21. fejezet – megoldások és megoldókulcs

Gyakorlati feladatok — részletes megoldások

21.1 gyakorlat — Nyomvonalterv készítése egy adott alaprajzra

Mit gyakorol: a nyomvonal végiggondolását a papíron — mielőtt a falba kerül —, és annak dokumentálását úgy, hogy két év múlva is lehessen belőle dolgozni.

Megoldás

Ez mintamegoldás: a te alaprajzod más, tehát a te nyomvonalad is más lesz. Amit át kell venned, az a jelölésrendszer, a három szín logikája és a kábellista szerkezete. Más nyomvonalvezetés is elfogadható, ha a lentebb felsorolt öt szabály teljesül.

1. Eszközök és azonosítók

Az azonosítórendszer legyen egyértelmű és következetes, és ugyanaz a jel szerepeljen a rajzon, a kábellistán és a helyszíni címkén:

E1-F00-KOZ-01   kozpont, iroda, zart szekrenyben
E1-F00-KEZ-01   kezelo, bejarati ajto belso oldalan
E1-F00-ERZ-01   PIR, eladoter (bejarat feloli sarok)
E1-F00-ERZ-02   PIR, eladoter (raktarajto feloli sarok)
E1-F00-ERZ-03   PIR, raktar
E1-F00-ERZ-04   PIR, iroda
E1-F00-NY-01    nyitaserzekelo, bejarati ajto
E1-F00-NY-02    nyitaserzekelo, raktarajto
E1-F00-JEL-01   kulteri hang-fenyjelzo, bejarat folott
E1-F00-KAM-01   kamera, bejarat
E1-F00-KAM-02   kamera, eladoter
E1-F00-KAM-03   kamera, raktar
E1-F00-NVR-01   rogzito, iroda

2. A három szín

3–4. Vezetési mód, dobozok, tartalék csövek

Csatlakozódoboz kerül minden olyan pontra, ahol a nyomvonal elágazik vagy szintet vált — és mindenhová, ahol később bővíteni akarunk. Az elágazási pontokra és a hosszú, kanyargós szakaszokra tartalék cső és behúzózsinór kerül. Ez a szakma legjobb ár-érték arányú fogása: egy tekercs zsineg pár száz forint, egy 20 méteres, háromszor forduló csövön a zsinór nélküli újbóli behúzás fél nap vagy falbontás.

5. Keresztezés

Ahol a gyengeáramú és az erősáramú nyomvonal találkozik, ott derékszögű keresztezést rajzolunk. Ez nem vitatott szabály, és jó okkal: párhuzamos vezetésnél a kapacitív és induktív csatolás hosszan hat, derékszögű keresztezésnél viszont a csatolási hossz gyakorlatilag nullára csökken. A 90°-os keresztezés zavarvédelmi szempontból szinte ingyen van; a két méteren „majdnem párhuzamosan" futó szakasz viszont drága. A keresztezés helyén a két kábel fizikai érintkezését is meg kell akadályozni.

6. Tűzgátló átvezetés

Ha a nyomvonal tűzgátló szerkezeten megy át, oda tanúsított lezárás és tartós jelölés kell — a jelölés tartalmazza többek között a megfelelőségi igazolás azonosítóját, és az adat a dokumentációba is bekerül.

7. Kábellista

A hosszakat a nyomvonalon mérve kell felvenni — a függőleges szakaszokkal és a kerülőkkel együtt, mert a kábel soha nem légvonalban megy.

8. Rendező és U-igény

A központ zárt szekrényben van az irodában; mellé kerül a switch, a rögzítő és a rendező. Az U-igényt tételesen kell összeadni (aktív eszközök, rendező, tápellátás), és tartalékot kell hagyni a bővítésre és a szellőzésre — a konkrét U-számot az eszközök adatlapja adja meg.

