25. fejezet – megoldások és megoldókulcs

Gyakorlati feladatok — részletes megoldások

25.1 gyakorlat — Hiánytalan átadási dokumentációcsomag összeállítása

Mit gyakorol: a teljes dokumentációcsomag összeállítását és annak eldöntését, mi bizalmas — vagyis annak a mércének az alkalmazását, hogy egy idegen szerelő két év múlva hibát tudjon keresni, a megrendelő pedig használni tudja a rendszert.

Megoldás

Ez mintamegoldás. A csomag tartalma szakmailag indokolt javaslat, nem jogszabályi felsorolás — jogszabály az átadási dokumentáció tartalmát nem határozza meg.

1. Ellenőrzőlista

A státusz oszlopba csak akkor kerülhet pipa, ha a dokumentum ténylegesen elkészült. A csomag két példányban készül: egy a megrendelőé, egy a vállalkozóé; és a legfontosabb lapokat — az egylapos kezelési utasítást, a hibabejelentési elérhetőséget és az üzemeltetési naplót — papíron, a rendszerközpont közelében is el kell helyezni. Éjjel kettőkor, riasztás után senki nem fog e-mailt keresni.

2. Zónatáblázat a 8 zónára

Kitöltési szabályok: az eszközjel egyezzen a rajzon, a zónatáblázatban, az eszközlistán és a helyszíni címkén; az elhelyezés legyen megtalálható (a „nappali" kevés); a zónatípus és a késleltetés a programozásból jöjjön, ne a tervből; a megjegyzés rovatba pedig az kerüljön, amit fél év múlva senki nem fog tudni.

3. Bekötési lista

BEKOTESI LISTA - kozpont sorkapocssor
Z1  - COM   bejarati ajto, NY-01            K01   EOL a vegponton
Z2  - COM   eloszoba PIR, PIR-01            K02   EOL a vegponton
Z3  - COM   nappali PIR, PIR-02             K03   EOL a vegponton
Z4  - COM   teraszajto NY-02 + UT-01        K04   soros hurok, EOL
Z5  - COM   haloszoba PIR, PIR-03           K05   EOL a vegponton
Z6  - COM   haloszoba ablak, NY-03          K06   EOL a vegponton
Z7  - COM   tamadasjelzo gomb, TAM-01       K07   EOL a vegponton
Z8  - COM   garazs oldalajto, NY-04         K08   EOL a vegponton
TMP - COM   szabotazshurok (osszes doboz)   K09
AUX + / -   erzekeloag tapellatas           K01-K08 taperei
BELL+ / -   belteri szirena                 K10
EXT + / -   kulteri hang-fenyjelzo          K11   sajat akkumulatorral
KEZELO BUSZ kezeloegyseg, KEZ-01            K12   busz + tap
TARTALEK    Z9, Z10 sorkapocs SZABADON      -     jovobeli bovites

A tartalék sorkapocs feltüntetése nem formaság: ebből derül ki két év múlva, hova lehet bővíteni anélkül, hogy a szekrényt szét kellene szedni.

4. Mi bizalmas, és mit nem szabad a műszaki dokumentációba tenni?

A vagyonvédelmi rendszer dokumentációja maga is biztonsági kockázat. A zónatáblázatból kiderül, hol nincs érzékelő; a beállítási listából, mennyi a belépési késleltetés; a nyomvonalrajzból, hol fut a kábel; az eszközlistából, milyen típusok vannak beépítve. Aki ezt megszerzi, többet tud a rendszerről, mint a tulajdonos.

