21. fejezet – Infrastruktúra: védőcső, kábelezés, rendezők

21.1 Védőcsövek típusai és jelölésük

Miért nem elég a kábelt csupaszon a falba fektetni? Három műszaki válasz van rá, és egy negyedik, ami kifejezetten a mi szakmánké.

1. Mechanikai védelem. A vakolatban a kábel nyomásnak, a szerkezetek mozgásának, a későbbi fúrásoknak van kitéve. A cső ezt átveszi.
2. Utólagos cserélhetőség. Ez a legnagyobb gyakorlati előny: egy jól kiépített csőhálózatba évekkel később is behúzható másik kábel, bontás nélkül. Egy közvetlenül a vakolat alá fektetett kábel viszont örökre ott marad, és ha elszakad, falat kell bontani.
3. Elválasztás. A cső fizikailag elkülöníti a gyengeáramú kábelt más rendszerek — különösen az erősáram — vezetékeitől.
4. Szabotázsvédelem. A csőben futó kábelt nehezebb megtalálni és nehezebb elvágni, mint a szabadon vezetettet. Ez vagyonvédelmi rendszernél nem mellékes szempont.

A szakirodalom ezt így foglalja össze: a rendszerek kábelezését az illetéktelen fizikai hozzáférést gátló módon kell megvalósítani — védőcsőben, kábeltálcán vagy műanyag csatornában —, és ahol a jelvonalak a saját (védett) területen kívül futnak, ott komolyabb mechanikai védelem, például fém védőcső indokolt.

Merev műanyag csövek: a MŰ-család

A magyar gyakorlatban a merev (rideg) műanyag védőcsöveket hagyományosan „MŰ" jelöléssel, három csoportban kínálják:

A kereskedelmi átmérők nagyjából 20–50 mm között mozognak (MŰ-II-nél 20 / 25 / 32 / 40 / 50 mm), a szálhossz jellemzően 3 m. Kapható UV-álló, önkioltó, tágított végű (a toldáshoz nem kell karmantyú) és halogénmentes kivitel is.

Hajlékony csövek: a gégecső

A gégecső spirálisan bordázott, PVC- vagy PE-alapú hajlékony cső, amely kézzel követi a nyomvonal kanyarulatait. Ott verhetetlen, ahol sok az iránytörés: vakolat alatt és fölött, álmennyezet mögött, padlószerkezetben. Többféle IP-védettségi fokozatban kapható. Kaphatók behúzószálas változatok, amelyekben már gyárilag benne van a behúzózsinór — ez a szerelési időt érezhetően csökkenti.

Cserébe a gégecső mechanikai szilárdsága kisebb, mint a merev csőé, és a bordázott belső felület miatt a behúzás is nehezebb hosszú szakaszon.

Halogénmentes cső és a tűzálló kábelrendszer — ez nem ugyanaz

A halogénmentes (LSZH, „low smoke zero halogen") cső tűz esetén nem bocsát ki halogéntartalmú, korrozív és sűrű füstöt. Menekülési utakon és zárt terekben ez fontos tulajdonság, mert a füst gyorsabban öl, mint a láng.

Ettől élesen meg kell különböztetni a tűzálló kábelrendszert. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) szerint ez „villamosenergia-vezetékek olyan együttese, amely meghatározott időtartamig tűzterhelésnek kitéve is képes működőképességét megtartani". A lényeg az „együttes" szóban van: a funkciómegtartás rendszer-tanúsítvány kérdése — a kábel, a tartószerkezet és a rögzítés együtt, a tanúsításban leírt módon beépítve adja a tűzállóságot. Egy „tűzálló" jelzésű kábel önmagában, tetszőleges bilinccsel felszerelve nem tűzálló kábelrendszer.

A jelölés: az MSZ EN 61386 osztályozási kódja

A védőcsövek mechanikai és környezeti tűrését nem szavakkal, hanem számjegyekből álló osztályozási kóddal adják meg. A teljes kód 12 jegyű, de a gyakorlatban a gyártók általában az első négy-öt jegyet tüntetik fel a csövön vagy a katalógusban.

Kezdőnek elég ennyit megjegyezni: minél nagyobb az első két számjegy, annál durvább igénybevételt visel el a cső. Betonaljzatba, gépjárművel járt padlóba a nagyobb osztály kell; száraz beltérbe, vakolat alá a kisebb is elég. Egy „3341" jelű cső például a nehéz nyomószilárdsági (1250 N) és a nagyon nehéz ütésállósági kategóriába tartozik.

21.2 Süllyesztett, falon kívüli és csatornás vezetés

A nyomvonalnak három alapesete van, és ezek nem ízlés kérdései: mindegyiknek más az ára, más az esztétikája, más a szabotázsvédelmi értéke és más a bővíthetősége.

Süllyesztett (vakolat alatti) vezetés

A horonyba fektetett, majd bevakolt cső a legszebb és szabotázsvédelmi szempontból a legjobb megoldás: kívülről nem látszik, nem hozzáférhető, a nyomvonal helyét a behatoló nem tudja kitalálni. Az ára az, hogy utólag csak bontással módosítható — ezért a süllyesztett nyomvonalnál különösen fontos a tartalék cső és a tartalék behúzózsinór.

Két gyakorlati szabály:

• A csövet a horonyba rögzíteni kell (bilinccsel vagy gipszpogácsával), különben a vakolás elmozdítja, és a cső íve a megengedettnél kisebb sugárra szorul.
• A csővégeket a vakolás idejére le kell zárni (dugóval vagy ragasztószalaggal), különben a vakolat bekerül a csőbe, és onnan már nem húzol be semmit.

Falon kívüli vezetés

Itt a cső bilinccsel a falra kerül, vagy — sokkal gyakrabban — kábelcsatornába költözik. A műanyag kábelcsatorna öntapadó vagy dűbelezett, gyorsan szerelhető, bármikor felnyitható, könnyen bővíthető. Cserébe látszik, és a behatoló számára is látszik: egy csavarhúzóval felpattintható, a kábel elvágható.

