Egy szakmai jegyzet annyit ér, amennyire visszakereshető. Ez a függelék azért van, hogy bármelyik
állítás mögé oda tudj nézni: melyik jogszabályból, szabványból, ajánlásból vagy szakkönyvből
származik — és hogy fél év vagy két év múlva te magad meg tudd nézni, igaz-e még.
Ez nem formaság. A jegyzet írása közben többször kiderült, hogy egy széles körben terjedő,
magabiztosan idézett adat elavult vagy soha nem is volt igaz. Az egyik nagy rendőrségi oldalon
lévő törvényszöveg évek óta a régi állapotot mutatja. Egy biztosítói szövetségi oldalon lévő
forintos értékhatárokról maga az oldal írja, hogy egy réges-régi dátumig voltak érvényesek. A
„riasztót évente kötelező felülvizsgáltatni" mondatot nem sikerült egyetlen magyar jogszabályból
sem igazolni. Ezek nem kivételek — ezek a normális helyzet.
H.1 Hogyan használd ezt a jegyzéket
Miért nem elég egy forrás
Egy forrás háromféleképpen tud félrevezetni, és mindhárom gyakori:
- Elavult. A szöveg valamikor igaz volt, azóta módosult a jogszabály vagy megjelent az új
szabványkiadás. A weblap viszont ott maradt, dátum nélkül.
- Másolat a másolatról. Valaki átvett egy adatot valakitől, aki átvette valaki mástól. Öt
találat ugyanazt írja — de mind ugyanabból az egy, ellenőrizetlen forrásból származik. Ez nem
megerősítés, csak visszhang.
- Más kontextusból való. Az adat igaz, csak nem itt: külföldi előírás, más szabványcsalád,
másik feszültségszint, más berendezéstípus. A brit szakmai gyakorlat karbantartási ciklusa
például valóban létezik — de nem magyar kötelem.
A kettős igazolás elve
Ezért dolgozik a jegyzet kettős igazolással: egy állítás akkor kerül be tényként, ha legalább
két, egymástól független forrás kimondja, vagy ha egyetlen, de elsődleges forrás mondja ki
(maga a hatályos jogszabályszöveg, a szabvány, a hatóság állásfoglalása, a gyártó saját adatlapja).
Aminél ez nem sikerült, ott a jegyzet nem hallgat, hanem kiírja. Három formában találkozol
ezzel a szövegben:
| Megfogalmazás a jegyzetben |
Mit jelent |
| „a kutatás erre nem talált igazolt forrást, ezért a jegyzet ezt nem közli" |
az adat nem volt megerősíthető — ne mondd ki tényként a vizsgán sem |
| „a szakirodalom megosztott", „a források nem egységesek" |
több, egymásnak ellentmondó érték van forgalomban; a jegyzet mindkettőt megmutatja, de nem választ |
| „ezt a gyártói adatlap / a hatályos szabvány / a szerződés határozza meg" |
van válasz, de nem általános érvényű — a konkrét dokumentumból kell kiolvasni |
💡 Ha egy adatot nem találsz meg benne, az nem hiányosság
Amikor a jegyzet nem közöl számot, az nem lustaság, hanem döntés. Egy kitalált vagy ellenőrizetlen
szám sokkal veszélyesebb, mint egy őszinte „ezt az adatlapról kell kiolvasni" — mert az utóbbi
elvezet a helyes válaszhoz, az előbbi meg elvisz tőle.
A forrás típusa számít
| Típus |
Példa |
Mennyire erős |
| Elsődleges |
hatályos jogszabályszöveg a Nemzeti Jogszabálytárban; szabvány szövege; hatósági határozat; gyártói adatlap |
ez dönt |
| Másodlagos |
szakkönyv, szakmai cikk, gyártói tudásbázis, oktatási segédanyag |
akkor használható, ha az elsődleges forrás nem elérhető — és jelezni kell |
| Nem forrás |
fórumhozzászólás, webshop-leírás, dátum nélküli összefoglaló |
tájékozódásra jó, hivatkozásra nem |
H.2 Jogszabályok
⚠️ A jogszabályok változnak — ez a jegyzet egy adott állapotot rögzít
A jegyzet a lezáráskor hatályos állapotot tükrözi. A magyar jog gyorsan mozog: a
kamerafelvételek megőrzési határidejét 2019-ben törölték a magánbiztonsági törvényből, azóta is
módosult a tűzvédelmi és a szavatossági szabályozás, és a számlázási-nyugtaadási szabályok
gyakorlatilag évente változnak. Mielőtt bármelyik alábbi jogszabályra hivatkozol egy ügyfél
előtt vagy egy szerződésben, nézd meg a hatályos szöveget — a H.7 pont megmutatja, hogyan.
Az alábbi táblázat azokat a jogszabályokat sorolja fel, amelyekre a jegyzet ténylegesen
hivatkozik. A „Hol ellenőrizheted" oszlop mindenütt ugyanaz — a Nemzeti Jogszabálytár —, mert a
hatályos szöveg egyetlen megbízható helye ez.