NEM KERULHET A MUSZAKI DOKUMENTACIOBA
  - felhasznaloi kodok
  - a master (felhasznaloi) kod
  - a telepitoi kod
  - a rogzito es a kezeloszoftver adminisztratori jelszava
  - a router es a halozati eszkozok jelszavai
  - a tavoli hozzaferes belepesi adatai
  - a kenyszerkod (duress) erteke

A KODOK ATADASANAK MODJA
  1. Kulon, LEZART BORITEKBAN (vagy jelszokezelon keresztul)
  2. Az atadas tenye az ATADAS-ATVETELI JEGYZOKONYVBEN szerepel,
     de a KOD MAGA NEM
  3. A master kodot a MEGRENDELO allitja be - a szerelo ne tudja
  4. Digitalis atadasnal: titkositva, es a jelszo KULON CSATORNAN
  5. Elismerveny az atvetelrol

A dokumentáció kezelésének további szabályai: nem küldjük nyílt üzenetküldőn, nem hagyjuk a helyszínen szanaszét; csak a szükséges kör kapja meg (a megrendelő kijelölt felelőse); a cégnél tartott példány zárt tárolóban van; alvállalkozónál a titoktartást írásban ki kell terjeszteni; a fotódokumentáció külön kezelendő, mert a képeken berendezés, értéktárgy, esetleg személy is látszik. És a fordított hiba is idetartozik: a szerelőnél nem maradhat titkolt hozzáférés.

5. Megőrzési idők és jogalapok

Az utolsó sor indoklása: a dokumentációt addig kell megtartani, amíg a hibás teljesítéssel kapcsolatos vitákban bizonyítani kell — és amíg a rendszeren bárki dolgozni fog. Egy tíz éve működő riasztóhoz kihívott szerelőnek a tíz éves nyomvonalrajz ér a legtöbbet.

6. Ha az ügyfél nem kér távfelügyeletet

Ha a megrendelő nem kér távfelügyeletet, a csomagból kimarad az átjelzés-beállítási adatlap, a szolgáltatói visszaigazolás és az átjelzési próba jegyzőkönyve — vagyis pontosan az a három dokumentum, amely azt bizonyítaná, hogy a jelzés eljut valakihez. Ezt nem elég szóban tisztázni. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvbe külön sor kerül: „A megrendelő a távfelügyeleti szolgáltatást nem kérte. A vállalkozó tájékoztatta arról, hogy távfelügyelet nélkül a rendszer kizárólag helyi hang- és fényjelzést ad, a jelzésről magától senki nem értesül, és kivonulás nem indul; továbbá arról, hogy a biztosítási feltétel bizonyos védelmi szinttől megkövetelheti az automatikus átjelzést, aminek hiánya a fedezetet érintheti. A megrendelő a tájékoztatást tudomásul vette." — és ezt a sort alá kell íratni. Két év múlva ez a mondat a különbség a szakmai vita és a kártérítési per között.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha az ellenőrzőlistán mind a hat oszlop szerepel, ha a zónatáblázat mind a nyolc zónára kitöltött és az elhelyezés megtalálható szintű, ha a bekötési lista legalább 12 sor, benne a kimenetekkel és a tartalék sorkapoccsal, ha a 4. pont tételesen felsorolja, mi nem kerülhet a műszaki dokumentációba és leírja az átadás módját, ha az 5. pontban a műszaki dokumentációnál kimondja, hogy nincs jogszabályi előírás, és „szakmai ajánlás" megjelöléssel indokol, és ha a 6. pont aláíratható szövegként van megfogalmazva. A záró mérce: a csomagból egy idegen szerelő két év múlva hibát tud keresni, a megrendelő pedig használni tudja a rendszert. Rossz a megoldás, ha bárhol kód szerepel, vagy ha minden dokumentumra ugyanazt a megőrzési időt írja.

Gyakori hiba

• Egyetlen megőrzési időt ír mindenre. Hiba, mert négy-öt különböző jogalap fut párhuzamosan, más-más határidővel — és ezeket nem szabad összekeverni.
• A telepítői kódot a zónatáblázat aljára írja. Hiba, mert a dokumentáció sok kézen megy át; a kód így egyetlen fénymásolattal kikerül.
• Elfelejti a tartalék sorkapcsot és a tartalék érpárt dokumentálni. Hiba, mert a bővíthetőséget a nyomvonal és a szabad kapocs dönti el, nem a szoftver — és ezt csak a dokumentációból lehet megtudni.
• A távfelügyelet elutasítását szóban intézi el. Hiba, mert kár esetén éppen ez lenne a bizonyíték arra, hogy a következményekről tájékoztattál.

