03. fejezet – Rajzolvasás a szakmában

Egy hűtőkamra-aggregát hibás. A gépházban négy rajz van a falon: egy hűtőköri séma, egy villamos kapcsolási rajz, a kamra alaprajza és a gyártói bekötési rajz. Aki ezeket el tudja olvasni, tíz perc alatt tudja, hol van a mágnesszelep, melyik kapocsra jön a termosztát, és melyik presszosztát állította le a gépet. Aki nem, az a csöveket kezdi tapogatni.

A képzés bemeneti feltétele, hogy a műszaki rajz olvasása, a villamos áramköri elemek jelképi ábrázolása, az épületgépészeti tervjelek és az irányítástechnikai jelképek alapjai már menjenek ([P] 6.5). Ezeket itt nem tanítjuk újra, csak annyit ismétlünk, amennyi a szakma rajzaihoz kell. Ami új: a hűtőköri jelképek, a szakma rajzainak sajátos szabályai, és az, hogy a különböző forrásokban ugyanazt az elemet néha másképp rajzolják.

A vizsgán is számít: az írásbeli 20 feladatából 2 rajzkészítési és rajzértelmezési feladat; a témakörök szerinti bontásban ugyanebből a 20-ból az első témakörre (a hűtő-, klíma-, hőszivattyú- és légtechnikai rajzok olvasása) 2 kérdés jut. Az értékelés egyik szempontja, hogy „a műszaki rajzjeleket helyesen értelmezi”. A projektvizsgán a műszaki dokumentáció értelmezése külön 5 %-ot ér ([P] 10.2.2, 10.2.5, 10.3.5).

3.1 A szakma rajzai: hűtőköri folyamatábra, épületgépészeti terv, villamos kapcsolási rajz, légtechnikai terv, gyártói telepítési rajz

Mit vár el egy rajztól a szabvány?

A műszaki rajz nyelve nemzetközi. Az MSZ EN ISO 128-1 szabvány – az ábrázolás általános alapelveinek csúcsszabványa – néhány alapkövetelményt mond ki, amelyek a szerelő szempontjából is fontosak ([S128-1] 5. pont, saját kivonatban):

• Egyértelmű: a rajz minden eleméhez egyetlen értelmezés tartozhat.
• Méretarányos, de a méretet nem a rajzról kell lemérni: a mérvadó a beírt méretszám.
• Nyelvfüggetlen: szöveget főként a feliratmezőben, illetve ott használnak, ahol a rajzi közlés nem megoldható.
• Az összeállítási rajzhoz tételjegyzék tartozik – a rajzon vagy külön dokumentumban.

A vonalfajták jelentését a bemeneti rajzi tudásból ismered. Röviden ismételve, ahogy az MSZ EN ISO 128-2 gépészeti alkalmazásai használják ([S128-2] B.1 táblázat):

3.1. táblázat. Vonalfajták a gépészeti rajzokon – ismétlés ([S128-2] B.1).

A folyamatábrák és a kapcsolási rajzok vonalai mást jelentenek: ott a vonal nem él, hanem csővezeték vagy vezeték. Ezt a 3.2 pontban látod.

Hat rajzcsalád

A szerelő munkája során hat rajzcsaláddal találkozik (3.1. ábra). Mindegyik másra válaszol:

3.2. táblázat. A szakma rajzcsaládjai.

A hatósági tananyag a hűtőköri rajzot kalorikus elvi kapcsolási vázlatnak nevezi ([T] 7), a mestervizsga-jegyzet hűtőköri sémának ([K] I/2.3), a szabvány folyamatábrának ([EN1861] 3). A jegyzet a három szót azonos értelemben használja.

Mi van egy épületgépészeti kiviteli tervben?

A Rabi-féle mestervizsga-jegyzet szerint a kiviteli terv mindazt tartalmazza, ami a működőképes rendszer kivitelezéséhez kell: a csövek és szerelvények típusát és méretét, a berendezések csatlakozási méreteit, az elemek kapcsolódási sorrendjét, a technológia leírását, a munka- és tűzvédelmi előírásokat és a költségeket ([RF] 1.1.1). A kivitelezési dokumentáció része a helyszínrajz, az alaprajzok, a metszetrajzok, a szakági épületgépészeti tervek, a szakáganként megírt műszaki leírás, a beépítendő berendezések specifikációja és a tételes költségvetés-kiírás ([RF] 1.1.2).

