14. fejezet – Természetes és mesterséges hűtőközegek, hűtőgépolajok

Egy klímaberendezés adattábláján ez áll: „R-32, 1,1 kg, GWP 675, 0,74 t CO₂-egyenérték”. A szerelőnek ebből a négy adatból tudnia kell, hogy a közeg csekély mértékben éghető, hogy a berendezéshez POE-olaj és R-32-re alkalmas szerszám kell, hogy a manométer 0 °C-os elpárolgásnál kb. 7 bar-t fog mutatni, és hogy a berendezésre vonatkozik-e szivárgásvizsgálati kötelezettség. Ez a fejezet ehhez ad kulcsot.

A hőtani alapokat (telítési nyomás, túlhevítés, utóhűtés, log p–h diagram) a 2. fejezetben már megismerted; itt ezekre építünk. A szabályozási rész (14.11) a jegyzet lezárásakor hatályos jogszabályszövegeken alapul – a szabályozás változhat, ezért munka előtt mindig nézd meg a hatályos szöveget és a hatóság tájékoztatóit.

14.1 Mit vár el egy hűtőközegtől a gyakorlat?

Elvileg sok anyag megfelelne erre a feladatra. A gyakorlatban azonban csak az lehet hűtőközeg, amely egyszerre több követelménycsoportnak is megfelel. A hatósági tananyag öt, a Rabi-jegyzet négy csoportot sorol fel; a 14.1. táblázat a kettő összesítése.

14.1. táblázat. A hűtőközeggel szemben támasztott követelmények ([T] 1.7.2, [R1] 3.1).

Ideális hűtőközeg nincs

A követelmények egymásnak ellentmondanak. A régi „freonok” kiváló hűtéstechnikai tulajdonságúak, nem mérgezők és nem éghetők voltak – de károsították az ózonréteget. Az ammónia termodinamikailag kitűnő, ODP-je és GWP-je nulla – de mérgező. A propán környezetbarát – de fokozottan éghető. A szén-dioxid nem éghető és nem mérgező – de rendkívül nagy nyomáson dolgozik. A Rabi-jegyzet megfogalmazásában: környezetvédelmi okokból rákényszerülünk a veszélyes közegek alkalmazására, megfelelő biztonsági intézkedések mellett ([R1] 3.1).

Hogy a különbségek mekkorák, azt egy összehasonlító körfolyamat mutatja meg. A 14.2. táblázat ugyanazt az üzemállapotot számolja végig különböző közegekkel.

14.2. táblázat. Összehasonlító körfolyamat: t₀ = 0 °C (zeotrop keveréknél harmatpont), t_c = 40 °C (buborékpont), 5 K túlhevítés, 3 K utóhűtés, veszteségmentes sűrítés. Nyomások bar abszolút; q_v a volumetrikus hűtőteljesítmény (1 m³ szívott gőzzel elvont hő); t₂ a sűrítés véghőmérséklete. Számított értékek (CoolProp 8.0.0); a jelölések a 2.6 pont szerintiek. Az R-744 azért hiányzik, mert kritikus hőmérséklete 40 °C alatt van (14.7.8).

Mit olvasol ki a táblázatból?

• A nyomásszint közegenként nagyon eltér. Ugyanazon a hőmérsékleten az R-32 nyomása kb. háromszorosa az R-134a-énak. Ezért nem lehet egy közegre méretezett berendezésbe másik közeget tölteni.
• A volumetrikus hűtőteljesítmény dönti el a kompresszor méretét. Az R-600a q_v-je az R-134a-énak kb. fele, tehát ugyanahhoz a teljesítményhez kb. kétszer akkora szállítóteljesítményű kompresszor kell. Az R-410A-nál a Rabi-jegyzet szerint az R-22-höz képest kb. 70 %-os szállítóteljesítmény elég ([R1] 3.8).
• Az ammónia fajlagos hőelvonása kiugró – kb. 6,7-szerese az R-22-ének; a Rabi-jegyzet hasonló körfolyamatra „kb. hétszeres” értéket ír ([R1] 3.10). Párolgáshője 0 °C-on kb. 1262 kJ/kg, az R-134a-énak (kb. 199 kJ/kg) több mint hatszorosa (számítás: CoolProp 8.0.0): 0,5 kg ammónia elforrva kb. 631 kJ hőt vesz fel, ugyanennyi R-134a kb. 99 kJ-t (Q = m · r, 2.2 pont). Cserébe a sűrítés véghőmérséklete is magas, ezért alacsony elpárolgási hőmérsékleten kétfokozatú sűrítés kell.
• Az R-32 nyomógáza melegebb, mint az R-410A-é: ebben a példában kb. 14 K-nel.
• A jóságfok (ε) azonos hőmérsékleteken alig különbözik (kb. 5,2–5,8). A valós berendezés hatékonysága sokkal inkább a hőcserélőkön, a kompresszoron és a szabályozáson múlik, mint a közegen.

14.2 Az R-számok képzése részletesen, kidolgozott példákkal; a számtartományok

A hűtőközegek kémiai neve hosszú és nehezen használható (például 1,1,1,2-tetrafluor-etán). Ezért nemzetközileg egységes rövid jelölést vezettek be.

A szabály halogénezett szénhidrogénekre

A metán (CH₄), az etán (C₂H₆) és a propán (C₃H₈) hidrogénatomjainak egy részét vagy egészét fluorral, klórral (ritkán brómmal) helyettesítve kapjuk a halogénezett szénhidrogéneket. Ezek R-számát jobbról balra olvasva képezzük:

14.3. táblázat. Az R-szám képzése halogénezett szénhidrogénekre (ISO 817 szerint). A szabályt az [S378] E.1 táblázatának képletei igazolják; megfogalmazása az ISO 817 nyilvános kivonatát követi ([RK24]); a [K] 5.3 ugyanezt visszafejtési irányban írja le.

A szénatomok négy kötéséből megmaradó helyeket klór (vagy bróm, jód) tölti ki – ezek száma nem jelenik meg a számban, a képletből kiszámítható. A brómot külön „B” betű jelzi (például R-13B1 = CBrF₃).

R-12   (0-1-2): C=1  H=0  F=2  Cl=4−0−2=2  → CCl₂F₂
R-22   (0-2-2): C=1  H=1  F=2  Cl=4−1−2=1  → CHClF₂
R-32   (0-3-2): C=1  H=2  F=2  Cl=4−2−2=0  → CH₂F₂

A szénhidrogének ugyanezt a szabályt követik: a propán (C₃H₈) száma 3−1 = 2, 8+1 = 9, fluor 0 → R-290; a metán R-50, az etán R-170 ([S378] E.1). A bután és az izobután azonban a 600-as sorozatba került (R-600, R-600a).

Kisbetűk: izomerek

Ha ugyanannak a képletnek több térbeli elrendeződése (izomerje) van, a számot kisbetű követi ([K] 5.3). Az R-134a és az R-134 képlete egyaránt C₂H₂F₄, de az atomok másként kapcsolódnak, ezért más a forráspontjuk és a felhasználásuk.

Négyjegyű számok: telítetlen vegyületek (HFO-k)

A hidro-fluor-olefinek (HFO) molekulájában legalább egy szén–szén kettős kötés van ([T] 2.4.3.6). Az R-számuk négyjegyű: az első jegy a kettős kötések száma, utána a megszokott három jegy következik ([S378] E.1 képletei alapján).

R-1234yf (1|2-3-4): 1 kettős kötés; C=3 H=2 F=4
                    → C₃H₂F₄ (CF₃CF=CH₂)
R-1270   (1|2-7-0): 1 kettős kötés; C=3 H=6 F=0
                    → C₃H₆ (propén)

Az R-1234yf és az R-1234ze képlete azonos (C₃H₂F₄); a két betű az izomert jelöli. Ugyanígy a szénhidrogén propén (propilén) R-1270.

Keverékek: a 400-as és az 500-as sorozat

A keverékek száma nem a képletből jön, hanem sorszám ([K] 5.3, [T] 2.3):

• R-4xx – zeotrop keverékek (14.4 pont), például R-404A, R-407C, R-410A, R-454B;
• R-5xx – azeotrop keverékek, például R-502, R-507A, R-513A.

A szám után álló nagybetű az azonos összetevőkből, de más arányban készült változatot jelöli. Az R-407A, R-407B, R-407C … mind R-32, R-125 és R-134a keveréke, más-más tömegszázalékkal: az R-407C például 23/25/52 % ([K] 5.3, [S378] E.2). A keverék összetevőit megállapodás szerint a normál forráspontjuk növekvő sorrendjében, tömegszázalékkal adják meg ([S378] E.2).

Szervetlen és egyéb szerves vegyületek

• R-6xx – egyéb szerves vegyületek: R-600 bután, R-600a izobután, R-601 pentán ([S378] E.1).
• R-7xx – szervetlen vegyületek ([T] 2.3). A szám a gyakorlatban 700 + a kerekített moláris tömeg: az ammónia (NH₃) moláris tömege 17,0 g/mol → R-717; a szén-dioxidé 44,0 g/mol → R-744 ([S378] E.1).

14.4. táblázat. Az R-számok tartományai ([K] 5.3, [T] 2.3; példák: [S378] E.1–E.3).

14.3 A csoportok részletesen: CFC, HCFC, HFC, HFO, természetes közegek – tulajdonságok, kivezetés, helyettesítés

Rövid történet: körbeértünk

Az első kompresszoros hűtőgép 1834-ben etil-éterrel működött; robbanásveszélyessége miatt nem terjedt el. Ezután a természetes közegek – ammónia, szén-dioxid, szénhidrogének – kerültek előtérbe. 1930 után a halogénezett szénhidrogének („freonok”) vették át az uralmat: kiváló hűtéstechnikai tulajdonságúak, stabilak, nem mérgezők és alig éghetők voltak ([T] 2, 2.4.3). Az 1974-ben kezdődött kutatások mutatták ki, hogy a klórtartalmú közegek súlyosan károsítják az ózonréteget ([T] 2.4.3). Ma – az ózonvédelem után a klímavédelem miatt – a szabályozás ismét a természetes közegek és a nagyon kis GWP-jű anyagok felé tolja a szakmát.

A nemzetközi kereteket a Montreali Jegyzőkönyv (1987) – az ózonréteget károsító anyagok kivezetéséről – és kiegészítései (London 1990, Koppenhága 1992), valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó Kiotói Jegyzőkönyv adják ([T] 2.1). Ezekre épülnek az uniós és a hazai jogszabályok (14.11).