Alapvető ágazati jogszabályok
| Jogszabály |
Miről szól |
Hol hivatkozunk rá |
Hol ellenőrizheted |
| 2005. évi CXXXIII. törvény (SzVMt.) |
a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályai: igazolvány, szerződés, adatkezelés, a tevékenység keretei |
7., 17., 28., 31. |
njt.jog.gov.hu |
| 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet (Szvm. r.) |
az SzVMt. végrehajtása: a tevékenység részletszabályai, dokumentálás |
7., 8., 16., 17., 28., 31. |
njt.jog.gov.hu |
| 2019. évi XXXIV. törvény |
a GDPR-hoz igazító módosítócsomag; ez helyezte hatályon kívül a kamerafelvételek korábbi, törvényi megőrzési határidőit |
8. |
njt.jog.gov.hu |
Szabványosítás, villamos biztonság
| Jogszabály |
Miről szól |
Hol hivatkozunk rá |
Hol ellenőrizheted |
| 1995. évi XXVIII. törvény |
a nemzeti szabványosításról; kimondja, hogy a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes |
9., 31. |
njt.jog.gov.hu |
| 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet |
az összekötő és felhasználói berendezésekről; a villamos szerelés kereteiről |
11. |
njt.jog.gov.hu |
| 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet |
munkaeszközök biztonsági követelményei és ellenőrzési rendje; a villamos kéziszerszám éves szerelői ellenőrzése és a hároméves villamos biztonsági felülvizsgálat forrása |
11., 13. |
njt.jog.gov.hu |
| 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet |
a mérésügyi hatósági feladatok telepítése (a kalibrálás–hitelesítés kérdésénél merül fel) |
23. |
njt.jog.gov.hu |
Munkavédelem, foglalkozás-egészségügy
| Jogszabály |
Miről szól |
Hol hivatkozunk rá |
Hol ellenőrizheted |
| 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) |
a munkavédelem kerettörvénye: munkáltatói és munkavállalói kötelezettségek, kockázatértékelés, munkabaleset |
11. |
njt.jog.gov.hu |
| 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet |
az Mvt. végrehajtása: munkabaleset-bejelentés és -kivizsgálás részletszabályai |
11. |
njt.jog.gov.hu |
| 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet |
az egyéni védőeszközök használatának rendje; a munkáltató írásban, munkakörönként határozza meg, és ingyenesen biztosítja |
11. |
njt.jog.gov.hu |
| 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet |
munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat |
11. |
njt.jog.gov.hu |
| 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet |
rákkeltő anyagokkal és eljárásokkal végzett munka; a belélegezhető kristályos szilícium-dioxid (fúrási por) ide tartozik |
11. |
njt.jog.gov.hu |
| 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet |
kézi tehermozgatás |
11. |
njt.jog.gov.hu |
| 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet |
zajexpozíciós határértékek |
11. |
njt.jog.gov.hu |
| 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet |
rezgésexpozíciós határértékek |
11. |
njt.jog.gov.hu |
| 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet |
a munkahelyek kémiai biztonsága; expozíciós határértékek |
11. |
njt.jog.gov.hu |
| 2012. évi I. törvény (Mt.) |
munkaviszony — a munkavédelmi és a kamerás megfigyelési fejezetek háttérjoga |
11. |
njt.jog.gov.hu |
Tűzvédelem
| Jogszabály |
Miről szól |
Hol hivatkozunk rá |
Hol ellenőrizheted |
| 1996. évi XXXI. törvény (Tvt.) |
a tűzvédelem kerettörvénye |
11. |
njt.jog.gov.hu |
| 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) |
Országos Tűzvédelmi Szabályzat: alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, menekülési út, tűzgátló átvezetés, tűzeseti vezérlés; a 248–249. § és a 18. melléklet az üzemeltetői ellenőrzés–felülvizsgálat–karbantartás rendje |
9., 11., 18., 21., 22., 28. |
njt.jog.gov.hu |
| 8/2022. (IV. 14.) BM rendelet |
az OTSZ módosítása — nem új OTSZ, hanem az 54/2014. változtatása |
11., 18. |
njt.jog.gov.hu |
Környezetvédelem, hulladék
| Jogszabály |
Miről szól |
Hol hivatkozunk rá |
Hol ellenőrizheted |
| 2012. évi CLXXXV. törvény |
a hulladékról; a hulladékhierarchia és az alapkötelezettségek |
11., 22., 25. |
njt.jog.gov.hu |
| 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet |
elektromos és elektronikus berendezések hulladékai |
11., 25. |
njt.jog.gov.hu |
| 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet |
elem- és akkumulátorhulladék kezelése |
11., 22. |
njt.jog.gov.hu |
| 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet |
veszélyes hulladékkal kapcsolatos részletszabályok |
11., 22. |
njt.jog.gov.hu |
| 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet |
egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozása (RoHS) — az ólommentes forrasz háttere |
5., 31. |
njt.jog.gov.hu |
| 365/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet |
a RoHS-szabályozás módosítása |
5. |
njt.jog.gov.hu |
| 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet |
a környezeti zaj és rezgés elleni védelem; a kültéri hangjelző kérdésénél vizsgáltuk — és nem ír elő rá műszaki paramétert |
16. |
njt.jog.gov.hu |
Szerződés, jótállás, elszámolás
| Jogszabály |
Miről szól |
Hol hivatkozunk rá |
Hol ellenőrizheted |
| 2013. évi V. törvény (Ptk.) |
vállalkozási szerződés, átadás-átvétel, kellékszavatosság, jótállás |
13., 24., 25., 26., 31. |
njt.jog.gov.hu |
| 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet |
kötelező jótállás egyes tartós fogyasztási cikkekre |
13., 31. |
njt.jog.gov.hu |
| 10/2024. (VI. 28.) IM rendelet |
a kötelező jótállás alá tartozó termékek listája — ez említi név szerint a szakmánk termékeit |
13., 31. |
njt.jog.gov.hu |
| 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet |
fogyasztói adásvétel: kellékszavatosság, a hibás teljesítés vélelme |
13. |
njt.jog.gov.hu |
| 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet |
a szavatossági és jótállási igények intézésének rendje |
13., 25. |
njt.jog.gov.hu |
| 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) |
számlakiállítás, nyugtaadás, adatszolgáltatás |
25. |
njt.jog.gov.hu |
| 2000. évi C. törvény (Számv. tv.) |
a számviteli bizonylatok megőrzése |
25. |
njt.jog.gov.hu |
| 2016. évi IX. törvény |
vállalkozások közötti fizetési késedelem, behajtási költségátalány |
25., 31. |
njt.jog.gov.hu |
| 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet |
pénztárgépes nyugtakibocsátás |
25. |
njt.jog.gov.hu |
| 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet |
a számlázási és nyugtaadási kötelezettség technikai szabályai |
25. |
njt.jog.gov.hu |
| 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet |
az elektronikus pénztárgép és az e-nyugta |
25. |
njt.jog.gov.hu |
| 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet („Épkiv") |
az építőipari kivitelezési tevékenység szabályai |
21., 25. |
njt.jog.gov.hu |
Uniós jog
| Jogszabály |
Miről szól |
Hol hivatkozunk rá |
Hol ellenőrizheted |
| (EU) 2016/679 rendelet (GDPR) |
személyes adatok kezelése; a kamerás megfigyelés és a biometrikus azonosítás alapja |
7., 8., 18., 25., 30., 31. |
EUR-Lex |
H.3 Szabványok
⚠️ A szabványok teljes szövege fizetős — ez a jegyzet ismert korlátja
A magyar nemzeti szabványok (MSZ, MSZ EN, MSZ HD) jelzete és címe a katalógusban ingyenesen
megnézhető, a teljes szöveg viszont fizetős: megvásárolható, előfizetéssel vagy olvasótermi
hozzáféréssel olvasható az MSZT Online Szabványtárában. A jegyzet írásakor ezért több szabvány
tartalmához csak másodlagos forrásból — szakcikkből, gyártói összefoglalóból, oktatási
anyagból — lehetett hozzáférni.
