A kamerarendszer értékét nem a megapixelek száma dönti el, hanem az, hogy a célterületre mekkora képpontsűrűség jut, és hogy éjjel is marad-e belőle valami. Ebben a fejezetben megtanulod kiszámolni a látószöget és a px/m értéket, kiválasztani az objektívet, és felismerni azt a néhány telepítési hibát, amely a legtöbb használhatatlan felvételt okozza.
- 19.1 Analóg és IP-kamerák; HD-analóg átviteli technológiák
- 19.2 Felbontás, képarány, képfrissítés
- 19.3 Fényérzékenység, nappali/éjszakai üzem, IR-megvilágítás
- 19.4 WDR, BLC, HLC — mikor melyik segít?
- 19.5 Objektívek: gyújtótávolság, érzékelőméret, látószög számítása
- 19.6 A DORI-kategóriák: észlelés, felismerés, azonosítás
- 19.7 Mélységélesség, rekesz, motorzoom
- 19.8 Kameratípusok: dome, bullet, PTZ, panorámikus
- 19.9 Elhelyezés: magasság, szög, ellenfény, tükröződés
- 19.10 Kültéri kivitel: IP- és IK-védettség, páralecsapódás, villámvédelem
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések
- Tudáspróba
19.1 Analóg és IP-kamerák; HD-analóg átviteli technológiák
Egy kamera három dolgot csinál: fényt gyűjt (objektív), a fényből villamos jelet készít (képérzékelő), majd ezt a jelet elküldi valahová (átvitel). A szakma nagy törésvonala a harmadik pontnál húzódik: analóg vagy hálózati (IP) úton megy-e a kép.
Olyan kamera, amely a képet folyamatos villamos jelként adja ki egy koaxiális kábelre. Nem tömörít és nem címez: a kábel másik végén lévő eszköz kapja a jelet, és ott dől el, mi lesz vele. A klasszikus formátuma a CVBS (Composite Video Blanking and Sync), a CCTV legrégebbi analóg videóformátuma; csatlakozója a BNC, régebbi vagy eltérő kiviteleken RCA.
Olyan kamera, amely a képet maga digitalizálja és tömöríti, majd hálózaton (Ethernet, IP-protokoll) továbbítja — jellemzően ugyanazon a kábelen kapva a tápellátást is (PoE). Saját IP-címe van, tehát a hálózat egy önálló eszköze, nem pusztán egy jelforrás.
A CVBS-jel felbontása a „960H" néven ismert jelöléssel 960 × 576 képpont (PAL), illetve 960 × 480 (NTSC). Ez a mai igényekhez képest kevés — ezért indult el két, egymással párhuzamos fejlődési irány.
Az IP-út
Az IP-kamerában a jelfeldolgozás, a tömörítés és a címzés is megvan. Ennek két gyakorlati következménye van. Az egyik, hogy több megapixeles felbontás vihető át gond nélkül, mert nem az analóg sávszélesség szab határt. A másik, hogy a rögzítő oldalán nincs olyan fix, a bemenetek számával adott csatornakorlát, mint a klasszikus analóg rögzítőknél — a rendszer a hálózat teherbírásáig bővíthető.
Cserébe egy IP-rendszer hálózati rendszer is: címzést, kapcsolót, tápellátási keretet és biztonsági beállításokat igényel. Ezekkel a 20. fejezet foglalkozik; itt csak annyit kell rögzíteni, hogy egy IP-kamera bekötése nem ér véget a kábel bedugásával.
A HD-analóg út
A meglévő koaxhálózatok miatt kialakult egy másik megoldás is: HD felbontású videójelet visznek át a már kiépített koaxiális kábelen, így a régi rendszer felbontása új kábelezés nélkül emelhető. Ez a HD-analóg technológiák családja.
| Technológia | A rövidítés feloldása | Amit a forrásaink állítanak róla |
|---|---|---|
| AHD | Analog High Definition | HD videó átvitele hagyományos koaxiális kábelen; támogatott felbontások: 720p, 1080p, 4K. Kifejezetten a meglévő analóg rendszer korszerűsítésére, új kábelezés nélkül. |
| HD-TVI | High Definition Transport Video Interface | Tömörítés nélküli HD videó koaxon, kis késleltetéssel; 720p, 1080p, 4K. |
| HD-CVI | High Definition Composite Video Interface | HD videó progresszív pásztázással; jellemző felbontások: 720p, 1080p. |
A három technológia egymással általában nem cserélhető fel, de a mai többformátumú („mindent egyben" jellegű) rögzítők egyazon készülékben kezelik a CVBS-, AHD-, TVI- és CVI-jelet, automatikus jelfelismeréssel. Ez teszi lehetővé a fokozatos felújítást: a régi kamerák maradnak, az új pontok korszerű jelet adnak.
A HD-analóg rendszerek gyártói hátteréről és a koaxon áthidalható maximális távolságról a jegyzet forrásai nem adnak megbízható, márkafüggetlen adatot. A hazai szakirodalomban szereplő koaxhossz-adatok (RG59 kb. 300 m, RG6 kb. 450 m, RG11 900 m) a klasszikus analóg CVBS-korszakból származnak, és nem vihetők át automatikusan a HD-analóg jelre. A konkrét típusnál a gyártói adatlapon megadott kábeltípus és hossz a mérvadó — és ezt tervezéskor, nem beüzemeléskor kell megnézni.
A D1-legenda
Gyakran hallani, hogy „a DVR úgyis csak D1-et tud". A D1 (720 × 576 képpont) a klasszikus, CVBS-bemenetű rögzítők felbontási korlátja volt. A mai HD-analóg rögzítők ennél lényegesen többet — 1080p-t, sőt 4K-t — is rögzítenek. A D1-korlátot tehát csak a régi, kompozit videójelre épülő eszközökre szabad mondani, időbeli megkötéssel.
| Szempont | Klasszikus analóg (CVBS) | HD-analóg (AHD/TVI/CVI) | IP |
|---|---|---|---|
| Átviteli közeg | koax, BNC | koax, BNC | strukturált hálózat, RJ45 |
| Felbontás | 960H nagyságrend | 720p – 4K | több megapixel, felfelé nyitott |
| Tápellátás | külön tápkábel | külön tápkábel | jellemzően PoE, egy kábelen |
| Bővíthetőség | a rögzítő bemeneteinek száma | a rögzítő bemeneteinek száma | hálózati kapacitásig |
| Tipikus szerep ma | meglévő, elavuló rendszer | felújítás új kábelezés nélkül | új telepítés |
Ha egy régi rendszer korszerűsítését vállalod, a meglévő koaxnyomvonalak állapota dönti el, mi lehetséges. Egy rosszul krimpelt vagy oxidálódott BNC-végződés az új, nagyobb felbontású jelnél sokkal hamarabb okoz gondot, mint a réginél. A hazai szakirodalom szerint a telepítési hibák nagyjából 80%-át hibás csatlakozók okozzák — ez az az adat, amit érdemes fejben tartani, mielőtt a kábelhosszt hibáztatnád.
19.2 Felbontás, képarány, képfrissítés
Felbontás az analóg világban: a TV-vonal
A képmagasságra vetítve még elkülöníthető, váltakozó világos és sötét függőleges vonalak maximális száma. A mérés felbontásmérő táblával (EIA 1956) történik: 400 TVL azt jelenti, hogy 200 sötét és 200 világos vonal különíthető el egymástól.
Két dolgot érdemes megjegyezni róla. Az egyik, hogy a viszonyítási alap a képmagasság, nem a szélesség — ettől lesz az érték képarány-független. A másik, hogy a TVL nem azonos a rendszer letapogatási soraival (a PAL 625 sor): azok a függőleges sorok, a TVL viszont a vízszintes felbontóképesség, amit elsősorban a jelátvitel sávszélessége korlátoz. A hazai szakirodalom a 400 TVL-t tekintette a kis és nagy felbontású kamera határának.
A szakmában kering néhány átváltási ökölszabály („annyi TVL ennyi képpont"). A jegyzet forrásai közül egy sem igazolja ezeket. Elvi okból sem működnek: a TVL a képmagasságra vonatkozik, a képpontszám a teljes képszélességre, és a TVL a teljes jelláncon (kamera – kábel – rögzítő – monitor) átvitt sávszélességtől függ, nem egy diszkrét képpontrácstól. Ha valaki TVL és pixel közötti átváltást kér tőled, a helyes válasz az, hogy a kettő nem ugyanaz a mennyiség.
A TVL nem halt ki: HD-analóg eszközök adatlapján még előfordul. IP-rendszer tervezésénél viszont nem használható — ott a felbontás és a képpontsűrűség a mérvadó (19.6).
Felbontás a digitális világban
| Megnevezés | Képpont | Megapixel |
|---|---|---|
| 720p (HD) | 1280 × 720 | kb. 0,9 MP |
| 1080p (Full HD) | 1920 × 1080 | 2 MP |
| 4 MP | 2560 × 1440 | 4 MP |
| 4K / UHD | 3840 × 2160 | 8 MP |
A megapixel-jelölés és a képpontszám összekapcsolását a forrásaink a 2, 4 és 8 MP soroknál igazolják; a 720p és a 4K képpontszáma a szakmában általánosan használt jelölés. A megapixelszám úgy jön ki, hogy a vízszintes és a függőleges képpontszámot összeszorzod, és millióra kerekíted: 1920 × 1080 = 2 073 600 ≈ 2 MP.
