20. fejezet – megoldások és megoldókulcs

Gyakorlati feladatok — részletes megoldások

20.1 gyakorlat — Tárhelyszámítás és hálózati terv egy nyolc kamerás rendszerhez

Mit gyakorol: a bitrátából induló tárhely- és sávszélesség-számítást, a RAID-szint megválasztását, a címterv felépítését és a PoE-keret méretezését — vagyis mindent, ami a kamera mögött van.

Megoldás

1. Bitráta és tárhely

a) A felvett bitráták

A 20.2 pont példatáblázatából dolgozunk, és rögtön ki is mondjuk: ezek becsült értékek. A táblázat egy kereskedelmi forrás példaadatait tartalmazza, nem szabvány. A helyes eljárás sorrendje: mérd a bitrátát a felszerelt kamerán, valós jelenettel; ha még nincs kamera, használd a gyártó kalkulátorát; a táblázatot csak akkor vedd elő, ha az első kettő nem elérhető — és mondd meg a megrendelőnek, hogy becslés.

2 db PENZTARKAMERA   4 MP, H.265   -> 3   Mbit/s   (a 2,5-3 Mbit/s sav teteje)
6 db EGYEB KAMERA    1080p, H.265  -> 2   Mbit/s   (az 1,5-2 Mbit/s sav teteje)
  (2 bejarat, 3 eladoter, 1 raktarbejarat)
MINDKET ERTEK BECSLES - a sav tetejet valasztjuk, mert a penztar es a
bejarat mozgalmas jelenet, es a VBR-kodolo a valtozast kodolja.

b) Napi adatmennyiség kameránként — a 10,8 GB/nap per Mbit/s szabállyal:

penztarkamera : 3 Mbit/s * 10,8 GB/nap = 32,4 GB/nap  (kameránként)
egyeb kamera  : 2 Mbit/s * 10,8 GB/nap = 21,6 GB/nap  (kameránként)

c) A nettó tárhelyigény

2 * 32,4 =  64,8 GB/nap
6 * 21,6 = 129,6 GB/nap
--------------------------------
osszesen : 194,4 GB/nap

194,4 GB/nap * 20 nap = 3888 GB = 3,888 TB

A nettó tárhelyigény tehát 3888 GB, azaz kb. 3,9 TB.

d) Ugyanez H.264-gyel

2 db 4 MP H.264   : 6 Mbit/s * 10,8 = 64,8 GB/nap * 2 = 129,6 GB/nap
6 db 1080p H.264  : 4 Mbit/s * 10,8 = 43,2 GB/nap * 6 = 259,2 GB/nap
--------------------------------------------------------------------
osszesen : 388,8 GB/nap * 20 nap = 7776 GB = 7,776 TB

kulonbseg: 7776 - 3888 = 3888 GB
megtakaritas: 3888 / 7776 = 0,50  ->  50 %

Papíron tehát a H.265 pontosan feleannyi helyet kíván. Ezt így nem szabad megígérni. Ez azért jött ki ilyen kereken, mert a táblázat mindkét oszlopában a sáv tetejét választottuk; valós, alacsonyabb felbontású, zajos éjszakai CCTV-képnél a megtakarítás jellemzően 20–40 % között marad. Méretezéskor ezzel a sávval számolj, ne a felével.

e) Ellenőrzés a hosszú képlettel

penztarkamerak: 3 * 3600 * 24 * 20 * 2 / 8 / 1000 = 1296 GB
egyeb kamerak : 2 * 3600 * 24 * 20 * 6 / 8 / 1000 = 2592 GB
--------------------------------------------------------------
osszesen                                          = 3888 GB

A két eredmény egyezik — a 10,8-as szabály nem közelítés, hanem ugyanaz a képlet összevonva (1 × 3600 × 24 / 8 / 1000 = 10,8).

