19. fejezet – Lakossági és ipari műszaki átadás, dokumentálás, hatósági jelentés

A szerelő munkája két dolgot hoz létre: egy működő berendezést és egy iratcsomót. Az első a szemed előtt van, a második könnyen „majd este” kategóriába kerül – pedig a klímagáz-szabályozás szerint a képesítéshez kötött tevékenység akkor minősül elvégzettnek, amikor az elektronikus jegyzőkönyvet az adatbázisban rögzítik ([J458] 26. § (2)). A programkövetelmény ezért külön kompetenciát szán neki: lakossági és ipari jellegű műszaki átadást végzel és dokumentálsz, ismered az ipari átadás-átvétel folyamatát és dokumentumait, szem előtt tartod az etikett szabályait, és eleget teszel a hatósági jelentési kötelezettségnek ([P] 8.1, 11. kompetencia). Az írásbeli vizsgán két feladat szól a jegyzőkönyvekről és a műszaki dokumentációkról, a projektvizsga mindkét nagy blokkjában értékelik a „jegyzőkönyvek kitöltését” ([P] 10.2.2, 10.3.5).

A fejezet a korábbiakra épít: a mérési jegyzőkönyvet a 11.7, a munkalapot a 12.8, a tömörségi bizonylatot és a vákuumozási igazolást a 15.8 és a 15.9, a naplót a 17.6 pont tárgyalja, a hazai klímagáz-szabályozás alapjait az 1.4 és a 14.11 pont. Itt ezeket rakjuk össze egy átadható egésszé – és hozzátesszük, ami eddig hiányzott: az üzembe helyezési jegyzőkönyvet (19.2), a klímagáz-adatbázis gyakorlatát (19.3), a műszaki átadás-átvételt (19.4–19.5) és az ügyfél betanítását (19.6).

19.1 Miért dokumentálunk? Bizonyítás, garancia, jogi kötelezettség

Három ok, egy irat

Ha megkérdezed egy tapasztalt szerelőtől, miért ír ennyit, három választ kapsz. Mind a három igaz, és mind a három ugyanarra az iratra vonatkozik (19.1. ábra).

1. Bizonyítás. Ha a gép egy év múlva elromlik, vita lesz arról, hogy a szerelés vagy a használat volt-e a hiba oka – ebben a vitában az irat beszél, nem az emlékezet. Az irat azonban csak akkor bizonyít, ha formailag rendben van: a bizonyító erejű jegyzőkönyv formai feltételeit (hol, mikor, ki, kit képviselve, mi a tartalom, dátum, aláírás) a 12.8 pont sorolta fel ([RF] 1.1.7). Az építési beruházásoknál vezetett e-építési napló a jogszabály szerint hatósági, bírósági, közjegyzői és közvetítői eljárásban felhasználható dokumentáció ([J191] 24. § (2)), az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek pedig mindazt tartalmaznia kell, ami jogvita esetén jelentős lehet ([J191] 32. § (5)).

2. Garancia és felelősség. A vállalkozó nemcsak egy bizonyos mennyiségű munka elvégzését vállalja, hanem az eredményt is: a létesített berendezés működőképességét ([RF] 1.1.9). A gyártói jótállás feltételei gyártónként eltérnek (a hatósági tananyag példája: a festékes szivárgásjelző adalék a kompresszorgyártó véleményének kikérése nélkül veszélyeztetheti a garanciát, [T] 4.6.2.2). Ha a jegyzőkönyvben benne van, mivel és hogyan dolgoztál, a gyártó és az ügyfél is látja, hogy a feltételeket betartottad.

3. Jogi kötelezettség. A klímagázzal végzett munkáról a hatósági klímagáz-adatbázisban kell nyomot hagyni (1.4 pont). Az adatbázis a klímagázos tevékenységre való jogosultság tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás ([KTV] 11. § (3)), és az adatai a hatósági ellenőrzés bizonyítási eszközei ([KTV] 13. § (2)). A nyilvántartási, regisztrációs és jelentéstételi kötelezettség elmulasztása vagy valótlan adat közlése 50 000 és 2 000 000 forint közötti klímavédelmi bírsággal járhat; a telepítési tanúsítvány kitöltésének vagy a tájékoztatásnak az elmulasztása berendezésenként 50 000 forint, legfeljebb 2 000 000 forint ([J458] 4. melléklet 1.4 és 1.10.2; természetes közegű – szén-dioxidos, ammóniás, szénhidrogénes – berendezésnél 4.2 és 4.4.2); ismételt jogsértésnél a bírság a másfélszeresére nő ([J458] 30. § (2)). (Az összegek a 2026. február 1-jétől hatályos szöveg szerint.)

Ki olvassa, és mit keres benne?

Egy jegyzőkönyvet akkor írsz jól, ha tudod, ki fogja olvasni. A 19.1. táblázat a legfontosabb olvasókat és azt mutatja, mit keresnek.

19.1. táblázat. A dokumentáció olvasói.