25.2 gyakorlat — Az elszámolás időrendje

Mit gyakorol: a számlázás és a fizetési késedelem időrendjét — azt a néhány dátumot, amelyből a szakma fele nem tud pénzt csinálni, mert nem ismeri.

Megoldás

Kiindulás: céges megrendelő (kft.), beléptető rendszer, átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírva március 10-én, hibalista nélkül, a szerződés fizetési határidőről nem rendelkezik, a megrendelő átutalással fizet.

1. Mikor legkésőbb kell kiállítani a számlát?

A szabály. Az áfatörvény szerint a számlát az ügylet teljesítéséig, de legfeljebb az attól számított észszerű időn belül ki kell bocsátani. Ez két esetre bomlik: ha a számla áthárított adót tartalmaz (vagy tartalmaznia kellene), a határidő a teljesítéstől számított 8 nap; ha a vevő készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel, a teljesítésig fizet, akkor haladéktalanul.

A konkrét dátum. Itt átutalásos fizetés van, a teljesítés napja március 10.:

teljesites:            marcius 10.
+ 8 nap
-------------------------------------
a szamla kiallitasanak hatarideje: MARCIUS 18.

Indoklás: átutalásos, áthárított adót tartalmazó számláról van szó, tehát a nyolcnapos határidő él. (Ha az ügyfél a helyszínen készpénzben fizetett volna, a számlát ott, azonnal át kellett volna adni — ezért hordanak a szerelők számlázóprogramot a telefonjukon.)

Egy figyelmeztetés: az interneten sokfelé megtalálható egy régebbi, 15 napos adat. Ez elavult — a határidőt azóta 8 napra rövidítették. Ez jó példa arra, miért veszélyes az adójogban a „megkerestem a neten" módszer: a találatok között az elavult és a hatályos szöveg pontosan egyformán néz ki.

2. Mi kerül a „teljesítés időpontja" rovatba, és miért?

Március 10. — az átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásának napja, mert ekkor teljesült az ügylet: a vállalkozó ekkor adta át a bizonyítottan működő művet, és a megrendelő ekkor vette át. Ez a dátum három másik dokumentummal is összefügg, és mind a négynek egyeznie kell: az átadás-átvételi jegyzőkönyv dátuma, a jótállás kezdő napja, a számla teljesítési időpontja és — ha van — a teljesítési igazolás.

3. Mikorra kell a NAV felé az adatszolgáltatásnak megtörténnie?

Számlázóprogram használatakor gyakorlatilag azonnal, gépi úton: a program emberi beavatkozás nélkül küldi be a számla adatait az adóhatóságnak. Az adatszolgáltatás minden belföldi számlára vonatkozik — 2021 óta a magánszemély vevő felé kiállítottakra is —, és a számlázóprogramnak rendelkeznie kell adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatási funkcióval. (Kézi számlánál a határidő rövid, néhány napos, nagy áfatartalomnál még rövidebb; konkrét napszámot itt nem adunk, azt a NAV hatályos tájékoztatójából kell kiolvasni.)

4. Mikor esik késedelembe a megrendelő?

Mivel a szerződés nem rendelkezik fizetési határidőről, a törvényi háttérszabály lép be: a szerződéses pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni.

a szamla kezhezvetele:   marcius 12.
+ 30 nap
-------------------------------------
a fizetesi hatarido utolso napja:  APRILIS 11.
a megrendelo kesedelembe esik:     APRILIS 12-tol

Ebből egyszerű szakmai szabály következik: a szerelési szerződésbe mindig írj be konkrét fizetési határidőt — különben a törvényi 30 nap érvényesül, ami a legtöbb kisvállalkozásnak hosszú. És egy vizsgán visszatérő buktató: a fizetési határidő 30 napja (a számla kézhezvételétől) és az átadás-átvételi eljárás időtartamára vonatkozó szabály két különböző dolog — ne keverd össze őket.