2. Tárolás

a) A választott RAID-szint: RAID 5

Nyolc kamera, közepes kapacitásigény, korlátos költségkeret — ez a RAID 5 tipikus terepe. Amit nyersz: egy lemez kiesését a tömb túléli, és a rögzítés lemezhiba közben is folytatódik; ez a videórögzítésnél a RAID elsődleges célja, nem az archiválás. Amit veszítesz: a hasznos kapacitás (N−1)/N-re csökken, az írás a paritásszámítás miatt lassabb, és nagy lemezeknél az újraépítés hosszú — eközben egy második hiba mindent visz. Ha az ügyfél ezt a kockázatot nem vállalja, RAID 6 a válasz (két lemez kiesését is túléli), a kapacitás további csökkenése árán. Azt, hogy hány kamera fölött melyik szint kell, nem szabvány írja elő — a döntés a megrendelővel közösen születik: mennyit ér neki, ha egy lemezhiba miatt kiesik két nap felvétel?

b) A szükséges nyers kapacitás

RAID 5, N lemez  ->  hasznos kapacitas = (N-1)/N * nyers

N = 4 eseten:  nyers = netto * 4/3 = 3,888 * 1,333 = 5,18 TB  (minimum)
Valasztott konfiguracio: 4 db 2 TB-os megfigyelesi merevlemez
  nyers   : 4 * 2 TB = 8 TB
  hasznos : 3/4 * 8  = 6 TB      ->  6 TB > 3,888 TB, megfelel

A 6 TB hasznos kapacitás a 3,888 TB igényhez bő tartalékot ad — és ez szándékos: a bitráta becslés, a jelenet pedig változik. Ugyanezt kiadja 3 db 3 TB-os lemez is (9 TB nyers, 6 TB hasznos). Fontos: megfigyelési (surveillance) merevlemez kell, ne asztali — a rögzítő gyakorlatilag megszakítás nélkül, hosszú, folyamatos adatfolyamokat ír, éveken át, és a több lemez egy rekeszben mechanikusan zavarja egymást.

c) Amit a RAID nem old meg ebben a rendszerben

„A RAID a rendelkezésre állást növeli: lemezhiba esetén a rögzítés folytatódik. Nem véd viszont törlés, tűz, lopás vagy vezérlőhiba ellen — ha valaki letörli a felvételt, a RAID mind a négy lemezről letörli. Ezért ha egy konkrét felvételt meg kell őrizni, azt ki kell menteni a tömbön kívülre, dokumentált módon."

3. Hálózati terv

a) Címterv

Kamerahálózat: 192.168.30.0/24, átjáró 192.168.30.1.

Három szabály látszik rajta: az infrastruktúra kis számokat kap, a kamera sorszáma és az IP-cím vége összecseng (KAM-03 → .53), és van fenntartott sáv a bővítésre. A kamerák fix címet kapnak (vagy fenntartást a DHCP-kiszolgálón), mert a rögzítő IP-cím alapján találja meg őket.

b) Folyamatos rögzítési sávszélesség

2 * 3 Mbit/s + 6 * 2 Mbit/s = 6 + 12 = 18 Mbit/s

Ez a switchen jelentkező folyamatos terhelés. Ehhez hozzáadódik a visszajátszás, az exportálás és a párhuzamos kliensek forgalma, ezért az uplink legyen bőven e fölött: a rögzítési terhelés az alsó határ, nem a méretezés célértéke.

c) Távoli elérés — ügyfélnyelven

„A telefonján látni fogja a képet, de nem úgy, hogy a rögzítőt kitesszük az internetre. A portátirányítás azt jelentené, hogy a készülék bárhonnan, közvetlenül elérhetővé válik — és onnantól folyamatosan próbálkoznak vele automata programok, éjjel-nappal. Ehelyett a rögzítő kifelé kezdeményezi a kapcsolatot, és Ön egy azonosítás után, védett úton lát rá. A lényeg: a kamerák ne legyenek közvetlenül kitéve az internetnek. Ehhez az is kell, hogy minden eszközön lecseréljük a gyári jelszót, és hogy Önnek névre szóló, saját fiókja legyen — nem egy közös »admin«."

d) Időforrás

Egy hiteles időforrást jelölünk ki, és minden eszköz arról állítja az óráját: a kamerák, a rögzítő, a munkaállomás. Elkülönített kamerahálózatnál a kamerák az időt magától a rögzítőtől is kérhetik. Amit egységesen be kell állítani: az NTP-forrás címe (jól ismert, szabványos portja a 123-as UDP-port), az időzóna, a nyári időszámítás kezelése és a szinkronizációs időköz (jó gyakorlat: 30–60 perc). Átadáskor végignézed az eszközök rendszeridejét, és az időforrást dokumentálod. Konkrét, számszerű pontossági követelményt ne ígérj: a védhető megfogalmazás az, hogy minden eszköz ugyanazt az időt mutassa, igazolható forrásból.

