27. fejezet – megoldások és megoldókulcs

Gyakorlati feladatok — részletes megoldások

27.1 gyakorlat — Naplóelemzés visszafejtéssel

Mit gyakorol: az eseménynapló olvasását — annak felismerését, hogy hány különálló jelenség van egy naplóban, és hogy mi az, amit a napló elvből nem árulhat el.

Megoldás

1. Hány különálló jelenség látszik?

Legalább négy, és ez a feladat lényege: aki egyet lát, az egy hipotézist fog kergetni.

1. HALOZATKIMARADAS  05:58 - 06:01  (3 perc)
   Rovid, magatol helyreallt kulso esemeny. Onmagaban nem hiba.

2. A ZONA 5 (nappali PIR) ISMETLODO JELZESE ELESITETT ALLAPOTBAN
   06:14 es 09:03 - ket kulon esemeny, mindketto riasztassal.
   Ez lehet valodi, teves vagy kezelesi eredetu.

3. AKKUMULATOR HIBA  17:58 - 18:02  (4 perc)
   Onmagatol megszunt hibajelzes - halozatkimaradas NELKUL.

4. KEZELESI (HASZNALATI) MINTA
   06:14-kor a rendszer meg ELESITVE van, es 2 perccel a riasztas
   utan hatastalanitanak. 09:03-kor ugyanez, mas felhasznaloval.
   Vagyis valaki UGY lep a vedett terbe, hogy elotte nem
   hatastalanit - vagy nincs kesleltetett belepesi utvonal a
   nappali fele.

2. Ok-okozati kapcsolatok

Két párra érdemes gyanakodni, és ezek eltérő erősségűek:

(a) 05:58-as hálózatkimaradás ↔ 17:58-as akkumulátorhiba. Ez a legerősebb gyanú. A rendszer a hálózatkimaradás alatt akkumulátorról ment, tehát az akkumulátor terhelés alá került. Ha kapacitást vesztett, akkor részben lemerült, és a központ időszakos, terhelés alatti akkumulátortesztje — amit a központok jellemzően maguktól végeznek — már hibát talált. A 4 perces, magától megszűnő hibajelzés pontosan így néz ki: a teszt idejére beesik a feszültség, a teszt után visszaáll. Ez tehát nem két esemény, hanem egy jelenség két megjelenése: a reggeli terhelés következménye a délutáni hibajelzés.

(b) 06:01-es hálózat-visszatérés ↔ 06:14-es Z5 jelzés. Gyengébb, de vizsgálandó gyanú: a hálózat visszatérésekor újraindulhatott egy hőtermelő berendezés (fűtés, klíma, hősugárzó, bojler), és a mozgásérzékelő látómezejében meginduló hőforrás klasszikus téves riasztási ok. A 13 perces késleltetés is beleillik: a fűtőtest felmelegedéséhez idő kell. Ha ez a magyarázat, akkor a 09:03-as jelzésnek is korrelálnia kell a fűtési menetrenddel.

A napló belső oksági láncai (Z5 jelzés → riasztás → átjelzés, ugyanabban a percben) triviálisak: ezek nem hipotézisek, hanem a rendszer helyes működését bizonyítják.

3. Három kérdés a felhasználónak (laikus is meg tudja válaszolni)

1. "Reggel negyed het korul es kilenc korul van valaki otthon?
    Bement valaki a nappaliba, mielott kikapcsolta volna a rendszert?"
    -> ez donti el, hogy KEZELESI vagy TECHNIKAI okrol van-e szo

2. "Van a nappaliban futotest, klima, hosugarzo vagy bojler,
    ami magatol bekapcsol? Idozitve megy?"
    -> ez donti el a hoforras-hipotezist

3. "Van hazallat, aki bemehet a nappaliba? Es tegnap volt a
    kornyeken aramszunet vagy vihar?"
    -> az allat es a kulso esemeny egyarant magyarazat lehet

Egy negyedik, mindig felteendő kérdés: „Mikor működött utoljára jól, és mi változott azóta?" Új bútor, új függöny, új fűtés, új kutya, átállított óra — a rendszer ritkán romlik el magától, sokkal gyakrabban változik körülötte a világ.

4. Mérési sorrend — a várt eredménnyel előre

5. A csapda: mit NEM tudsz meg ebből a naplóból?

A napló azt rögzíti, amit a rendszer érzékelt — azt nem, amit nem.

1. NEM TUDOD MEG, MI VALTOTTA KI A JELZEST
   A mozgaserzekelo jelzese ugyanugy nez ki betorestol es a
   huzatban lengo fuggonytol. A naplo esemenyt mond, nem okot.

2. NEM TUDOD MEG, AMI NEM TORTENT
   Ha egy erzekelo letakarva, elforgatva vagy tonkremenve nem
   jelez, a naplóban NEM LESZ SEMMI. A hianyzo esemeny is adat:
   ha egy zona hetek ota egyetlen jelzest sem adott, miközben
   ott naponta jarnak, az GYANUS.

