18. fejezet – megoldások és megoldókulcs

Gyakorlati feladatok — részletes megoldások

18.1 gyakorlat — Ajtóvezérlés bekötése védődiódával és működéspróba

Mit gyakorol: az ajtóvezérlés teljes láncának bekötését, a védődióda polaritásának helyes megválasztását és annak méréssel való igazolását, hogy a zár azt csinálja, amit a rajz ígér.

Megoldás

1. A kapcsolási vázlat

A rajznak hat elemet kell tartalmaznia: tápegység, a vezérlő zárkimenete, a zár, a védődióda a polaritásával, a nyitógomb (REX) és az ajtóállapot-érzékelő. A rajzra rá kell írni két döntést, mert innentől minden ezen múlik:

DONTES 1 - a zar mukodesi elve
  munkaaramu (fail secure)  -> aram nelkul ZARVA, a nyitashoz kell aram
  nyugvoaramu (fail safe)   -> aram nelkul NYITHATO, a zarashoz kell aram

DONTES 2 - a rele erintkezoje
  munkaaramu zar   -> NO (alapbol nyitott) erintkezo
  nyugvoaramu zar  -> NC (alapbol zart) erintkezo

A kettő összetartozik: a magneszár természeténél fogva nyugvóáramú, a zárfogadó viszont sok típusnál helyszínen átállítható — ezért a rajzra oda kell írni, melyik állásban van.

2. Bekötés, a dióda polaritása

A bekötés feszültségmentes állapotban történik. A védődióda a tekerccsel párhuzamosan, záróirányban kerül be: a katód — a jelölt csík felőli oldal — a tekercs pozitív kivezetésére, az anód a negatívra. Normál üzemben a dióda így nem vezet; kikapcsoláskor a tekercsen megfordul a polaritás, a dióda kinyit, és a tekercs energiája a saját ellenállásán, biztonságosan cseng le.

3. Mérés: tápfeszültség és a zárnál mért feszültség

Két mérés kell, és a második működés közben, terhelt állapotban:

MERES: zarag feszultsegesese                   uzemallapot: zar behuzva
--------------------------------------------------------------------------
Tapegyseg kimenete (terheletlenul)      U1 = ......... V
Tapegyseg kimenete (zar mukodese kozben) U2 = ......... V
A ZAR kapcsain (zar mukodese kozben)     U3 = ......... V
--------------------------------------------------------------------------
A kabelen eso feszultseg:  dU = U2 - U3 = ......... V

A különbséget három dolog okozza: a vezeték ellenállása (hossz és keresztmetszet), az átmeneti ellenállások a sorkapcsokon és a csatlakozókon, valamint a tápegység terhelés hatására bekövetkező visszaesése. Hogy a mért érték elfogadható-e, azt a zár gyártói adatlapja dönti el: megengedett százalékos feszültségesésre ez a jegyzet nem közöl számot. Az elfogadási kritérium egyszerű és jól védhető: a zárra jutó feszültség a legrosszabb üzemállapotban is maradjon az adatlap szerinti működési tartományon belül. Ha a mágneszárra kevesebb jut, csökken a tartóereje; ha a zárfogadó nem kapja meg a minimumot, nem oldja a reteszt.

4. Működéspróba

1. Ervenyes azonositas (vagy kezi nyitasi parancs) -> nyilik-e a zar?
2. Nyitogomb (REX)                                 -> nyilik-e a zar?
3. Ajtoallapot-erzekelo: nyitas es zaras           -> latja-e a rendszer?
4. Az esemenynaplo: megjelenik-e mindharom esemeny, helyes nevvel?

5. Az áramszünet-próba

Ez az a próba, amely a fogalmakat elválasztja: lekapcsolod a tápot, és megnézed, mit csinál az ajtó. Munkaáramú (fail secure) záron zárva marad; nyugvóáramú (fail safe) záron nyithatóvá válik. Ha az eredmény nem egyezik azzal, amit az 1. pontban felírtál, akkor vagy a zár típusát azonosítottad félre, vagy a relé rossz érintkezőjét használtad, vagy a helyszínen átállítható zárfogadó a másik állásban van. Mindhárom lehetőséget végig kell nézni — és ez az a hiba, amely a legkönnyebben marad benne egy rendszerben.

