23. fejezet – Mérések és beállítás

23.1 Mérési alapok: pontosság, felbontás, mérési hiba

Van egy mondat, amit a szakmában sokszor hallasz: „szerintem jó lesz". Ez nem szakmai állítás, hanem remény. A mérés az a művelet, amellyel a reményt adattá alakítod.

A Magyarországon törvényes mértékegységek az SI-egységek, a mérésügyi törvény mellékletében felsorolt egységek és az ezekből képzett többszörösök. Nálad ebből néhány lesz napi használatban: V, A, Ω, F, Hz, °C.

Ez nem formaság. Ha a jegyzőkönyvbe azt írod, hogy „hurokellenállás: 2205", senki nem tudja, ohm-e vagy kiloohm — a jegyzőkönyv értéktelen. A „2205 Ω" viszont adat.

A mérési hiba: nem hibázás, hanem tulajdonság

Kezdőként ez a legnehezebben elfogadható gondolat: minden mérés hibás. Nem a te ügyetlenségedtől, hanem mert a műszer, a mérőzsinór, a hőmérséklet és maga a mérés ténye is beleszól az eredménybe. A jó szerelő nem a hibátlan mérésre törekszik, hanem arra, hogy tudja, mekkora a hiba, és hogy az számít-e.

Három hibacsalád van, és mindhárom ellen mást kell tenni.

1. Rendszeres (szisztematikus) hiba. Mindig ugyanabba az irányba, hasonló nagysággal jelentkezik. Forrásai a méréstechnikai szakirodalom szerint: a műszer tökéletlenségei, a leolvasás pontatlansága, és az, hogy a műszert beiktatod az áramkörbe. Ez a jó hír: mivel kiszámítható, kalibrálással és korrekcióval kiküszöbölhető. Vagyonvédelmi példa: az elöregedett mérőzsinórod ellenállása minden ellenállásmérésnél ugyanannyival hozzáad az eredményhez — ha egyszer megméred és levonod, eltűnik.

2. Véletlen (statisztikus) hiba. Előjelben és nagyságban változó, a körülmények ingadozásából ered: hőmérséklet, a mérőcsúcs helyzete, az érintkezési átmeneti ellenállás. Ez ellen ismételt mérés és átlagolás segít.

3. Durva hiba, más néven mérési tévedés. Rossz méréshatár, rossz bemenet, félreolvasott skála, felcserélt mérőpont. Ez nem „hiba", hanem hibázás; a megelőzés eszköze a rutin, a rögzített mérési sorrend és a jegyzőkönyv. A gyakorlatban ez az a hibafajta, amelyik ténylegesen bajt csinál — a többi legfeljebb tizedjegyeket mozgat.

Pontosság és felbontás — nem ugyanaz

Nagy felbontás nem jelent nagy pontosságot. Egy műszer kiírhat öt számjegyet úgy is, hogy közülük csak három igaz. A sok tizedesjegy nem bizonyíték, csak látvány.

Digit vagy count? — a szakma egyik valódi zavara

A műszerek adatlapján kétféle jelölést látsz: „3½ digit", illetve „2000 count", „6000 count". Sokan azt hiszik, ez a kettő egymásba átváltható. Nem az — és ez nem félreértés, hanem a jelölés hiányzó szabványosítása.

A szakirodalom egyértelműen kimondja, hogy nincs ipari szabvány a „fél digit" meghatározására. A következmény zavarba ejtő: ugyanaz a „3½ digit" felirat az egyik gyártónál 2000, a másiknál 3200, a harmadiknál 4000 countot takar; a „4½ digit" mögött az egyik forrás 20 000, a másik 50 000 countot említ. Különböző gyártóknál a fél digit eltérő teljesítményt jelent.

Egyetlen következtetés adódik, és ezt érdemes megjegyezned:

A count megadása pontosabban írja le a digitális multiméter felbontását, mint a digitszám megadása.

Ezért műszerválasztásnál, feladatlapon és jegyzőkönyvben a count értéket add meg. A felbontás a count és a méréshatár hányadosa: egy 2000 countos műszer a 20 V-os méréshatárban 20 V / 2000 = 0,01 V felbontású.

A pontossági adat olvasása: ±(százalék + digit)

A digitális multiméter pontosságát az adatlap két tag összegeként adja meg: a leolvasott értékre vonatkozó százalék + a kijelző utolsó jegyeinek száma. Tegyük fel, hogy egy műszer adatlapján ±(1 % + 2 digit) szerepel, és a 20 V-os méréshatárban 10,5 V-ot mérsz, ahol a legkisebb jegy 0,001 V:

Kijelzett ertek:                  10,500 V
1 % a leolvasott ertekbol:  10,5 x 0,01 = 0,105 V
2 digit a 20 V-os hataron:  2 x 0,001   = 0,002 V
--------------------------------------------------
Egyuttes bizonytalansag:                  0,107 V
A valos ertek tehat:        10,393 V ... 10,607 V

A napi tanulság: egy 12 V-os rendszeren egy kézi multiméter tized voltos nagyságrendű bizonytalansággal mér. Ezért a „13,8 helyett 13,7 V" önmagában nem hiba, a „13,8 helyett 12,4 V" viszont valódi eltérés. Ez a különbségtétel az egyik legfontosabb szakmai készség: tudni, mikor kell aggódni. Aki minden tizedvoltra ugrik, feleslegesen bontja szét a rendszert; aki egy voltnyi eltérést lelegyint, hibát ad át az ügyfélnek.

23.2 Kalibrálás és hitelesítés — nem ugyanaz

A köznyelvben ez a két szó összemosódik. Jogilag viszont élesen elválik, és egy vitás átadásnál pontosan ez a különbség számít.

A különbséget így a legkönnyebb megjegyezni: a hitelesítés engedély, a kalibrálás információ.

Két gyakorlati következmény. Egy: a kézi multimétered nem kötelező hitelesítésű mérőeszköz — nem kell hitelesíttetned ahhoz, hogy zónahurkot mérj vele. Kettő: a joghatással járó mérés más eset. A törvény szerint ilyet hiteles vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. Ha a mérésed eredménye jegyzőkönyvbe, átadás-átvételi dokumentumba vagy garanciális vitába kerül, akkor a műszer kalibráltsága és annak visszavezethetősége adja a mérés hitelét.

Fordítsuk le: ha egy vita azon áll, hogy az átadáskor 13,7 V volt-e vagy 12,1 V, akkor a te szavad ellen a másik fél szava áll — hacsak nincs jegyzőkönyved a műszer típusával, gyári számával és kalibrálási adatával. Akkor viszont már nem két vélemény, hanem egy dokumentált mérés és egy vélemény áll szemben.

23.3 Analóg (elektromechanikus) műszerek

„Minek foglalkozzunk mutatós műszerrel?" Két jó válasz van: a vizsgán szerepel, és — sokkal fontosabb — az analóg műszer másképp mutat, mint a digitális.