Ennek két következménye van, és mindkettőt vállaljuk. Az egyik: ahol a jegyzet szabványi
számadatot közöl, ott megmondja, honnan tudja. A másik: ahol nem tudta megbízhatóan
megállapítani, ott nem közöl számot — inkább kimondja, hogy a hatályos kiadásból kell átvenni.
Ha egy vizsgán vagy egy tervezésnél pontos szabványi érték kell, azt a hatályos magyar
kiadásból kell kiolvasni, nem ebből a jegyzetből és nem egy internetes összefoglalóból.
És egy alapvetés, amit érdemes fejben tartani: a nemzeti szabvány alkalmazása a szabványosítási
törvény szerint önkéntes. Kötelezővé jogszabályi hivatkozás, szerződés vagy biztosítói ajánlás
teszi — ez a különbség a 9. fejezet egyik legfontosabb gondolata.
Behatolásjelző és riasztásátviteli szabványok
| Szabvány |
Miről szól |
Hol hivatkozunk rá |
| MSZ EN 50131 (szabványcsalád) |
behatolásjelző és támadásjelző rendszerek; fokozatok, környezeti osztályok |
9., 10., 14., 15., 16., 17., 21., 24., 31. |
| MSZ EN 50131-1 |
rendszerkövetelmények |
9., 10., 14., 17. |
| MSZ EN 50131-2-2 … -2-8 |
érzékelőtípusok (PIR, mikrohullám, kombinált, nyitás, üvegtörés, rezgés) |
9., 15. |
| MSZ EN 50131-3 |
vezérlő- és jelzőberendezés |
9. |
| MSZ EN 50131-4 |
hangjelző eszközök |
9., 16. |
| MSZ EN 50131-5-3 |
rádiós összeköttetés |
9., 29. |
| MSZ EN 50131-6 |
tápellátás |
9., 22. |
| MSZ EN 50131-7 |
alkalmazási irányelvek |
21. |
| MSZ EN 50131-8, -10, -13 |
ködgenerátor, alkalmazásspecifikus és EMC-követelmények |
9. |
| MSZ EN 50130-4, -5 |
zavartűrés és környezeti vizsgálatok riasztórendszerekhez |
9. |
| MSZ EN 50136 (család) |
riasztásátviteli rendszerek és berendezések |
9., 17., 30., 31. |
| MSZ EN 50518 |
felügyeleti és riasztásfogadó központ |
9. |
Videó, beléptetés, tűzjelzés
| Szabvány |
Miről szól |
Hol hivatkozunk rá |
| MSZ EN 62676 (család) |
videó megfigyelőrendszerek biztonsági alkalmazásokhoz |
9., 19., 31. |
| MSZ EN 62676-4 |
alkalmazási irányelvek; a DORI-kategóriák forrása |
9., 20., 21. |
| MSZ EN 60839-11 (család) |
elektronikus beléptető rendszerek |
9., 18., 31. |
| MSZ EN 50132 |
CCTV-felügyeleti rendszerek |
9. |
| MSZ EN 54 (család) |
tűzjelző berendezések; a vagyonvédelmi kiegészítő érzékelőktől való elhatárolás |
9., 15. |
| MSZ EN 1125 / MSZ EN 179 |
pánikzár és vészkijárati zár |
18. |
| MSZ EN 13637 |
villamosan vezérelt menekülési útvonal-ajtók |
18. |
| MSZ EN 60529 / IEC 62262 |
IP-védettség és IK-ütésállóság |
19. |
| ISO/IEC 14443, 15693, 7811, 30107 |
kártyatechnológiák és élőségvizsgálat |
18. |
Mechanikai védelem
| Szabvány |
Miről szól |
Hol hivatkozunk rá |
| MSZ EN 1627 |
betörésállóság: nyílászárók ellenállási osztályai |
10. |
| MSZ EN 356 |
biztonsági üvegezés |
9., 10. |
| MSZ EN 14450 |
értéktárolók biztonsági osztályai |
10. |
| MSZ EN 1303 |
zárbetétek |
9. |
Villamos, kábelezés, infrastruktúra
| Szabvány |
Miről szól |
Hol hivatkozunk rá |
| MSZ HD 60364 (család) |
kisfeszültségű villamos berendezések létesítése |
3., 9., 21., 22., 23. |
| MSZ HD 60364-4-41 |
áramütés elleni védelem |
9., 21., 22. |
| MSZ HD 60364-5-52 |
vezetékrendszerek kiválasztása és szerelése; a védett fektetési zónák forrása |
4., 9., 23. |
| MSZ HD 60364-6 |
ellenőrzés, első felülvizsgálat |
9., 23. |
| MSZ EN 50174 és MSZ EN 50174-2 |
információtechnikai kábelezés tervezése és kivitelezése; a gyenge- és erősáram szeparációjának európai forrása |
6., 9., 16., 21. |
| MSZ EN 50173 / ISO/IEC 11801 |
általános kábelezési rendszerek |
6., 23. |
| ANSI/TIA-568 és TIA-568.2-D |
strukturált kábelezés; a 90/10/100 m-es hosszbontás forrása |
6., 23. |
| ANSI/TIA-606 |
a kábelezés adminisztrációja, jelölésrendszer |
