d) Nem zárt tartályban, mert még oldott közeget tartalmaz: biztonsági szelepes vagy kissé meglazított dugós tartályban, megjelölve; veszélyes hulladékként, nyilvántartással, jogosult (engedélyes) átvevőnek adod át (16.6, 16.8 pont).

e) Folyadékfázisban, mert az R-407C nagy csúszású zeotrop keverék: a palack gőzterében a könnyebben forró komponens dúsul, gőzként betöltve más összetételű közeg kerülne a rendszerbe (16.4 pont).

Tudáspróba

Betűeloszlás: a) 2, b) 2, c) 2, d) 2.

B.17 A 17. fejezet megoldásai

17. fejezet – Hibakeresés, karbantartás, javítás

Minden nyomás túlnyomás, p_abs = p_t + 1 bar; a telítési hőmérsékletek a 2.2. táblázatból, egész fokra kerekítve (a CoolProp-értéktől legfeljebb 0,4 K-re).

17.1 gyakorlat – Melyik hibakép?

• a) Nagy túlhevítés, kicsi utóhűtés, buborék a nézőüvegben: a 17.3. táblázat szerint valószínűleg kevés a hűtőközeg (a nagy utóhűtés hiánya kizárja a folyadékoldali szűkületet). R-410A-nál a túlhevítés a harmat-, az utóhűtés a buborékponthoz számol. Teendő: szivárgáskeresés (15.10 pont), javítás, majd a töltet helyreállítása mérlegen (16.4 pont).
• b) Magas kondenzációs nyomás kicsi utóhűtéssel, a túlhevítés rendben: a kondenzátor nem tud elég hőt leadni. Teendő: a lamellák tisztítása áramtalanítva (5.8 pont), utána ellenőrző mérés.
• c) Magas kondenzációs nyomás nagy utóhűtéssel, normál túlhevítéssel, tiszta kondenzátorral és „utántöltési” előzménnyel: túltöltés. Előbb zárd ki a többi okot (a ventilátor, a kondenzációs nyomásszabályozó beállítása, 5.6. táblázat), majd a töltetet lefejtéssel és mérlegre töltéssel állítsd a gyári értékre (16.2–16.4 pont).

17.2 gyakorlat – Villamos hiba lépésről lépésre

a) A 17.4. táblázat első sorából indulsz: a kompresszor nem indul, nincs áramfelvétel, és mivel a ventilátor sem jár, a kijelző is sötét, a tápellátás a gyanús. Sorrend: a betáp biztosítója, kismegszakítója (a „durranás” erre is utalhat); a tápfeszültség mérése a leválasztó kapcsoló után; a kapocsdobozt csak feszültségmentesítés után bontod (12.7 pont); majd a kontaktor és a csatlakozók szemrevételezése.

b) Az összeégett érintkező bizonytalan kapcsolást és két-három fázisú üzemet okozhatott, ami a hatósági tananyag 1. esete szerint a tekercsek túlmelegedéséhez és testzárlathoz vezet (17.5 pont). Ezért új kapcsoló beépítése előtt megméred a kompresszor tekercseinek ellenállását (szakadás? a gyártói adattal egyezik-e?) és a tekercsek és a test közötti ellenállást, szükség esetén szigetelési ellenállást mérsz (11.2 pont). Ép tekercsek nélkül az új kapcsoló is tönkremenne, vagy a kompresszor kárt okozna.

c) 0 Ω a tekercs és a test között: a kompresszor testzárlatos, cserélni kell – a mágneskapcsolóval együtt (a forrás esetében is ez volt a megoldás). A csere előtt a kiváltó okot is meg kell keresni (kapcsolásszám, tápfeszültség, védelmek, 4.11 pont); leégés után a 16.6 pont szerinti tisztítás és a 17.7 pont szerinti utóvizsgálat következik. A munkalapra: a jelenség, a mért értékek (tápfeszültség, tekercsellenállások, a test felé mért ellenállás), a megállapított ok, a cserélt alkatrészek, az igazoló mérés és az aláírás; a cserék a naplóba is bekerülnek.

