31. fejezet – megoldások és megoldókulcs

Gyakorlati feladatok — részletes megoldások

31.1 gyakorlat — A záróprojekt első harmada

Mit gyakorol: a projekt első négy lépését — felmérés, kockázatelemzés, rendszerterv, ajánlat — egyetlen, összefüggő gondolatmenetben.

Megoldás

Ez részletes mintamegoldás a festék- és vasáru-szaküzlet esetére. A vizsgán a saját, indokolt megoldásod is jó, ha a szerkezet és az indoklás rendben van. A feladat adatai (méretek, ügyfélmondatok, előzmény) a kiírásból valók; a megoldásban nem találunk ki gyártónevet, típusszámot vagy árat — funkciót és paramétert írunk.

Egy szabály minden lépéshez: ha egy lépés végén nem tudod megnevezni a keletkezett dokumentumot, akkor azt a lépést nem csináltad meg — legfeljebb elgondolkodtál rajta.

0. lépés — a keret tisztázása (mielőtt bármit csinálnál)

[ ] Rendorsegi IGAZOLVANY a tevekenyseg szemelyes vegzesehez
[ ] A vallalkozas oldalan bejelentes es felelossegbiztositas
[ ] A szerzodes IRASBA foglalasa
[ ] A vallalkozas naplot vezet a szerzodesekrol
Dokumentum: meg nincs - de a hianya ITT derul ki, nem a vegen.

1. lépés — Helyszíni felmérés

A felmérés hét lépése: érkezés → ügyfélinterjú → bejárás kívülről → bejárás belülről → mérés és rajz → egyeztetés a helyszínen → összegzés.

Nyílászáró- és belépési pont jegyzék (a számozott nyílászáró köti össze a rajzot, az adatlapot és a fotókat):

A téves riasztás öt klasszikus forrása, végiggondolva:

Rá kell kérdezni arra is, hogy terveznek-e még állatot, és arra, hogy a kutya mozgástere pontosan meddig terjed.

Amit még rögzíteni kell: a falszerkezetek (a raktár és az eladótér közötti fal tömör tégla, a szociális blokk válaszfalai gipszkartonok), az elosztószekrény helye és a szabad hely benne, az internetcsatlakozás, valamint az, hogy a router szünetmentes tápellátás nélkül működik.

Dokumentum: kitöltött, aláírt felmérési adatlap, számozott fotósorozat, méretarányos vázlat.

2. lépés — Kockázatelemzés

A négy összetevő: fenyegetés (ki és mit akar), sérülékenység (hol gyenge a védelem), hatás (mekkora a kár), valószínűség (milyen eséllyel). Kettőt nem tudsz befolyásolni, kettőt igen: a sérülékenységet és a valószínűséget.

Itt a két korábbi betörés készen adja a fenyegetést és a valószínűséget. A sérülékenység a magasan lévő raktárablak, a tolókapu és a konténer. A hatást — a raktárkészlet értékét — az ügyféltől kell megkérdezni, nem megbecsülni.

A védelmi vonalak kiosztása (kerület – felület – tér – tárgy): a kerület a 2 m-es kerítés, a tolókapu és a személybejáró kapu; a felület a nyílászárók (kirakatok, kapu, ajtók, ablakok); a tér az eladótér, a raktár, az iroda és az udvar; a tárgy a konténer és — ha az ügyfél kéri — a pénztárgép környéke.

A védelmi szint javaslata. Erre a kérdésre a helyes válasz nem az, hogy „Grade 3-ra csináljuk". A biztosítói elvárás a biztosítási szerződésből olvasható ki, és a MABISZ védelmi szintjei és a szabvány fokozatai között nincs hivatalos megfeleltetési táblázat. A helyes eljárás: elkéred a hatályos biztosítási feltételt, és ahhoz méretezel. Amíg ez nincs meg, a tervben a fokozatot felvett bemenetként jelölöd — ahogy a 31.2 gyakorlat méretezésénél is tesszük.

Dokumentum: kockázatelemzési lap a védelmi vonalak kiosztásával és a javasolt védelmi szinttel.

3. lépés — Rendszerterv

A tervezés sorrend, nem eszközválogatás: kívülről befelé haladsz a védelmi vonalak mentén, a kiemelt terek megközelítési útvonalain csapdaszerű védelemmel. A vezérszabály: megfelelő felületvédelem és csapdaszerű térvédelem együtt, vagy teljes körű térvédelem.

A szociális blokk — az első beépített csapda. Az ügyfél „mindenhova" kért kamerát. Mosdóba, öltözőbe, illemhelyre elektronikus megfigyelőrendszer nem telepíthető — ezt neked kell kimondanod, és ennek a mondatnak benne kell lennie a dokumentációdban. Ha nincs benne, a feladat hibás.

Dokumentum: rendszervázlat, elhelyezési rajz, nyomvonalrajz, bekötési rajz, zónatáblázat, méretezési számítás (ez utóbbi kettő a 31.2 gyakorlat anyaga).

4. lépés — Az árajánlat váza

Az árajánlatnak nincs jogszabályi tartalmi listája, de van kialakult szerkezete:

ARAJANLAT - SZERKEZET (arak nelkul; a szerkezetet ertekeljuk)
 1. MUSZAKI TARTALOM
    - behatolasjelzo: zonaszam, particiok, erzekelotipusok db-ban
    - videorendszer: kamerapontok, feladat (DORI), rogzito, megorzes
    - beleptetes: ajtok, azonositas modja, zartipus
    - jelzesatvitel: hany ut, milyen kozegen, hogyan felugyelve
 2. ANYAGKOLTSEG (teteles, megnevezessel es darabszammal)
 3. MUNKADIJ - benne a PROGRAMOZAS, az UZEMBE HELYEZES es a BETANITAS
 4. KIEGESZITO KOLTSEGEK (allvanyozas, magasban vegzett munka,
    helyreallitas, hulladekkezeles)
 5. FIZETESI FELTETELEK (eloleg, reszszamla, vegszamla, hatarido)
 6. JOTALLAS
 7. KIZARASOK  - mi NINCS benne (pl. 230 V-os oldal, epitesi
    helyreallitas, a konteneri tapellatas kiepitese, a lift/idegen
    szakagak, a tavfelugyeleti havidij)
 8. ERVENYESSEGI IDO - az ajanlati kotottseg idotartama
 9. UZEMELTETESI KOLTSEGEK - tetelesen, osszeg nelkul:
    tavfelugyeleti dij, SIM/internet, karbantartas, akkumulatorcsere,
    merevlemezcsere
10. SZERVEZESI INTEZKEDESEK - amelyek nem kerulnek penzbe
    (kulcsnyilvantartas, a novenyzet nyirasa, a konteneri keszlet
     megosztasa) - EZ KERULJON AZ AJANLAT ELEJERE

A 8. ügyféligény — „ha nem fér bele egyszerre" — itt kap választ: ütemezett megvalósítás. Ez nem árengedmény, hanem szakmai döntés arról, mi véd a legtöbbet a legkevesebbért; a sorrendet a kockázatelemzés adja meg:

1. UTEM - a KET KORABBI BETORESI UTVONAL lefedese es a JELZES
          KIVITELE: raktar felulet- es tervedelme, udvari kulteri
          erzekelo, kozpont, kezelo, hang-fenyjelzo, atjelzes.
          Enelkul a tobbi nem er semmit.
2. UTEM - a KAMERAS BIZONYITAS: penztar, bejarat, raktarkapu,
          udvar + rogzito.
3. UTEM - a BELEPTETES a raktarra es az irodara (a 4. igeny),
          es a konteneri tapellatas kiepitese.