6. |
| MSZ EN 50310 |
információtechnikai berendezések földelése és potenciálkiegyenlítése |
21. |
| MSZ EN 61386 |
védőcsőrendszerek |
21., 31. |
| MSZ EN 61537 |
kábeltálca- és kábellétra-rendszerek |
21. |
| MSZ EN 13501 |
építési termékek tűzvédelmi osztályozása |
21. |
| MSZ EN 60898 / MSZ EN 60947-2 |
kismegszakítók, illetve megszakítók |
22., 31. |
| MSZ EN 62305 (család) |
villámvédelem |
22. |
| MSZ EN 50160 |
a közcélú hálózaton szolgáltatott villamos energia feszültségjellemzői |
2. |
| MSZ EN 60617 |
villamos kapcsolási jelek |
2. |
| DIN 41494 / IEC 60297 |
rackszekrény- és beépítési méretek |
21. |
Kötések, szerszámok, forrasztás, mérés
| Szabvány |
Miről szól |
Hol hivatkozunk rá |
| DIN 46228-1 és -4 |
érvéghüvely gallér nélkül, illetve szigetelt gallérral |
6., 31. |
| DIN EN 60352-2 |
krimpelt kötések követelményei és vizsgálata |
6. |
| DIN 41641-1 |
kézi krimpelőszerszámok követelményei |
6. |
| DIN 47100 |
vezetékérszínezés (a riasztókábeleknél tájékoztató jelleggel) |
6. |
| DIN 471 / DIN 472 |
külső, illetve belső rögzítőgyűrű |
4. |
| DIN 127, 128, 93, 6798, 6799, 933, 985, 1444, 6885, 7967 |
alátétek, csavarok, anyák, reteszek, sasszegek |
4. |
| DIN EN ISO 2320 |
önbiztosító anyák |
4. |
| DIN 8511 |
forrasztási alapfogalmak |
5. |
| IPC J-STD-004 |
folyasztószerek (flux) osztályozása |
5. |
| IPC-A-610 |
elektronikai szerelvények elfogadhatósági követelményei |
5. |
| IPC-7711/7721 |
javítási és átalakítási eljárások |
5. |
| EN IEC 60900 |
1000 V-ig szigetelt kéziszerszámok feszültség alatti munkához |
11. |
| IEC 61010-1 / MSZ EN 61010-1 |
mérőműszerek biztonsága; a CAT I–IV kategóriák forrása |
23. |
| MSZ EN 50110-1 |
villamos berendezések üzemeltetése |
23. |
H.4 Ajánlások, útmutatók
Ezek nem jogszabályok és nem szabványok. Attól még dönthetnek egy kárügyben vagy egy hatósági
eljárásban — ezért kell ismerni a jogi természetüket.
| Forrás |
Mit tartalmaz |
Milyen a kötelező ereje |
Hol hivatkozunk rá |
| MABISZ-ajánlás (betöréses lopás- és rablásbiztosítás technikai feltételei; besorolási kategóriák) |
védelmi osztályok, mechanikai és elektronikai követelmények, minősített termékek jegyzéke |
nem jogszabály — a biztosítási szerződésen keresztül válik kötelezővé |
1., 7., 9., 10., 12., 13., 16., 17., 22., 25., 28., 30., 31. |
| Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) — például a Kiürítés TvMI (2.6:2024.02.01) és az „Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás" TvMI (12.6:2026.02.01) |
az OTSZ követelményeinek egyik lehetséges műszaki megoldása |
nem kizárólagos: az OTSZ-től eltérni más, igazolt megoldással is lehet |
18., 28. |
| NAIH tájékoztatók, ajánlások és határozatok |
a kamerás adatkezelés hatósági gyakorlata: érdekmérlegelés, tájékoztatás, megőrzési idő |
nem jogszabály, de a hatóság saját gyakorlatát mutatja |
8. |
| EDPB 3/2019. iránymutatás |
a videoeszközökkel történő személyesadat-kezelés uniós értelmezése |
uniós szintű iránymutatás |
8. |
| Gyártói biztonsági és alkalmazástechnikai útmutatók |
mérési biztonság, forrasztási hőmérséklet, PoE-teljesítmény, akkumulátorcsere |
a konkrét termékre nézve kötelező |
5., 19., 20., 22., 23., 28. |
⚠️ „MABISZ-előírás" nem létezik
Ami létezik: MABISZ-ajánlás és biztosítási szerződés. Az ajánlás önmagában senkit nem
kötelez — attól válik kötelezővé, hogy a biztosítási szerződés (a kötvény és a feltételfüzet)
hivatkozik rá, és a kárrendezéskor ez alapján vizsgálják, teljesült-e a védelmi követelmény. Ha
egy ügyfél azt kérdezi, „kötelező-e", a helyes válasz nem az igen és nem a nem, hanem: nézzük
meg a szerződésedet (10. fejezet).