17.3 gyakorlat – Karbantartás és napló

a) Egy lehetséges, a 17.9. táblázatot követő sorrend:

1. A napló és a korábbi mérések áttekintése.
2. Működés ellenőrzése, mérés állandósult üzemben (az „előtte” állapot rögzítése).
3. Feszültségmentesítés (12.7 pont).
4. Beltéri egység: légszűrő tisztítása; az elpárologtató, a csepptálca és a kondenzvíz-elvezetés tisztítása, fertőtlenítése (az iszap eltávolítása, az elfolyás ellenőrzése).
5. Kültéri egység: a levelek eltávolítása, a lamellák portalanítása a lamellákat nem sértő módon; a ventilátor szabad forgása.
6. Villamos kapcsok rögzítése, csatlakozások.
7. Visszakapcsolás, a védelmek és a szabályozás működésének ellenőrzése.
8. Tömörség ellenőrzése a kötéseknél és a szervizszelepeknél (lásd b).
9. Mérés állandósult üzemben, összevetés az előtte állapottal és a korábbi adatokkal.
10. Dokumentálás: munkalap és napló.

b) Két év alatt két töltés: a rendszer szivárog. Az MSZ EN ISO 5149-4:2025 szerint szivárgás gyanújánál a szivárgást megfelelő műszerrel meg kell keresni, ki kell javítani, a javítás után újra ellenőrizni kell, és mindezt a naplóba kell írni; a rendszer csak a szivárgás javítása után helyezhető újra üzembe. Újabb utántöltés szivárgáskeresés nélkül nem javítás (17.7 pont). A jogszabályi szivárgásvizsgálati kötelezettséget a 14.11 pont tárgyalja.

c) A naplóba: a karbantartás dátuma, végzője és az elvégzett munkák; a mérési eredmények; a szivárgásvizsgálat eredménye és a megtett intézkedések; ha volt, a betöltött vagy eltávolított hűtőközeg mennyisége és fajtája; az alkatrészcserék (17.10. táblázat).

17.4 gyakorlat – Értékelési útmutató az oktatónak

Szempontok (a projektvizsga értékelési blokkjaihoz igazítva): a hibafelvétel és a lépések sorrendje; a biztonsági szabályok és a munkaterület rendje; a mérés szakszerűsége (abszolút nyomás, harmat- és buborékpont, állandósult üzem); a következtetés indoklása – melyik okot mivel zárta ki; a javítás igazolása az alapállapothoz mérve; a munkalap teljessége. A tanuló akkor is jó úton jár, ha a hibaképből két ok marad, de a kizáró ellenőrzést helyesen választja ki.

17.5 gyakorlat – Hibaszimuláció papíron

a)

b) és c)

• X: magas kondenzációs nyomás, kicsi utóhűtés, a túlhevítés változatlan → kondenzátoroldali hiba → H1 (letakart kondenzátor). A ventilátor jár, tehát a levegő útját kell megnézni.
• Y: alacsony szívónyomás, nagy túlhevítés és nagy utóhűtés, nagy hőmérséklet-esés a gyűjtő kilépő elzáróján → szűkület a folyadékoldalon → H2 (részben zárt elzáró). A döntő jel a hőmérséklet-esés az elzárón; a nagy utóhűtést a [K] is ide sorolja.
• Z: alacsony szívónyomás, nagyon kicsi túlhevítés, hideg, harmatos szívócső, a nyomóoldal kissé alacsonyabb → kevés hőterhelés az elpárologtatón → H3.

d) Kizáró ellenőrzések (példák): X – a kondenzátor felületének és légútjának szemrevételezése, a túlhevítés változatlansága kizárja a töltetet; Y – a hőmérséklet-esés helye (az elzáró előtt és után mérve) kizárja a szűrőszárítót, a nagy utóhűtés a töltethiányt; Z – a szívónyomás csökkent, ezért előbb a légoldalt zárd ki (a túl nyitott szelep a mestervizsga-jegyzet szerint inkább emeli a szívónyomást, 17.2. táblázat megjegyzése): a légszűrő és a ventilátor fokozatának ellenőrzése; a szelepre csak utána gyanakodj.

Tudáspróba

Betűeloszlás: a) 2, b) 2, c) 2, d) 2.

B.18 A 18. fejezet megoldásai

18. fejezet – Klímatechnikai berendezés illesztése légtechnikai rendszerhez

A számítások a fejezet kerekített értékeivel készültek (ρ = 1,2 kg/m³ nyáron, 1,3 kg/m³ télen, c = 1 kJ/(kg·K); 1 l/s = 3,6 m³/h).