Ez a fejezet legfontosabb mondata. A felbontás csak azt mondja meg, hány képpontod van — azt nem, hogy azok mekkora területre oszlanak szét. Ugyanaz a 2 MP-es kamera egy 6 méteres kapunál kiváló, egy 60 méteres udvaron használhatatlan. A megrendelővel nem megapixelről, hanem célterületről és képpontsűrűségről kell beszélni. A többi (19.6) számolás kérdése.
Képarány
A televíziózás korában a kép oldalaránya 4:3 volt: ha függőlegesen 625 sor van, vízszintesen 625 · 4/3 = 833 pont, azaz összesen kb. 520 625 képpont. A mai felbontásokból egyszerű osztással adódik az arány: 1920/1080 = 16/9, tehát a Full HD és a 4 MP-es (2560/1440 = 16/9) kép 16:9, a 960H-jel viszont 960/576 ≈ 5:3 arányú.
Ennek gyakorlati jelentősége van: ha egy 16:9-es kamerát egy szűk, hosszú folyosóra teszel, a kép két szélén nagy, felesleges felület lesz. Ilyenkor vagy más képarányú üzemmódot választasz (ha a kamera tud ilyet), vagy a képkivágást igazítod — de a képpont, ami a falra jut, elveszett.
Képfrissítés
Hány teljes képkockát rögzít vagy jelenít meg a rendszer másodpercenként. A hazai televíziós rendszer az emberi szem sajátosságaihoz igazodva 25 kép/s sűrűséggel dolgozik, ami folyamatos mozgókép-visszaadást ad.
A magyar szakirodalom szerint a mozgás 15–16 kép/s körül veszíti el a darabosságát, és 24–26 kép/s környékén „simul ki" teljesen. A CCTV gyakorlatában viszont a sávszélesség és a tárhely miatt gyakran ennél kevesebbre — jellemzően 5–10 kép/s-ra — kényszerülnek; egyéni viselkedés megfigyeléséhez 25 kép/s ajánlott. Tervezői példaszámítások gyakran 15 kép/s-mal dolgoznak kiskereskedelmi rendszerre.
Amit a kis fps jelent: minél kevesebb a képkocka, annál nagyobb „lyukak" vannak a mozgásban. Egy gyorsan haladó ember vagy jármű egyszerűen kimaradhat a képsorból. A szokásos kompromisszum: nagyobb fps a bejáratnál, a kasszánál és a kapunál, kisebb a nagy, csak áttekintésre szolgáló területeken.
A zársebesség csapdája
A képfrissítéssel könnyű összekeverni a zársebességet (shutter): az az idő, ameddig egy képkocka készítéséhez a fény a képérzékelőre jut.
Egy klasszikus, tanulságos számpélda a hazai szakirodalomból: 1/50 s (20 ms) képalkotási idő alatt egy 120 km/h sebességgel haladó jármű közel 67 cm-t tesz meg — a képen tehát elmosódva jelenik meg. Ha a képalkotási időt 1/10 000 s-ra rövidíted, ugyanez az autó már csak 3,3 mm-t mozdul. Az árát is látni kell: a rövidebb idő alatt arányosan kevesebb fény érkezik, tehát a kép sötétebb lesz.
Kevés fényben az automatikus elektronikus zár (AES) megnöveli az expozíciós időt, hogy a kép „szép" legyen. A mozdulatlan háttér valóban szép lesz — a mozgó ember arca viszont elmosódik, és pontosan az veszik el, amiért a kamerát felszerelték. Ha egy éjszakai felvételen a kép világos, de minden mozgó dolog csíkos, ez a jelenség áll mögötte. A megoldás nem az utólagos képjavítás, hanem több fény vagy érzékenyebb kamera.
19.3 Fényérzékenység, nappali/éjszakai üzem, IR-megvilágítás
Mennyi fény van egyáltalán?
A megvilágítás mértékegysége a lux (lx). A nagyságrendek ismerete azért fontos, mert ez alapján tudod megbecsülni, hogy egy helyszínen mesterséges megvilágítás nélkül van-e esély értékelhető képre.
| Nagyságrend | Tipikus helyzet |
|---|---|
| 10 000 – 100 000 lx | szabadtéri napsütés |
| néhány ezer lx | borult ég |
| néhány száz lx | jól megvilágított iroda, beltéri munkatér |
| néhány tíz lx | folyosó, külső munkaterület |
| néhány lx | közvilágítás (fő- és mellékút között jelentős különbséggel) |
| kb. 1 lx | szürkület |
| 0,1 – 0,3 lx | holdfény, tiszta telihold |
| 0,001 lx alatt | csillagfény |
A szakirodalomban több, részben eltérő lux-táblázat forog: a telihold például 0,05 és 0,3 lx közötti értékkel is szerepel. Amit két, egymástól független forrás egybehangzóan alátámaszt, az csak a nagyságrend. Ezért a fenti értékeket tájékoztató nagyságrendként kezeld, ne méretezési adatként. Ha a döntés múlik rajta, a helyszínen kell megvilágítást mérni.
A „minimális megvilágítás" adat — és miért nem szabad rá építeni
Minden kameraadatlapon szerepel egy „min. illumination" érték luxban: a legkisebb megvilágítás, amelynél a gyártó szerint a kamera még használható képet ad. Ez a szám gyártók között nem hasonlítható össze, és ezt független iparági tesztlabor mérésekkel is kimutatta. Négy oka van:
- Nincs kötelezően közös mérési eljárás. A megadott értékek nem konzisztensek és nem vethetők össze.
- A „használható kép" definíciója szabadon választott. A gyártók eltérő kimeneti jelszintet (jellemzően a maximális videojel 30 vagy 50%-át), eltérő zársebességet, eltérő erősítést (AGC), sőt eltérő tárgyoldali fényvisszaverést (például 75% vagy 89%) tételeznek fel. Ezek mindegyike többszörös eltérést okoz a bemondott számban.
- A hosszú expozíció csal. Ha a mérés során a zársebesség jelentősen lelassítható (például 1/4 s), a bemondott lux-érték drasztikusan lecsökken — csakhogy mozgó személynél az ilyen kép elmosódik, és bizonyításra alkalmatlan.
- A „0 lux" marketingállítás. IR-megvilágítóval szerelt kameránál ez csak annyit jelent, hogy a saját infrafényével lát; a képérzékelő érzékenységéről semmit nem mond.
Ne „min. lux" számot írj elő az ajánlatban, hanem azt, hogy a helyszínen mért megvilágítás mellett milyen képpontsűrűséget és milyen DORI-kategóriát kell elérni. A kamerát pedig — ha a feladat komoly — próbafelvétellel válaszd ki, az adott helyszínen, éjjel. Egy éjszakai próba többet mond, mint bármelyik adatlap.
Nappali és éjszakai üzem: az IR-vágó szűrő
A szilícium képérzékelő az emberi szemnél szélesebb tartományban érzékeny. A látható fény kb. 380–760 nm, a közeli infravörös (NIR) kb. 700–1000 nm. Ha a NIR-t nem szűröd ki, nappal színhibás kép keletkezik, mert az infravörös minden színcsatornát megvilágít. Ezért kerül a képérzékelő elé IR-vágó szűrő. Mellékesen egy másik hibát is korlátoz: az objektívek fókuszsíkja a látható és az infravörös hullámhosszakon eltér, a szűrő ezt a kromatikus hibát is visszafogja.
Mechanikusan mozgatott szűrőváltó a lencse és a képérzékelő között, amelyet motor vagy elektromágnes állít. Nappal a szűrő a képérzékelő elé fordul, csak a látható fény jut át — színes kép. Éjjel, a megvilágítás csökkenésekor kifordul, az infravörös is a képérzékelőre jut, a kamera fekete-fehér módra vált, és jellemzően bekapcsol az IR-megvilágító. A megoldás szakmai neve True Day/Night (TDN).
Az „egyszerű", elektronikus éj/nappal kamerának nincs mozgatható szűrője: csak a színt kapcsolja ki, tehát éjjel nem nyer infraérzékenységet. Ez a két megoldás az adatlapon hasonlóan hangzik, a helyszínen viszont nagyon nem az.
Az átkapcsolást a kamera a jelszint alapján, hiszterézissel vezérli. A konkrét küszöbérték luxban gyártó- és típusfüggő, márkafüggetlen szám nem létezik; annyi mondható el, hogy a küszöb és a késleltetés általában menüből állítható. Ha egy kamera hajnalban vagy alkonyatkor oda-vissza kapcsolgat, ezt a késleltetést kell megnövelni.
Megvilágítás: látható fény vagy infravörös?
A hazai szakirodalom álláspontja egyértelmű: ha van rá lehetőség, ragaszkodj a normál, látható fényű megvilágításhoz. Ennek van némi megelőző hatása is, mert a potenciális elkövetők nem szívesen mozognak kivilágított területen. Az erős éjszakai megvilágítás viszont zavarhatja a lakókörnyezetet — ilyenkor jön szóba az emberi szem számára láthatatlan, infravörös tartományban sugárzó fényforrás.
Amit az infravörös megvilágításról a forrásaink kimondanak:
- A fekete-fehér képérzékelő a 720 nm feletti hullámhosszakat is viszonylag nagy relatív érzékenységgel dolgozza fel; léteznek kifejezetten erre a tartományra fejlesztett kamerák, amelyek infraérzékenysége a normálénak 4–6-szorosa.
- A tipikus infra fényforrás 950 nm körüli; a kompakt kamerákba épített IR-LED-ek a 730–940 nm tartományban sugároznak.
- Az IR-reflektorok nyílásszöge a kialakítástól függően 10°-tól 80°-ig terjed, és az adott objektív látószögéhez kell illeszteni.