H.5 Szakkönyvek és tansegédletek
A jegyzet több olyan témában, ahol a webes források gyengék vagy ellentmondásosak voltak, magyar
nyelvű szakkönyvekhez és tansegédletekhez nyúlt vissza. Ezek a kutatási jegyzetek konyv-A,
konyv-B és konyv-C állományaiban vannak feldolgozva, betűhív idézetekkel és nyomtatott
oldalszámokkal.
| Mű |
Kiadó, adatok |
Mihez használtuk |
| Tóth Attila – Tóth Levente: Biztonságtechnika |
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar, Budapest, 2014. ISBN 978-615-5305-56-6 |
érzékelőtípusok, jelzésadók, kamera- és beléptetőtechnika, üzemeltetési feladatok |
| Christián László: Magánbiztonság I. |
KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16-2016-00001 tansegédlet, NKE |
a magánbiztonság rendszere, jogi és szervezeti keretek |
| Csege Gyula: Magánbiztonság II. |
KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16-2016-00001 tansegédlet, NKE |
szolgáltatásszervezés, dokumentáció, működési kérdések |
| Tiszolczi Balázs Gergely: Biztonságtechnikai rendszerek védelme, biztonságos üzemeltetése |
NKE, TKP2021-NVA-18 projekt |
a rendszerek elleni támadások, üzemeltetésbiztonság |
⚠️ A szakkönyvek jogi tartalma a legrégebbi részük
Ezek a művek 2014 és 2023 között készültek. A szakmai és módszertani tartalmuk túlnyomórészt
ma is használható — a jogi hivatkozásaik viszont elavulhattak: azóta törölték a
kamerafelvételek törvényi megőrzési határidőit, lecserélődött az adatvédelmi szabályozás, és
átalakult a szakképzés rendszere. A jegyzet ezért ezekből a művekből elsősorban a szakmai
tartalmat vette át, a jogi állításokat pedig mindig a hatályos jogszabályszöveggel ütköztette.
Egy fontos hiány, amit érdemes kimondani: a jegyzet nem használt gyártói kézikönyvszöveget vagy
ábrát átvétellel. Ahol gyártói forrás szerepel, ott az saját megfogalmazásban, a forrás
megjelölésével és — ha csak egyetlen gyártó mondja ki — az „egyetlen forrásból származó adat"
jelzéssel került be.
H.6 Online források
A kutatási jegyzetekben összesen közel ötszáz internetes hivatkozás szerepel. Az alábbi lista
ezekből a rendszeresen visszatérő, illetve elsődleges forrásokat rendszerezi téma szerint. A
teljes, nyers hivatkozásjegyzék a kutatas/ mappa jegyzeteinek végén, [F1], [F2]… formában
található meg — ha egy konkrét állítás forrására vagy kíváncsi, ott keresd.
Jog és hatósági gyakorlat
| Forrás |
Mire jó |
https://njt.jog.gov.hu |
a Nemzeti Jogszabálytár: minden magyar jogszabály hatályos és időállapotos szövege — ez a jegyzet elsődleges jogi forrása |
https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2005-133-00-00 |
az SzVMt. hatályos szövege |
https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2006-22-20-0A |
a 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet hatályos szövege |
https://eur-lex.europa.eu |
az uniós jogszabályok hiteles szövege, magyarul is (GDPR: CELEX 32016R0679) |
https://www.naih.hu/kameras-adatkezelesek |
a NAIH gyűjtőoldala a kamerás adatkezelésről |
https://www.naih.hu/hatasvizsgalati-lista |
mely adatkezelésekhez kell hatásvizsgálat |
https://naih.hu/files/2016_11_15_Tajekoztato_munkahelyi_adatkezelesek.pdf |
NAIH-tájékoztató a munkahelyi adatkezelésekről |
https://edpb.europa.eu/.../edpb_guidelines_201903_video_devices_hu.pdf |
az EDPB 3/2019. iránymutatása videoeszközökről, magyarul |
https://lexikon.uni-nke.hu |
rendészeti-vagyonvédelmi fogalmak tudományos igényű meghatározásai |
https://szakmaikamara.hu |
a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamara anyagai; szabvány- és jogszabálylisták |
Szabványok
| Forrás |
Mire jó |
https://www.mszt.hu |
az MSZT katalógusa: jelzet, cím, kiadási év és státusz ingyen megnézhető |
https://ugyintezes.mszt.hu/szabvanyertekesites |
a szabványok megvásárlása |
http://szabvanykonyvtar.mszt.hu |
az Online Szabványtár, ahol a teljes szöveg előfizetéssel olvasható |
https://standards.iteh.ai, https://www.en-standard.eu, https://webstore.ansi.org, https://www.iso.org |
nemzetközi szabványportálok: hatókör (scope) és tartalomjegyzék ingyen olvasható, a teljes szöveg fizetős — a jegyzet több szabvány létét és tárgyát innen igazolta |
https://library.iec.ch/iec60617 |
az IEC villamos kapcsolási jelek adatbázisa |
MABISZ és biztosítás
| Forrás |
Mire jó |
https://mabisz.hu/biztonsagtechnika/ |
a MABISZ biztonságtechnikai gyűjtőoldala |
https://mabisz.hu/ajanlott-biztonsagtechnikai-besorolasi-kategoriak-i/ és .../-ii/ |
a besorolási kategóriák — figyelem, a II. oldal értékhatárai saját szövegük szerint lejártak |
https://mabisz.hu/biztonsagtechnikai-fogalomtar/ |
a MABISZ fogalomhasználata |
http://www.pluto.hu |
a minősített termékek jegyzéke és a MABISZ-ajánlás szövege külső domainen |
Tűzvédelem, katasztrófavédelem
| Forrás |
Mire jó |
https://www.katasztrofavedelem.hu |