A csoportok

CFC – tiltott közegek. Legismertebb képviselőjük az R-12 (CCl₂F₂), egykor a háztartási hűtők kizárólagos közege; az R-11 kisnyomású közegként klimatizálásra, az R-502 (R-22 és R-115 keveréke) mélyhűtésre szolgált ([T] 2.4.3.1). Az R-12 ózonlebontó képessége (ODP) 1, GWP-je 10 900 ([S378] E.1). Gyártásuk és forgalmazásuk tilos, karbantartási célú visszatöltésük sem megengedett ([T] 2.4.3). Ma legfeljebb régi berendezések lefejtésekor találkozol velük.

HCFC – kivezetett közegek. A molekulában hidrogén is van, ezért a légkörben gyorsabban bomlanak, kevésbé károsítják az ózonréteget. Legismertebb az R-22 (CHClF₂, ODP 0,055), amely betiltásáig a klímák és hűtőgépek kedvelt közege volt. A hatósági tananyag szerint 2010-től tilos a gyártása, és 2015 óta javításra sem használható ([T] 2.1, 2.4.3.2).

HFC – a „hosszú távúnak” hitt közegek. Klórt nem tartalmaznak, ezért ODP-jük 0, de az üvegházhatást növelik ([T] 2.4.3.3). Ásványi olajjal nem működnek, szintetikus (jellemzően POE) olajat kívánnak. Tiszta közegként főleg az R-32 és az R-134a használatos, a többi (R-125, R-143a) inkább keverékek összetevője. A keverékeik – R-404A, R-407C, R-410A – két évtizedig uralták a piacot.

HFO – a negyedik nemzedék. A kettős kötés miatt a légkörben gyorsan elbomlanak; ODP-jük 0, GWP-jük nagyon kicsi ([T] 2.4.3.6). Többségük csekély mértékben éghető (A2L, 14.5). Az R-1234yf az R-134a alternatívája a járműklímákban, az R-1234ze(E) folyadékhűtőkben és hőszivattyúkban terjed. Gyakran HFC-vel keverik őket (például R-454B, R-513A, R-449A).

Természetes közegek. A természetben is előforduló anyagok: ammónia (R-717), szén- dioxid (R-744) és a szénhidrogének – propán (R-290), izobután (R-600a), propén (R-1270). ODP-jük 0, GWP-jük nulla vagy nagyon kicsi ([R1] 3.2). Hátrányuk a mérgezőség (ammónia), az éghetőség (szénhidrogének) vagy a nagy nyomás (CO₂).

14.5. táblázat. A hűtőközeg-csoportok áttekintése ([T] 2.2–2.4, [R1] 3.2, [K] 5–6; ODP- és GWP-értékek: [S378] E.1, (EU) 2024/573 mellékletei). Az olajokat a 14.10 pont részletezi.

A kivezetés lépései

A hatósági tananyag a halogénezett közegekre vonatkozó főbb határidőket így foglalja össze (14.6. táblázat).

14.6. táblázat. A kivezetés főbb lépései 2015-ig a hatósági tananyag szerint ([T] 2.1). A 2020 utáni tilalmakat a hatályos (EU) 2024/573 rendelet alapján a 14.11 pont mutatja be (14.26. és 14.27. táblázat).

Helyettesítés: drop-in és retrofit

Ha egy jól működő berendezés közege tiltólistára kerül vagy beszerezhetetlenné válik, két út van ([T] 1.8.2, 2.5):

A tipikus esetek ([T] 2.5, [R1] 3.3–3.8):

• R-12 → R-134a retrofit eljárással: az ásványi olajat észterolajra kell cserélni, az öblítést addig ismétlik, amíg az ásványi olaj aránya 2 % alá nem csökken ([T] 2.5.1.2). Az R-134a az R-12 kiváltójaként klímatartományban kiváló, normál hűtésben megfelelő, mélyhűtésben nem ajánlott ([R1] 3.3).
• R-22 → R-407C retrofit eljárással: az [R1] szerint az ásványi olaj maradékát kb. 1 %-ra kell csökkenteni. Félhermetikus gépnél megoldható, de a forrasztott csatlakozású hermetikus kompresszoros split klímáknál nem járható út ([R1] 3.6, [T] 2.5.3.2).
• R-22 → drop-in keverékek: kis szénhidrogén-tartalmuk miatt az ásványi olajat is oldják, ezért olajcsere nélkül tölthetők; hátrányuk a nagy hőmérséklet-csúszás ([T] 2.5.3.1, [R1] 3.7).
• R-404A → R-448A, R-449A és hasonló keverékek: kisebb GWP, de nagyobb csúszás és magasabb nyomóhőmérséklet; olajcsere szükséges ([T] 7.3.2).

A „hosszú távú” jelző a HFC-knél tévesnek bizonyult: a klímavédelmi szabályozás miatt az R-404A, az R-407C, az R-410A és az R-134a is helyettesítésre szorul, és előtérbe kerültek az R-32, a HFO-k, a HFO/HFC keverékek és a természetes közegek ([T] 2.5.3.2, 7.3). Az R-32 maga is csak részmegoldás: a 750 alatti GWP-határt teljesíti, a 150 alattit nem ([T] 2.5.3.2).

14.4 Azeotrop és zeotrop keverékek; hőmérséklet-csúszás (glide) és gyakorlati következményei

A 2.2 és a 2.4 pontban már találkoztál a hőmérséklet-csúszással és a harmat-, illetve buborékponttal. Itt azt nézzük meg, mi következik ebből a szerelő mindennapi munkájára.

14.7. táblázat. Gyakori keverékek összetétele és hőmérséklet-csúszása. Összetétel, típus és normál forráspont(-tartomány): [S378] E.2–E.3 (a 1,013 bar-os csúszás ebből adódik). Üzemi nyomáson: számított érték (CoolProp 8.0.0) a 0 °C-os harmatponti, illetve a 40 °C-os buborékponti nyomáson. Az R-454B csúszására a források eltérő értéket adnak (0,9 és 1,2 K), az eltérés gyakorlati jelentősége kicsi.

Az első következmény: zeotrop keveréket folyadékfázisban töltünk

Ha a palack gőzteréből töltenél, az illékonyabb komponensekben dús gőz jutna a rendszerbe, a palackban pedig a kevésbé illékony komponensek maradnának. A betöltött közeg nem az előírt összetételű lenne. Ezért a zeotrop keverékeket minden esetben folyadék halmazállapotban töltjük ([T] 6.1.11). A mestervizsga-jegyzet ennél is szigorúbb: zeotrop keveréket csak folyadékállapotban szabad lefejteni, tölteni vagy palackból palackba átfejteni – kivéve, ha a teljes mennyiséget, a gőzt is átfejtjük ([K] 5.4). Az MSZ EN ISO 5149-4 is a folyadékfázisból való töltést írja elő zeotrop keverékekre ([S5149] C.2.4). A töltés gyakorlatát a 16.4 pont tárgyalja.

A második következmény: szivárgás után változhat az összetétel

Ha a zeotrop keverék gőzfázisban szivárog, a gőz összetétele megváltozik ([T] 7.3.1.1): az illékonyabb komponens fogy gyorsabban, a töltet „szétesik”. Hogy ennek mekkora a jelentősége, az a csúszástól függ ([T] 6.1.11):

• kis csúszású keverékek (például R-404A, R-410A): összetételük csak kis mértékben változik, gőzfázisú szivárgás után egyszerű rátöltéssel helyreállítható az eredeti állapot;
• nagy csúszású keverékek (például R-407C): leállt gépben, amíg folyadék is van a rendszerben, a gőz összetétele eltér a folyadékétól; szivárgáskor az összetétel megváltozik. Működő berendezésben ennek valószínűsége kicsi.

Ha kétséged van, mérd meg a nyomást és a hőmérsékletet, és vesd össze a közeg táblázatával. A hatósági tananyag szerint 0,3–0,5 bar nyomáseltérés még elfogadható; biztos eredményt csak laboratóriumi hűtőközeg-vizsgálat ad ([T] 6.1.11). Nagy töltetnél mérlegelni kell, hogy a teljes töltetet lefejtik és újat töltenek, vagy a lefejtett közeg összetételét bevizsgáltatják és a hiányzó komponenst pótolják – természetesen a szivárgás megszüntetése után ([T] 7.3.1.1).

A harmadik következmény: melyik hőmérséklethez mérsz?

A túlhevítést a harmatponti, az utóhűtést a buborékponti hőmérséklethez számoljuk ([T] 7.3.1.3; részletesen a 2.4 pontban). Nagy csúszású közegnél a rossz választás több kelvines hibát okoz.

p_abs = 3,6 + 1 = 4,6 bar
  → harmatpont ≈ 0 °C, buborékpont ≈ −6,3 °C
helyes: Δt_th = t_mért − t_harmat = 6 − 0 = 6 K
hibás:  Δt_th = t_mért − t_buborék
              = 6 − (−6,3) = 12,3 K

További következmények

• A csúszás miatt a hőcserélőkben kisebb a hőmérséklet-különbség a közeg és a levegő (víz) között, ez csökkenti a hőcserélő teljesítményét ([T] 7.3.2.2).
• Termosztatikus expanziós szelepnél nehezebb a túlhevítés beállítása; elektronikus szelepnél a szabályozóban ki kell választani a megfelelő közeget ([T] 7.3.2.1).
• A nyomáskapcsolók beállítását a közegnek megfelelően kell elvégezni ([T] 7.3.2.2).

14.5 Biztonsági osztályozás (toxicitás, éghetőség); egészségügyi és biztonságtechnikai követelmények

A kétjegyű biztonsági osztály

Az éghetőségi osztályok határai a hatósági tananyag szerint: a 2-es osztályú közegeknél a lángterjedés 0,1 kg/m³ feletti koncentrációban indul és az égéshő 19 MJ/kg alatt van; a 3-as osztályúak 0,1 kg/m³ alatt is könnyen éghetők, égéshőjük 19 MJ/kg felett van ([T] 2.2). A 2L alosztályba azok a 2-es osztályú közegek tartoznak, amelyek égési sebessége legfeljebb 10 cm/s – ezek nehezen gyújthatók, lassan égnek ([RK24] 6.2, az ASHRAE 34 szövege alapján). Az MSZ EN 378-1 éppen a kisebb égési sebesség miatt enged a 2L osztálynak nagyobb töltetet (14.9).

14.8. táblázat. Biztonsági osztályok példákkal ([S378] E.1–E.3; a hűtéstechnikában ritka B2 és B3 osztályt nem tüntettük fel).

A „biztonsági hűtőközeg” nem ártalmatlan

A régebbi szakirodalom „biztonsági hűtőközegnek” nevezi azokat a közegeket, amelyek nem tűz- és robbanásveszélyesek és nem mérgezők ([T] 6.1.11, [K] 5). Ez könnyen félrevezet. Az A1 osztályú közegek – a halogénezett közegek és a szén-dioxid is – színtelenek, szagtalanok és nehezebbek a levegőnél: észrevétlenül összegyűlhetnek az épületek alsó részeiben, és fulladásos halált okozhatnak ([T] 2.4.3, 2.4.1). Az A1 tehát nem éghetőt és kevéssé mérgezőt jelent – nem azt, hogy veszélytelen.

