01. fejezet – F-gáz alapok: áttekintés

Egy kezdő szerelő első kérdése általában az, hogy „milyen gáz van benne?”. A második – és ez a fontosabb – az, hogy mit szabad vele csinálni, és kinek. A hűtőközegek egy része lebontja az ózonréteget, sok közülük erős üvegházhatású gáz, mások éghetők, mérgezők vagy rendkívül nagy nyomásúak. Ezért a hűtőközegekkel végzett munkára külön, szigorú szabályok vonatkoznak.

Ez a fejezet áttekintés: a teljes képet adja meg, hogy a későbbi fejezetekben tudd, hová illeszkedik egy-egy részlet. A hűtőközegek jelölését, tulajdonságait, közegenkénti adatlapját, az olajokat és a szerelőre vonatkozó előírásokat a 14. fejezet tárgyalja részletesen; ahol itt csak egy mondat jut valamire, ott megadjuk, hol találod a kifejtést.

1.1 Rövid történeti áttekintés

A természetes közegektől a „freonokig”

Az első kompresszoros hűtőgépet 1834-ben szabadalmaztatták, és etil-éterrel működött – ez robbanásveszélyessége miatt nem terjedt el. Utána az ammónia, a szén-dioxid és a szénhidrogének kerültek előtérbe, vagyis a természetben is előforduló anyagok. 1930 után a halogénezett szénhidrogének, köznapi nevükön a „freonok” vették át az uralmat: kiváló hűtéstechnikai tulajdonságúak, stabilak és nem mérgezők voltak ([T] 2).

A fordulatot az 1974-ben kezdődött kutatások hozták, amelyek kimutatták, hogy a klórtartalmú közegek súlyosan károsítják az ózonréteget ([T] 2.4.3). Az ózonréteg a Napból érkező ultraibolya sugárzás nagy részét kiszűri. A légkörbe jutó hűtőközegből felszabaduló klóratomok ózonmolekulákat bontanak, és a folyamat láncszerűen folytatódik – az ózonréteg elvékonyodik ([T] 1.7.3).

Az ózonvédelemtől a klímavédelemig

A nemzetközi válasz a Montreali Jegyzőkönyv volt 1987-ben: az ózonréteget károsító anyagok fokozatos kivezetését írta elő. Az 1990-es Londoni és az 1992-es Koppenhágai Kiegészítés a szabályozott közegek körét a CFC-k mellett a HCFC-kre is kiterjesztette ([T] 2.1). A klórmentes utódok, a HFC-k már nem bontják az ózont, de növelik az üvegházhatást ([T] 2.4.3.3). Ezért a figyelem az ózonvédelemről a klímavédelemre terelődött: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését a Kiotói Jegyzőkönyv tűzte ki célul ([T] 2.1), a HFC-k visszaszorítására pedig a Montreali Jegyzőkönyv felei 2016-ban elfogadták a kigali módosítást: a HFC-k előállítását és felhasználását 30 év alatt fokozatosan több mint 80 %-kal csökkentik (az (EU) 2024/573 preambuluma szerint, [EU] (5)).

Az Európai Unióban a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, röviden F-gáz rendeletnek nevezett jogszabály 2014-ben az 517/2014/EU rendelet volt ([T] 2.1); ezt 2024-ben az (EU) 2024/573 rendelet váltotta fel ([EU] cím). Az új rendelet a forgalomba hozható HFC mennyiségét csökkenő kvótával korlátozza, amely 2050-től nulla ([EU] VII. melléklet). Magyarországon 2025. március 1-jén lépett hatályba a 458/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet ([J458] 36. §), amely a klímagázokról szóló 2024. évi LXXXVII. törvényre ([KTV]) épül (1.4).

Körbeértünk

A történet tanulsága, hogy a szakma körbeért. A halogénezett közegek négy nemzedéke (CFC, HCFC, HFC, majd HFO) után a szabályozás ma ismét a természetes közegek és a nagyon kis GWP-jű anyagok felé tolja a szakmát ([F14] 14.3). A HFC-k, amelyeket egykor „hosszú távú” megoldásnak tartottak, maguk is helyettesítésre szorulnak ([T] 2.5.3.2). A nemzedékek egymásutánját a 14.3. ábra mutatja. Neked ez azt jelenti, hogy egy pályán belül többféle közeggel dolgozol, és a határidők, tilalmak időről időre változnak.