A jegyzőkönyvbe az kerül, ami történt

A 11.7 pont már kimondta a legfontosabb szabályt: a jegyzőkönyvbe a mért érték kerül, nem a „szokásos”, nem a „gyári” és nem az emlékezetből beírt szám. Ez itt kétszeresen igaz, mert az adatbázisba írt szám nem csak a te iratod: belőle számolja a Hatóság a berendezés töltetét, a szivárgási arányt és a felügyeleti díjat (19.3).

Az iratok családja

A szerelő munkáját kísérő iratokat – ki vezeti őket, mire valók – a 12.8 pont foglalta össze. Itt egy szempontot teszünk hozzá: mikor keletkeznek egy telepítés során, és hová kerülnek – a te irattáradba, az ügyfélhez vagy az adatbázisba (19.2. ábra, 19.2. táblázat).

19.2. táblázat. Egy split klíma telepítésének iratai: mikor és hová.

19.2 Üzembe helyezési jegyzőkönyv

Mit igazol?

Az üzembe helyezés a szerelés utolsó szakasza: tömörségi próba, vákuumozás, töltés, szivárgásvizsgálat, próbaüzem és beszabályozás (15.8–15.11). A hatósági tananyag szerint az üzembe helyezés teljes folyamatáról jegyzőkönyvet vagy üzemnaplót kell készíteni ([T] 4.9); azt, hogy mikor tekinthető az üzembe helyezés sikeresnek, a 15.11 pont sorolta fel.

A jegyzőkönyv nem pótolja a részletes iratokat, hanem összefogja őket: aki elolvassa, egy lapon látja, mi történt, és hol talál részletet. A mestervizsga-jegyzet szabványkivonata szerint a kivitelezőnek dokumentálnia kell, hogy a berendezést a tervezési követelmények szerint létesítette, és meg kell adnia a biztonsági, vezérlő- és szabályozó eszközök üzembe helyezés utáni beállításait, ha azok beállíthatók; a dokumentációt a vizsgálatért felelős, felkészült személy nevében kell kiállítani és aláírni ([K] 8).

Ami előtte kell

A próbaüzemhez a hatósági tananyag szerint dokumentáció kell: a megvalósult gépészeti és villamos terv (legalább a kapcsolási rajz), az üzemeltetési és kezelési utasítás, az elzárószelepek üzem közbeni állása és az automatikák beállítási értékei ([T] 4.7, 7.10.1) – split klímánál ez nagyrészt a gyártói útmutatóban, ipari hűtőkörnél a tervdokumentációban van. A próbaüzem alatt üzemeltetési naplót vezetsz (mért adatok, rendellenességek, okuk, a javítás módja; [T] 4.7); időtartamáról és céljáról érdemes előre írásban megállapodni ([RF] 2.3.14).

A rovatok

A 19.3. táblázat az üzembe helyezési jegyzőkönyv rovatcsoportjait mutatja be. Kötelező űrlapot sem a jogszabály, sem a szabvány nem ad; a rovatok a hatósági tananyag, a mestervizsga-jegyzetek, a szabvány és a klímagáz-szabályozás követelményeiből állnak össze, és egy gyártói nyomtatvány ezektől eltérő sorrendben is tartalmazhatja őket (19.3. ábra).

19.3. táblázat. Az üzembe helyezési jegyzőkönyv rovatcsoportjai.

Javítás után és a gép élete során

Ha a berendezés első üzembe helyezése szabályszerűen és dokumentáltan megtörtént, egy megbontással járó javítás utáni újraindításnál az üzembe helyezési előfeltételek tételes ellenőrzése a Rabi-féle jegyzet szerint nem szükséges ([RF] 2.3.14) – a javítás utáni vizsgálatokat és a működés igazolását viszont el kell végezned és le kell írnod (17.7).

A berendezés életútját a napló kíséri; a tartalmát a 17.6 pont adta meg ([S5149] 4.3). A Rabi-féle jegyzet gépkönyvnek nevezi, és minden működő hűtőberendezésről vezettetni rendeli: jellemző adatok, beszabályozási értékek, átalakítások, alkatrészcserék, a hűtőközeggel és az olajjal végzett szerviz, a szivárgásvizsgálatok, végül a selejtezés ([RF] 2.3.14).

Kitöltött minta

A 19.a mintapélda egy olyan R-32-es mono-split klíma üzembe helyezését dokumentálja, amelynek adatai a 15.a (csőhossz és utántöltés) és a 15.c (tömörségi próba) mintapéldával egyeznek. A nevek, számok, dátumok a tanuláshoz kitalált minta adatai.

1. Utántöltés:   (12,5 − 7,5) m · 20 g/m = 0,10 kg
2. Teljes töltet:  1,15 + 0,10 = 1,25 kg
3. CO₂-egyenérték:  1,25 kg · 675 = 844 kg ≈ 0,84 t
4. Próbanyomás:  4,0 MPa = 40 bar = PS

19.4. táblázat. Üzembe helyezési jegyzőkönyv – MINTA.