Ez nem jelenti azt, hogy tilos — azt jelenti, hogy a védett téren belül vezesd, lehetőleg magasan, és ahol a nyomvonal a védett téren kívülre kerül, ott erősítsd meg (fém csatorna, fém védőcső). Kültéren a csatorna vagy a cső legyen UV-álló, MŰ-III kategóriájú vagy fém.

Padlócsatorna, álpadló, kábeltálca

Nagy kábelmennyiségnél a csatorna helyett rendszerben gondolkodunk:

• Padlócsatorna, álpadló: irodákban, ahol a munkahelyek elrendezése változik. Kiemelt szempont, hogy a szerkezet léphető, terhelhető kivitelű legyen — vagyis nagy nyomószilárdsági osztályú.
• Kábeltálca (rácsos vagy lemez): nagy nyomvonalakon, gépészeti aknákban, álmennyezet fölött. Előnye, hogy sok kábel fut rendezetten és szellősen, jól címkézhető, és bővíteni is egyszerű. A fém tálca ráadásul elválasztó és árnyékoló szerepet is betölt — erre a 21.5-ben még visszatérünk.

Csatlakozódobozok

Minden toldás és leágazás dobozban történjen, és a doboz legyen hozzáférhető — vakolat alá építve is fedéllel elérhető. Ha egy toldás eltűnik a vakolat alatt, a hibakeresés lehetetlenné válik.

A vagyonvédelmi gyakorlat ehhez hozzátesz egy szempontot: a védett zónában lévő dobozokat célszerű szabotázsvédett (nyitásérzékelt) kivitelben használni, ahol a rendszer fokozata ezt megkívánja. Hogy pontosan melyik fokozatnál kötelező ez, arra a jegyzet forrásai nem adnak igazolt választ — a rendszerre vonatkozó szabvány (MSZ EN 50131 sorozat) és a tervező előírása a mérvadó.

21.3 Csőbehúzás, kitöltési arány, hajlítási sugár

A behúzás mint önálló munkafázis

A csőszerelés és a kábelbehúzás két külön munkafázis. Először a teljes csőhálózat készül el — dobozokkal, toldásokkal, ívelt idomokkal —, és csak utána jön a behúzás: a kész csőhálózatban a kábel végigcsúszik, a félig késznél minden szakaszon újra kell kezdeni.

A behúzás eszközei: a behúzóspirál (kábelbehúzó szonda), vagyis a csövön átvezetett lapos vagy kerek acélspirál, amelynek végére a kábelt rögzíted; a behúzózsinór, ami a behúzószálas gégecsőben már gyárilag benne van; és a síkosító (behúzózsír, talkum), amely hosszú, kanyargós szakaszon jelentősen csökkenti a súrlódást, és ezzel a kábelre ható húzóerőt.

Kitöltési arány

A védőcsőben nem szabad a teljes belső keresztmetszetet kihasználni. Ha teleszorítod, a kábel nem húzható be (és később nem húzható ki), a súrlódás nő, a hőelvezetés romlik, és a cső elveszti azt az egyetlen tulajdonságát, amiért egyáltalán megépítettük: a cserélhetőséget.

A szakmában elterjedt, jó műszaki gyakorlatnak számító szabály:

• új telepítésnél a cső belső keresztmetszetének legfeljebb 40%-át töltjük ki kábellel;
• későbbi bővítés, átalakítás után legfeljebb 60% engedhető meg.

Hogyan számolsz kitöltési arányt?

Két adat kell hozzá: a cső belső átmérője (nem a külső, amivel a kereskedelemben jelölik!) és a kábelek külső köpenyátmérője — mindkettőt az adatlapról olvasd ki. A keresztmetszet mindkét esetben az átmérő négyzetéből számolható (A = d² × π / 4), és a kábelek együttes keresztmetszete nem lépheti túl a cső belső keresztmetszetének 40%-át.

Nézzünk egy számpéldát: a cső belső átmérője 20 mm, és 6 mm köpenyátmérőjű riasztókábelt akarsz behúzni.

Cso belso keresztmetszete:   A = 20^2 * 3,14 / 4 = 314 mm2
Megengedett kitoltes (40%):  A_max = 0,4 * 314  = 125,6 mm2
Egy kabel keresztmetszete:   a = 6^2 * 3,14 / 4 = 28,3 mm2
Behuzhato kabelek szama:     n = 125,6 / 28,3   = 4,4  ->  4 db

Négy kábel fér be. Az ötödik már a 40% fölé viszi — nem azért, mert nem tudod betuszkolni, hanem azért, mert utána nem tudod kihúzni.

Hajlítási sugár

A kábelt nem szabad élesen megtörni. Réz adatkábelnél a törés megváltoztatja az érpárok geometriáját, vagyis a csavarásmenetét — ez impedanciaugrást, visszaverődést és áthallást okoz. Optikai kábelnél a túl kis sugár makro-hajlítási csillapítást és a szál mikrorepedéses tönkremenetelét okozza. Mindkét esetben a hiba tartós, és később nagyon nehezen található meg, mert a kábel kívülről ép.

A hajlítási sugarat ezért nem abszolút milliméterben, hanem a kábel külső átmérőjének (D) többszöröseként adják meg. Így a szabály átmérőtől függetlenül érvényes.

Két elv fontosabb, mint a számok:

1. Húzás közben a követelmény szigorúbb, mint beépítve. A legtöbb kárt nem a kész nyomvonal okozza, hanem a behúzás: a feszes kábel a doboz peremén vagy a cső könyökén éles ívre kényszerül. Ezért kell a behúzást a fordulóknál kísérni, és ezért kell ívelt idom éles könyök helyett.
2. A gyártói adatlap felülír mindent. Ezek az értékek általános minimumok, és a forrás maga mondja ki: a gyártói ajánlások eltérhetnek ezektől, a pontos érték a kábel adatlapján van.