A lengőtekercses (Deprez) mérőmű

A klasszikus mutatós műszer szíve a lengőtekercses, más néven Deprez-féle mérőmű, amely a mért eredményt a mutatónak egy skála előtti elmozdulásával jelzi ki.

A működés elve — a szükséges óvatossággal, mert a részletes nyomatékegyenletre a kutatás nem talált külön igazolt forrást: állandó mágnes légrésében egy csapágyazott tekercs van; ha áram folyik rajta, a mágneses tér és az áram kölcsönhatásából nyomaték keletkezik, amelyet egy spirálrugó ellennyomatéka tart egyensúlyban. A kitérés így az átfolyó áramerősséggel arányos. Ebből két gyakorlati következmény adódik:

1. A lengőtekercses műszer alapvetően árammérő. Minden más mérés — feszültség, ellenállás — ennek átalakítása.
2. Egyenáramra ad helyes, lineáris skálát. Váltakozó áramhoz egyenirányító kell, és a skála ilyenkor szinuszos jelre van kalibrálva — ez a 23.4 pontban tárgyalt átlagértékre kalibrált mérés őse.

Pontossági osztály és a felső harmad szabálya

Az analóg műszer pontosságát pontossági osztály fejezi ki: a méréstechnikai szakirodalom szerint ez a műszer végkitérésére vonatkoztatott relatív hiba — egy szám, amely megmondja, hogy a mérési hiba bármilyen kitérésnél a végkitérés hány százaléka lehet.

Mivel a hiba a végkitéréshez van kötve, kis kitérésnél a relatív hiba óriásira nő. Ezért kell a méréshatárt úgy megválasztani, hogy a mutató a skála felső harmadába essen. Ez az analóg műszer aranyszabálya, és a digitálisnál is van megfelelője: kézi méréshatárnál a lehető legkisebb, még elegendő tartomány adja a legtöbb értékes jegyet.

A skála leolvasása — három tipikus hiba

• Melyik skálaívet olvasod? Egy lapon több ív fut (DC V, AC V, Ω, néha dB). Rossz ívről leolvasni ugyanolyan durva hiba, mint rossz méréshatárt választani.
• Paralaxishiba. Ferdén nézve mást olvasol le. A skálára merőlegesen kell nézni; a jobb műszereken tükrös skála van ehhez — akkor jó a szöged, ha a mutató és a tükörképe fedi egymást.
• Az ohmskála fordított és nem lineáris. Bal oldalon a végtelen, jobb oldalon a nulla. Mérés előtt nullázni kell: a mérőzsinórokat összeéred, és a mutatót pontosan a nullára állítod.

Méréshatár-kiterjesztés: sönt és előtét

Az alapműszer csak nagyon kis áramot és feszültséget tud mérni. A méréshatárt kétféleképpen terjesztjük ki. Árammérőnél sönt (párhuzamos) ellenállással, amely a mérendő áram nagyobb részét elvezeti az alapműszer mellett:

R_s = (I_a · R_a) / (I_m − I_a)

ahol I_a az alapműszer végkitéréshez tartozó árama, R_a a belső ellenállása, I_m az új méréshatár. Feszültségmérőnél előtét (soros) ellenállással, amely a feszültség nagyobb részét „felveszi":

R_e = (U_m − I · R_a) / I

Ugyanez az elv él tovább a digitális műszerben és a lakatfogóban is: a nagy áram mérése ott is söntellenálláson eső feszültség mérése — csak nem mutató mozdul, hanem szám jelenik meg.

Belső ellenállás és terhelési hiba

Minden műszer beavatkozik abba az áramkörbe, amit mér. Ez rendszeres hiba:

• az árammérő sorosan kerül a körbe, belső ellenállása csökkenti a mérendő áramot → legyen minél kisebb;
• a feszültségmérő párhuzamosan kapcsolódik, terhelése torzítja a feszültségosztást → belső ellenállása legyen minél nagyobb.

Az analóg feszültségmérő „jóságát" az Ω/V adat mutatja (R = 1 V / I_m, ahol I_m az alapműszer végkitérésű árama). Nagyobb Ω/V = kevésbé terhelő műszer.

Van egy dolog, amiben az analóg műszer ma is jobb: a változás követése. A mutató folyamatosan mozog, ezért a szemed a tendenciát látja — a süllyedő akkumulátorfeszültséget, a kontakthiba miatti megugrást. Ez a méréstechnikai köztudás része, de a kutatás nem talált rá igazolt forrást, ezért a jegyzet tapasztalati megfigyelésként közli. Hozzátartozik az is, hogy sok mai digitális műszeren van bargraph kijelzés, amely éppen ezt a hiányt pótolja.

23.4 A digitális multiméter: funkciók, méréshatárok, True RMS

Ez az a műszer, amely a szerszámosládádban lesz. A legtöbb hibás mérés nem a műszer hibája, hanem a használóé.

A digitális multiméter (DMM, digital multimeter) elvi felépítése: bemeneti védelem → funkció- és méréshatárváltó → jelillesztés (osztó, sönt, erősítő, AC/DC átalakító) → analóg-digitális átalakító → kijelző. Nem több műszer van benne, hanem egy mérőlánc, amelynek a bemenetét kapcsolgatod: egyszerre több méréshatárú feszültségmérő, árammérő és ohmmérő, és jellemzően mér frekvenciát és hőmérsékletet is.

A funkciók és amire a vagyonvédelemben használod

True RMS — a legfontosabb DMM-fogalom

A hagyományos, nem True RMS műszer ezzel szemben a jel egyenirányított átlagértékét méri, és a kijelzett számot egy állandó — a szinuszra érvényes — tényezővel szorozza át. Ez az átlagértékre kalibrált mérés: szabályos szinuszjelnél pontos, nem szinuszos jelnél viszont pontatlan, és a szakirodalom szerint jellemzően a valóságosnál kisebb értéket mutat.

Miért érdekel ez téged? Mert a vagyonvédelmi rendszerek környezetében ma szinte kizárólag kapcsolóüzemű tápegységek, LED-világítás, frekvenciaváltók és szünetmentes tápegységek vannak, amelyek árama és feszültsége erősen nem szinuszos. Nem True RMS műszerrel a leolvasott érték jelentősen alacsonyabb lehet a valósnál — és ebből hibás következtetés lesz: „nem terheli a hálózatot", vagy ami rosszabb, „nincs is ott feszültség".

Automatikus és kézi méréshatár

Auto Range: a műszer maga ismeri fel a tartományt. Kezdőnek biztonságos, mert csökkenti a durva hibát; hátránya, hogy váltáskor „keres", és változó jelnél kevésbé stabil. Kézi méréshatár: gyorsabb, stabilabb, és te választasz tudatosan. Aranyszabálya: mindig a legnagyobb, biztosan elegendő tartományból indulsz, és onnan lépsz lejjebb — fordítva durva hiba, és a műszer bánja.