1.2 A hűtőközegek csoportosítása

Hűtőközeg (refrigerant) az az anyag, amely a hűtőkörfolyamatban alacsonyabb hőmérsékleten hőt vesz fel, és magasabb hőmérsékleten leadja ([T] 1.7.1; hőtani háttere a 2. fejezetben, a követelmények a 14.1 pontban). A hűtőközegeket háromféleképpen szokás csoportosítani: kémiai összetétel szerint, aszerint, hogy tiszta közegről vagy keverékről van-e szó, és biztonsági osztály (mérgezőség, éghetőség) szerint.

Kémiai csoportok

A természetes közegek a természetben is előforduló anyagok: az ammónia (R-717), a szén-dioxid (R-744) és a szénhidrogének – propán (R-290), izobután (R-600a), propén (R-1270). Ózonlebontó képességük nulla, globális felmelegítő képességük nulla vagy nagyon kicsi; hátrányuk a mérgezőség (ammónia), az éghetőség (szénhidrogének) vagy a nagy nyomás (CO₂) ([R1] 3.2; [F14] 14.3).

A klórtartalmú CFC-k és HCFC-k bontják az ózonréteget (ODP > 0), a klórmentes csoportok nem; a CFC-k ma tiltottak, a HCFC-k kivezetettek, a HFC-k korlátozottak, a HFO-k és a természetes közegek terjednek (1.2. ábra; a csoportok áttekintő táblázata a 14.5. táblázat, részletes leírásuk a 14.3 pont).

Tiszta közegek és keverékek

A tiszta közeg egyetlen vegyület (például R-32, R-134a, R-290). A keverékek két vagy több közegből állnak, és két nagy csoportjuk van ([K] 5.3, [T] 2.3):

• zeotrop keverékek – a komponensek eltérő hőmérsékleten párolognak, ezért van hőmérséklet-csúszásuk (glide); számuk a 400-as sorozatban van (R-404A, R-407C, R-410A, R-454B);
• azeotrop keverékek – úgy viselkednek, mint egy tiszta közeg; számuk az 500-as sorozatban van (R-507A, R-513A).

A gyakorlati következmény, amelyet már most jegyezz meg: a zeotrop keveréket folyadékfázisban töltjük ([T] 6.1.11). Hogy miért, és mi történik szivárgáskor, azt a 14.4 pont mutatja meg.

Biztonsági osztályok

1.1. táblázat. A gyakorlat közegeinek biztonsági osztálya ([S378] E.1–E.3). A 2-es és a B1 osztályban a gyakorlat itt felsorolt közegei közül nincs példa; a teljes mátrixot (például 2: R-152a, B1: R-123) a 14.8. táblázat és a 14.5. ábra mutatja.

Környezeti mérőszámok: ODP és GWP

A szerelő számára a GWP-nek két szerepe van: a CO₂-egyenérték dönti el, kell-e rendszeres szivárgásvizsgálat, és a GWP alapján tiltják bizonyos közegek forgalomba hozatalát és szervizcélú felhasználását (1.4).

1.3 A gázok felsorolása

Az 1.2. táblázat azokat a közegeket gyűjti egy helyre, amelyekkel a gyakorlatban – új berendezésen, szervizben vagy régi gép lefejtésekor (a jogszabály szavával: visszanyerésekor) – találkozhatsz. A részletes adatlapjukat (nyomásszintek, olaj, szerelési sajátosságok) a 14.7 pont adja.

1.2. táblázat. A gyakorlat hűtőközegei; a szénhidrogének és a szervetlen közegek a természetes közegek. ¹ Az R-410A gyakorlatilag azeotrop (csúszása kb. 0,1 K). Biztonsági osztály és keveréktípus: [S378] E.1–E.3; GWP: az (EU) 2024/573 mellékletei, keveréknél az összetevőkből számítva (14.6 pont); alkalmazás: [T] 2.4, [R1] 3. A régi közegeknél (R-12, R-22) GWP helyett az ODP-t tüntettük fel. Képletek, keverék-összetételek és részletes adatlapok: 14.7 pont, 14.7. és 14.22. táblázat. Az R-szám első ránézésre: 4xx zeotrop, 5xx azeotrop keverék, 6xx egyéb szerves, 7xx szervetlen vegyület, a négyjegyű szám kettős kötést jelez; a képzés szabálya a 14.2 pontban.