3. NEM TUDOD MEG A VILLAMOS PARAMETEREKET
   Attol, hogy nincs hibabejegyzes, a hurokellenallas meg lehet
   a kuszob hataran, es a tapfeszultseg a mukodesi hatar kozeleben.

4. NEM TUDOD MEG, PONTOS-E AZ ORA
   Ha a rendszerora elcsuszott, minden idopont hamis - es a
   naplo teljesen felrevezet.

5. NEM TUDOD MEG, MI VESZETT EL
   A kozpont esemenymemoriaja veges: ha megtelt, a regi
   bejegyzesek felulirodnak.

Hogyan pótolod? Öt eszközzel: (1) kérdésekkel a felhasználónak — ez a leggyorsabb és a legolcsóbb; (2) téves riasztási naplóval, amelyet az ügyfél vezet: dátum · időpont · melyik zóna · mi történt éppen; (3) méréssel, mert a villamos paramétereket a napló nem tartalmazza; (4) helyszíni szemlével, mert az elhelyezési okok nem látszanak az adatokból; (5) és mindezt megelőzően azzal, hogy a naplót kimented (fájlba, szoftverbe, nyomtatva), nem lefényképezed — a kimentett napló kereshető, csatolható a jegyzőkönyvhöz, és két hónap múlva is olvasható. Ha a hiba régen kezdődött, siess a kimentéssel: minden nap kitolhat a memóriából olyan bejegyzéseket, amelyekre később szükséged lenne.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha legalább három-négy különálló jelenséget nevez meg (nem elégszik meg eggyel), ha a 2. pontban a hálózatkimaradás és a délutáni akkumulátorhiba közti kapcsolatot felismeri, ha a kérdések laikus által megválaszolhatók (nem „mekkora a hurokellenállás?"), ha a mérési sorrend első lépése az óra ellenőrzése, ha minden méréshez előre megfogalmazott várt eredmény tartozik mindkét esetre, és ha az 5. pontban szerepel a „hiányzó esemény is információ" gondolat. Elfogadható más sorrend és más hipotézis, ha következetes. Rossz a megoldás, ha egyetlen jelenséget lát, vagy ha a naplót bizonyítéknak tekinti arra, hogy „nincs más hiba".

Gyakori hiba

• Egyetlen jelenséget lát a naplóban. Hiba, mert a hálózatkimaradás, a zónajelzések, az akkumulátorhiba és a kezelési minta négy külön nyom — és a legveszélyesebb közülük a legcsendesebb.
• Nem ellenőrzi a rendszerórát. Hiba, mert elcsúszott óránál minden időbeli korreláció hamis: a napszakhoz kötött hipotézis alapja maga a pontos idő.
• A naplóból hiányzó eseményt nem veszi észre. Hiba, mert az elnémult zóna ugyanolyan információ, mint a jelző — csak nehezebb meglátni.
• Az érzékelő cseréjével kezd. Hiba, mert téves riasztásnál jellemzően minden villamos paraméter rendben van; az új érzékelő ugyanoda kerül, és két hét múlva ugyanaz a bejelentés jön.

27.2 gyakorlat — Három beiktatott hiba megkeresése és javítása

Mit gyakorol: a teljes hibakeresési módszertant három különböző hibatípuson — és annak felismerését, hogy a legveszélyesebb hiba az, amelyről senki nem panaszkodik.

Megoldás

Ez mintamegoldás. A saját munkádban a mérési értékek mások lesznek; a gondolatmenet és a záró feltételek ugyanezek.

1. A három tünet és a hibatípusok — beavatkozás nélkül

A csapda a harmadik mondatban van. A „soha nincs semmi baj" a felhasználó szájából dicséret; a hibakereső fülében gyanú. Egy zóna, amelyik hetek óta egyetlen eseményt sem adott, miközben azon az ajtón használják a bejáratot, nem hibátlan — hanem néma. A napló azt rögzíti, amit a rendszer érzékelt; a hiányzó esemény is információ.

2. Az eseménynapló

3. Három hipotézis, előre megfogalmazott várt eredménnyel

4. Mérés

A 3-as zóna — felezéssel. A hurkot középen bontod meg, és mindkét irányba mérsz; a hiba abba a félbe esik, amelyikben szakadást látsz. Azt a felet felezed tovább.

1. meres - bontas a lanc kozepen, meres mindket iranyba
   kozpont fele:   ertekelheto ellenallas
   hurokveg fele:  szakadas (OL)
   >>> a hiba a masodik felben van

2. meres - a maradek szakasz felezese
   >>> a hiba ket szomszedos eszkoz koze szorul

3. meres - a ket eszkoz sorkapcsan, a kabelvegeken
   >>> kiderul, hogy a kabel szakadt-e, vagy csak egy sodrat
       csuszott ki a sorkapocsbol

Nyolc eszköznél három mérés kell, egyesével haladva nyolc — plusz nyolc létramászás és nyolc bontás. Tizenkét eszköznél négy mérés, huszonnégynél öt: a felezés nem trükk, hanem matematika. Egy gyakorlati megjegyzés: az elméleti felezőpont a lánc közepe, a gyakorlati viszont az a pont, ahol a legkönnyebben hozzáférsz. Ha a lánc közepe egy négyméteres létra tetején van, a mellette lévő kötődoboz majdnem ugyanolyan jó — egy kicsit rosszabb a felezés, sokkal jobb a munkabiztonság.

