E. függelék – Bekötési rajzok gyűjteménye

Ez a függelék nyolc rajzot tartalmaz, és mindegyik ugyanabban a szerkezetben: mit mutat a rajz, milyen sorrendben kösd be, mivel bizonyítod, hogy jó lett, és mi az a néhány hiba, amelyet a szakma újra és újra elkövet. A rajzok elviek: az áramkör logikáját mutatják, nem egy konkrét gyártó paneljét. A sorkapcsok neve — Z, COM, AUX, TMP, BELL, PGM — gyártónként és típusonként eltér, ugyanaz a funkció máshogy is hívható. A kézikönyv mindig erősebb, mint ez a függelék.

A jelölések végig ugyanazok. A kis fekete pont kötési pontot vagy sorkapcsot jelöl; a két pont közötti ferde vonal nyitható érintkező (a rajzon zárt helyzetben); a borostyánsárga téglalap ellenállás; a szaggatott keret eszközhatár, vagyis ami azon belül van, az a készülék házában található; a szaggatott szürke vonal vezérlőjel, nem áramút. Az R_EOL, R1, R2 szimbólum, nem érték: a lezáró ellenállások konkrét ohm-értékét a telepítendő központ kézikönyve adja meg, és nincs „szabványos" érték — ezért ez a jegyzet egyet sem tanít meg (14.6). Ahol a rajzon méret helyett betűjel és „az adatlap szerint" felirat áll, ott tudatosan nincs szám: az adat gyártófüggő, és emlékezetből leírva árt.

E.1 Egyellenállásos (EOL) zónahurok

Mit mutat: a hurok két ere a központ zónabemenetére (Z) és a közös pontra (COM) megy, közte az érzékelők alaphelyzetben zárt (NC) érintkezői sorosan, a vonal legvégén pedig a lezáró ellenállás. A központ nem azt figyeli, folyik-e áram, hanem azt, hogy mekkora — ebből számol vissza hurokellenállást, és abból következtet az állapotra. Az érzékelő tápellátása (+12 V és GND) külön érpáron fut, ezt a rajz szándékosan nem mutatja, hogy a hurok logikája tisztán látszódjon.

Bekötési sorrend

1. Nezd meg a kozpont kezikonyveben, mekkora lezaro ellenallast var
   a zonabemenet - es hogy a zona egy- vagy ketellenallasos uzemmodban
   van-e programozva
2. Kosd be a hurok ket eret a kozpont Z es COM sorkapcsara,
   a zonatabla szerint
3. Fuzd fel az erzekelok NC erintkezoit SOROSAN, erzekelorol
   erzekelore haladva
4. Az UTOLSO erzekelo sorkapcsaban kosd be a lezaro ellenallast
   az NC erintkezovel SOROSAN
5. Ellenorizd, hogy a kotesek szoritottak: a sodrott er teljes
   keresztmetszetevel a sorkapocs ala kerult
6. Cimkezd a kabelvegeket, es vezesd be a zonat a dokumentacioba

Ellenőrzés

Válaszd le a hurok két erét a központról, nullázd ki a mérőzsinór ellenállását, és vedd fel ohmmérővel mind a négy állapotot: nyugalom, riasztás, szabotázs (burkolat nyitva), rövidzár (a két ér próbaképpen összeérintve). Nyugalomban a mért érték a lezáró ellenállás névleges értéke plusz a vezeték ellenállása — vagyis sáv, nem egyetlen szám. Ha az elvárthoz képest több tíz ohm többletet mérsz, rossz kötést keress, mert ott van. A végén kösd vissza a zónát, és nézd meg a központ kijelzését is: a mérés a fizikát bizonyítja, a kijelzés azt, hogy a fizika a helyes zónanévhez tartozik (23.10).