Nehezebb vagy könnyebb a levegőnél?

A gőz sűrűsége – azonos nyomáson és hőmérsékleten – a moláris tömeggel arányos. A levegő moláris tömege kb. 29 g/mol. A 14.6. ábra szerint az ammónia az egyetlen a gyakorlatban használt közegek közül, amely könnyebb a levegőnél: kiszivárgó gőze felfelé száll, gázömlés esetén ablaknyitással is eltávolítható ([T] 2.4.1, [K] 5.4). Minden más szokásos hűtőközeg nehezebb a levegőnél, és a helyiség alsó részében gyűlik össze ([S378] 4. fejezet bevezetője, [K] 5.4) – a pincében, az aknában, a padló közelében.

A szerelőt érintő veszélyek közegfajtánként

14.9. táblázat. A közegekből eredő fő veszélyek ([T] 2.4, [RF] 1.2.2). A többi veszélyt (nagy nyomás, fagyás) és a munkavédelmi szabályokat a 12.3–12.4 pont, az éghető közegű rendszerek szerelési szabályait a 15.7 pont tárgyalja.

A halogénezett közegek nem éghetők, de nyílt lánggal, izzó felülettel érintkezve mérgező bomlástermékek keletkezhetnek ([T] 2.4.3.2, 2.4.3.5). Forrasztáskor a megbontott rendszerben maradt kis nyomású közeg és a csövek belsejében elégő olaj gőze is mérgező; a munkaterületet gondosan ki kell szellőztetni ([RF] 1.2.2).

Számszerű biztonsági adatok

Az MSZ EN 378-1 E melléklete közegenként megadja azokat az adatokat, amelyekből a töltetkorlát számítható (14.9 pont):

14.10. táblázat. Biztonsági adatok az MSZ EN 378-1:2016+A1:2021 E melléklete szerint ([S378] E.1–E.2; „–”: a szabvány nem adja meg). Figyeld meg az ammónia gyakorlati határértékét: több mint hétszázszor kisebb, mint az R-134a-é – a mérgezőség miatt.

14.6 ODP, GWP és CO₂-egyenérték – mintapélda

A hűtőközegek két globális környezeti kárt okozhatnak: lebonthatják a sztratoszféra ózonrétegét, és fokozhatják az üvegházhatást. Mindkettőre van mérőszám.

Ózonlebontó képesség: ODP

A légkörbe jutó klóratomok „kiszakítanak” egy oxigénatomot az ózonmolekulából, és a folyamat láncszerűen folytatódik; az ózonréteg elvékonyodik, és több ultraibolya sugárzás éri el a talajt ([T] 1.7.3, [R1] 6).

Az ODP-értékek az MSZ EN 378-1 és a Rabi-jegyzet szerint: R-11 és R-12: 1; R-502 (CFC-tartalmú keverék): 0,33; R-22: 0,055; R-123: 0,02. A HFC-k, a HFO-k és a természetes közegek ODP-je 0 ([S378] E.1, E.3; [R1] 6).

Globális felmelegítő képesség: GWP

A szerelő számára a GWP-nek két szerepe van: a CO₂-egyenérték alapján dől el, hogy egy berendezést rendszeresen szivárgásvizsgálni kell-e (14.11), és a GWP alapján tiltják bizonyos közegek forgalomba hozatalát és szervizcélú felhasználását.

Mely GWP-érték a „hivatalos”?

A GWP-értékeket az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) állapítja meg, és az újabb értékelő jelentések módosíthatják őket ([K] 5.1). Ezért ugyanarra a közegre különböző forrásokban különböző számot találsz. Jogi célra – CO₂-egyenérték, szivárgásvizsgálat, tilalmak – mindig az (EU) 2024/573 rendelet mellékleteiben szereplő érték a mérvadó. A rendelet a HFC-kre az IPCC negyedik értékelő jelentésének (AR4), a HFO-kra és a nem fluortartalmú anyagokra a hatodik jelentésnek (AR6) az értékeit használja ([EU] I., II. és VI. melléklet lábjegyzetei).

14.11. táblázat. GWP-értékek: tiszta anyagok ([EU] I., II. és VI. melléklet; a CO₂ a definíció szerint 1). A jobb oldali oszlop azt mutatja, miért találsz a szakirodalomban más számokat ([R1] 3.3, [K] 5.1, [T] 2.4.3.6, [S378] E.1 GWP- és AR5-oszlop).

R-407C: 0,23 · 675 + 0,25 · 3500 + 0,52 · 1430
      = 155,25 + 875 + 743,6 = 1773,85 ≈ 1774
R-454B: 0,689 · 675 + 0,311 · 0,501
      = 465,08 + 0,16 = 465,23 ≈ 465

Ugyanígy számítható: R-410A (R-32/R-125 50/50) → 2088; R-404A (R-125/R-143a/R-134a 44/52/4) → 3922; R-507A (R-125/R-143a 50/50) → 3985; R-513A (R-1234yf/R-134a 56/44) → 629; R-449A → 1396. Az első kettő megegyezik a mestervizsga-jegyzet értékeivel ([K] 5.1).

A hatósági tananyag egyik diagramján az R-404A mellett 3985 szerepel ([T] 7.3.2): ez az R-507A értéke ([S378] E.3), az R-404A-ra a számítás 3922-t ad.

CO₂-egyenérték a gyakorlatban

1. 2,5 · 2088 / 1000 = 5,22 t CO₂e
   → ≥ 5 t: kell, legalább 12 havonta
2. 2,5 · 675 / 1000 = 1,69 t CO₂e
   → < 5 t: az 5. cikk szerint nem kell
3. 12 · 3922 / 1000 = 47,06 t CO₂e
   → 5–50 t: legalább 12 havonta (jelzővel 24)
4. R-1234yf: II. melléklet 1. szakasz → küszöb kg-ban
   1,2 kg ≥ 1 kg → kell, legalább 12 havonta
   (CO₂-egyenérték: 1,2 · 0,501 / 1000 ≈ 0,0006 t)

14.7 A gázok részletes leírása

Ebben a pontban közegenként, egységes adatlapban veszed végig a gyakorlatban előforduló hűtőközegeket. Az adatlap sorai mindenhol ugyanazok: összetétel és csoport, biztonsági osztály ([S378] E.1–E.3), ODP és GWP (az (EU) 2024/573 szerint), normál forráspont ([S378]) és a forrásokban megadott olaj – az olajról mindig a gyártói előírás dönt. A biztonsági számadatokat (LFL, gyakorlati határérték) a 14.10. táblázat, a nyomásszinteket a 14.12. táblázat foglalja össze; ez utóbbi számított, tájékoztató érték, munkához a közeg gyártói táblázata vagy a műszer adatbázisa a mérvadó.

Áttekintés: nyomásszintek

14.12. táblázat. A gyakorlat fő közegeinek áttekintése. Osztály és normál forráspont: [S378] E.1–E.2; GWP: [EU]; nyomások: CoolProp 8.0.0 (keveréknél buborék / harmat; a palacknyomás keveréknél a buborékponti nyomásból számítva, mert a palackban a folyadék a névleges összetételű; 1,013 bar légköri nyomással).

14.7.1 R-32 (difluor-metán)

14.13. táblázat. Az R-32 adatlapja ([S378] E.1, [EU] I. melléklet, [K] 5.5).

Tulajdonságok. Színtelen, alacsony toxicitású, csekély mértékben éghető gáz: a hatósági tananyag szerint csak közvetlen tűz esetén gyullad meg, és nem robbanásveszélyes ([T] 2.4.3.6). Tiszta közeg, ezért nincs hőmérséklet-csúszása, gőz- és folyadékfázisban is tölthető ([T] 2.4.3.6, [K] 5.5). GWP-je kevesebb, mint az R-134a-é fele (675, illetve 1430). Volumetrikus hűtőteljesítménye nagyobb, mint az R-410A-é, nyomógáz-hőmérséklete viszont magasabb (14.2. táblázat).

Alkalmazás. Kereskedelmi és komfort légkondicionálás, hőszivattyúk; hűtőköri tulajdonságai alapján az R-410A kiváltója, a beszerelési és szervizelési mód hasonló ([T] 2.4.3.6). A mestervizsga-jegyzet példája szerint 55 °C-on a telítési nyomása 34,19 bar túlnyomás ([K] 5.5) – ehhez kell méretezni a nagynyomású oldalt.

Szerelés, kezelés. Mivel A2L osztályú, a helyiség méretétől függő töltetkorlát vonatkozik rá (14.9), és az éghető közegekre vonatkozó szerelési szabályokat kell alkalmazni (15.7). Mivel POE-olajjal dolgozik, amely erősen nedvszívó (14.10), a rendszert gondosan kell vákuumozni (15.9).

Szabályozási helyzet. A 3 kg-nál kevesebb töltetű osztott mono klímáknál 2025. január 1-jétől csak 750-nél kisebb GWP-jű közeg hozható forgalomba ([EU] IV. melléklet 9. a)) – ezt az R-32 teljesíti, az R-410A nem. A 150-es GWP-határt viszont az R-32 sem teljesíti ([T] 2.5.3.2).

14.7.2 R-410A

14.14. táblázat. Az R-410A adatlapja ([S378] E.2, [EU], [T] 2.4.3.5).

Tulajdonságok. Kifejezetten nagynyomású keverék; volumetrikus hőelvonása nagy, a hőcserélőkben nagy a hőátadási tényező, a csővezetékekben kicsi a nyomásesés ([T] 2.4.3.5, [R1] 3.8). Nem éghető, de tűz esetén lebomlik és egészségkárosító gázok keletkezhetnek; a levegőnél nehezebb ([T] 2.4.3.5).

Alkalmazás. Két évtizedig az új split klímák és hőszivattyúk jellemző közege volt; az R-22 legkedvezőbb kiváltó közegének bizonyult ([R1] 3.8). Csak új berendezésben alkalmazható, retrofit közegként nem ([R1] 3.8).

Kezelés. Zeotrop keverék, ezért folyadékfázisban töltjük, bár csúszása elhanyagolható (14.4). Kis csúszása miatt szivárgás után a javított berendezés utántölthető ([T] 6.1.11).