6. A diódás bizonyítás

Dióda nélkül: az áram megszakításakor a tekercs mágneses tere összeomlik, és a tekercs igyekszik fenntartani az áramot. Ehhez ellentétes polaritású, nagy feszültségtüske keletkezik — a nagysága a tekercs induktivitásától és az áram lecsengésének sebességétől függ, és a több száz vagy több ezer voltot is elérheti. Ez a tüske:

• tranzisztoros (nyitott kollektoros) kimenetnél a kapcsoló tranzisztort üti át — ez a konkrét alkatrész, amelyik dióda nélkül tönkremegy;
• relés kimenetnél a relékontaktust égeti ki (ívhúzás);
• a szomszédos jelvezetékekre zajként áthallik, és mikrokontrolleres eszközök lefagyását vagy újraindulását okozhatja.

Az utolsó pont magyarázza a szakma egyik „megmagyarázhatatlan" hibáját: a vezérlő minden tizedik-huszadik ajtónyitásnál újraindul.

Diódával: kikapcsoláskor a dióda kinyit, és szabadonfutó áramkört zár a tekercs köré. A tüske helyett a tekercs energiája lassan, a saját ellenállásán cseng le. Cserébe a zár elengedése kissé lassabb lesz — ez a dióda ára.

7. Fordítva bekötött dióda

Fordítva bekötve a dióda nyitóirányban kerül a tápfeszültségre, tehát rövidzárként viselkedik. Bekapcsoláskor a dióda tönkremegy, a biztosíték kiold vagy a tápegység áramkorlátba megy, rosszabb esetben a nyomvonalon fejlődő hő okoz kárt. Ezért kell a bekötést feszültségmentesen elvégezni, és áram alá helyezés előtt minden induktív terhelésnél végignézni: van-e dióda, és jó irányban áll-e.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha a vázlat a bekapcsolás előtt elkészült, ha a zár típusa és a hozzá tartozó relé-érintkező le van írva, ha a dióda katódja a pozitív kivezetés felé néz, ha mind a három mért feszültség szerepel mértékegységgel, és ha az 5. pont eredménye egyezik az 1. pontban felírt típussal. A 3. pontnál nem egy konkrét voltszám a helyes válasz, hanem az, hogy a különbséget a kábel- és átmeneti ellenállás okozza, és hogy az elfogadhatóságot az adatlap dönti el. Rossz a megoldás, ha a mérést terheletlen állapotban végzi, vagy ha az áramszünet-próbát kihagyja.

Gyakori hiba

• A diódát fordítva köti be. Hiba, mert így nyitóirányban kerül a tápra, és rövidzárként viselkedik — a dióda, a biztosíték vagy a tápegység bánja.
• A zárnál mért feszültséget terheletlenül méri. Hiba, mert a feszültségesés éppen a terhelő áram hatására keletkezik: nyitott zárkimenetnél nem mérsz semmit.
• Nem végzi el az áramszünet-próbát. Hiba, mert csak ez választja el a munkaáramú és a nyugvóáramú működést — a rajzra írt szándék nem bizonyíték.
• A zárat a vezérlő elektronikájával közös vékony táperen táplálja. Hiba, mert a behúzási áramlökés lehúzza a vezérlő tápfeszültségét, és ebből újraindulás vagy hibás működés lesz.

18.2 gyakorlat — Azonosítási mód választása három ajtóra

Mit gyakorol: a kockázathoz igazított azonosítás megválasztását, a többfaktoros azonosítás fogalmának helyes használatát és a biometria jogi korlátainak kimondását.

Megoldás

Ez mintamegoldás — más indoklással más eszközválasztás is elfogadható, ha a faktorok és a kockázat összhangban vannak.

1. Azonosítási mód ajtónként

Amit az indoklásban nem szabad leírni: a frekvenciát. A „13,56 MHz" önmagában nem jelent biztonságot — ugyanazon a frekvencián van a feltört titkosítású és a korszerű, AES-alapú kártya is. A helyes kérdés a beszállítóhoz: fut-e kölcsönös hitelesítés, milyen algoritmussal, és ki kezeli a kulcsokat. A 125 kHz-es proximity tag titkosítás és hitelesítés nélkül sugározza a kódját, ezért klónozható; ilyet ide egyik ajtóra sem tervezünk.