Dokumentum: árajánlat, vállalkozási szerződés, sávos kiviteli ütemterv.

Önértékelés a 31.3 lista szerint

Amikor egy nap múlva előveszed a saját munkádat, ezt a négy kérdést tedd fel magadnak: A) Dokumentum — megvan-e mind a négy leadandó (aláírt adatlap, kockázatelemzési lap, rendszervázlat, ajánlatváz)? B) Műszaki — a particionálás a használatból következik-e, és van-e minden kiemelt kockázathoz eszköz? C) Biztonsági és jogi — benne van-e a szociális blokk tilalma, és a védelmi szintet a biztosítási feltételből vezetted-e le? D) Kommunikációs — ki van-e mondva, mit nem tud a rendszer, és van-e ütemezési javaslat a 8. igényre?

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha mind a négy lépés végén megnevezhető a keletkezett dokumentum; ha a nyílászáró-jegyzék számozott és teljes; ha a kockázati táblázatban a két korábbi betörés útvonala kiemelt kockázatként szerepel; ha a particionálás a használatból van levezetve; ha a konténer áramellátásának hiánya tervezési kényszerként és nem részletkérdésként jelenik meg; ha a szociális blokk kameratilalma le van írva; ha a védelmi szintnél a biztosítási feltétel a forrás; és ha az ajánlatban benne van a kizárások és az érvényességi idő rovat. Rossz a megoldás, ha gyártónevet, típusszámot vagy árat tartalmaz, ha a 7. igényre „Grade 3-ra csináljuk" a válasz, vagy ha a szociális blokkba kamera kerül.

Gyakori hiba

• A 7. igényre kész fokozattal válaszol. Hiba, mert a biztosítói elvárás a kötvényből olvasható ki, és a MABISZ-szintek és a szabványfokozatok között nincs hivatalos megfeleltetés.
• A szociális blokkot kihagyja a dokumentációból. Hiba, mert az ügyfél „mindenhova" kért kamerát: a tilalom kimondása a te feladatod, és ha nincs leírva, a munka hibás.
• A konténert „majd megoldjuk" alapon kezeli. Hiba, mert az áramellátás hiánya alapvető tervezési kényszer, amely az egész eszközválasztást meghatározza.
• Egy partícióba tervez mindent. Hiba, mert a raktár és az eladótér eltérő időrendben ürül ki — egy partícióban a rendszer soha nem lenne éles, tehát a 2. igény nem teljesül.
• Kihagyja a kizárásokat és az érvényességi időt az ajánlatból. Hiba, mert ezek nélkül minden későbbi vita a te terhedre dől el.

31.2 gyakorlat — A záróprojekt második harmada

Mit gyakorol: a kivitelezés dokumentumait és a négy méretezési számítást — képlettel, behelyettesítéssel, eredménnyel és értelmezéssel.

Megoldás

Ez részletes mintamegoldás; a vizsgán a saját, indokolt megoldásod is jó. A számításokhoz szükséges áramértékek és a fokozat felvett adatok — a valóságban minden számot a gyártói adatlapról, illetve a hatályos biztosítási feltételből kell kiolvasni.

5. lépés — Nyomvonalterv és kábeljegyzék

Négy szabály, amire ebben a projektben külön figyelni kell:

1. EROSARAM-GYENGEARAM ELVALASZTASA
   A tavolsagtartas, a fem elvalasztas es az arnyekolas egymast
   helyettesito eszkozok; a keresztezes DEREKSZOGBEN tortenjen.
   Konkret milliméter-erteket a jegyzet nem ad - a szakirodalom
   ebben megosztott, a hatalyos szabvany szerint kell eljarni.
2. AZ ARNYEKOLAS EGYETLEN PONTON, A KOZPONT OLDALAN foldelodik.
   Ket ponton foldelve FOLDHUROK keletkezik.
3. CSOBE legfeljebb kb. 40 % kitoltessel huzunk kabelt UJ
   telepitesnel, es a kabel nem hajolhat elesebben a gyarto altal
   megadott sugarnal - ami BEHUZAS KOZBEN szigorubb, mint beepitve.
4. A 230 V-OS BEKOTES VILLAMOS SZAKEMBER HATASKORE.
   Az akkumulatort UTOLJARA kotod be es ELSOKENT kotod le.

A nyomvonal az ügyfél kikötése szerint: az eladótérben süllyesztett vagy takart vezetés (az ügyfél a falon kívülit itt nem fogadja el), a raktárban és az udvaron falon kívüli, védőcsöves megoldás. Az udvaron a nyomvonal földben vagy a kerítés mellett vezethető; az udvari szakasz a védett téren kívül van, tehát ott megerősített, fém védőcsöves vezetés indokolt.

Kábeljegyzék (kivonat)

Dokumentum: kábeljegyzék jelöléssel, szerelési napló, munkakezdési ellenőrző lista.

6. lépés — Zónatáblázat

Dokumentum: kitöltött zónatáblázat, programozási paraméterlap, jogosultsági lista (kódok és jelszavak nélkül).

7. lépés — Méretezési számítás

a) Az eszközlista és a két összeg

A milliamper-értékek felvett adatok: „tegyük fel, hogy az adatlap szerint ennyi". A valóságban minden számot a gyártói adatlapról kell kiolvasni — a jegyzetből kimásolt szám semmit nem ér.

b) Akkumulátor — a NYUGALMI árammal

C [Ah] = nyugalmi áramfelvétel [A] × áthidalási idő [h] × 1,25

Az áthidalási idő bemenete a fokozat plusz az, hogy van-e átjelzett hálózati hibajelzés. Itt 3. fokozat, átjelzéssel szerepel — ez felvett bemenet, amelyet a hatályos biztosítási feltételből és a kockázatelemzésből kell megerősíteni:

C = 0,375 A * 30 h * 1,25
C = 11,25 * 1,25 = 14,06 Ah
-> a kereskedelmi kinalatbol a KOVETKEZO NAGYOBB meret
   (lefele kerekiteni TILOS)

Az 1,25-ös szorzó ökölszabály, nem szabvány. Három indoka: tartalék a szirénázás alatti nagyobb fogyasztásra, az akkumulátor kapacitáscsökkenése, és a Peukert-hatás (nagyobb kisütőáramnál kevesebb amperóra nyerhető ki). A fűtetlen raktárnál külön figyelni kell arra is, hogy a hideg csökkenti a kinyerhető kapacitást.