Szabályozási helyzet. GWP-je 2500 alatt van, ezért a 2026-tól érvényes, 2500-as GWP-jű közegekre vonatkozó szervizelési tilalom ([EU] 13. cikk (4)) nem érinti: meglévő klímák és hőszivattyúk szervizelhetők. Hűtőberendezésben viszont 2032-től csak regenerált vagy újrahasznosított R-410A használható szervizre ([EU] 13. cikk (5); 14.27. táblázat). Új, 3 kg-nál kevesebb töltetű osztott mono klímában viszont 2025 óta nem hozható forgalomba ([EU] IV. melléklet 9. a)). Kiváltója az R-32 ([T] 2.4.3.6).

14.7.3 R-134a (1,1,1,2-tetrafluor-etán)

14.15. táblázat. Az R-134a adatlapja ([S378] E.1, [EU], [R1] 3.3).

Tulajdonságok. Színtelen, enyhén éteres szagú, nem éghető, nem mérgező, kémiailag és termikusan stabil ([R1] 3.3, [T] 2.4.3.3). Szivárgásának kereséséhez műszer kell. Égéskor veszélyes bomlástermékek keletkezhetnek. Folyadékállapotban nagy a vízoldó képessége, ezért hatékony szűrőszárító kell (8.1) ([T] 2.4.3.3).

Alkalmazás. Az R-12 kiváltójaként kereskedelmi hűtők, kisebb fagyasztók, háztartási mélyhűtők, járműklímák és komfort klímák közege ([T] 2.4.3.3). Klímatartományban kiváló, normál hűtésben megfelelő, mélyhűtésben nem megfelelő ([R1] 3.3).

Olaj. A CFC-khez és HCFC-khez bevált ásványi és alkilbenzol olajokat az R-134a nem oldja; a helyhez kötött berendezésekben a poliolészter (POE), mobil klímákban a polialkilén-glikol (PAG) olaj vált be ([R1] 3.3). Mindkettő erősen nedvszívó (14.10).

Helyettesítés. Kis GWP-jű helyettesítői az R-1234yf (járműklíma), az R-1234ze(E) és az azeotrop R-513A ([T] 2.4.3.6, 7.3).

14.7.4 R-454B

14.16. táblázat. Az R-454B adatlapja ([S378] E.2, [EU]-számítás).

Tulajdonságok. Az R-32 és az R-1234yf keveréke; nyomásai kissé kisebbek az R-410A-énál, GWP-je annak kb. negyede. A2L osztályú, mint az R-32. Csúszása kicsi, de zeotrop keverék: folyadékfázisban kell tölteni (14.4), a túlhevítést a harmatponthoz kell mérni (2.4).

Alkalmazás. Nyomásszintje az R-410A-éhoz közeli, GWP-je annak kb. negyede; a forrásainkban alkalmazási és gyakorlati leírása nincs; a kezelésére a zeotrop keverékek (14.4) és az A2L közegek (14.9, 15.7) általános szabályai érvényesek.

14.7.5 R-1234yf (2,3,3,3-tetrafluor-prop-1-én)

14.17. táblázat. Az R-1234yf adatlapja ([S378] E.1, [EU] II. melléklet).

Tulajdonságok. Termodinamikai jellemzői hasonlítanak az R-134a-éra: nyomásai szinte azonosak, volumetrikus hűtőteljesítménye kb. 5 %-kal kisebb (14.2. táblázat). A légkörben gyorsan elbomlik, ezért GWP-je nagyon kicsi ([T] 2.4.3.6).

Alkalmazás. Az R-134a alacsony GWP-jű alternatívája elsősorban a járműklímákban; a HFO/HFC keverékek (R-454B, R-513A, R-449A) gyakori alapkomponense ([T] 2.4.3.6). Mérsékelt gyúlékonysága miatt töltetkorlátozás és szikramentes szerelvények vonatkoznak rá ([T] 6.1.11).

Szabályozási különlegesség. A HFO-k a rendelet II. mellékletében szerepelnek, ezért a szivárgásvizsgálati küszöbük 1 kg (14.d mintapélda).

14.7.6 R-290 (propán)

14.18. táblázat. Az R-290 adatlapja ([S378] E.1, [EU] VI. melléklet).

Tulajdonságok. Stabil, nem mérgező, a környezetet nem károsítja, viszont éghető és robbanásveszélyes ([T] 2.4.2). Termodinamikai tulajdonságai az R-22-éhez hasonlók: nyomásai különösen kis elpárolgási hőmérsékleten szinte azonosak vele (14.2. táblázat; [T] 2.4.2, [R1] 3.10). Nagy a párolgáshője (0 °C-on kb. 375 kJ/kg, számítva): egységnyi tömegű közeg sok hőt szállít.

Alkalmazás. Hőszivattyúk, légkondicionálók, kis háztartási hűtőberendezések, kereskedelmi hűtővitrinek ([T] 2.4.2). A Rabi-jegyzet szerint a +15…−40 °C-os elpárolgási tartományban kiváló közeg; nagyobb rendszerekben közvetítőközeges kialakításban, elkülönített gépházban alkalmazzák ([R1] 3.10). A hatósági tananyag a kisebb kereskedelmi egységekben 150 g-os töltetkorlátot említ ([T] 2.4.2); az MSZ EN 378-1 alapvető töltethatára (m₁) propánra éppen kb. 150 g (14.9).

Jogi helyzet. A propán a Klímagáz tv. szerint klímagáz ([KTV] 1. melléklet 5.3. pont), de nem F-gáz. A 150 g a hazai jogban is megjelenik, más értelemben: a szénhidrogénes hűtőkör üzemeltetője és tulajdonosa regisztrál a klímagáz-adatbázisban és éves felügyeleti díjat fizet, ha a hűtőkör legalább 150 g – lakáscélra használt helyiségben telepítettnél legalább 1 kg – klímagázt tartalmaz ([KTV] 5. § (6)). Ez nyilvántartási küszöb, nem biztonsági töltetkorlát; a részleteket a 14.11 pont adja.

Szerelés, kezelés. A3 osztályú: a gyújtóforrásokat ki kell zárni, a helyiségtől függő töltetkorlát szigorú (14.9), a szerelésre az éghető közegekre vonatkozó szabályok vonatkoznak (15.7). A lefejtés és a betöltés gyakorlatát a 16.2 és a 16.4 pont tárgyalja.

A szénhidrogénekhez való olajról a források eltérnek (14.10).

14.7.7 R-600a (izobután)

14.19. táblázat. Az R-600a adatlapja ([S378] E.1, [EU] VI. melléklet).

Tulajdonságok. Színtelen, enyhén édeskés szagú gáz; csak nagy tisztaságú izobután használható hűtőközegként. Nagy a párolgáshője, alacsony a kondenzációs nyomása – ez energiahatékony, halk működést tesz lehetővé ([T] 2.4.2). Fokozottan tűzveszélyes, a levegővel robbanó elegyet alkot. Figyeld meg: −20 °C-on a telítési nyomása kb. 0,7 bar abszolút, vagyis a szívóoldal a légkörinél kisebb nyomáson lehet. A légkörinél kisebb nyomású részek tömörtelenségén levegő juthat a rendszerbe, ami szénhidrogén közegnél robbanásveszélyt is okozhat ([T] 3.5.2.3).

Alkalmazás. Elsősorban háztartási hűtő- és fagyasztókészülékek ([T] 2.4.2). Ezekben a töltet a Rabi-jegyzet szerint mindössze 30–50 g; az átlagos konyha légterében csőtörés esetén is az alsó robbanási határ alatt marad. A szikraképző elemeket (termosztát, világításkapcsoló) a hűtőtéren kívül helyezik el, a kompresszort jelfogó helyett PTC-vel indítják ([R1] 3.10).

Javítás. A Rabi-jegyzet részletes biztonsági szabályokat ír le a háztartási készülékek javítására (gyújtóforrás kizárása, szellőztetés, mechanikus préskötés) ([R1] 3.10); a hatályos kötéstechnikát a 15.3, a lefejtést a 16.2 pont tárgyalja.

14.7.8 R-744 (szén-dioxid)

14.20. táblázat. Az R-744 adatlapja ([S378] E.1 és lábjegyzete).

Tulajdonságok. Nem gyúlékony, nem mérgező, olcsó, könnyen beszerezhető ([T] 2.4.1). Nagy a párolgáshője és a volumetrikus hőelvonása – a hatósági tananyag táblázata szerint kb. ötszöröse az R-404A-énak, a Rabi-jegyzet szerint az R-22-ének –, ezért kisebb csövek és kisebb szállítóteljesítményű kompresszor elég ([T] 2.4.1, [R1] 3.10). Hátrányai a rendkívül nagy nyomások és az alacsony kritikus hőmérséklet. Színtelen és szagtalan, a levegőnél nehezebb: kiömlése a helyiségek alsó részében fulladást okozhat ([T] 2.4.1, 7.6.9.1).

Transzkritikus üzem. A kritikus hőmérséklete kb. 31 °C, ezért meleg környezetben a hőleadás nem kondenzációval, hanem a kritikus nyomás felett, gázhűtőben történik (5.1). Ilyenkor a nagynyomású oldal nyomása a hatósági tananyag szerint kb. 80…110 bar, sűrítés után 120 bar is lehet ([T] 7.6.9.1–7.6.9.2). Hideg környezetben ugyanez a gép szubkritikusan, kondenzátorral dolgozik. Más megoldás a kaszkád rendszer, amelynek alsó fokozatában dolgozik a CO₂ ([T] 2.4.1, 7.6.9.3).

Különleges veszélyek.

• Leállási nyomás. Leállt gépben a CO₂ felmelegszik a környezet hőmérsékletére, és a nyomás a telítési nyomásig nő (20 °C-on kb. 57 bar abszolút). A berendezést ezért a leállási és a leolvasztási nyomásra is méretezni kell ([T] 7.6.9.1).
• Szárazjég, jégdugó. 5,18 bar abszolút nyomás alatt a CO₂ nem lehet folyadék. Ha folyékony CO₂ hirtelen kis nyomásra kerül, szilárd szárazjég keletkezik, amely eltömheti a vezetéket. Ezért a biztonsági szelepeknek közvetlenül a szabadba kell nyitniuk, különben a vezetékben jégdugó keletkezik ([T] 7.6.9.2).
• Tisztaság, anyagok. Hermetikus és félhermetikus kompresszorhoz csak 99,99 %-os tisztaságú, hűtőközeg minőségű CO₂ használható; a rendszer vízszennyeződésre nagyon érzékeny; a nagy nyomás miatt acél vagy rozsdamentes csövezés és nagyobb falvastagság kell ([T] 2.4.1).

Alkalmazás. Kereskedelmi hűtés, nagyáruházak központi hűtőrendszerei, járműklímák, transzkritikus hőszivattyúk használati melegvíz készítésére ([T] 2.4.1, [R1] 3.10).

14.7.9 R-717 (ammónia)

14.21. táblázat. Az R-717 adatlapja ([S378] E.1, [EU] VI. melléklet, [R1] 5.3).