Bemenetek, zsinórok, sorrend

• COM — a fekete mérőzsinór helye, a közös hivatkozási pont;
• V/Ω — a piros zsinór helye feszültség- és ellenállásméréshez;
• mA / µA — kis áramok mérésére;
• 10 A — nagy áram mérésére, külön aljzat.

23.5 A műszer biztonsági kategóriái (CAT I–IV)

Ez az a pont, ahol a mérés már nem szakmai kérdés, hanem életvédelmi. A CAT-besorolás nem marketingjelzés: azt mondja meg, hol szabad a műszert használni.

Amiért ez nem „minél nagyobb szám, annál jobb"

A műszereken két adat van egymás mellett: a kategória és a feszültség — például „CAT III 600 V" vagy „CAT II 1000 V". Sokan azt hiszik, a nagyobb feszültségszám jelenti a nagyobb biztonságot. Nem.

A szabvány a kategóriákat nemcsak eltérő tranziens próbafeszültséggel, hanem eltérő próba-forrásimpedanciával is vizsgálja. A kisebb forrásimpedanciájú próba ugyanakkora feszültségnél nagyobb áramot és nagyobb energiát ad le. Ezért lehet egy CAT III 600 V műszer igényesebb környezetre való, mint egy CAT II 1000 V — noha az utóbbin nagyobb szám szerepel.

A rendszered 12 V-os oldala CAT I/II jellegű környezet. Csakhogy te nem csak ott dolgozol: rendszeresen a 230 V-os betáp közelében is méred, van-e feszültség — a tápegység elsődleges oldalán, a kötődobozban, a kismegszakító-tábla mellett. Ez CAT III környezet. A gyártói biztonsági útmutatók ezért egyértelműek: a műszer legyen legalább CAT III 600 V besorolású, és mindig a legmagasabb kategóriához válaszd, amelyben egyáltalán használhatod. Besorolás nélküli vagy ismeretlen eredetű műszerrel épületben mérni nem takarékosság, hanem szerencsejáték.

23.6 A programkövetelmény szerinti multiméter — miért pont ezek a tartományok?

A szakképesítés programkövetelménye megmondja, milyen multimétert kell tudnod használni a vizsgán:

Ellenallasmeres     -  minimum  20 MΩ
AC feszultsegmeres  -  minimum 500 V
DC feszultsegmeres  -  minimum  50 V
Arammeres           -  minimum  10 A

Ez első ránézésre önkényes számsor. Nem az: mind a négy adat mögött konkrét vagyonvédelmi mérési feladat áll.

Ellenállásmérés minimum 20 MΩ — a diagnosztika miatt. A napi rutin néhány száz ohmtól néhány kiloohmig terjed, ehhez elég lenne kisebb határ is. A hibakeresésben viszont a nagy ellenállások a döntők: a szakadás és a szivárgás a megaohmos tartományban jelenik meg — az átnedvesedett kötés, a penetrációs pontban átszúrt szigetelés, a korrodált érvég nem végtelen ellenállású, hanem néhány megaohmos. Egy csak 2 MΩ-ig mérő műszer ezeket mind „végtelennek" látja, és nem tudja megkülönböztetni a teljes szakadást a szivárgó kötéstől. Márpedig éppen a szivárgó kötés okozza az esetenkénti, reprodukálhatatlan hibajelenséget — azt a fajtát, ami miatt harmadszor mész ki ugyanahhoz az ügyfélhez.

AC feszültség minimum 500 V — tartalék a mérendő érték fölött. A betáplálás 230 V AC. Ha a méréshatár ezt épphogy fedné, a mérés a skála szélén történne (pontatlan), és egy rendellenesség — hálózati túlfeszültség, ferde fázis, csillagpont-hiba miatti 400 V körüli érték — kifutna a tartományból. 500 V-nál a 230 V a tartomány közepére esik: pontosabb és biztonságosabb.

DC feszültség minimum 50 V — a teljes DC-sáv. A vagyonvédelmi rendszerek jellemzően 12 V vagy 24 V DC tápfeszültségűek; egy 50 V-os határ ezt a teljes sávot átfogja úgy, hogy a 12 V-os mérés még nem a tartomány legalján történik.

Áram minimum 10 A — a riasztási állapot és a töltés miatt. A nyugalmi áramfelvétel néhány tíz–néhány száz milliamper, ehhez a mA-es bemenet elég. A riasztási áram viszont a hangjelzők miatt több amper is lehet, és az akkumulátor bekapcsolási és töltési csúcsárama szintén amperes. Egy csak 200 mA-es árammérő az első ilyen mérésnél kiolvasztaná a biztosítékát.

23.7 Tápfeszültség és feszültségesés mérése a rendszeren

Minden gyakorlati mérésnél ugyanaz a négylépéses gondolatmenet vezet: mit mérek — hogyan kötöm be — mi az elvárt érték — mit jelent az eltérés. Innentől minden alfejezet ezt járja végig. És két alapszabály, amit a 2. fejezetben már láttál: a feszültségmérőt párhuzamosan, az árammérőt sorosan kapcsolod.

Mit mérek, és hogyan?

Azt, hogy minden végponti eszközre elegendő feszültség jut-e. Ez az egyik legfontosabb átvételi mérés, mert egy alulfeszültségre kapcsolt érzékelő nem hibásodik meg látványosan — csak bizonytalanul működik: nem jelez, amikor kellene, vagy jelez, amikor nem kellene. A hibakeresésnél senki nem gondol rá, „hiszen van rajta feszültség".

DMM DC V állásban, párhuzamosan az eszköz + és − kapcsára. A mérés két pontból áll:

1. a központ AUX-kapcsán (vagy a segédtápegység kimenetén) — ez a referencia, U₁;
2. ugyanaz a mérés a leágazás legtávolabbi eszközének kapcsain — U₂.

Mi az elvárt érték?

Az elvárt értéket a gyártói adatlap adja meg, nem az ökölszabály. Két igazolt támpont:

• Egy magyar szakkönyv szerint a behatolásjelző rendszerek 12 V egyenfeszültségű eszközökkel üzemelnek, és a méretezésnél figyelembe kell venni, hogy az érzékelők 10,5 V feszültségszint alatt általában nem működnek.
• Egy gyártói telepítési útmutató konkrét minimumot ír elő: minden kihelyezett egység + és − kivezetésén legalább 10,0 V legyen mérhető. Ez márkafüggő példa — a te rendszereden a te központod kézikönyve a mérvadó.

A gyakorlat ennél szigorúbb, és jó okkal: ha a rendszer a névleges feszültség peremén üzemel, akkor hálózatkimaradáskor — amikor az akkumulátor feszültsége süllyedni kezd — a tartalék azonnal elfogy, és a legtávolabbi érzékelő pontosan akkor esik ki, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.

Mit jelent az eltérés?