Gyakori hiba

• A lezáró ellenállás a központ sorkapcsán. Ilyenkor a kábel elvágásakor a központ továbbra is a saját kapcsán lévő ellenállást látja, tehát nyugalmat jelez — pontosan az a szakasz marad felügyelet nélkül, amelyiket védeni akartad. Ez kívülről nem látszik.
• Emlékezetből választott ellenállásérték. Rossz érték mellett vagy állandó hibajelzést kapsz (ez bosszantó, de látható), vagy a központ a nyugalmi sávjába sorolja — és ekkor a szabotázsfelismerés némán működésképtelen.
• Túl hosszú vagy túl vékony hurok. A vezetékellenállás összeadódik, és „elmászatja" a mért értéket, míg a központ állapotsávjai összecsúsznak. A megoldás nagyobb keresztmetszet vagy rövidebb nyomvonal — nem az ellenállásérték „átszámolása".
• Sodrott-csavart, be nem szorított ér. Változó átmeneti ellenállást ad, ami hőmérséklettel és rezgéssel változik: ez a visszatérő, „megmagyarázhatatlan" hamis riasztások klasszikus oka.

Hol olvashatsz róla: 14.5 (NC/NO érintkezők), 14.6 (EOL-hurok, az ellenállásérték kérdése), 14.7 (mit ismer fel a rendszer), 14.8 (hurok- és vezetékellenállás), 16.2 (a központ bekötése), 23.10 (a hurok mérése), 3.9 (a hurok számpéldája).

E.2 Kétellenállásos (DEOL) hurok

Mit mutat: ugyanaz a két ér, de két ellenállással — és ettől a központ négy különböző ellenállásszintet tud elkülöníteni kettő vagy három helyett. A gyakorlati haszon óriási: a riasztás és a szabotázs külön-külön vihető át egyetlen vezetékpáron, tehát kevesebb ér, kevesebb kábel, kevesebb sorkapocs kell. Mindkét ellenállás az érzékelő házába kerül, nem a központba.

Bekötési sorrend

1. Allitsd at a zonat a kozponton ketellenallasos (DEOL / 2EOL) uzemmodra,
   es olvasd ki a kezikonyvbol, milyen ket ellenallast var
2. Nezd meg azt is, hany erintkezo koheto egy DEOL-zonara, es hogy a tuz-
   es a 24 oras zonak nem kivannak-e egyellenallasos bekotest
3. Kosd be a hurok ket eret a kozpont Z es COM sorkapcsara
4. Az erzekelo hazaban kosd az R1-et a RIASZTASI erintkezovel
   PARHUZAMOSAN
5. Kosd az R2-t a hurokba SOROSAN
6. Fuzd a szabotazs (tamper) NC erintkezot ugyanabba a hurokba, sorosan
7. Cimkezz, dokumentalj: ird le, melyik ellenallas hova kerult

Ellenőrzés

Négy állapotot kell felvenned, és mind a négynek el kell különülnie: rövidzár, nyugalom, riasztás, szakadás. A mért sorrend növekvő: ≈ 0 Ω → ≈ R2 → ≈ R1 + R2 → ∞. Minden állapotnál írd fel azt is, mit ír ki közben a központ — az a bizonyíték, hogy a szintekhez rendelt jelentés is helyes. Ha R1 és R2 azonos értékű, a négy szint 0 – R – 2R – ∞ lesz; ez gyakori, de nem törvény, mert a szintek jelentése (például hogy a rövidzár „hiba" vagy „szabotázs" néven jelenik meg) gyártófüggő.

Gyakori hiba

• Két érzékelő egy DEOL-zónán. Több gyártó kifejezetten egyetlen NC érintkezőt enged kétellenállásos módban. Két érintkező mellett a szintek összecsúsznak, és a hurok értelmezhetetlenné válik.
• A két ellenállás felcserélése. Ha R1 kerül sorba és R2 a kontaktussal párhuzamosan, a szintek sorrendje felborul: a riasztás nyugalomnak, a nyugalom riasztásnak látszhat.
• Az elvárt érték kétszerese vagy fele. A kétszeres jellemzően azt jelenti, hogy két ellenállás van sorban (például egy korábbi eszközben bent maradt a lezáró), a fele azt, hogy ugyanaz az ellenállás a központnál és az érzékelőnél is fel van kötve.
• A szabotázs-érintkező kihagyása. DEOL-nál a szabotázs része a huroknak; ha nem kötöd be, a negyedik állapot soha nem áll elő, és a hurok elveszíti a kétellenállásos üzem egyetlen valódi előnyét.