4. PoE-méretezés

a) Fogyasztások — felvett adatok, nem szabványértékek; a valóságban a kamera adatlapjából, a csúcsfogyasztás rovatból kell venni:

7 db belteri/altalanos kamera x  8 W =  56 W
1 db kulteri, IR-es (raktarbejarat) x 12 W = 12 W
-------------------------------------------------
Eszkozoldali igeny                    =  68 W

b) A teljesítménykeret

68 W * 1,2 = 81,6 W
68 W * 1,3 = 88,4 W
-> legalabb kb. 90 W teljesitmenykeretu (PoE-budget) switch

A 1,2–1,3-as szorzó ökölszabály, nem szabvány. Miért nem elég a portszám alapján választani? Mert a PoE-budget a switch összes portja által egyidejűleg biztosítható teljesítmény, és ez nem azonos a portok számának és a portonkénti maximumnak a szorzatával: egy 24 portos PoE+ switch 185 W kerettel csak kb. hat porton képes egyszerre a teljes 30 W-ot nyújtani. Ezen felül a kültéri ház fűtése éppen télen, hidegindításkor kapcsol be — egyszerre az összes kültéri kamerán. Ha a keretet a nyári nyugalmi fogyasztásra méretezted, az első fagyos reggelen fogsz rájönni a hibára.

c) A 120 méteres kamera

A PoE-szabványok maximális kábelhossza 100 m — a 120 m ezen kívül van. Legalább két megoldás:

Amit nem szabad: „úgyis működni fog 120 méteren" alapon meghúzni a kábelt. Ha működik is, a határon lesz — és a hibája időszakos, azaz a legdrágábban megtalálható fajta.

5. A záró kérdés: 30 %-kal kisebb keret

A szakmai sorrend tehát: először a megőrzési időt csökkentsd (egyeztetéssel és a tájékoztató módosításával), másodszor a képsebességet — a kameraszámot utoljára, mert a vakfolt visszamenőleg nem javítható.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha minden számhoz mértékegység tartozik, ha az 1. c) és 1. e) pont azonos eredményt ad, ha a bitráta becslés voltát a megoldás kimondja, ha a RAID-szint mellett szerepel az is, mit nem old meg, ha a címtervben van bővítési tartalék, és ha az 5. pontnál a megőrzési idő csökkentése mellett ott van az ügyféllel való egyeztetés kötelezettsége. Elfogadható más bitrátaválasztás a táblázat sávjain belül (akkor a végeredmények arányosan mások), más RAID-szint indoklással, és más címtartomány. Rossz a megoldás, ha a nettó tárhelyet nyersnek veszi, ha a PoE-switchet a portszám alapján választja, vagy ha a H.265 50 %-os megtakarítását általános szabályként közli.

Gyakori hiba

• A nettó tárhelyet nyers kapacitásnak veszi. Hiba, mert RAID 5-nél a hasznos kapacitás (N−1)/N — a vásárolt lemezmennyiség mindig több a számítottnál.
• A PoE-switchet a portszám alapján választja. Hiba, mert a teljesítménykeret az összes portra együtt vonatkozik, és a kültéri ház fűtése télen egyszerre kapcsol be.
• A megőrzési időt a lemez kapacitására bízza. Hiba, mert a rendszer ilyenkor felülír, és utólag derül ki, hogy a felvétel nincs meg — miközben a tájékoztató 20 napot ígért.
• A H.265 „feleannyi hely" ígéretét továbbadja az ügyfélnek. Hiba, mert az a legjobb eset, nem az átlag; valós CCTV-jeleneten a megtakarítás jellemzően 20–40 %.

20.2 gyakorlat — „Nem látszik a kamera" — hibakeresés címzésből

Mit gyakorol: az IP-cím hálózati és eszközrészének gyakorlati használatát, valamint a hibakeresés helyes sorrendjét.