- Élettartam: a halogénizzós infrareflektor jellemzően kb. 2000 üzemóra, a LED-es viszont 25 000 – 1 000 000 üzemóra. A LED-es reflektor sugárzási szöge kiegészítő lencse nélkül általában 30–40°.
- Az infravörös megvilágítás nagy hőmennyiséget termel — ezt az elhelyezésnél számításba kell venni.
- Az IR-megvilágítás hatótávolsága korlátozott, és zöld növényzetnél gyengébb a teljesítménye, mert a zöld levélzet kevésbé veri vissza az infravörös fényt.
A látható és az infravörös fény fénytörési szöge eltér, tehát a fókuszpont sem ugyanott van. Ezért a rossz minőségű objektív az infravörös tartományban erősen defókuszált képet adhat: nappal éles a kép, éjjel homályos. Erre való az infrakorrigált („zero focus shift" jelölésű) objektív. A gyakorlati következmény: az élességet éjszakai üzemben is ellenőrizni kell, nem elég délután beállítani.
Az infravörös megvilágítás színinformációt elvileg sem adhat, tehát ruha- vagy járműszín alapján éjjel nem lehet személyleírást készíteni. Ezt a megrendelővel előre kell közölni.
A szakmában közismert, de a jegyzet forrásaival nem igazolt három éjszakai bosszúság: a kamerához közeli, erősen visszaverő felület (fehér fal, üvegtábla, hóesés, köd) visszasugározza a saját infrafényt és túlvezérli a képet; a gyártói IR-hatótávolság-adatok mérési módja nem szabványos, ezért nem összevethetők; a kamera fénye vonzza a rovarokat, a ház elé szőtt pókháló pedig folyamatos mozgásjelzést okozhat. Ezeket tapasztalatként kezeld, ne tényként hivatkozz rájuk — de az éjszakai átvételi ellenőrzésen mind a három ki fog derülni.
Színes vagy fekete-fehér?
Azonos felbontás és formátum mellett a színes kamera érzékenysége nagyjából egy nagyságrenddel, azaz kb. tízszer rosszabb, mint a fekete-fehéré. Ennek az az oka, hogy egy valós színes képponthoz a képérzékelő három képpontja adja a színinformációt, tehát a felbontás megtartásához több és kisebb képpont kell — a kisebb képpont pedig kevesebb fényt gyűjt. Ez a fizikai összefüggés áll a nappali színes / éjszakai fekete-fehér üzem mögött.
19.4 WDR, BLC, HLC — mikor melyik segít?
Mindhárom betűszó ugyanannak a problémának a más-más változatát kezeli: a képen egyszerre van túl világos és túl sötét rész, és a kamera automatikája nem tud mindkettőnek megfelelni.
Azt a helyzetet kezeli, amikor valaki világos háttér — ablak, üvegajtó, kirakat — előtt érkezik. A kamera a személy mögötti fényre exponál, így az előtérben lévő alak nagyon sötét, szinte sziluettszerű lesz. A BLC az előtér és a háttér expozícióját optimalizálja. Szélsőséges világítási különbségeknél viszont korlátai vannak.
Az erős, pontszerű fényforrások — fényszóró, spotlámpa — okozta túlexponálás ellen dolgozik. Megakadályozza, hogy a kamerát éjjel „megvakítsák" a fényszórók, és javítja a jármű rendszámának olvashatóságát.
Fejlettebb megoldás: a képkockát két, eltérő expozíciós idejű letapogatással (egy rövid és egy hosszú) készíti el, majd a processzor a kettőt összevonja. Így a sötét és a világos részeken egyaránt marad látható részlet. Egy hazai forrás megfogalmazása szerint a WDR — az egyszerű ellenfény-kompenzációval szemben — az egyes képelemek (cellák) expozícióját külön elemzi.
A WDR-nek két megvalósítása használatos:
- True WDR: a képérzékelő szintjén, képkocka-multiplexálással működik.
- DWDR (digitális WDR): a jelfeldolgozó chipen, pixelmanipulációval. Az eredmény szemmel láthatóan zavarosabb és pixelesebb, mint a valódi WDR-é.
Melyiket mikor?
| Helyzet | Ami a képen történik | Ami segít |
|---|---|---|
| Üvegajtón, kirakat előtt belépő személy | sötét sziluett világos háttér előtt | BLC, erős különbségnél WDR |
| Éjjel a kamerára hajtó jármű | a fényszóró kiégeti a kép közepét, a rendszám olvashatatlan | HLC |
| Garázskapu, ahol egy képen van a sötét beltér és a napsütötte kültér | vagy a beltér fekete, vagy a kültér fehér | WDR |
| Napfelkeltekor a kamerába süt a nap | az egész kép kifehéredik | átirányítás — funkcióval nem oldható meg |
A WDR-t az adatlapok gyakran decibelben megadott dinamikatartománnyal jellemzik. A jegyzet forrásai nem igazolnak semmilyen konkrét dB-értéket, ezért ne állítsd, hogy „a jó WDR ennyi dB". Amit mondhatsz: a true WDR és a digitális WDR nem ugyanaz, és a különbség a képen látszik meg, nem a katalógusban.
A képbeállításról a szakmai gyakorlat egyértelmű: ha az alapértelmezett beállítások kielégítőek, nincs szükség „kísérletezésre" — a szükségtelen módosítás rontja a képminőséget. Ha mégis állítasz valamit, egyszerre egy paramétert változtass, és jegyezd fel, mit. Az átadási dokumentációba írd be az eltéréseket az alapértelmezéstől; a következő karbantartáskor ez lesz az egyetlen fogódzó.
Az erősítésszabályozás (AGC, Automatic Gain Control) is a beállítható paraméterek között szerepel: kevés fényben felerősíti a jelet. Az erősítéssel együtt a zaj is nő, ezért a nagyon erős AGC „szemcsés", tömöríthetetlen képet ad — ez a jelenség a szakmában közismert, bár a forrásaink szó szerint nem mondják ki. A fehéregyensúly (WB) és az élességállítás (sharpness) szintén állítható. A fehéregyensúly azért kell, mert a különböző fényforrások színhőmérséklete eltér: az izzólámpás szobai megvilágítás kb. 2500 K, a déli napfény kb. 6000 K, és az emberi szemtől eltérően a kamera erre magától nem alkalmazkodik.
19.5 Objektívek: gyújtótávolság, érzékelőméret, látószög számítása
Ez a fejezet számolós része. Két képletet kell megtanulnod, és mindkettőt a vizsgán is kérhetik.
Az objektív lencserendszerének fénytani középpontja és a fókuszpont közötti távolság, milliméterben megadva. Ez határozza meg, hogy nagy látószögű, normál vagy teleobjektívről van-e szó. Minél kisebb a gyújtótávolság, annál nagyobb a látószög — és fordítva.
A látószöget két dolog határozza meg: az objektív gyújtótávolsága és a képérzékelő mérete. Ez utóbbit sokan kihagyják, pedig ugyanaz a 4 mm-es objektív más látószöget ad egy kisebb és egy nagyobb képérzékelővel: nagyobb képérzékelő azonos gyújtótávolsággal szélesebb látószöget ad.
Az érzékelőméret: miért nem az, aminek látszik?
A képérzékelők méretét hüvelykben adják meg — 1/4", 1/3", 1/2.8", 1/2", 1/1.8", 1". Ez a szám azonban nem a képérzékelő átlója.
A hüvelykben megadott jelölés történelmi örökség: a digitális képérzékelők a képfelvevő elektroncsöveket (vidicon) váltották le, és a gyártók az objektívek kompatibilitása miatt megtartották a csövek jelölését. Egy 1 hüvelyk külső átmérőjű cső fényérzékeny felületének átlója kb. 16 mm volt. Ökölszabály: a tényleges átló ≈ a névleges hüvelykérték × 25,4 mm × 2/3, azaz a jelölés a valós átló kb. másfélszeresét adja meg.
| Formátum | Átló (mm) | Szélesség × magasság (mm), 4:3 | Megbízhatóság |
|---|---|---|---|
| 1/4" | 4,0 vagy 4,5 | 3,2 × 2,4 / 3,6 × 2,7 | ütköző adat, lásd lentebb |
| 1/3" | 6,0 | 4,8 × 3,6 | két forrás egyezően |
| 1/2.8" | 6,4 | 5,1 × 3,8 | csak egy forrás |
| 1/2" | 8,0 | 6,4 × 4,8 | egy forrás |
| 1/1.8" | 8,9 | 7,1 × 5,3 | csak egy forrás |
| 1" | 16,0 | 12,8 × 9,6 | több forrás egyezően |
Az egyik felhasznált forrás szerint az 1/4" képérzékelő átlója 4,0 mm (3,2 × 2,4 mm), egy másik szerint 4,5 mm (3,6 × 2,7 mm). A két érték ellentmond egymásnak, és harmadik forrásból nem sikerült eldönteni a kérdést; a szakirodalomban a 4,0 mm a gyakoribb. Az 1/2.5" formátum milliméteres adatait egyetlen forrásunk sem közli. Méretezésnél mindig a konkrét kamera adatlapján szereplő érzékelőméret a mérvadó — a formátumcímke ugyanis névleges, a valós pixelmátrix gyártónként pár tized milliméterrel eltér.
Az első képlet: a látószög
α = 2 · arctg( d / (2 · f) )
ahol α a látószög, d a képérzékelő mérete abban az irányban, amelyben a látószöget méred, f pedig a gyújtótávolság.