Egy tipikus mérési sor egy nyolczónás rendszeren:

MERES: tapfeszultseg-ellenorzes            uzemallapot: halozati, nyugalom
--------------------------------------------------------------------------
Kozpont AUX + / -                     13,74 V     referencia
1. erzekelo  (kb. 8 m)                13,71 V     -0,03 V
2. erzekelo  (kb. 21 m)               13,65 V     -0,09 V
3. erzekelo  (kb. 34 m)               13,58 V     -0,16 V
Kulteri hang-fenyjelzo (kb. 42 m)     13,44 V     -0,30 V
--------------------------------------------------------------------------
UGYANEZ RIASZTASI ALLAPOTBAN (minden hangjelzo szol):
Kozpont AUX + / -                     13,21 V     referencia
3. erzekelo  (kb. 34 m)               12,88 V     -0,33 V
Kulteri hang-fenyjelzo (kb. 42 m)     12,40 V     -0,81 V

Ebből a két sorozatból többet tudsz meg, mint egy órányi nézegetésből: nyugalomban a hálózat rendben van, riasztásban viszont a hangjelző ágán már majdnem egy volt esik el. Ha ez a rendszer akkumulátorról megy — amikor a kiindulási feszültség eleve alacsonyabb —, ez a szakasz kerül elsőként a működési határ közelébe.

23.8 Áramfelvétel mérése; nyugalmi és riasztási áram

Három okból méred: a tápegység és az akkumulátor méretezésének igazolására, a rejtett hibák kimutatására (elszabadult fogyasztó, félig meghúzott relé, szivárgó áram), és mert a nyugalmi áram az áthidalási idő számításának bemenő adata (22. fejezet).

Hogyan kötöm be? Három út

1. Soros beiktatás a multiméterrel. Megbontod a betáp egyik ágát, és a műszert DC A állásban a bontásba teszed. Pontos, olcsó, mindig kéznél van; cserébe meg kell bontani az áramkört, és a bekapcsolási áramlökés kiolvaszthatja a biztosítékot. Mindig a 10 A-es aljzatból indulj, és csak akkor lépj a mA-re, ha már láttad, hogy belefér.

2. Sönt (mérőellenállás). Ismert, kis értékű ellenállást iktatsz sorba, és a rajta eső feszültségből, Ohm törvényével számolod az áramot — ugyanaz az elv, mint az analóg műszer méréshatár-kiterjesztése (23.3). A mérőellenállás a helyén hagyható tartós megfigyeléshez.

3. Lakatfogó. Az áramkör megbontása nélkül mér.

Ez a vagyonvédelemben döntő. A rendszered 12 vagy 24 V egyenfeszültségű, tehát a nyugalmi és riasztási áramát csak DC (Hall-elemes) lakatfogó tudja megmérni. A klasszikus telepítői tévedés, hogy valaki AC lakatfogóval próbálja mérni a nyugalmi áramot — „nullát" mér, és arra jut, hogy a rendszer nem fogyaszt.

További szabályok: hozzá kell férni a vezetőhöz; kis áramoknál a felbontás a korlát — egy közönséges, 0,1 A felbontású fogó egy néhány tíz milliamperes érzékelő áramát nem tudja értelmezhetően megmérni, ilyenkor sorosan mérj vagy használj érzékeny mA-lakatfogót; egyenáramnál mérés előtt, befogás nélkül nullázni kell (ZERO); a vezető legyen a pofa közepén; nem szinuszos vagy zavart hálózaton a nem True RMS fogó kisebbet mutat; épületben a fogónak is legalább CAT III kategóriájúnak kell lennie.

A mérés menete és az eltérés értelmezése

1. A halozati betapot lekapcsolod: a rendszer akkumulatorrol megy
2. NYUGALMI aram: meres az akkumulator agaban, nyugalmi allapotban
3. Varj, amig a bekapcsolasi tranziens lecseng
4. RIASZTASI aram: a rendszert riasztasba hozod (belteri + kulteri
   hangjelzo, jelzofenyek, atjelzo), es a legnagyobb egyideju felvetelt merjuk
5. Mindket erteket felirod, a merohely es az uzemallapot megjelolesevel
6. Visszaallitod a halozati tapot es a rendszer normal allapotat

23.9 Akkumulátor mérése és terheléses próbája

Az akkumulátor a rendszer legkevésbé látványos és leggyakrabban elhanyagolt eleme. Amíg van hálózat, senki nem veszi észre, hogy rossz. Amikor nincs — vagyis pontosan akkor, amikor a betörő a főkapcsolóhoz nyúlt —, kiderül.

a) Nyugalmi (terheletlen) feszültség

Hogyan? A töltő leválasztása után, a felületi töltés lecsengését megvárva, nyugalomba állt akkumulátoron, DMM DC V állásban, közvetlenül a saruknál. Közvetlenül töltés után mérve magasabb értéket kapsz a valóságosnál.

Egy ismeretterjesztő szakforrás szerint a teljesen feltöltött 12 V-os ólomakkumulátor kapocsfeszültsége 12,72 V (cellánként 2,12 V), és a töltöttségi szintek tájékoztatóan:

b) Töltési (float) feszültség

Hogyan? Hálózati üzemben, normál rendszerállapotban, DC V állásban a központ AUX-kapcsán és az akkumulátor sarkain. A riasztórendszerek szünetmentes tápegységei jellemzően 13,8 V körüli feszültséggel táplálják a rendszert és töltik az akkumulátort — ezt a jegyzet jellemző értékként közli, mert a kutatás egyetlen igazolt adatlapi forrást talált rá. Az elvárt float-feszültséget mindig az adott tápegység adatlapjából olvasd ki.

c) Töltőáram

Hogyan? DMM DC A állásban (a 10 A aljzatból indulva), az akkumulátor egyik sarka és a hozzá tartozó vezeték közé sorosan beiktatva — vagy DC lakatfogóval.

Lemerült akkumulátoron a töltőáram induláskor a legnagyobb, majd a töltöttséggel fokozatosan lecsökken néhány tíz milliamperre. Ez a lecsengő görbe önmagában diagnózis: ha a töltőáram tartósan nagy marad, az akkumulátor vagy a töltőkör hibás; ha azonnal nulla, a töltőkör szakadt (biztosíték, dióda, vezeték).

d) A terheléses próba — itt derül ki az igazság

A feszültség alapján „jónak" mért akkumulátor lehet teljesen elhasználódott. Az elöregedett ólomakkumulátor nyugalomban szép 12,7 V-ot mutat, de amint terhelést kap, a feszültsége beszakad — mert a belső ellenállása megnőtt, és a kapacitása elfogyott.

A műhelyi kapacitásmérő elve: állandó áramú terhelő eszköz, amely a beállított állandó árammal kisüti az akkumulátort 10,5 V-ig, és közben méri az eltelt időt. Ugyanez a forrás szemlélteti a mögöttes fizikát: erős pillanatnyi terhelésnél a feszültség átmenetileg mélyen beeshet, és utána néhány másodperc alatt vissza kell állnia.

A helyszínen viszont nincs kapacitásmérőd — de van egy tökéletes terhelésed: maga a rendszer.