c) Töltőáram — a visszatöltési követelményből

I_töltő = akkumulátorkapacitás ÷ megengedett visszatöltési idő

I_tolto = 14,06 Ah / 24 h = 0,586 A = kb. 586 mA

Figyeld meg: a töltőáram (586 mA) nagyobb, mint a rendszer teljes nyugalmi árama (375 mA). Ezt sokan elfelejtik, és ettől lesz alulméretezett a táp.

d) Tápegység — a RIASZTÁSI árammal

I_tápegység ≥ I_riasztási + I_töltő + tartalék

I_riasztasi + I_tolto = 1,180 + 0,586 = 1,766 A
+ 25 % tartalek       : 1,766 * 1,25 = 2,208 A
-> szukseges terhelhetoseg: kb. 2,3 A

A 25 %-os tartalék ökölszabály. Ellenőrző szabályként használható a másik megfogalmazás is: ha az összterhelés meghaladja a tápegység névleges teljesítményének kb. 75 %-át, nagyobb tápegység kell, vagy egy másodikat kell beépíteni terheléselosztással. Ez utóbbi itt komolyan mérlegelendő: az udvari ág hosszú, tehát a helyi segédtápegység a nyomvonal végén jobb megoldás lehet, mint a vastagabb kábel.

e) Feszültségesés — a kültéri hang-fényjelző ága

A = 2 · l · I / (κ · ΔU), illetve ellenőrzéshez ΔU = 2 · ρ · l · I / A

A kettes szorzó azért van benne, mert az áram oda- és visszafelé is megteszi az utat.

Adatok:  l = 35 m   I = 0,400 A   dU_meg = 0,5 V   kappa = 56

A = 2 * 35 * 0,4 / (56 * 0,5)
A = 28 / 28 = 1,00 mm2

ELLENORZES visszaszamolassal, rho = 0,0178, A = 1,0 mm2:
dU = 2 * 0,0178 * 35 * 0,4 / 1,0 = 0,4984 V

Az eredmény 0,498 V, ami a 0,5 V-os határon éppen csak belefér — tartalék nélkül. Két dolog nincs benne a képletben: a hőmérséklet (a réz ellenállása a hőmérséklettel nő, és ez a kábel kültéri szakaszán számít) és az átmeneti ellenállások. Ezért a választott kereskedelmi méret 1,5 mm²:

dU = 2 * 0,0178 * 35 * 0,4 / 1,5 = 0,332 V   -> bőven belefér

A valódi elfogadási kritérium nem a százalék, hanem ez: az eszközre jutó feszültség a legrosszabb üzemállapotban is maradjon a gyártói adatlap szerinti működési tartományon belül. A legrosszabb üzemállapot: a hálózat elment, az akkumulátor a kisütése végén jár, és éppen riasztás van. A 12 V és a 10,5 V közötti 1,5 V az a teljes mozgástér, amiben a feszültségesésnek, a hőmérséklet-változásnak és az akkumulátor öregedésének is el kell férnie.

f) Rögzítő tárhelye — a BITRÁTÁBÓL, nem a megapixelből

Tárhely [GB] = bitráta [Mbit/s] × 3600 × üzemóra/nap × napok × kameraszám / 8 / 1000, illetve fejben: 1 Mbit/s ≈ 10,8 GB/nap

Négy kamera, H.265, folyamatos rögzítés; a bitráták becsültek, a megőrzési idő (20 nap) pedig adatvédelmi döntés, amelyet az adatkezelési tájékoztatóhoz kell igazítani:

penztar (4 MP)      : 3 Mbit/s * 10,8 = 32,4 GB/nap
bejarat  (1080p)    : 2 Mbit/s * 10,8 = 21,6 GB/nap
raktarkapu (1080p)  : 2 Mbit/s * 10,8 = 21,6 GB/nap
udvar    (1080p)    : 2 Mbit/s * 10,8 = 21,6 GB/nap
------------------------------------------------------
osszesen                              = 97,2 GB/nap
97,2 GB/nap * 20 nap                  = 1944 GB = 1,94 TB  (netto)

ELLENORZES a hosszu keplettel:
  3 * 3600 * 24 * 20 * 1 / 8 / 1000 =  648 GB
  2 * 3600 * 24 * 20 * 3 / 8 / 1000 = 1296 GB
  osszesen                          = 1944 GB   -> STIMMEL

REDUNDANCIA - RAID 1 (tukrozes, hasznos kapacitas 50 %):
  nyers = 1,944 * 2 = 3,89 TB
  -> 2 db 4 TB-os MEGFIGYELESI merevlemez: 8 TB nyers, 4 TB hasznos

Az eredmény értelmezése. A RAID 1 azt adja, hogy egy lemez meghibásodása esetén a rögzítés folytatódik — de nem mentés: törlés, tűz, lopás vagy vezérlőhiba ellen nem véd. Ha egy konkrét felvételt meg kell őrizni, azt ki kell menteni a tömbön kívülre, dokumentált módon. És a legfontosabb: a megőrzési időt a rögzítőben be kell állítani, nem a lemez betelésére bízni — különben a rendszer nem azt csinálja, amit a saját adatkezelési tájékoztatója ígér.

Dokumentum: mérési és méretezési számítás képlettel és behelyettesítéssel, nem csak eredménnyel.

8. lépés — A próbajegyzőkönyv listája

A próbák nem helyettesítik egymást:

 1. VEGPONTI PROBA - eszkozonkent: a helyes azonositot bizonyitja
 2. SETATESZT - a LEFEDEST bizonyitja, a szeleken is
 3. ZONAPROBA - a PROGRAMOZAST bizonyitja (zonaszam, -nev, -tipus,
    particio, kesleltetes)
 4. RESNYI NYITAS PROBAJA a nyitaserzekeloknel
 5. SZABOTAZSPROBA - a tamadas elleni vedelmet bizonyitja,
    HATASTALANITOTT allapotban is
 6. HANGJELZO-PROBA - belteri es kulteri, a kulteri sajat
    akkumulatorrol is
 7. AKKUMULATOROS UZEM PROBAJA - a HALOZAT oldalarol kivaltva
 8. ATJELZES-PROBA - MINDEN uton kulon, ELOZETES ertesitessel es
    a proba vegenek bejelentesevel
 9. BE- ES KILEPESI UTVONAL PROBAJA - ugy, ahogy a felhasznalo teszi
10. KAMERAKEP- ES ROGZITESPROBA - latoszogek kepernyomentese,
    maszkolas a ROGZITETT kepen, ejszakai kep, megorzesi ido
11. BELEPTETO NYITASPROBA - ajtonkent, a veszeseti nyithatosaggal
12. A 29.8 SZERINTI ATADASKORI BIZTONSAGI ELLENORZOLISTA hat blokkja

Két mérési tiltás, amit a vizsgán is kérdeznek: szigetelési ellenállást elektronikát tartalmazó rendszeren mérni tilos — csak puszta kábelen, minden eszközt (a lezáró ellenállásokat is) leválasztva; és egyenáramot csak Hall-elemes lakatfogó mér, egyszerre csak egy vezetőt befogva.