Ugyanez a forrás arra is figyelmeztet, hogy a kivitelező a munka megkezdése előtt köteles a tervet ellenőrizni: a műszaki tartalom szakszerűségét, a szabványok betartását, a tűz-, zaj- és energetikai szempontokat. A tervtől eltérni csak egyenértékű megoldással lehet, amelyet a megrendelő műszaki ellenőre elfogad és a tervező jóváhagy; az észrevételeket (nyomvonal, szerelési megoldás, hibás kapcsolás) közös egyeztetésen, jegyzőkönyvben rögzítik ([RF] 1.1.2). A légtechnikai rendszer tervtől eltérő kiépítésével a 18.8 pont foglalkozik.

Rajzok a berendezés életútján

A rajz nem csak a szereléshez kell. A hatósági tananyag szerint üzembe helyezéskor a helyszínen kell lennie a berendezés tényleges (megvalósult) gépészeti és villamos terveinek, de legalább a kapcsolási rajzainak ([T] 7.10.1). A szivárgásvizsgálathoz a hűtőkör rajza a vizsgálati pontok megjelölésével készül (szivárgáskeresési vázlatterv, [RF] 2.3.13), és a hatósági tananyag szerint meghatározott hűtőköröknél a kalorikus kapcsolási vázlatot tartalmazó szivárgásvizsgálati dokumentációt elektronikusan a hatósági nyilvántartásba is fel kell tölteni ([T] 8). A feltételt (a hűtőkör fődarabjainak száma) és a feltöltés módját a 19.3 pont (19.6. táblázat) mutatja be; a fájlformátumról a források eltérnek.

A gyártói bekötési rajz külön figyelmet érdemel. A villanyszerelő-jegyzet szerint ezek készülékorientált rajzok, amelyeket a gyártó sokszor nem villamos szakembernek szán; ezért a bekötési pontokat képszerűen mutatják. Ugyanez a forrás hangsúlyozza: a gyári bekötési rajz nem helyettesíti a villamos tervet, a kivitelezést a gyártói és a kiviteli dokumentáció együttes értelmezésével kell elvégezni ([V21] 1.1.3).

3.2 Hűtőköri jelképek és a folyamatábra olvasása

Két fajta folyamatábra

A hűtőrendszerek és hőszivattyúk folyamatábráinak jelképeit és rajzszabályait az EN 1861 európai szabvány adja meg ([EN1861] 1). A szabvány szerint a folyamatábra a teljes műszaki dokumentáció része, a tervezéstől a szerelésen, üzembe helyezésen és karbantartáson át a leszerelésig.

A rendszer-folyamatábra legalább a berendezéseket, a hűtött vagy fűtött közeget és annak tömegáramát, a hűtőközeget és a hőhordozót, valamint a jellemző üzemi állapotokat tartalmazza. A P&ID ezen felül a szerelvényeket, a tartalékgépeket, a csővezetékek méretét, nyomásfokozatát és anyagát (például csőszámmal), a hőszigetelést, a mérés és szabályozás elemeit és a biztonsági berendezéseket is ([EN1861] 4.2.2, 4.3.2). A szerelő a gyakorlatban főleg P&ID-szerű rajzzal találkozik – akkor is, ha a feliratmezőben „kapcsolási vázlat” áll.

Vonalak: mit szállít a cső?

A folyamatábrán a vonal fajtája elárulja, milyen közeg megy benne (3.2. ábra a). A hűtőközeg fő körét a legvastagabb folytonos vonal jelöli; a szabvány a fő áramlási vonalak kiemelését kifejezetten előírja, és 0,25 mm-nél vékonyabb vonalat nem enged ([EN1861] 5.3.1). A kondenzátor hűtővize szaggatott, a hőhordozó hosszú vonásokból álló, az olaj vonás-pontos, a hűtendő vagy fűtendő termék – a víz is – kettős vonal. A jelvezeték vékony folytonos, a működtető vezetéket harántvonalak jelzik; a kapillárcső és a hajlékony cső saját jelet kap.

Két szabályt érdemes megjegyezni ([EN1861] 5.3.3):

• az áramlás irányát a vonalba rajzolt nyíl mutatja, a berendezések belépő oldalán (a szivattyú kivételével – annak a jele maga mutatja az irányt) és az elágazások előtt – a nyíl nem ér hozzá a jelképhez;
• a rajzra belépő és onnan kilépő közeget üreges, széles nyíl jelzi a rajz szélén.

A kötött csomópontot pont jelöli. Ahol két vonal kötés nélkül keresztezi egymást, a szabványban az egyik vonal megszakad; a jegyzet ábráin ehelyett ív (ugratás) mutatja (3.2. ábra b). Mindkettő ugyanazt jelenti: a két cső nem találkozik.