TERHELESES PROBA A HELYSZINEN
1. A halozati betapot lekapcsolod (a rendszer akkurol megy)
2. A DMM-et DC V allasban az akkumulator saruira teszed, es RAJTA HAGYOD
3. Felirod a kiindulasi feszultseget
4. A rendszert riasztasba hozod: minden hangjelzo szoljon
5. Kozben VEGIG figyeled a kijelzot, es felirod a beeses melypontjat,
   valamint a feszultseget kb. 1 perc riasztas utan
6. Riasztas vege: figyeled, visszaall-e a feszultseg, es milyen gyorsan
7. Visszakapcsolod a halozatot, es merj toltoaramot (c) pont)

Ha a feszültség riasztás alatt rövid idő alatt 11 V közelébe vagy alá esik, az akkumulátor cserére szorul — akkor is, ha nyugalomban 12,7 V-ot mutatott. Ezt a mérést egy komoly karbantartás mindig tartalmazza, és a legtöbben kihagyják.

MERES: akkumulator terheleses probaja       akku: 12 V / 7 Ah, gyari sz.: ...
--------------------------------------------------------------------------
Nyugalmi feszultseg (toltorol lekotve, 30 perc utan)     12,68 V
Toltesi (float) feszultseg halozati uzemben              13,76 V
Toltoaram halozat visszaadasa utan, 10 perccel            0,09 A
--------------------------------------------------------------------------
TERHELESES PROBA (halozat lekapcsolva, riasztas):
kiindulasi ertek                                         12,64 V
melypont a hangjelzok indulasakor                        11,92 V
1 perc riasztas utan                                     12,05 V
30 mp-cel a riasztas vege utan                           12,41 V
--------------------------------------------------------------------------
ERTEKELES: a beeses es a visszaallas rendben, az akkumulator MEGFELELT

Az akkumulátor méretezése, az áthidalási idő számítása és az élettartam a 22. fejezet témája; itt csak azt mérjük, ami a helyszínen mérhető.

23.10 Zónahurok és EOL-ellenállás ellenőrzése

Ez az a mérés, amit a legtöbbször fogsz elvégezni. A 14. fejezetben megtanultad, miért van lezáró ellenállás a hurokban; itt azt tanuljuk meg, hogyan bizonyítod méréssel, hogy jól van bekötve.

A központ nem azt figyeli, hogy folyik-e áram, hanem azt, hogy mekkora. A lezáró ellenállásokkal ugyanazon a két éren több állapot különíthető el:

Hogyan mérsz, és mi az elvárt érték?

1. A zona ket eret a KOZPONTROL levalasztod (a zonabemenetrol lecsavarozod)
2. A DMM-et ohm-allasba kapcsolod, es a merozsinorok ellenallasat
   kinullazod (REL/ZERO) vagy felirod
3. A ket ervegre teszed a merocsucsokat, es felirod a mert erteket
4. Vegigjatszod az allapotokat, es mindegyiket kulon felirod:
   nyugalom - riasztas - szabotazs (burkolat nyitva)
5. Visszakotod a zonat, es a kozponton is ellenorzod a kijelzest

Az elvárt érték a lezáró ellenállás névleges értéke plusz a vezeték ellenállása (jellemzően néhány ohm), a lezáró ellenállás tűrésén belül — vagyis nem egy szám, hanem egy sáv.

Mit jelent az eltérés? — a fejezet leghasznosabb táblázata

Ez a táblázat a hibakeresés első lépcsője; a teljes hibakeresési módszertan a 27. fejezet témája.

Egy zóna akkor van bemérve, ha mind a négy állapotát felvetted:

MERES: Z03 zonahurok (nappali, PIR)     bekotes: DEOL     merozsinor kinullazva
--------------------------------------------------------------------------
allapot                              mert ertek      kozpont kijelzese
nyugalom                               2,21 kΩ       nyugalom
riasztas (mozgas)                      4,42 kΩ       Z03 riasztas
szabotazs (burkolat nyitva)            szakadas (OL) Z03 szabotazs
rovidzar (proba: erek osszeerintve)    1,8 Ω         Z03 szabotazs
--------------------------------------------------------------------------
ERTEKELES: mind a negy allapot elkulonul, a kozpont helyesen ertelmezi.
MEGJEGYZES: a nevleges ellenallasertekek a kozpont kezikonyvebol; a mert
ertekek turesen belul. A vezetekellenallas a nyugalmi ertekben benne van.

23.11 Vezetékellenállás, folytonosság, érpár-azonosítás

Ez a három mérés a kábelről szól, nem a rendszerről — és a legjobb pillanata még azelőtt van, hogy a kábel eltűnne a falban (16.1).

A klasszikus, próbalámpás módszernél a folytonosságot egy szakképzési tananyag szerint 20–60 mA-es vizsgálóáram mellett ellenőrzik. (Tájékoztató adat, egyetlen forrásból; a mai gyakorlatban a műszeres csipogó vette át a helyét.)

Érpár-azonosítás egy hosszú kábelen

Adott egy hatvan méteres, hateres kábel, aminek a két vége két különböző helyiségben van, és a színkód nem stimmel:

1. A kabel MINDKET vege legyen levalasztva minden eszkozrol
2. Az egyik vegen ket eret osszekotsz (rovidre zarsz)
3. A masik vegen folytonossagmeressel megkeresed, melyik ket ervegen
   csipog a muszer  ->  ez a keresett erpar
4. Megjelolod (cimke!), es folytatod a kovetkezo parral
VALTOZAT: az egyik erveget egy referenciaerhez (pl. ismert fold vagy
arnyekolas) kotod, es a masik vegen sorra vegigcsipogatod az ereket

Vezetékellenállás

A mérőzsinór ellenállásának kompenzálása után (REL/ZERO) a hurok, azaz az oda-vissza út ellenállását méred — mert az áramnak vissza is kell jönnie. Az elvárt értéket a számításból tudod: a vezetékellenállás a hossz növelésével nő, a keresztmetszet növelésével csökken (3.1).

• a számítottnál nagyobb → vékonyabb ér a jelöltnél („álkeresztmetszet"), rossz kötés, korrodált ér, alumíniumbetét;
• teljesen eltérő → nem az a kábel vagy nem az az ér, amit gondolsz;
• ingadozó → kontakthiba.

23.12 Szigetelési ellenállás mérése — mikor szabad és mikor tilos

Ez a fejezet legveszélyesebb mérése. Nem azért, mert téged veszélyeztet, hanem mert egyetlen rossz mozdulattal tönkreteheted a teljes kiépített rendszert — és utána nem fogod érteni, miért nem működik semmi.

Vagyis a szigetelésvizsgáló nem „erősebb ohmmérő". Feszültségforrás, amely több száz voltot tesz arra a pontra, ahova a csúcsot teszed.