18.1 gyakorlat – Tanterem: frisslevegő, csatorna, ventilátor

Alapterület A = 9 · 7 = 63 m²;  térfogat V = 63 · 3,2 = 201,6 m³
a) q = 28 · 7 + 63 · 0,7 = 196 + 44,1 = 240,1 l/s
   V̇ = 240,1 · 3,6 ≈ 864 m³/h
   személyenként 240,1 / 28 ≈ 8,6 l/(s·fő) > 4 l/(s·fő) – megfelel
b) n_friss = 864 / 201,6 ≈ 4,3 1/h – a 18.4. táblázat
   osztálytermi tartományán (3–5 1/h) belül van
c) fejadaggal: 30 · 28 = 840 m³/h – közel azonos érték
d) V̇ = 0,240 m³/s
   5 m/s: A = 0,048 m², d ≈ 247 mm → Ø 250:
          v ≈ 4,89 m/s, p_d = ½ · 1,2 · 4,89² ≈ 14,3 Pa
   4 m/s: A = 0,060 m², d ≈ 276 mm → Ø 315:
          v ≈ 3,08 m/s, p_d ≈ 5,7 Pa
e) P = 0,240 · 380 / 0,5 ≈ 182 W
   SFP = 182 / 0,240 ≈ 760 W/(m³/s) → SFP 3 (750–1250)

Megjegyzés: az SFP alig lépi át az SFP 2 határát (750); kisebb nyomásesésű hálózattal (nagyobb csatorna, tisztább szűrő) vagy jobb hatásfokú ventilátorral SFP 2 is elérhető. A csatornaméretet a tervező választja; a Ø 250 kisebb helyet, a Ø 315 kisebb zajt és nyomásesést ad.

18.2 gyakorlat – Beszabályozás arányos módszerrel, jegyzőkönyvvel

a) Arányok (mért / terv): A1 180/150 = 1,20; A2 160/150 ≈ 1,07; A3 190/200 = 0,95; A4 230/200 = 1,15; A5 240/250 = 0,96. A referencia az A3 (legkisebb arány, 0,95): zsaluját teljesen nyitva hagyod.

b) Összes mért 1000 m³/h, tervezett 950 m³/h, arány ≈ 1,05 – a 70–130 %-os tartományon belül van, a modul beszabályozható ([K] III/1).

c) Az A5-öt (0,96), majd sorban a többit (A2, A4, A1) addig fojtod, amíg a mért/tervezett arányuk megegyezik a referenciáéval (fojtás közben a referencia aránya is változhat – mindig az aktuálisan mért értékhez igazodsz). A zsaluállásokat rögzíted és megjelölöd. Végül a modul fő zsalujával a közös arányt 1,00-ra állítod: ekkor minden anemosztát a tervezett értéket kapja (a modul összesen 950 m³/h).

d) A 10 %-os eltérés nagyobb az 5 %-nál, ezért a fordulatszámot csökkenteni kell: n_új = 1450 / 1,10 ≈ 1318 1/min (a frekvenciaváltón beállítva). A teljesítményigény (1/1,10)³ ≈ 0,75-szörösére, azaz kb. 25 %-kal csökken. Beállítás után a főágban újra mérsz, és feljegyzed a fordulatszámot, a nyomásokat és az áramfelvételt.

e) A jegyzőkönyv minta szerint: soronként A1–A5 a tervezett és a végső mért értékkel, az aránnyal, a zsaluállással, a műszerrel (pl. tölcsér) és a „megfelel” értékeléssel; a főág sorában a hálós mérés (Prandtl-cső, pontszám); a ventilátor sorában az 1318 1/min, az áram és a nyomások; a feltételek sorában a dátum, a szabályozó-beállítás, a külső hőmérséklet és a mérési bizonytalanság. A nem ismert adatok helyére „……” kerül. Értékelési szempont: minden mért értékhez tartozik tervezett érték, műszer és értékelés ([S-12599] 9.5).

18.3 gyakorlat – Hővisszanyerő és DX-regiszter illesztése

a) θ₂₂ = −12 + 0,72 · (22 + 12) = −12 + 24,5 ≈ 12,5 °C
   ṁ = 1,3 · 3000 / 3600 ≈ 1,08 kg/s
   visszanyert: 1,08 · 1 · (12,5 + 12) ≈ 26,5 kW
b) utófűtés 20 °C-ig: 1,08 · 1 · (20 − 12,5) ≈ 8,1 kW
c) kidobott (egyenlő tömegáram, száraz közelítés):
   θ₁₂ ≈ 22 − 24,5 ≈ −2,5 °C

c) A kidobott oldal 0 °C alá hűl, miközben az elszívott levegő harmatpontja kb. 7,8 °C: a hővisszanyerő elszívott oldalán víz csapódik ki és ráfagy. Keresett védelem lemezes hővisszanyerőnél: megkerülő (bypass) zsalu és ág, előfűtő a külső levegő oldalán, a fagyvédelem érzékelője és beállítása (18.6 pont; [R1] 10.3; [RF] 3.1.9); a vizes fűtőregiszternél fagyvédelmi termosztát és fagyvédelmi zsalu (18.7 pont; [RP] 19.M, 53.M). A kondenzvíz elvezetése: csepptálca, szifon.

d) A 18.12. táblázat 4., 5. és 6. pontja az elsőként vizsgálandó, mert alacsony nyomás hiba a kevés hőterhelés vagy a túl nagy teljesítmény jele lehet (17.3 pont). Lehetséges okok és ellenőrzésük:

Tudáspróba

Betűeloszlás: a) 2, b) 2, c) 2, d) 2.