Megoldás

1. Miért nem látja az NVR a kamerát?

Az IP-cím két információt hordoz egyszerre: melyik hálózatba tartozik az eszköz, és azon belül melyik gép. Hogy hol a határ, azt az alhálózati maszk mondja meg. A 255.255.255.0 (/24) maszk mellett az első három oktett a hálózat, az utolsó az eszköz:

NVR       : 192.168.20 . 10    ->  halozat: 192.168.20.0   eszkoz: .10
UJ KAMERA : 192.168. 1 .108    ->  halozat: 192.168.1.0    eszkoz: .108

A kettő tehát két különböző hálózat, hiába lóg egy switchre és hiába világít a port. Két eszköz csak akkor beszél egymással közvetlenül, ha ugyanabba a hálózatba esik; a különböző hálózatok között routernek kellene átjárást biztosítania, és az átjárócímek (.20.1 és .1.1) is különbözőek. A tünet ezért mindig ugyanaz: „a kamera nem jelenik meg a keresésben".

2. Mire kell átállítani?

UJ KAMERA (KAM-09)
  IP-cim  : 192.168.20.59        (a bovitesre fenntartott savbol,
                                  a KAM-01..08 utan kovetkezo szam)
  Maszk   : 255.255.255.0
  Atjaro  : 192.168.20.1

Az .59 azért jó választás, mert illeszkedik a meglévő logikába (kamerák .51-től), és nem ütközik sem az infrastruktúrával (.1–.10), sem a szórásos címmel (.255).

3. Legalább három másik lehetséges ok — nem címzési hiba

4. Milyen sorrendben ellenőriznéd, és miért?

1. TAPELLATAS         - vilagit-e a kamera, indul-e; a switch PoE-terhelese
                        Miert elso? Mert ha nincs tap, minden mas vizsgalat
                        ertelmetlen - es ez a legolcsobb, leggyorsabb lepes.
2. FIZIKAI KAPCSOLAT  - link-LED, kabelteszteles (wiremap), csatlakozok
                        Miert masodik? Mert a kabel a kovetkezo, ami nelkul
                        semmi nem mukodik, es meressel gyorsan kizarhato.
3. CIMZES             - IP, maszk, atjaro; utkozes-ellenorzes
                        Miert harmadik? Mert innentol mar konfiguracios
                        kerdes: a fizika mar rendben van.
4. HOZZAFERES         - jelszo, felhasznalo, protokoll, portszam
                        Miert negyedik? Mert ez felteszi, hogy a ket eszkoz
                        mar latja egymast a halozaton.

A sorrend elve ugyanaz, mint minden hibakeresésnél: alulról felfelé, a fizikaitól a logikai felé haladva, és mindig a leggyorsabban, legolcsóbban ellenőrizhető lépéssel kezdve. Aki a jelszavakkal kezd, az fél órát tölt egy tápellátási hibával.

5. A régi címlista hibái

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha az 1. pontban a hálózati és az eszközrész fogalmával érvel (nem azzal, hogy „nincs egy hálózaton", hanem hogy miért nincs), ha a 2. pontban a javasolt cím illeszkedik a meglévő logikába és nem ütközik, ha a 3. pontban legalább három nem címzési ok szerepel, ha a 4. pontban a sorrend indokolt, és ha az 5. pontban mind a négy hiba megvan a helyes megnevezéssel (rossz hálózat, ütközés, szórásos cím), az ötödik sor pedig nem hibaként, hanem jövőbeli kockázatként jelenik meg. Elfogadható más konkrét IP-cím, ha a tartományba esik. Rossz a megoldás, ha a .255-öt egyszerű „foglalt címként" említi, vagy ha a DHCP-s sort hibának minősíti.

Gyakori hiba

• A maszkot díszítésnek tekinti. Hiba, mert éppen a maszk mondja meg, hol a határ a hálózati és az eszközrész között — nélküle a .20.x és a .21.x közti különbség nem értelmezhető.
• A hibakeresést a beállításokkal kezdi. Hiba, mert a tápellátás és a kábel gyorsabban, olcsóbban zárható ki, és a hibák jelentős része ott van.
• A .255-öt kiosztható címnek gondolja. Hiba, mert /24 mellett ez a szórásos cím: a .1-től .254-ig terjedő 254 cím osztható ki.
• A DHCP-t kamerán is elfogadja. Hiba, mert a rögzítő IP alapján keresi a kamerát, és a cím megváltozásakor a kapcsolat megszakad — fix cím vagy fenntartás kell.