Hol olvashatsz róla: 14.6 (a DEOL kialakítás és korlátai), 14.7 (a négy felismert esemény), 23.10 (a négy állapot mérése), 16.2 (a zónák bekötése a központon).

E.3 Zárvezérlés védődiódával

Mit mutat: a zár a legnagyobb fogyasztó a beléptető ponton, ezért saját tápágat kap; a vezérlő ezt csak kapcsolja egy relékimenettel. A tekercs induktív terhelés: kikapcsoláskor nagyfeszültségű tüskét ad, amely a kapcsolóelemet üti át és a szomszédos jelvezetékekre is áthallik. Ezt hárítja el a tekerccsel párhuzamosan, záróirányban bekötött védődióda, amelynek katódja — a csíkkal jelölt oldal — a pozitív kivezetés felé néz. A nyitógomb (REX) és az ajtóállapot-érzékelő nem a zárkört kapcsolja, hanem a vezérlő bemeneteire megy.

Bekötési sorrend

1. Feszultsegmentes allapotban dolgozz: a zar tapagat kapcsold le
2. Huzd ki a zar tapkabelet kulon agon, a vezerlo adatvezetekeitol
   elvalasztva - a zar tranziense atszol a szomszedos erparra
3. Kosd be a zar tekercset: + a rele kimeneterol, - a 0 V-ra
4. Tedd fel a vedodiodat a tekercs KET KIVEZETESERE, parhuzamosan.
   A csikos oldal (katod) a POZITIV kivezetesre megy
5. Kosd be a nyitogombot (REX) a vezerlo REX bemenetere
6. Kosd be az ajtoallapot-erzekelot a vezerlo ajtobemenetere
7. Feszultseg ala helyezes ELOTT nezd vegig minden induktiv terheles
   diodajat: van-e, es jo iranyban all-e
8. Csak ezutan kapcsold ra a tapot

Ellenőrzés

Mérd meg a feszültséget a zár kapcsain, működés közben — nem a tápegység kimenetén. Ez a feszültségesés valódi próbája: ha a zár nem kapja meg a szükséges feszültséget, a mágneszár tartóereje csökken, a zárfogadó pedig nem oldja a reteszt. Nyomd meg a nyitógombot, és nézd meg, hogy az ajtóállapot-érzékelő jelzése követi-e a valóságot: a rendszernek különbséget kell tudni tenni „engedélyt adtam" és „az ajtó tényleg kinyílt" között. Végül figyeld meg, nem indul-e újra a vezérlő nyitáskor — ez a hiányzó vagy rossz irányú védődióda árulkodó jele.

Gyakori hiba

• Fordítva bekötött dióda. Nyitóirányban kerül a tápfeszültségre, tehát rövidzárként viselkedik: a dióda tönkremegy, a biztosíték kiold vagy a tápegység áramkorlátba megy.
• Elhagyott dióda tranzisztoros kimeneten. A tüske közvetlenül a kapcsoló félvezetőt éri. A klasszikus tünet: a vezérlő minden tizedik-huszadik nyitásnál újraindul, és senki nem érti, miért.
• Közös tápág a vezérlővel. A zár behúzási áramlökése lehúzza a vezérlő tápfeszültségét is, ebből újraindulás vagy hibás működés lesz.
• Vékony adatkábel a zár táplálására. A nagy áramú körre való kábelt a gyártói útmutatók írják elő; a vékony érrel „óriási feszültségesést" kapsz, és a hiba nem azonnal jelentkezik.