A védőcső íve is korlátoz

Sokszor nem a kábelt hajlítod túl élesen, hanem a cső kényszeríti rá a túl kis sugarat. Egy intézményi telepítési előírás szerint a védőcső belső ívsugara 2 col alatti belső átmérőnél legalább a belső átmérő 6-szorosa, felette a 10-szerese legyen, és a 90°-os iránytöréseknél ívelt (sweeping bend) idomot kell alkalmazni, nem éles könyököt. Ez telepítési előírás, nem szabvány — de a logikája egyetemes: a kábel nem tud kisebb sugárral fordulni, mint a cső, amiben fut.

21.4 Tűzgátló átvezetések

Amikor a nyomvonal tűzgátló falon vagy födémen megy át, a hiba már nem működési zavart, hanem emberéletet veszélyeztet: a szabálytalanul lezárt kábelátvezetés füstöt és lángot enged át a szomszédos tűzszakaszba — pontosan azon a szerkezeten keresztül, amit ennek megakadályozására építettek.

A jogszabályi keret

A tűzgátló átvezetések szabályait az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) tartalmazza, több egymásra épülő fogalommal:

• tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás;
• tűzgátló lineáris hézagtömítés: a csatlakozási rések kitöltésére szolgáló megoldás;
• tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszer: légtechnikai és technológiai vezetékek, valamint kábelek áttörési hézagainak lezárására;
• tűzálló kábelrendszer: lásd a 21.1-et — a működőképesség megtartása tűz alatt;
• tűzeseti fogyasztó, tűzeseti főkapcsoló, tűzeseti lekapcsolás: a tűz esetén működtetendő, illetve lekapcsolandó villamos berendezésekhez kapcsolódó fogalmak.

Mit kell tenni az átvezetésnél?

A gyakorlati követelmény egyszerűen megfogalmazható:

1. Az E és I követelményű (tűzgátló) szerkezeteken az átvezetés helyén a tűzterjedést az előírt tűzállósági időtartam alatt meg kell gátolni.
2. A vezeték és az építményszerkezet közötti rést, nyílást, hézagot le kell zárni — nem elég, ha a kábel „nagyjából kitölti" a lyukat.
3. A lezárás csak tanúsított rendszerrel, a tanúsításban szereplő beépítési mód szerint készülhet.

A tipikus megoldások: tűzgátló habarcs, tűzgátló párna, dagadó (intumescens) tömítés és mandzsetta. Mindegyik akkor teljesíti a követelményt, ha a tanúsítás szerinti vastagságban, sűrűségben és elrendezésben épül be — egy intumescens mandzsetta „kb. jó helyre" felcsavarozva nem tűzgátló lezárás.

A jelölés — ez a szerelő kötelezettsége

Ez a fejezet legfontosabb, gyakorlati következménnyel járó mondata: ha te töröd át a szerkezetet, a lezárás jelöléséért is te felelsz.

A tűzgátló lezárást tartós és vízhatlan jelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:

- a lezaras megnevezeset
- a lezaras tuzvedelmi jellemzoit
- a megfeleloségi igazolas azonositojat
- a kivitelezo vallalkozas nevet
- a kivitelezes datumat

Ez egyszerre tűzvédelmi és dokumentációs kötelezettség: mivel a jelölésnek tartalmaznia kell a megfelelőségi igazolás azonosítóját, a lezárás bekerül a rendszer átadási dokumentációjába is (21.9).

21.5 Gyengeáram és erősáram együttélése: távolság, keresztezés, zavarvédelem

Ez a fejezet legvitatottabb alfejezete, és őszintén meg kell mondani, miért: a szakirodalom megosztott abban, hány milliméterre kell lennie az erősáramú kábeltől a jelkábelnek. A jegyzet ezért itt nem egy számot ad, hanem elmagyarázza a fizikát, bemutatja a két elterjedt modellt, és megmondja, mi az, ami biztosan igaz.

Miért kell egyáltalán távolság?

Az erősáramú kábel körül mágneses és elektromos tér van, és a mellette futó gyengeáramú kábel ebben antennaként viselkedik: zavarfeszültséget vesz fel. A felvett zavar nagysága három dologtól függ:

• a párhuzamos szakasz hosszától — minél hosszabban futnak egymás mellett, annál nagyobb a csatolás;
• a távolságtól — a távolsággal a csatolás gyorsan csökken;
• az elválasztástól és az árnyékolástól — a földelt fém felület a tér nagy részét elnyeli.

Ebből következik a három eszköz, amivel dolgozhatsz: távolság, fém elválasztás, árnyékolás. Bármelyik részben kiváltható a másikkal — ezért nem lehet egyetlen univerzális számot mondani.

A feloldatlan kérdés: mekkora legyen a távolság?

Van azonban két állítás, amit mindkét forrás megerősít, és amit nyugodtan használhatsz:

1. A helyi vagy nemzeti biztonsági előírás elsőbbséget élvez, valahányszor nagyobb távolságot követel, mint a két bemutatott modell bármelyike.
2. A távolság, a fém elválasztás és az árnyékolás egymást helyettesítő eszközök — mindhárom ugyanazt a csatolást csökkenti.

Keresztezés: derékszögben

Ez viszont nem vitatott, és biztonsággal megjegyezhető szabály: a tápkábelek és az adatkábelek derékszögben keresztezzék egymást.

Az indoklás abból következik, amit fent a csatolásról olvastál: párhuzamos vezetésnél a kapacitív és induktív csatolás hosszan hat, derékszögű keresztezésnél viszont a csatolási hossz gyakorlatilag nullára csökken. Egy 90°-os keresztezés zavarvédelmi szempontból szinte ingyen van; egy két méteren keresztül „majdnem párhuzamosan" futó szakasz viszont drága.

A forrás azt is megjegyzi, hogy a keresztezés helyén szükség lehet hídra (bridge), hogy a nemzeti vagy helyi biztonsági előírások teljesüljenek — vagyis nem elég a derékszög, a két kábel fizikai érintkezését is meg kell akadályozni.

Zavarvédelem: mi történik a kábelben?