2. Kétirányú (két olvasós) ajtó és anti-passback

Kétirányú kialakítást a szerverszobára javaslok. Ott kevés a jogosult, és a kilépés olvastatása adja meg azt, amit a rendszertől valójában várunk: ki van bent. A főbejáraton akkor van értelme a két olvasónak, ha a megbízó jelenlét-nyilvántartást is akar — de akkor tudni kell, hogy ez adatvédelmi szempontból külön cél, külön jogalappal és külön tájékoztatással.

Az anti-passbacknek a szerverszobán van értelme, és feltétele éppen a kétirányú ajtó: aki bent van, addig nem tud újra belépni, amíg ki nem lépett, tehát a kártyát nem lehet „visszaadni" a következőnek. A nagy forgalmú főbejáraton a globális anti-passback életszerűtlen: aki egyszer más mögött besétál olvasás nélkül, az utána kizárja magát. Ezt a problémát az anti-passback logikai szinten nem tudja megfogni — a mögé beszökés ellen zsilip, forgóvilla, egyszemélyes átjárást ellenőrző érzékelő vagy kameraellenőrzés kell.

3. Válasz az ujjnyomatos olvasót kérő megbízónak (mintaszöveg)

„Az ujjnyomat biometrikus adat, amelyet a jog különös kategóriaként kezel, tehát szigorúbb feltételekkel használható, mint egy kártya. Munkahelyen a munkajogi szabályok ezt szűk körre engedik, és a munkavállalókat előzetesen, írásban kell tájékoztatni a technikai eszközzel végzett ellenőrzésről. Hogy az Önök esetében a szerverszoba beleesik-e ebbe a szűk körbe, azt nem én döntöm el, és nem is dönthetem el: az adatkezelő Önök, a döntést Önöknek kell indokolniuk és dokumentálniuk. Kérem, egyeztessen a saját adatvédelmi vagy jogi tanácsadójával, illetve a munkavállalói tájékoztatás miatt a munkaügyi tanácsadójával. Amit én addig is tudok ajánlani, az egy műszakilag egyenértékű, jogilag jóval egyszerűbb megoldás: kártya + PIN, ami szintén két, egymástól különböző típusú faktor. Ha a döntés mégis biometria lesz, a legvédhetőbb kivitel az, amikor a sablon a kártyán van tárolva, és az összevetés is a kártyán történik — így a rendszer nem épít központi biometrikus adatbázist."

4. Jogosultsági csoport, időzóna, érvényességi idő

A vezérelv: csoportszinten adj jogosultságot, egyénileg csak kivételként. Így a kilépő munkatárs egyetlen mozdulattal kikerül a rendszerből, és fél év múlva is meg lehet mondani, ki miért jut be a szerverszobába.

5. Kommunikáció az olvasókhoz

Mindhárom ajtóra OSDP-t tervezek, mert az olvasó a védett téren kívüli, hozzáférhető oldalon van, a Wiegand pedig titkosítatlan, egyirányú, lehallgatható és visszajátszható — az olvasó vezetékére szerelt eszközzel napokig gyűjthetők a kártyaadatok. Az OSDP RS-485-ön, két vezetéken megy, AES-128 Secure Channellel titkosít, és kétirányú: a vezérlő folyamatosan figyeli az olvasó állapotát, tehát az olvasó leszerelése vagy cseréje sem marad észrevétlen.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha mindhárom ajtónál megnevezi a faktor(oka)t, ha a szerverszobán legalább két, egymástól különböző típusú faktor szerepel, ha az indoklásban nem a frekvencia áll, ha a 3. pontban a válasz nem dönt az ügyfél helyett, hanem kimondja a jogi feltételt és megnevezi, kihez kell fordulnia, és ha az 5. pontban az OSDP melletti érv az olvasó kültéri, hozzáférhető oldalára hivatkozik. Elfogadható, ha valaki a főbejáratra is kártya + PIN-t tervez, ha az áteresztőképesség-veszteséget kimondja; és elfogadható a raktárajtón az egy faktor is, ha a kockázatot indokolja. Rossz a megoldás, ha a biometriát „úgyis megoldjuk" alapon berajzolja, vagy ha két kártyát nevez kétfaktoros azonosításnak.