Tulajdonságok. Kiváló hűtéstechnikai közeg: nagy a párolgáshője (0 °C-on kb. 1262 kJ/kg, az R-22-ének kb. hatszorosa), kicsi a fajtérfogata, kiváló a hőátadása, magas a kritikus hőmérséklete ([T] 2.4.1; számítás: CoolProp 8.0.0). Szúrós szagú, ezért szivárgása könnyen észlelhető – az érzékelési küszöb a Rabi-jegyzet szerint 3,5 mg/m³, jóval a veszélyes koncentráció alatt ([R1] 3.10). Könnyebb a levegőnél, gázömléskor felszáll ([T] 2.4.1).

Veszélyek. Nagyobb koncentrációban ingerli a nyálkahártyákat, megtámadja a szemet, a tüdőt, a bőrt; mérgező, vizes oldata lúgos és maró ([T] 2.4.1). A levegővel éghető elegyet alkot: alsó éghetőségi határa 0,116 kg/m³ ([S378] E.1), ez a Rabi-jegyzet szerinti kb. 15–30 térfogatszázalékos tartomány alsó széle ([R1] 3.10).

Szerkezeti anyagok. Az alumíniummal, az acéllal nem reagál, de a rezet és ötvözeteit víz jelenlétében megtámadja ([T] 2.4.1); a Rabi-jegyzet szerint a vörösréz és ötvözetei nem alkalmazhatók, a közeggel érintkező fémek acél, öntöttvas, alumínium ([R1] 3.10). Ezért ammóniás berendezésben nem használhatsz rézcsövet és rézötvözetű szerelvényt (lásd a 8.4 pont visszacsapó szelepeit is).

Olaj. A kenőanyagokat gyakorlatilag nem oldja, az olajnál kisebb sűrűségű: az olaj a rendszer alsó pontjain gyűlik össze. Hatásos olajleválasztó és az olaj rendszeres leeresztése kell (8.3) ([T] 2.4.1, [R1] 5.6). PAG-olajos ammóniás rendszerben a nedvességtartalomra nagyon szigorú határok vonatkoznak (a Rabi-jegyzet szerint ammónia legfeljebb 400 ppm, PAG-olaj legfeljebb 350 ppm) ([R1] 3.10).

Alkalmazás. Nagyteljesítményű ipari berendezések, hűtőházak, élelmiszer- és italipar, hőszivattyúk, nagy épületek központi légkondicionálása; az abszorpciós hűtőgépek fő közege ([T] 2.4.1). −10 °C alatti elpárolgásnál a nagy nyomóhőmérséklet miatt kétfokozatú sűrítés célszerű ([R1] 3.10) – ezt mutatja a 14.2. táblázat 100 °C körüli véghőmérséklete is.

14.7.10 További közegek a forrásokban

14.22. táblázat. További közegek ([S378] E.1–E.3; GWP: [EU] és a 14.c mintapélda számítási módja; jellemzés: [T] 2.4.3, 2.4.3.5, 2.4.3.6, 7.3; [R1] 3.10). A régi közegeknél (R-12, R-22) GWP helyett az ODP-t tüntettük fel; GWP-jük az [S378] szerint 10 900, illetve 1810.

14.8 A halmazállapot-változás a telítési táblázat alapján – mintapélda

A 2.3 pontban láttad: ha a közegben folyadék és gőz egyszerre van jelen, a nyomás és a hőmérséklet között egyértelmű összefüggés áll fenn. Ebből a szerelő két kérdésre kap választ: milyen halmazállapotú a közeg egy adott ponton, és mekkora nyomás várható egy adott hőmérsékleten (például a palackban). Telítési adatokat négy közegre öt kelvines lépésközzel a 2.2. táblázat, a fő közegekre 0 °C-on és 40 °C-on a 14.12. táblázat ad; munkához a közeg gyártói táblázata vagy a műszer adatbázisa a mérvadó. (Hogy mennyi hőt szállít a halmazállapot-változás, azt a 2.2 pont és a 14.1 pont ammóniás példája mutatja.)

Milyen halmazállapotú a közeg?

1. Mérd a nyomást; abszolút nyomás: p_abs = p_t + 1 bar.
2. Keresd ki a telítési hőmérsékletet (t_s) a táblázatból
   (zeotrop keveréknél gőz oldalon a harmatpont,
   folyadék oldalon a buborékpont).
3. Mérd a cső hőmérsékletét (t), és vesd össze:
   t > t_s → túlhevített gőz (különbség: túlhevítés)
   t < t_s → utóhűtött folyadék (különbség: utóhűtés)
   t ≈ t_s → telített: folyadék és gőz együtt; a gőz-
             tartalom p-ből és t-ből nem állapítható meg.

1. p_abs = 10,0 bar → t_s ≈ 6,6 °C; 25 > 6,6
   → túlhevített gőz, túlhevítés ≈ 18 K
2. p_abs = 28,0 bar → t_s ≈ 45,1 °C; 40 < 45,1
   → utóhűtött folyadék, utóhűtés ≈ 5 K
3. p_abs = 28,0 bar → t_s ≈ 45,1 °C; 46 > 45,1
   → (enyhén) túlhevített gőz

Mekkora nyomás van a palackban?

A palackban a hűtőközeg folyadéka és gőze együtt van. Ha a palack hőmérséklete kiegyenlítődött a környezetével, a nyomás a telítési nyomás – függetlenül attól, mennyi közeg van benne ([R1] 3.11). Egy félig és egy majdnem üres R-32-es palack 20 °C-on ugyanúgy kb. 13,7 bar túlnyomást mutat. Ebből két következtetés adódik:

• A manométer nem mutatja a palack töltöttségét – azt mérlegeléssel lehet megállapítani (16.3).
• A palack nyomása a hőmérséklettel gyorsan nő. Ezért nem szabad a palackot napon vagy hőforrás mellett tárolni (14.12).

Zeotrop keveréknél a palackban lévő folyadék a névleges összetételű, ezért a palack nyomása a buborékponti telítési nyomás; a 14.12. táblázat palacknyomás-oszlopa ezzel számol.

p_abs = 4,4 + 1 = 5,4 bar
telítési nyomás 17,8 °C-on (CoolProp 8.0.0):
   R-134a   5,34 bar     R-12      5,32 bar
   R-1234yf 5,55 bar     R-513A    5,75 bar

14.9 Töltetkorlát az ISO 5149 / EN 378 szerint – mintapélda

Ha a hűtőkörből a teljes töltet egy helyiségbe szivárog, a közeg összekeveredik a helyiség levegőjével. A töltetkorlát azt biztosítja, hogy a kialakuló koncentráció se mérgezési, se fulladási, se gyulladási veszélyt ne okozzon. Éghető közegnél a döntő jellemző az alsó éghetőségi határ (LFL), nem éghető közegnél a gyakorlati határérték, illetve az ATEL/ODL (14.5, 14.10. táblázat).

A számítás menete

Az MSZ EN 378-1 szerint a töltetkorlátot két szálon kell meghatározni – mérgezőség és éghetőség alapján –, és a kisebbik érvényes ([S378] C.1):

1. Hozzáférési kategória (a, b, c) és
   elhelyezési osztály (I–IV) meghatározása.
2. Mérgezőség szerinti korlát (A vagy B osztály;
   ATEL/ODL vagy gyakorlati határ).
3. Éghetőség szerinti korlát (2L, 2, 3 osztály; LFL);
   az 1-es osztálynál nem kell.
4. A két korlát közül a kisebbik az érvényes.

A hozzáférési kategória azt fejezi ki, kik tartózkodnak a helyiségben: a – általános hozzáférés (például lakás, iskola, szálloda, étterem, szupermarket), b – felügyelt hozzáférés (iroda, laboratórium, általános munkahely), c – engedélyhez kötött hozzáférés (üzem, hűtőház); ha több kategória is illik, a szigorúbb érvényes ([S378] 5.1, 4. táblázat). Az elhelyezési osztály a hűtőközeget tartalmazó részek helyét írja le: I. – a berendezés a tartózkodási térben van (például a split klíma beltéri egysége); II. – csak a kompresszor van gépteremben vagy szabadban; III. – minden közegtartalmú rész gépteremben vagy szabadban; IV. – szellőztetett burkolatban ([S378] 5.3). Az éghető közegű rendszerek szerelési szabályait a 15.7 pont tárgyalja.

Sapkatényezők: m₁, m₂, m₃

Az éghető közegek töltetkorlátját a szabvány az LFL-hez kötött „sapkatényezőkkel” határolja ([S378] C.1):

14.23. táblázat. Sapkatényezők néhány éghető közegre (LFL: [S378] E.1–E.2; számítás a C.1 szerinti szorzókkal).

Komfortklíma és hőszivattyú a tartózkodási térben

Klíma- és hőszivattyú-berendezéseknél, amelyeknek hűtőközeget tartalmazó része a tartózkodási térben van, a szabvány külön képletet ad ([S378] C.2.1). Akkor kell alkalmazni, ha a töltet 2L osztályú közegnél nagyobb, mint 1,5 · m₁, a 2-es és 3-as osztálynál nagyobb, mint m₁:

m_max = 2,5 · LFL^(5/4) · h₀ · A^(1/2)
        (a helyiségben megengedett legnagyobb töltet, kg)
A_min = [ m / (2,5 · LFL^(5/4) · h₀) ]²
        (a szükséges legkisebb alapterület, m²)

LFL  alsó éghetőségi határ, kg/m³ (E melléklet)
m    a rendszer töltete, kg
A    a helyiség alapterülete, m²
h₀   magassági tényező: padló 0,6 · ablak 1,0
     fal 1,8 · mennyezet 2,2

A képlet csak 42 g/mol-nál nagyobb moláris tömegű közegre érvényes ([S378] C.2.1) – a klímákban használt R-32 (52 g/mol), R-454B, R-1234yf és R-290 (44 g/mol) esetén ez teljesül ([S378] E.1–E.2).

Miért számít a felszerelési magasság? A kiszivárgó, levegőnél nehezebb közeg lefelé áramlik. Ha a beltéri egység a mennyezeten van, a gáz a helyiség levegőjével elkeveredve ér a padlóig; ha a padlón áll, azonnal ott dúsul fel, ahol meggyulladhat. Ezért a magasabbra szerelt egységhez kisebb alapterület is elég.

a) m₁ = 4 · 0,307 = 1,228 kg; 1,5 · m₁ = 1,842 kg
   2,5 kg > 1,842 kg → kell a számítás
   LFL^(5/4) = 0,307^1,25 = 0,2285
b) fal:   2,5 · 0,2285 · 1,8 = 1,028
          A_min = (2,5 / 1,028)² = 5,91 m²
   padló: 2,5 · 0,2285 · 0,6 = 0,3428
          A_min = (2,5 / 0,3428)² = 53,2 m²
c) m_max = 1,028 · √20 = 1,028 · 4,472 = 4,60 kg
   → a 2,5 kg megengedett

Az MSZ EN 378-1 saját kidolgozott példája propánnal számol: 300 g R-290 töltetű klímaberendezéshez (m₁ = 152 g-nál több, tehát kell a számítás) a legkisebb alapterület padlón álló egységnél 142,1 m², ablakba szereltnél 51,2 m², falra szereltnél 15,8 m², mennyezetinél 10,6 m² ([S378] H.1). Ugyanaz a töltet tehát propánnal sokkal nagyobb helyiséget kíván, mint R-32-vel – az A3 közeg LFL-je kb. nyolcadannyi.