B.19 A 19. fejezet megoldásai

19. fejezet – Lakossági és ipari műszaki átadás, dokumentálás, hatósági jelentés

19.1 gyakorlat – Egy split klíma átadási dokumentációja

a) Töltet és CO₂-egyenérték (15.a módszere szerint):

Utántöltendő hossz:  9 − 5 = 4 m
Utántöltés:          4 m · 15 g/m = 60 g = 0,06 kg
Teljes töltet:       0,95 + 0,06 = 1,01 kg
CO₂-egyenérték:      1,01 kg · 675 = 682 kg ≈ 0,68 t

A vezetékhossz (9 m ≤ 15 m) és a szintkülönbség (2 m ≤ 8 m) a gyártói határon belül van.

b) Tömörségi próba (15.c szerint; a próbanyomás 4,15 MPa = 41,5 bar = PS):

p₁ = 41,5 + 1 = 42,5 bar (abs)     T₁ = 22 + 273 = 295 K
                                   T₂ = 18 + 273 = 291 K
p₂ = 42,5 · 291 / 295 = 41,92 bar (abs)
   → 40,9 bar a manométeren
Hibahatár: 60 bar · 0,5 % = ±0,3 bar

A mért 40,9 bar a várt értékkel egyezik: a nyomáscsökkenést a lehűlés okozta, a rendszer tömörnek tekinthető.

c) Vákuumozás és mérések. Az elért 200 Pa kisebb a 270 Pa-os követelménynél, és a tartás alatt a nyomás (215 Pa) 270 Pa alatt maradt → a vákuumozás megfelel (15.9; a tartási feltétel a feladat adata). A mérési eredmények a gyártói tartományon belül vannak (túlhevítés 5,6 K a 3–8 K-ből, utóhűtés 4,8 K a 3–7 K-ből, a levegő hőmérséklet-különbsége 12,1 K a 10–14 K-ből) → a berendezés rendeltetésszerűen működik.

d) Üzembe helyezési jegyzőkönyv – a 19.4. táblázat rovatai szerint, például:

e) A betöltési adatokhoz és a klímagáz-mozgásba a ténylegesen betöltött 0,06 kg kerül, a telepítési tanúsítvány c) pontjába a teljes 1,01 kg (19.7. ábra). A 0,68 t CO₂-egyenérték az 5 t-s küszöb alatt van, ezért a gép nem szivárgásvizsgálat-köteles (14.25. táblázat); R-32-es (F-gázos) gépként a Klímagáz tv. szerint csak akkor lenne regisztrációköteles, ha szivárgásvizsgálatra kötelezett volna, tehát nem regisztrációköteles (19.5. táblázat). Mindkettőről tájékoztatod a telepíttetőt, és ez a tanúsítvány e) és f) pontjába is bekerül; a g) pontba az A2L (enyhén éghető) közegre vonatkozó tájékoztatás.

f) A tanúsítványt a telepítés és beüzemelés során, de legkésőbb 2026. 10. 14-ig ki kell tölteni (10. 06. + 8 nap; [J458] 28. § (7)). Ugyanez a klímagáz-mozgás határideje a 0,06 kg felhasználására ([J458] 26. § (5)).

g) Átadási dosszié (19.12. ábra): az üzembe helyezési jegyzőkönyv a mellékleteivel (tömörségi bizonylat, vákuumozási és töltési igazolás, mérési jegyzőkönyv), a kezelési és telepítési útmutató, a jótállási jegy, a napló első bejegyzése; a telepítési tanúsítvány elérése az adatbázisban. A betanítás pontjai a 19.12. táblázat lakossági oszlopa szerint: felépítés (beltéri, kültéri egység, leválasztó kapcsoló), üzemeltetés (távirányító, üzemmódok), felügyelet (hibajelzések, mikor hívjon szakembert), a felhasználó karbantartási feladata (burkolat, légszűrő a kezelési utasítás szerint), biztonság (szabad tér a kültéri egység körül), a közeg (R-32, A2L) és a kötelezettségek (most: nincs regisztráció, nincs időszakos szivárgásvizsgálat).

19.2 gyakorlat – Melyik jegyzőkönyv, milyen határidővel?