20.3 gyakorlat — Betekintési eljárás megtervezése

Mit gyakorol: a felvételekhez való hozzáférés dokumentált kezelését — azt a pontot, ahol a jogi követelményből műszaki és szervezési feladat lesz.

Megoldás

Ez mintamegoldás: az űrlap más elrendezéssel is jó, ha a jogszabály által megkövetelt három adat benne van.

1. A betekintési nyilvántartás űrlapja

A jogi mag rövid: a felvétel megismerésének okát és idejét, valamint a megismerő személyét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és az ezen adatokat igazolható módon tartalmazó elektronikus nyilvántartás is jegyzőkönyvnek minősül. Ez a három adat kötelező; a többi rovat jó gyakorlat, amely a nyilvántartást használhatóvá teszi.

Az űrlap fejlécébe kerül az adatkezelő megnevezése, az objektum címe és a nyilvántartás vezetéséért felelős személy neve.

2. Amit a jogosult személy tesz a rögzítőnél — lépésről lépésre

 1. Bejelentkezes a SAJAT, NEVRE SZOLO fiokjaval (nem "admin")
 2. A betekintesi nyilvantartas uj sorat MEGNYITJA:
    datum, ido, sajat nev, es AZ OK - meg a visszajatszas elott
 3. Visszajatszas: a szukseges kamera, a szukseges idoszak
    - csak addig es annyit, amennyi az okhoz kell
 4. Ha kimentes kell: export a keszulek sajat eljarasaval,
    az idobelyeg megtartasaval
 5. Az export adathordozora kerul; az adathordozo azonositoja
    es az atvevo neve a nyilvantartasba kerul
 6. Az atvevo ALAIR (vagy a hatosagi megkereses szama bekerul)
 7. A nyilvantartas sora LEZARUL: befejezes idopontja, alairas
 8. Kijelentkezes; a keszulek nem marad bejelentkezve

3. Amit az eszközön ellenőrizni kell — és ami ebből következik

A rögzítő kezelőfelületén három dolgot nézel meg: naplózza-e a visszajátszást, naplózza-e az exportot, és rögzíti-e a megismerés okát. A tapasztalat jellemzően az, hogy az első kettőt a készülékek naplózzák (ki és mikor), a harmadikat viszont nem — az „okot" a legtöbb eszköz nem kéri be. Ezt az átadás előtt a konkrét készüléken kell leellenőrizni, mert ez típusfüggő.

Amit emiatt papíron (vagy külön elektronikus nyilvántartásban) pótolni kell: a megismerés okát, az export átvevőjének személyét és aláírását, valamint a hatósági megkeresésre való hivatkozást. Ezt bele kell írni az átadási dokumentációba, és el kell mondani a megrendelőnek: ő az adatkezelő, de te vagy az, aki tudja, mire képes a doboz.

4. Három mondat a közös képviselőnek az „admin" jelszóról (mintaszöveg)

„Ha mindenki ugyanazzal az »admin« belépéssel nézi a felvételt, akkor a rendszer naplójából nem állapítható meg, ki nézte meg — pedig a jogszabály éppen a megismerő személyét kéri számon. Ezért mindenki, aki visszanézhet, saját nevű fiókot kap, és mindenki csak azt tudja megtenni, amire a feladatához szüksége van: aki élő képet néz, annak nem kell exportálnia. A közös jelszó ráadásul kifelé is szivárog — az utolsó ember is tudja, aki valaha kezelte a rendszert, és ő már rég nem lakik itt."