A zavar elleni védekezésnek két, egymást kiegészítő eszköze van a kábel oldalán:

A koaxiális kábelnél az árnyékolás minősége különösen fontos. A szakirodalom szerint a képátvitelre használt kábelek árnyékolása 100%-osan tiszta rézből készül, és fonott árnyékolású kábel használata javasolt: minél összefüggőbb az árnyékolás, annál jobban kifejti a védő hatását.

SELV, PELV, FELV — és amiért nem lehet közös csőbe tenni

A vagyonvédelmi rendszerek túlnyomó része törpefeszültségű (jellemzően 12 V vagy 24 V DC), védőleválasztott táplálású.

A gyakorlati szabály ebből egyenesen következik: a SELV kör vezetékeit nem szabad a hálózati feszültségű (230 V) körök vezetékeivel

- egy csobe,
- egy csatornarekeszbe,
- egy kozos csatlakozodobozba

tenni. Ez nemcsak zavarvédelmi, hanem villamos biztonsági kérdés: egy megsérült 230 V-os szigetelés a törpefeszültségű körre kapcsolná a hálózati feszültséget — vagyis pontosan azt a védelmet szüntetné meg, amiért a SELV rendszert választottuk.

21.6 Árnyékolás és földelés

Az árnyékolás a leggyakrabban félreértett elem a vagyonvédelmi kábelezésben. Sokan úgy gondolják, hogy „minél több helyen földeljük, annál jobb". Az ellenkezője igaz.

Az árnyékolást egy ponton kell földelni

Ez a jegyzet egyik legjobban alátámasztott szabálya: két, egymástól független szakmai forrás is kimondja. Az RS-485 buszra vonatkozó gyártói kisokos szerint „csak egy helyen kell földelni az árnyékolást" (single-point grounding); a beléptető olvasó szerelési útmutatója pedig azt írja, hogy az árnyékoló (drain) vezetőt csak az egyik végén kell földelni — mégpedig a vezérlő oldalán.

A helyes gyakorlat tehát:

1. Az arnyekolast a KOZPONT (vezerlo) oldalan kosd a vedofoldre vagy
   a szekreny foldelosinjere.
2. A tuloldalon az arnyekolast hagyd szabadon, es SZIGETELD LE, hogy
   ne erhessen hozza a keszulekhazhoz vagy mas femreszhez.
3. Ha a kabel tobb szakaszbol all, az arnyekolast a dobozokban
   FOLYTONOSAN kosd tovabb - de tovabbra is csak egy helyen foldeld.
4. Ird be a dokumentacioba, HOL van a foldelesi pont. A kovetkezo
   szerelo kulonben ujra foldelni fogja a masik vegen.

Amikor a két végpont földje eltér

A busz két végpontja lehet más-más elosztóról táplálva, más-más épületben. Ilyenkor a földpotenciáljuk eltér, és ez zavart okoz akkor is, ha az árnyékolást szabályosan kezelted. Két megoldás kínálkozik:

1. Ellenállás sorba kötése. Az RS-485 buszra vonatkozó gyártói kisokos szerint, ha a két végpont földpotenciálja eltér, 100 Ω-os ellenállást javasolt sorba kötni a jelföld és a helyi föld közé. Ez korlátozza a kiegyenlítő áramot, de megtartja a közös vonatkoztatási szintet.
2. Galvanikus leválasztás. A biztosabb megoldás, ha a két oldalt teljesen elválasztjuk: optocsatolóval vagy — nagyobb távolságnál — optikai átvitellel (21.8). Az optikai szál nem vezet áramot, ezért a potenciálkülönbség nem tud átfolyni rajta.

A Wiegand olvasókra a gyártói útmutató még egy szabályt ad: ha az olvasó áramfelvétele meghaladja a 150 mA-t, önálló tápegység kell hozzá, és annak földjét közösíteni kell a vezérlő tápjának földjével. Ez nem mond ellent az egypontos árnyékolás-földelésnek: a jelföld közösítése és az árnyékolás földelése két külön dolog. A gyártó saját specifikációja mindig felülírja az általános ajánlást.

A szekrény földelősínje és az EPH

A rendezőszekrényben földelősín van: fém sín, amelyre a szekrény fém részei, a rendezők árnyékolása és a beépített eszközök védőföldelése csatlakozik, és amelyet egyetlen vezetővel kötnek a létesítmény fő egyenpotenciálú sínjére.

Amit a földelésről a szerelőnek tudni kell

A védőföldelés (a fém készülékházak földhöz kötése) és a funkcionális földelés (az árnyékolás földelése) két külön cél: az elsőt villamos biztonsági, a másodikat zavarvédelmi okból csináljuk. A védőföldelés, az érintésvédelem és a túlfeszültség-védelem részletei a 22. fejezethez tartoznak. Az adat- és biztonságtechnikai rendszereknél a szétválasztott nulla és védővezető (TN-S) előnyös, mert a PE-vezetőn nem folyik üzemi áram, így nem visz zavart a rendszerbe — a hálózati rendszerek pontos szabványos definícióját a jegyzet forrásai nem igazolják, ezt villamos tervezőtől kérdezd. Ha pedig bizonytalan vagy abban, hova kösd az árnyékolást: a központ oldala a helyes válasz a legtöbb rendszernél.

21.7 Elektromos rendezők, rackszekrény, patch panel, jelölés

A rendszer kábelei valahol összefutnak: ez a pont a rendező, és ez az a hely, ahol a szerelő munkája a leglátványosabban minősül. Kusza, címkézetlen szekrényből egy éve ott dolgozó kolléga sem tud kiigazodni; rendezettben öt perc alatt megtalálod, melyik kamera melyik porton van.

A 19 colos rendszer

Az aktív eszközök és a rendezők szabványos szerelési kerete a 19 colos rack. Ennek méretei szabványosak (EIA-310-D, IEC 60297, DIN 41494), és ez teszi lehetővé, hogy tetszőleges gyártó eszköze bármelyik szekrénybe beépíthető legyen.