Az ellenőrző kérdésekre adott mintaválaszok

• Van-e védett téren kívül futó jelkábel? Igen: a kültéri hang-fényjelző ága a bejárat fölött. Ezért ez a szakasz fém védőcsőbe kerül — a szakirodalom a saját (védett) területen kívül futó jelvonalaknál kifejezetten a komolyabb mechanikai védelmet, például a fém védőcsövet nevesíti.
• Melyik nyomvonalon lesz a legtöbb kábel? Az iroda felé tartó gerincen, ahol az összes ág befut. Ide a legnagyobb csövet kell tenni, a 40 %-os kitöltési szabály szerint méretezve (21.2 gyakorlat).
• Hova megy az ötödik érzékelő a raktárba? A raktár felé menő közös csőbe, ahova a tartalék zsinór is bekerült — ezért volt érdemes behúzni.
• Hol fut a jelkábel az erősáram közelében, és mit teszel emiatt? A raktárban, az elosztószekrény környékén. Három eszközöd van, és ezek egymást helyettesítik: távolság, földelt fém elválasztás, árnyékolt kábel. Konkrét milliméterértéket a jegyzet nem ad — a szakirodalom ebben megosztott, és a hatályos szabvány szerint kell eljárni. A gyakorlati megoldás: külön cső, amilyen távol ésszerű; ha nincs hely, földelt fém válaszfal vagy árnyékolt jelkábel. Az árnyékolást egyetlen ponton, a központ oldalán földeled — két ponton földelve földhurok keletkezik, és a zavarvédelemből zavarforrás lesz.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha (a) minden eszköznek van egyedi azonosítója, és ez a rajzon és a kábellistán is ugyanaz, (b) a három nyomvonaltípus külön színnel, elkülönítve látszik, (c) minden szakasznál szerepel a vezetési mód és az indoka, (d) a kereszteződések derékszögűek, (e) van tartalék cső és behúzózsinór, és (f) a kábellista mind az öt oszlopot tartalmazza. Elfogadható bármilyen ésszerű nyomvonal, ha az erősáramtól való elválasztás megoldott, és ha a védett téren kívüli szakasz megerősítve van. Rossz a megoldás, ha az erősáram és a gyengeáram közös csőbe vagy közös csatornarekeszbe kerül, vagy ha a kábellista hossz nélkül készül.

Gyakori hiba

• Közös csőbe teszi a gyengeáramot és az erősáramot. Hiba, mert ez sem zavarvédelmi, sem érintésvédelmi szempontból nem megengedhető — a SELV-kör elkülönítése nem választható opció.
• Légvonalban méri a kábelhosszt. Hiba, mert a függőleges szakaszok és a kerülők akár a duplájára növelik a valós hosszt, és ebből lesz az alulméretezett keresztmetszet és a hiányzó kábel.
• Nem hagy tartalék csövet és zsinórt. Hiba, mert az első bővítés falbontásba fordul — pedig a tartalék néhány száz forint lett volna.
• Az árnyékolást két ponton földeli. Hiba, mert földhurok keletkezik: a zavarvédelemre szánt árnyékolásból zavarforrás lesz.

21.2 gyakorlat — Csőméret, kitöltési arány, hajlítási sugár

Mit gyakorol: a kitöltési arány és a hajlítási sugár számítását, valamint azt a különbségtételt, amelyen a csőválasztás áll vagy bukik: külső vagy belső átmérő?

Megoldás

1. A kábelek együttes keresztmetszete

Minden kábelre a = D² · π / 4:

3 db riasztokabel, D = 5 mm
  a = 5^2 * 3,1416 / 4 = 19,635 mm2      ->  3 * 19,635 =  58,905 mm2
2 db CAT5e UTP,    D = 5,5 mm
  a = 5,5^2 * 3,1416 / 4 = 23,758 mm2    ->  2 * 23,758 =  47,517 mm2
1 db koaxialis,    D = 6,5 mm
  a = 6,5^2 * 3,1416 / 4 = 33,183 mm2    ->  1 * 33,183 =  33,183 mm2
--------------------------------------------------------------------
Osszkeresztmetszet                       A_kabel     = 139,605 mm2

2. A szükséges belső keresztmetszet 40 %-os kitöltésnél

A_cso = A_kabel / 0,4 = 139,605 / 0,4 = 349,0 mm2

3. Ebből a szükséges belső átmérő

d = gyok( 4 * A_cso / pi ) = gyok( 4 * 349,0 / 3,1416 )
d = gyok( 444,4 ) = 21,08 mm

Tehát a csőnek legalább kb. 21,1 mm belső átmérőjűnek kell lennie.

4. A kereskedelmi csőméret

Itt a feladat csapdája. A katalógus a merev műanyag csöveket külső átmérővel jelöli (20 / 25 / 32 / 40 mm), neked viszont a belső átmérő kell. Ebből azonnal következik, hogy a 20 mm-es cső kiesik: a belső átmérője a falvastagság miatt biztosan kisebb 20 mm-nél, tehát a 21,1 mm-t nem hozza.