a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) kiadásai és tűzvédelmi tájékoztatók |
https://www.tuzvedelem.hu |
tűzvédelmi szakvizsga-segédanyagok: alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, beépített berendezések ellenőrzése és karbantartása |
Villamosság, mérés
| Forrás |
Mire jó |
https://www.villanylap.hu |
magyar villamosipari szaklap: feszültségesés-méretezés, MSZ HD 60364 sorozat, mérőműszerek, lakatfogó |
https://www.e-villamos.hu |
tervdokumentáció-követelmények, villamos biztonsági szabályzat oktatási anyag |
https://www.muszeroldal.hu |
méréstechnikai jegyzetek: műszerek és mérések, akkumulátorvizsgálat |
https://www.fluke.com és https://www.flukenetworks.com |
gyártói tudásbázis: mérési biztonság, multiméter-használat, wiremap-tesztelés, permanent link és channel |
https://www.erintesvedelem.hu |
villamos kéziszerszámok felülvizsgálata |
https://regi.tankonyvtar.hu, https://fizipedia.bme.hu, https://maxwell.sze.hu, https://web.uni-miskolc.hu |
felsőoktatási elektrotechnikai jegyzetek az alapozó fejezetekhez |
Kábelek, csatlakozók, strukturált kábelezés
| Forrás |
Mire jó |
https://www.truecable.com |
T568A/T568B kiosztás, RG59 és RG6 összevetése |
https://www.commscope.com |
erősáram–gyengeáram szeparációs irányelvek |
https://www.accu-tech.com |
channel, permanent link, patchkábel és MPTL fogalmak |
https://www.helukabel.us |
AWG–mm² átváltás |
https://www.weidmueller.com |
érvéghüvelyek: méretjelölés, színkód, szerszámkövetelmények |
https://daniella.hu |
magyar forgalmazói adatlapok a riasztókábelekre (4×0,22, 2×0,5 + 4×0,22) |
Kötések, szerszámok, forrasztás
| Forrás |
Mire jó |
https://media.boellhoff.com |
csavarkötések biztosítása, a nyomaték és a súrlódás összefüggése |
https://www.seeger-orbis.com |
rögzítőgyűrűk (DIN 471/472) és a hozzájuk tartozó fogók |
https://www.fischer-international.com |
tipli, betoncsavar és üregrögzítő gyártói alkalmazástechnika |
https://www.aimsolder.com |
forraszötvözetek adatlapjai és a flux-osztályozás magyarázata |
https://mgchemicals.com |
kézi forrasztás technikája és hőmérséklete |
https://www.forrasztastechnologia.hu |
a lágy- és keményforrasztás elhatárolása magyarul |
https://desco.descoindustries.com |
ESD-alapismeretek |
Behatolásjelző, beléptető, videó
| Forrás |
Mire jó |
https://www.axis.com, https://whitepapers.axis.com |
gyártói szakanyagok: bitráta-szabályozás, pixelsűrűség az EN 62676-4 szerint, OSDP, fail safe / fail secure |
https://ipvm.com |
független biztonságtechnikai szakportál: lux-adatok kritikája, hálózati időszinkron, PTZ és panorámakamera |
https://www.oktel.hu, https://www.prosec.hu, https://www.securinfo.hu, https://www.detektorplusz.hu |
magyar szakmai és kivitelezői tartalmak: központok, mozgásérzékelők, tápellátás, kamerabeállítás, távfelügyelet |
https://www.polycase.com |
IK-ütésállósági osztályok magyarázata |
https://www.littelfuse.com |
visszaálló biztosíték (PPTC) működése |
https://batteryuniversity.com, https://csb-battery.com |
ólomakkumulátorok működése és gyártói adatlapja |
Munkavédelem, elsősegély
| Forrás |
Mire jó |
https://www.munkavedelemtuzvedelem.hu |
munkavédelmi segédlet a kockázatértékeléshez és az oktatáshoz |
https://www.resus.org.uk |
az újraélesztés nemzetközi irányelve |
https://www.mentok.hu |
mit tegyél, amíg megérkezik a mentő |
Szakképzés és vizsga
| Forrás |
Mire jó |
https://api.ikk.hu/…/Vagyonvédelmi-rendszerszerelő…pdf |
a szakképesítés programkövetelménye — a jegyzet kötelező viszonyítási forrása |
https://www.bmvizsgakozpont.hu/…/vagyonvedelmi_rendszerszerelo_projektfeladatok.pdf |
a projektfeladatok hivatalos leírása |
https://www.nive.hu |
korábbi szakképzési tananyagegységek, elsősorban a kötések és a kábelezés témájában |
H.7 A hatályosság ellenőrzése — gyakorlati útmutató
Ez a rész arról szól, hogyan nézel utána valaminek úgy, hogy a végén tényleg tudd, mi az igazság.
Nem elméleti kérdés: minden ügyfélbeszélgetésben és minden ajánlatban kelleni fog.
A jogszabály hatályos szövegének megkeresése
LÉPÉSSOR
1 Nyisd meg a Nemzeti Jogszabálytárat: njt.jog.gov.hu
Ez a hivatalos, hatályos gyűjtemény — a jegyzet írásakor közvetlenül elérhető volt.
(A njt.hu, a net.jogtar.hu és a mkogy.jogtar.hu automatizált lekérdezéssel nem volt
elérhető; kézi böngészésre azonban használhatók.)
2 Keresd a jogszabályt a SZÁMA szerint, ne a becenevén.
"SzVMt." helyett: 2005. évi CXXXIII. törvény. "OTSZ" helyett: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet.
A becenév keresőbe írva félrevisz, mert a másodlagos oldalak jönnek elő először.
3 Nézd meg az IDŐÁLLAPOTOT.
A Jogszabálytár megmutatja, melyik naptól hatályos a látott szöveg. Ha nem a mai állapotot
nézed, azt külön jelzi. Ez az az adat, amit minden más forrásból hiányolni fogsz.