Gyakori hiba

• Két kártyát vagy két PIN-t nevez kétfaktorosnak. Hiba, mert a többfaktoros azonosítás lényege a faktorok típusának különbözősége, nem a darabszám.
• A frekvenciával indokol. Hiba, mert ugyanazon a 13,56 MHz-en van a feltört titkosítású és a korszerű kártya is; a hitelesítés módja dönt, nem a sáv.
• Az anti-passbacket a nagy forgalmú főbejáratra teszi. Hiba, mert a mögé beszökés miatt a jogosult felhasználók zárják ki magukat, és a funkciót két nap múlva kikapcsoltatják.
• Az ujjnyomat kérdésében helyette dönt. Hiba, mert az adatkezelő az ügyfél: a szerelő dolga a jogi feltétel kimondása és a műszaki alternatíva felajánlása.

18.3 gyakorlat — Menekülési úti ellenőrzőlista egy ajtóra

Mit gyakorol: annak felismerését, hogy a beléptető rendszer életvédelmi berendezés is, és hogy a menekülőajtó nyithatóságát próbával kell igazolni — nem meggyőződéssel.

Megoldás

Ez mintamegoldás egy irodaépület udvarra nyíló, menekülési úton lévő ajtajára. A te ajtód más lehet; a szerkezet és a záró feltételek ugyanezek.

1. Az ajtó elemei

A MENEKULESI UTON LEVO, VILLAMOSAN RETESZELT AJTO ELEMEI
  nyitoszerkezet (zar): munkaaramu zarfogado VAGY nyugvoaramu retesz
  mechanikus vasalat  : panikrud (EN 1125) vagy veszkijarati kilincs /
                        nyomolap (EN 179) - a menekulo oldalon
  olvaso              : a KULSO (nem menekulo) oldalon
  nyitogomb (REX)     : a belso oldalon
  ajtoallapot-erzekelo: a nyitas es a nyitva felejtes jelzesehez
  kezi veszoldo       : az ajto mellett, KOZVETLENUL a zar tapjaban
  tuzjelzo kenyszerkapcsolat: nyugalmi allapotban ZART kontaktus,
                        SOROSAN a zar tapagaban

2. Van-e mechanikus szabad kilépés, és mi következik ebből?

Ez az a kérdés, amelyből a zár típusa következik — és amelyet a legtöbben átugranak:

• Ha az ajtót kizárólag villamos reteszelés tartja zárva (nincs a menekülő oldalon mechanikus szabad kilépés), akkor a reteszelésnek nyugvóáramúnak (fail safe) kell lennie, mert csak így nyílik áramkimaradáskor és tűzjelzéskor.
• Ha az ajtón a menekülő oldalon mechanikus szabad kilépés van — pánikzár (EN 1125) vagy vészkijárati kilincs, nyomólap (EN 179), amely a villamos állapottól függetlenül, egy mozdulattal kitárja az ajtót —, akkor a villamos oldalon munkaáramú (fail secure) zárfogadó is megfelelhet, mert a nyithatóság mechanikusan biztosított.

A választás a használók köréből következik: nyilvánosság számára nyitott épületben EN 1125 pánikrúd, csak képzett személyzet által használt ajtón EN 179 kilincs vagy nyomólap fogadható el.

Ebben a mintamegoldásban az ajtón EN 179 szerinti vészkijárati kilincs van, tehát a villamos oldalra munkaáramú zárfogadó kerül — de a tűzjelzős kényszerkapcsolat és a kézi vészoldó ettől függetlenül kell.

3. A három független ok, amiből az ajtónak ki kell reteszelődnie — és hogyan próbálod ki

Ehhez jön negyedikként a kézi vészoldó: benyomva közvetlenül megszakítja a zár tápját, a vezérlőt és minden logikát megkerülve — tehát akkor is működik, ha a vezérlő lefagyott vagy le van kapcsolva. A használatának riasztást kell generálnia a beléptető vagy a behatolásjelző rendszerben, különben az „ideiglenes" vészoldás állandósul, és senki nem tud róla.