Ez a fontos rész: vízszintes látószöghöz a képérzékelő szélességét, függőleges látószöghöz a magasságát, átlós látószöghöz az átlóját kell behelyettesíteni. A CCTV-ben szinte mindig a vízszintes látószög érdekes, tehát a szélességgel számolsz.
A képlet végtelenre fókuszált objektívre pontos. Nagyon közeli tárgynál a látószög szűkül, de a vagyonvédelmi kamerák szokásos tárgytávolságainál ez a korrekció elhanyagolható.
Kidolgozott példa 1. 1/3"-os képérzékelő (szélesség 4,8 mm), 4 mm-es objektív.
1. Behelyettesítés: alfa = 2 * arctg( 4,8 / (2 * 4) ) 2. A zárójel: 4,8 / 8 = 0,6 3. Az arkusz tangens: arctg(0,6) = 30,96 fok 4. Kétszerezés: alfa = 2 * 30,96 = 61,9 fok
Kidolgozott példa 2. Ugyanez a képérzékelő 8 mm-es objektívvel: 4,8 / 16 = 0,3; arctg(0,3) = 16,7°; α = 33,4°. A gyújtótávolság kétszerezése tehát nagyjából felezi a látószöget.
Kidolgozott példa 3. 1/2"-os képérzékelő (6,4 mm) 6 mm-es objektívvel: 6,4 / 12 = 0,5333; arctg = 28,07°; α = 56,1°. Ugyanez 12 mm-rel: 6,4 / 24 = 0,2667; arctg = 14,93°; α = 29,9°.
Számolt látószögtáblázat, amit érdemes megjegyezni nagyságrendileg:
| Érzékelő | 2,8 mm | 4 mm | 6 mm | 8 mm | 12 mm |
|---|---|---|---|---|---|
| 1/3" (4,8 mm) | 81,2° | 61,9° | 43,6° | 33,4° | 22,6° |
| 1/2" (6,4 mm) | — | 77,3° | 56,1° | 43,6° | 29,9° |
Egy hazai szakmai oldal 1/3"-os képérzékelőre 2,8 mm-nél 90°-ot, 4 mm-nél 64°-ot, 8 mm-nél 35°-ot közöl. Ezek 2–9 fokkal magasabbak a képletből adódó értékeknél; valószínűleg más (nagyobb) érzékelőméretre vagy átlós látószögre vonatkoznak, esetleg kerekítések. Ugyanennek a forrásnak az 1/2"-os sorai viszont 0,2 fokon belül egyeznek a képlettel. A számított érték a mérvadó, a gyártói táblázat közelítő tájékoztatás — és mindig nézd meg, vízszintes vagy átlós látószögről beszél.
A második képlet: a látott szélesség
A látószög szép, de a helyszínen mindig azt kérdezik, hogy „mekkora sávot lát a kamera 12 méterről". Erre való a másik alak, amely ugyanabból a geometriából jön (hasonló háromszögek):
W = L · d / f
ahol W a látott szélesség és L a céltávolság (mindkettő méterben), d az érzékelőszélesség és f a gyújtótávolság (mindkettő milliméterben).
Kidolgozott példa 4. 1/3", 4 mm objektív, a célszemély 10 m-re van.
W = 10 m * 4,8 mm / 4 mm W = 10 * 1,2 = 12 m
Tehát 10 méteres távolságban egy 12 méter széles sávot látsz. Ebből már egy lépés a képpontsűrűség — az következik.
A hazai szakirodalom ismert ökölszabálya, hogy „egy 1/3"-os érzékelővel és 4 mm-es optikával megközelítőleg olyan széles képet kapunk, amilyen távolra nézünk". A képlet ennél kicsit szélesebbet ad: 4,8/4 = 1,2-szeres arányt, tehát 22 méteren nem 22, hanem kb. 26 méter széles sávot. A két adat között tehát eltérés van, és a jegyzet a képletet tekinti mérvadónak. Az ökölszabály viszont kiválóan alkalmas fejben történő becslésre a helyszínen — csak ne ebből írj ajánlatot.
19.6 A DORI-kategóriák: észlelés, felismerés, azonosítás
A DORI-kategóriákat a 9. fejezetben már megismerted, az MSZ EN 62676 szabványsorozat kapcsán. Ott az volt a kérdés, hogy mit jelentenek; itt az, hogy hogyan számolod ki őket.
Hány képpont jut a helyszín egy méterére a célszemély távolságában. Kiszámítása: a kamera vízszintes képpontszámát elosztod a látott sáv szélességével.
px/m = vízszintes képpontszám / látott szélesség (m)
| DORI-kategória | Magyar név | px/m | Mire elég |
|---|---|---|---|
| Detection | észlelés | 25 | eldönthető, van-e ott egyáltalán ember |
| Observation | megfigyelés | 62,5 | hány ember van, mit csinál; feltűnő részlet (pl. a ruha színe) látszik |
| Recognition | felismerés | 125 | egy már ismert személyről eldönthető, hogy ő az-e; jármű gyártmánya, típusa |
| Identification | azonosítás | 250 | ismeretlen személy kiléte is megállapítható; rendszám tisztán olvasható |
A megfigyelés szabvány szerinti értéke 62,5 px/m; a gyártói irodalomban gyakran 62 vagy 63 px/m-re kerekítve szerepel — ugyanarról a kategóriáról van szó.
A számsor onnan jön, hogy a modell alapja az átlagos emberi arcszélesség: 16 cm, és a kategóriák eredetileg pixel/arc értékek voltak: 4, 10, 20, illetve 40 képpont az arcszélességen. Ebből 10 / 0,16 = 62,5 px/m, és így tovább. Ez a származtatás segít megérteni a számokat — ajánlatba és dokumentációba viszont mindig px/m értéket írj, ne arcra vetített képpontszámot.
A harmadik képlet: meddig ér a kategória?
Az igazán hasznos alak azt mondja meg, hogy adott képpontsűrűség milyen távolságig teljesül:
D = ( f · vízszintes képpontszám ) / ( kívánt px/m · érzékelőszélesség )
A gyújtótávolság és az érzékelőszélesség ugyanabban a mértékegységben (mm) legyen; az eredmény méterben adódik.
Kidolgozott példa 5. 1/3"-os képérzékelő (4,8 mm), 4 mm-es objektív, 1920 képpont vízszintesen. Meddig teljesül az azonosítás?
D = ( 4 mm * 1920 px ) / ( 250 px/m * 4,8 mm ) D = 7680 / 1200 D = 6,4 m
Ugyanennél a kameránál a többi kategória — mivel a képlet a kívánt px/m-mel fordítottan arányos — egyszerű szorzással adódik:
| Kategória | Kívánt px/m | Határtávolság |
|---|---|---|
| azonosítás | 250 | 6,4 m |
| felismerés | 125 | 12,8 m |
| megfigyelés | 62,5 | 25,6 m |
| észlelés | 25 | 64 m |
Kidolgozott példa 6 — ellenőrzés a másik úton. Ugyanez a kamera 10 méteren: a 19.5 szerint W = 10 · 4,8 / 4 = 12 m, tehát px/m = 1920 / 12 = 160 px/m. A 160 nagyobb, mint a felismeréshez kellő 125, de kisebb, mint az azonosításhoz kellő 250 — vagyis 10 méteren felismerés van, azonosítás nincs. Ez egybevág a határtávolságokkal (felismerés 12,8 m-ig, azonosítás 6,4 m-ig). A két számolási út tehát ugyanazt adja; érdemes az egyikkel számolni és a másikkal ellenőrizni.
Kidolgozott példa 7 — mennyit segít a nagyobb felbontás? Cseréld ki a kamerát 4 MP-esre (2560 képpont vízszintesen), az objektív maradjon 4 mm:
D(azonositas) = ( 4 * 2560 ) / ( 250 * 4,8 )
= 10240 / 1200
= 8,5 mA felbontás 33%-os növelése tehát 6,4 m-ről 8,5 m-re tolta ki az azonosítási határt — nem duplázta meg. Ha 12,8 m-re akarod kitolni, egy 8 mm-es objektívvel a 2 MP-es kamera is megcsinálja. A gyújtótávolság gyakran olcsóbb, mint a megapixel — cserébe szűkebb lesz a látószög, tehát több kamera kell. Ez a tervezés valódi mérlege.
A DORI-modell a szabvány saját megfogalmazása szerint is „a bonyolult valóság leegyszerűsített modellje". A tényleges eredmény függ a megvilágítástól, az objektív minőségétől és a tömörítéstől is, nem csak a képpontsűrűségtől. Egy 250 px/m-es, de zajos, elmosódott éjszakai felvételen nem fogsz senkit azonosítani. A számítás a minimum feltétele a jó képnek, nem az elégséges feltétele.
A régi magyar ökölszabály
Mielőtt a px/m elterjedt volna, a hazai szakirodalom a céltárgy képen elfoglalt arányával dolgozott: ha a feladat csak a mozgás érzékelése, a céltárgynak a képernyő kb. 5%-át, cselekmény-megfigyelésnél kb. 10%-át, azonosításnál kb. 25%-át kell lefednie. A forrás maga is ökölszabályként kezeli ezeket, amelyeket a kamera és a monitor felbontása, a cselekmény fajtája, a képminőség és a fényviszonyok korrigálnak.
Miért érdemes ismerni? Mert idősebb kollégák és régi tervek még ebben gondolkodnak, és mert a szemléletet jól átadja: nem a kamera nagysága számít, hanem az, mekkora a védendő ember a képen. A mai dokumentációba viszont px/m értéket írj.