A 4-es zóna — mérés mozgatás közben. A hurok ellenállását méred, miközben a kötéseket és a kábelt mozgatod, illetve az ajtót becsapod. Ha a kötés rossz, a műszer kijelzője ugrál, és a hiba reprodukálhatóvá válik. Enélkül a mérés hibátlan értéket adna — pontosan úgy, ahogy a bejelentés is mondja.

A 6-os zóna — amit a mérés nem árul el. A nyugalmi hurokellenállás rendben lesz, mert a lezárás ott van a körben — csak nem a helyén. Három dolog leplezi le:

1. SZEMREVETELEZES a kozpont sorkapcsan
   Ott van egy ellenallas, aminek nem ott a helye.
   Ez az egyik oka annak, hogy a hibakereses a kozpont
   dobozanak kinyitasaval kezdodik.

2. PROBA a hurok vegen
   Az UTOLSO eszkoznel megszakitod a hurkot (vagy kinyitod
   a burkolatat). A kozpontnak szakadast, illetve szabotazst
   KELLENE jeleznie. HA NEM JELEZ - megtalaltad a hibat.

3. MERES A HUROK VEGE FELOL
   Ha a lezaras a kozpontnal van, akkor az utolso eszkoz
   feloli meres mas kepet ad, mint amit a rajz alapjan
   varnal.

Ez a legfontosabb tanulság az egész gyakorlatból: van olyan hiba, amelyet a mérés nem mutat meg — csak a próba. Ezért nem elég bemérni egy rendszert; végig is kell játszani.

5. Javítás — a megfelelő technológiával

6. Visszaellenőrzés

Nem elég a javított elemet kipróbálni: mindent vissza kell ellenőrizni, amire a beavatkozás kihathatott.

1. A javitott zonak MIND A NEGY allapota (nyugalom, riasztas,
   szabotazs, rovidzar), mert kabelt es kotest bontottal
2. A szomszedos eszkozok a hurkon - a bontas mellekhatasa
3. SETATESZT az erintett zonakon: lat-e az erzekelo
4. ZONAPROBA: helyes zonaszam, -nev, -tipus, particio
5. SZABOTAZSPROBA - hatastalanitott allapotban is
6. Vegul ELESITES-HATASTALANITAS hibajelzes nelkul

Az „elkészült javítás" három feltétele: a hibajelzés eltűnt, a javított funkciót próbával igazoltad — nem csak a hibajelzés hiányával, hanem a működés bemutatásával —, és a próba eredménye írásban van. Bármelyik hiányzik, a javítás nincs kész, csak abbahagyva.

Egy külön figyelmeztetés a „B" hibához: időszakos hibánál a próba sikere nem bizonyíték — a tünet a javítás előtt is hiányzott az idő nagy részében. Ezért a jegyzőkönyvbe be kell írni, hogy a hiba időszakos jellegű volt, ki kell kötni megfigyelési időt, meg kell mondani az ügyfélnek, mennyi ideig figyelje és mit jegyezzen fel, és fel kell jegyezni, mikor és hogyan ellenőrzöl vissza.

7. Javítási jegyzőkönyv

A rovatokat a 27.10.1 pont adja. Két minta a lényegi sorokra:

MEGALLAPITOTT HIBA (3-as zona)
  A 3-as zona hurkaban, a 2. erzekelo sorkapcsabol egy sodrat
  kicsuszott; a hurok szakadt.
ELVEGZETT MERESEK
  hurokellenallas a felezopontnal, kozpont fele : 2,24 kohm
  hurokellenallas a felezopontnal, hurokveg fele: szakadas (OL)
  hurokellenallas javitas utan, nyugalomban     : 2,23 kohm
  merőmuszer: DMM, ohm-allas, merozsinor kinullazva
ELVEGZETT UJRATESZT
  negy hurokallapot: OK / setateszt: OK / zonaproba: OK /
  szabotazsproba: OK / elesites-hatastalanitas: hibajelzes nelkul

MEGALLAPITOTT HIBA (6-as zona) - NEM VOLT BEJELENTVE
  A lezaro ellenallas a KOZPONT sorkapcsan volt, nem a hurok vegen.
  A hurok emiatt "jonak" merheto, de a kabel megszakadasat vagy az
  erzekelo leszakadasat a kozpont NEM eszlelte volna.
ELVEGZETT UJRATESZT
  az utolso eszkoznel megszakitva a hurok -> a kozpont most mar
  szakadast jelez; burkolat nyitva -> szabotazsjelzes. OK.

Minden mért értéket mértékegységgel, és az „elvégzett újrateszt" rovatot külön kell kitölteni.