A tűzjelzős kényszerkapcsolat azért nyugalmi állapotban zárt kontaktus, sorba kötve a zár tápágába, mert így a vezetékszakadás is oldáshoz vezet: a hibából nem zárva maradt ajtó lesz, hanem nyitható ajtó.

4. Hatsoros ellenőrzőlista az átadási próbához

Fontos üzemeltetési szabály, amit a próbához is és az ügyfélnek is el kell mondani: a tűzjelzést az épület kiürítéséig nem szabad nyugtázni, és csak a tűz eloltása után szabad törölni — mert törlés után a vezérlési funkciók visszaállnak a kiindulási állapotukba, vagyis a beléptetett ajtók újra zárnak.

5. Kitől kérdezed meg, hogy a megoldásod megfelel-e?

„A zártípusról és a kényszerkapcsolat kialakításáról nem a szerelő dönt, hanem a jóváhagyott tűzvédelmi terv — ezért a kérdést a tűzvédelmi tervezőnek, illetve a létesítmény tűzvédelmi felelősének teszem fel, és a válaszukat írásban kérem. Azért nem a saját szakmai meggyőződésem a végső szó, mert itt életvédelemről van szó: a részletes követelményeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzat és a Kiürítés tűzvédelmi műszaki irányelv tartalmazza, ezek szövege pedig változik, és a konkrét ajtóra vonatkozó megoldást a jóváhagyott terv rögzíti."

6. A hatályos Kiürítés TvMI kiadása

Erre a kérdésre ez a függelék nem ad számot — és ez nem hiányosság, hanem a feladat lényege. A jegyzet kutatásának idején a legfrissebb megtalált kiadás egy 2024-es változat volt, de a TvMI-k kiadásszáma és dátuma változik. A helyes megoldás az, amit ma találsz a katasztrófavédelem honlapján: írd fel a kiadás számát és a dátumát, és tedd mellé a lekérdezés napját is. Ez az egyetlen olyan adat a gyakorlatban, amelyet nem szabad a jegyzetből másolni.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha (a) a rajzon mind a hét elem szerepel, (b) a 2. pontban a zártípus a mechanikus szabad kilépés meglétéből van levezetve, nem általános szabályból, (c) a három független ok pontosan a tűzjelzés, a tűzvédelmi vezérlőjel és a tápkiesés, mindegyikhez konkrét próbamódszerrel, (d) az ellenőrzőlista mind a hat sorában szerepel a módszer és az elvárt eredmény, és (e) a 6. pontban a saját, mai lekérdezés eredménye áll, nem egy másolt szám. Elfogadható bármelyik zártípus, ha az indoklás áll. Rossz a megoldás, ha azt írja, hogy „menekülési úton mindig fail safe zár kell" — a jogszabály a nyithatóságot követeli meg, nem a zár elvét.

Gyakori hiba

• A „menekülési úton fail safe" szabályt általánosítja. Hiba, mert mechanikus pánikvasalat mellett munkaáramú zárfogadó is megfelelhet; a követelmény a nyithatóság.
• Csak a tűzjelzésre való oldást próbálja ki. Hiba, mert a tápkiesés és a vezérlőpontból adott jel külön, független ok — és a tápkiesés-próbát a legkönnyebb elvégezni.
• A kézi vészoldót a vezérlőn keresztül köti be. Hiba, mert a vészoldó lényege éppen az, hogy a vezérlőt megkerülve, közvetlenül szakítja meg a zár tápját.
• A vészoldó használatához nem rendel riasztást. Hiba, mert így az „ideiglenes" vészoldás észrevétlenül állandósul, és az ajtó hetekig nyitva marad.
• A TvMI kiadásszámát jegyzetből másolja. Hiba, mert a felírt szám két év múlva már nem biztos, hogy hatályos — a gyakorlat egész lényege a friss lekérdezés.

Tudáspróba — megoldókulcs

1. feladat — feleletválasztós Megoldás: b) Indoklás: A nyugvóáramú (fail safe) zár a záráshoz igényel áramot, ezért áram nélkül nyitható — ez a 18.8 táblázatának második sora. Az a) a munkaáramú (fail secure) leírása; a c) kifejezetten téves, mert tűzgátló ajtóra munkaáramú zárfogadó kell (a fail safe mód a tűzgátló ajtó tartozékminősítésével nem engedélyezett, lásd 18.8); a d) pedig azért rossz, mert a nyugvóáramú zár épp folyamatosan fogyaszt (lásd 18.7).