A mérőfeszültség és a legkisebb elfogadható érték

Az alábbi táblázat az IEC 60364-6:2016 szabvány 6.4.3.3. szakaszának 6.1. táblázata szerinti értékeket tartalmazza (európai átvétele a HD 60364-6, magyar bevezetése az MSZ HD 60364-6). A pótkutatás három egymástól független forrásból igazolta:

Négy pontosítás, mert mindegyik gyakori tévedés:

1. A második sor felső határa 500 V, nem a hálózati 400/230 V. A szokásos 230/400 V-os kisfeszültségű berendezés ebbe a sorba esik: 500 V próbafeszültség, 1,0 MΩ minimum.
2. A FELV (funkcionális törpefeszültség) nem a 250 V-os, hanem az 500 V-os sorba tartozik.
3. Az 1,0 MΩ abszolút minimum, nem célérték. Új, száraz berendezésnél ennél lényegesen nagyobb érték a szokásos, és egy „épphogy megfelelt" eredmény már figyelmeztetés.
4. A mérés akkor megfelelő, ha a fő elosztó és minden elosztóáramkör külön-külön mérve eléri a minimumot — a fogyasztókészülékeket leválasztva.

ITT A LÉNYEG: mit TILOS megmérni

A szabály tehát: szigetelési ellenállást kizárólag a puszta kábelen mérünk, minden eszközt fizikailag leválasztva — érzékelőt, központot, tápegységet, hangjelzőt, kamerát, és a lezáró ellenállásokat is. Ha egyetlen eszköz is rajta marad, a mérés vagy hamis, vagy kárt tesz. Legtöbbször mindkettő.

Mikor van értelme ennek a mérésnek, és hogyan végzed?

Négy helyzetben: új, hosszú nyomvonalon (kültér, földben, kábelcsatornában) telepített kábel átvételi bemérésekor, még az eszközök felkötése előtt; nedvességgel, beázással, villámcsapással kapcsolatos hibakeresésnél; kültéri, ipari, mezőgazdasági környezetben; valamint átadás-átvételi dokumentációhoz, ha a kiviteli terv előírja.

1. A kabel MINDKET vegen minden eszkozt levalasztasz - eszkoz, EOL, arnyekolas
2. Meggyozodsz rola, hogy a kabel feszultsegmentes (feszultsegmeres!)
3. A vizsgalt eret meritekbe teszed: az er ES a tobbi (osszefogott) er
   + arnyekolas + fold koze
4. Kivalasztod a helyes probafeszultseget (lasd a tablazatot)
5. Meres, ertek felirasa, majd a kovetkezo er
6. A kabelt LESUTOD - a szigetelesvizsgalok ezt jellemzoen automatikusan
   megteszik -, mert a kabel kapacitasa toltest tarol
7. Csak ezutan kotod vissza az eszkozoket

23.13 Hálózati kábel bemérése: kábeltesztelő és tanúsító mérés

Az IP-alapú vagyonvédelmi rendszereknél — IP-kamera, PoE-táplálás, IP-kezelő — a réz adatkábel bemérése önálló feladat. Két, egymást nem helyettesítő szintje van, és a legtöbb félreértés abból ered, hogy valaki az elsőt a másodiknak hiszi.

1. szint: a kábeltesztelő (wiremap-eszköz)

Amit a wiremap-eszköz NEM tud: nem mér átviteli paramétereket, tehát nem tanúsító mérés. Egy hibátlan „wiremap OK" mellett a szakasz még lehet túl hosszú, túl nagy áthallású, a csatlakozónál lebontott sodrású vagy rossz kábelminőségű.

2. szint: a tanúsító (certifier) mérés

A szabvány szerinti minősítéshez átviteli paramétereket kell mérni, és a mért görbéket a szabványban rögzített határgörbékhez hasonlítani. A tanúsító műszer PASS/FAIL minősítést és jegyzőkönyvet ad — ezt a wiremap-eszköz nem tudja.

Egy magyar szakmai forrás a két szintet így határolja el: a telepített kábelezési rendszeren hordozható mérőeszközökkel elvégzett mérések csak a szerelési munkák minőségének ellenőrzésére és az esetleges hibák kimutatására szolgálnak. Vagyis a hordozható tesztelővel végzett ellenőrzés nem azonos a gyártói garanciához vagy a szabványos tanúsításhoz szükséges méréssel.

Permanent link és channel — mit is mérsz pontosan?

A hosszak bontása három egybehangzó forrásból: 90 m fix vízszintes kábelezés + legfeljebb 2 × 5 m patchkábel = összesen legfeljebb 100 m. Egyetlen patchkábel sem lehet 5 méternél hosszabb. A hivatkozott szabvány mindhárom forrásnál az ANSI/TIA-568.2-D.

Miért fontos ez a gyakorlatban? Mert az átvételi mérés jellemzően permanent link mérés: a telepítő az általa kiépített fix szakaszért felel. A channel mérés a végfelhasználó tényleges kapcsolatát minősíti, a patchkábelekkel együtt. A kettőnek eltérő határértékei vannak — a channel megengedőbb. Ha összekevered őket, jó kábelt minősíthetsz rossznak vagy fordítva.

23.14 Beállítás: érzékenység, időzítés, képbeállítás

A beállítás nem „csavargatás": mindig mérésre és próbára épül, különben csak annyi történik, hogy elrontasz valamit, amit korábban valaki jól állított be.

1. BEALLITAS      - a parametert a tervnek / kezikonyvnek megfeleloen
2. MERES          - a beallitas villamos kovetkezmenyet megmered
                    (feszultseg, aram, hurokellenallas)
3. ELLENORZES     - a mukodesi hatast probaval igazolod
                    (setateszt, ajtonyitas, szabotazsproba, halozatlekapcsolas)
4. DOKUMENTALAS   - az eredmenyt jegyzokonyvbe veszed
5. VISSZACSATOLAS - ha nem felel meg, vissza az 1. pontra

Érzékelőbeállítás

Márkafüggetlen szinten a PIR és a kombinált érzékelőknél a következők állíthatók. A konkrét értékek gyártó- és típusfüggők; az alábbi példaszámok egyetlen gyártó vezeték nélküli mozgásérzékelőjének telepítői útmutatójából valók, kizárólag szemléltetésül:

Két elvi szabály: több impulzus = kevesebb téves jelzés, de lassabb és kevésbé érzékeny detektálás (ez mindig alku, nincs ingyen jó beállítás); és a LED beállítás közben legyen BE, átadáskor jellemzően KI — hogy a betörő ne tudja letapogatni a lefedettséget.

A központ időzítései

Beállítandó paraméterek: belépési késleltetés (mennyi idő van a hatástalanításra), kilépési késleltetés, a hangjelzés időtartama, a riasztásszám-korlát (swinger shutdown — hányszor riaszthat ugyanaz a zóna egy élesítési ciklusban), a zónakésleltetések és követő zónák, valamint a hibajelzés-időzítések (a hálózatkimaradás jelentésének késleltetése, az akkuteszt periódusa).