5. A késedelmi kamat mértéke — képlettel

kesedelmi kamat (vallalkozasok kozott) =
    a KESEDELEMMEL ERINTETT NAPTARI FELEV ELSO NAPJAN ervenyes
    jegybanki alapkamat  +  8 szazalekpont

Három dolgot kell tudni róla. Félévente újraszámolódik: a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes alapkamat számít, és ha a késedelem átnyúlik a következő félévre, a kamatláb ott újraindul. Ebben az esetben a késedelem április 12-én kezdődik, tehát az év első félévének első napján érvényes alapkamattal kell számolni; ha a tartozás július 1. után is fennáll, onnantól a második félév első napján érvényes alapkamat lesz az irányadó. A bruttó, áfát is tartalmazó összegre jár, és maga a kamat nem áfaköteles. Nem lehet érvényesen kizárni: a jóhiszeműség és tisztesség megsértésével, egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára szóló kikötés érvénytelen.

Konkrét százalékot ez a megoldás szándékosan nem ad: az alapkamat változik, tehát a számot mindig a saját félévedre kell kikeresni.

6. Jár-e behajtási költségátalány?

Igen, mert vállalkozások közötti szerződésről van szó. A mértéke negyven eurónak megfelelő összeg, forintra átszámítva a Magyar Nemzeti Banknak a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján — jelen esetben április 12-én — érvényes hivatalos devizaárfolyamán. Külön felszólítás nélkül is jár, a késedelem bekövetkeztével; nem kell bizonyítani, mennyibe került a behajtás. Ha a tényleges költség meghaladja a 40 eurót, az észszerű többlet is követelhető; a kötelezett viszont mentesül, ha a késedelmét kimenti.

Ha a megrendelő magánszemély lenne: a behajtási költségátalány nem jár — a törvény hatálya a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozás és a szerződő hatóság közötti ügyletekre terjed ki, fogyasztóval kötött szerződésre nem alkalmazandó.

7. Fizetési felszólítás (mintaszöveg)

Tisztelt …!

A 2026/0…. számú, 2026. március 12-én kézhez vett számlánk — amely a 2026. március 10-én átadott beléptető rendszer kivitelezéséről szól — a mai napig nem került kiegyenlítésre. A számla fizetési határideje a Polgári Törvénykönyv szerinti háttérszabály alapján a kézhezvételtől számított 30. nap, azaz 2026. április 11. volt.

Kérem, hogy a hátralékos …………… Ft összeget legkésőbb 2026. …………-ig szíveskedjen átutalni a szerződésben megadott bankszámlaszámunkra.

Tájékoztatom, hogy a fizetési határidő lejártát követő naptól — 2026. április 12-től — a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt mértékű késedelmi kamat, valamint külön felszólítás nélkül is negyven eurónak megfelelő behajtási költségátalány illet meg bennünket, a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes MNB-árfolyamon számítva.

Amennyiben a fizetés adminisztratív okból maradt el, kérem, jelezze — készséggel egyeztetünk. Ha a fizetés a fenti határidőig nem érkezik meg, a követelés érvényesítése érdekében jogi lépéseket kell kezdeményeznünk.

Együttműködését köszönöm.

Ez a szöveg azért küldhető el egy jó ügyfélnek is, mert tényeket közöl (számlaszám, teljesítés napja, kézhezvétel, határidő), nem fenyeget, és felajánlja az egyeztetést. A sorrend egyébként is ez: udvarias emlékeztető → írásbeli felszólítás → a bizonyítékcsomag összeszedése (szerződés, átadás-átvételi jegyzőkönyv, teljesítési igazolás, számla, levelezés) → jogi lépések. Amit soha ne csinálj: ne szereld le a rendszert, ne kapcsold ki távolról, és ne „vedd vissza" az eszközöket önhatalmúlag — az önbíráskodásból büntetőügy lesz, a követelésedből pedig semmi.