A hűtőkör fő elemeinek jelképei

A szabvány a jelképeket 20 tárgycsoportba rendezi – köztük a csővezetékek, a szelepek és meghajtásaik, a tartályok, a hőcserélők, a szűrők, a szivattyúk, a kompresszorok és a motorok csoportjába ([EN1861] 6.3). Minden csoportnak van egy ISO-alapsorozata (általános jel) és egy hűtéstechnikai sorozata (részletesebb jel). A rendszer-folyamatábrán az alapsorozat jelei állnak, a P&ID-n mindkettő használható; a szabvány a P&ID-n is az alapsorozatot ajánlja, mert a jelkép úgysem mutathat meg minden részletet – azok a berendezés adatlapjára valók ([EN1861] 6.2). A jelkép elforgatható és tükrözhető, ha a jelentése nem függ az iránytól, és több csoport jelei összevonhatók ([EN1861] 6.4).

A szelepeket, szerelvényeket és meghajtásaikat a 3.4. ábra mutatja. Az alapjel két, csúcsával egymás felé fordított háromszög; ebből épül fel minden más: a kitöltött háromszögek az üzemben zárt szelepet, a középső pont az ülékes szelepet, a középső kör a golyós csapot jelenti. A visszacsapó szelep jelén a pont mindig a belépő oldalon van; a biztonsági szelepen a vastag vonal a kilépő oldal. A meghajtás a szelep fölé kerül: kézi meghajtás (félkör, benne „H”), mágnestekercs (mágnesszelep), villanymotor, membrán, rugó, vagy egy általános kör, amelybe a funkció betűkódja kerül.

A visszacsapó szelepnek az EN 1861 az általános jel mellett a hűtéstechnikai sorozatban három szerkezeti változatot is külön jellel ad (3.4. ábra b; [EN1861] 1. táblázat, 3. tárgycsoport): az emelőszelepes visszacsapót (lift check valve: ülékes szelepjel, a belépő oldalon ponttal), a sarok-visszacsapót (angle check valve: a belépés és a kilépés egymásra merőleges) és a lengőcsappantyús visszacsapót (swing check valve: téglalap, benne ferde vonal – a csappantyú). A pont mindegyiken a belépő oldalt jelöli. A rendszer-folyamatábrán az általános jel áll, a hűtéstechnikai sorozat jelei a P&ID-n használhatók ([EN1861] 6.2). A Rabi-féle mestervizsga-jegyzet annyit rögzít, hogy a visszacsapó szelepek egyenes és 90°-os kivitelben kaphatók ([RF] 2.3.8) – az utóbbinak a sarok-visszacsapó jele felel meg. Arról, hogy a három szerkezeti változat közül melyik hol szokásos, a jegyzet forrásai nem adnak útmutatást: a terv és a gyártói dokumentáció dönt.

A termosztatikus expanziós szelep jele jól mutatja, hogyan „beszél” egy jelkép: a szelepjel fölötti kör „TC” felirata a funkciót adja (hőmérséklet-szabályozás), a körből induló vékony vonal a kapillárcső, a végén az érzékelő az elpárologtató kilépő oldalán ül. Külső kiegyenlítésnél egy második vékony vonal köti össze a szelepházat az elpárologtató kimenetével; ez a szívócsőre az érzékelő után, a kompresszor felé eső oldalon csatlakozik ([EN1861] 1. táblázat, alkalmazási példa; a szerelési szabály: 6.4 pont). Az elektronikus expanziós szelepnél a körben „TCE” áll. A működést a 6.4 és a 6.5 pont, a betűkódok jelentését a 3.5 pont magyarázza.

A jegyzet egyszerűsített jelei

A jegyzet ábrái – különösen az elvi, oktató ábrák – a szabványos jeleket egyszerűsítve használják. A 3.3. táblázat megmutatja, melyik jel melyiknek felel meg, és hol találod részletesen.

3.3. táblázat. A hűtőköri és a vízoldali jelképek és a jegyzet ábráinak megfeleltetése ([EN1861] 1. táblázat és B melléklet; a jegyzet 2., 8., 15. és 20. fejezetének ábrái). A 8.1. ábrán az „M” a mágnest jelöli, a szabványban a körbe írt M a villanymotoros meghajtást (3.4. ábra c).

Hogyan olvasd a folyamatábrát?