A következő méret a 25 mm külső átmérőjű cső — de hogy ennek a belső átmérője eléri-e a 21,1 mm-t, az a falvastagságtól függ, azt pedig a jegyzet nem közli számszerűen: a MŰ-I / MŰ-II / MŰ-III kategóriák falvastagságát a gyártói adatlapról kell kiolvasni. A helyes megoldás ezért nem egy szám, hanem egy eljárás:

1. Kivalasztod a csotipust (pl. MU-II, altalanos beltéri szereleshez)
2. A GYARTOI ADATLAPROL kiolvasod a 25 mm-es cso BELSO atmerojet
3. Ha ez >= 21,1 mm  -> a 25-os megfelel
   Ha ez <  21,1 mm  -> a 32-es kell
4. A dontest felirod a kabellistara es a nyomvonalrajzra

5. A három 90°-os forduló hatása

„A táblázatos kábelszámok és a 40 %-os szabály egyenes, kanyar nélküli szakaszra vonatkoznak: minden iránytörés növeli a súrlódást, tehát a behúzáshoz szükséges húzóerőt is. Három forduló mellett ezért nem a számított minimumot, hanem a következő nagyobb csőméretet választom, és a fordulókra ívelt idomot teszek, éles könyök helyett — vagy közbenső dobozból indítom újra a behúzást."

6. A legvastagabb kábel hajlítási sugara

A legvastagabb kábel a koaxiális, D = 6,5 mm. A feladatban megadott szorzókkal:

behuzas kozben (8 x D) : R = 8 * 6,5 = 52 mm
beepitve       (4 x D) : R = 4 * 6,5 = 26 mm

A fordulókba tehát legalább 52 mm ívsugarú idom kell, mert a behúzás közbeni követelmény a szigorúbb — a legtöbb kárt nem a kész nyomvonal okozza, hanem a behúzás, amikor a feszes kábel a cső könyökén éles ívre kényszerül.

Egy megszorítás, amit ki kell mondani: a jegyzet koaxiális kábelre szándékosan nem közöl szorzót, mert a koax hajlítási tűrése erősen függ a dielektrikum és az árnyékolás kivitelétől. A fenti 8×D és 4×D értéket a feladat adta meg; éles munkánál kizárólag a gyártói adatlap az irányadó, és az felülír minden általános értéket.

7. Ellenőrzés a védőcső oldaláról

A cso belso ivsugara >= 6 x belso atmero
6 * 21,1 mm = 126,6 mm

Az ívelt idom belső ívsugarának tehát legalább kb. 127 mm-nek kell lennie — ami jóval szigorúbb, mint a kábel 52 mm-es követelménye. A cső korlátoz, nem a kábel: a kábel nem tud kisebb sugárral fordulni, mint a cső, amiben fut. Ez a lépés azért nem elhagyható, mert sokan a kábel adatlapját nézik, és közben egy éles könyök van a falban.

Zárókérdés: két további kamerakábel

Számoljuk újra két további, 5,5 mm köpenyátmérőjű adatkábellel:

Uj osszkeresztmetszet: 139,605 + 2 * 23,758 = 187,121 mm2
A_cso = 187,121 / 0,4 = 467,8 mm2
d = gyok( 4 * 467,8 / 3,1416 ) = gyok( 595,6 ) = 24,4 mm belso atmero

24,4 mm belső átmérőt egy 25 mm külső átmérőjű cső biztosan nem ad, ezért a válasz a 32 mm-es csőméret — a belső átmérőt itt is ellenőrizd az adatlapon. Ez a számítás mutatja meg, miért olcsóbb a bővítést előre betervezni: a nagyobb cső ára a szerelési költséghez képest elenyésző, a későbbi második nyomvonal ára viszont nem.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha minden részeredmény mellett ott a mértékegység, ha a 40 %-os kitöltéssel számol (nem 60 %-kal — az utólagos bővítésre vonatkozik), ha a 4. pontban kimondja a külső/belső átmérő különbségét és az adatlapra utal (nem talál ki falvastagságot), ha a 6. pontban a behúzás közbeni követelményt tekinti mérvadónak, és ha a 7. pontban felismeri, hogy a cső ívsugara a szigorúbb korlát. A zárókérdésre a 32 mm a jó válasz. Elfogadható kis eltérés a π kerekítéséből. Rossz a megoldás, ha a kereskedelmi jelölést belső átmérőnek veszi, vagy ha a koax hajlítási sugarát általános szabályként közli.