Tervezés U-ban

Amikor rendszert tervezel, U-ban számolsz. Írd össze az eszközöket, add össze a magasságukat, és tegyél hozzá tartalékot:

Rendezo (patch panel)          1 U
PoE-switch                     1 U
Optikai rendezo (ODF)          1 U
Rogzito (NVR)                  2 U
Szunetmentes egyseg            2 U
Vizszintes kabelrendezok    2 x 1 U
Elosztosor                     1 U
-------------------------------------
Osszesen                      10 U
+ tartalek a bovitesre         2 U
-------------------------------------
Valasztott szekreny           12 U

Három elrendezési elv: a nehéz elemek alulra (a szünetmentes egység és a rögzítő az alsó harmadba, hogy a szekrény ne billenjen); rendező és aktív eszköz közé kábelrendező (így a patch kábelek nem lógnak keresztbe, és a portok láthatók maradnak); és hagyj szabad U-t, mert a bővítés csak akkor lesz olcsó, ha van hova tenni az új eszközt.

A szekrénybe kerülő szünetmentes egység (UPS) méretezése, az akkumulátorok és az áthidalási idő számítása a 22. fejezethez tartozik; itt csak a helyét kell megtervezned — és tudnod, hogy ez lesz a legnehezebb elem a szekrényben.

Rendezők (patch panel)

A rendező feladata, hogy a fixen fektetett („horizontális") kábelek végét egy jól kezelhető, cserélhető felületen tegye elérhetővé.

• Falra szerelt rendező: kis rendszernél, néhány portig, jellemzően zárható fémházban.
• Rackbe szerelt rendező (patch panel): 19 colos, a gyakorlatban jellemzően 1 U magas és 24 portos kivitelben találkozol vele — de ez nem szabványi kötöttség, hanem elterjedt kereskedelmi kivitel, ezért a portszámot mindig a konkrét termék adatlapjáról nézd.

A működési elv mindig ugyanaz: a fixen fektetett kábelek a rendező hátoldalán, kötőblokkba (IDC) végződnek, az előlapon pedig RJ45 aljzatok vannak. Ezekből patch kábellel kötsz az aktív eszközre (switch, rögzítő).

Kábelrendezés a szekrényben

- Tepozaras kotegelo, ne feszes muanyag gyorskotozo.
- A patch kabelek a kabelvezeto gyuruk belsejeben fussanak.
- A rendezo mogott legyen kabeltartalek az eszkoz kihuzasahoz.
- A kabelvegek a rendezon es a kabelen is legyenek felcimkezve.

A gyorskötözőre vonatkozó szabály oka ugyanaz, mint a hajlítási sugáré: a feszesre húzott műanyag kötöző deformálja a kábelt, összenyomja a köpenyt és elmozdítja az érpárokat. A tépőzáras kötegelő ezt nem tudja megtenni, és újra felnyitható. (Ezt a jegyzet forrásai külön nem igazolják, de következik a 21.3-ból.)

A rendező akkor ér valamit, ha a portjairól meg lehet mondani, mi van a másik végén: minden porthoz tartozzon tartós portszám-tábla vagy címkecsík, és az egyezzen a kábelen lévő címkével és a nyomvonalrajz azonosítójával. A kézzel írt maszkolószalag fél év alatt leválik. Erről a 21.9-ben részletesen is szó lesz.

21.8 Optikai átvitel alapjai: mikor indokolt?

Az optikai átvitelt sokan bonyolultnak és drágának tartják, és van, amikor tényleg az. De van négy helyzet, amikor nincs jobb megoldás — és a szerelőnek fel kell ismernie ezeket.

Mi az az optikai szál?

Az optikai kábelben a jelet nem elektromos áram, hanem fény viszi egy vékony üveg- vagy műanyagszálon. Ebből következik minden előnye: nem vezet áramot, nem vesz fel elektromágneses zavart, és kis csillapítással viszi a jelet nagy távolságra. A szálak két nagy családja:

A jelölést ezért írják 9/125, 50/125, 62,5/125 alakban: az első szám a mag, a második a szál külső (köpeny-) átmérője mikrométerben. Az egységes 125 µm-es értéket a jegyzet forrásai nem közlik kifejezetten, ezért azt tájékoztató adatként kezeld.

Alapanyag szerint megkülönböztetünk POF (Plastic Optical Fibre) szálat — polimer vagy akrilát alapú, nagyobb csillapítású, kisebb távolságokra —, és GOF (Glass Optical Fibre) szálat, amely nagy tisztaságú üvegből készül, és nagyobb távolságok áthidalására szolgál.

Csatlakozók és végződtetés

A szálvéget háromféleképpen lehet lezárni:

Mikor indokolt az optika?

1. Távolság. Ha a rézkábel hosszkorlátját meghaladod. A 6. fejezetből tudod, hogy a strukturált kábelezés fix szakasza legfeljebb 90 m, a teljes csatorna 100 m lehet; a koaxiális kábelnél a korlát néhány száz méter. A jegyzet forrásai szerint nagy távolságnál optikára kell váltani, mindkét végen médiakonverterrel.

2. Elektromágneses zavar. Az optika galvanikusan szigetel, és nem vesz fel zavart. Ipari környezetben, nagy motorok, hegesztők, frekvenciaváltók közelében ez döntő érv.

3. Potenciálkülönbség két épület között. Ha két külön betáplálású épület földpotenciálja eltér, a köztük futó rézkábelen áram indul meg (21.6 földhurok); az optika ezt megszünteti, mert nem vezet áramot.

4. Villámvédelmi leválasztás. Ugyanezen okból: az épületek közötti szabadtéri rézkábel a túlfeszültséget behozza az épületbe, az optika viszont nem.

A 3. és a 4. érvre a jegyzet nem talált igazolt forrást — ezek a földhurok jelenségéből levezetett következtetések. A túlfeszültség-védelem a 22. fejezet tárgya, a konkrét megoldást villámvédelmi tervezőnek kell meghatároznia.

A rézkábeles alternatívák — meddig visznek el?

Mielőtt optikára váltanál, érdemes tudni, hol tart a réz. Az alábbi értékek több forrásból származnak, és a források nem mindenben egyeznek — ezért nagyságrendként kezeld őket.