19.7 Mélységélesség, rekesz, motorzoom
A rekesz és az F-szám
A rekesz az objektívben állítható nyílás, amely a képérzékelőre jutó fénymennyiséget szabályozza. A gyújtótávolság és a hatásos rekesz viszonyát nevezzük relatív rekesznek, kifejezésére az F-számot használjuk. Szabványos értéksora: F1; F1,4; F2; F2,8; F4; F5,6; F8; F11; F16; F22; F32; F45; F64. Minél kisebb a rekeszérték, annál nagyobb a rekesz nyílása, és két egymást követő szabványos érték között feleannyi (vagy kétszer annyi) fény jut át: F/2-höz képest F/1,4-nél kétszer annyi.
Néhány összefüggés, amit a hazai szakirodalom kimond, és ami a helyszínen segít:
- A nagyobb átmérőjű lencse nem nagyobb, hanem jobb megvilágítású képet rajzol.
- Azonos átmérő mellett a kisebb gyújtótávolságú lencse ad jobb megvilágítású képet.
- A kép megvilágítottsága a gyújtótávolság négyzetével fordítottan változik. Ezért van az, hogy a hosszú gyújtótávolságú, „messzire látó" kamera éjjel többet kíván a megvilágítástól, mint a nagy látószögű.
Mélységélesség
A megfigyelni kívánt tárgytérnek az a mélysége — az optikától mért távolságtartomány —, amelyről még éles képet kapsz.
Három tényező határozza meg: a gyújtótávolság, a tárgytávolság és a rekesznyílás. A mélységélesség akkor a legnagyobb, ha az optika nagy látószögű (kis gyújtótávolság), nagy a tárgytávolság, és kicsi a rekesznyílás (nagy F-szám). Fordítva: nagy gyújtótávolság + kis tárgytávolság + nagy rekesznyílás adja a legkisebb mélységélességet.
Egy hasznos részlet: normál látószögű objektívet kis rekesznyílással használva a tárgy mögött kétszer olyan messziről kapsz éles képet, mint előtte. Közeli tárgynál a mélységélesség a tárgy előtt és mögött nagyjából egyforma.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy hosszú folyosóra vagy behajtóra teleobjektívvel néző kamera élessége egy adott távolságra van beállítva; az attól jóval közelebb vagy távolabb lévő személy homályos lesz. Ilyenkor vagy zártabb rekesszel (több fény kell hozzá), vagy a képkivágás szűkítésével kell dolgozni.
Az írisz vezérlése
A rekesz nyílását többféleképp lehet állítani:
- Kézzel állítható rekesz: az értéket telepítéskor kell a helyszín megvilágításához beállítani. Csak ott célszerű, ahol közel állandóak a fényviszonyok, vagy ahol a kisebb változást a kamera auto shutter (elektronikus írisz) funkciója ellensúlyozza.
- Automatikus rekesz (autoírisz): ha a fényviszony-változás ennél lényegesen nagyobb — tipikusan kültéren —, akkor olyan objektív kell, amelyben a rekesznyílást a bejövő fény függvényében automatika által vezérelt szervomotor állítja: sok fénynél zárja, kevésnél nyitja.
Az adatlapokon szereplő DC-írisz, videó-írisz és P-írisz elnevezések működési elvét a jegyzet forrásai nem igazolják, ezért itt nem tárgyaljuk. Ha ilyen jelöléssel találkozol, a kamera és az objektív kompatibilitását a két gyártói adatlap összevetésével kell ellenőrizni — nem az elnevezés hasonlósága alapján.
Fix, varifokális, motoros zoom
- Monofokális (fix) objektív: a gyújtótávolsága nem változtatható. Egy gyújtótávolság, egy látószög. Olcsó, egyszerű, és ha jól számoltál, tökéletesen megfelel.
- Varifokális objektív: a gyújtótávolság kézzel, egy csúszógyűrűvel állítható; a két szélső értéket T (tele) és W (wide, széles látószög) felirat jelöli. A telepítéskor állítod be a látószöget a helyszínen, élő képen.
- Motoros zoom: a gyújtótávolság távolról vezérelve állítható, beépített motorral; a hazai szakirodalom szerint jellemzően 6 vagy 12 V vezérlőfeszültséggel. Előnye, hogy a beállítás létra nélkül, a rögzítő menüjéből is elvégezhető — ez egy 6 méteres oszlopon nem apróság.
Két hiba ismétlődik. Az egyik, hogy a beállítás után elfelejtik meghúzni a rögzítőcsavarokat, és a kamera néhány hét rezgés vagy hőtágulás után elállítódik. A másik, hogy nappal állítják be az élességet, és éjjel — infravörös megvilágításban — kiderül, hogy homályos. A helyes sorrend: durva látószög nappal, végleges élesség éjszakai üzemben, majd rögzítés és képernyőmentés a dokumentációba.
Az objektívek szerelhetőségéről még két tény: az objektívekben a lencsetagokat ragasztással vagy nagyon pontos légrés kialakításával illesztik egymáshoz, ezért készre szerelés után roncsolás nélkül nem javíthatók. A jobb objektívekben aszférikus (gömbfelülettől eltérő forgásfelületű) lencsetag is van, amelynek előállítása drágább a hagyományos szférikusnál. Egy objektívet tehát nem szedünk szét — cserélünk.
19.8 Kameratípusok: dome, bullet, PTZ, panorámikus
A forma nem ízlés kérdése: a burkolat dönti el, mit lát a kamera, mennyire látszik, mennyire bántható, és hogyan szerelhető.
| Típus | Jellemzők |
|---|---|
| Panelkamera | kameraelektronikával egybeépített mini objektív; rejtett megfigyelésre vagy nagyon szűk helyre |
| Csőkamera (bullet) | jellegzetes, csőszerű alakjáról kapta a nevét; kedvező árú, kisebb üzletekhez ajánlott; kívülről látszik, merre néz |
| Kompakt kamera | minden alkatrész egy egységben; jó kültéri alkalmazásra; jellemző üzemi hőmérséklet-tartomány –10 °C … +50 °C |
| Infra LED-es kompakt | beépített IR-megvilágítás sötétségben, 730–940 nm hullámhosszú LED-ekkel |
| Fix dome | félgömb (búra) forma; a sötétített burkolat miatt a megfigyelési terület kívülről nem látható; több búraszínben kapható |
| Box (ipari) kamera | téglatest alakú, moduláris kivitel — az objektív cserélhető; széles funkcionalitás, külön kültéri ház kell hozzá |
| PTZ kamera | Pan / Tilt / Zoom: pásztázható (vízszintes), billenthető (függőleges) és zoomolható |
| Speed dome | 360° vízszintes körbefordulás, 90° billentés, akár 600°/s mozgási sebesség; maszkolási és automatikus pásztázási (Auto Pan) funkcióval |
| Sínkamera | mennyezetre szerelt csőszerkezetben mozgó kamera; a hazai szakirodalom kb. 100 m sínpályát és 6 m/s sebességet említ |
A régebbi pásztázó (scanner) fejegységekre a hazai szakirodalom max. 350–355° szögelfordulást, 90°-os dönthetőséget és 5–7°/s sebességet ad meg — ez jól mutatja, mennyivel gyorsabb a mai speed dome.
PTZ vagy panorámikus?
Ez az a döntés, amelyet a legtöbbször rontanak el. Egy független iparági elemzés szerint így állnak egymással szemben:
| Szempont | PTZ | Panorámikus / halszem (360°) |
|---|---|---|
| Lefedettség | csak abba az irányba lát, amerre éppen áll → időbeli vakfoltok | a teljes területet folyamatosan rögzíti, nincs időbeli vakfolt |
| Részletgazdagság | optikai zoom, lényegesen jobb részletesség | a felbontás 360°-on oszlik el → adott irányban kevés részlet; csak digitális zoom |
| Kezelőigény | teljes értékéhez élő kezelő kell; kezelő nélkül az értéke jelentősen csökken | kezelő nélkül is használható utólagos visszakereséshez |
| Költség | magasabb eszközár és karbantartás (mechanika); a kezelő bére a legnagyobb tétel | olcsóbb eszköz, de nagyobb felbontás → nagyobb tárhelyköltség |
| Tipikus alkalmazás | nagy kültéri területek, ahol arcot vagy rendszámot kell kinagyítani | kisebb belső terek, parkolóházak |
A PTZ-kamera vonzó a bemutatón, mert „mindent lát". A valóságban egyszerre egy irányba néz, és a többi irány ez idő alatt rögzítetlen marad. A nyomozati célú felhasználásnál gyakran a kevésbé részletes, de teljes és folyamatos rögzítés a hasznosabb. Ugyanakkor a panorámakameránál is jellemző az ügyfél csalódása, amikor rá akar nagyítani, és nincs mit. A panorámakamera áttekintésre, a PTZ vagy a fix, hosszú gyújtótávolságú kamera azonosításra való — ezért terjedt el a „panoráma + PTZ" páros telepítése.
Rejtett kamera: műszakilag lehet, jogilag nem
Rejtett kivitel (panelkamera) létezik és kapható. A tájékoztatási kötelezettség viszont ettől nem szűnik meg: a törvény szerint a közönség számára nyilvános magánterületen jól látható helyen, jól olvashatóan ki kell helyezni azt a tényt, hogy a területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak; munkahelyen a munkáltató előzetesen, írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót a technikai eszközzel végzett ellenőrzésről. Az uniós iránymutatás szerint pedig a figyelmeztető táblát úgy kell kihelyezni, hogy az érintett el tudja kerülni a területet vagy módosítani tudja a viselkedését — ami a rejtett megfigyelés fogalmi ellentéte. A részleteket a 8. fejezet tárgyalja; itt annyi a szabály, hogy titkos kamerarendszert nem tervezel és nem telepítesz. A jogszabályok változhatnak, ezért kétes esetben a hatályos szöveget kell megnézni.