Gyakori hiba

• A kereskedelmi (külső) átmérőt belsőnek veszi. Hiba, mert a számítás a belső keresztmetszetre vonatkozik — így egy mérettel kisebb csövet választ, amibe a kábel nem húzható be.
• A 60 %-os értékkel számol új telepítésnél. Hiba, mert a 60 % a későbbi bővítésre, átalakításra megengedett felső határ; új nyomvonalra 40 % a tervezési ökölszabály.
• A beépített állapotra érvényes 4×D sugarat használja a fordulóknál. Hiba, mert behúzás közben, húzóerő alatt a követelmény szigorúbb — és éppen a behúzáskor keletkezik a legtöbb kár.
• Nem ellenőrzi a cső ívsugarát. Hiba, mert a kábel nem tud kisebb sugárral fordulni, mint a cső: hiába jó a kábel adatlapja, ha éles könyök van a nyomvonalon.
• Nem gondol a bővítésre. Hiba, mert két további kábel már egy mérettel nagyobb csövet kíván — és utólag ezt csak falbontással lehet pótolni.

Tudáspróba — megoldókulcs

1. feladat — feleletválasztós Megoldás: a) Indoklás: Új telepítésnél a cső belső keresztmetszetének legfeljebb 40 %-át töltjük ki, későbbi bővítés, átalakítás után legfeljebb 60 % engedhető meg (lásd 21.3). A b) két hibát is tartalmaz: a számítás alapja a belső, nem a külső keresztmetszet, és a szabály jó műszaki gyakorlat, az amerikai NFPA 70 (NEC) nyomán elterjedve — nem magyar jogszabályi előírás. A c) azért téves, mert a táblázatos kábelszámok egyenes, kanyar nélküli szakaszra vonatkoznak: minden iránytörés növeli a súrlódást, tehát kanyargós nyomvonalon kevesebb kábel húzható be.

2. feladat — felelet-kiegészítős Megoldás: 1 U = 44,45 mm, a szabványos panelszélesség 482,6 mm (19 col). A védőcső osztályozási kódjának első jegye a nyomószilárdságot, a második jegye az ütésállóságot jelöli. A törpefeszültség (ELV) felső határa 50 V váltakozó és 120 V hullámosságmentes egyenfeszültség. Az árnyékolást egy ponton kell földelni, mégpedig a központ (vezérlő) oldalán. Indoklás: A rackméretek a 21.7 táblázatában és az U definíciójában; a védőcső osztályozási kódja a 21.1 táblázatában (az MSZ EN 61386 sorozat szerint); az ELV-határok a 21.5 definíciójában (IEC 61140 és MSZ HD 60364-4-41 azonosan); az egypontos földelés és annak helye a 21.6-ban, két egymástól független szakmai forrásból.

3. feladat — párosítási

Indoklás: Az A) és a B) a 21.5-ből: a távolság, a fém elválasztás és az árnyékolás egymást helyettesítő eszközök, a derékszögű keresztezésnél pedig a csatolási hossz gyakorlatilag nullára csökken. A C) a 21.6 földhurok-definíciójából. A D) a 21.7-ből: a feszesre húzott műanyag gyorskötöző összenyomja a köpenyt és elmozdítja az érpárokat. Az E) a 21.8 ODF-definíciójából.