14.10 Hűtőgépolajok: ásványi, alkilbenzol, POE, PAG; összeférhetőség, nedvességfelvétel

Az olaj szerepe

A hűtőkörfolyamathoz elvileg csak hűtőközeg kellene – az olajra a kompresszor miatt van szükség. A Rabi-jegyzet „szükséges rossznak” nevezi ([R1] 5.4). Az olaj ken, részt vesz a tömítésben és a kompresszor hűtésében, egyes szabályozóelemek működtetésében is ([T] 2.7.3, [R1] 5). A kompresszorból a közeg óhatatlanul olajat ragad magával (olajelhordás); ezt az olajat vissza kell juttatni, különben olajhiány és kenési zavar lép fel. Az olajelhordást, a felhabzást és az olajvisszavezetés megoldásait a 4.8 pont tárgyalja, az olajleválasztót a 8.3 pont.

A hűtőgépolajjal szemben támasztott követelmények ([R1] 5, [T] 2.7):

• kémiailag stabil legyen a legnagyobb nyomáson és hőmérsékleten is;
• ne támadja meg a szerkezeti anyagokat;
• megfelelően oldódjon a hűtőközegben, de ne rontsa annak tulajdonságait;
• ne legyen hajlamos a felhabzásra;
• ne tartalmazzon vizet, savat, ásványi sókat; legyen világos és tiszta;
• változó üzemi körülmények között is jól kenjen.

Viszkozitás és egyéb jellemzők

A viszkozitást úgy kell megválasztani, hogy az olaj a rendszer leghidegebb pontján is elég híg maradjon a visszajutáshoz, a kompresszorban pedig elég sűrű a kenéshez. A mestervizsga-jegyzet szerinti szokásos értékeket a 4.6. táblázat mutatja (mélyhűtéshez hígabb, klímához és csavarkompresszorhoz sűrűbb olaj).

Az olaj állapotáról az érzékszervi jellemzők is árulkodnak ([T] 2.7.1):

• szín: a jó olaj tiszta, átlátszó, halványsárga; ha barnás, vöröses vagy zavaros, az elhasználódásra vagy károsodásra utal;
• szag: enyhe olajszag; ha szúrós vagy műanyagszagú, az hibát jelez;
• savszám: a szabad savtartalom mértéke – a savak a motortekercs szigetelését veszélyeztetik; a helyszínen elszíneződő indikátorokkal vizsgálható ([R1] 5);
• lobbanáspont, dermedéspont, hamutartalom – laborjellemzők.

Az olajok fajtái

14.24. táblázat. A hűtőgépolajok fajtái ([T] 2.7.2, [K] 6, [R1] 5).

Oldhatóság és keveredési hézag

A közeg és az olaj viszonya háromféle lehet ([R1] 5.4):

• teljes oldhatóság: minden arányban és a teljes hőmérséklet-tartományban oldat képződik (például R-12 és ásványi olaj, R-134a és észterolaj);
• részleges oldhatóság: csak bizonyos arányokban és hőmérsékleteken;
• oldhatatlanság: gyakorlatilag nem oldódnak, sűrűség szerint rétegződnek (az ammónia és az ásványi olaj ehhez áll közel).

Az olajat oldó közegeknél az olaj a közeggel együtt kering, és „magától” visszatér a kompresszorba – ezért ezek felügyelet nélküli kis berendezésekhez jók. Az olajat nem oldó közegeknél (elsősorban ammóniánál) az olajat a kompresszor után le kell választani és külön kell visszavezetni ([T] 2.7.3, [R1] 5.5–5.6).

A Rabi-jegyzet példája: az R-22 és egy VG46 jelű olaj kritikus oldási hőmérséklete kb. +4 °C; ennél melegebb helyen (például a folyadékgyűjtőben) nem válnak szét, hidegebb helyen igen ([R1] 5.4). Az olaj viszkozitását ezért úgy választják meg, hogy a rendszer leghidegebb és legmelegebb pontján se lépjen fel keveredési hézag ([K] 6.2).

Az olajban oldott közeg az elpárologtatóban nem párolog el teljesen: hideg, közeget is tartalmazó olajcseppek jutnak a szívóvezetékbe, a közeg pedig a kompresszorban párolog el, rontva a szállítási fokot. Ezt a hátrányt a belső hőcserélő csökkenti (8.6) ([R1] 5.7, [T] 2.7.3).

Nedvességfelvétel – a szintetikus olajok gyenge pontja

Az ásványi olajok víztartalma és nedvszívó képessége kicsi; a szintetikus – különösen a POE és a PAG – olajok erősen higroszkóposak: levegővel érintkezve víztartalmuk gyakran káros mértékig megnő ([T] 2.7.1). A PAG nedvszívó képessége a Rabi-jegyzet szerint legalább egy nagyságrenddel nagyobb a POE-énál ([R1] 5.2).

Hogy mennyi víz megengedett, arra a források eltérő értéket adnak: a Rabi-jegyzet szerint az észterolajban 100 ppm-ig (ásványi olajban 30 ppm-ig) ([R1] 5.2), egy gyártói műszaki kiadvány szerint 50 ppm alatt kell maradnia ([RK24] 2.6). A mérvadó az olaj gyártójának adatlapja.

A POE- és PAG-olaj kezelése ([R1] 5.2, [T] 2.5.1.2):
1. Csak fémkannában, hermetikusan lezárva tárold;
   műanyag kannában nem: a pára átdiffundál rajta.
2. A betöltendő mennyiséghez igazodó, kis kiszerelést
   vegyél; a felbontott maradék olaj alkalmatlanná
   válhat a további felhasználásra.
3. A kannát közvetlenül a betöltés előtt nyisd fel;
   töltsd gyorsan, kis felületen érintkezve a levegővel.
4. Nagyobb kannánál a maradék olaj fölötti légteret
   öblítsd ki száraz nitrogénnel, és zárd le a kannát.
5. A rendszert ne hagyd nyitva; szerelés után
   alaposan vákuumozz (15.9).

Az olaj és a közeg párosítását a kompresszor gyártója határozza meg; a gyártó hozzájárulása nélkül soha nem szabad megváltoztatni ([R1] 5.6). Közegváltáskor az olajat is cserélni kell, mert a régi olajban oldott közeg megváltoztathatja az új közeg összetételét és tulajdonságait ([T] 7.3.2.1). Az olajcsere és a savteszt gyakorlatát a 16.6 pont tárgyalja.

14.11 Környezetvédelmi és szabályozási előírások részletesen

A szabályozás rétegei

• Uniós szint. Az (EU) 2024/573 rendelet a fluortartalmú üvegházhatású gázokról (röviden: F-gáz rendelet) 2024 februárjában jelent meg, és hatályon kívül helyezte a korábbi 517/2014/EU rendeletet ([EU] fejléc). Közvetlenül alkalmazandó, tehát nem kell hazai jogba átültetni. Az ózonréteget lebontó anyagokról külön uniós rendelet szól, a hazai rendelet az (EU) 2024/590 rendeletre hivatkozik ([J458] 27. §).
• Hazai szint. A 2024. évi LXXXVII. törvény a klímagázokról (Klímagáz tv., [KTV]) a keret; a végrehajtás részleteit a 458/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza, amely 2025. március 1-jén lépett hatályba ([J458] 36. §); a képesítési szabályokat külön miniszteri rendelet határozza meg ([J458] 34. §). A hazai szabályozás a klímagáz fogalmat használja, amely a fluortartalmú üvegházhatású gázokon túl a szén-dioxidra, az ammóniára és a szénhidrogénekre is kiterjed ([KTV] 1. melléklet).
• Hatóság. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság, amely egységes klímagáz-adatbázist üzemeltet ([J458] 3. §, 8. §).

Az uniós F-gáz rendelet kötelezettségei

Kibocsátás tilalma és szivárgásmegelőzés (4. cikk). Tilos F-gázt szándékosan a légkörbe engedni, ha ez a rendeltetésszerű használathoz műszakilag nem szükséges. Az üzemeltetőknek minden műszakilag és gazdaságilag megvalósítható intézkedést meg kell tenniük a szivárgás minimalizálására. Ha szivárgást észlelnek, a berendezést késedelem nélkül meg kell javítani, és a javítás hatékonyságát legkorábban 24 órás üzem után, de legkésőbb egy hónapon belül képesített személynek ellenőriznie kell ([EU] 4. cikk (1), (3), (5)).

Szivárgásvizsgálat (5. cikk). Az üzemeltető köteles rendszeres szivárgásvizsgálatot végeztetni, ha a berendezés legalább 5 t CO₂-egyenértéknyi I. mellékletbeli gázt (HFC), vagy legalább 1 kg II. melléklet 1. szakasza szerinti gázt (HFO) tartalmaz ([EU] 5. cikk (1)).

14.25. táblázat. A szivárgásvizsgálat gyakorisága ([EU] 5. cikk (1) és (6)). A CO₂-egyenérték számítását a 14.6 pont mutatja be.

Kivételek ([EU] 5. cikk (1)):

• a hermetikusan zárt, ilyenként címkézett berendezés nem vizsgálatköteles, ha 10 t CO₂-egyenértéknél kevesebb HFC-t, illetve 2 kg-nál kevesebb HFO-t tartalmaz; lakóépületbe telepített hermetikusan zárt berendezésnél a határ 3 kg;
• a hermetikusan zárt berendezésben a gyártó telephelyén minden gáztartalmú alkatrészt hegesztéssel, keményforrasztással vagy hasonló tartós kötéssel tesznek gáztömörré ([EU] 3. cikk 9. pont). A helyszínen összeszerelt split klíma ezért nem hermetikusan zárt.

Az 500 t CO₂-egyenérték (HFO-nál 100 kg) feletti helyhez kötött hűtő-, klíma- és hőszivattyú-berendezésre szivárgásészlelő rendszert kell szerelni, és azt legalább 12 havonta ellenőrizni kell ([EU] 6. cikk).