Dokumentum: próbajegyzőkönyv, hibalista két aláírással.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha a kábeljegyzék minden sora tartalmazza az azonosítót, a kiindulást, a végpontot, a típust és a hosszt; ha a zónatáblázatban a particionálás a használatból következik; ha mind a négy méretezésnél szerepel a képlet, a behelyettesítés, az eredmény és az értelmezés; ha az akkumulátort a nyugalmi, a tápegységet a riasztási árammal méretezi, és a töltőáramot lefoglalja; ha a feszültségesés-számításban benne van a kettes szorzó és a visszaszámolás; ha a tárhelyet a bitrátából számolja, és a hosszú képlettel ellenőrzi; és ha az 1,25-ös szorzó és a 25 %-os tartalék ökölszabályként van megnevezve. Elfogadható más eszközszám, más fokozat és más megőrzési idő, ha a levezetés következetes és a felvett adatok meg vannak jelölve. Rossz a megoldás, ha csak eredményt közöl képlet nélkül, ha megapixelből számol tárhelyet, vagy ha lefelé kerekít akkumulátorméretet.

Gyakori hiba

• Csak az eredményt írja le. Hiba, mert a feladat kifejezetten a képletet is kéri — és a vizsgán a levezetés mutatja meg, hogy érted, nem a szám.
• A tárhelyet megapixelből becsüli. Hiba, mert a méretezés alapadata a bitráta; ugyanaz a felbontás jelenettől és kodektől függően többszörös adatmennyiséget adhat.
• A töltőáramot nem foglalja le a tápegységből. Hiba, mert az akkumulátor töltése ugyanabból a tápegységből fogy — itt éppen több, mint az egész rendszer nyugalmi árama.
• A feszültségesésnél elhagyja a kettes szorzót. Hiba, mert az áramnak vissza is kell jönnie: a hiba feleakkora keresztmetszetet ad, mint amennyi kell.
• A megőrzési időt a lemez kapacitására bízza. Hiba, mert a rendszer ilyenkor felülír, és a vállalt idő és a valóság szétválik.

31.3 gyakorlat — A záróprojekt zárása

Mit gyakorol: az átadási dokumentációcsomag összeállítását és a projekt utolsó, legnehezebb feladatát: két nehéz ügyfélkérdés megválaszolását közérthetően, egy oldalban.

Megoldás

Ez részletes mintamegoldás; a vizsgán a saját, indokolt megoldásod is jó, ha a szerkezet és az indoklás rendben van.

9. lépés — Átadás-átvétel és oktatás

A telepítés eredménykötelem: nem a munkát, hanem a bizonyítottan működő művet vállaltad. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmát jogszabály nem írja elő, de a tizenkét mag-elem nélkül nem tölti be a funkcióját — köztük az eljárás megkezdésének dátuma és időpontja, a megrendelő nyilatkozata, a hiba- és hiánylista dátumos határidőkkel, a tételes birtokba adás és a jótállás kezdő napja. A kódok és jelszavak külön, lezárt borítékban mennek át.

Az oktatás négy szakasza: megértés → vészhelyzeti funkciók → próbáltatás → írásos lezárás. Ha a felhasználó a jelenlétedben nem élesített és nem hatástalanított legalább kétszer, akkor az oktatás nem történt meg. Ebben az objektumban négy embert kell betanítani (a tulajdonost és három alkalmazottat), eltérő mélységben: a tulajdonos mindent megkap a felhasználókezeléssel együtt, de a telepítői menüt nem; az alkalmazottak az élesítést, a részleges élesítést, a hatástalanítást, a kizárást és a hibajelzések értelmezését.

Dokumentum: átadás-átvételi és oktatási jegyzőkönyv, egylapos kezelési utasítás.

10–12. lépés — Dokumentálás, elszámolás, üzemeltetés

A teljes átadási dokumentációcsomag

A) MUSZAKI
 1. Megvalosulasi ("mint epult") rendszerterv - a TENYLEGES allapot
 2. Bekotesi (kapcsolasi) rajz es bekotesi lista
 3. Kabelnyomvonal-rajz, kulonosen a REJTETT szakaszokrol
 4. Zonatablazat es programozasi beallitasok listaja (kodok NELKUL)
 5. Beepitett anyagok es eszkozok listaja - gyari szammal es
    BEEPITESI DATUMMAL (kulonosen az akkumulatoron)
 6. Meresi jegyzokonyv mert ertekekkel
 7. Probajegyzokonyv es lezart hibalista
 8. Akkumulator-athidalasi szamitas es a MERT aramfelvetelek
 9. Atjelzes-beallitasi adatlap + a tavfelugyelet IRASOS
    visszaigazolasa
10. Halozati infrastrukturaterv: cimek, portszamok, protokollok,
    kapcsolati iranyok - es a be-/kimeneti pontok

B) HASZNALATI ES JOGI
11. Gyartoi felhasznaloi kezikonyv, magyar nyelven
12. EGYLAPOS, sajat keszitesu kezelesi utasitas
13. Jotallasi jegy
14. Atadas-atveteli es oktatasi jegyzokonyv
15. Hibabejelentesi es ugyeleti elerhetoseg
16. Adatvedelmi tajekoztato, erdekmerlegelesi teszt, betekintesi
    nyilvantartas-urlap; a piktogramok helyenek dokumentalasa
17. Uzemeltetesi naplo
18. Karbantartasi terv es ajanlat

C) PENZUGYI
19. Szamla, teteles anyag- es munkadijlistaval
20. Teljesitesi igazolas, ha a szerzodes kikoti

KULON, LEZART BORITEKBAN: kodok, jelszavak - elismervennyel

A legfontosabb lapokat — az egylapos kezelési utasítást, a hibabejelentési elérhetőséget és az üzemeltetési naplót — papíron, a rendszerközpont közelében is el kell helyezni.

Elszámolás. A vállalkozói díj a teljesítéskor esedékes: először próba és átadás-átvétel, azután számla. Az átutalásos, áthárított adót tartalmazó számlát a teljesítéstől számított 8 napon belül kell kiállítani; a számla teljesítési időpontja egyezzen az átadás-átvételi jegyzőkönyv dátumával és a jótállás kezdő napjával. A bizonylatokat legalább 8 évig, olvasható formában, visszakereshetően kell megőrizni.

Üzemeltetés. A megelőző karbantartásra kötelező gyakoriságot magyar jogszabály nem ír elő — a ciklust a szerződés és a gyártói előírás dönti el, a biztosítói feltétel pedig „rendszeres és dokumentált" karbantartást kíván, gyakoriság megjelölése nélkül. A munkaterületet tisztán, a hulladékot elszállítva kell hátrahagyni; a lecserélt akkumulátor veszélyes hulladék.