A 19.a mintapélda értékelése. Figyeld meg, hogy a töltésnél két szám szerepel: a ténylegesen betöltött 0,10 kg és a teljes 1,25 kg. Mindkettőnek megvan a helye – a 19.3 pontban látod, melyik hová kerül az adatbázisban. A mérési rész nem ismétli a mérési jegyzőkönyvet, csak hivatkozik rá; a villamos ellenőrzés pedig nem a te minősítésed, hanem a felülvizsgáló iratára való hivatkozás.

19.3 A klímagáz-adatbázis: jegyzőkönyvtípusok, határidők, telepítési tanúsítvány

A klímagáz-adatbázist és a hazai szabályozás rétegeit az 1.4 és a 14.11 pont mutatta be. Ez a pont a gyakorlatról szól: ki mit rögzít, melyik jegyzőkönyvet mikor töltöd ki, mennyi a határidő, és mi kerül a telepítési tanúsítványba.

Szereplők és megbízás

Az adatbázisban négy szereplő dolgozik együtt (19.4. ábra):

• Az üzemeltető (tulajdonos). Ha a berendezése regisztrációköteles, az üzembe helyezéstől számított 8 napon belül regisztrálja az adatbázisban: megadja a típusát, megnevezését, helyét és a tulajdonos adatait ([J458] 8. § (4)–(5)). A képesített vállalkozást a saját felületén megbízza a jegyzőkönyvezéssel – jegyzőkönyvtípusonként külön vagy egyben ([T] 10.2) –, és ellenőrzi, hogy a jegyzőkönyvet rögzítették-e ([J458] 26. § (1)). Ha nem állapítható meg egyértelműen, ki az üzemeltető, a felelősség a tulajdonost terheli ([KTV] 5. § (18)–(19)).
• A képesített vállalkozás. Regisztrált, a megbízást elfogadja, és a megfelelő képesítésű alkalmazottját a vállalkozásához rendeli az adatbázisban ([J458] 33. § (2)). Nyilvántartja a klímagáz-mozgást (lásd lent).
• A képesített személy – te. Rögzíti a berendezés műszaki adatait, kitölti az elektronikus jegyzőkönyveket és a telepítési tanúsítványt ([J458] 8. § (7), 26. § (2), 28. § (7)). Az adatbázisban az F-gáz ügyfélazonosítója azonosítja ([KTV] 11. § (1); [J458] 28. § (9) l)).
• A Hatóság. Üzemelteti az adatbázist, kiadja a nyilvántartásba vételt igazoló címkét, beszedi a felügyeleti díjat és ellenőriz ([J458] 4. § (2), 8. § (1); [KTV] 5. §).

A regisztráció akkor teljes, amikor a képesített vállalkozás a műszaki adatokat is rögzítette ([J458] 8. § (7); a lépések sorrendje a Rabi-féle jegyzetben is így szerepel: [RF] 2.3.13).

Mely berendezések regisztrációkötelesek?

Nem minden klímagázos berendezést kell az üzemeltetőnek regisztrálnia. A Klímagáz tv. a közegtől és a töltettől függően határozza meg a kört (19.5. táblázat, 19.5. ábra). Fontos tudnod, hogy a törvény szerint klímagáz a fluortartalmú gázokon túl a szén-dioxid, az ammónia és a szénhidrogének is – a törvény melléklete név szerint felsorolja többek között a propánt (R-290), az izobutánt (R-600a) és a propént (R-1270; 14.2) ([KTV] 2. § (1) c), 1. melléklet).

19.5. táblázat. Regisztráció, felügyeleti díj és szivárgásészlelő a Klímagáz tv. szerint ([KTV] 5. § (3)–(6), (9), 10. § (3); a szivárgásvizsgálat gyakorisága: 14.25. táblázat).

A díjat félévente utólag, két részletben kell megfizetni, a képesített vállalkozások pedig saját, tevékenységi kategória szerinti díjat fizetnek ([KTV] 5. § (9)–(10)). Ha egy vállalkozás díjhátralékban van, a Hatóság az adatbázisban korlátozza: új megbízást nem fogadhat el ([KTV] 5. § (14)).

A jegyzőkönyvtípusok

A Hatóság tananyaga nyolc jegyzőkönyv-, illetve dokumentumtípust ír le, amelyet a képesített vállalkozás képesített alkalmazottja rögzíthet ([T] 10.2.1). A 19.6. táblázat összefoglalja őket; a jobb oszlop azt a jogszabályhelyet mutatja, amelyhez az adott jegyzőkönyv kapcsolódik; a 19.6. ábra a beavatkozás felől segít választani.

A források eltérnek abban, mely berendezésekről kell jegyzőkönyvet rögzíteni. A hatósági tananyag szerint a jegyzőkönyveket kizárólag a szivárgásvizsgálatra kötelezett berendezéseknél kell feltölteni ([T] 10.2); a tananyag 2020-ban, a rendelet előtt készült. A 458/2024. Korm. rendelet viszont általánosan fogalmaz: a képesített alkalmazott az üzemeltető berendezésén végzett minden képesítést igénylő tevékenységet elektronikus jegyzőkönyvvel rögzít ([J458] 26. § (2)). A telepítési tanúsítványt (lásd lent) és a klímagáz-mozgást ettől függetlenül minden esetben rögzíteni kell. Hogy egy nem szivárgásvizsgálat-köteles berendezésnél ezen felül milyen jegyzőkönyv kell, azt a Hatóság aktuális tájékoztatója szerint döntsd el.