4. feladat — igaz-hamis Megoldás: - a) Hamis. A halogénmentes (LSZH) cső arról szól, mit bocsát ki égés közben (nem korrozív, kevés füst); a tűzálló kábelrendszer arról, meddig működik tűzben — és az utóbbi rendszer-tanúsítvány kérdése: a kábel, a tartószerkezet és a rögzítés együtt, a tanúsításban leírt módon (lásd 21.1). Helyesen: a kettő két különböző tulajdonság. - b) Igaz. Adatkábelnél behúzás közben, húzóerő alatt a minimum a kábelátmérő 8-szorosa, beépítve 4-szerese; optikánál 20× és 10× (lásd 21.3 táblázata). A legtöbb kárt épp a behúzás okozza, mert a feszes kábel a doboz peremén éles ívre kényszerül. - c) Hamis. A SELV kör vezetékeit nem szabad a 230 V-os körök vezetékeivel közös csőbe, közös csatornarekeszbe vagy közös csatlakozódobozba tenni, és ez nemcsak zavarvédelmi, hanem villamos biztonsági kérdés: egy megsérült 230 V-os szigetelés a hálózati feszültséget a törpefeszültségű körre kapcsolná (lásd 21.5). Helyesen: az árnyékolás a zavart csökkenti, a villamos biztonsági elválasztást nem pótolja. - d) Igaz. A folytonosság és a földelés két külön dolog: az árnyékolásnak a kábel teljes hosszán végig folytonosnak kell lennie (a dobozokban tovább kell kötni), de ez a folytonos árnyékolás pontosan egy helyen kapcsolódhat a földhöz (lásd 21.6 figyelmeztetése). - e) Igaz. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet („Épkiv") szerint az építtetőnek akkor kell gondoskodnia a megvalósulási dokumentációról, ha a megvalósult állapot eltér a záradékolt építészeti-műszaki dokumentációtól; ha nincs eltérés, a kivitelezési dokumentáció maga írja le a megvalósult állapotot (lásd 21.9). A jogszabályok változhatnak — a hatályos szöveget a Nemzeti Jogszabálytárban kell ellenőrizni. - f) Hamis. Monomódusú (9 µm mag) és többmódusú (50 vagy 62,5 µm mag) szálat nem szabad összekeverni egy útvonalon: az eltérő magátmérő miatt a jel nagy része elvész a csatlakozási ponton. A csatlakozó típusának azonossága ezen nem segít (lásd 21.8). Helyesen: ugyanezért nem párosítható a UPC (kék) és az APC (zöld) csatlakozó sem.

5. feladat — csoportosítási

Indoklás: A három nyomvonaltípus a 21.2 alfejezet három alcíme; a gégecső hajlékony cső, amely vakolat alatt is fektethető, a MŰ-I száraz helyiségbe, vakolat alá való, a MŰ-III kültéri és ipari kivitel (lásd 21.1) — vakolat alá fektetve mindkettő süllyesztett, az öntapadó kábelcsatorna és a bilinccsel falra rögzített cső falon kívüli elem. A jelölőtábla azért dokumentációs elem, mert a megfelelőségi igazolás azonosítóját tartalmazza, és emiatt a lezárás bekerül az átadási dokumentációba (lásd 21.4 és 21.9).

6. feladat — sorba rendezési Megoldás: 1. a nyomvonal kijelölése 2. a horonyvágás 3. a teljes csőhálózat kiépítése dobozokkal és ívelt idomokkal, a cső rögzítésével 4. a csővégek lezárása a vakolás idejére 5. a kábel behúzása, mellette a tartalék zsinórral 6. a kábelvégek címkézése 7. az eltérések felvezetése a rajzra

Indoklás: A vezérelv a 21.3 első mondata: a csőszerelés és a kábelbehúzás két külön munkafázis — előbb a teljes csőhálózat készül el dobozokkal, toldásokkal, ívelt idomokkal, menet közben rögzítve, és csak utána jön a behúzás. A rögzítés és a csővég-lezárás a 21.2 két gyakorlati szabálya (a rögzítetlen cső elmozdul a vakolástól, a nyitott csővégbe bemegy a vakolat); a tartalék zsinór a 21.3 tippje szerint a kábel mellé kötve megy be; a címkézés a 21.9 tippjében; az eltérések rajzra vezetése ugyanott, legvégül. A kulcs: csőhálózat előbb, behúzás utána, dokumentálás legvégül.

7. feladat — számításos Megoldás:

a) A kábelek együttes keresztmetszete

egy 5 mm-es kábel:    a₁ = 5² · π / 4  = 19,63 mm²   ->  4 db = 78,54 mm²
egy 6,5 mm-es kábel:  a₂ = 6,5² · π / 4 = 33,18 mm²  ->  2 db = 66,37 mm²
------------------------------------------------------------------------
összesen:             A_kábel = 78,54 + 66,37 = 144,9 mm²

b) A szükséges belső keresztmetszet a 40 %-os szabállyal

A_kábel ≤ 0,4 · A_cső   ->   A_cső ≥ 144,9 / 0,4 = 362,3 mm²

c) A cső legkisebb belső átmérője

A = d² · π / 4   ->   d = √( 4A / π ) = √( 4 · 362,3 / 3,1416 ) = √461,3
d ≈ 21,5 mm