Végül a változáskezelés: minden későbbi beavatkozásnál — bővítés, eszközcsere, átprogramozás, hibajavítás — fel kell tenni a kérdést, melyik lapot érinti ez, és a dokumentációt át kell vezetni. Enélkül a csomag néhány év alatt fikcióvá válik.

A 12. követelmény — egy oldal az ügyfélnek

Ez a projekt legnehezebb feladata: a 7. és a 8. ügyfélkérdésre kell közérthetően válaszolni. Szakszót csak akkor használunk, ha egyszer feloldottuk.

Tisztelt …!

1) „A biztosító azt írja, kell egy megfelelő szintű elektronikai védelem. Ez mit jelent?"

Röviden: azt jelenti, hogy a biztosító nem eszközöket sorol fel, hanem eredményt vár el — és hogy pontosan mit, azt az Ön saját biztosítási szerződése és a hozzá tartozó feltételfüzet mondja meg, nem én. Kérem, keresse elő a kötvényt, és nézzük meg együtt; ha nem találja, a biztosítótól egy telefonhívással kikérhető.

Amit addig is elmondhatok. A hazai biztosítók egy közös ajánlásrendszert használnak, amely a védendő vagyont értékhatárok szerint védelmi osztályokba sorolja, és minden osztályhoz mechanikai (zár, rács, ajtó) és elektronikai (riasztó, jelzésátvitel) követelményeket rendel. Ez az ajánlás önmagában nem kötelező — a biztosítási szerződésen keresztül válik azzá. Ha a szerződés kimondja, hogy egy adott szintnek meg kell felelnie, és a rendszer nem felel meg, akkor kár esetén a biztosító csökkentheti vagy megtagadhatja a szolgáltatást. Ezért nem mindegy, hogy ehhez a szinthez méretezünk-e.

Három dolog jellemzően szerepel a magasabb szintek leírásában, és ezekre külön figyeljünk:

• Nemcsak jelezni kell, hanem kivinni a jelzést. Egy bizonyos szint fölött a követelmény kifejezetten említi az automatikus jelzéstovábbítást a rendőrséghez vagy egy vagyonvédelmi szolgálathoz. Magyarul: a sziréna önmagában kevés lehet.
• A mechanika és az elektronika együtt számít. Hiába a legjobb riasztó, ha a raktárablakon a rács nem megfelelő; és fordítva.
• A karbantartás a szint része. Az ajánlás „rendszeres és dokumentált karbantartást" kíván — konkrét gyakoriság megjelölése nélkül. Ezért kell karbantartási szerződés, és ezért kell minden alkalomról jegyzőkönyv: kár esetén ezt kérik számon.

Amit nem mondok meg, mert nem lenne igaz: nem mondok Önnek forintos értékhatárt, nem mondok „ilyen fokozatra csináljuk" választ a kötvény ismerete nélkül, és nem mondok karbantartási gyakoriságot. A hatályos feltétel dönt, és azt együtt kell elolvasnunk.

2) „Nem vagyok gazdag ember. Ha nem fér bele egyszerre, mondja meg, mit csináljunk először."

Ez teljesen jogos kérdés, és van rá szakmai válasz — nem alkudozás, hanem sorrend. A sorrendet az szabja meg, hogy mi történt már meg és mi véd a legtöbbet a legkevesebbért.

Először, ami nem kerül pénzbe. Két dolgot már holnap meg lehet csinálni. Az egyik: a kulcsok rendbetétele — ki melyik kulcsot birtokolja, és mikor adta vissza. A másik: a hátsó udvar átrendezése — a takart, benőtt részek és a falhoz támasztott létrák, kerti bútorok adják a feljutási utat. Ez a kettő ingyen van, és pontosan azt a két útvonalat rontja el, amelyen az elmúlt években bejutottak.

Első ütem — a jelzés és a két korábbi betörési út. Ide tartozik a raktár nyílászáróinak és belső terének figyelése, az udvari érzékelés, a központ, a kezelő, a kültéri hang-fényjelző és az, hogy a jelzés kimegy egy távfelügyeleti központba, ahol ember ül a képernyő előtt. Ezt azért teszem az első helyre, mert enélkül a többi nem ér semmit: ha nincs, aki megtudja a jelzést, akkor a rendszer csak zajt csinál.

Második ütem — a bizonyítás. A kamerák a pénztár fölé, a bejáratra, a raktárkapura és az udvarra. Ez az, amit Ön így fogalmazott meg: „legyen mit odaadni a rendőrségnek". Egy dolgot itt előre ki kell mondanom: a kamera nem mindenhol tud arcot felismerni — minden kamerapontnál előre eldöntjük, hogy az a feladata, hogy lássuk, történik valami, vagy az, hogy felismerjük, ki az. A kettő más objektívet és más elhelyezést kíván, és a másodikból kevesebb fér a keretbe.

Harmadik ütem — a belépések rendezése. A kártyás beléptetés a raktárra és az irodára. Ez a válasz arra, hogy „kulcsból már háromszor csináltattam másolatot": a kártya nem másolható úgy, mint a kulcs, és ami még fontosabb, egy mozdulattal visszavonható, ha valaki kilép. Ez ráadásul naplózza is, ki mikor járt bent.

Amit a rendszer nem fog tudni — akkor sem, ha mindhárom ütem elkészül. A rendszer jelez és bizonyít, de nem akadályozza meg a betörést: azt a mechanikai védelem késlelteti. Az udvari konténerbe nem tudunk érzékelőt tenni, amíg nincs odavezetve áram — addig a környéke van figyelve, nem a belseje. És a kültéri érzékelésnél számolni kell néhány téves jelzéssel az első hetekben: a kutya, az időjárás és a növényzet mind okozhatja, ezért az első időszakban közösen figyeljük az eseménynaplót, és beállítunk, amit kell.

Ami minden ütem után Önön múlik: a kódok rendszeres cseréje, a kilépő munkatárs jogosultságának azonnali visszavonása, a növényzet nyírása és az, hogy a rendszert tényleg élesítsék. Ez a négy dolog nem kerül pénzbe, és többet ad, mint egy újabb érzékelő.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha a dokumentációcsomag mindhárom blokkja (műszaki, használati-jogi, pénzügyi) elkészült, és a kódok külön, elismervénnyel mennek át; ha a 9. lépésben az oktatás próbáltatással zárul; ha a 10–12. lépésben szerepel a mint épült dokumentáció, a számlázás időrendje és a karbantartás; és ha a záró egyoldalas válaszban (a) a 7. kérdésnél a biztosítási feltétel a forrás — nem egy kitalált fokozat vagy értékhatár —, és szerepel a karbantartás dokumentáltsága, (b) a 8. kérdésnél a sorrendet a kockázatelemzés adja, az ingyenes szervezési intézkedések az elején vannak, és ki van mondva, mit nem tud a rendszer. Minden szakszó fel van oldva egyszer. Elfogadható más ütemezés, ha a sorrend indokolt. Rossz a megoldás, ha a válasz forintos értékhatárt, konkrét fokozatot vagy karbantartási gyakoriságot állít, vagy ha a maradék kockázat kimondása elmarad.