19.6. táblázat. A klímagáz-adatbázis jegyzőkönyvtípusai ([T] 10.2.1).

Klímagáz-mozgás: amit a vállalkozás nyilvántart

A klímagáz-mozgás a vállalkozás „raktárkönyve”: palackvásárlás, 0,10 kg betöltése, 1,7 kg lefejtése – mindegyik változás, amelyet betöltéskor és lefejtéskor is rögzíteni kell ([T] 10.2.1). Emellett a vállalkozás az uniós rendelet szerinti nyilvántartást is vezeti, és kérésre a Hatóság rendelkezésére bocsátja ([J458] 26. § (8)).

Betöltés: két szám, két helyre

A betöltési jegyzőkönyvben meg kell adnod, hogy a betöltés szerviz vagy beüzemelési célú volt ([T] 10.2.1). A különbség nem formaság (19.7. ábra):

• Beüzemelési (vagy átépítési) célú betöltés: a berendezés töltetmennyisége annyival módosul, amennyit betöltöttél vagy rátöltöttél ([T] 10.2.1). Ilyen a telepítéskori utántöltés a csőhossz miatt.
• Szerviz célú betöltés: a töltetmennyiség nem változik. A Rabi-féle jegyzet szerint ezt akkor kell választani, ha az elszivárgott közeget pótoltad; ekkor a betöltött mennyiség a szivárgási arányba számít ([RF] 2.3.13; [T] 10.2.1). Veszteség miatti utántöltést csak a hűtőkör javítása és szivárgásvizsgálata után végezhetsz ([J458] 2. melléklet 4.).

1. Teljes töltet:  11,8 + 18,2 = 30,0 kg
2. CO₂-egyenérték:  30,0 · 2088 = 62 640 kg = 62,64 t
3. 50 t ≤ 62,64 t < 500 t
   → szivárgásvizsgálat legalább 6 havonta
4. Fődarabok:  1 + 1 + 8 = 10 > 6
   → tervdokumentáció kell
5. Díj:  62,64 t · 60 Ft = 3758 Ft < 4000 Ft
   → 4000 Ft / év

Határidők

A klímagáz-szabályozás határidőinek többsége 8 nap. A 19.7. táblázat és a 19.8. ábra összegyűjti azokat, amelyekkel szerelőként találkozol.

19.7. táblázat. A szerelőt érintő határidők.

A klímagáz-szabályozás a napok számítására (például ha a határidő munkaszüneti napra esik) részletszabályt nem ad. A példákban egyszerűsítve az esemény napjához adjuk hozzá a 8 (15) napot; a valóságban ne az utolsó napra hagyd – a 8 nap könnyen elfogy.

A telepítési tanúsítvány

Hogy mely berendezés telepítési tanúsítvány-köteles, azt a 14.11 pont már leírta: minden klímagázt tartalmazó, helyhez kötött (HR szektorbeli) hűtőkör, néhány háztartási kivétellel – a monoblokkos hőszivattyú is (20.1) ([J458] 28. § (1)). Itt a tartalmáról és a kitöltéséről lesz szó.

A tanúsítvány-köteles berendezést csak akkor adhatják el a telepíttetőnek, ha az írásban nyilatkozik: a telepítést és a beüzemelést képesített vállalkozás képesített alkalmazottjával végezteti ([J458] 28. § (5)). A telepítés során a telepítést végző képesített személy – te – tájékoztatja a telepíttetőt arról, hogy a helyszíni hűtőköri szerelést igénylő, nem hermetikusan zárt berendezés szivárgásvizsgálat-köteles-e, és ha a gépet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó klímagázzal töltötték elő, erről a tényről is ([J458] 28. § (8)). A tanúsítványt a telepítés és a beüzemelés során, de legkésőbb az utána következő 8 napon belül kitöltöd az adatbázisban ([J458] 28. § (7)); a telepíttető onnan letöltheti ([J458] 28. § (10)).

19.8. táblázat. A telepítési tanúsítvány tartalma ([J458] 28. § (9)) és az adatok forrása.

Figyeld meg a h) pontot: a tanúsítvány nem adminisztratív pipa, hanem személyes, büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozat arról, hogy szabályosan dolgoztál. Amit a tanúsítvány állít, annak alátámasztása az üzembe helyezési jegyzőkönyv és a mellékletei (19.2).

Ha egy tanúsítvány-köteles berendezést használaton kívül helyeznek, azt a használaton kívül helyezést végző képesített személy (vagy a visszagyűjtést végző regisztrált vállalkozás) a gyári szám megadásával rögzíti az adatbázisban ([J458] 29. §).