Egy ismeretlen folyamatábránál mindig ugyanazt a sorrendet kövesd:

1. Feliratmező és jelmagyarázat: milyen berendezés, milyen hűtőközeg, milyen
   rajzváltozat? Vannak-e a rajzon saját jelek?
2. Keresd meg a kompresszort. Innen indulsz a nyomócsonkon át, az áramlás irányában.
3. Jelöld ki a két nyomásszint határát: a kompresszor és az adagoló között
   nagynyomású, az adagolótól a kompresszor szívócsonkjáig kisnyomású oldal.
4. Sorold fel az elemeket a közeg útján: kondenzátor – folyadékgyűjtő – folyadék-
   vezeték elemei – adagoló – elpárologtató – szívóvezeték elemei – kompresszor.
5. Keresd meg a műszer- és védelmi köröket (betűkód, 3.5 pont): mit mérnek, mit
   kapcsolnak, hová csatlakoznak?
6. Nézd meg, mi HIÁNYZIK: elzárók, szervizcsonkok, töltőszelep. Az elvi rajzról
   ezek gyakran lemaradnak – a valóságban ott vannak.

A 6. lépés nem túlzás: a hatósági tananyag maga jegyzi meg egy kamrahűtő vázlatánál, hogy a kapcsolási rajzon nem szerepelnek a szervizhez szükséges csonkok és az elzáró szerelvények, csak az automatikus üzem elemei – miközben az elzárók helyét a cserélendő elemekhez, a szervizcsatlakozást a nyomás- és vákuumpróbához meg kell tervezni ([T] 7.6.1).

A feliratokat a szabvány így helyezi el ([EN1861] 5.4.3): a berendezés azonosító száma a jelkép mellé kerül, nem bele; a vezeték megnevezése vízszintes vonalnál a vonal fölé, függőlegesnél balra, a vonallal párhuzamosan; a szerelvényé a jelkép mellé, az áramlás irányával párhuzamosan. Az üzemi adatok (tömegáram, nyomás, hőmérséklet) a rajzon vízszintes téglalapban, mutatóvonallal, vagy külön táblázatban szerepelnek.

3.3 Épületgépészeti és légtechnikai tervjelek

Vízoldali (hidraulikai) rajzok

A hőszivattyúk és folyadékhűtők rajzai két részből állnak: a hűtőköri kapcsolási vázlatból és a vízköri (hidraulikai) kapcsolási rajzból ([K] I/7.3). A vízoldali rajzon ugyanazok az alapsorozatbeli jelek szerepelnek, mint a hűtőkörben: szivattyú, tartály (puffer, tágulási tartály), elzáró, visszacsapó és biztonsági szelep, folyadékszűrő, lemezes hőcserélő, és a műszerkörök ([EN1861] 1. táblázat). Az EN 1861 hatálya a hőszivattyúkra is kiterjed ([EN1861] 1), a fűtési vízkör épületgépészeti rajzjeleiről azonban nem rendelkezik. A gyakorlatban a vízoldali gyári rajzok hasonló alakú jeleket használnak, saját jelmagyarázattal ([K] I/7.3 vízköri rajza), ezért a jegyzet a vízoldalon is az EN 1861 ISO-alapsorozatát követi.

A szivattyú jelét figyeld: a kör csúcsa a kilépő oldal, vagyis a jel maga mutatja a nyomóoldalt. A 20.6. ábra – egy monoblokkos hőszivattyú vízoldali rendszere – ugyanezeket az elemeket mutatja, részben a jegyzet egyszerűsített, saját jelmagyarázatú jeleivel: a szennyfogó és a biztonsági szelep háromszög, az áramláskapcsoló és a manométer felirat nélküli kis jel (a megfeleltetés a 3.3. táblázat utolsó sorában). A szabványos alakot a 3.6. ábra és a B.3.1. ábra adja. A vízoldali elemek feladatát a 20.4 pont, a szivattyú munkapontját a 20.5 pont tárgyalja.

Légtechnikai sémák és tervek

A légkezelő elvi kapcsolási sémáin a mestervizsga-jegyzet a 3.6. ábra b) részén látható jeleket használja: a légcsatorna vastag vonal irányt jelző nyíllal; a zsalu (csappantyú) pont ferde vonallal; a fűtő hőcserélő „+” jellel és egy átlóval, a hűtő „−” jellel és két átlóval; a nedvesítő függőleges vonallal és rá mutató nyíllal; a lemezes hővisszanyerő átlókkal és rombusszal, rajta a két légáram egymás fölött halad át; a ventilátor kör két összetartó vonallal ([K] II/2.2).

A légcsatorna-hálózat elemeinek – rugalmas közdarab, hangcsillapító, tűzvédelmi csappantyú, szabályozó zsalu, befúvó – rajzán a jegyzet a 18.9. ábra képszerű ábrázolását használja; egységes, szabványos jelkészletet ezekre a jegyzet nem közöl. A légkezelő szekcióit (18.5. ábra), érzékelőit és beavatkozóit (18.13. ábra) a 18. fejezet mutatja be. Egy légtechnikai alaprajzon a légcsatorna nyomvonala, mérete és az elemek helye a lényeg – az egyes elemeket a terv jelmagyarázata azonosítja.