8. Önértékelés

(a) Melyik hibát találtad meg leggyorsabban, és miért? Az „A"-t. Állandó hiba, tehát akkor is ott van, amikor mérsz; a felezés pedig nyolc eszközön három méréssel célba ér. Az állandó hiba a hibakeresés legkönnyebb esete — a nehéz az, amelyik éppen nincs ott.

(b) Melyik hibánál voltál kísértésben, hogy alkatrészt cserélj mérés helyett? A „B"-nél. Az időszakos hibánál a legnagyobb csábítás kicserélni az érzékelőt: „biztos az a rossz". Ez két dolog miatt hiba — a hiba a kötésben van, tehát az új érzékelő ugyanúgy fog viselkedni, és közben elveszíted azt a bizonyítékot, ami a valódi okhoz vezetett volna. A csere csak akkor indokolt, ha hipotézised van, nem akkor, ha nincs.

(c) Mennyi ideig maradt volna észrevétlen a „C" hiba, és mi lett volna a következménye? Akár örökre — pontosabban a következő olyan karbantartásig, ahol valaki nemcsak mér, hanem próbál is. Semmilyen tünete nincs: a zóna nyugodt, a mérés szép, a felhasználó elégedett. A következménye viszont súlyos: a hurok végén lévő lezárás hiányában a rendszer nem érzékeli a kábel megszakadását és az érzékelő leszakítását. Vagyis ezt a zónát egy behatoló a kábel elvágásával, jelzés nélkül kiiktathatja — a központ nyugalmi állapotot lát. Ez nem elméleti kockázat: a vonali szabotázs elleni védelem éppen a lezárás helyén áll vagy bukik.

(d) Ha csak a bejelentett két hibát javítod meg, mit írnál a jegyzőkönyvbe, és mit mondanál az ügyfélnek? A helyes eljárás az, hogy a harmadikat is megjavítod — de ha az ügyfél ehhez nem járul hozzá (mert például nem ő rendelte meg, vagy nincs rá kerete), akkor a „talált, de nem javított hiányosságok" rovatba kell írni, konkrétan: „a 6-os zóna lezáró ellenállása a központ sorkapcsán van, nem a hurok végén; emiatt a rendszer a kábel megszakadását és az érzékelő leszakítását nem érzékeli; javítás javasolt". Az ügyfélnek pedig ezt mondod:

„Két hibát javítottam, amit bejelentett. Találtam viszont egy harmadikat is, ami éppen azért veszélyes, mert semmilyen tünete nincs: a hátsó ajtó zónájánál a lezáró ellenállás nem a helyén van, ezért a rendszer nem venné észre, ha valaki elvágná ott a kábelt. Ez tizenöt perc munka; javaslom, hogy most csináljuk meg. Ha most nem, akkor felírom a jegyzőkönyvbe, hogy jeleztem."

Ez a mondat háromszor is hasznos: az ügyfél megérti a kockázatot, a rendszer megjavul, és ha mégsem, akkor írásos nyoma van annak, hogy szóltál.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha (a) mind a három tünethez helyes hibatípus tartozik, és a megoldás megtalálja a csapdát a harmadik mondatban; (b) a naplónál külön kérdés a 6-os zóna utolsó jelzésének időpontja; (c) mindhárom hipotézis a mérés előtt van megfogalmazva; (d) a 3-as zónán felezéssel dolgozik, és a méréssszámot összeveti az egyesével haladással; (e) a 6-os zónánál felismeri, hogy a mérés nem elég, próba kell; (f) a „B" hibát újrakészíti, nem meghúzza; (g) a visszaellenőrzés a beavatkozással érintett funkciókra is kiterjed; (h) minden mért érték mértékegységgel szerepel; és (i) a 8. pont mind a négy kérdésére válaszol. Rossz a megoldás, ha a 6-os zónát hibátlannak nyilvánítja, ha a „B" hibát a kötés meghúzásával „javítja", vagy ha a javítás után csak a hibajelzés hiányát tekinti bizonyítéknak.

Gyakori hiba

• A „soha nincs semmi baj" mondatot dicséretnek veszi. Hiba, mert a néma zóna ugyanolyan gyanús, mint a folyamatosan jelző — a hiányzó esemény is információ.
• Egyesével végigjárja a hurkot felezés helyett. Hiba, mert nyolc eszközhöz három mérés elég: a felezés nyolc létramászást és nyolc bontást spórol.
• Az időszakos hibánál nem mozgatja a kötéseket mérés közben. Hiba, mert a rossz kötés nyugalomban hibátlanul mér — a hiba éppen a mozgatásra jelentkezik.
• A rossz kötést meghúzza. Hiba, mert az egy ideig vezet, aztán ugyanúgy elenged: az időszakos hibát a technológia oldja meg (krimpelés, forrasztás), nem a szorítóerő.
• A javítás után csak a hibajelzés eltűnését ellenőrzi. Hiba, mert az „elkészült javítás" három feltétele közül ez csak az első: kell hozzá a próbával igazolt működés és az írásos rögzítés is.