1. Szivárgásvizsgálati jegyzőkönyv a képesített személytől, a szivárgásvizsgálat érvényességi idején belül ([J458] 26. § (3)); szivárgás nem volt, bejelentő jegyzőkönyv nem kell.
2. Klímagáz lefejtési jegyzőkönyv a lefejtett mennyiséggel és klímagáz-mozgás (visszanyert gáz) a lefejtéstől 8 napon belül ([J458] 26. § (5)); a kompresszorcsere hűtőköri, gázkezeléssel járó beavatkozás, ezért kalorikus rendszer megbontásával járó munkavégzési jegyzőkönyv is kell ([T] 10.2.1). A töltetet nem kell „nullára” állítani, mert a berendezést nem helyezik végleg üzemen kívül. Az újraindítás előtt sikeres tömörségi nyomáspróba, vákuumozás és közvetlen szivárgásellenőrzés kell ([J458] 2. melléklet 1.). A csere után a visszatöltésről klímagáz betöltési jegyzőkönyv készül a visszatöltött mennyiséggel (19.6. táblázat 3. sor; a berendezés töltete nem változik), és a klímagáz-mozgásban a felhasznált mennyiséget is rögzíteni kell, a betöltéstől 8 napon belül ([J458] 26. § (5)).
3. Új berendezés: telepítési és adatmódosító jegyzőkönyv (műszaki adatok), betöltési jegyzőkönyv beüzemelési célú betöltésként, 9,5 kg (nem a teljes töltet!), szivárgásvizsgálati jegyzőkönyv közvetlenül a beüzemelés után ([J458] 27. § (1) i)), klímagáz-mozgás és telepítési tanúsítvány 8 napon belül; az üzemeltető 8 napon belül regisztrálja a berendezést, és gondoskodik a telepítési hatósági címkéről ([J458] 8. § (4),
4. § (4), 28. § (7)).
5. A szivárgás bejelentését a képesített személynek az észleléstől 8 napon belül kellett volna feltöltenie; mivel elmarad, az üzemeltető köteles 15 napon belül bejelenteni a Hatóságnak ([J458] 24. § (4)). A szivárgást haladéktalanul javíttatni kell, a javítás sikerességét legkorábban 24 óra üzem után, de legkésőbb egy hónapon belül ellenőriztetni ([J458] 24. § (3)).
6. A 6-nál több fődarabot tartalmazó hűtőkör kalorikus rendszerét érintő változáskor a szivárgásvizsgálati tervdokumentációt újra el kell készíttetni és feltölteni ([J458]
7. melléklet); a műszaki adatok változása telepítési és adatmódosító jegyzőkönyvet, a beavatkozás megbontási jegyzőkönyvet kíván; ha közeget töltenek, betöltési jegyzőkönyv (átépítési célú betöltésnél a töltet a betöltött mennyiséggel módosul) és klímagáz-mozgás. A javított kört csak sikeres nyomáspróba, vákuumozás és közvetlen szivárgásellenőrzés után lehet üzembe helyezni ([J458] 2. melléklet 1.).
8. Klímagáz lefejtési jegyzőkönyv, amellyel a töltet „nullára” módosítható ([T] 10.2.1); klímagáz-mozgás 8 napon belül; ha a berendezés telepítési tanúsítvány-köteles, a használaton kívül helyezést a gyári számmal rögzíteni kell ([J458] 29. §). A visszanyert F-gázról két éven belül értékesítéssel, regenerálásra vagy ártalmatlanításra átadással gondoskodni kell ([J458] 25. § (4); 14.11).

19.3 gyakorlat – Ipari átadás: e-jegyzőkönyv és iratjegyzék

a) Az e-jegyzőkönyv tartalma a 19.9. táblázat a)–j) pontja szerint: az eljárás kezdete és vége; a résztvevők neve, megnevezése, részvételi minősége (építtető, műszaki ellenőr, fővállalkozó, alvállalkozóként a hűtő-klíma vállalkozás); szavatossági igény (itt: a két hiba kijavítása); az építtető észrevételei; a hibák megnevezése; a hibás munkarészekre eső költségvetési összegek; a jogszabályban előírt nyilatkozatok; az építtető döntése (átveszi; kijavítást kér, árengedményt nem); a résztvevők jóváhagyása. Mivel kijavítást kértek, a jegyzőkönyvnek a határidőt és a kijavításért, valamint az átvételért felelős személyt is tartalmaznia kell ([J191] 32. § (6)). A hibajegyzék két tétele például:

b) A jótállási dokumentumokat a fővállalkozó az építési munkaterület átadásakor adja át – azaz a hibák kijavítása, a teljesítésigazolás és a számla ellenértékének kézhezvétele után ([J191] 33. § (1), (3)) –, és az átadást az e-építési naplóban rögzítéssel és eseti bejegyzéssel teljesíti ([J191] 33. § (3a)). Alvállalkozóként a saját iratait a fővállalkozónak adja át, amely köteles együttműködni a dokumentáció összeállításában (33. § (2)).