Kamerakép-beállítás

A kamera üzembe helyezésénél az alábbiakat kell tudatosan beállítani, és — ez a lényeg — a képen ellenőrizni:

A záridő jelentőségét egy szakkönyv számpéldája mutatja meg: 1/50 másodperces képalkotási idő alatt egy 120 km/h sebességgel mozgó jármű közel 67 cm-t halad — ezért lesz a képen elmosódott. 1/10 000 másodperces képalkotási időnél ugyanez a jármű már csak 3,3 millimétert mozdul, cserébe arányosan kevesebb fény éri a képérzékelőt, tehát a kép sötétebb lesz.

Ez a példa a beállítás lényegét mutatja: minden paraméternek ára van. Biztonságtechnikai alkalmazásban ezért gyakran felülről korlátozzuk a záridőt — inkább legyen sötétebb a kép, mint olvashatatlan a rendszám. A kamerák telepítési és képbeállítási részleteivel a 19. és a 20. fejezet foglalkozik.

Minden beállított paramétert írásban rögzíts: az érzékelő azonosítója, helye, típusa, a beállított érzékenység és jelfeldolgozási mód; a központ időzítései; a zónakiosztás és a zónatípusok; a kamerák beállításai; a rendszer szoftververziója és a beállítás mentése. A kódok és jelszavak nem kerülnek a jegyzőkönyvbe.

23.15 Mérési munkavédelem és a mérés dokumentálása

A mérés is szabályozott tevékenység

A villamos berendezések üzemeltetésére vonatkozó szabvány a mérést kifejezetten az „üzemszerű ellenőrzések" közé sorolja, a próbák és az ellenőrzések mellé. A mérés tehát nem „csak ránézek", hanem saját feltételrendszerrel bíró üzemviteli tevékenység.

Az alapelv változatlan: villamos munkát feszültségmentesített állapotban kell végezni, a feszültség alatti munka a kivétel. A feszültségmentesítés öt lépését a 11. fejezet tárgyalja — emlékeztetőül: leválasztás, visszakapcsolás elleni védelem, a feszültségmentes állapot ellenőrzése feszültségkémlelővel, földelés és rövidre zárás, a közeli aktív részek elleni védelem.

A vagyonvédelmi gyakorlatra lefordítva: minden szerelési művelet — kábelezés, sorkapocs bekötése, eszközcsere, ellenállás- és szigetelésmérés — feszültségmentesített rendszeren történik, és ehhez a 230 V-os betápot és az akkumulátort is le kell választani. Feszültség alatt csak azok a mérések végezhetők, amelyek természetükből fakadóan azt igénylik: üzemi feszültség, terhelt feszültségesés, áramfelvétel, terheléses akkupróba — a 12/24 V-os oldalon, tudatosan és a lehető legrövidebb ideig.

A hét szabály, amit gyártói biztonsági útmutatók igazolnak

1. Tartsd az egyik kezed a zsebedben, hacsak a mérés nem igényel két kezet. Így nem záródhat áramkör a két kezed között, a szíven át. Ez nem tiltás a második kézre: ha a mérés két kezet igényel, azt más intézkedéssel — feszültségmentesítéssel, rögzített mérőcsipeszekkel, szigetelő kesztyűvel — kell kompenzálni.
2. Ellenőrizd a műszert, a mérőzsinórt és a tartozékokat fizikai sérülésre minden mérés előtt. Használj olyan mérőcsúcsot, amelyen minimális a szabadon lévő fém.
3. Élő–halott–élő ellenőrzés. Mielőtt elhiszed, hogy egy kör feszültségmentes: (1) mérj meg egy ismerten feszültség alatt lévő kört, (2) mérd meg a vizsgálandót, (3) mérd meg újra az ismerten élőt. Ez igazolja, hogy a műszered végig működött. Enélkül a „nincs rajta feszültség" jelenthet elromlott műszert is.
4. Megfelelő kategóriájú műszer, legalább CAT III 600 V, a feszültségértékhez illesztve vagy afölé (23.5).
5. Egyedül nem dolgozunk szabadon hozzáférhető, feszültség alatti berendezésen vagy annak közelében.
6. Feltételezd, hogy minden alkatrész feszültség alatt van, amíg meg nem győződtél az ellenkezőjéről.
7. Használj védőeszközt: szemvédőt, szigetelő kesztyűt, lángálló ruhát, illetve test közeli eszközöket, például szigetelő gumiszőnyeget. Nedves, párás környezetben és robbanásveszélyes légtérben lehetőleg ne mérj.

A mérés dokumentálása

A jegyzőkönyv nélküli mérés nem bizonyít semmit. Fél év múlva a te emlékezeted is csak vélemény lesz.

Egy szakképzési tananyag szerint a mérési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a mérendő mennyiség azonosítását (mit, hol, melyik ponton), a mérőműszer adatait (gyártó, típus, gyári szám, méréshatár és funkció), a mérési kapcsolás rajzát vagy leírását, a mért értékeket, a számított eredményeket és az értékelést. Ehhez a vagyonvédelmi gyakorlatban négy dolgot érdemes hozzátenni: a mérés dátumát és időpontját, a mérést végző nevét és aláírását, a környezeti körülményeket, és a rendszer üzemállapotát (élesített vagy hatástalanított, hálózaton vagy akkumulátoron).

Az átadás előtti teljes tesztelés menete és az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalma a 24. fejezet témája; a mérési jegyzőkönyv ennek egyik melléklete lesz.

Összefoglalás

• A mérési eredmény szám és mértékegység együtt. Minden mérés hibás: a rendszeres hiba kalibrálással, a véletlen ismétléssel csökkenthető, a durva hiba viszont hibázás, amit a rutin és a jegyzőkönyv előz meg. A felbontás nem pontosság: a digitális műszer felbontását a count írja le pontosabban, mint a digitszám, mert a „fél digitre" nincs ipari szabvány; a pontosság ±(százalék + digit) alakban, funkciónként és méréshatáronként szerepel az adatlapon.
• A hitelesítés hatósági eljárás a jogszabályban megjelölt eszközökre, a kalibrálás nem hatósági szolgáltatás. A kézi multiméter nem kötelező hitelesítésű, de joghatással járó méréshez kalibrált, visszavezethető műszer kell. A mérésügyi hatóság ma Budapest Főváros Kormányhivatala; a jogszabályok változhatnak.
• A feszültségmérő párhuzamosan, az árammérő sorosan kapcsolódik; a legdrágább kezdő hiba az árammérő állásban végzett feszültségmérés. Épületben mért munkához a gyártói biztonsági útmutatók legalább CAT III 600 V besorolást írnak elő — és a kategória fontosabb, mint a ráírt feszültségszám.
• A feszültségesést csak terhelt állapotban lehet mérni, két ponton — a forrásnál és a legtávolabbi eszköznél —, és érdemes riasztási állapotban megismételni. A megengedett százalékban a szakirodalom megosztott, és mindkét értékrend az erősáramú hálózatra vonatkozik; az elvárt minimumot a gyártói adatlap adja. A nyugalmi áram az áthidalási időt, a riasztási áram a tápegység méretét határozza meg; egyenáramot csak Hall-elemes lakatfogó mér, és egyszerre csak egy vezetőt szabad befogni.
• Az akkumulátort a nyugalmi feszültsége, a float-feszültsége, a töltőárama és a terheléses próbája együtt minősíti — a feszültség alapján „jónak" mért akkumulátor lehet teljesen elhasználódott. A rendszer akkumulátorról tovább üzemel: a 230 V lekapcsolása nem feszültségmentesítés.
• A zónahurkot a központról leválasztva mérjük, és mind a négy állapotot végigjátsszuk: a kétszeres érték két soros, a feles két párhuzamos ellenállásra, az ingadozó kontakthibára utal. A lezáró ellenállás értéke gyártó- és központfüggő, egyetlen érték sem szabványos.
• Szigetelési ellenállást elektronikát tartalmazó rendszeren mérni tilos: a 250–1 000 V-os próbafeszültség tönkreteszi a védőelemeket és értelmezhetetlenné teszi a mérést. Csak puszta kábelen, minden eszközt — a lezáró ellenállásokat is — leválasztva. A wiremap-teszter nem tanúsító mérés, és a split pairen a csipogóteszt átmegy.
• A beállítás ciklus: beállítás – mérés – funkcionális próba – dokumentálás – visszacsatolás, egyszerre egy paraméterrel. A jegyzőkönyv nélküli mérés nem bizonyít semmit — a hibás értékekkel és a javítás utáni ismételt méréssel együtt teljes, kód és jelszó viszont sosem kerül bele.