Az RS-485 busznál még néhány adat gyakorlati jelentőségű: a hullámimpedancia 100 vagy 120 Ω, ezért a lezáró ellenállás 100–120 Ω a busz mindkét végén; a kábel UTP vagy STP, legalább Cat.5 minőségben; az érkapacitás legfeljebb 100 pF/m; a sebesség és a hossz pedig fordítottan arányos.

21.9 Kábeljelölés és nyomvonaldokumentáció

Ha egyetlen dolgot kellene kiemelni ebből a fejezetből, ez lenne az: a dokumentálatlan nyomvonal az, ami legközelebb falbontásba kerül. A kábelezés ára egyszer merül fel, a rossz dokumentációé minden hibakeresésnél és minden bővítésnél újra.

Kábeljelölés

Az alapszabályok egyszerűek:

• Minden kábelt mindkét végén azonosíts, tartós és olvasható címkével: zsugorcső-címkével, kábelzászlóval vagy öntapadó, laminált címkével.
• A jelölés rendszere legyen egyértelmű és következetes (például helyiség – eszköztípus – sorszám), és egyezzen azzal, ami a nyomvonalrajzon és a rendezőn szerepel. Három helyen ugyanaz az azonosító — ez a 21.6. ábra jobb alsó blokkjának üzenete.

Egy működő azonosítórendszer így néz ki:

E1-F02-KAM-07   ->  1. epulet, 2. emelet, kamera, 7. sorszam
E1-F00-ERZ-13   ->  1. epulet, foldszint, erzekelo, 13. sorszam

A nyomvonalrajz

A nyomvonalrajz alaprajzon készül, és azt mutatja meg, hol fut a kábel:

- az eszkozok tenyleges beepitesi helye (kamera, erzekelo, kezelo,
  olvaso, kozpont, tapegyseg, rendezo)
- a kabelnyomvonalak vezetese, a szintek kozotti atvezetesekkel
- a kabelek azonositoja es tipusa
- a csatlakozodobozok, a tartalek csovek es a behuzozsinorok helye
- a tuzgatlo atvezetesek helye es jelolese

A megvalósulási („mint épült") dokumentáció

Itt a jegyzet konkrét jogszabályra tud hivatkozni, és ez a fejezet egyik legfontosabb szakmai üzenete.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (közismert nevén az „Épkiv") két ponton érinti a munkánkat:

1. Az építtető köteles gondoskodni arról, hogy ha a megvalósult állapot eltér a záradékolt építészeti-műszaki dokumentációtól, akkor elkészüljön a megvalósulási dokumentáció — vagyis az a rajzanyag, amely a ténylegesen megépült állapotot ábrázolja.
2. A fővállalkozó kivitelezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy eltértek-e a kivitelezési dokumentációtól, és hogy az eltéréseket a megvalósulási dokumentáció tartalmazza.

A magyar jog tehát a „mint épült" dokumentációt akkor teszi kötelezővé, ha a megvalósult állapot eltér a tervtől. Ha nincs eltérés, a kivitelezési dokumentáció maga írja le a megvalósult állapotot.

És most jön az, amiért ez a szakmánkra kifejezetten tartozik. Ugyanennek a rendeletnek az 1. melléklete rögzíti a kivitelezési dokumentáció tartalmát, és az épületvillamossági munkarésznél nevesítve említi a gyengeáramú rendszereket — köztük a vagyonvédelmi rendszert. Az épületvillamossági munkarész elemei között szerepel:

- muszaki leiras teljesitmeny- es fogyasztasi adatokkal
- epuletvillamossagi tervek
- villamvedelmi terv a fokozat feltuntetesevel
- gyengearamu halozati tervek a keszulekek telepitesi helyenek
  jelolesevel es a vezeteknyomvonalakkal

Vagyis a jogszabály a készülékek telepítési helyének és a vezetéknyomvonalaknak a feltüntetését közvetlenül megköveteli. Ez pontosan az a két dolog, amit a nyomvonalrajz ad.

Mit tartalmazzon a gyakorlatban?

A jogszabályi minimumon túl a szakma a következőket várja el egy vagyonvédelmi rendszer átadási dokumentációjától. Az első kettő közvetlenül a jogszabályból vezethető le, a többi a szakmai gyakorlat szerinti tartalom:

Jogszabályból levezethető: (1) aktualizált alaprajzok minden eszköz tényleges beépítési helyével; (2) vezetéknyomvonal-rajzok a ténylegesen kiépített nyomvonalakkal, kábeltípussal és -hosszal.

A szakmai gyakorlat szerinti további tartalom: (3) kábellista az azonosítóval, kiindulással, végponttal, típussal, keresztmetszettel; (4) kapcsolási és bekötési rajzok (központ, tápegység, zóna- és csatornakiosztás); (5) eszközlista gyártóval, típussal, gyári számmal, firmware-verzióval; (6) konfigurációs adatok (IP-címkiosztás, VLAN, jogosultsági szintek, időszinkron-forrás, tárolási idő); (7) beüzemelési és átadás-átvételi, valamint mérési jegyzőkönyvek; (8) kezelési és karbantartási utasítás, jótállási dokumentumok; (9) a villámvédelmi és érintésvédelmi kapcsolódás dokumentálása, ahol releváns.

Ehhez jön a tűzgátló lezárások nyilvántartása (21.4): mivel a lezárás jelölésének tartalmaznia kell a megfelelőségi igazolás azonosítóját, ez az adat a dokumentációba is bekerül.

A dokumentálás teljes folyamata — ki készíti, mikor adjuk át, mit írunk alá — a 25. fejezet tárgya; a tervezési oldala a 13. fejezeté. Itt annyi a dolgod, hogy amit megépítesz, azt menet közben vezesd rá a rajzra.