Hol olvashatsz róla: 18.1 (a beléptetett ajtó öt eleme), 18.7 (nyitószerkezetek), 18.8 (relés és tranzisztoros zárkimenet, a zár tápellátása), 18.10 (a védődióda működése és polaritása), 22.5 (biztosítás, polyswitch, védődióda a tápellátás felől), 23.7 (feszültségesés mérése).

E.4 Munkaáramú és nyugvóáramú zár, menekülési úti megszakítás

Mit mutat: egyetlen kérdésre ad választ — mi történik, ha elmegy az áram? A munkaáramú zár a nyitáshoz kap áramot, tehát áram nélkül zárva marad; a nyugvóáramú a záráshoz kap áramot, tehát áram nélkül nyithatóvá válik. Ebből következik a kontaktusválasztás is: NO érintkezőre a munkaáramú, NC érintkezőre a nyugvóáramú zár kerül. Az alsó sáv azt mutatja, hogy menekülési úton a zár tápágába sorosan kötött, nyugalmi állapotban zárt kontaktusok kerülnek — tűzjelző központ, kézi vészoldó, vezérlő relé —, mert így a hibából és a vezetékszakadásból nem zárva maradt ajtó lesz, hanem nyitható ajtó.

Bekötési sorrend

1. A tuzvedelmi tervbol allapitsd meg, milyen zar kerulhet az ajtora.
   A zartipusrol NEM a szerelo dont
2. Zarfogadonal ellenorizd az atallithato munkaaramu / nyugvoaramu
   uzemmodot - ez jumper vagy megfordithato alkatresz
3. Valaszd a relekontaktust: munkaaramu zar NO, nyugvoaramu zar NC
4. Menekulesi uton fuzd SOROSAN a zar tapagaba a tuzjelzo kozpont
   nyugalmi allapotban zart kontaktusat
5. Fuzd be ugyanide a kezi veszoldot, kozvetlenul - a vezerlot es minden
   logikat megkerulve
6. Kosd be a vesznyitas jelzeset is, hogy az esemeny naplozodjon
7. Ellenorizd a tenyleges nyithatosagot, mielott a rendszert atadnad

Ellenőrzés

Próbáld ki áram nélkül. Ez az egyetlen mérvadó teszt: kapcsold le a zár tápját, és nézd meg, mi történik az ajtóval. Munkaáramúnál zárva kell maradnia, nyugvóáramúnál nyithatóvá kell válnia. Utána egyenként működtesd a három megszakítási pontot — tűzjelzés, kézi vészoldó, vezérlőparancs —, és mindegyiknél az ajtónak nyithatóvá kell válnia. Végül szakítsd meg próbaképpen a vezérlőkört: a nyugalmi állapotban zárt kontaktus lényege éppen az, hogy vezetékszakadásra is old. Vedd jegyzőkönyvbe, melyik esemény melyik reakciót adta.

Gyakori hiba

• „Menekülési úton mindig fail safe zár kell." Pontatlan általánosítás. A jogszabály a nyithatóságot követeli meg, nem a zár típusát: ha a menekülő oldalon mechanikus szabad kilépés van (pánikzár, vészkijárati kilincs vagy nyomólap), munkaáramú zárfogadó is megfelelhet.
• A zárfogadó át nem állított üzemmódja. Sok típus helyszínen átállítható, és ez az egyik legkönnyebben elrontható lépés az üzembe helyezésnél. Kívülről nem látszik.
• Az akkumulátoros áthidalás gondolkodás nélküli alkalmazása. Ha a tartalék akkumulátor tovább táplálja a mágneszárat, áramkimaradáskor az ajtó nem nyílik ki. Menekülési úton ez életveszélyes tervezési hiba lehet.
• Vészoldó és tűzjelzős kényszerkapcsolat nélküli átadás. Villamosan reteszelt menekülőajtót így nem adunk át. A vagyonvédelmi funkció soha nem előzheti meg az életvédelmet.