Ellenőrző kérdések

1. Mi a különbség a felbontás és a pontosság között, és miért lehet egy nagy felbontású műszer pontatlan? Miért a count értéket kell megadni a digitszám helyett?
2. Határold el a hitelesítést és a kalibrálást négy szempont szerint. A te kézi multimétered melyik alá esik, és mikor válik ez a kérdés fontossá?
3. Magyarázd el, miért lehet egy CAT III 600 V műszer igényesebb környezetre való, mint egy CAT II 1000 V. Melyik adat a fontosabb a kettő közül?
4. Miért nem mérhető a feszültségesés kikapcsolt rendszeren? Írd le a mérés két pontját és a két üzemállapotot, amelyben elvégzed.
5. Egy zónahurkon az elvárt érték kétszeresét méred. Mi a két legvalószínűbb ok, és hogyan döntöd el, melyik áll fenn?
6. Egy akkumulátor nyugalomban 12,7 V-ot mutat, mégis kicseréled. Milyen mérés alapján döntöttél így, és mit mértél pontosan?
7. Fogalmazd meg saját szavaiddal, miért tilos szigetelési ellenállást mérni felkötött elektronikán. Sorolj fel három alkatrészt, amely tönkremegy, és mondd el, miért nem derül ki azonnal a baj.
8. Mi a split pair, és miért a legveszélyesebb bekötési hiba? Melyik vizsgálat megy át rajta, és melyik mutatja ki? Végül: sorold fel a mérési jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit, és mondj két adatot, amely soha nem kerülhet bele.

Tudáspróba

1. Melyik állítás igaz a digitális multiméter felbontására? (Egy helyes válasz.) a) A „3½ digit" jelölés minden gyártónál pontosan 2000 countot jelent. b) A count és a digitszám egymásba szabadon átváltható, mert a fél digit szabványosított. c) A count megadása pontosabban írja le a felbontást, mint a digitszám, mert a fél digitre nincs ipari szabvány. d) A nagyobb felbontás automatikusan nagyobb pontosságot jelent.

2. Egészítsd ki! A feszültségmérőt ……………… kapcsoljuk, ezért a belső ellenállása legyen minél ………………; az árammérőt ……………… iktatjuk be, ezért a belső ellenállása legyen minél ………………. Ellenállást csak ………………, minden eszközről ……………… vezetéken mérünk. A szigetelési ellenállás mérésekor SELV és PELV körnél a próbafeszültség ……………… V, a legkisebb elfogadható érték ……………… MΩ.

3. Párosítsd a mért értéket a legvalószínűbb okkal!

4. Igaz vagy hamis? Indokold mindegyiket egy mondattal! a) A feszültségesés terhelés nélkül is megmérhető, csak kisebb értéket kapunk. b) A 230 V-os betáp lekapcsolásával a behatolásjelző rendszer feszültségmentessé válik. c) Az AC lakatfogó alkalmas a rendszer nyugalmi áramfelvételének mérésére. d) A szigetelésvizsgálót a lezáró ellenállásokról is le kell választani. e) A wiremap-teszter „OK" eredménye igazolja, hogy a szakasz megfelel a kategória szabványának. f) A műszert mérés után árammérő állásban hagyni ártalmatlan, mert van benne biztosíték.

5. Csoportosítsd az alábbi méréseket aszerint, hogy feszültség alatt, üzemi állapotban kell elvégezni, vagy feszültségmentes, leválasztott állapotban: zónahurok ellenállása · központ AUX-feszültsége · vezetékellenállás · nyugalmi áramfelvétel · szigetelési ellenállás · terheléses akkupróba · érpár-azonosítás folytonossággal · riasztási áramfelvétel · kábelszakadás keresése ohmmérővel · float-feszültség az akkumulátor sarkain.

6. Sorba rendezés: állítsd helyes sorrendbe egy zónahurok bemérésének lépéseit! a négy állapot végigjátszása és felírása · a mérőzsinór ellenállásának kinullázása · a zóna leválasztása a központ zónabemenetéről · a zóna visszakötése és a központ kijelzésének ellenőrzése · a műszer ohm-állásba kapcsolása · a mért értékek jegyzőkönyvbe vezetése

7. Számítási és értelmezési feladat. Egy rendszeren az alábbiakat méred:

Kozpont AUX, halozati uzem, nyugalom          13,72 V
Legtavolabbi erzekelo, nyugalom               13,55 V
Kozpont AUX, riasztas                         13,08 V
Legtavolabbi erzekelo, riasztas               12,31 V
Akkumulator nyugalmi feszultsege              12,55 V
Akkumulator feszultsege riasztaskor, akkurol  11,40 V

a) Mekkora a feszültségesés nyugalomban és riasztásban? Miért különbözik a kettő? b) Melyik érték aggasztó, és miért? Mit mérnél meg legközelebb? c) Mit mondasz az akkumulátorról a két adat alapján, és milyen további mérést végzel a döntéshez? d) Milyen üzemállapot-megjelöléseket kell feltüntetned a jegyzőkönyvben ahhoz, hogy ez az adatsor fél év múlva is értelmezhető legyen?

8. Egy kollégád így számol be: „bemértem a rendszert, mindent megnéztem szigetelésvizsgálóval, 500 V-tal, minden zóna hibátlan volt, aztán visszakötöttem, és azóta három érzékelő nem jelez rendesen". Írd le négy-öt mondatban, mi történt, miért nem derült ki azonnal, és mit kellett volna tennie. Mondd meg azt is, mi a helyzet a mérési eredmény érvényességével.