Alaprajz és metszet

Az épületgépészeti alaprajzon a berendezések, csővezetékek és légcsatornák az épület alaprajzára rajzolva jelennek meg; a metszet a magassági viszonyokat mutatja. A szerelő ebből olvassa ki a nyomvonalat (merre megy a cső vagy a légcsatorna), a faláttöréseket, a berendezések helyét és a csatlakozási magasságokat. Az alaprajz méretarányos: a feliratmezőben megadott méretarányból számolhatod vissza a valós távolságot – de a 3.1 pont szabálya itt is áll, a beírt méret erősebb, mint a lemért.

84 mm · 50 = 4200 mm = 4,2 m
3,6 m = 3600 mm → 3600 mm / 50 = 72 mm

3.4 Villamos rajzjelek, betűjelek, áramútterv és bekötési rajz

Egyvonalas és többvonalas ábrázolás

A villanyszerelő-jegyzetek szerint a kapcsolási rajz a villamos eszközök közötti összefüggést mutatja meg rajzjelekkel. Egyvonalas ábrázolásnál két vagy több vezetőt – egy többvezetékes rendszer vezetőit, párhuzamos vezetőket, azonos működésű áramköröket, az egy nyomvonalon futó vezetőket – egyetlen vonal jelöl; többvonalas ábrázolásnál minden vezető külön vonal ([V11] 3.1). Az egyvonalas rajzon a vezetők számát háromig a vonalat ferdén metsző vonalkák száma, efölött a vonal mellé írt szám adja meg ([V21] 1.1.2). Az egyvonalas rajz előnye az áttekinthetőség: egy elosztó leágazásait így rajzolják, és a leágazások adatai a tervlap alján táblázatban szerepelnek ([V21] 1.1.2).

A villamos rajzok fajtái

3.4. táblázat. A villamos rajzok fajtái ([V11] 3.1; [V21] 1.1.4).

A szerelőnek két rajz a legfontosabb. Az áramutas rajz a villanyszerelő-jegyzet szerint a legjobban segíti a kapcsolás logikájának megértését, különösen a vezérlési feladatoknál: a főkör (a teljesítmény útja a védelmekkel és a beavatkozókkal) és a vezérlőkör (a működtető tekercsek, segédérintkezők, nyomógombok) külön rajzi egységben – gyakran külön tervlapon – áll, és minden eszközt tervjel (betűjel) azonosít ([V21] 1.1.1). A mestervizsga-jegyzet szerint is az áramutas rajz a legalkalmasabb a villamos részegységek összekapcsolásának megértésére, és ebből készül a huzalozási terv ([K] I/7.1.1). A bekötési rajz a helyszínen kell: melyik vezető melyik sorkapocsra kerül (3.7. ábra b).

Rajzjelek

A villamos rajzjelek nemzetközi gyűjteménye az IEC 60617. A szakma rajzain előforduló jelek (3.8. ábra) a villanyszerelő- és a mestervizsga-jegyzet ábráin ebben az alakban jelennek meg ([V11] 8.2–8.3; [K] I/7.1.1), és a jegyzet 9., 10. és 13. fejezete is ezeket használja.

Néhány szabály, amelyet minden áramutas rajzon használsz:

• Az érintkezőket mindig kikapcsolt (nyugalmi) állapotban rajzolják; a készülék jele az eszköz jelétől balra, a kapocsjelölés jobbra áll ([V11] 8.3.1). A 3.7. ábra b) részének áramutas rajza és a 3.9. ábra így készült; a 13. fejezet oktató ábrái (13.6., 13.7. ábra) a készülékjelet a jel jobb oldalára írják – gyári rajzon a rajz jelmagyarázata és a feliratozási rendje az irányadó.
• Az érintkezők számozása kétjegyű: az egyes helyiérték a működést adja – .1–.2 bontó, .3–.4 záró, .5–.6–.8 váltó –, a tízes helyiérték a sorszámot (hozzárendelést). Egy kapcsolótag minden érintkezője ugyanazt a hozzárendelési számot kapja ([V11] 8.2).
• A mágneskapcsoló tekercse A1–A2, főérintkezői 1–2, 3–4, 5–6, segédérintkezői például 13–14 (záró) és 11–12 (bontó); a termikus túláramkioldó érintkezői 95–96 (bontó) és 97–98 (záró) ([V11] 8.3.1). A főérintkezőket a [K] ábrája kontaktor-funkciójellel (a fix érintkezőn kis félkör) rajzolja, a [V11] sima záró érintkezőként (3.8. ábra c, 3.9. ábra).
• Az érzékelővel működtetett érintkező (termosztát, presszosztát) mellett egy kis négyzetben a jellemző jele áll – θ a hőmérséklet, p a nyomás; a [K] ábráján „T>”, „P<”, „P>” felirattal –, és szaggatott hatásvonal köti az érintkezőhöz ([V11] 8.2; [K] I/7.1.1). A 13.7. ábra ugyanígy rajzolja a termosztátot és a presszosztátokat.