Gyakori hiba

• A 7. kérdésre kész fokozattal válaszol. Hiba, mert a biztosítói elvárás a kötvényből olvasható ki, és a védelmi szintek és a szabványfokozatok között nincs hivatalos megfeleltetés.
• Karbantartási gyakoriságot ígér az ügyfélnek. Hiba, mert erre nincs igazolt magyar előírás — a biztosítói ajánlás „rendszeres és dokumentált" karbantartást kíván, szám nélkül.
• Az ütemezést árengedményként adja el. Hiba, mert az ütemezés szakmai döntés arról, mi véd a legtöbbet a legkevesebbért — és a sorrendet a kockázatelemzés adja, nem az alku.
• Kihagyja a „mit nem tud a rendszer" bekezdést. Hiba, mert a csalódás mindig ott keletkezik, ahol az elvárás nem volt kimondva — és ez a bekezdés az, amit később alá is lehet íratni.
• Szakszavakkal írja meg az egyoldalas választ. Hiba, mert a feladat kifejezetten közérthetőséget kér: szakszó csak feloldás után használható.

Tudáspróba — megoldókulcs

Ez a kulcs a többinél részletesebb. A 31. fejezet tudáspróbája mini próbavizsga: mind a hat tudáselemből kérdez, vegyes feladattípusokkal — ezért itt minden megoldás mellé odaírjuk azt is, melyik tudáselemhez tartozik, és hol olvashatsz utána. Ha egy feladatot elrontottál, a megjelölt fejezetet vedd elő, ne a megoldást tanuld meg.

1. feladat — feleletválasztós (T1 / vizsgarend) Megoldás: c) Indoklás: Egy vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a vizsgázó az összes megszerezhető pontszám legalább 40 %-át elérte, és a képesítő vizsga eredménytelen, ha bármelyik vizsgatevékenység eredménye ez alatt marad (lásd 30.5, illetve az 1.4 pont). A többi három válasz egyenként is cáfolható: - az a) téves, mert az írásbeli eredményessége nem feltétele a projektfeladat megkezdésének — rossz írásbeli után is elkezded és végigviszed a gyakorlati részt; - a b) fordítva mondja a súlyokat: az írásbeli 40 %, a projektfeladat 60 %; - a d) téves, mert sikertelen vizsga esetén csak az eredménytelen vizsgatevékenységet kell megismételni — a sikerült rész megmarad.

2. feladat — felelet-kiegészítős (T2 / tápellátás) Megoldás: a tápegységet a riasztási áramból, az akkumulátort a nyugalmi áramból méretezzük, és a töltőáramot le kell foglalni a tápegység terhelhetőségéből. Indoklás: Ez a 22.7 két kidolgozott példájának lényege, és a 22.5. ábra 3., illetve 6. lépése: ez a két szám nem cserélhető fel. A kapacitás azért a nyugalmi áramból jön, mert az áthidalási idő nagy részében a rendszer nyugalomban van; a tápegység azért a riasztásiból, mert azt a csúcsot kell tudnia adni. A töltőáram lefoglalása a leggyakrabban elfelejtett lépés: a 3–4. fokozat 24 órás visszatöltési követelménye önmagában több áramot kíván, mint amennyit az egész rendszer nyugalomban fogyaszt.

3. feladat — párosítási (T5 / dokumentáció)

Indoklás: A négy dokumentum négy különböző kérdésre válaszol, és egyik sem helyettesíti a másikat (lásd 25.1 és 25.2, illetve 13. fejezet). A zónatáblázat azért kulcsdokumentum, mert ebből programozol, és ez az, amit az átadási próbán a központ kijelzésével kell összevetned — így derül ki a leggyakoribb átadási hiba, a felcserélt zóna (23.10).

4. feladat — igaz-hamis (T1, T2, T3 vegyesen) Megoldás: - a) Hamis. Elektronikát tartalmazó rendszeren szigetelési ellenállást mérni tilos: a szigetelésvizsgáló 250, 500 vagy 1000 V egyenfeszültséget kapcsol a néhány voltos jelekre tervezett védőelemekre, amelyek azonnal, visszafordíthatatlanul tönkremennek, a mérés eredménye pedig értelmezhetetlen lesz (lásd 23.12). Helyesen: szigetelési ellenállást kizárólag a puszta kábelen, minden eszközt és a lezáró ellenállásokat is leválasztva mérünk — a kiépített rendszer kábelezését zónánként, ohmméréssel és a négy hurokállapot felvételével ellenőrizzük (23.10). - b) Hamis. A rendszer szünetmentes: a 230 V lekapcsolása után a 12/24 V-os oldal az akkumulátorról tovább él (lásd 27.8.1 és 23.9). Helyesen: a hálózati oldal lekapcsolása és az akkumulátor leválasztása, majd a feszültségmentesség ellenőrzése méréssel. - c) Igaz. A szabotázsjelzés jellemzően 24 órás, azaz élesítéstől függetlenül jelez — különben a betörő napközben, hatástalanított rendszernél nyugodtan szétszerelhetné az eszközöket (lásd 24.3 és 29.8 B8). Ez az a próba, amelyet a legtöbben kihagynak. - d) Hamis. Nincs általános megőrzési határidő a kamerafelvételekre; a régi 3 munkanapos, 30 és 60 napos szabály 2019 óta hatályon kívül van (lásd 31.5 T1 és a 8. fejezet). Helyesen: a megőrzési időt az adatkezelőnek kell megállapítania és indokolnia — és a rögzítőben be is kell állítani, nem a lemez betelésére bízni (20.2). - e) Igaz. A mágneszár (elektromágneses tartómágnes) áram nélkül nem tart, tehát természeténél fogva nyugvóáramú (fail safe) — ebben nincs választásod (lásd 18.7 és 18.8). Ebből következik, hogy folyamatosan fogyaszt, ami a tápellátás méretezésénél döntő.

A d) állítás a fejezet legfontosabb csapdája: a „majdnem igaz" mondat. A 31.4 külön figyelmeztet rá: az elavult jogszabályi adat pontosan úgy néz ki, mint a hatályos, és az interneten mindkettő megtalálható. Aki a 3 munkanapot tényként írja le, nem „kicsit téved" — hatályon kívüli szabályt idéz.

5. feladat — csoportosítási (T1–T6 átfogó)

Indoklás: Ez a 31.5 „Amit fejből tudni kell — és amit tilos fejből mondani" figyelmeztetése. A választóvonal egyszerű: szabványból vagy jogszabályból jövő szám → fejből tudandó; gyártótól, szerződésből vagy biztosítói feltételből jövő szám → sosem fejből. A jobb oldali oszlop mindegyikénél a helyes válasz ugyanaz: „a gyártói adatlap / a hatályos szerződés / a biztosítási feltétel dönti el." A jegyzet ezt élesen fogalmazza meg:

Aki az utóbbi csoportból mond konkrét számot tényként, az hibázik — akkor is, ha a szám történetesen jó.