Hol olvashatsz róla: 18.8 (munkaáramú és nyugvóáramú működés, zárkimenet, a zár tápellátása), 18.9 (menekülési út, kényszerkapcsolat, kézi vészoldó, a vasalatszabványok), 18.7 (zártípusok), 18.12 (üzembe helyezés és a funkcionális tesztsorozat).

E.5 Koaxiális kábel BNC-végződése

Mit mutat: a koax két vezetője közös tengelyen helyezkedik el, és a méretek a dielektrikummal együtt határozzák meg a karakterisztikus impedanciát — ezért nem mindegy, hogy szereléskor benyomod-e vagy megtöröd-e a kábelt. A rajz a lépcsős csupaszítást mutatja: a köpeny, a fonat, a dielektrikum és az érszál egymás után szabaddá téve. A három csupaszítási hossz nincs számmal jelölve, mert ezt a csatlakozó adatlapja adja meg, és a koax-csupaszoló kábeltípusonként külön beállítást kíván.

Bekötési sorrend

1. Ellenorizd, hogy a csatlakozo EHHEZ a kabelhez valo. Az RG59 es az RG6
   csatlakozoja nem cserelheto fel
2. Told fel a szoritogyurut (ferrule) a kabelre - ELORE, mielott barmit
   csupaszitanal
3. Vegezd el a lepcsos csupaszolast a csatlakozo adatlapja szerinti
   hosszakkal, koax-csupaszoloval, a kabeltipusra beallitva
4. Hajtsd hatra az arnyekolo fonatot a kopenyre, egyenletesen, korkorosen
5. Helyezd a belso vezetot a kozepso tube, es krimpeld a kis pofaval
6. Csusztasd a csatlakozotestet ugy, hogy a belso huvely a FONAT ALA es a
   DIELEKTRIKUM FOLE keruljon
7. Huzd fel a szoritogyurut a fonat fole, es krimpeld a nagy pofaval
8. Kulteren kompresszios csatlakozonal a hatso gyurut kompresszios
   szerszammal nyomd be - ez adja a korkoros tomitest

Ellenőrzés

Először szemre: a középső tű nem lötyög és nem lóg ki túlságosan, egyetlen fonatszál sem érhet a középső tűhöz, a csatlakozó nem forgatható a kábelen. Utána húzópróba. Aztán mérj: a középvezető és az árnyékolás között ohmmérővel nem lehet rövidzár — ez másodpercek alatt kiderül. Végül nézd meg a videójel megjelenését a rögzítőn. Kültéri kötésnél az átmenetet öntapadó szalaggal, majd fölé egy réteg PVC szalaggal zárd le UV-védelemnek.

Gyakori hiba

• A fonat egy szála a hüvely alá kerül és a belső vezetőhöz ér. Ez rövidzár — és ez a leggyakoribb hiba ezen a kötésen. Ezért kell a fonatot körkörösen rendezni, nem varkocsba csavarni.
• Elmaradt szorítógyűrű. Utólag már nem megy fel a kész kötésen: mindent kezdhetsz elölről.
• Rossz csatlakozóméret. Az RG6-os csatlakozó felmegy az RG59-re — lötyögve. Elsőre működik, aztán jön a szakadozó kép.
• Csavaros (twist-on) csatlakozó „ideiglenesen". Súrlódásra épül, nem mechanikus rögzítésre — és az ideiglenes megoldásoknak az a szokásuk, hogy ottmaradnak.

Hol olvashatsz róla: 6.5 (a koax felépítése, impedancia, RG59 és RG6), 6.8 (a BNC csatlakozó szerelése lépésről lépésre, a négy szerelési mód), 6.1 (kábelfelépítés, árnyékolás), 6.9 (kábelvégek jelölése és védelme).