8. Meddig kell megőrizni a számlát, és milyen formában?

Legalább 8 évig, olvasható formában, a könyvelési feljegyzések alapján visszakereshetően. A kötelezettség akkor is fennáll, ha a vállalkozás átalakul vagy megszűnik. Az elektronikus archiválás elfogadott, a papírra nyomtatás nem kötelező — de az iratokat az utólagos módosítás lehetősége nélkül kell tárolni, az olvasásukra alkalmas programmal együtt. Ez fontosabb, mint elsőre látszik: nyolc év alatt egy fájlformátum kihalhat. (Adójogi szempontból az elévülésig, általában 5 évig kell megőrizni az iratokat — a gyakorlati, hosszabb szabály tehát a 8 éves számviteli határidő.)

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha az 1. pontban március 18., a 4. pontban április 11. (utolsó nap), illetve április 12. (a késedelem kezdete) szerepel — mindkettő levezetéssel; ha a 2. pontban a teljesítés napja március 10., és az indoklás az átadás-átvételre hivatkozik; ha az 5. pontban képlet áll, nem százalék; ha a 6. pontban a magánszemélyre adott válasz „nem jár"; és ha a 8. pontban a 8 éves, olvasható formában való megőrzés szerepel. Elfogadható a felszólítás más szövegezése, ha a felsorolt elemek benne vannak. Rossz a megoldás, ha 15 napos számlázási határidőt ír, ha konkrét kamatszázalékot mond, vagy ha a fizetési határidőt a számla kiállításától számítja.

Gyakori hiba

• A 15 napos számlázási határidő átvétele. Hiba, mert az elavult adat: a határidő 8 nap, és a régi cikkek pontosan úgy néznek ki, mint a hatályosak.
• A 30 napot a számla kiállításától számolja. Hiba, mert a törvény a kézhezvételtől számít — a két dátum között itt is két nap telt el.
• Konkrét kamatszázalékot ír be. Hiba, mert az alapkamat félévente változik: a helyes válasz a képlet és a viszonyítási időpont megnevezése.
• A behajtási költségátalányt magánszemélytől is követelné. Hiba, mert a törvény hatálya a vállalkozások közötti ügyletekre terjed ki, fogyasztói szerződésre nem.
• A rendszer lekapcsolásával fenyegetőzik. Hiba, mert ez önbíráskodás: büntetőügy lesz belőle, a követelésből pedig semmi.

Tudáspróba — megoldókulcs

1. feladat — feleletválasztós Megoldás: b) Haladéktalanul. Indoklás: Ha a vevő készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, az ügylet teljesítéséig fizet, a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani; a 8 nap az áthárított adót tartalmazó számla általános határideje (lásd 25.5 táblázata). Ezért hordanak a szerelők számlázóprogramot a telefonjukon.

A c) válasz szándékos csapda. Az interneten sokfelé tükrözve megtalálható egy régebbi hatósági tájékoztató, amely az áthárított adót tartalmazó számlára 15 napot ír. Ezt a határidőt azóta 8 napra rövidítették — a 15 napos adat elavult (lásd 25.5). Ez a legjobb példa arra, miért veszélyes az adójogban a „megkerestem a neten" módszer: a találatok között az elavult és a hatályos szöveg pontosan egyformán néz ki. A konkrét napszámot mindig a NAV hatályos tájékoztatójából vagy a könyvelődtől ellenőrizd.

2. feladat — felelet-kiegészítős Megoldás: a vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes (Ptk. 6:245. § (3)). Ha a szerződés a fizetési határidőről nem rendelkezik, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni (Ptk. 6:130. §). Vállalkozások között a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke (Ptk. 6:155. §), ezen felül a jogosult negyven eurónak megfelelő behajtási költségátalányra tarthat igényt (2016. évi IX. törvény 3. §). Indoklás: A díj esedékessége a 25.5 elején, a fizetési határidő, a késedelmi kamat és a költségátalány a 25.7-ben. Három dolgot érdemes hozzátenni: a kamat félévente újraszámolódik, a bruttó, áfát is tartalmazó összegre jár, és nem lehet érvényesen kizárni.