A táblázatból az is kiolvasható, hogy a régi HFC-k GWP-je ezres nagyságrendű (ezért szigorodnak rájuk a tilalmak), az új, kis GWP-jű közegek többsége viszont éghető (A2L, A3), és a természetes közegeknek is megvan a maguk veszélye (14.1, 14.7.6–14.7.9).

1. Közeg: R-32 → HFC, tiszta közeg (1.2. táblázat)
2. Bizt. osztály: A2L → csekély mértékben éghető:
   töltetkorlát (14.9), szerelési szabályok (15.7)
3. CO₂e = 1,1 · 675 / 1000 = 0,7425 ≈ 0,74 t
   → 5 t alatt: az 5. cikk szerinti rendszeres
     szivárgásvizsgálat nem kötelező
4. GWP 675 < 750 → a 3 kg alatti osztott mono
   klímákra 2025-től érvényes tilalom nem érinti
   (a későbbi tilalmak: 14.26. táblázat)
5. Klímagáz-képesítés: a telepítéshez kell;
   3 kg alatt a H–II. kategória is elég (1.5)

1.4 Jogszabályok áttekintése

A hűtőközegekre vonatkozó szabályok három szinten épülnek egymásra: nemzetközi egyezmény, uniós rendelet, hazai jogszabály (1.3. ábra).

Uniós szint: az F-gáz rendelet

Az (EU) 2024/573 rendelet a fluortartalmú üvegházhatású gázokról 2024 februárjában jelent meg, és hatályon kívül helyezte a korábbi 517/2014/EU rendeletet ([EU] cím). Közvetlenül alkalmazandó: nem kell hazai jogba átültetni, minden tagállamban ugyanúgy kötelező ([EU] 38. cikk). Szabályokat állapít meg a kibocsátás visszaszorítására, a gázok felhasználására, visszanyerésére, regenerálására és ártalmatlanítására, a képesítésre és a képzésre – a fluort nem tartalmazó alternatív közegek biztonságos kezelésére is –, feltételeket szab a forgalomba hozatalra, és mennyiségi korlátot a HFC-kre ([EU] 1. cikk).

Az ózonréteget lebontó anyagokról (CFC, HCFC) külön uniós rendelet szól, az (EU) 2024/590 ([J458] 3. §). A képesítési kategóriákat uniós végrehajtási rendeletek határozzák meg, a helyhez kötött hűtő-, klíma- és hőszivattyú-berendezésekre az (EU) 2024/2215 ([J458] 1. melléklet).

A rendelet kötelezettségei közül a szerelő napi munkáját az 1.3. táblázatban felsoroltak érintik.

1.3. táblázat. Az (EU) 2024/573 szerelőt napi szinten érintő kötelezettségei ([EU]). További kötelezettségek – nyilvántartás (7. cikk), forgalmazás (11. cikk), címkézés (12. cikk), szervizelési tilalmak (13. cikk, 14.27. táblázat) – a 14.11 pontban; a forgalomba hozható HFC mennyiségét csökkenő kvóta korlátozza, amely 2050-től nulla (VII. melléklet).

Két példa a mindennapi munkából. A 3 kg-nál kevesebb F-gázt tartalmazó osztott mono klímák közül 2025. január 1-jétől csak 750-nél kisebb GWP-jű közeggel működő hozható forgalomba ([EU] IV. melléklet 9. a)) – ezt az R-32 teljesíti, az R-410A nem. Ez forgalomba hozatali tilalom, nem üzemeltetési: a már működő R-410A-s klímát nem kell leszerelni ([F14] 14.11). A szervizelésre a 13. cikk vonatkozik: légkondicionálóban és hőszivattyúban 2026-tól a 2500-as vagy nagyobb GWP-jű gáz tilos (regenerált gáz 2032-ig kivétel), ez az R-410A-t (2088) nem érinti; telepített hűtőberendezésben viszont 2025-től a 2500-as (például R-404A, 3922), 2032-től a 750-es határ érvényes, ott tehát az R-410A-ból is csak regenerált vagy újrahasznosított gáz használható szervizre ([EU] 13. cikk (3)–(5); 14.27. táblázat).