- 1 db kozpont az irodaban (zart szekrenyben)
- 1 db kezelo a bejarati ajtonal
- 4 db PIR-erzekelo (eladoter 2 db, raktar 1 db, iroda 1 db)
- 2 db nyitaserzekelo (bejarati ajto, raktarajto)
- 1 db kulteri hang-fenyjelzo a bejarat folott
- 3 db kamera (bejarat, eladoter, raktar) + 1 db rogzito az irodaban
- a villamos elosztoszekreny a raktarban van

1. Jelold be az alaprajzon minden eszkoz helyet sajat jellel, es
   irj mindegyik melle azonositot (pl. E1-F00-KAM-01).
2. Rajzold meg a nyomvonalakat HAROM szinnel:
   - gyengearamu jel- es tapkabel (erzekelok, kezelo, jelzoado),
   - adatkabel (kamerak, halozat),
   - erosaramu betaplalas (csak a nyomvonal, a bekotes nem a tied).
3. Jelold be, hol fut a nyomvonal sullyesztve, hol csatornaban es
   hol vedocsoben. Indokold minden szakasznal egy szoval, miert.
4. Jelold be a csatlakozodobozokat es a tartalek csoveket.
5. Ahol a gyengearamu es az erosaramu nyomvonal talalkozik,
   rajzold be a DEREKSZOGU keresztezest.
6. Jelold be, hol lep at a nyomvonal tuzgatlo szerkezeten (ha van),
   es ird oda, hogy ott tanusitott lezaras es jeloles kell.
7. Keszits kabellistat tablazatban: azonosito - kiindulas - vegpont
   - kabeltipus - becsult hossz.
8. Ird ala: a rendezo (vagy a kozpont) hol van, es hany U helyet
   szanod neki.

- 3 db riasztokabel, kopenyatmero 5 mm
- 2 db CAT5e UTP, kopenyatmero 5,5 mm
- 1 db koaxialis kabel, kopenyatmero 6,5 mm

1. Szamold ki, mekkora osszkeresztmetszetet foglalnak el a kabelek
   (a = D^2 * pi / 4 minden kabelre, majd osszeadva).
2. Szamold ki, mekkora belso keresztmetszetu csore van szukseg,
   ha a 40%-os szabalyt tartod: A = osszkeresztmetszet / 0,4.
3. Ebbol szamold vissza a szukseges belso atmerot:
   d = gyok(4 * A / pi).
4. Nezz utana egy gyartoi katalogusban, melyik kereskedelmi
   csomeret (20 / 25 / 32 / 40 mm) felel meg ennek, es figyelj
   ra, hogy a katalogus KULSO atmerot ir, neked BELSO kell.
5. A nyomvonalon harom darab 90 fokos fordulo van. Fogalmazd meg
   ket mondatban, ez hogyan befolyasolja a dontesedet.
6. Szamold ki a legvastagabb kabel minimalis hajlitasi sugarat
   behuzas kozben (8 x D) es beepitve (4 x D). Mekkora ivsugaru
   idom kell a fordulokba?
7. Ellenorizd a vedocso oldalarol is: a kivalasztott cso belso
   ivsugara legalabb a belso atmero hatszorosa legyen.

Összefoglalás

• A védőcső nem a kábel szigetelése, hanem a mechanikai védelme, az elválasztás eszköze és — a vagyonvédelemben külön hangsúllyal — a szabotázsvédelem része. A legnagyobb gyakorlati értéke mégis az utólagos cserélhetőség: amit csőbe húztál, azt bontás nélkül ki tudod cserélni.
• A csöveket a hagyományos MŰ-I / MŰ-II / MŰ-III kategóriák és az MSZ EN 61386 szerinti osztályozási kód írja le. A kód első két jegye a nyomószilárdságot és az ütésállóságot adja meg — minél nagyobb, annál durvább igénybevételt visel el a cső. A pontos osztály–érték párosítást és a falvastagságot a gyártói adatlapról kell kiolvasni.
• A süllyesztett vezetés adja a legjobb szabotázsvédelmet, de utólag csak bontással módosítható; a falon kívüli gyorsan szerelhető, de látszik; a tálcás és csatornás megoldás nagy kábelmennyiséghez való. A falhoronyvágás nem szabályozatlan: teherhordó falban statikusi mérlegelés kell, kémény vésése tilos. A csőbe legfeljebb kb. 40% kitöltéssel húzunk kábelt új telepítésnél (átalakítás után 60% a felső határ), és a kábel nem hajolhat élesebben, mint a gyártó által megadott sugár — ami behúzás közben szigorúbb, mint beépítve. A védőcső íve is korlátoz: éles könyök helyett ívelt idom.
• Tűzgátló szerkezeten csak tanúsított rendszerrel, a tanúsítás szerinti beépítéssel szabad átvezetni, és a lezárást tartós, vízhatlan jelöléssel kell ellátni (megnevezés, tűzvédelmi jellemzők, a megfelelőségi igazolás azonosítója, a kivitelező neve, dátum). Ez a szerelő kötelezettsége, ha ő töri át a szerkezetet.
• Az erősáramtól tartandó távolságra a szakirodalom megosztott: van árnyékoltság szerinti (200 / 50 / 30 / 0 mm) és áramkörszám szerinti (10–600 mm) modell is, és egyik sem a hatályos szabvány hivatalos táblázata. Amit biztosan tudsz: a távolság, a fém elválasztás és az árnyékolás egymást helyettesítő eszközök, a nemzeti előírás elsőbbséget élvez, és a keresztezés derékszögben történjen.
• Az árnyékolást egyetlen ponton, a központ oldalán kell földelni. Két ponton földelve földhurok keletkezik, és a zavarvédelemből zavarforrás lesz. Az árnyékolás legyen végig folytonos — a folytonosság és a földelés két külön dolog.
• A 19 colos rendszer egyetlen fejből tudandó mérete az 1 U = 44,45 mm; a rendező elválasztja a fix kábelezést a cserélhető patch résztől. Az optikai átvitel akkor indokolt, ha a réz hosszkorlátját meghaladod, vagy ha erős elektromágneses zavar, illetve két épület közötti potenciálkülönbség van. SM és MM szál nem keverhető, UPC és APC csatlakozó nem párosítható, a véglapot tisztítani kell.
• A jelölés és a dokumentáció nem adminisztráció, hanem a következő hibakeresés ára. A jogszabály a kivitelezési dokumentáció épületvillamossági munkarészében nevesítve említi a vagyonvédelmi rendszert, és megköveteli a készülékek telepítési helyének és a vezetéknyomvonalaknak a feltüntetését; a megvalósulási dokumentáció ennek a megvalósult állapot szerint aktualizált változata.