E.6 UTP-kábel végződtetése: T568A és T568B

Mit mutat: a két kiosztás az ANSI/TIA-568 szabvány része, és egyetlen különbség van köztük: a 2. (narancs) és a 3. (zöld) érpár fel van cserélve; a 4., 5., 7. és 8. pin mindkettőnél azonos. Az egyenes kábel mindkét végén ugyanaz a kiosztás — ez a normál eset kamerához, rögzítőhöz, switchhez. A keresztkötésnél az egyik vég T568A, a másik T568B; ma az Auto-MDI/MDI-X miatt szinte sosem kell. A jobb alsó részlet a sodratkibontás határát mutatja, ami ennek a munkának a legfontosabb számadata.

Bekötési sorrend

1. Huzd fel a tehermentesito gumit (boot) a kabelre - a kopeny
   lecsupaszitasa ELOTT
2. Vagd le a kabelveget derekszogben, eles kabelvagoval
3. Csupaszitsd le a kulso kopenyt a 6.7 pont szerinti hosszan, korkeses
   csupaszoloval, lehetoleg melysegutkozovel. A korkes CSAK a kopenyt vagja
4. Bontsd ki a sodratot - de a lezarasi ponttol szamitva legfeljebb 13 mm-en
5. Rendezd az ereket a valasztott kiosztas szerint, es egyenesitsd ki oket
6. Vagd az ereket egy vonalba, eles, meroleges vagassal
7. Told be az ereket utkozesig, mindegyiket a SAJAT csatornajaba, egeszen
   a csatlakozo orraig; a kopeny erjen be a tehermentesito reszig
8. Krimpelj racsnis RJ45-fogoval, amig a szerszam ki nem old

Ellenőrzés

Nézz bele a csatlakozó orrába, és számold meg mind a nyolc eret — mindegyiknek el kell érnie az érintkezőpengéket. Utána húzópróba: a kábel ne jöjjön ki a csatlakozóból. Végül mérj kábeltesztelővel: a wiremap-teszt megmutatja a szakadást, a rövidzárt és a felcserélt ereket. A szemrevételezés nem mérés. Ha a kábel gigabites eszközt szolgál ki, a mérés különösen fontos, mert a felezett bekötés és a túl hosszan kibontott sodrat 100 Mbit/s-on még nem, gigabiten viszont már megbukik.

Gyakori hiba

• Túl hosszan kibontott sodrat. „Kényelemből" négy-öt centit kibontani a legdrágább szokás: megnő az áthallás, és a kábel gigabiten megbukik — miközben 100 Mbit/s-on még jó.
• „Elég négy eret bekötni." 100 Mbit/s-on működik, gigabiten nem. A következmény nem az, hogy nem megy semmi, hanem az, hogy visszaesik vagy szakadozik — vagyis olyan hibát kapsz, amit napokig fogsz keresni.
• A két vég eltérő kiosztása véletlenül. A szabvány a T568A-t ajánlja, a piaci gyakorlat többnyire T568B-t használ; mindkettő működik, de a következetesség a lényeg egy telepítésen belül.
• Elmaradt tehermentesítő gumi. Utólag már nem lehet felhúzni, és nélküle a többszöri hajlítástól kifáradnak a vezetők — a hiba hónapokkal később, működés közben jön elő.

Hol olvashatsz róla: 6.3 (érpárok, T568A és T568B, szakaszhossz, árnyékolt változatok), 6.7 (az RJ45-csatlakozó szerelése lépésről lépésre és a hibatáblázat), 6.10 (a kábelezés ellenőrzése, wiremap, split pair), 6.4 (PoE — melyik érpáron megy a táp).

E.7 Tápellátási séma

Mit mutat: a lánc elejét — onnan, ahol a 230 V bejön — a végéig. A bal oldali, szaggatottal keretezett rész a 230 V-os oldal: ez villamos szakember hatásköre, feszültségmentes állapotban, a feszültségmentesítés öt lépése szerint. A vagyonvédelmi szerelő a tápegység kimenete után, a törpefeszültségű (SELV) oldalon dolgozik. A rendszer saját, feliratozott és lehetőleg lezárható kismegszakítót kap, mert az egyik legegyszerűbb támadás nem a kábel elvágása, hanem a főkapcsoló lecsapása. Az elosztás ágakra bontva, ágankénti biztosítással vagy visszaálló biztosítékkal (polyswitch) megy tovább a fogyasztókhoz.