Hazai szint: törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet

A hazai szabályozás lényege négy pontban:

• Jogszabályok: a klímagázokról szóló 2024. évi LXXXVII. törvény (Klímagáz tv., [KTV]) a keret; felhatalmazása alapján készült a 458/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet, amely a gyakorlati szabályokat tartalmazza és 2025. március 1-jén lépett hatályba; a képesítés részletes szabályait külön miniszteri rendelet adja ([J458] bevezető, 1. §, 34. §, 36. §).
• Hatóság és adatbázis: a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság egységes klímagáz-adatbázist üzemeltet ([J458] 3. §, 8. §). Ebben regisztrál minden vállalkozás, amely klímagázzal működő berendezést telepít, beüzemel, karbantart, szervizel, szivárgásvizsgál, javít vagy használaton kívül helyez ([J458] 8. § (3)); a képesítéshez kötött tevékenység akkor számít elvégzettnek, amikor az elektronikus jegyzőkönyvet az adatbázisban rögzítették ([J458] 26. § (2)).
• Telepítési tanúsítvány: a klímagázt tartalmazó helyhez kötött hűtőkörök – néhány kivétellel, például a háztartási hűtő- és fagyasztógépek és a hordozható klímák kivételével – tanúsítványkötelesek; a telepítést végző képesített személy legkésőbb a telepítést és beüzemelést követő 8 napon belül tölti ki ([J458] 28. §).
• Vásárlás: klímagázt csak a rendelet szerinti jogosultsággal rendelkező vállalkozás vásárolhat vagy értékesíthet ([J458] 18. §).
• Természetes közegek: mivel ezek is klímagázok, a törvény rájuk is ad kötelezettséget. A szénhidrogénes hűtőkör üzemeltetője és tulajdonosa például regisztrál az adatbázisban és éves felügyeleti díjat fizet, ha a hűtőkör legalább 150 g – lakáscélra használt helyiségben telepítettnél legalább 1 kg – klímagázt tartalmaz; ilyenkor szivárgásészlelő rendszert is telepíttetnie kell ([KTV] 5. § (6), 10. § (3); részletesen 14.11).

A szabályok megsértése klímavédelmi bírsággal jár ([J458] 30. §). A jegyzőkönyvtípusokat, a határidőket és a telepítési tanúsítvány tartalmát a 19.3 pont, a hazai előírásokat részletesen a 14.11 pont tárgyalja.

1.5 Szakképesítés, szerelési jogosultság és klímagáz-képesítés

Ez a pont azért kapott külön címet, mert a gyakorlatban gyakran összemossák a három fogalmat – pedig három külön dologról van szó, és az egyik nem helyettesíti a másikat (1.4. ábra).

1. Szakképesítés

A képzés végén letett képesítő vizsgával a Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő szakképesítést szerzed meg. Azonosítója 07134001, szintje az Európai és a Magyar Képesítési Keretrendszer szerint egyaránt 4 ([P] 2.2). A programkövetelmény szerint az ilyen szakember teljes körű klíma-, kereskedelmi és ipari hűtési, valamint hőszivattyú-szerelést végezhet, a nagy teljesítményű berendezésekét is ([P] 4). A szakképesítés a tudást és a készségeket igazolja.

2. Szerelési jogosultság

A programkövetelmény kimondja: a megszerezhető szakképesítés jogszabályban meghatározott képesítési követelmény egy tevékenység folytatásához ([P] 3.2). A hűtő- és klímaberendezés-szerelés, -karbantartás mint önálló tevékenység végzéséhez szükséges képesítést a programkövetelmény hivatkozása szerint az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet 1. mellékletének 40. sora írja elő ([P] 3.3; a rendelet hatályos szövegét munka előtt nézd meg). A jogosultság tehát jogszabályból fakad: a rendelet mondja meg, milyen képesítéssel gyakorolható a tevékenység, a szakképesítés pedig az a képesítés, amelyet a rendelet megkövetel.

3. Klímagáz-képesítés

A hűtőközeggel végzett munka külön, személyi képesítéshez kötött; ezt már a Klímagáz tv. kimondja ([KTV] 4. § (3)), a részleteket a kormányrendelet adja. A hazai rendelet szerint természetes személy a klímagázt tartalmazó berendezés telepítését, beüzemelését, szervizelését, karbantartását, javítását, használaton kívül helyezését, szivárgásvizsgálatát, valamint a klímagáz visszanyerését, kezelését, átfejtését kizárólag

• az uniós rendelet és a hazai rendelet 1. melléklete szerinti képesítéssel,
• az adatbázisban való regisztráció után,
• a képesítésének megfelelő kategóriájú képesített vállalkozás alkalmazottjaként

végezheti ([J458] 33. § (1)). A képzési és vizsgáztatási feladatokat a Hatóság látja el ([J458] 34. § (1)).