19.9 Elhelyezés: magasság, szög, ellenfény, tükröződés
Itt dől el, hogy a kiszámolt px/m tényleg arcra jut-e.
Magasság
A hazai szakirodalom egyértelmű ajánlása: ha személyeket kívánsz megfigyelni és azonosítani, a kamera telepítési magassága lehetőleg ne haladja meg a 2,5 métert, mert a magasabbra telepített kamera sokkal kevésbé azonosítható képet ad. Ugyanakkor: az alacsonyabb szerelési magasság nem könnyítheti meg a kamera elérését — az optika és a kamera látja kárát, cseréjük pedig nem csekély kiadás.
A két követelmény között kell megtalálni az egyensúlyt, és ehhez jön a szabotázsvédelmi elv: az eszközöket lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy segédeszköz nélkül, szabadkézzel ne legyenek elérhetők, vagy a megerősített kialakítás védje őket a rongálástól.
Az a szög, amennyivel a kamera optikai tengelye a vízszinteshez képest lefelé néz. Minél magasabb a kamera és minél nagyobb a ledőlési szög, annál inkább fejtetőt lát arc helyett.
Ebből következik a tanítható szabály: az azonosításra szánt kamera kerüljön alacsonyabbra, kis ledőlési szöggel, a haladási iránnyal szembe, szemmagasság közelébe célozva; az áttekintésre szánt kamera lehet magasan, nagy ledőlési szöggel. Ez a két feladat egy kamerával jellemzően nem oldható meg.
Képkivágás — a leggyakoribb pazarlás
Két klasszikus hiba a hazai szakirodalomból:
- Folyosón túl széles látószögű optika: a teljes kép alig 20%-a tartalmaz hasznos információt. Ha a látószög más szempontok miatt nem csökkenthető, legalább arra ügyelj, hogy a lényegtelen felületek — például a mennyezet — ne kerüljenek a képkivágásba.
- Épület sarkára szerelt, túl széles optika: a kép egyharmadán a ház függőleges fala látszik.
Mindkét esetben ugyanaz történik: megveszed a képpontokat, aztán falra és mennyezetre pazarolod őket. A képkivágás beállítása a legolcsóbb minőségjavítás a szakmában.
Ellenfény és a nap
A képjavító funkciók (19.4) segítenek, de a jó megoldás az elhelyezés: a kamera ne nézzen szembe az ablakkal, a bejövő fényszóróval, és — ami könnyen kimarad a tervezésből — a nappal. A nap télen és nyáron más pályán jár; egy délnyugatra néző kamera márciusban tökéletes lehet, júniusban pedig egy órán át kifehéredik. Érdemes a helyszíni felmérésnél (12. fejezet) ezt is végiggondolni.
Tükröződés
A dome-kamera búrája kívülről átlátszatlan, tükröződő felület — ez adja azt, hogy a megfigyelés iránya kívülről nem látszik. Ugyanez a búra viszont belülről is felület: a telepítői gyakorlat visszatérő tapasztalata, hogy a saját infravörös fény visszaverődik róla, és fátyolos, „ködös" éjszakai képet ad, különösen akkor, ha a búra és a kameratest közötti tömítőgyűrű nem ül a helyén. Ezt a jegyzet forrásai nem igazolják — de az éjszakai ellenőrzés úgyis megmutatja, és ilyenkor a tömítés helyzetét kell először megnézni.
Üvegfelület mögé szerelt kameránál a saját infra visszaverődése biztosan gond lesz; ilyen helyzetben az infravörös megvilágítót külön, a kamerától elhúzva kell elhelyezni, vagy külső megvilágítást kell alkalmazni.
Amit egy kamera nem lát
A kamerák látószög-átlapolása és az eszközredundancia — amikor egy kritikus területet vagy eszközt több kamera is figyel — a szabotázs elleni védekezés része. Ugyanígy ide tartozik a hálózati csatlakozási pontok fizikai védelme (megbontás nélkül ne legyen hozzáférhető a csatlakozás) és a rongálás elleni, tampervédett csavarozás.
A behatolásjelző érzékelőknél megismert kitakarás a kameránál is működik. Mellette két további mód van: a kamerát pozíciójából elforgatni, illetve az objektívet szándékosan elállítani, ezzel fókuszvesztést okozva. A korszerű eszközök mindhárom manipulációra adnak jelzést — de ez a funkció csak akkor ér valamit, ha be is van kapcsolva és el is jut valakihez. Az átadási próbán ezt tesztelni kell.
19.10 Kültéri kivitel: IP- és IK-védettség, páralecsapódás, villámvédelem
Az IP-kód
A burkolat behatolás elleni védettségét jelölő, kétjegyű kód. Szabványa az IEC 60529, magyar bevezetéssel MSZ EN 60529:2015. Az első számjegy a szilárd idegen testek és az érintés, a második számjegy a víz elleni védelmet adja meg.
Az első számjegy:
| Jegy | Jelentés |
|---|---|
| 0 | nincs védelem |
| 1 | nagy testek (≥ 50 mm) ellen védett |
| 2 | közepes testek (≥ 12,5 mm) ellen védett |
| 3 | kisebb testek (≥ 2,5 mm) ellen védett |
| 4 | apró testek (≥ 1,0 mm) ellen védett |
| 5 | porlerakódás ellen védett (porvédett) |
| 6 | por behatolása ellen védett (portömör) |
A második számjegy a csepegő víztől a nagy nyomású vízsugárig terjedő 0–9 skála.
Két gyakran használt fokozat a kamerákon:
- IP66 — portömör és erős vízsugár ellen minden irányból védett. Ez a kültéri kamerák tipikus jelölése.
- IP67 — portömör és vízbe merítés ellen korlátozott ideig védett.
Hogy ezek mit jelentenek pontosan, azt a vizsgálati eljárás mondja meg. A 6-os első számjegy nem „porálló", hanem portömör: a vizsgálat során a tokozáson belül vákuumot hoznak létre, és semmilyen mérhető por nem juthat be; a vizsgálat akár 8 óra hosszú is lehet. A 6-os második számjegy vizsgálata: 12,5 mm átmérőjű fúvóka, 100 liter/perc vízhozam, 100 kPa nyomás, 3 m távolságból, legalább 3 perc (illetve 1 perc négyzetméterenként) — és ezután a burkolatban nem lehet káros hatás.
Az IP66 nem merülésállóság. A merülést a második számjegy 7-es (átmeneti merülés) és 8-as (tartós merülés) értéke jelöli, tehát az IP66 nem a legmagasabb vízvédettség — csak a legmagasabb vízsugár-védettség. Az IP-kód emellett semmit nem mond az ütésállóságról, a korrózióállóságról, a párásodásról és az UV-állóságról. És a legfontosabb: ezt a védettséget csak a szerelési útmutató szerinti, szabályos beépítéssel éred el — egy rosszul betömített kábelbevezetés az IP68-as házat is IP20-assá teszi.
Az IK-kód
A burkolat külső mechanikai ütéssel szembeni védettségét jelöli. Szabványa az EN/IEC 62262, a vizsgálati eljárás az EN 60068-2-75 szerinti. Az értéket egy adott tömegű kalapács adott magasságból való ejtésével vizsgálják, és ütési energiában (joule) fejezik ki.
| IK-kód | Ütési energia | Ejtett tömeg | Ejtési magasság |
|---|---|---|---|
| IK01 | 0,14 J | 0,25 kg | 56 mm |
| IK02 | 0,20 J | 0,25 kg | 80 mm |
| IK03 | 0,35 J | 0,25 kg | 140 mm |
| IK04 | 0,50 J | 0,25 kg | 200 mm |
| IK05 | 0,70 J | 0,25 kg | 280 mm |
| IK06 | 1 J | 0,25 kg | 400 mm |
| IK07 | 2 J | 0,5 kg | 400 mm |
| IK08 | 5 J | 1,7 kg | 300 mm |
| IK09 | 10 J | 5 kg | 200 mm |
| IK10 | 20 J | 5 kg | 400 mm |
Az IK10 tehát 20 joule ütési energiának — 5 kg-os tömeg 400 mm magasból való ejtésének — ellenálló burkolatot jelöl.
Az IK10 az IEC 62262 klasszikus, IK00–IK10 skálájának legmagasabb fokozata; a kameraadatlapokon és a termékkatalógusokban ez a skála használatos, ezért a gyakorlatban az IK10 a csúcs. A szabvány újabb kiadása bevezetett egy IK11 (50 J) fokozatot is, ez azonban a vagyonvédelmi termékkínálatban gyakorlatilag nem jelenik meg. A szakirodalom ebben megosztott: egy tokozásgyártói forrásunk az IK11-et nem is ismeri, két másik forrás viszont igen. Kameraházaknál tehát az IK10 tekinthető a legmagasabb, ténylegesen elérhető ütésállósági osztálynak — és ha valahol azt olvasod, hogy az IK10 „a második legmagasabb", az az állítás a klasszikus skálán téves.
A vandálbiztos kameraházak az erőszakos rongálási kísérletek ellen védik a kamerát: masszívabb, alumínium- vagy acélház, nehezebben roncsolható kivitel. Tipikus alkalmazási helyük a börtön, a stadion, a 24 órás automata kifizetőhely — általánosabban minden olyan hely, ahol vandalizmusra lehet számítani. Léteznek katonai (MIL) szabványoknak és robbanásbiztos követelményeknek megfelelő kivitelek, valamint zárral és a riasztórendszer szabotázsvonalába köthető nyitásérzékelővel ellátott házak is.