27.3 gyakorlat — Jótállási elhatárolás négy esetben

Mit gyakorol: annak eldöntését, ki fizeti a javítást — és annak felismerését, mikor nem lehet eldönteni, illetve mit kell dokumentálni ahhoz, hogy később el lehessen.

Megoldás

Kiindulás: az átadás tizennégy hónapja volt, az eladási ár a magasabb jótállási sávba esett, tehát a kötelező jótállás időtartama 3 év — mind a négy eset a jótálláson belül van. Ebből következik a legfontosabb közös elem: jótállásnál a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a hiba a teljesítés után, a fogyasztó hibájából keletkezett. Emlékezettel ezt nem lehet bizonyítani — fotóval, mért értékkel, a talált állapot leírásával és a kivett alkatrész megőrzésével lehet. Ezért a szabály: jótállási időn belüli kiszálláson mindig fényképezz, mielőtt hozzányúlsz.

Az alábbi elhatárolás szakmai levezetés, nem jogi állásfoglalás; konkrét ügyben a hatályos jogszabályszöveget kell megnézni, és vitás esetben jogi segítséget kérni.

1. eset — „A kültéri mozgásérzékelő két hete egyáltalán nem jelez." A ház repedt, belül nedves, a nyomvonalon nincs sérülés.

2. eset — „Áramszünet után a rendszer azonnal leállt." Az akkumulátor nyugalmi feszültsége 10,4 V; a beépítés dátuma a jegyzőkönyv szerint négy éve.

A kért különbségtétel. „Elromlott az akkumulátor" = a tervezett élettartamán belül, váratlanul hibásodott meg (például gyártási hiba vagy a töltőkör hibája miatt) — ez a hibás teljesítés, illetve a jótállás körébe eshet, és a vállalkozó költsége. „Lejárt az akkumulátor tervezett élettartama" = a normál elhasználódás következménye — ez karbantartás, és a megrendelő költsége. A kettő közti határ nem a tünet, hanem az életkor és az üzemi körülmény: három egymástól független gyártói adatlap egybehangzóan 3–5 éves tervezett élettartamot ad meg készenléti üzemre, 20–25 °C-on. A négy éves akkumulátor ezen a sávon belül vagy fölött van.

Egy fontos kiegészítés: ha az akkumulátor azért ment tönkre négy év alatt, mert a központ egy kazánházba vagy padlástérbe került, ahol tartósan meleg volt — a VRLA optimuma 25 °C körül van, és minden 8 °C-os emelkedés felezi az élettartamot —, akkor a kérdés visszakanyarodik a telepítéshez, tehát a mi felelősségünkhöz. Ezért kell a helyszín hőmérsékletét is feljegyezni.

3. eset — „A nappali érzékelő minden délután riaszt." Az ügyfél két hónapja átrendezte a szobát, és a hősugárzó az érzékelő látómezejébe került.

4. eset — „Vihar után nem megy ki az átjelzés." A modul nem indul, a rendszer többi része működik.

Az utolsó mondat nem udvariasság, hanem kötelesség: az ügyfélnek tudnia kell, hogy az objektuma ebben az állapotban csak helyi hangjelzést ad.

Záró kérdés: melyik két esetnél változna meg a válaszod negyvenkét hónapnál?

Negyvenkét hónap több, mint három év, tehát a kötelező jótállás lejárt. Ez az 1. és a 4. eset megítélését változtatja meg:

• Az 1. eset ekkor már nem jótállás, hanem kellékszavatosság kérdése — és itt megfordul a bizonyítási teher: a vélelmi időn túl a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba a teljesítéskor már megvolt. Fogyasztói szerződésben a kellékszavatosság jellemzően 2 év alatt évül el (ingatlan esetén hosszabb idő alatt), tehát 42 hónapnál ez is kérdéses; a javítás így jellemzően fizetős lesz.
• A 4. eset ugyanígy: jótállás híján a modul javítása vagy cseréje külön megrendelés, és a bizonyítás terhe is átkerül.

A 2. és a 3. eset válasza nem változna: azok most sem jótállásosak — az egyik karbantartás, a másik pedig nem is hiba. A tanulság: az elhatárolás nem az időtől függ, hanem a hiba okától; az idő csak azt dönti el, kinek kell bizonyítania.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha mind a négy esethez tartozik (1) döntés vagy a hiányzó adat megnevezése, (2) a bizonyítási teher megjelölése és az abból következő fotó- és mérési lista, (3) 2–3 mondatos, kimondható ügyfélszöveg; ha a 4. esetnél kimondja, hogy így nem eldönthető, és felsorolja, mi hiányzik; ha a 2. esetnél helyesen különbözteti meg az „elromlott" és a „lejárt az élettartama" esetet, a költségviselővel együtt; és ha a záró kérdésre az 1. és a 4. eset a válasz, a bizonyítási teher megfordulásának indoklásával. Elfogadható más álláspont a 4. esetnél, ha az indoklás áll. Rossz a megoldás, ha bármelyik esetnél jogi állásfoglalásként közli a döntést, vagy ha a 2. esetnél jótállásos cserét mond.