Nyilvántartás (7. cikk). A vizsgálatköteles berendezésekről nyilvántartás kell: a töltet mennyisége és fajtája, a hozzáadott és a visszanyert mennyiség, a beavatkozást végző vállalkozás és személy adatai, a vizsgálatok időpontja és eredménye. Ha a nyilvántartás nem a hatósági adatbázisban van, az üzemeltetőnek és a szervizvállalkozásnak legalább 5 évig meg kell őriznie ([EU] 7. cikk). Magyarországon ez az adatbázis vezetése (19.3).

Visszanyerés (8. cikk). Az F-gázt a berendezésből vissza kell nyerni, és újrahasznosítani, regenerálni vagy ártalmatlanítani kell; a visszanyerést képesített személy végzi. A visszanyert gáz csak újrahasznosítás vagy regenerálás után tölthető be berendezésbe, és a tartály ártalmatlanítása előtt a maradék gázt is vissza kell nyerni ([EU] 8. cikk (1), (6), (7)). A lefejtés gyakorlatát a 16. fejezet tárgyalja.

Képesítés (10. cikk). Képesítés kell a telepítéshez, a karbantartáshoz, szervizeléshez, javításhoz, a használaton kívül helyezéshez, a szivárgásvizsgálathoz és a visszanyeréshez – adott esetben a természetes hűtőközegekkel végzett tevékenységre is. A képzésnek ki kell terjednie a tűzveszélyes, mérgező vagy nagy nyomáson üzemelő berendezések biztonságos kezelésére és az energiahatékonyságra is. A képesített személyeknek legalább hétévente továbbképzésen kell részt venniük, vagy újra el kell végezniük az értékelést ([EU] 10. cikk (1), (5), (9)).

Forgalmazás korlátai (11. cikk).

• F-gázt telepítés, szerviz céljára csak képesített személy, illetve képesített személyt alkalmazó vállalkozás vásárolhat ([EU] 11. cikk (6)); a hazai rendelet szerint klímagázt csak jogosult vállalkozás vásárolhat vagy értékesíthet ([J458] 18. §).
• F-gázzal töltött, nem hermetikusan zárt berendezés (például split klíma) végfelhasználónak csak akkor adható el, ha bizonyított, hogy képesített vállalkozás fogja telepíteni ([EU] 11. cikk (7)).
• Nem utántölthető (eldobható) F-gáz-tartály behozatala, értékesítése, felhasználása tilos ([EU] 11. cikk (3)); lásd 14.12.

Forgalomba hozatali tilalmak (IV. melléklet). A rendelet IV. melléklete a forgalomba hozatalt – az első piacra vitelt – tiltja, nem a már telepített berendezések üzemeltetését. A tilalmak alól kivétel lehet, ha a helyszíni biztonsági előírások ezt szükségessé teszik. A legfontosabb tételek a klíma- és hőszivattyú-szerelő számára:

14.26. táblázat. Válogatás az (EU) 2024/573 IV. mellékletének tilalmaiból ([EU] IV. melléklet 4., 6., 7., 8. és 9. pont). A 9. pont további két sorát (≤ 12 kW osztott rendszerek 2029-es és > 12 kW osztott rendszerek 2033-as határideje) nem vettük fel: a hivatalos magyar szöveg e pontjaihoz 2025-ben helyesbítés jelent meg, amely forrásaink szerint a 9. f) pont GWP-határát érinti (750 helyett 150); a 9. c) pont helyesbítését forrásaink nem igazolják. Ezeket a helyesbített, hatályos szövegből ellenőrizd.

Szervizelési tilalmak (13. cikk). Ezek már a meglévő berendezésekre vonatkoznak:

14.27. táblázat. Az F-gázok szervizcélú felhasználásának korlátozása ([EU] 13. cikk (3)–(5)). A −50 °C alatti hűtésre tervezett berendezésekre a hűtőberendezésekre vonatkozó tilalmak nem vonatkoznak.

A javításhoz szükséges alkatrészek a tilalom után is forgalomba hozhatók, ha a javítás nem növeli a berendezés teljesítményét, a töltet mennyiségét, és nem jár nagyobb GWP-jű közegre való átállással ([EU] 11. cikk (1)).

Címkézés (12. cikk). Az F-gázt tartalmazó berendezésen jól olvasható, eltávolíthatatlan címkén fel kell tüntetni, hogy F-gázt tartalmaz, a gáz ipari megnevezését, a mennyiségét tömegben és CO₂-egyenértékben, valamint a GWP-jét; adott esetben azt is, hogy hermetikusan zárt. A címke a töltő- vagy visszanyerő csatlakozó mellett, vagy a gázt tartalmazó részen legyen. Ha a gázt kicserélik, a berendezést új adatokkal újra kell címkézni ([EU] 12. cikk (3)–(4)).

A hazai szabályozás: képesítés, adatbázis, telepítési tanúsítvány

Ki végezhet klímagázos munkát? Természetes személy klímagázt tartalmazó berendezést telepíteni, beüzemelni, szervizelni, karbantartani, javítani, használaton kívül helyezni, szivárgásvizsgálni, valamint klímagázt visszanyerni csak megfelelő képesítéssel, az adatbázisban való regisztráció után, képesített vállalkozás alkalmazottjaként végezhet ([J458] 33. §). A személyzeti képesítés a megszerzésétől számított 5 évig érvényes ([J458] 34. § (4)). A korábbi, 517/2014/EU rendelet szerint kiadott igazolások lejáratukig, de legalább 2027. december 31-ig érvényesek, legfeljebb 2029. március 12-ig ([J458] 37. § (2)).

14.28. táblázat. A hazai képesítési kategóriák ([J458] 1. melléklet 1. pont). Az „Uniós megfelelő” oszlop a melléklet E oszlopát közli: azokat az uniós kategóriákat, amelyeknek tartalmát a hazai kategória részben vagy egészben magában foglalja; az uniós kategóriákat az (EU) 2024/2215 végrehajtási rendelet határozza meg.

Szénhidrogénes berendezés. A propán, az izobután és a propén klímagáz ([KTV] 1. melléklet 5. pont), ezért a rájuk vonatkozó munka is képesítéshez kötött ([KTV] 4. § (3)). A melléklet sorai szó szerint mást neveznek meg: a H–I. sor a „klímagázokat tartalmazó”, a H–II. sor kifejezetten a „fluortartalmú üvegházhatású gázokat és szénhidrogéneket tartalmazó” berendezéseket, a H–IV. sor csak az (EU) 2024/573 I. melléklete és II. melléklet 1. szakasza szerinti F-gázt tartalmazókat ([J458] 1. melléklet). Hogy egy szénhidrogénes gépen végzett konkrét munkára melyik kategória jogosít, azt a rendelet szövege nem dönti el egyértelműen – ez hatósági értelmezés kérdése; munka előtt nézd meg a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság tájékoztatóját.

Szivárgásvizsgálat és jegyzőkönyv. A szivárgásvizsgálatot csak képesített személy végezheti, képesített vállalkozás alkalmazottjaként. Ha szivárgást észlel, a szivárgásészlelési jegyzőkönyvet 8 napon belül fel kell töltenie az adatbázisba; ha ezt elmulasztja, az üzemeltető 15 napon belül köteles bejelenteni ([J458] 24. §). Minden képesítéshez kötött tevékenység akkor számít elvégzettnek, amikor az elektronikus jegyzőkönyvet az adatbázisban rögzítették ([J458] 26. § (2)).

Visszanyert gáz. A visszanyert F-gázt a birtokba vételtől számított két éven belül értékesíteni vagy regenerálásra, ártalmatlanításra át kell adni; a hulladékká vált visszanyert F-gáz veszélyes hulladék ([J458] 25. § (4)–(5)).

Telepítési tanúsítvány. Telepítési tanúsítvány-köteles minden klímagázt tartalmazó, helyhez kötött hűtőkör, kivéve a háztartási hűtő- és fagyasztógépeket, mosó- és szárítógépeket, a hordozható klímákat, az automatákat és a háztartási hőszivattyús HMV-termelő egységeket ([J458] 28. § (1)). Mivel a propán, a szén-dioxid és az ammónia is klímagáz, ez a szabály a természetes közeges hűtőkörökre is vonatkozik ([KTV] 1. melléklet). Ilyen berendezést csak akkor lehet eladni, ha a telepíttető írásban nyilatkozik, hogy a telepítést és a beüzemelést képesített vállalkozás képesített alkalmazottjával végezteti; a telepítő a tanúsítványt legkésőbb 8 napon belül kitölti az adatbázisban ([J458] 28. § (5), (7)). Tájékoztatnia kell a telepíttetőt arról is, hogy a berendezés szivárgásvizsgálat-köteles-e, és fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes közeg esetén erről a tényről is ([J458] 28. § (8)). A tanúsítvány tartalmát és a dokumentálást a 19.3 pont tárgyalja.

Természetes közegek a Klímagáz tv.-ben. A törvény a nem fluortartalmú klímagázokra saját kötelezettségeket ír elő:

14.29. táblázat. A természetes közeges hűtőkörök hazai kötelezettségei ([KTV] 5. § (4)–(6), 10. § (3)).

Klímagázt tartalmazó alkalmazás szivárgásvizsgálatát – szénhidrogénesét is – kizárólag képesítéssel rendelkező vállalkozás végezheti ([KTV] 10. § (4)). Az általános szivárgásvizsgálati gyakoriságot a törvény csak az F-gázokra (az uniós rendeletre utalva) és az ózonlebontó anyagokra rendezi ([KTV] 10. § (1)–(2)); a 14.25. táblázat tehát a természetes közegekre nem alkalmazható.

Technológiai követelmények. A 458/2024. Korm. rendelet 2. melléklete a mindennapi munkára is előírásokat ad: új vagy javított hűtőkört csak sikeres tömörségi nyomáspróba, szakszerű vákuumozás és közvetlen szivárgásellenőrzés után szabad feltölteni és üzembe helyezni; szivárgás miatti utántöltés csak javítás és szivárgásvizsgálat után végezhető; a hűtőkör megbontása előtt a töltetet az atmoszférikus nyomás eléréséig vissza kell nyerni, a megnyitott részeket gáztömören le kell zárni ([J458] 2. melléklet). Ezek gyakorlatát a 15.8–15.11 és a 16.2 pont mutatja be.

A jogszabályok megsértése klímavédelmi bírsággal jár; a képesítés nélkül végzett tevékenység bírsága a jogszabály szerint több millió forint is lehet ([J458] 4. melléklet).