A teljes „tilos fejből" lista ugyanott: a lezáró ellenállás ohm-értéke, az érzékelők hatótávolsága és telepítési magassága, a kisállatvédelem kilogramm-határa, a minimális megvilágítási (lux) adat, a koaxiális kábel hosszkorlátja, a karbantartás gyakorisága, a kivonulási idő, a hang-fényjelző működési ideje, a MABISZ forintos értékhatárai és a megengedett feszültségesés százaléka.

6. feladat — sorba rendezési (T4, T5 / munkafolyamat) Megoldás: 1. helyszíni felmérés 2. kockázatelemzés 3. rendszerterv 4. árajánlat 5. telepítés 6. programozás 7. mérés 8. próba 9. átadás-átvétel 10. számlázás

Indoklás: A 31.2 munkamenete (felmérés → kockázatelemzés → ajánlat → telepítés → mérés → átadás), kiegészítve a 25.5 elszámolási sorrendjével. A sorrend nem cserélhető fel, és két pontja külön indoklást érdemel: - az árajánlat a felmérés és a kockázatelemzés után van, mert „aki a felmérés előtt ad árat, az vagy veszít, vagy rossz rendszert épít" (26.5); - a számlázás a legvégén, mert a vállalkozói díj a Ptk. 6:245. § (3) szerint a szerződés teljesítésekor esedékes, a teljesítés pedig az átadás-átvételi eljáráshoz kötődik (25.5, 24.7). A mérés és a próba sem cserélhető: a mérés villamos paramétereket igazol, a próba funkciót — és a kettő együtt adja a próbajegyzőkönyvet (23. és 24. fejezet).

7. feladat — feleletválasztós (T2 / menekülési út) Megoldás: c) — ez a megoldás nem fogadható el. Indoklás: A jogszabály menekülési úton a nyithatóságot követeli meg: a zárt állapotot oldani kell tudni, és a nyílászárót kézzel kell tudni kitárni (lásd 18.9, OTSZ értelmező rendelkezés). A c) változatnál az ajtót kizárólag villamos reteszelés tartja zárva, ráadásul munkaáramú (fail secure) zárral, amely áramkimaradáskor zárva marad — és nincs mellette kézi vészoldó sem. Ez a nyithatóság követelményét semmilyen üzemállapotban nem teljesíti.

A másik három miért fogadható el? - a) A nyugvóáramú zár tápkiesésre nyílik — ez a három független kireteszelési ok egyike. - b) Munkaáramú zárfogadó megfelelhet, ha a menekülő oldalon mechanikus szabad kilépés van: pánikrúd (EN 1125) vagy vészkijárati kilincs, nyomólap (EN 179) — mert akkor a nyithatóság mechanikusan biztosított (lásd 18.9 „A szabály, amit sokan túláltalánosítanak"). - d) A tűzjelzésre és a tűzvédelmi vezérlőjelre való nyitás a három kötelező kireteszelési ok közül kettő.

Amit ehhez mindig hozzá kell tenni: a zártípusról nem a szerelő dönt, hanem a jóváhagyott tűzvédelmi terv, és villamosan reteszelt menekülőajtót kézi vészoldó és tűzjelzős kényszerkapcsolat nélkül nem adunk át (18.9).

8. feladat — számításos (T2 / feszültségesés) Megoldás: adott l = 35 m (egyirányú hossz), I = 0,4 A, A = 0,22 mm², ρ_Cu = 0,0175 Ω·mm²/m.

A képlet

ΔU = 2 · ρ · l · I / A

A kettes szorzó azért kell, mert az áram oda- és visszafelé is megteszi az utat: a kábel egyirányú hossza l, de az áram 2 · l hosszúságú rézen halad át (22.4).

A behelyettesítés

ΔU = 2 × 0,0175 Ω·mm²/m × 35 m × 0,4 A / 0,22 mm²
ΔU = 0,49 / 0,22
ΔU = 2,23 V

Az eredmény értékelése. A 12 V-ból 2,23 V esik el a kábelen — a névleges feszültség kb. 18,6 %-a. Az eszközre így csak nagyjából 9,8 V jut a 12 V-os névleges kimenetnél, és akkumulátoros üzemben, a kisütés vége felé (10,5 V-ról indulva) már csak kb. 8,3 V. Ez a 12 V-os érzékelők általános működési határa, a 10,5 V alatt van (22.4) — vagyis a rendszer pontosan akkor mondja fel a szolgálatot, amikor a legnagyobb szükség lenne rá: áramszünetben, riasztás közben.

Mit teszek? Három megoldás van, sorrendben:

1. Vastagabb ér. Ha a megengedett esést például 0,5 V-ban szabom meg:

   A = 2 · ρ · l · I / ΔU = 0,49 / 0,5 = 0,98 mm²
   -> választott kereskedelmi méret: 1,0 mm² (biztonságra: 1,5 mm²)
   ELLENŐRZÉS 1,0 mm²-rel:  ΔU = 0,49 / 1,0 = 0,49 V  <  0,5 V   -> megfelel
   

2. 24 V-os eszköz és tápág, ha az eszköz kapható ilyen kivitelben: azonos teljesítménynél az áram felére csökken, tehát a feszültségesés is felére, a relatív esés pedig negyedére.
3. Helyi segédtápegység az eszköz közelében: a 230 V-ot vezetjük hosszan, ahol a feszültségesés relatív hatása elhanyagolható. Ára egy plusz felügyelt pont és egy plusz akkumulátor.

Indoklás: A képlet és a levezetés a 22.4-ben, a 2. kidolgozott példa pedig szinte szó szerint ez az eset: a jelkábel vékony erei jelátvitelre valók, nem fél amper szállítására. Aki egy hatérpáras riasztókábelből „ami éppen szabad" alapon választ tápvezetéket, az beépíti a hibát a falba. És egy záró megjegyzés: a jegyzet megengedett százalékos feszültségesésre szándékosan nem közöl számot — a fenti 18,6 % csak a nagyságrend érzékeltetése; a valódi kritérium az, hogy az eszközre jutó feszültség a legrosszabb üzemállapotban is a gyártói működési tartományon belül maradjon.

9. feladat — felelet-kiegészítős (T4 / kockázatelemzés) Megoldás: a kockázat négy összetevője a fenyegetés, a sérülékenység, a hatás és a valószínűség. Ezek közül a szerelő a sérülékenység és a valószínűség csökkentésére tud hatni. Indoklás: A 31.2 és a 31.5 T5 táblázata. A négy fogalom értelme egy-egy kérdésben: fenyegetés = ki és mit akar; sérülékenység = hol gyenge a védelem; hatás = mekkora a kár; valószínűség = milyen eséllyel. A fenyegetést és a hatást nem te alakítod — a fenyegetés a külvilágból jön, a hatás nagyságát a védendő érték adja, és azt az ügyféltől kell megkérdezni. Amit te teszel: a sérülékenységet csökkentheted (jobb mechanika, jobb elhelyezés, szabotázsvédelem), a valószínűséget pedig a jelzéssel, az átjelzéssel és a láthatósággal.