Gyakori hiba

• Minden hibát jótállásosnak vesz a jótállási időn belül. Hiba, mert az elhasználódás, a felhasználói beavatkozás és a külső káresemény nem tartozik ide — az elhatárolás a hiba okán áll.
• Nem fényképez, mielőtt hozzányúl. Hiba, mert jótállási időn belül a vállalkozáson a bizonyítási teher: a talált állapot utólag nem rekonstruálható.
• A 4. esetnél gyorsan dönt. Hiba, mert villámkár és véletlen egybeesés ugyanúgy néz ki: itt a helyes válasz az, hogy megnevezed, mi hiányzik a döntéshez.
• Az akkumulátor beépítési dátumát nem vezeti sehol. Hiba, mert enélkül a 2. eset eldönthetetlen — a hat számjegy egy filctollal megspórol egy fél órás vitát.

Tudáspróba — megoldókulcs

1. feladat — feleletválasztós Megoldás: b) Indoklás: Az időszakos hiba definíciója: olyan probléma, amelynél nincs ismert eljárás a tünet következetes előállítására — nem tudod „megcsinálni", hogy jelentkezzen, csak megvárni tudod (lásd 27.1 b) pont). Ebből következik a fejezet legfontosabb következtetése: a javítás után sem lehetsz biztos abban, hogy elhárult, csak megfigyelési idő után — és ezt ki is kell mondani az ügyfélnek, mielőtt elmész. Az a) azért téves, mert az időszakos hibának a rossz kötésen kívül gyakori oka a határeseti rádiós térerő és a lemerülőben lévő elem is; a d) pedig épp a 27.2 6. lépésének figyelmeztetésébe ütközik (ne cserélgess vaktában).

2. feladat — felelet-kiegészítős Megoldás: a szisztematikus hibakeresés a jelenség pontos rögzítésével kezdődik, majd a körülmények felderítése és az eseménynapló kiolvasása következik. A hibás szakaszt a felezés (half-splitting) módszerével határolod be, amely sorosan felépülő láncnál a leghatékonyabb. A mérés a hipotézis eldöntése, nem a helyettesítése. Alkatrészt csak hipotézis alapján szabad cserélni, egyszerre egy dolgot változtatva. A javítás akkor kész, ha a hibajelzés eltűnt, a funkciót próbával (újrateszttel) igazoltad, és az eredmény dokumentálva van. Indoklás: A nyolc lépés a 27.2-ben és a 27.1. ábrán; a felezés definíciója ugyanott („különösen hatékony ott, ahol a komponensek sorosan épülnek egymásra — a zónahurok pontosan ilyen lánc"); a mérésről szóló mondat az 5. lépésnél; az „egyszerre egy dolgot" szabály a 6. lépésnél; a lezárás a 27.8 és a 27.10 pontban.

3. feladat — párosítási

Indoklás: Az A) a 27.7.2 kulcsmondata („hum bar": kissé eltérő fényességű, vízszintes sávok, amelyek függőlegesen vándorolnak) — a vándorlás az, ami elkülöníti az álló csíkozástól. A B) a 27.4.1 tippje: az időszakos hiba szinte egyetlen kimutatható jele, hogy a mért érték mechanikai hatásra változik. A C) a 27.4.3, a D) a 27.1 „ötödik eset" táblázatából (ez nem is hiba, hanem kialakítási kérdés), az E) a 27.5.1-ből — az éjszakai romlás azért árulkodó, mert az infravörös megvilágító bekapcsolása növeli a fogyasztást, tehát a keret akkor merül ki. Az F) szintén a 27.5.1-ből.