A telepítési hatósági címke

A címkét a képesített vállalkozás helyezi fel – az üzemeltető gondoskodik róla –, új berendezésnél a telepítéskor, de legkésőbb a beüzemeléskor, a korábban telepített működő berendezésnél az első szervizelés, karbantartás vagy kötelező szivárgásvizsgálat alkalmával ([J458] 16. § (3)–(4)). Ez nem azonos a gyártó forgalomba hozatali címkéjével, amelyről a 14.11 pont szól. Ha a tartályból töltesz, a tartály címkéjén fel kell tüntetned a benne lévő klímagáz fajtáját és típusát (gyári új, regenerált, lefejtett) ([J458] 16. § (5)).

Nyilvántartás és megőrzés

Az uniós F-gáz rendelet szerint a szivárgásvizsgálatra kötelezett berendezésről az üzemeltető nyilvántartást vezet (töltet, a hozzáadott és a visszanyert mennyiség, a munkát végzők azonosítója, az ellenőrzések és a szivárgás-elhárítás időpontja és eredménye; [EU] 7. cikk (1)); Magyarországon ennek a helye a klímagáz-adatbázis. A gyakran hallott „5 év” feltételhez kötött: akkor kell a nyilvántartást legalább 5 évig megőrizni, ha nem szerepel a hatósági adatbázisban ([EU] 7. cikk (2)). Általános, minden szerelői iratra vonatkozó megőrzési határidőt a klímagáz-szabályozás nem ír elő; ahol egy szabály külön határidőt ad (például a nem utántölthető tartály ártalmatlanításra átadásának irata 5 év, [J458] 17. § (3)), azt abból veszed.

19.4 Műszaki átadás-átvétel; az átadandó dokumentumok

Mikor beszélünk műszaki átadás-átvételről?

Az építőipari kivitelezésről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint az építési beruházás építési tevékenységének befejezésekor műszaki átadás-átvételi eljárást kell lefolytatni ([J191] 32. § (1)), és a kivitelezési dokumentáció alapján végezhető építőipari kivitelezési tevékenységről e-építési naplót kell vezetni ([J191] 24. § (1)). Egy irodaház, egy szálloda vagy egy hűtőház gépészete tipikusan ilyen beruházás része; a hűtő-klíma szerelő ilyenkor gyakran alvállalkozó, aki a saját munkarészét és iratait a fővállalkozónak adja át. A rendelet kifejezetten előírja, hogy az átadandó dokumentációk összeállításában az alvállalkozók és a beszállítók a saját iratukkal kötelesek együttműködni ([J191] 33. § (2)).

A menet

A 19.9. ábra és az alábbi lépéssor a rendelet szerinti menetet mutatja; szerelőként főleg azt kell tudnod, mikor kell kész lennie a saját iratainak.

1. Kezdeményezés: a fővállalkozó kivitelező az e-főnaplóban jelzi, hogy kész ([J191] 32. § (1)); a befejezésről az e-építési napló összesítő lapján is nyilatkozik, a tervező és a felelős műszaki vezető nyilatkozatának beszerzése után (14. §).
2. Összehívás: az építtető hívja össze a résztvevőket; az időpontot, az építési engedély számát és a helyszínt az e-főnaplóba jegyzi (32. § (1)).
3. Az eljárás: az építtető (műszaki ellenőr, beruházáslebonyolító) megvizsgálja a szerződés teljesülését (32. § (3)); bejárás, ellenőrzés, működési próba.
4. E-jegyzőkönyv: a tartalmát a 19.9. táblázat adja (32. § (4)–(5)).
5. Hibák: ha kijavítást kérnek, a jegyzőkönyvben a határidő, a kijavításért és az átvételért felelős személy; a hibajegyzék is az e-főnaplóhoz kerül (32. § (6)).
6. Kijavítás után: e-teljesítési összesítő, e-műszaki igazolás, e-teljesítésigazolás, számla (32. § (7)–(9)).
7. Munkaterület-átadás: a fővállalkozó átadja az építési munkaterületet és az iratokat (19.10. táblázat), az e-építési naplóban eseti bejegyzéssel (33. §).

A források eltérnek abban, ki hívja össze az eljárást, és mi előzi meg. A rendelet hatályos szövege szerint a résztvevőket a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére az építtető hívja össze ([J191] 32. § (1)). A mestervizsga-jegyzet szerint a bejárást a műszaki ellenőr hívja össze, ezt a kivitelezők készre jelentési nyilatkozata előzi meg, és a meghívót a kitűzött dátum előtt 15 nappal kell kiküldeni ([RF] 1.1.9) – ez a beruházói gyakorlatot írja le, jogszabályi forrást nem nevez meg. Ha kétséges, a szerződés és a rendelet hatályos szövege a mérvadó.

A mestervizsga-jegyzet szerint a bejáráson a kivitelezés minőségét, mennyiségét és a működést ellenőrzik, és a rendszert funkcionális táblákkal, a megvalósulási terv kapcsolási sémájával és a kezelési utasításokkal adják át ([RF] 1.1.9).

Az e-jegyzőkönyv tartalma

19.9. táblázat. A műszaki átadás-átvételi e-jegyzőkönyv kötelező tartalma ([J191] 32. § (5)–(6)).