Bekötési sorrend

1. Szamold ki a ket kulon osszeget: a NYUGALMI osszaramot (ebbol az
   akkumulator) es a RIASZTASI osszaramot (ebbol a tapegyseg)
2. A tapegyseg terhelhetosegehez add hozza a toltoaramot es a tartalekot -
   a toltoaram nem hasznalhato fel az eszkozok taplalasara
3. A 230 V-os betaplalast villamos szakember koti be, feszultsegmentes
   allapotban, sajat kismegszakitorol
4. Kosd be a vedofoldet, majd a tapegyseg kimeneti oldalat
5. Bontsd agakra az elosztast, es minden agat lass el biztositassal vagy
   polyswitch-csel: erzekelok, busz, jelzesado, zar es kamera kulon
6. Cimkezd az agakat a sorkapcson es a dokumentacioban is
7. Az akkumulatort UTOLJARA kosd be - es bontasnal a + polust
   elsokent kosd le
8. Helyezd feszultseg ala, es ellenorizd a kezelo kijelzeset

Ellenőrzés

Mérj két ponton: a központ segédtáp-kapcsán (ez a referencia) és a leágazás legtávolabbi eszközének kapcsain. A különbség a vezetéken elveszett feszültség. A mérés csak terhelt, üzemi állapotban értelmes — lekötött eszközökkel mindkét ponton ugyanazt látod, és semmit nem bizonyítasz. Ismételd meg riasztási állapotban is, amikor a legnagyobb az áram: a hiba akkor jelentkezik, amikor a legrosszabbkor jön. Ezután próbáld ki a tartalékot: hálózat lekapcsolása, majd az akkumulátoros üzem és a hibajelzések ellenőrzése. Írd rá a beépítés dátumát az akkumulátorra, és vezesd be a dokumentációba.

Gyakori hiba

• Egyetlen közös biztosíték. Egy elvágott kültéri kábel vagy egy zárlatos kameraág az egész rendszert leviszi. Az ágazott elosztás a szabotázs-ellenállás része is.
• Az akkumulátor korai bekötése. A 12 V-os akkumulátor rövidzárási árama nagy: egy csavarhúzó a két pólus között pillanatok alatt ívet húz. Utoljára kösd be, elsőként kösd le, és a szabad sarukat ne hagyd a panel fölött lógni.
• Terheletlen feszültségmérés. Szép eredményt ad és semmit nem bizonyít. A gyenge ág pontosan akkor esik ki, amikor a rendszer akkumulátorról megy, és a kiindulási feszültség eleve alacsonyabb.
• A tápegység melegre vagy nedves helyre szerelése. Az akkumulátor élettartamát a meleg drasztikusan rövidíti — a kazánház, a padlástér és a napsütötte fal rossz választás.

Hol olvashatsz róla: 22.1 (hálózati betáplálás, kismegszakító, RCD, SELV/PELV/FELV), 22.3 (tápegységek, méretezés, központi vagy elosztott tápellátás, tápellátás-felügyelet), 22.5 (biztosítás, polyswitch, védődióda), 22.7 (áthidalási idő számítása), 16.4 (a tápegység és az akkumulátor méretezése), 16.5 (akkumulátorfelügyelet, mélykisütés), 23.7 és 23.9 (tápfeszültség és akkumulátor mérése).

E.8 Kültéri hang-fényjelző és a szabotázshurok

Mit mutat: a kültéri jelzésadó három dolgot csinál egyszerre — elrettent, figyelmet kelt és helyet mutat a kivonuló szolgálatnak —, és ehhez táp, vezérlés és saját akkumulátor kell. A központ folyamatos engedélyező (hold-off) jelet ad neki: amíg ez megvan, a jelzésadó néma. Ha a jel megszűnik, mert valaki elvágta a kábelt, a jelzésadó a saját akkumulátoráról szólal meg. Az alsó rajz a szabotázshurkot mutatja: minden ház mikrokapcsolója sorosan fűződik ugyanabba a hurokba, amely a végén, az utolsó eszköznél záródik le.