Betűjelek: a készülék „neve” a rajzon

Minden készülék betűből és sorszámból álló jelet kap: K1, F1, M1. Ugyanaz a jel a rajzon, a szekrényben a készüléken és a jelmagyarázatban – így találod meg a valóságban azt, amit a rajzon látsz. A mestervizsga-jegyzet egy kereskedelmi hűtőgép áramutas rajzán ezt a jelölést használja ([K] I/7.1.1): B1 ventilátor-fordulatszám szabályozó, B2 kombinált nyomáskapcsoló, C1 indító-, C2 üzemi kondenzátor, E1 karterfűtés, F1 vezérlőköri biztosító, K1 indítórelé, K2 mágneskapcsoló, M1 kompresszormotor, M2 ventilátormotor, Q1 főkapcsoló, S1 termosztát, X1 sorkapocs. A villanyszerelő-jegyzet motorvezérlésében K1 és K2 a mágneskapcsoló, M1 a motor, S1–S3 a nyomógomb ([V11], az irányváltó motorvezérlés példája).

Az MSZ EN IEC 81346-2:2020 szabvány a tárgyakat a feladatuk szerint osztályozza, és ehhez betűket rendel ([S81346] 1. táblázat). A belépő osztályok közül a szerelőnek ezek a fontosak (saját fordításban, kivonatosan):

3.5. táblázat. Az MSZ EN IEC 81346-2:2020 néhány osztálya ([S81346] 1–2. táblázat). Az A, I és O betű nem használható; a D, J, L, V, Y és Z fenntartott.

A 13.7. ábra a betűjel helyére sokszor a funkció rövidítését írja (TH termosztát, HP nagynyomású, LP kisnyomású kapcsoló, KT újraindítási retesz) – oktató ábrán ez segít, gyári rajzon viszont betűjelet és jelmagyarázatot találsz.

Egy áramutas rajz végigolvasása

A 3.9. ábra egy kompresszor fő- és vezérlőkörét mutatja a mestervizsga-jegyzet gyári rajzának logikája szerint. A rajz tetején az áramutak sorszáma áll; a mágneskapcsoló tekercse alatt a kereszthivatkozás megmondja, hogy a tekercs érintkezői melyik áramútban vannak (/1, /3). Ezzel egy többlapos rajzon is megtalálod, mit kapcsol egy tekercs ([V21] 1.1.1: a tápvezetékek kereszthivatkozásokkal, oldalakon át is folytatódhatnak).

3.5 Irányítástechnikai jelképek

A műszerkör és a betűkód

A folyamatábrán a mérő-, szabályozó- és biztonsági funkciókat műszerkör jelöli: egy kör vagy ovális, benne betűkód ([EN1861] 5.2 és B melléklet). A szabvány B melléklete (tájékoztató, az ISO 3511 sorozatra épül) adja meg a betűkódot ([EN1861] B.1 táblázat):

• az első betű a mért (vagy kezdeményező) jellemző;
• a további betűk a műszer feladata: mit csinál a mért jellemzővel;
• a H és az L a felső, illetve az alsó határt jelöli; a körbe vagy közvetlenül mellé írják;
• ha egy műszer két dolgot is csinál, a fő funkció betűje áll elöl – például a helyi kijelzésű nyomáskapcsoló PIS.

3.6. táblázat. A műszerek betűkódja – a szakmában leggyakoribb betűk ([EN1861] B.1 táblázat, saját fordításban). A „T” első helyen hőmérséklet, további helyen távadás.

A műszerkör alakja is beszél ([EN1861] B.2 táblázat): az üres kör a helyi műszer (a berendezésen olvasod le), a vízszintes vonallal áthúzott kör a távoli (központi) kapcsolótáblán, a kettős vonalas a helyi kapcsolótáblán elhelyezett funkció. A műszer vékony vonallal csatlakozik a vezetékhez, ahol mér.