c) Iratjegyzék a 19.10. táblázat szerint, például: nyomáspróba-jegyzőkönyv (tömörségi bizonylat); vákuumozási és töltési igazolás; mérési és üzembe helyezési jegyzőkönyv; beszabályozási jegyzőkönyv (ha volt légoldali beszabályozás); a villamos első felülvizsgálat minősítő iratára való hivatkozás; a kültéri és beltéri egységek kezelési, karbantartási útmutatói és jótállási jegyei; a megvalósult nyomvonal (terveltérések); iratjegyzék aláírással. A klímagáz-szabályozás írja elő (nem a 191/2009. Korm. r.): a telepítési tanúsítványt, a klímagáz-adatbázis jegyzőkönyveit (telepítési és adatmódosító, betöltési, szivárgásvizsgálati) és – mivel a rendszer 6-nál több fődarabot tartalmaz – a szivárgásvizsgálati tervdokumentációt (19.b mintapélda).

Tudáspróba

Betűeloszlás: a) 2, b) 2, c) 2, d) 2.

B.20 A 20. fejezet megoldásai

20. fejezet – Vizes fűtési/hűtési rendszerek és levegő-víz hőszivattyúk

20.1 gyakorlat – Monoblokkos hőszivattyú üzembe helyezése, vízcsatlakozás

a) Szerszámok, műszerek, anyagok (20.10. táblázat, 1–2. szempont): csővágó, sorjázó, a csőrendszernek megfelelő kötőszerszám (menetkészítő vagy présszerszám), villáskulcsok; nyomáspróba-szivattyú és megfelelő méréshatárú manométer; a tágulási tartály gáztöltő szelepére illeszkedő nyomásmérő (és szükség esetén nitrogén vagy levegő a beállításhoz); hőmérők vagy hőmérséklet-érzékelők az előremenőhöz és a visszatérőhöz; a villamos bekötéshez és méréshez szükséges műszerek (11. fejezet), lakatfogó vagy teljesítménymérő. Anyagok: csövek, idomok, tömítőanyag, elzárók, szennyfogó (szűrős elzáró), automatikus légtelenítő, szükség esetén kiegészítő tágulási tartály (lásd c)), hőszigetelés, töltővíz (vagy a terv szerinti fagyálló keverék).

b) A lépések (20.8; a piros keretes feltételek a 20.12. ábra szerint): 1. dokumentáció, adattábla, sérülések ellenőrzése; 2. a gép elhelyezése (légáram, olvadékvíz, R-290-es gépnél védőzóna, közel az épülethez), rögzítése; 3. a vízoldali vezetékek bekötése elzárókkal, szennyfogóval, légtelenítővel, a gyártói kapcsolás szerint – a gép csonkjaira csak az öblítés után; 4. a fűtési kör átöblítése – feltétel: a víz tisztán folyik, a szűrő tiszta; 5. a tágulási tartály(ok) előnyomásának beállítása terheletlen állapotban, a vizes próba előtt (c) pont); 6. vízoldali tömörségi próba 2,5 bar-on, 30 percig – feltétel: nincs szivárgás és nyomásesés; csak utána szigetelés; 7. feltöltés fokozatosan, nyitott légtelenítőkkel, a feltöltési nyomásig; légtelenítés, utántöltés – feltétel: a kör légmentes, a nyomás állandó; 8. villamos bekötés, védelmek, hidegüzemi próbák; 9. indítás előtti ellenőrzések: a szivattyú szabadon forog, a vízkör légmentes, a burkolatok a helyükön; 10. beszabályozás: térfogatáram / ΔT, áramláskapcsoló és fagyvédelem működése, fűtési görbe; 11. próbaüzem: fűtés, HMV és a váltószelep, (leolvasztás), mérések – e) pont; 12. jegyzőkönyv, betanítás, átadott dokumentumok; klímagázt tartalmazó gépnél a telepítési tanúsítványt a képesített személy 8 napon belül kitölti (20.1).

c) Tágulási tartály (20.f mintapélda módszere, [KF] 2.5):

• P_st = 4 m vízoszlop = 0,4 bar; P₀ = 0,4 + 0,3 = 0,7 bar.
• Az átlaghőmérséklet (45 + 40) / 2 = 42,5 °C; ez nincs a 20.7. táblázatban, a biztonság javára az 50 °C-os értékkel számolunk: e = 1,2 %. V_e = 180 · 0,012 = 2,16 l.
• V_v = 180 · 0,005 = 0,9 l → legalább 3 l, tehát 3,0 l.
• P_e = 3 − 0,5 = 2,5 bar.
• V_n = (2,16 + 3,0) · (2,5 + 1) / (2,5 − 0,7) = 5,16 · 3,5 / 1,8 ≈ 10,0 l.