Tehát legalább kb. 21,5 mm belső átmérőjű cső kell. Fontos: a kereskedelemben a csöveket a külső átmérővel jelölik, ezért a 25 mm-es névleges cső belső átmérőjét az adatlapról kell kiolvasni — egy 20 mm belső átmérőjű cső biztosan nem elég (20² · π/4 = 314 mm², ennek 40 %-a 125,6 mm², ami kevesebb a 144,9 mm²-nél).

d) Hajlítási sugár a legvastagabb kábelnél (D = 6,5 mm)

behúzás közben:  R = 8 × 6,5 mm = 52 mm
beépítve:        R = 4 × 6,5 mm = 26 mm

e) Négy 90°-os fordulat

A 40 %-os szabály táblázatos kábelszámai egyenes, kanyar nélküli szakaszra vonatkoznak. Négy iránytörésnél a súrlódás jelentősen nő, ezért:

• nagyobb csövet választok, mint amit a számítás minimumként adott (a 40 % itt felső korlát, nem cél);
• ívelt (sweeping bend) idomot használok éles könyök helyett, mert a kábel nem tud kisebb sugárral fordulni, mint a cső, amiben fut — a védőcső belső ívsugarára a 21.3 a belső átmérő 6–10-szeresét említi;
• közbenső dobozokat építek be, hogy a behúzást szakaszolni lehessen, és síkosítót használok;
• a húzóerőt figyelem: „ha két ember teljes erőből húzza, az már túl sok".

Indoklás: A kitöltési arány és a számítás mintája a 21.3 számpéldájában; a hajlítási sugarak a 21.3 táblázatában (egyetlen összefoglaló forrásból, ezért tájékoztató nagyságrend — a gyártói adatlap felülír mindent); a kanyarok hatása és a csőív korlátja szintén a 21.3-ban.

8. feladat — rövid kifejtés (mintaválasz) Megoldás (mintaválasz): „Ezt így nem tehetjük meg, és nem árkérdés. A riasztórendszer törpefeszültségű, védőleválasztott (SELV) körökkel dolgozik, és a SELV kör vezetékeit nem szabad a 230 V-os körökkel közös csőbe, közös csatornarekeszbe vagy közös csatlakozódobozba tenni. Ez nemcsak zavarvédelmi kérdés: egy megsérült 230 V-os szigetelés a hálózati feszültséget kapcsolná a törpefeszültségű körre, vagyis pontosan azt a védelmet szüntetné meg, amiért ezt a rendszert választottuk. A műszaki oldal ezen felül a csatolás: az erősáramú kábel körüli tér a mellette futó jelkábelben zavarfeszültséget kelt, és ez annál nagyobb, minél hosszabb a párhuzamos szakasz és minél kisebb a távolság. Ha mégis közelíteni kell a két rendszert, három eszköz áll rendelkezésre, és ezek egymást részben helyettesítik: távolság, földelt fém elválasztás (osztott csatorna válaszfallal vagy külön fém csatorna) és árnyékolt jelkábel. Amit a szakirodalom biztosan állít: a tápkábelek és az adatkábelek derékszögben keresztezzék egymást (így a csatolási hossz gyakorlatilag megszűnik), és a helyi vagy nemzeti biztonsági előírás elsőbbséget élvez, valahányszor nagyobb távolságot követel. Amiben viszont megosztott: a konkrét szeparációs milliméterekben — egyik modell az árnyékoltság szerint (200 / 50 / 30 / 0 mm), másik a párhuzamos erősáramú áramkörök száma szerint ad értéket, és egyik sem a hatályos MSZ EN 50174-2 hivatalos táblázata. Ezért a távolságot a hatályos szabvány vagy a tervező előírása alapján kell megállapítani, nem fejből." Indoklás: A SELV és a 230 V szétválasztásának indoklása a 21.5 „SELV, PELV, FELV" részében; a csatolás három tényezője és a három eszköz ugyanott; a két, egymással össze nem egyeztethető szeparációs modell és a derékszögű keresztezés szintén a 21.5-ben. A 230 V-os oldal bekötése egyébként sem a vagyonvédelmi szerelő hatásköre (11. és 22. fejezet).