A képesítési kategóriák röviden

A hazai rendelet a helyhez kötött hűtő-, klíma- és hőszivattyú-berendezésekre négy személyi kategóriát határoz meg ([J458] 1. melléklet 1. pont):

• H–I. – a klímagázt tartalmazó berendezéseken végzett munka teljes köre (szivárgásvizsgálat, visszanyerés, telepítés, javítás, karbantartás, használaton kívül helyezés, klímagáz kezelése), töltetkorlát nélkül;
• H–II. – F-gázt és szénhidrogént tartalmazó berendezések szivárgásvizsgálata, valamint 3 kg-nál (hermetikusan zártnál 6 kg-nál) kisebb töltetnél a visszanyerés, telepítés, javítás és használaton kívül helyezés;
• H–III. – visszanyerés a 3 kg-nál (hermetikusan zártnál 6 kg-nál) kisebb töltetű berendezésekből;
• H–IV. – szivárgásvizsgálat az (EU) 2024/573 I. mellékletében és II. melléklet 1. szakaszában felsorolt F-gázt (HFC, HFO) tartalmazó berendezésen, ha nem jár a hűtőkörbe való beavatkozással.

Szénhidrogénes berendezés. A melléklet sorai szó szerint mást neveznek meg: a H–I. sor a „klímagázokat tartalmazó”, a H–II. sor kifejezetten a „fluortartalmú üvegházhatású gázokat és szénhidrogéneket tartalmazó” berendezéseket, a H–IV. sor csak a fenti F-gázt tartalmazókat ([J458] 1. melléklet). Hogy egy propános (R-290-es) gépen végzett konkrét munkára melyik kategória jogosít, azt a rendelet szövegéből nem lehet egyértelműen eldönteni – ez hatósági értelmezés kérdése, ezért munka előtt nézd meg a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság tájékoztatóját.

Az uniós megfelelőket (A1–E kategória, (EU) 2024/2215) és a mobil, villamos kapcsolóberendezési és tűzvédelmi kategóriákat a 14.28. táblázat adja.

A személyzetképesítés a megszerzésétől számított 5 évig érvényes; az újraérvényesítés feltételeit átképzési és továbbképzési rendszerben kell meghatározni ([J458] 34. § (4)). Az uniós rendelet szerint a tagállamok legalább hétévenkénti továbbképzést vagy értékelést írnak elő a képesített személyeknek ([EU] 10. cikk (9)). A korábbi, az 517/2014/EU rendelet alapján kiadott igazolások lejáratukig, de legalább 2027. december 31-ig érvényesek, legfeljebb 2029. március 12-ig ([J458] 37. § (2)).

A monoblokkos hőszivattyú telepítése sem képesítésmentes: bár a hűtőkört nem bontod meg, a berendezés telepítési tanúsítvány-köteles, telepítését és beüzemelését képesített vállalkozás képesített alkalmazottja végzi ([J458] 28. § (1), (5), (7); részletesen 14.11, 20.1). Ez a propános (R-290-es) monoblokkra is áll, mert a propán is klímagáz ([KTV] 1. melléklet 5.3).