A mestervizsga-jegyzet szerint ha a hiánypótlás határidőre nem sikerül, új jegyzőkönyv készül új határidővel, és addig a megbízó a számlaösszeg arányos részét visszatarthatja; az átvétel pedig nem tagadható meg a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó, jelentéktelen hibák miatt ([RF] 1.1.9) – hogy mi „jelentéktelen”, azt a szerződés, vita esetén szakértő dönti el.

Az átadandó dokumentumok

A rendelet két csoportban sorolja fel, mit ad át a fővállalkozó az építtetőnek, amikor – a hibák kijavítása, a teljesítésigazolás és a számla kiegyenlítése után – az építési munkaterületet átadja ([J191] 33. § (1), (3)). A 19.10. táblázat jobb oszlopa megmutatja, melyikhez járul hozzá a hűtő-klíma szerelő.

19.10. táblázat. Az átadandó dokumentumok ([J191] 33. § (1) és (3)) és a szerelő hozzájárulása.

A (3) bekezdés tételeit a rendelet jótállási dokumentumoknak nevezi. Az iratok átadását a fővállalkozó az e-építési naplóban rögzítéssel és eseti bejegyzéssel teljesíti ([J191] 33. § (3a)) – ez nem azonos az átadás-átvételi eljárás e-jegyzőkönyvével (32. § (4)).

A klímagáz-szabályozásból további iratok jönnek: a regisztrációköteles berendezések adatbázis-jegyzőkönyvei (19.3) és a 6-nál több fődarabos hűtőkörök tervdokumentációja ([J458] 3. melléklet). Az épületgépészeti üzembe helyezési napló a mestervizsga-jegyzet szerint ezen felül tartalmazza a hidraulikai beszabályozási jegyzőkönyvet, a rendszerelemek minősítő iratait, gépkönyveit, és az üzemeltetőnek átadott szerszámok, anyagok és alkatrészek jegyzékét ([RF] 1.1.8).

19.5 Lakossági és ipari átadás különbségei

A programkövetelmény kétféle átadást említ: lakossági és ipari jellegűt ([P] 8.1). A kettő ugyanarra a kérdésre felel – átadható-e a berendezés, és tudja-e az átvevő biztonságosan üzemeltetni? –, de más az átvevő, más a jogi keret és más az iratok mennyisége (19.10. ábra, 19.11. táblázat).

Az átvevő. Lakossági esetben az ügyfél laikus; ipari esetben az üzemeltető szervezet, gyakran műszaki ellenőrrel és kezelőszemélyzettel. A hatósági tananyag háromféle üzemeltetést különböztet meg (felügyelet nélküli automatikus, időszakos ellenőrzésű, állandó felügyeletű); az állandó felügyeletű nagy ipari, például ammóniás rendszereken hűtőgépkezelői szakvizsgás személyzet dolgozik, üzemnaplóval ([T] 1.8.2, 7.10.2; 17.8. táblázat). Azt tanítod be, ami az adott üzemeltetési módban az üzemeltető feladata.

A jogi keret. A klímagáz-szabályozás – tanúsítvány, regisztráció, jegyzőkönyvek – mindkét esetben érvényes. A 191/2009. Korm. rendelet eljárása (e-építési napló, e-jegyzőkönyv, munkaterület-átadás) az építési beruházásokhoz kötődik. A rendelet szövege a lakossági klíma- vagy hőszivattyú-telepítést külön nem említi; hogy egy építési engedély nélküli lakossági telepítés a hatálya alá esik-e, az hatósági értelmezés kérdése. Lakossági esetben az átadás tartalmát mindenképp a klímagáz-szabályozás kötelezettségei (19.3), a gyártói előírások és a szerződés határozzák meg.

19.11. táblázat. A lakossági és az ipari átadás összevetése.

19.6 Ügyfélkapcsolat: betanítás, kezelési utasítás, etikett

A betanítás nem udvariasság, hanem kötelesség

A szabvány szerint gondoskodni kell arról, hogy a berendezés üzemeltetéséért, felügyeletéért és karbantartásáért felelős személyek megfelelő oktatást kapjanak, és a telepítőnek fel kell hívnia a figyelmet az oktatás szükségességére ([S5149] 4.1.1). Új rendszer üzembe helyezése előtt az üzembe helyezésért felelős személy gondoskodik a kezelőszemélyzet oktatásáról, a kezelési utasítás alapján ([S5149] 4.2; 20.8).

A szabvány azt is ajánlja, hogy a kezelőszemélyzet – ha lehet – legyen jelen a vákuumozásnál, a töltésnél, a beállításnál, sőt a szerelésnél is ([S5149] 4.2).

A 19.12. táblázat és a 19.11. ábra a témaköröket és a feladatok határát foglalja össze.

19.12. táblázat. A betanítás témakörei – ellenőrzőlista ([S5149] 4.2 alapján, a felhasználói feladatok határa a 17.6 szerint).

Az átadáskor a lakossági ügyfél kezébe kerülő iratokat a 19.12. ábra mutatja.