Bekötési sorrend

1. Szereld fel a jelzesadot magasra, nehezen elerheto helyre, es huzd be
   a kabelt a hazba
2. Kosd be a tapot: + a jelzesado agarol, - a kozos pontra
3. Kosd be az engedelyezo (hold-off) jelet a kozpont kimeneterol
4. Kosd be a jelzesado sajat akkumulatorat a gyartoi rajz szerint -
   ezt a kozpont segedtapja tolti, tehat a meretezesben is benne van
5. Fuzd a szabotazshurkot SOROSAN: kozpont TMP - erzekelo hazbontas -
   kezelo hazbontas - jelzesado haz es leszereles-erzekeles
6. Az utolso eszkoznel zard le a hurkot a kozpont kezikonyve szerint
7. Programozd a szabotazst 24 oras zonakent
8. Allitsd be a hangjelzesi idot: a gyartoi tartomanybol, a szomszedokra
   tekintettel valasztott, jozan erteket

Ellenőrzés

Végezz szabotázspróbát: nyisd fel egyenként az érzékelő, a kezelő és a jelzésadó házát — mindegyiknek jelzést kell adnia élesített és hatástalanított állapotban is. Kültéren a kettős ház miatt a külső burkolat leemelése és a belső egység megbontása külön-külön jelez, és a falról való leemelést is próbáld ki. Ezután hold-off próba: szüntesd meg az engedélyező jelet, és a jelzésadónak a saját akkumulátoráról meg kell szólalnia. Végül mérd meg a jelzésadó kapcsain a feszültséget riasztási állapotban is — ez a leghosszabb és legnagyobb áramú ág, itt a legnagyobb a feszültségesés. Mindent vegyél jegyzőkönyvbe.

Gyakori hiba

• A szabotázs ugyanarra a bemenetre kerül, mint egy élesítéskor figyelt érzékelő. A szabotázs 24 órás zóna: a betörő nem éles rendszernél kezdi a kábelvágást, hanem napközben.
• Elmaradt hurokzárás. Ha a szabotázshurok nincs a végén lezárva, ugyanaz történik vele, mint a felügyelet nélküli zónahurokkal: a hurok áthidalható lesz.
• Alacsonyra, könnyen elérhető helyre szerelt jelzésadó. A magasság és a nehéz hozzáférhetőség maga is védelem; a beltéri jelzésadót pedig a bejárattól távol kell elhelyezni, hogy ne lehessen pár másodperc alatt elhallgattatni.
• Túl hosszúra állított hangjelzési idő. A saját akkumulátoros jelzésadó lemeríti magát, és a következő eseménynél már néma. Magyar jogszabály a hangjelző működési idejére nem ad műszaki paramétert, de az önkormányzati rendeletet érdemes megnézni — és a jogszabályok változhatnak.

Hol olvashatsz róla: 16.3 (jelzésadók, engedélyező jel, kettős ház, szabotázsvédelem a jelzésadókon), 14.7 (a szabotázsvédelem öt formája, a 24 órás logika), 16.11 (rendszerpróba: sétateszt, zónapróba, szabotázspróba, jelzésadó-próba), 16.4 (a jelzésadó saját akkumulátora a méretezésben), 22.5 (a jelzésadó ágának biztosítása).

Ha ebből a nyolc rajzból egyetlen mondatot kell megjegyezned, ez legyen az: a rajz a logikát adja, az értéket a kézikönyv. Az ellenállás ohmja, a hurok maximális hossza, a kimenet terhelhetősége, a csupaszítási hossz, a zár feszültségigénye — mind gyártó- és típusfüggő adat. Aki emlékezetből dolgozik, előbb-utóbb olyan rendszert ad át, amely működni látszik. Csak nem véd.