Példák a hűtőkörből

A szabvány példái között ott vannak a szakma tipikus műszerei ([EN1861] B.3 táblázat, saját fordításban): PI nyomásmérő (manométer), PDI nyomáskülönbség-mérő, PT nyomástávadó, PSL alsó nyomáshatároló, PSH felső nyomáshatároló, PC nyomásszabályozás, PZH nyomás-lekapcsoló (felső), PZHH biztonsági nyomás-lekapcsoló (felső); TI hőmérő, TT hőmérséklet-távadó, TSHL hőmérséklet-kapcsoló, TZAH biztonsági hőmérséklet-kapcsoló (felső riasztással); FZAL biztonsági áramláskapcsoló (alsó); LI szintjelző; QIA gázkoncentráció mérése kijelzéssel és riasztással (a példában ammóniára).

Az, hogy a 8.7 pontban tárgyalt nagynyomású kapcsoló egy adott rajzon PSH, PZH vagy PZHH jelet kap, azt a rajz készítője dönti el; a betűkód azt biztosan megmondja, hogy nyomásról, kapcsolásról vagy biztonsági lekapcsolásról és felső határról van szó. A jegyzet oktató ábrái egyszerűbb feliratokat is használnak: a 18.13. ábrán a T1–T3 hőmérséklet-érzékelő, a Δp1 a szűrőfigyelés (nyomáskülönbség-kapcsoló – a betűkód szabályai szerint PDS), az FV a fagyvédelmi termosztát. A szabályozási kör szerveit és a szabályozók működését a 13.1–13.2 pont, az érzékelők bekötését a 13.5 pont tárgyalja.

3.6 Szabadkézi vázlat és méretezett rajz kiegészítése

Mikor rajzolsz te?

A szerelő nem tervező, de rajzol: felméréskor, ajánlatadáskor, a helyszíni egyeztetésen, a megvalósult állapot rögzítésekor. A villanyszerelő-jegyzet szerint már a felméréskor érdemes alaprajzi vázlatot készíteni, mert ebből pontosabban számolható az anyagmennyiség és a munkaerő, és a feladatot mások is átlátják ([V21] 1.1.4). A hűtő-, klíma- és hőszivattyú-szerelő mestervizsga-felkészítő jegyzet a szerelési feladat előkészítésének részeként sorolja fel a helyszíni vázlatok (tartószerkezetek, tartóállványok) készítését, a nyomvonalak, faláttörések és tartók helyének kijelölését ([RF] 2.2.2–2.2.4). A képzés bemeneti feltételei között is ott van a szabadkézi munkatervvázlat és a méretezett rajz kiegészítése ([P] 6.5).

A méretmegadás elemei

A méret három elemből áll (3.11. ábra a): a méretsegédvonal kivezeti a méretezett pontot a tárgyból, a méretvonal a két méretsegédvonal között fut, a végein határolóval, a méretszám a méretvonalhoz írva áll. A méretvonal és a méretsegédvonal vékony folytonos vonal ([S128-2] B.1, 01.1 vonalfajta). A jegyzet példáiban a méretek milliméterben értendők.

Láncméret és összméret

Szerelési vázlaton a méreteket gyakran egymás után, láncban adják meg egy viszonyítási ponttól (falsarok, ablakkeret), és mellette az összméretet is. Ha a lánc egy tagja hiányzik, az összméretből kiszámolod; ha minden tag megvan, az összméret ellenőrzésre szolgál. A 3.11. ábra b) részén:

? = 1600 − 250 − 900 − 150 = 300 mm

3.7 Gyakorlat: rajzértelmezés és rajzkészítés

A gyakorlatok az írásbeli vizsga két rajzos feladatának mintájára készültek: kettő rajzértelmezés, kettő rajzkészítés ([P] 10.2.2). A megoldásokat a B. függelék tartalmazza.