10. feladat — igaz-hamis (T6 / számlázás, elszámolás) Megoldás: - a) Hamis. A vagyonvédelmi rendszer telepítése, karbantartása és javítása nem tartozik a pénztárgép-használatra kötelezett tevékenységek közé (48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. melléklete) — a szerelő a szokásos esetben számlát állít ki (lásd 25.6). - b) Hamis. A vállalkozói díj a Ptk. 6:245. § (3) szerint a szerződés teljesítésekor esedékes, nem a szerződéskötéskor (lásd 25.5). Helyesen: a teljesítés az átadás-átvételi eljáráshoz kötődik — a nem működő rendszerről kiállított számla nem gyorsítja a pénzt, csak vitát szül. - c) Igaz. Az áthárított adót tartalmazó számlát a teljesítéstől számított 8 napon belül kell kibocsátani; készpénzes fizetésnél haladéktalanul (lásd 25.5). Az interneten kering egy elavult, 15 napos adat — azt a határidőt azóta 8 napra rövidítették. - d) Igaz. Eltérő megállapodás hiányában a szerződéses pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni (Ptk. 6:130. §, lásd 25.7). - e) Hamis. A behajtási költségátalány törvényének hatálya a vállalkozások közötti, illetve a vállalkozás–szerződő hatóság közötti ügyletekre terjed ki; fogyasztóval kötött szerződésre nem alkalmazandó (lásd 25.7). Helyesen: magánszemély ügyfélnél késedelmi kamat igen, költségátalány nem.

A d) pontnál figyelj a harmadik harminc napra. Három különböző harmincnapos szabállyal találkozol a jegyzetben, és egyik sem ugyanaz: a Ptk. 6:247. § (2) az átadás-átvételi eljárás időtartama; a Ptk. 6:130. § a fizetési határidő háttérszabálya; a jótállási rendelet harmincnapos javítási határideje pedig azt mondja meg, mikortól válik kötelezővé a csere (24.7, 25.7, 27.9.1).

11. feladat — csoportosítási (T2 / védelmi vonalak)

Melyik nem sorolható egyértelműen? A PIR mozgásérzékelő — és az ok a lencse. A 15.1 táblázata a felületvédelem eszközei közé sorolja a függönylencsés PIR-t is, a 15.2 pedig kimondja: a függönylencse „vékony, síkszerű mezőt" ad, és a nyílászáró belső oldalán felületvédelem eleme; ugyanaz az érzékelő térlátó lencsével térvédelmet ad. Vagyis nem az eszköz típusa dönt, hanem az, milyen lencsével és hova telepítetted.

Indoklás és kiegészítés: A védelmi vonalak sorrendje kerület- → felület- → tér- → tárgyvédelem, plusz a rétegeken átívelő személyvédelem (31.5 T1). A rezgésérzékelő szintén lehet határeset: a 15.1 szerint a falbontás- és rezgésérzékelő a felületvédelem eszköze, de egy széf palástjára ragasztott szeizmikus érzékelő már tárgyvédelem. Aki ezt a két elemet nevezi meg határesetként, és megindokolja, teljes választ ad. Amire viszont vigyázz — ez a 31.4 által is jelzett klasszikus csapda —: a csapdaszerű védelem nem önálló védelmi vonal, hanem a térvédelem telepítési módja.

12. feladat — szituációs (mintaválasz) (T1, T2, T3 / ügyfélkommunikáció)

„És ha elmegy az áram?"

„Akkor is működik. A rendszerben van egy akkumulátor, ami áramszünetben átveszi a táplálást — pont ezért van, mert a betörők egy része először az áramot kapcsolja le. Ilyenkor a központ hibajelzést ad a kezelőn, és ez a jelzés a felügyeleti központba is kimegy, tehát ott is látják. Az akkumulátor persze véges ideig bír, ezért kell néhány évente cserélni — ez a karbantartás része, és a jegyzőkönyvben mindig ott lesz a beépítés dátuma."

„És ha valaki elvágja a kábelt kívülről?"

„Azt a rendszer észreveszi. A vezetékek nem egyszerűen »össze vannak kötve«: a központ folyamatosan méri, mekkora ellenállás van rajtuk, és így meg tudja különböztetni a nyugalmi állapotot, a jelzést, a szakadást és a rövidzárat. Ha valaki elvágja vagy összezárja a kábelt, abból nem csend lesz, hanem jelzés — méghozzá akkor is, ha a rendszer éppen ki van kapcsolva. Ugyanígy jelez az is, ha valaki felnyitja egy érzékelő vagy a központ dobozát. Ezeket az átadáson egyenként ki is próbáljuk, hogy lássa a saját szemével."

„És ha a kutyám bemegy a raktárba?"

„Ezért kérdeztem meg a felmérésen, hogy mekkora a kutya, és hol tud járni. Vannak olyan mozgásérzékelők, amelyek egy bizonyos testmagasság alatt mozgó állatot nem jeleznek — ezekből tettünk oda, ahol a kutya járkálhat, és úgy állítottuk be a magasságot és az irányt, hogy a polcokra ugrás se váltson ki jelzést. Teljes garancia erre nincs, ezért az első hetekben figyeljük az eseménynaplót: ha mégis jelez, felírjuk a napot, az órát és azt, hogy mi történt éppen, és utána együtt hangoljuk be. És egy dolgot kérek: ha a kutya olyan helyre kerül, ahol eddig nem járt, szóljon — mert az érzékelő nem tudja, hogy átrendezték a raktárt."

Indoklás: A három válasz a 26.1 szakszófeloldó elvét követi: minden szakszót fel kell oldani, vagy el kell kerülni — ezért nincs benne „DEOL-hurok", „lezáró ellenállás", „pet immunity" vagy „áthidalási idő", de a tartalmuk ott van. Az első válasz forrása a 22.7 (áthidalási idő), a 24.4 (a hálózathiba jelzése és annak átjelzése) és a 28.4 (akkumulátorcsere); a másodiké a 14. fejezet hurokfelügyelete, a 23.10 négy hurokállapota és a 24.3 szabotázspróbája (hatástalanított állapotban is); a harmadiké a 15. fejezet kisállatvédelme és a 26.3 téves riasztási naplója. Vedd észre a záró mondatot mindhárom válaszban: a maradék kockázat és a felhasználó szerepének kimondása — ez a 30.5 négy értékelési szempontja közül a negyediket, a kommunikáció minőségét szolgálja, és ez az a fél pontkészlet, amelyet a néma vizsgázó automatikusan elveszít.