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha az űrlapon szerepel mind a három jogszabályilag megkövetelt adat (ok, idő, a megismerő személye), és ha a megoldás megkülönbözteti a kötelező és a jó gyakorlat szerinti rovatokat. A 2. pontban a lényeg, hogy a nyilvántartás sora a visszajátszás előtt nyíljon meg, és hogy az export átadása aláírással záruljon. A 3. pontnál nem az a jó válasz, hogy „a rögzítő mindent naplóz", hanem az, amit a konkrét készüléken találtál, plusz a papíron pótolandó adatok megnevezése. Elfogadható más űrlapelrendezés és más szövegezés. Rossz a megoldás, ha közös „admin" fiókkal számol, vagy ha az okot elhagyja.

Gyakori hiba

• Elhagyja a „megismerés oka" rovatot. Hiba, mert éppen ez az egyik jogszabályilag megkövetelt adat, és éppen ezt nem tudja a legtöbb készülék.
• Feltételezi, hogy a rögzítő naplója önmagában elég. Hiba, mert típusfüggő, mit naplóz — ezt a konkrét eszközön kell ellenőrizni az átadás előtt.
• Közös fiókot hagy a rendszerben. Hiba, mert így a „megismerő személye" nem állapítható meg, és a napló semmit nem bizonyít.
• Az exportot átadja aláírás nélkül. Hiba, mert onnantól nem rekonstruálható, kinél van a felvétel — pedig személyes adatot tartalmaz.

Tudáspróba — megoldókulcs

1. feladat — feleletválasztós Megoldás: b) Indoklás: Az IEEE 802.3bt Type 4 esetén a PSE (switch) oldali portmaximum 90 W, a PD (eszköz) oldalon garantált érték 71,3 W; a különbség, kb. 18,7 W a kábelen vész el 100 méteren (lásd 20.9 táblázata és a veszteségszámítás).

Ez a feladat szándékosan cáfol egy elterjedt tévhitet. A kereskedelmi anyagokban a Type 4-hez gyakran „100 W" szerepel — ez szabványellenes marketingérték. A 99,9 W csak rövid idejű teljesítménykorlát, nem folyamatos portteljesítmény, és a 100 W sehol nem szabványos szám. A c) válasz azért is téves, mert a PSE- és a PD-oldali érték soha nem lehet azonos: a kábelen mindig van veszteség. A d) pedig a Type 3-at keveri ide (60 W), ráadásul a Type 3 és a Type 4 is négy érpáron dolgozik. Tanulság a szabványolvasásra: két egybehangzó kereskedelmi forrás sem helyettesíti a szabványt (lásd 20.9).

2. feladat — felelet-kiegészítős Megoldás: tárhely [GB] = bitráta [Mbit/s] × 3600 × üzemóra/nap × napok × kameraszám ÷ 8 ÷ 1000. Ebből 1 Mbit/s folyamatos adatfolyam naponta kb. 10,8 GB adatot termel. Egy /24-es alhálózatban 254 cím osztható ki eszköznek, mert a hálózat azonosítója (.0) és a szórásos (broadcast, .255) cím nem használható fel. Az NTP jól ismert portja a 123-as UDP-port. Indoklás: A képlet és a tényezők jelentése a 20.2-ben (3600 s/óra, ÷ 8 a bit–byte váltás, ÷ 1000 a MB–GB váltás), a 10,8 GB/nap ökölszabály ugyanott; a 254 cím levezetése a 20.6-ban; az NTP portja a 20.5 definíciójában. Kiegészítés: a 20.6 azt is megjegyzi, hogy a 254-ből egyet jellemzően az átjáró foglal el, tehát a végpontoknak a gyakorlatban 253 marad — a kérdés viszont a kiosztható címekre kérdez, ezért 254 a válasz.

3. feladat — párosítási

Indoklás: Az első három a 20.6 definícióiban, a VLAN a 20.8-ban (IEEE 802.1Q, 12 bites VID, legfeljebb 4094 VLAN), a PoE-budget a 20.9 definíciójában — ott azzal a figyelmeztetéssel, hogy egyes kereskedelmi anyagok ugyanezt a szót a vezetékveszteségre használják, ezért adatlapolvasáskor tisztázni kell, melyik értelemben szerepel.