14.12 Palackok: jelölés, kezelés, hatósági vizsgálat

Palackfajták

A hűtőközegeket többször tölthető acél- vagy alumíniumpalackokban hozzák forgalomba ([RF]). Az eldobható („egyutas”) palack nem használható, mert eldobásakor a maradék gáz a légkörbe juthat ([S5149] 6.5.2.3); az F-gázok nem utántölthető tartályainak behozatala, értékesítése és felhasználása tilos, csak ártalmatlanítás céljából tárolhatók és szállíthatók ([EU] 11. cikk (3)). A hazai rendelet szerint a képesített vállalkozásnak a birtokába került nem utántölthető tartályt egy éven belül át kell adnia ártalmatlanításra ([J458] 17. § (3)).

Üzembe helyezésnél jól használhatók a kétszelepes, búvárcsöves palackok: az egyik szelep a palack aljáig érő búvárcsőhöz csatlakozik, ezen folyadék vehető ki; a másik a gőztérhez kapcsolódik. A mestervizsgára felkészítő jegyzet szerint a folyadékszelep jellemzően kék, a gőzszelep piros ([RF]); a szelepek feliratát mindig ellenőrizd.

Jelölés: a címke azonosít, nem a szín

A palackot csak az adott hűtőközegre alkalmas tartályba szabad tölteni, és egyértelműen meg kell jelölni, melyik közeget tartalmazza ([S5149] 6.5.2.2). Az F-gázt tartalmazó tartály címkéjén szerepel, hogy F-gázt tartalmaz, a gáz ipari megnevezése, a mennyisége tömegben és CO₂-egyenértékben és a GWP-je ([EU] 12. cikk (1), (3)). A regenerált vagy újrahasznosított gázt tartalmazó tartályt ennek feltüntetésével kell címkézni ([EU] 12. cikk (7)). Szállításkor a hűtőközeg veszélyes áru: az ADR szerinti 2. veszélyességi osztályba tartozik, és UN-számmal azonosítják (például az R-134a: UN 3159) ([T] 8.2).

Visszanyert közeg palackja. A visszanyert közeget tartalmazó palackot külön meg kell jelölni a különleges állapotra utaló felirattal (például „R-407C – visszanyert, vizsgálat előtt ne használd”) ([S5149] 6.5.2.2). A lefejtéshez és a hulladékkal végzett munkához célszerű külön, erre rendszeresített palackot és tömlőt használni, hogy egy későbbi munkánál ne szennyezz be jól működő rendszert ([T] 8.4). Különböző közegeket nem szabad keverni, és ismeretlen vagy más közeget tartalmazó palackba nem szabad tölteni ([S5149] 6.5.2.5); a már összekevert közeg újrahasznosítása lehetetlenné válhat ([RF]).

Hatósági vizsgálat és a palack állapota

A palackot csak érvényes hatósági vizsgálattal szabad használni: ez az utolsó hatósági vizsgálattól számított 10 év. Ellenőrizni kell a palackon a nyomáspróba értékét és a hatósági jelet; a palack próbanyomásának nagyobbnak kell lennie, mint a lefejtendő közegre vonatkozó próbanyomásnak. A jelölések csak sértetlenül és jól láthatóan fogadhatók el ([T] 8.4).

Sérült palackot tilos használni. A hatósági tananyag példái szerint sérültnek kell tekinteni a legalább egy méter magasból kemény talajra esett palackot, és azt is, amelyen éles sérülés vagy horpadás látható. Átalakított palackot – például szabálytalanul átalakított eldobható palackot – semmilyen célra nem szabad használni ([T] 8.4). Használat előtt meg kell győződni a palack gáztömörségéről és a szerelvények épségéről.

Töltés: soha ne töltsd túl

A túltöltött palackban már kis hőmérséklet-emelkedés is jelentős nyomásnövekedést okoz, a szelep kinyílhat, a palást megrepedhet ([T] 8.4). Az MSZ EN ISO 5149-4 szerint a tartályt nem szabad túltölteni; olaj–közeg keveréknél – amilyen a lefejtett közeg – a hasznos térfogatot csökkenteni kell, és a töltést tömegre, mérlegen kell ellenőrizni ([S5149] 6.5.2.4). A hatósági tananyag a megengedett töltetet a palack űrtartalmából, a közeg ADR szerinti töltési együtthatójából és egy 0,8-es szorzóból számolja ([T] 8.4). A palack-töltési korlát számítását a 16.3 pont mutatja be.

Szállítás, tárolás, melegítés

14.30. táblázat. A palackok szállítása és tárolása ([T] 8.4, [S5149] C.2–C.3). A munkavédelmi szempontokat a 12.5 pont tárgyalja.

Átfejtéskor szükség lehet a leürítendő palack melegítésére. A források eltérő határt adnak: a mestervizsgára felkészítő jegyzet szerint legfeljebb 45 °C-ra szabad melegíteni (meleg vizes edényben vagy hőmérséklet-határolt fűtőövvel) ([RF]), az MSZ EN ISO 5149-4 tájékoztató melléklete legfeljebb 55 °C-ra beállított termosztátos fűtőpaplant ír ([S5149] C.2.13). Nyílt láng, sugárzó fűtőtest vagy közvetlen érintkezéses fűtés tilos ([S5149] C.2.13). Ha bizonytalan vagy, a szigorúbb, 45 °C-os határt tartsd.

Összefoglalás

• A hűtőközeggel szemben hűtéstechnikai, kémiai, egészségügyi, környezeti és gazdasági követelmények állnak; ideális közeg nincs, a mai közegek éghetők, mérgezők vagy nagy nyomásúak lehetnek.
• Az R-szám halogénezett szénhidrogénnél jobbról: F-atomok, H + 1, C − 1 (+90 szabály); négyjegyű szám kettős kötést jelez; 400-as zeotrop, 500-as azeotrop keverék, 600-as egyéb szerves, 700-as szervetlen (700 + moláris tömeg).
• Csoportok: CFC (tiltott), HCFC (kivezetve), HFC (korlátozott), HFO és HFC/HFO keverékek, természetes közegek (R-290, R-600a, R-717, R-744).
• Zeotrop keveréket folyadékfázisban töltünk; szivárgáskor összetétele változhat; a túlhevítést harmatponthoz, az utóhűtést buborékponthoz mérjük.
• Biztonsági osztály: betű = mérgezőség (A, B), szám = éghetőség (1, 2L, 2, 3). Az A1 sem ártalmatlan: a legtöbb közeg nehezebb a levegőnél, fulladást okozhat; az ammónia könnyebb.
• CO₂-egyenérték = töltet [kg] × GWP / 1000; a GWP-t az (EU) 2024/573 mellékleteiből vedd. HFC-nél 5 t CO₂e, HFO-nál 1 kg felett rendszeres szivárgásvizsgálat kell.
• Töltetkorlát éghető közegnél: m₁ = 4 m³ × LFL (2L-nél 1,5-szöröse); komfortklímánál A_min = [m / (2,5 · LFL^1,25 · h₀)]² – a magasabbra szerelt egység kisebb helyiséget igényel.
• Olaj: HFC/HFO → POE (járműklímában PAG); CFC/HCFC → ásványi, alkilbenzol; ammónia → ásványi, PAO, PAG; a POE és a PAG erősen nedvszívó. Mindig a gyártói előírás dönt.
• Szabályozás: képesítés, regisztráció, képesített vállalkozás alkalmazottjaként; jegyzőkönyv és telepítési tanúsítvány az adatbázisban 8 napon belül; a monoblokk telepítése is tanúsítványköteles. A klímagáz tágabb az F-gáznál: a CO₂, az ammónia és a szénhidrogének is klímagázok; szénhidrogénes hűtőkörnél legalább 150 g (lakáscélú helyiségben 1 kg) töltettől regisztráció és szivárgásészlelő rendszer kell. Palack: a címke azonosít, nem a szín; 10 éves hatósági vizsgálat; túltöltés és eldobható palack tilos.

Ellenőrző kérdések

1. Sorold fel a hűtőközeggel szemben támasztott követelménycsoportokat! Miért nincs ideális hűtőközeg?
2. Vezesd le az R-134a és az R-1234yf képletét az R-számból! Mit jelent a 400-as és a 700-as sorozat?
3. Mi a különbség a drop-in és a retrofit közegcsere között? Miért nem szabad R-410A-t R-22-es berendezésbe tölteni?
4. Miért kell a zeotrop keveréket folyadékfázisban tölteni? Mi történik szivárgáskor kis és nagy csúszású keveréknél?
5. Mit jelent az A2L és a B2L jelölés? Miért veszélyes egy A1 osztályú közeg is zárt, mélyen fekvő helyiségben?
6. Hogyan számolod ki egy berendezés CO₂-egyenértékét? Miért vizsgálatköteles egy 1,2 kg R-1234yf töltetű berendezés, egy 2,5 kg R-32 töltetű split klíma pedig nem?
7. Miért kisebb a szükséges alapterület, ha az R-32-es beltéri egység a falon van, mint ha a padlón áll?
8. Miért kell a POE-olajat légmentesen tárolni? Mi a keveredési hézag, és mi a következménye?

Tudáspróba

1. Hány fluoratom van az R-32 molekulájában?

• a) 3
• b) 1
• c) 2
• d) 0

2. Melyik közeg tartozik az A2L biztonsági osztályba?

• a) R-1234yf
• b) R-290
• c) R-744
• d) R-410A

3. Zeotrop keveréknél melyik telítési hőmérséklethez számolod a túlhevítést?

• a) a mért nyomáshoz tartozó buborékponthoz
• b) a buborék- és a harmatpont középértékéhez
• c) a keverék normál forráspontjához
• d) a mért nyomáshoz tartozó harmatponthoz

4. Mekkora 3 kg R-410A (GWP 2088) CO₂-egyenértéke?

• a) 2,09 t
• b) 6,26 t
• c) 696 t
• d) 0,70 t

5. Melyik hűtőközeg gőze könnyebb a levegőnél?

• a) R-744
• b) R-717
• c) R-290
• d) R-32

6. Milyen olaj kell egy HFC közeggel működő helyhez kötött klímaberendezésbe?

• a) ásványi olaj
• b) alkilbenzol olaj
• c) ásványi és alkilbenzol olaj keveréke
• d) poliolészter (POE) olaj

7. A 458/2024. Korm. rendelet szerint meddig érvényes a klímagáz-személyzetképesítés?

• a) a megszerzésétől számított 5 évig
• b) a megszerzésétől számított 3 évig
• c) a megszerzésétől számított 10 évig
• d) határozatlan ideig, továbbképzés nélkül

8. Hogyan állapítod meg biztosan, milyen közeg van egy palackban?

• a) A palack színéből, mert a biztonsági osztály szerint színezik.
• b) A szelepek színéből, mert közegenként eltérnek.
• c) A címkéről: R-szám, megnevezés, veszélyjelzés.
• d) A palack 20 °C-on mért nyomásából, a gőzléc alapján.

(Megoldások: B. függelék.)

A fejezet forrásai