4 Menj a KONKRÉT szakaszra, ne az összefoglalóra.
Egy § szövege ritkán az, amit a róla szóló cikkek állítanak.
5 Nézd meg, MÓDOSÍTOTTÁK-e a közelmúltban.
A módosító jogszabályok listája a szöveg mellett szerepel. Ha az elmúlt egy évben volt
módosítás, olvasd el, mi változott.
6 Jegyezd fel, MIKOR ellenőrizted.
Az ajánlatban, a jegyzőkönyvben és a saját feljegyzésedben is: "hatályos állapot: …",
"ellenőrizve: …". Fél év múlva ez menti meg a hitelességedet.
Hogyan ismered fel az elavult másolatot?
LÉPÉSSOR
1 NINCS RAJTA DÁTUM. Ez a legerősebb jel. Egy dátum nélküli jogszabálymásolat használhatatlan,
akkor is, ha egyébként hivatalos szervezet oldalán van.
2 A PDF fájlneve semmit nem árul el az időállapotról.
A "2005._evi_cxxxiii._torveny.pdf" fájlnév ugyanúgy állhat a 2006-os és a mai szövegen.
KONKRÉT TAPASZTALAT: a police.hu-n elérhető SzVMt.-PDF dátumjelölés nélküli, 2019 ELŐTTI
állapot — még tartalmazza a kamerafelvételek azóta hatályon kívül helyezett 3 munkanapos,
30 és 60 napos megőrzési határidőit. Tényként nem használható; legfeljebb a régi szabályozás
illusztrálására jó.
3 Az oldal saját szövege néha megmondja a lejáratot — csak nem szoktuk elolvasni.
KONKRÉT TAPASZTALAT: a mabisz.hu besorolási kategóriákat közlő oldalán szereplő forintos
értékhatárokról maga az oldal írja, hogy 2015-02-28-ig voltak érvényesek. Ezek a számok
ma is keringenek a szakmában — tényként nem használhatók.
4 Keresd a szövegben a már megszűnt fogalmakat.
Ha egy anyag OKJ-számot, Avtv.-t, régi hatóságnevet vagy megszűnt szervezetet említ,
akkor a körülötte lévő jogi állítások is elavultak.
5 Vesd össze a HATÁLYOS szöveggel. Ha eltér, a Jogszabálytár nyer. Mindig.
Mire figyelj a keresőtalálatoknál?
LÉPÉSSOR
1 A találati sorrend nem hitelességi sorrend.
Az első helyen jellemzően a legjobban optimalizált oldal áll, nem a leghelyesebb.
2 Nézd meg, KI írta, és mi az érdeke.
Webshop, kivitelezői marketingoldal, biztosítási alkusz: hasznos tájékozódásra, de nem forrás.
Amit ott olvasol, azt elsődleges forrásból erősítsd meg.
3 Öt egyforma találat lehet EGY forrás öt másolata.
Ha ugyanaz a mondat szó szerint visszaköszön, az nem megerősítés. Keress olyan forrást,
amelyik MÁSHOGY mondja ugyanazt — az a valódi második forrás.
4 Vigyázz az ORSZÁGGAL.
Egy brit vagy amerikai szakmai gyakorlat lehet kiváló szakmailag, de Magyarországon nem
kötelem. Külföldi előírást soha ne adj elő magyar szabályként.
5 Vigyázz a MÉRTÉKEGYSÉGGEL és a szabványcsaláddal.
A 12 coll nem 200 mm; a TIA-568 nem az EN 50173; az 50 Ω-os BNC nem a 75 Ω-os.
A legtöbb ellentmondó adat így keletkezik: igaz állítás rossz kontextusban.
6 Ha SZÁMOT találsz, keresd meg a szám FELTÉTELÉT.
Csavarnyomaték súrlódási együttható nélkül, szeparációs távolság kábeltípus és
elválasztóanyag nélkül, hegyhőmérséklet forraszötvözet nélkül: mind értelmezhetetlen.
7 A gyártói adatlap a saját termékére nézve ELSŐDLEGES forrás.
Ha a kérdés az, hogy ez az eszköz mit tud, a válasz az adatlapon van — nem egy általános
szakmai cikkben.
💡 A legrövidebb ellenőrzés, ami majdnem mindig működik
Kérdezd meg magadtól: honnan tudja ezt az, aki leírta? Ha a szöveg nem hivatkozik semmire,
akkor nem tudod ellenőrizni, tehát nem forrás. Ha hivatkozik, akkor nyisd meg azt — és
meglepően gyakran fog kiderülni, hogy a hivatkozott dokumentum mást mond.
H.8 A jegyzet ismert korlátai
Ez a pont a jegyzet őszinteségi listája. Nem hibajegyzék: azoknak a kérdéseknek a felsorolása,
ahol a kutatás nem jutott biztos válaszig, vagy ahol a biztos válasz az, hogy általános szám
nem létezik. Mindkettőt jobb tudni, mint kitalálni.