Összefoglalás

• A hűtőközegek története körbeért: természetes közegek → CFC, HCFC („freonok”) → HFC → HFO és ismét természetes közegek. A hajtóerő előbb az ózonvédelem (Montreali Jegyzőkönyv, 1987), majd a klímavédelem (kigali módosítás, F-gáz rendeletek) volt.
• Kémiai csoportok: CFC (tiltott), HCFC (kivezetve), HFC (korlátozott), HFO és HFC/HFO keverékek (terjedőben), természetes közegek (R-290, R-600a, R-1270, R-717, R-744).
• Keverékek: a zeotrop (R-4xx) keveréknek hőmérséklet-csúszása van, folyadékfázisban töltjük; az azeotrop (R-5xx) tiszta közegként viselkedik.
• Biztonsági osztály: betű = mérgezőség (A, B), szám = éghetőség (1, 2L, 2, 3). Az új, kis GWP-jű közegek többsége éghető; az A1 sem ártalmatlan, mert fulladást okozhat.
• CO₂-egyenérték = töltet [kg] × GWP / 1000, a GWP-t jogi célra az (EU) 2024/573-ból vedd.
• Jogszabályok: uniós szinten az (EU) 2024/573 F-gáz rendelet (közvetlenül alkalmazandó) és az (EU) 2024/590; hazai szinten a Klímagáz tv., a 458/2024. Korm. rendelet és a képesítési miniszteri rendelet. A klímagáz tágabb az F-gáznál: a CO₂, az ammónia és a szénhidrogének (például R-290) is klímagázok. A hatóság a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság, az ügyintézés a klímagáz-adatbázisban zajlik.
• Három külön dolog: a szakképesítés (07134001) a tudást igazolja; a szerelési jogosultság a 34/2021. ITM rendeletből fakad; a hűtőközeggel végzett munkához klímagáz-képesítés (H–I…H–IV.), regisztráció és képesített munkáltató kell. A személyzetképesítés 5 évig érvényes.

Ellenőrző kérdések

1. Miért cserélték le a „freonokat”, és miért kell ma a HFC-ket is helyettesíteni? Milyen nemzetközi egyezmények kapcsolódnak a két lépéshez?
2. Mi a különbség a CFC, a HCFC, a HFC és a HFO között? Melyiknek van ózonlebontó képessége, és miért?
3. Miért félrevezető a „biztonsági hűtőközeg” kifejezés? Milyen veszélyt jelent egy A1 osztályú közeg zárt, mélyen fekvő helyiségben?
4. Mi a különbség az F-gáz és a klímagáz fogalma között? Melyik jogszabály melyiket használja?
5. Mely berendezések telepítési tanúsítvány-kötelesek, ki tölti ki a tanúsítványt, és milyen határidővel?
6. Miért nem jogosít a szakképesítés önmagában hűtőközeggel végzett munkára? Milyen feltételei vannak a klímagázos munkának?

Tudáspróba

1. Melyik csoportba tartozik az R-22?

• a) CFC
• b) HCFC
• c) HFC
• d) HFO

2. Mit jelent az A2L biztonsági osztály?

• a) nagyobb mérgezőség, csekély mértékben éghető
• b) kisebb mérgezőség, nincs lángterjedés
• c) kisebb mérgezőség, csekély mértékben éghető
• d) nagyobb mérgezőség, fokozottan éghető

3. Melyik természetes hűtőközeg?

• a) R-1234yf
• b) R-410A
• c) R-32
• d) R-744

4. Mekkora 2 kg R-410A (GWP 2088) töltet CO₂-egyenértéke?

• a) 4,18 t
• b) 2,09 t
• c) 41,8 t
• d) 0,42 t

5. Melyik egyezmény írta elő az ózonréteget károsító anyagok fokozatos kivezetését?

• a) a Kiotói Jegyzőkönyv
• b) a Montreali Jegyzőkönyv
• c) a klímagázokról szóló törvény
• d) az 517/2014/EU rendelet

6. A hazai rendelet szerint ki végezheti egy split klíma telepítését és beüzemelését?

• a) bárki, aki a 07134001 szakképesítést megszerezte
• b) a berendezés tulajdonosa, ha a kültéri egység gyárilag töltött
• c) képesített személy, regisztráció után, képesített vállalkozás alkalmazottjaként
• d) bármely vállalkozás alkalmazottja, ha a vállalkozás a klímagáz-adatbázisban regisztrált

7. Mikor számít elvégzettnek egy képesítéshez kötött tevékenység a 458/2024. Korm. rendelet szerint?

• a) amikor az elektronikus jegyzőkönyvet az adatbázisban rögzítették
• b) amikor az ügyfél a helyszínen aláírja a papíralapú munkalapot
• c) amikor a berendezést először bekapcsolják
• d) amikor a vállalkozás a munkáról kiállítja és elküldi a számlát

8. Melyik állítás igaz az R-32-re?

• a) CFC, ezért tiltott
• b) A1 osztályú keverék
• c) természetes közeg
• d) HFC, A2L, GWP 675

(Megoldások: B. függelék.)

A fejezet forrásai