A kezelési utasítás

A kezelési (használati) utasítást a gyártó és/vagy a kivitelező adja; a mestervizsga-jegyzet szabványkivonata szerint – ha alkalmazható – benne van a használat célja, a berendezés leírása, a hűtőköri és villamos kapcsolási rajz, az üzemszerű működtetés, a hibakezelés, a vészhelyzeti (szivárgás, tűz, robbanás) teendők és az elsősegély, a megelőző karbantartás időterve és a szükséges védőeszközök ([K] 8).

Éghető közegű berendezésnél a szabvány tájékoztató melléklete azt ajánlja, hogy a kezelési utasítás mondja ki: a burkolatot és a hűtőkört csak az éghető közegre kiképzett, hozzáértő személy nyithatja meg; és tájékoztasson a robbanásveszélyes légkör kockázatáról és megelőzéséről ([S5149] E.1; 15.7).

Amit a jogszabály szerint el kell mondanod

A telepítéskor tájékoztatási kötelezettséged is van (19.3): szivárgásvizsgálat-köteles-e, regisztrációköteles-e a gép, és mennyire tűz- vagy robbanásveszélyes a közege ([J458] 28. § (8), (9) e)–g)); a telepíttető a tanúsítvány aláírásával ezt igazolja. Regisztrációköteles gépnél mondd el azt is, hogy ez az üzemeltető feladata, 8 napos határidővel és éves felügyeleti díjjal (19.5. táblázat).

Etikett

A programkövetelmény a 11. kompetencia attitűdjei között az etikett szabályait is felsorolja, és együttműködést vár a megrendelővel és a szakhatósággal ([P] 8.1). Az etikettre jogszabályi előírás nincs; az alábbi fogások a szakmai gyakorlatból valók.

19.7 Gyakorlat: átadási dokumentáció összeállítása mért adatokból

A gyakorlatok a projektvizsga „mérések elvégzése, jegyzőkönyvek kitöltése” értékelési pontját és az írásbeli vizsga 9. témakörét készítik elő ([P] 10.2.2, 10.3.5).

Összefoglalás

• A dokumentáció három célt szolgál: bizonyít egy későbbi vitában, alátámasztja a jótállást és a vállalt eredményt, és teljesíti a jogi kötelezettséget. A képesítéshez kötött tevékenység akkor minősül elvégzettnek, amikor az elektronikus jegyzőkönyvét az adatbázisban rögzítették; a valótlan adat önálló jogsértés.
• Az üzembe helyezési jegyzőkönyv összefogja a tömörségi bizonylatot, a vákuumozási és töltési igazolást, a mérési jegyzőkönyvet, a beállított értékeket és az átadás tényét; a berendezés életútját a napló (gépkönyv) kíséri.
• A klímagáz-adatbázisban az üzemeltető regisztrál és megbíz, a képesített vállalkozás hozzárendeli a képesített alkalmazottat, aki a műszaki adatokat, a jegyzőkönyveket és a tanúsítványt rögzíti. A hatósági tananyag nyolc jegyzőkönyvtípust ír le; hogy a nem szivárgásvizsgálat-köteles berendezésekről kell-e jegyzőkönyv, abban a források eltérnek.
• A betöltési jegyzőkönyvbe és a klímagáz-mozgásba a ténylegesen betöltött mennyiség kerül; a beüzemelési célú betöltés módosítja a töltetet, a szerviz célú nem. A telepítési tanúsítványba a teljes töltet kerül.
• A legtöbb határidő 8 nap (tanúsítvány, klímagáz-mozgás, regisztráció, szivárgás bejelentése); a szivárgás bejelentése az üzemeltetőnek 15 nap, a javítás ellenőrzése 24 óra üzem után, de egy hónapon belül.
• A Klímagáz tv. szerint a szénhidrogén, a CO₂ és az ammónia is klímagáz: szénhidrogénes hűtőkörnél legalább 150 g (lakáscélú helyiségben legalább 1 kg) töltetnél regisztráció, felügyeleti díj és háromévente ellenőrzött szivárgásészlelő jár.
• Építési beruházásnál a műszaki átadás-átvétel a 191/2009. Korm. rendelet szerint zajlik: e-főnaplós kezdeményezés, az építtető összehívja, e-jegyzőkönyv, hibajavítás, teljesítésigazolás, majd a munkaterület és a jótállási dokumentumok átadása.
• A lakossági és az ipari átadás közös magja az üzembe helyezési jegyzőkönyv, az adatbázis és a betanítás; az ipari átadás ehhez a beruházás eljárását, hosszabb próbaüzemet és bővebb iratcsomagot ad. A betanítás a kezelési utasításon alapul, és csak arra terjed ki, amit az üzemeltető végezhet.