3. feladat — párosítási

Indoklás: A 25.4 végi és a 25.8-beli megőrzési táblázat. A fejezet ehhez külön hozzáteszi a csapdát: nincs egyetlen „X évig kell megőrizni" szám — négy-öt jogterület fut párhuzamosan, más-más jogalapon és más-más idővel. A D) sornál a védhető szakmai ajánlás: legalább a jótállási idő és a szavatossági elévülés lejártáig, célszerűen a rendszer teljes üzemeltetési ideje alatt. Két elavult adatra figyelj: a beszámolóra emlegetett 10 év a 2012 előtti szabály, a 8/2025. NGM rendelet szerinti tíz év pedig a nyugtatár állami tárolási ideje, nem a te iratmegőrzési kötelezettséged.

4. feladat — igaz-hamis Megoldás: - a) Hamis. Az Áfa tv. 169. §-ának felsorolása sem aláírást, sem bélyegzőt nem tartalmaz; a kötelező adattartalom uniós héa-irányelven alapul, és a tagállamok ennél többet nem követelhetnek meg (lásd 25.5). Helyesen: ha valaki ragaszkodik az aláíráshoz, az a saját belső szabálya, nem jogszabályi követelmény. - b) Hamis. A pénztárgép-használat nem általános kötelezettség, hanem a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. mellékletében tételesen felsorolt tevékenységekhez kötődik, és a vagyonvédelmi rendszer telepítése, karbantartása, javítása nem tartozik közéjük (lásd 25.6). Helyesen: a szerelő nem köteles pénztárgépet üzemeltetni — a szokásos esetben számlát állít ki. - c) Hamis. A behajtási költségátalány törvényének hatálya a vállalkozások közötti, illetve a vállalkozás–szerződő hatóság közötti ügyletekre terjed ki; fogyasztóval kötött szerződésre nem alkalmazandó (lásd 25.7). Helyesen: magánszemély ügyfélnél késedelmi kamat igen, költségátalány nem. - d) Hamis. Kód és jelszó nem kerül a műszaki dokumentációba — a zónatáblát, a nyomvonalrajzot és a beállításokat sokan látják majd (karbantartó, informatikus, alvállalkozó), a kódok pedig külön, lezárt borítékban vagy jelszókezelőben mennek át, jegyzőkönyvvel (lásd 25.4 és 24.8). Helyesen: a dokumentáció maga is biztonsági kockázat — abból derül ki, hol nincs érzékelő és mennyi a belépési késleltetés. - e) Igaz. Az online számlaadat-szolgáltatás 2021 óta a nem adóalany (magánszemély) vevő felé kiállított belföldi számlákra is kiterjed (lásd 25.6). A kötelezettség fokozatosan épült ki: eleinte csak a nagy áfatartalmú számlákra, 2020. július 1-jétől értékhatár nélkül minden belföldi adóalanynak kiállítottra, végül minden belföldi számlára. - f) Hamis. A kimerült zselés ólomakkumulátor veszélyes hulladék (veszélyes összetevőt tartalmazó hulladék), amely soha nem kerülhet a kommunális kukába, mérettől függetlenül (lásd 25.9). Helyesen: hulladékudvarba vagy szerződött hulladékkezelőhöz kell vinni — és nem fél évig a csomagtartóban tárolni.

5. feladat — csoportosítási

Indoklás: Ez a 25.1 „Az átadási dokumentációcsomag" A), B) és C) blokkja, illetve a 25.1. ábra hármas felosztása. A blokkoknak eltérő a jogalapjuk: a műszaki blokké a szakmai gyakorlat és a szerződés, a használati-jogié a Ptk., a jótállási és az adatvédelmi jog, a pénzügyié az Áfa tv. és a számviteli törvény. És ami egyik blokkba sem kerül bele: a kódok és a jelszavak.