A 8 literes beépített tartály nem elég (a 40 °C-os, 0,8 %-os értékkel is kb. 8,6 l adódna). Ha csak ez lenne, 0,7 bar előnyomással és 3 l tartalékkal a legnagyobb nyomás kb. 1,7 · 8 / (8 − 3 − 2,16) − 1 ≈ 3,8 bar lenne, a 3 bar-os biztonsági szelep tehát lefújna. Megoldás: a gyártói útmutató szerint kiegészítő tágulási tartály, úgy, hogy az össztérfogat legalább kb. 10 l legyen (például egy további 4 literes, összesen 12 l). Mindkét tartály előnyomása 0,7 bar (a gyári 1,0 bar-t át kell állítani – ha a gyártói útmutató mást ír elő, az a mérvadó).

Feltöltési nyomás 12 l összes tartálytérfogattal, abszolút nyomással (2.2 pont): P_f = (0,7 + 1) · 12 / (12 − 3) − 1 = 1,7 · 12 / 9 − 1 ≈ 1,27 bar. Ellenőrzés: p_max = 1,7 · 12 / (12 − 3 − 2,16) − 1 ≈ 1,98 bar < 2,5 bar.

d) Térfogatáram: ṁ = 6 / (4,19 · 5) = 0,286 kg/s → kb. 1031 l/h ≈ 1,03 m³/h (20.d mintapélda módszere).

e) A mérés kiértékelése (ρ ≈ 1 kg/l): ṁ = 1150 / 3600 = 0,319 kg/s; ΔT = 35,2 − 30,1 = 5,1 K; Q = 0,319 · 4,19 · 5,1 ≈ 6,83 kW; COP = 6,83 / 1,62 ≈ 4,2. Értékelés: a ΔT a gyártói 5 K-hez közeli, a térfogatáram megfelelő. A COP-t a gyártói teljesítménytáblázat 6 °C-os külső levegőhöz és 35 °C-os előremenőhöz tartozó értékével kell összevetni (nem a 7 °C / 35 °C-os adatlapi értékkel, mert más a pont). Figyelj a mérési bizonytalanságra: ha a két hőmérő eltérése csak 0,2 K, az 5,1 K-es ΔT-ben ez kb. 4 % – ezért a két hőmérőt ugyanazzal a módszerrel, a gép csonkjaihoz közel helyezd el.

f) Szivárgásvizsgálat: a szerelő feladata a vízoldali kötések tömörségének ellenőrzése (a tömörségi próba és a kötések szemrevételezése). A gyárilag zárt hűtőkör szivárgásvizsgálatát – akkor is, ha nem jár beavatkozással – csak megfelelően képesített személy végezheti, képesített vállalkozás alkalmazottjaként ([J458] 24. § (1); a propán klímagáz: 2024. évi LXXXVII. tv. 1. melléklet 5.3. pont, és klímagázt tartalmazó alkalmazás szivárgásvizsgálatát kizárólag képesített vállalkozás végezheti: uo. 10. § (4)). A [J458] 1. mellékletének H–IV. sora csak F-gázt (HFC, HFO) tartalmazó berendezést nevez meg, szénhidrogént nem; a H–II. sor kifejezetten a szénhidrogént is tartalmazó berendezéseket, a H–I. sor a klímagázt tartalmazókat nevezi meg (14.28. táblázat). Hogy R-290-es gépre melyik kategória jogosít, hatósági értelmezés kérdése (20.8). Az átadáskor el kell mondani: a gép éghető (R-290) közeggel, fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes klímagázzal előtöltött ([J458] 28. § (8) második mondata; a szivárgásvizsgálat-kötelezettségről szóló első mondat a helyszíni hűtőköri szerelést igénylő gépekre, például a splitre vonatkozik, a monoblokkra nem); ha a hűtőkör legalább 150 g (lakáscélra használt helyiségben telepítettnél legalább 1 kg) propánt tartalmaz, az üzemeltetőnek regisztrálnia kell és szivárgásészlelő rendszer kell (2024. évi LXXXVII. tv. 5. § (6), 10. § (3)), a regisztrációs kötelezettséget a telepítési tanúsítvány is rögzíti ([J458] 28. § (9) e)); télen a gépet nem szabad áramtalanítani, mert a keringtetéses fagyvédelem áram nélkül nem véd (20.6); a rendszernyomást mit és mikor kell ellenőrizni; a szennyfogót mikor kell tisztítani; a fűtési görbe szerepét. A kezelőszemélyzet betanítása az üzembe helyezés feltétele ([S4] 4.2).

g) A jegyzőkönyv a saját (tanári) adatokkal töltendő; a fenti a)–f) pontok értékei mintának használhatók.