Ellenőrző kérdések

1. Mit jelent a gyakorlatban, hogy a klímagázos tevékenység „akkor minősül elvégzettnek, amikor az elektronikus jegyzőkönyvet rögzítik”? Milyen következménye lehet a késésnek vagy a valótlan adatnak?
2. Miben különbözik az üzembe helyezési jegyzőkönyv a mérési jegyzőkönyvtől? Milyen rovatcsoportokból áll, és melyik irat lehet a melléklete?
3. Sorold fel a klímagáz-adatbázis jegyzőkönyvtípusait, és mondd meg, melyiket milyen munkánál töltöd ki!
4. Mi a különbség a szerviz célú és a beüzemelési célú betöltés között? Mit írsz a betöltési jegyzőkönyvbe, és mit a telepítési tanúsítványba, ha telepítéskor utántöltesz?
5. Mit tartalmaz a telepítési tanúsítvány, mi a kitöltés határideje, és miről kell tájékoztatnod a telepíttetőt?
6. Milyen kötelezettségek kapcsolódnak a Klímagáz tv. szerint a szénhidrogénes, a CO₂-os és az ammóniás hűtőkörökhöz?
7. Írd le a műszaki átadás-átvétel menetét a 191/2009. Korm. rendelet szerint! Mi kerül az e-jegyzőkönyvbe, és mikor adják át a jótállási dokumentumokat?
8. Miben különbözik a lakossági és az ipari átadás? Mit tanítasz meg az ügyfélnek, és mit nem?

Tudáspróba

1. Mikor minősül a 458/2024. Korm. rendelet szerint elvégzettnek egy képesítést igénylő tevékenység (például egy szivárgásvizsgálat)?

• a) Amikor a képesített személy a helyszínen befejezte a munkát.
• b) Amikor az elektronikus jegyzőkönyvet az adatbázisban rögzítik.
• c) Amikor az üzemeltető kifizette a munka ellenértékét.
• d) Amikor a Hatóság a helyszínen ellenőrizte az elvégzett munkát.

2. Egy split klíma gyári töltete 1,15 kg; telepítéskor a csőhossz miatt 0,10 kg-ot töltöttél utána. Mekkora mennyiséget írsz a telepítési tanúsítvány „klímagáz mennyisége” rovatába?

• a) 0,10 kg-ot, mert csak a helyszínen betöltött mennyiség számít.
• b) 1,15 kg-ot, az adattábla szerinti gyári töltetet.
• c) Semmit, mert a mennyiséget a gyártó rögzíti az adatbázisban.
• d) 1,25 kg-ot, a berendezésben lévő teljes töltetet.

3. Szeptember 3-án szivárgást észlelnek egy szivárgásvizsgálatra kötelezett berendezésen. A képesített személy nem tölti fel a szivárgás bejelentő jegyzőkönyvet. Meddig kell az üzemeltetőnek bejelentenie a szivárgást a Hatóságnak?

• a) Az észleléstől számított 15 napon belül, azaz szeptember 18-ig.
• b) Az észleléstől számított 8 napon belül, azaz szeptember 11-ig.
• c) A javítást követő egy hónapon belül.
• d) A következő időszakos szivárgásvizsgálat alkalmával.

4. Meddig kell kitölteni a telepítési tanúsítványt?

• a) A berendezés megvásárlásakor, még a telepítés előtt.
• b) A telepítés után legkésőbb egy éven belül, az első kötelező karbantartás alkalmával.
• c) A telepítés és beüzemelés során, de legkésőbb az azt követő 8 napon belül.
• d) Csak akkor, ha a berendezés szivárgásvizsgálatra kötelezett.

5. A Klímagáz tv. szerint melyik hűtőkör üzemeltetőjének kell regisztrálnia az adatbázisban és felügyeleti díjat fizetnie?

• a) Egy 1,25 kg R-32-t tartalmazó lakossági split klímáé (0,84 t CO₂-egyenérték).
• b) Egy üzletben álló, 0,5 kg R-290-et tartalmazó hűtőpulté.
• c) Egy 3 kg szén-dioxidot tartalmazó kereskedelmi hűtőberendezésé.
• d) Egy 60 g R-600a-t tartalmazó háztartási hűtőszekrényé.

6. A 191/2009. Korm. rendelet hatályos szövege szerint ki hívja össze a műszaki átadás-átvételi eljárás résztvevőit?

• a) Az építtető, a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére.
• b) A hűtő-klíma szerelő, amikor a saját munkarészével végzett.
• c) A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság, a telepítési tanúsítványban megadott adatok alapján, hivatalból.
• d) A felelős műszaki vezető, a készre jelentéstől számított 8 napon belül.

7. A fővállalkozó az építési munkaterület átadásakor jótállási dokumentumként adja át

• a) az átadás-átvételi eljárás e-jegyzőkönyvét.
• b) a klímagáz-adatbázis szivárgás bejelentő jegyzőkönyvét.
• c) az építtető által aláírt teljesítésigazolást és a kifizetett számlát.
• d) többek között a nyomáspróba jegyzőkönyveit és a mérési jegyzőkönyveket.

8. Melyik hűtőkörnél kell az üzemeltetőnek szivárgásvizsgálati tervdokumentációt (kalorikus kapcsolási vázlatot) feltöltetnie az adatbázisba?

• a) Minden olyan hűtőkörnél, amelyben 3 kg-nál több hűtőközeg van.
• b) Minden szénhidrogénes hűtőkörnél, a töltettől függetlenül.
• c) Annál, amely 6 darabnál több fődarabot tartalmaz.
• d) Csak akkor, ha a berendezésen szivárgásészlelő rendszer van.

(Megoldások: B. függelék.)

A fejezet forrásai