4. feladat — igaz-hamis Megoldás: - a) Hamis. A RAID nem mentés: a rendelkezésre állást növeli, de ha valaki letörli a felvételt, a tömb mind a lemezéről letörli (lásd 20.3). Helyesen: a megőrzendő felvételt ki kell menteni a tömbön kívülre, dokumentált módon. - b) Hamis. A fizikai bemenetek száma a DVR csatornaszámát határozza meg; az NVR hálózaton kapja a már tömörített adatfolyamot, ezért nincs a bemenetszámhoz kötött fix limitje (lásd 20.1 és az összefoglalás első pontja). - c) Hamis. A megőrzési időt a rögzítőben kell beállítani, az adatkezelési tájékoztatóhoz igazítva, automatikus törléssel — nem a lemez betelésére bízni (lásd 20.2 figyelmeztetése). Helyesen: ha a tájékoztató 30 napot ígér, de a lemez 12 napot bír, a rendszer nem azt csinálja, amit a saját tájékoztatója állít. - d) Hamis. Épp a VBR az, amelynek a tárhelyigénye nem jelezhető előre, mert a bitráta a jelenet mozgalmasságával ingadozik; a kiszámítható tárhely a CBR tulajdonsága (lásd 20.2 bitrátaszabályozási táblázata). - e) Hamis. A VLAN-szeparáció jó gyakorlat, nem jogszabályi kötelezettség: kötelező előírásként magyar jogszabályban vagy szabványban nem azonosítható (lásd 20.8 figyelmeztetése). Helyesen: az ügyfélnek is így kell elmondani — „a szakma ezt tartja helyesnek", nem „kötelező". - f) Igaz. A monitor a rögzített felbontást nem javítja, csak korlátozza a megjelenítést; ami rögzítéskor nincs meg, azt semmilyen kijelző nem hozza vissza (lásd 20.10). - g) Igaz. A PoE-injektor akkor jön szóba, ha a meglévő switch nem tud PoE-t: a tápot utólag „teszi rá" a kábelre, saját hálózati tápegységgel (lásd 20.9). Megjegyzés: a jegyzet kimondja, hogy az injektor és az extender adataira nincs ellenőrzött forrása, ezért konkrét teljesítményt csak a gyártói adatlapból szabad venni.

5. feladat — csoportosítási

Indoklás: A megőrzési idő, a RAID-szint, a szerepkörök, az ütemterv és a naplózás a rögzítő (illetve a VMS) oldalán állítandó (lásd 20.2, 20.3, 20.10); a VLAN, a PoE és a távoli elérés hálózati eszközön (lásd 20.7, 20.8, 20.9); a kamera saját címe és a képi paraméterek a kamerán (lásd 20.6, 20.11). A bitráta és a képsebesség a kamera kódolójában dől el — sok rendszerben a rögzítő felületéről is átállítható, de akkor is kameraparamétert állítasz.

6. feladat — sorba rendezési Megoldás: 1. adatkezelési tájékoztató és piktogramok meglétének ellenőrzése 2. kameraállások kijelölése 3. kábelezés és PoE kiépítése 4. címterv szerinti hálózati beállítás 5. képbeállítás és maszkolás 6. éjszakai kép ellenőrzése 7. megőrzési idő beállítása 8. gyári jelszavak megváltoztatása 9. időszinkron beállítása 10. átadási próba és dokumentálás

Indoklás: A 20.11 tizennégy lépéses munkarendjének kivonata, ugyanabban a sorrendben. A logika ott ki is van mondva: a jogi előkészítés megelőzi a szerelést, a szerelés a beállítást, a beállítás pedig a próbát. Ezért van az adatvédelmi lépés az első helyen: a piktogram és a tájékoztató nélkül a rendszert nem is szabadna üzembe helyezni (8. fejezet).

7. feladat — számításos Megoldás: adott 6 kamera, 1080p, H.265, folyamatos rögzítés, 2 Mbit/s/kamera, 15 nap megőrzés.

a) Egy kamera napi adatmennyisége

2 Mbit/s × 10,8 GB/nap = 21,6 GB/nap

(Ellenőrzés a hosszú képlettel: 2 × 3600 × 24 / 8 / 1000 = 21,6 GB.)

b) Hat kamera nettó tárhelyigénye 15 napra

21,6 GB/nap × 6 kamera = 129,6 GB/nap
129,6 GB/nap × 15 nap  = 1944 GB = 1,94 TB

c) Ugyanez 30 napos megőrzéssel

129,6 GB/nap × 30 nap = 3888 GB = 3,89 TB

A megőrzési idő kétszerezése pontosan kétszerezi a tárhelyet — a képlet lineáris a napok számában.