Feloldatlan kérdések — itt a jegyzet nem tudott dűlőre jutni
| Kérdés |
Mi történt |
Hol találod a szövegben |
| Az MSZ EN 50174-2 szerinti szeparációs távolságok a gyengeáramú és az erősáramú kábel között |
a szabvány szövege fizetős, a kutatás nem fért hozzá a táblázataihoz. A szakirodalomban keringő értékek (200, 100, 50, 300 mm) különböző szabványokból és feltételrendszerekből származnak, és függnek az elválasztó anyagától, a kábel árnyékolásától, az áramerősségtől és a párhuzamos szakasz hosszától. A jegyzet ezért egyetlen „biztos" számot sem közöl — csak azt, ami több forrásból igazolt: a 90°-os keresztezés, és hogy árnyékolt adatkábelnél kisebb a szükséges távolság |
6.9, 21.5 |
| A megengedett feszültségesés százalékos értéke |
a szakirodalom megosztott: legalább háromféle értékrend van forgalomban (3/5 %, 1,5/3/1 %, 2/4 %), és mindegyik elsősorban a 230 V-os hálózatra vonatkozik. A jegyzet ezért 12 V-on nem százalékot ad, hanem kritériumot: az eszközre jutó feszültség a legrosszabb üzemállapotban is maradjon az adatlap szerinti tartományon belül |
3.6, 18.8, 22.4 |
| A CAT-kategóriák tranziens próbafeszültségei és forrásimpedanciái |
egyetlen gyártói tudásbázis volt a forrás; számadatnál ez kevés. A mérvadó értékek az IEC 61010-1-ben vannak |
23.5 |
| A nem True RMS mérés hibájának nagysága, a crest factor számszerű kezelése |
igazolt forrás nem volt; a jegyzet a jelenséget minőségileg írja le |
23.4 |
| Az ISO/IEC 11801 és az MSZ EN 50173 szakaszhossz-hivatkozása |
minden fellelt forrás név szerint a TIA-568-ra hivatkozik, a többit csak „hasonló szabványként" említi. A jegyzet ezért a 90/10/100 m értéket a TIA-568-ra hivatkozva közli |
23.13 |
| Az ólomtartalmú forrasz ajánlott hegyhőmérséklete |
a források 300–320 °C-ot, illetve 180–250 °C-ot adnak meg; a második az olvadáspont ismeretében gyakorlati hegyhőmérsékletnek túl alacsony. A jegyzet nem választ, csak az elvet mondja ki |
5.6 |
| A meghúzási nyomaték M3–M4 tartományban |
a szakirodalom megbízható, egybehangzó adatot nem ad; a súrlódási feltétel megadása nélküli táblázatok félrevezetők |
4.4 |
| A kiviteli terv előírt méretaránya |
nyilvánosan ellenőrizhető adatot a kutatás nem talált |
13.5 |
| A vagyonvédelmi szerelés normaidői |
nyilvános, megbízható normaidő-gyűjtemény nincs; a jegyzet ezért nem mond olyat, hogy „egy érzékelő telepítése X óra" |
13.8 |
Amit a jegyzet szándékosan nem közöl konkrét számmal
Ezek nem hiányok. Itt a helyes válasz maga az, hogy általános szám nem létezik — és ha valaki
mégis mond egyet, akkor egy konkrét gyártót, egy konkrét szerződést vagy egy kitalált adatot idéz.
| Adat |
Miért nincs rá általános szám |
Honnan tudod meg |
Hol olvasol róla |
| Az EOL-lezáróellenállás értéke |
nincs „szabványos" érték: gyártónként és központonként eltér, és egyes központokban programozható. A jegyzet gyártói kézikönyvekből több, egymástól eltérő értéket is talált |
a központ kézikönyvéből; meglévő rendszernél kimérheted a lebontott, feszültségmentes hurkon |
14.6, 23.10 |
| A karbantartás kötelező gyakorisága |
magyar jogszabály nem ír elő gyakoriságot az elektronikus vagyonvédelmi rendszerekre; a MABISZ-ajánlás „rendszeres és dokumentált" karbantartást kíván, időköz megjelölése nélkül. A „biztosító évente kéri" állítást a kutatás nem tudta igazolni |
a karbantartási szerződésből és az ügyfél saját biztosítási feltételfüzetéből |
28.2 |
| A kivonulási idő |
sem jogszabály, sem hozzáférhető biztosítói dokumentum nem ír elő percet. Aki számot mond, egy konkrét szolgáltató vállalását idézi |
a távfelügyeleti szolgáltatási szerződésből — és nézd meg, mihez képest méri |
17.1 |
| A kültéri sziréna működési időkorlátja |
a kutatás sem magyar jogszabályi, sem szabványi, sem szakkönyvi forrást nem talált rá; az interneten terjedő „3 perc" és „maximum 15 perc" hivatkozás nélküli. A vizsgált zajvédelmi rendelet sem ír elő műszaki paramétert a hangjelzőre |
a központ programozási lehetőségeiből és a helyi körülményekből; a beállítást dokumentáld |
16.3, 16.7 |
| A PoE névleges feszültsége, a switch teljesítménytartaléka |
a névleges értékre nem volt igazolt forrás; a tartalékszorzóra sem |
az eszköz adatlapjából és a szabvány hatályos kiadásából |
20.9, 23.6 |
| A koaxiális szakasz maximális hossza |
a kábel csillapításából, a jel típusából és a vevő érzékenységéből adódik |
a kábel adatlapjából és a rögzítő specifikációjából — határesetben mérj a helyszínen |
6.5 |
| A tápegység tartalékának mértéke |
magyar szabvány vagy jogszabály által előírt tartalékértéket a kutatás nem talált |
a méretezésből, a mért nyugalmi és riasztási áramból |
22.3 |
| Az akkumulátorcsere ciklusa |
a gyártói előírás felülírja a hüvelykujjszabályokat |
az akkumulátor- és a berendezésgyártó ajánlásából |
22.6, 28.4 |
| A védett fektetési zónák centiméterben |
a szakirodalomban terjedő értékek nem egységesek |
a hatályos MSZ HD 60364-5-52 szerint |
4.9 |
⚠️ Ez a lista is elévül
A fenti korlátok egy része feloldható lenne a szabványok teljes szövegének megvásárlásával, más
része akkor szűnik meg, ha a szabályozás egyértelműbbé válik. Ha munka közben olyan elsődleges
forrást találsz, amely valamelyik nyitott kérdésre választ ad, jegyezd fel — magadnak és annak,
aki utánad olvassa ezt a jegyzetet.