6. feladat — sorba rendezési Megoldás: 1. rendszerpróba és próbajegyzőkönyv 2. a dokumentáció összeállítása 3. munkaterület átadása és hulladékelszállítás, a munkához kapott kulcsok visszaadása elismervénnyel 4. átadás-átvételi eljárás 5. betanítás 6. birtokba adás: a rendszer kulcsainak és kódjainak átadása elismervénnyel 7. számla kiállítása

Indoklás: A gerincet a 25.5 hétlépéses munkarendje adja: kivitelezés → rendszerpróba → dokumentáció → átadás-átvétel → betanítás → birtokba adás → elszámolás. Ez a sorrend nem cserélhető fel, mert a vállalkozói díj a Ptk. 6:245. § (3) szerint a teljesítéskor esedékes, a teljesítés pedig az átadás-átvételi eljáráshoz kötődik. A 3. lépés a 25.9 ellenőrzőlistájából való: a munkaterület lezárása, a közös bejárás és a munkához kapott kulcsok visszaadása elismervénnyel ott a 8–9. pont, és a 10. pont szerint a rendezett állapotot már az átadás-átvételi jegyzőkönyvben kell rögzíteni — tehát ezeknek a jegyzőkönyv aláírása előtt kell megtörténniük. A 6. lépés — a birtokba adás (24.8, 7. pont) — ettől különbözik: ott a megrendelő kapja meg a rendszer kulcsait, tagjeit és kódjait, és ez a 25.5 munkarendje szerint a betanítás után következik. A számla mindkét mozzanat után, a legvégén jön.

7. feladat — csoportosítási

Indoklás: A 25.9 hármas felosztása. Az elektronikai hulladéknál fontos jogi részlet: a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet szerint az átvétel elsősorban a gyártó és a forgalmazó terhe, és a rendelet közvetlenül nem szabályozza a beszerelő és telepítő vállalkozások kötelezettségeit. A jegyzet nem tudta igazolt forrásból tisztázni, kell-e a telepítőnek hulladékszállítási engedély az elszállításhoz — ezért ha vállalod, rögzítsd írásban (ki mit vitt el, mikor), és jogszerű átvevőhöz vidd.

8. feladat — rövid kifejtés (mintaválasz) Megoldás (mintaválasz): „Három hiba van benne, és mindhárom másnak okoz kárt. Az első a megnevezés. A »biztonságtechnikai munka 1 db« nem felel meg az Áfa tv. 169. § szerinti megnevezés- és mennyiségi követelménynek; helyesen »behatolásjelző rendszer telepítése — anyag és munkadíj a mellékelt tételes lista szerint«, és a mellékletnek valóban ott kell lennie. Ez a számlakibocsátónak okoz kárt először, adóhatósági ellenőrzésnél, de a vevőnek is, mert egy tartalmilag hiányos számla az áfalevonási jogát is kockáztatja. A második a teljesítés dátuma. A számla keltétől eltérő teljesítési időpontot fel kell tüntetni, és ennek az átadás-átvételi jegyzőkönyv dátumával kell egyeznie — szerelésnél jellemzően eltér a kettő. Ez a szerelőnek okoz kárt, mert a jótállás kezdete és a fizetési határidő is ehhez a naphoz kötődik: ha a papírokon két különböző dátum szerepel, egy jótállási vitában nem tudja bizonyítani, mikor kezdődött a határidő. A harmadik az eszközárak megbontása. A kötelező jótállás időtartama az eladási árhoz kötődik (10 000 – 250 000 Ft: két év; 250 000 Ft felett: három év), ezért az eszközök árának ki kell derülnie a számlából vagy a mellékletéből. Ez a fogyasztónak okoz kárt, mert nem tudja megállapítani, milyen hosszú jótállás illeti meg — és a vállalkozásnak is, mert jótállás alatt a bizonyítási teher rajta van (24.10), és egy megbonthatatlan számlával semmit nem tud alátámasztani." Indoklás: A számla kötelező tartalma és a három kiemelten ellenőrizendő pont a 25.5-ben („A megnevezés legyen érthető és tételes"; „a teljesítés időpontja egyezzen az átadás-átvételi jegyzőkönyv dátumával"; „az eszközök eladási ára derüljön ki"); a jótállási sávok a 24.10-ben.