20.2 gyakorlat – Mit rontott el a szerelő?

1. Öblítés nélkül a régi rendszerre kötötte. A régi rendszer iszapja és korróziós terméke a lemezes hőcserélőbe jut, eltömíti a járatokat, csökken a vízáram, fagyveszély alakulhat ki. Helyesen: a gép csatlakoztatása előtt átöblíteni, szennyfogót beépíteni (20.6, 20.8 4. lépés; [GY]; [T] 3.6.2).
2. Szigetelés a nyomáspróba előtt. A szigetelés alatt a szivárgó kötés nem látható. Helyesen: szigetelés csak a tömörségi próba után ([T] 3.5.1.3; 20.8 3. és 6. lépés).
3. Próbanyomás a biztonsági szelep nyitónyomása fölött. A szelep lefúj, a próba értékelhetetlen, a szelep sérülhet. Helyesen: a tervezői/gyártói próbanyomás, amely a biztonsági szelep nyitónyomása alatt van; ha nagyobb kell, az érintett elemek leválasztása a gyártói útmutató szerint (20.8 6. lépés).
4. Előnyomás a feltöltött, meleg rendszeren mérve. Ilyenkor a gázpárna a víz nyomását mutatja, nem az előnyomást. Helyesen: terheletlen (víz nélküli) tartályon, környezeti hőmérsékleten mérni és beállítani, feltöltés előtt ([KF] 2.3.2; 20.f).
5. Csak keringtetéses fagyvédelem, hosszú külső csőszakasszal. Áramkimaradáskor nem véd, a 8 m-es külső szakasz megfagyhat. Helyesen: a gépet közel helyezni, a csöveket szigetelni, és a gyártói útmutató szerinti áramfüggetlen védelem (fagyálló keverék vagy fagyvédő szelep) (20.6, 20.8. táblázat; [GY]; [régi 19]).
6. Hűtőköri szivárgásvizsgálat képesítés nélkül. Jogszabálysértés: klímagázt tartalmazó gépnél a szivárgásvizsgálatot csak képesített személy végezheti, képesített vállalkozás alkalmazottjaként ([J458] 24. § (1)). Helyesen: a jegyzőkönyvbe a vízoldali tömörségi próba kerül; a hűtőkör vizsgálatát képesített kolléga végzi (20.8 figyelmeztetés).
7. A fűtési görbe a legmagasabbra állítva. Feleslegesen magas előremenő, romló COP (a 20.3. táblázat szerint 35 °C helyett 55 °C-os előremenőnél kb. 37 %-kal kisebb elméleti COP), túlfűtés. Helyesen: a legalacsonyabb görbe, amellyel az épület komfortos (20.8, 20.13. ábra).

20.3 gyakorlat – Melyik gép a jobb?

a) A két szám nem vethető össze, mert más pontra vonatkozik: az „A” gépé a 30 → 35 °C-os (alacsony hőmérsékletű), a „B” gépé a 47 → 55 °C-os (közepes hőmérsékletű) minősítő pontra ([RF] 2.3.9; 20.4. táblázat).

b) A 20.3. táblázat szerint 7 °C-os külső levegőnél az elméleti COP 35 °C-on 6,59, 55 °C-on 4,13, azaz kb. 37 %-kal kisebb. Ha a valós gépek arányai hasonlók lennének, a „B” gép 3,4-es COP-ja 35 °C-on kb. 3,4 / (4,13 / 6,59) ≈ 5,4 lenne – vagyis a „B” gép akár jobb is lehet. Ez csak durva becslés, mert az elméleti körfolyamat arányai nem azonosak a valós gépekéivel.

c) Mindkét gép COP-ját ugyanazon a ponton (lehetőleg a tervezett előremenőhöz tartozó ponton), a SCOP-ot ugyanarra a fűtési idényre és hőmérsékleti alkalmazásra, valamint a fűtőteljesítményt a méretezési külső hőmérsékleten (20.2, 20.3).

Tudáspróba

Betűeloszlás: a) 2, b) 2, c) 2, d) 2.