4. feladat — igaz-hamis Megoldás: - a) Hamis. Téves riasztásnál jellemzően minden villamos paraméter rendben van — éppen ez a diagnózis kulcsa (lásd 27.4.2). Helyesen: ilyenkor a műszert el kell tenni, és a naplót elővenni; a csere csak akkor indokolt, ha a naplóelemzés és a helyszíni vizsgálat kizárta a környezeti, elhelyezési és használati okokat. A vakon cserélt érzékelő ugyanoda kerül, ugyanarra a hőforrásra néz — és két hét múlva ugyanaz a bejelentés jön. - b) Igaz. A lezáró (EOL) ellenállás a hurok végén, az utolsó eszközben van. Ha a központ sorkapcsán találod, az a klasszikus szerelési hiba: a központ jónak méri a hurkot, miközben a szakadás észrevétlen marad (lásd 27.4.1). - c) Hamis. A védőföldet levágni tilos. A védőföldelés életvédelmi funkciót lát el; ha eltávolítod, a zavar tényleg megszűnik, de az eszköz fémháza egy szigetelési hiba esetén életveszélyes feszültségre kerülhet (lásd 27.7.3). Helyesen: leválasztó elem a jelútban, csillagpontos földelés, optikai leválasztás vagy differenciális (balunos) átvitel. - d) Hamis. Az óraátállítást bele kell írni a jegyzőkönyvbe — enélkül a napló korábbi és későbbi része nem összehasonlítható (lásd 27.3). Helyesen: az eltérés mértéke maga is adat (ha a napló 40 percet késik, a „reggel 6-kor" jelzés valójában 6:40-kor volt), ezért előbb jegyezd fel az eltérést, és csak utána állítsd át. - e) Hamis. Ez a kellékszavatosság szabálya. Jótállásnál a bizonyítási teher a vállalkozáson van: neked kell bizonyítanod, hogy a hiba a teljesítés után, a fogyasztó hibájából keletkezett (lásd 27.9.3 és 24.10). Helyesen: ezért kell jótállási időn belüli kiszálláson mindig fényképezni, mérni és a kivett alkatrészt megőrizni. - f) Igaz. A hagyományos Wiegand felület nem felügyelt: ha valaki elvágja az egyik adateret, a rendszer erről nem kap jelzést — az olvasó egyszerűen nem olvas. Az OSDP ezzel szemben felügyelt busz, amely a vezetékhibát jelzi (lásd 27.6 és 18.5). - g) Hamis. Itt a jegyzet feloldatlan szakmai vitát rögzít: az egyik álláspont szerint a terheléses kapocsfeszültség-mérés a bevált módszer, egy hazai kivitelező tapasztalata szerint viszont „a terheléses kapocsfeszültség mérések nem adnak tényleges útmutatást az akkumulátorok valós állapotára" (lásd 27.4.4). Helyesen: a terheléses mérés hasznos, de nem elégséges — egy jó eredmény nem bizonyítja, hogy az akkumulátor kibírja a következő téli áramszünetet, ezért mellé korra alapozott csere is kell (három gyártói adatlap egybehangzóan 3–5 éves tervezett élettartamot ad készenléti üzemre, 20–25 °C-on).

5. feladat — csoportosítási

Indoklás: A nulla közeli hurokellenállás rövidzár, jellemzően átfúrt vagy becsípett kábel (27.4.1) — a két villamos tétel valójában ugyanannak a hibának a tünete és az oka. A mechanikai sorban mindhárom tétel illeszkedési, geometriai probléma, nem villamos (27.4.3, 27.6). A harmadik oszlop mérnöki kérdés: a PoE-keret és a feszültségesés méretezési hiba, nem meghibásodás (27.5.1, 27.4.4, illetve 20. és 22. fejezet), az ellenfényben feketén látszó alak pedig a 27.5.2 táblázata szerint kifejezetten beállítási kérdés, nem hiba — a megoldása képbeállítás (19. és 23. fejezet), nem kameracsere. A negyedik oszlop a 27.1 „ötödik eset: amikor nincs hiba" táblázatából való — ezekre alkatrészt cserélni rontás, és a számla is jogtalan; a helyes válasz tájékoztatás, illetve beállítás- vagy tárhelymódosítás.

6. feladat — sorba rendezési Megoldás: 1. a jelenség pontos rögzítése 2. a körülmények felderítése 3. az eseménynapló kiolvasása 4. a hibás szakasz behatárolása felezéssel 5. mérés 6. csere-próba hipotézis alapján 7. a javítás visszaellenőrzése 8. dokumentálás

Indoklás: A 27.2 nyolc lépése és a 27.1. ábra: az 1–3. lépés ténygyűjtés, a 4–6. behatárolás, a 7–8. lezárás. Két dolgot érdemes kiemelni. Az első három lépéshez egyetlen szerszám kell — a dokumentáció és a szemed —, és a hibák meglepően nagy részét már itt megfogod. A naplót pedig azelőtt kell kiolvasni, hogy bármihez hozzáérnél, mert egyes rendszereknél a saját beavatkozásaid is eseményeket írnak bele, és „elnyomják" a régieket.

7. feladat — számításos és módszertani Megoldás: nyolc érzékelő sorosan, szakadás a 6. és a 7. eszköz között.

1. mérés — bontás a lánc közepén, a 4. eszköznél, mérés mindkét irányba

központ felé:   a huroknak megfelelő, értékelhető ellenállás
hurokvég felé:  szakadás (OL / végtelen)
->  a hiba az 5-8. eszköz közötti szakaszban van

2. mérés — bontás a maradék szakasz közepén, a 6. eszköznél

központ felé:   értékelhető ellenállás (az 5-6. szakasz ép)
hurokvég felé:  szakadás
->  a hiba a 6. és a 7. eszköz közé szorult

3. mérés — a két eszköz sorkapcsán, a kábelvégeken

->  kiderül, hogy a kábel szakadt-e, vagy csak egy sodrat csúszott ki
    a sorkapocsból

Három mérés volt szükséges — nem nyolc. Az összefüggés a kettes alapú logaritmus: minden mérés felezi a lehetőségek számát, ezért n eszközhöz nagyjából log₂n mérés kell.