Hőmérséklet, pára, jegesedés
A kamerát nemcsak a portól és a nedvességtől, hanem a túlzott melegtől és hidegtől is védeni kell.
VENTILLÁTOR – a ház túlmelegedése ellen, termosztátról
FŰTŐPATRON – hidegben, a ház belső hőmérsékletének tartására, termosztátról
ABLAKFŰTÉS – megakadályozza az üvegre lecsapódó pára megfagyását
ABLAKTÖRLŐ – tipikusan rendszámfelismerésnél; MINDIG ablakmosóval együtt,
különben az üveg megkarcolódikA ventillátor és a fűtés nem folyamatosan jár, hanem termosztát kapcsolja a megengedett hőmérséklet felett, illetve alatt. Az infra LED-es kompakt kamerák tipikus üzemi tartománya a forrásaink szerint –10 °C … +50 °C — vagyis egy magyarországi téli hidegrekord már kívül esik rajta, ha nincs fűtött ház.
Beltéri környezetben is indokolt lehet védőház, ha poros vagy nedves a hely: parkolóház, mélygarázs, áru fogadására és kiszállítására szolgáló helyiség, üzemcsarnok, raktár, autómosó. A por ugyanis nemcsak a takarítást nehezíti: az objektívek tartósan poros környezetben könnyen tönkremennek.
Végül egy anyagválasztási buktató: nem megfelelő műanyag alkalmazása esetén a nap infravörös és ultraibolya sugarai az anyag szerkezetét károsítják, ami elszíneződéshez, szélsőséges esetben töréshez vezet. Egy megsárgult, berepedt dome-búra nemcsak csúnya — a képet is rontja, és beengedi a vizet.
Túlfeszültség- és villámvédelem
A vagyonvédelmi eszközökre vonatkozó általános követelmény, hogy feleljenek meg a működési környezetnek — kifejezetten nevesítve a hőmérsékleti, időjárási és elektromágneses követelményeket, valamint az IP-védettséget, a túlfeszültség-védelmet, az elektromágneses összeférhetőséget és az árnyékolási követelményeket.
A kültéri kamera konkrét villám- és túlfeszültségvédelmének méretezését — a túlfeszültség-levezető típusát, elhelyezését, a földelés kialakítását — a jegyzet forrásai nem tárgyalják, ezért itt nem közlünk rá szabályt vagy számot. Amit ki lehet mondani: a kültéri, oszlopon vagy épületsarkon lévő kamera és a hozzá futó koax vagy UTP hosszú, kültéri nyomvonalon jön be az épületbe, tehát a túlfeszültség egyik lehetséges útja. Ennek kezelése villamos szakkérdés: az adott létesítmény villámvédelmi megoldásához kell illeszteni, és jogosultsággal rendelkező szakemberrel egyeztetve kell megtervezni. A tápellátás oldali védelemre a 22. fejezet tér vissza.
Amit sehol nem írnak elő, de mindig kifizetődik: a kamerához érkező kábelt a bevezetés előtt vezesd le egy hurokban, hogy a kábelen lefutó víz a hurok alján lecsöppenjen, és ne a csatlakozáshoz folyjon. Ez a néhány centiméteres kábeltöbblet több kültéri kamerát mentett már meg, mint bármelyik IP-jelölés.
Egy kisebb telephelyet kell kamerával ellátni. Két pont a feladat:
A pont — bejárati kapu. A megrendelő azt kéri, hogy „aki bejön, azt fel lehessen ismerni, akkor is, ha nem ismerjük". A kapunyílás 4 m széles, a kamera csak a portaépület falára tehető, onnan a kapu 8 m-re van. Rendelkezésre álló kamera: 1/3"-os képérzékelő, 1920 × 1080 (2 MP), varifokális objektívvel, 2,8–12 mm tartományban.
B pont — hátsó udvar. Egy 30 m széles udvarrészt kell figyelni 30 m távolságból. Elvárás: derüljön ki, hány ember van ott és mit csinálnak.
Feladat: 1. Írd fel, melyik DORI-kategória tartozik az A és melyik a B ponthoz. 2. Számold ki, milyen gyújtótávolság kell az A ponthoz, és ellenőrizd, hogy a kapunyílás belefér-e a képbe. 3. Számold ki a B ponthoz szükséges gyújtótávolságot és az adódó képpontsűrűséget. Elég-e a 2 MP-es kamera? 4. Add meg az A ponti kamera DORI-határtávolságait mind a négy kategóriára.
A megoldás lépésről lépésre
1. A kategóriák. „Fel lehessen ismerni, akkor is, ha nem ismerjük" = ismeretlen személy kilétének megállapítása = azonosítás, 250 px/m. A „hány ember van és mit csinálnak" = megfigyelés, 62,5 px/m.
2. Az A pont gyújtótávolsága. Először azt nézzük meg, milyen széles sávot szabad látni 250 px/m mellett:
W(max) = vízszintes képpontszám / kívánt px/m W(max) = 1920 / 250 = 7,68 m
Ennél szélesebb sávot nem szabad látni, mert akkor a képpontsűrűség 250 alá esik. A szükséges gyújtótávolság a W = L · d / f képlet átrendezéséből:
f = L * d / W f = 8 m * 4,8 mm / 7,68 m f = 38,4 / 7,68 = 5,0 mm
Tehát legalább 5 mm gyújtótávolság kell. A varifokális 2,8–12 mm tartományban ez benne van. Válasszunk kerek értéket, 6 mm-t, hogy legyen tartalék:
W = 8 * 4,8 / 6 = 6,4 m px/m = 1920 / 6,4 = 300 px/m
300 px/m > 250 px/m, tehát az azonosítás teljesül. A 4 m-es kapunyílás belefér a 6,4 m-es képbe, sőt marad kb. 1,2 m tartalék mindkét oldalon. A látószög:
alfa = 2 * arctg( 4,8 / (2 * 6) ) = 2 * arctg(0,4) = 2 * 21,8 = 43,6 fok
3. A B pont. A látott sávnak 30 m-nek kell lennie 30 m távolságból:
f = L * d / W = 30 * 4,8 / 30 = 4,8 mm
A varifokálison ez kb. 4,8 mm — állítható. A képpontsűrűség 2 MP-es kamerával:
px/m = 1920 / 30 = 64 px/m
64 px/m éppen csak túllépi a megfigyeléshez kellő 62,5 px/m-t. Ez papíron megfelel, a gyakorlatban nincs benne tartalék: éjjel, tömörítés után, ferde szögben ebből nem sok marad. Nézzük meg, mit ad egy 4 MP-es (2560 képpont) kamera:
px/m = 2560 / 30 = 85 px/m
Ez már 36%-os tartalékkal teljesíti a megfigyelést. A javaslat tehát: a B pontra 4 MP-es kamera — vagy ha marad a 2 MP, akkor a területet két kamerával kell felosztani, 15-15 méteres sávra (akkor 1920/15 = 128 px/m, ami már a felismerést is hozza).
4. Az A ponti kamera DORI-határtávolságai (1/3", f = 6 mm, 1920 px):
D = ( f * px ) / ( kívánt px/m * d ) azonosítás : D = (6 * 1920) / (250 * 4,8) = 11520 / 1200 = 9,6 m felismerés : D = (6 * 1920) / (125 * 4,8) = 11520 / 600 = 19,2 m megfigyelés : D = (6 * 1920) / (62,5 * 4,8) = 11520 / 300 = 38,4 m észlelés : D = (6 * 1920) / (25 * 4,8) = 11520 / 120 = 96,0 m
A kapu 8 méteren van, az azonosítási határ 9,6 m — tehát 1,6 m tartalék van. Ez elfogadható, de azt is jelenti, hogy ha valaki a kapu mögött két méterrel áll meg, már nem azonosítható.
Amit a számítás nem mond meg, és amit ezért még el kell végezned: - a kamera magasságát és ledőlési szögét úgy kell megválasztani, hogy arcot lásson, ne fejtetőt (19.9); - a kapu ellenfényes lehet, ha a nap mögé süt — ezt a helyszínen, több napszakban kell ellenőrizni (19.4); - éjjel a 300 px/m-ből a megvilágítás és a zaj sokat elvesz — éjszakai próbafelvétel nélkül nincs átadás (19.3); - a képet képernyőmentéssel dokumentáld, mert erre később hivatkozni fogsz.
Egy vegyes feladatú telephelyen négy kamerapont van. Mindegyikhez döntsd el (a) a kameratípust, (b) a szükséges IP- és IK-osztályt, (c) a nappal/éjjel üzem megoldását, és (d) írj hozzá egy mondatot arról, mi a legvalószínűbb hiba, ami ezen a ponton előfordulhat. Indokold minden döntést.
1. pont – üzlethelyiség beltere, 2,8 m belmagasság, folyamatos vevőforgalom
2. pont – kültéri, kerítés melletti sétány, éjjel közvilágítás nélkül
3. pont – teherbeálló rámpa, ahol targoncával közlekednek, 4 m magas fal
4. pont – mélygarázs lehajtója, ahol nappal is ég a lámpa, de a kapu felől
erős természetes fény érkezikAmit a megoldásban keresünk: melyik ponton fontos, hogy a kamera iránya kívülről ne látszódjon; hol elég beltéri kivitel és hol kell IP66; melyik ponton indokolt a vandálbiztos, IK10-es ház; hol kell külön infravörös megvilágítás, és miért nem elég a kamerába épített LED; melyik pont az, ahol a WDR nélkül a kép egyik fele mindig használhatatlan lesz. A negyedik ponton külön gondold végig, mi történik a képpel akkor, amikor egy autó kifelé hajt a lehajtón, szemben a kamerával, bekapcsolt fényszóróval.