Ellenőrző kérdések

1. Sorold fel, mi a védőcső négy feladata a vagyonvédelmi rendszerben, és mondd meg, melyik a leggyakorlatibb haszna. Mi történik, ha a kábelt cső nélkül fektetik a vakolat alá?
2. Mi a különbség a halogénmentes (LSZH) cső és a tűzálló kábelrendszer között? Miért nem lehet egy „tűzálló" jelzésű kábelt tetszőleges bilinccsel felszerelve tűzálló kábelrendszernek nevezni?
3. Egy megrendelő 25 mm-es csövet vásárolt, és tíz darab 6 mm köpenyátmérőjű kábelt akar belehúzni. Hogyan érvelsz ellene? Milyen adatra van szükséged a döntéshez, és honnan szerzed meg?
4. Miért szigorúbb a hajlítási sugár követelménye behúzás közben, mint a kész, beépített kábelnél? Mi történik a réz adatkábelben és mi az optikai szálban, ha megsérted?
5. Ki felel a tűzgátló átvezetés lezárásáért és jelöléséért, ha a vagyonvédelmi szerelő töri át a falat? Mit kell tartalmaznia a jelölésnek?
6. Fogalmazd meg saját szavaddal, miért nem lehet egyetlen számmal megadni az erősáramú kábeltől tartandó távolságot. Milyen három eszközzel tudod a csatolást csökkenteni, és hogyan helyettesítik egymást?
7. Egy kolléga azzal érvel, hogy „biztos, ami biztos, az árnyékolást mindkét végén földeltem". Mit válaszolsz neki? Rajzold le, mi történik.
8. Mit követel meg a magyar jogszabály a gyengeáramú (vagyonvédelmi) hálózati tervektől, mikor válik kötelezővé a megvalósulási dokumentáció, és miért kell a kábeleket már a takarás előtt címkézni?

Tudáspróba

1. Melyik állítás igaz a védőcső kitöltési arányára? (Egy helyes válasz.) a) A cső belső keresztmetszetének legfeljebb 40%-át tölthetjük ki új telepítésnél; átalakítás után legfeljebb 60% engedhető meg. b) A cső külső keresztmetszetének 40%-át tölthetjük ki, és ez magyar jogszabályi előírás. c) A kitöltési arány kanyargós és egyenes nyomvonalon egyaránt 60%. d) Kitöltési arányt csak optikai kábelnél kell számolni.

2. Egészítsd ki! Az 1 rack-egység (1 U) magassága ……………… mm, a szabványos panelszélesség ……………… mm. A védőcső osztályozási kódjának első jegye a ………………-ot, a második jegye az ………………-ot jelöli. A törpefeszültség (ELV) felső határa ……………… V váltakozó és ……………… V hullámosságmentes egyenfeszültség. Az árnyékolást ……………… ponton kell földelni, mégpedig a ……………… oldalán.

3. Párosítsd az eszközt azzal, amit megold!

4. Igaz vagy hamis? Indokold! a) A halogénmentes (LSZH) cső egyben tűzálló kábelrendszert is jelent. b) A hajlítási sugár követelménye behúzás közben szigorúbb, mint beépített állapotban. c) A SELV kör vezetékei és a 230 V-os kör vezetékei közös csatlakozódobozba tehetők, ha a jelkábel árnyékolt. d) A kábel árnyékolásának végig folytonosnak kell lennie, de csak egy ponton szabad földelni. e) A megvalósulási dokumentációt a magyar jog akkor teszi kötelezővé, ha a megvalósult állapot eltér a záradékolt tervtől. f) A monomódusú és a többmódusú szál szabadon összeköthető egy útvonalon, ha a csatlakozótípus azonos.

5. Csoportosítsd aszerint, hogy süllyesztett, falon kívüli, tálcás/padlócsatornás rendszerű vagy dokumentációs elem: vakolat alá fektetett behúzószálas gégecső · vakolat alá horonyba fektetett MŰ-I cső · rácsos kábeltálca aknában · öntapadó kábelcsatorna · kábellista az átadási mappában · fém védőcső a védett területen kívül · padlócsatorna irodában · a tűzgátló lezárás jelölőtáblája · bilinccsel falra rögzített MŰ-III cső.

6. Sorba rendezés: állítsd helyes sorrendbe egy vakolat alatti, csőbehúzásos nyomvonal kiépítésének lépéseit! a kábel behúzása, mellette a tartalék zsinórral · a csővégek lezárása a vakolás idejére · a nyomvonal kijelölése · a kábelvégek címkézése · a teljes csőhálózat kiépítése dobozokkal és ívelt idomokkal, a cső rögzítésével · a horonyvágás · az eltérések felvezetése a rajzra

7. Számítási feladat. Egy csőbe 4 darab 5 mm és 2 darab 6,5 mm köpenyátmérőjű kábelt kell behúznod. a) Mekkora a kábelek együttes keresztmetszete? b) Mekkora belső keresztmetszetű cső kell a 40%-os szabály szerint? c) Mekkora ehhez a cső legkisebb belső átmérője? d) A legvastagabb kábelnél mekkora minimális hajlítási sugárral kell számolnod behúzás közben (8 × D) és beépítve (4 × D)? e) A nyomvonalon négy 90°-os fordulat van. Hogyan módosítod a döntésedet, és miért?

8. Egy ügyfél azt mondja: „a villanyszerelő már kiépítette a csatornát a 230 V-os kábeleknek, tegyétek bele nyugodtan a riasztókábelt is, így olcsóbb". Írd le öt-hat mondatban, mit válaszolsz: mi a műszaki és mi a biztonsági probléma, milyen három eszközzel lehetne mégis közelíteni a két rendszert, és mit állít erről a szakirodalom biztosan, illetve miben megosztott.