 8 eszköz  ->  3 mérés
12 eszköz  ->  4 mérés
24 eszköz  ->  5 mérés

Huszonnégy érzékelőnél tehát öt mérés — a háromszoros eszközszám mindössze kettővel növeli a mérések számát. Ez a felezés lényege: nem trükk, hanem matematika.

Indoklás: A levezetés a 27.2 „4. lépés — A hibás szakasz behatárolása felezéssel" pontjából és a 27.2. ábráról. Egy gyakorlati kiegészítés ugyanonnan: az elméleti felezőpont a lánc közepe, a gyakorlati viszont az a pont, ahol a legkönnyebben hozzáférsz. Ha a lánc közepe egy négyméteres létra tetején van, a mellette lévő kötődoboz majdnem ugyanolyan jó — egy kicsit rosszabb a felezés, sokkal jobb a munkabiztonság.

8. feladat — esettanulmány (mintaválasz) Megoldás:

a) A hibatípus

Ez a 27.1 szerinti hőmérséklet- és időjárásfüggő (szezonális) jelenség, amely egyben fokozatosan romló (degradációs) eset is: a bokor lassan nőtt bele a látótérbe, és van hozzá külső változó, amivel korrelál — az évszak. A jegyzet külön kiemeli, hogy az infravörös megvilágítású kamera éjszakai képét rontja a zöld növényzet, amely erősen visszaveri az infravörös sugárzást; tavasszal más, mint télen. Szigorúan véve ez az „ötödik eset" felé is mutat: nem meghibásodás, hanem a rendszer körüli világ változása — a 27.1 tippjének kérdése („mi változott azóta?") itt egy mondatban megoldja az ügyet.

b) Villamos hiba-e? Mit mérnél mégis?

Nem villamos hiba. Mégis érdemes megmérni néhány dolgot, mielőtt kimondod a diagnózist, mert egyszerre két hiba is lehet a rendszerben (27.2):

• a kamera tápfeszültségét üzem közben, éjszakai, infravörös üzemben — akkor a legnagyobb a fogyasztás, és a feszültségesés akkor jelentkezik;
• a PoE-táplálásnál a switch teljesítménykeretét a kamerák együttes igényéhez mérve;
• a rendszeróra és a pontos idő eltérését, valamint az eseménynaplót — hogy a bejelentett időszak tényleg éjszaka volt-e, és van-e más, korreláló esemény.

Ha ezek rendben vannak, akkor a diagnózis: a bokor visszaveri a saját infravörös fényt, és túlvezérli a képet — ezt maga a helyszíni éjszakai kép is megmutatja.

c) Jótállás alá tartozik-e?

Jellemzően nem. A jótállás a hibás teljesítésért való helytállás; itt viszont nem a rendszer romlott el, hanem a környezete változott meg — ez a 27.9.2 táblázatában a „nem gyártási hiba" kategóriába esik, és a növényzet visszavágása karbantartási, nem javítási feladat.

Ami a biztos döntéshez hiányzik: az átadási dokumentáció (mit látott a kamera átadáskor — erre való a 24.2 szerinti látószög-képernyőmentés); az átadás-átvételi jegyzőkönyv dátuma és a jótállás kezdő napja; az eszköz eladási ára (ettől függ a 2 vagy 3 éves jótállási sáv, lásd 24.10); a szerződés szövege arról, hogy vállaltál-e karbantartást; és a kamera fajtájának, elhelyezésének eredeti terve — mert ha az átadáskor a bokor már ott volt és eltakarta a látóteret, az telepítési hiba lenne. Fényképezz, mielőtt bármihez hozzányúlnál: jótállási időn belül a bizonyítási teher rajtad van (27.9.3).

d) Négy mondat az ügyfélnek

„A kamera nem romlott el: a bokor közben belenőtt a látóterébe, és éjszaka a saját infravörös fényét visszaveri, ezért fehéredik ki a kép — a növényzet ugyanis erősen visszaveri az infravörös sugárzást. Ez nem javítható a kamera cseréjével; a megoldás az, hogy a bokrot visszavágjuk a látótérből, vagy a kamerát áthelyezzük, esetleg a megvilágítót a kamerától elhúzva, külön szereljük fel. Mivel ez nem meghibásodás, hanem a környezet változása, a jótállás erre nem terjed ki — de éppen ezért érdemes karbantartási megállapodást kötni, mert ilyenkor ezt évente, tervezetten átnézzük. Ha most megrendeli, a visszavágás után éjszaka ellenőrzöm a képet, és a látószögről képernyőmentést csatolok a dokumentációhoz, hogy legyen mihez hasonlítani jövőre."

Indoklás: A hibatípusok a 27.1-ben; az infravörös és a zöld növényzet összefüggése ugyanott (és a 19.3-ban); a „mérj, mielőtt kimondod" elv a 27.2 5–6. lépésében; a jótállási elhatárolás a 27.9.2 táblázatában; a bizonyítási teher a 27.9.3-ban; a karbantartás felajánlása a 25.9 és a 28. fejezet szerint — periódust viszont ne mondj jogszabályként, mert arra nincs igazolt magyar előírás.