Összefoglalás
- Az analóg (CVBS) kamera folyamatos videójelet ad koaxon, az IP-kamera maga digitalizál és hálózaton továbbít. A kettő között áll a HD-analóg család (AHD, HD-TVI, HD-CVI), amely HD felbontású jelet visz a meglévő koaxon — a technológiák egymással általában nem cserélhetők fel, de a többformátumú rögzítők automatikus jelfelismeréssel mindet kezelik.
- A TVL az analóg kor mérőszáma: a képmagasságra vetítve elkülöníthető függőleges vonalak száma. Képpontra nem váltható át, mert nem ugyanaz a mennyiség. Digitális rendszernél a felbontás és a képpontsűrűség a mérvadó.
- A megapixel önmagában nem képminőség. A képfrissítésnél a kompromisszum a bejáratnál nagyobb, a nagy áttekintő területeken kisebb fps. A hosszú expozíció éjjel „szép", de elmosott képet ad — és éppen a mozgó ember arcát viszi el.
- A min. lux adat gyártók között nem összehasonlítható, mert nincs közös mérési eljárás, a „használható kép" definíciója szabadon választott, a hosszú expozíció torzít, és a „0 lux" az IR-megvilágító megléte, nem a képérzékelő érzékenysége. Specifikációba DORI-kategóriát írj, ne lux-számot.
- A nappali/éjszakai üzem alapja a mozgatható IR-vágó szűrő (ICR): nappal a szűrő a képérzékelő előtt, színes kép; éjjel kifordul, fekete-fehér kép infravörös megvilágítással. Az infra színt elvileg sem adhat, a hatótávolsága korlátozott, zöld növényzetnél gyengébb, hőt termel, és olcsó optikán defókuszált képet okoz. Az élességet éjszakai üzemben is ellenőrizni kell.
- A BLC az ellenfényes sziluettet, a HLC a fényszóró okozta túlvezérlést, a WDR a nagy fény-árnyék különbséget kezeli — de mindegyiknél többet ér, ha a kamera eleve nem néz szembe a fényforrással.
- A látószög képlete α = 2 · arctg(d / 2f), a látott szélességé W = L · d / f, ahol d a képérzékelő szélessége. Az érzékelő hüvelykben megadott formátumcímkéje nem az átló; méretezésnél az adatlap adata a mérvadó, és az 1/4" méretében a források ellentmondanak egymásnak.
- A DORI-értékek: észlelés 25, megfigyelés 62,5, felismerés 125, azonosítás 250 px/m. A képpontsűrűség: px/m = vízszintes képpontszám / látott szélesség; a határtávolság: D = f · px / (px/m · d). Egy kamera egyszerre több kategóriát teljesít, csak más-más távolságban.
- A telepítési magasság személyazonosításnál lehetőleg ne haladja meg a 2,5 m-t, de a kamera ne legyen szabadkézzel elérhető. Az azonosító kamera alacsonyan, kis ledőlési szöggel, a haladási iránnyal szembe néz; az áttekintő magasan van. A képkivágásból hagyd ki a mennyezetet és a falat.
- Kültéren az IP66 a tipikus jelölés (portömör + erős vízsugár), de nem merülésállóság, és semmit nem mond az ütésállóságról; a védettséget csak a szabályos beépítés adja. Az IK10 (20 J) a klasszikus skála legmagasabb foka. A pára és a jegesedés ellen fűtött ház, ablakfűtés, szükség esetén ablaktörlő és -mosó a megoldás.
Ellenőrző kérdések
- Mi a különbség a klasszikus analóg, a HD-analóg és az IP-kamera között az átvitel, a felbontás és a tápellátás szempontjából? Mikor javasolnál HD-analóg felújítást IP helyett?
- Miért nem lehet a TVL-értéket képpontszámra átszámolni? Fogalmazd meg úgy, ahogy egy ügyfélnek is elmondanád.
- Magyarázd el, miért nem jelent önmagában képminőséget a megapixelszám. Mondj két konkrét helyzetet, amelyben ugyanaz a kamera egyszer megfelel, egyszer nem.
- Sorolj fel négy okot, amiért a kameraadatlapon szereplő „minimális megvilágítás" adat gyártók között nem hasonlítható össze. Mit írnál helyette a specifikációba?
- Mit csinál pontosan az ICR nappal és éjjel, és miben más az „egyszerű" elektronikus éj/nappal kamera? Miért kell az élességet éjszakai üzemben is ellenőrizni?
- Mikor segít a BLC, mikor a HLC és mikor a WDR? Melyik az a helyzet, amelyet egyik funkció sem old meg, és mi ilyenkor a teendő?
- Írd fel a látószög és a látott szélesség képletét, és magyarázd el, miért kell mindkettőhöz ismerni a képérzékelő méretét. Miért kell óvatosan bánni a gyártói látószögtáblázatokkal?
- Egy kamera adott gyújtótávolsággal 6 m-ig teljesíti az azonosítást. Mennyiig teljesíti a felismerést és az észlelést, és miért nem kell ehhez újra behelyettesíteni a képletbe?
- Miért nem lehet ugyanazzal a kamerával megoldani az azonosítást és az áttekintést egy bejáraton? Hogyan függ ez össze a szerelési magassággal és a ledőlési szöggel?
- Mit jelent az IP66 és mit az IK10? Nevezz meg három olyan tulajdonságot, amelyről az IP-kód semmit nem mond.
Tudáspróba
1. Melyik állítás igaz a képpontsűrűségre? (Egy helyes válasz.) a) A képpontsűrűség a kamera felbontásának és a képfrissítésnek a hányadosa. b) A képpontsűrűség azt adja meg, hány képpont jut a helyszín egy méterére a célszemély távolságában. c) A képpontsűrűség csak 4K felbontás felett értelmezhető. d) A képpontsűrűség a képérzékelő területére eső képpontok száma négyzetmilliméterenként.
2. Egészítsd ki! A látószög képlete α = 2 · arctg( ……………… / (2 · ………………) ). Vízszintes látószöghöz a képérzékelő ………………-át kell behelyettesíteni. A látott szélesség képlete W = ……………… · ……………… / ……………… . A DORI-értékek: észlelés ……………… px/m, megfigyelés ……………… px/m, felismerés ……………… px/m, azonosítás ……………… px/m. A modell alapja az átlagos emberi arcszélesség, ……………… cm.
3. Párosítsd a jelenséget a rá alkalmas megoldással!
| Helyzet | Megoldás | ||
|---|---|---|---|
| A | Üvegajtón belépő személy sötét sziluettként látszik | 1 | HLC |
| B | Éjjel a kamerára hajtó autó fényszórója kiégeti a képet | 2 | mozgatható IR-vágó szűrő (ICR) |
| C | Egy képen van a sötét beltér és a napsütötte kültér | 3 | BLC |
| D | Nappal színes, éjjel infravörös érzékenységű kép kell | 4 | ablakfűtés |
| E | Télen az üvegre lecsapódó pára megfagy | 5 | WDR |
4. Igaz vagy hamis? Indokold! a) Az IP66-os kamera korlátozott ideig víz alá meríthető. b) A 4 mm-es objektív mindig ugyanakkora látószöget ad, függetlenül a képérzékelő méretétől. c) A gyújtótávolság kétszerezése nagyjából felezi a látószöget. d) Az IK10 a klasszikus IK-skála legmagasabb fokozata. e) A megfigyelés (observation) DORI-értéke 125 px/m. f) A hosszú expozíciós idő éjjel világosabb képet ad, de a mozgó személy elmosódik.
5. Csoportosítsd az alábbi tényezőket aszerint, hogy növelik vagy csökkentik a mélységélességet: nagy tárgytávolság · nagy gyújtótávolság · kicsi rekesznyílás (nagy F-szám) · kicsi tárgytávolság · nagy rekesznyílás (kicsi F-szám) · kicsi gyújtótávolság.
6. Sorba rendezés: állítsd helyes sorrendbe egy kamerapont beállításának lépéseit! éjszakai üzemben az élesség ellenőrzése · a szükséges DORI-kategória meghatározása a megrendelővel · a rögzítőcsavarok meghúzása és képernyőmentés a dokumentációba · a gyújtótávolság kiszámítása a céltávolságból és a kívánt px/m-ből · a szerelési magasság és a ledőlési szög megválasztása · a látószög beállítása a helyszínen, élő képen
7. Számítási feladat. Egy 1/3"-os képérzékelővel (szélesség 4,8 mm) és 2560 képponttal (4 MP) rendelkező kamerára 8 mm-es objektívet szerelsz. a) Mekkora a vízszintes látószög? b) Milyen széles sávot lát 20 méteren, és mennyi ott a képpontsűrűség? c) Meddig teljesíti az azonosítást és meddig a felismerést? d) A megrendelő 20 méteres távolságban szeretne azonosítást. Teljesül ez? Ha nem, mit javasolsz — és mi az ára a javaslatodnak?
8. Egy kolléga a bejárati kamerát 4 méter magasra, nagy ledőlési szöggel szerelte fel, mert „onnan az egész előteret látja", és az objektívet a legszélesebb állásba tekerte. A megrendelő most azt reklamálja, hogy egy lopás után nem lehet felismerni az elkövetőt. Írd le három-négy mondatban, mi a hiba, és milyen sorrendben javítanád ki.