Összefoglalás

• A szakma hat rajzcsaládja: hűtőköri folyamatábra, vízoldali és légtechnikai séma, villamos kapcsolási rajz, épületgépészeti kiviteli terv és gyártói telepítési rajz. A rajzot a feliratmezővel, a jelmagyarázattal és a megjegyzésekkel kezdd; a beírt méret erősebb, mint a lemért.
• A hűtőköri folyamatábra jelképeit és szabályait az EN 1861 adja: rendszer-folyamatábra és P&ID; a vonalfajta mutatja a közeget; a nyíl a belépő oldalon áll; a feltüntetett nyomás – ha nincs másként jelölve – abszolút.
• A kompresszor jele kör két összetartó vonallal, a szivattyúé kör csúccsal, a ventilátoré a szabványban kör két összetartó vonallal és háromlapátos propellerrel – a légkezelő-sémákon a propeller elmaradhat, és akkor a ventilátor „kompresszor alakú”: a környezet és a jelmagyarázat dönt.
• A szelepjel két háromszög; a visszacsapónak az általános jel mellett emelőszelepes, sarok- és lengőcsappantyús változata is van; a pont a visszacsapón a belépő oldal, a vastag vonal a biztonsági szelepen a kilépő oldal; a meghajtás a szelep fölé kerül (kézi, mágneses, motoros, „TC”, „TCE”).
• A villamos rajzok közül az áramutas rajz mutatja a működést (főkör és vezérlőkör külön), a bekötési rajz a kapcsokat. Az érintkezők nyugalmi helyzetben állnak; a számozás egyes helyiértéke a működés (.1–.2 bontó, .3–.4 záró), a mágneskapcsoló tekercse A1–A2.
• A betűjel a készülék neve; a gyakorlati jelölés (K, Y, H) és az MSZ EN IEC 81346-2:2020 osztályai (Q, P) eltérhetnek – a jelmagyarázat dönt.
• A műszerkör betűkódjában az első betű a mért jellemző (P, T, L, F), a többi a funkció (I, C, S, T, A, R, Z), a H és az L a határ: PZH = nyomás, biztonsági lekapcsolás, felső határ.
• Helyszíni vázlatnál viszonyítási pontból mérj, láncméretet és összméretet is adj meg; a hiányzó tagot az összméretből számolod.

Ellenőrző kérdések

1. Miért nem szabad egy méretet a rajzról vonalzóval lemérni, és mit teszel, ha egy szereléshez szükséges méret hiányzik?
2. Mi a különbség a rendszer-folyamatábra és a P&ID között? Melyik mutat csőméretet és hőszigetelést?
3. Egy folyamatábrán a kondenzátor mellett „17 bar” áll, más jelölés nélkül. Mekkora nyomást vársz a szervizmanométeren, és miért?
4. Hogyan különbözteted meg a rajzon a kompresszort, a szivattyút és a ventilátort? Miért kell egy légkezelő-sémán óvatosnak lenned?
5. Mit mutat meg egy termosztatikus expanziós szelep jele a folyamatábrán? Honnan látod, hogy külső kiegyenlítésű?
6. Mi a különbség az áramutas rajz és a bekötési rajz között? Melyiket használod a helyszíni bekötéshez, és melyiket a hibakereséshez?
7. Egy rajzon a mágnesszelep jele Y1, egy másikon Q1. Lehet ugyanaz a készülék? Mi dönti el?
8. Bontsd betűkre a PSL, a TT és a PDI kódot! Mit mér és mit csinál mindhárom?

Tudáspróba

1. Mit jelent a folyamatábrán a visszacsapó szelep jelén a kitöltött pont?

• a) A szelep üzemben zárva van.
• b) A szelep belépő oldalát.
• c) A szelep kilépő oldalát.
• d) A szelep villamos működtetését.

2. Egy hűtőköri folyamatábrán a nyomás jelölése „12 bar”, külön megjegyzés nélkül. Az EN 1861 szerint ez milyen nyomás?

• a) abszolút nyomás
• b) túlnyomás
• c) a próbanyomás
• d) a legnagyobb megengedett túlnyomás

3. Melyik jelkép jelent szivattyút?

• a) kör, benne két összetartó, össze nem érő vonallal
• b) kör, benne két összetartó vonallal és háromlapátos propellerrel
• c) téglalap, benne cikcakkos vonallal
• d) kör, benne a kilépő pontban összeérő két vonallal

4. Mit jelent az érintkező számozásában a 95–96?

• a) a mágneskapcsoló egyik főérintkezője
• b) a mágneskapcsoló tekercsének csatlakozása
• c) a termikus túláramkioldó bontó érintkezője
• d) egy időrelé késleltetett váltóérintkezője

5. Melyik rajz mutatja meg, melyik vezető melyik sorkapocsra kerül?

• a) az áramutas rajz
• b) a bekötési rajz
• c) az egyvonalas áttekintő rajz
• d) a hűtőköri folyamatábra

6. Mit jelent a PZH műszerkód?

• a) nyomásmérő, helyi kijelzéssel
• b) nyomástávadó, felső riasztással
• c) nyomás-lekapcsoló, felső határon
• d) nyomáskülönbség-kapcsoló, alsó határon

7. Egy 1:20 méretarányú rajzon két pont távolsága 45 mm, a méret nincs beírva. Mennyi a becsült valós távolság?

• a) 225 mm
• b) 450 mm
• c) 2250 mm
• d) 900 mm

8. Az MSZ EN IEC 81346-2:2020 osztályozása szerint melyik betűosztályba tartozik a jelzőlámpa?

• a) P – megjelenítő
• b) H – anyagkezelő
• c) E – kibocsátó
• d) K – jelfeldolgozó

(Megoldások: B. függelék.)

A fejezet forrásai