d) PoE-méretezés

5 beltéri kamera × 7 W  = 35 W
1 kültéri kamera × 11 W = 11 W
--------------------------------
eszközoldali igény      = 46 W

Erre nem 46 W-os switchet választunk. A 20.9 ökölszabálya szerinti 1,2–1,3-as tartalékkal 46 W × 1,2 = 55,2 W, 46 W × 1,3 = 59,8 W, tehát legalább kb. 60 W teljesítménykeretű PoE-switch kell (a kereskedelmi kínálatban ez tipikusan egy 65–75 W keretű készülék). Az indok kettős: egyrészt a kábelen veszteség van (a PD-oldali garantált érték mindig kevesebb a PSE-oldali portteljesítménynél), másrészt a kamerák csúcsfogyasztása nagyobb a nyugalmi értéknél — az infravörös megvilágító bekapcsolása, a kültéri ház fűtésének indulása és a motoros optika mozgása pillanatnyi többletet jelent. És a portszám alapján soha nem választunk: a PoE-budget a összes portra együttesen leadható teljesítmény, nem a portszám és a portmaximum szorzata.

e) Hálózati terhelés

6 kamera × 2 Mbit/s = 12 Mbit/s folyamatos rögzítési terhelés

Ez az alsó határ, nem a méretezés célértéke: a visszajátszás, az exportálás és a párhuzamos kliensek ehhez hozzáadódnak, ezért az uplinknek bőven e fölött kell lennie (lásd 20.8 zárógondolata — konkrét szorzót a jegyzet szándékosan nem közöl).

Indoklás: A 10,8 GB/nap ökölszabály és a tárhelyképlet a 20.2-ből, a PoE-méretezés mintapéldája és a tartalékszorzó a 20.9-ből, a sávszélesség értelmezése a 20.8-ból.

8. feladat — rövid kifejtés (mintaválasz) Megoldás (mintaválasz): „Ez a beszámoló két súlyos hibát tartalmaz, és mindkettő azonnal kihasználható. Az első a gyári jelszó: gyári jelszóval hagyott rendszernél nem az a kérdés, hogy megtalálják-e, hanem hogy mikor — és ha megtalálják, akkor mások személyes adatai, a felvételek kerülnek illetéktelen kézbe. A jelszócsere nem az ügyfél házi feladata, hanem munkafázis. A második a portátirányítás: ezzel a rögzítő közvetlenül elérhetővé válik az internetről, és folyamatosan ki van téve az automatizált próbálkozásoknak. Helyette VPN vagy biztonságos alagút kell, másodsorban a gyártói felhős elérés erős jelszóval és kétfaktoros hitelesítéssel; portátirányítás csak kényszerből, szűkített forráscímmel. Amit még el kell végezni az átadás előtt: (1) a gyári jelszavak cseréje és a firmware frissítése; (2) a portátirányítás megszüntetése és a távoli elérés VPN-re állítása; (3) névre szóló felhasználói fiókok és szerepkörök beállítása, mert közös »admin« fiókkal a jogszabály szerinti »megismerő személye« nem állapítható meg, valamint a visszajátszás és az export naplózásának bekapcsolása; (4) a megőrzési idő beállítása a rögzítőben, az adatkezelési tájékoztatóhoz igazítva; (5) időszinkron (NTP, időzóna, nyári időszámítás) minden eszközön ugyanarról a forrásról; (6) maszkolás ellenőrzése a rögzített képen; (7) éjszakai kép ellenőrzése; (8) átadási próba, képernyőmentésekkel és jegyzőkönyvvel." Indoklás: A három leggyakoribb hiba (gyenge belépési adatok, kontroll nélküli hozzáférés, elhanyagolt firmware) és a távoli elérés rangsora a 20.7-ben; a névre szóló fiókok és a naplózás jogszabályi háttere (SzVMt. 31. §) a 20.10-ben; a megőrzési idő a 20.2-ben; az átadási próba nyolc pontja a 20.11-ben.