2. feladat — felelet-kiegészítős Megoldás: a védődiódát a tekerccsel párhuzamosan kell kötni, záró irányban. A dióda katódja a tekercs pozitív, anódja pedig a negatív kivezetésére kerül. Kikapcsoláskor a tekercsen megfordul a polaritás, a dióda kinyit (vezetni kezd, szabadonfutó áramkört ad), és a tekercs energiája biztonságosan lecseng. Ha a diódát fordítva kötjük be, rövidre zárja a tápot, és a dióda tönkremegy, a biztosíték kiold vagy a tápegység áramkorlátba megy. Indoklás: A polaritás és a működés a 18.10 „A védődióda helyes polaritása" definíciójában, a fordított bekötés következménye az ott következő figyelmeztetésben. A csíkos oldal a katód, és ez az, ami a pozitív kivezetés felé néz.

3. feladat — párosítási

Indoklás: A REX az öt alapelem negyedike (lásd 18.1), a másik három az ajtóidőzítések táblázatában (lásd 18.11). A DFO és a DHO közös feltétele az ajtóállapot-érzékelő: nélküle egyiket sem lehet jelezni.

4. feladat — igaz-hamis Megoldás: - a) Hamis. A frekvencia önmagában nem biztonság: a MIFARE Classic ugyanazon a 13,56 MHz-en működik, mint a DESFire EV3, csak a Classic Crypto-1 titkosítását nyilvánosan feltörték. Ha ráadásul a rendszer csak a kártya UID-jét olvassa be, a legdrágább kártya is klónozható (lásd 18.4). Helyesen: a helyes kérdés az, hogy fut-e kölcsönös hitelesítés, milyen algoritmussal, és ki kezeli a kulcsokat. - b) Igaz. A mágneszár (elektromágneses tartómágnes) áram nélkül nem tart, tehát természeténél fogva nyugvóáramú — ebben nincs választásod (lásd 18.7 és 18.8). - c) Hamis. A kézi vészoldó éppen azért ér valamit, mert közvetlenül szakítja meg a zár tápját, a vezérlőt, a szoftvert és minden logikát megkerülve; így akkor is működik, ha a vezérlő lefagyott vagy le van kapcsolva (lásd 18.9). Helyesen: a vészoldó a vezérlőtől függetlenül old — de a használatának riasztást kell generálnia. - d) Hamis. Az anti-passback feltétele a kétirányú (két olvasós) ajtó: enélkül a rendszer nem tudja, hogy a kártya birtokosa kint van-e vagy bent (lásd 18.11). Helyesen: belépő és kilépő olvasó is kell. - e) Hamis. A Wiegand egyirányú (az olvasótól a vezérlő felé) és titkosítatlan; a vezérlő nem tudja folyamatosan ellenőrizni az olvasó állapotát, ezért az olvasó cseréjéről sem feltétlenül szerez tudomást (lásd 18.5). Helyesen: a kétirányú, felügyelt kommunikáció az OSDP tulajdonsága. - f) Igaz. A beléptető rendszer az Mt. 11/A. §-a szerinti technikai ellenőrzési eszköz, amelyről a munkavállalót előzetesen, írásban kell tájékoztatni (lásd 18.11, illetve 18.6).

5. feladat — csoportosítási

Indoklás: A négy oszlop a beléptető rendszer négy feladata: a belépő azonosítása, a jogosultság megállapítása, az esemény dokumentálása és az áthaladás szabályozása (lásd 18.1 bevezetője, amely ezt a négy szót a fejezet vázaként adja meg). Az ajtócsukó azért az áthaladás oszlopába való, mert nélküle az ajtó nyitva marad, és a rendszer folyamatos nyitva állást fog jelezni (lásd 18.7). A napló megőrzési ideje dokumentálási (adatkezelési) kérdés: a hatályos SzVMt. már nem ír határidőt, azt a GDPR elveiből, érdekmérlegeléssel kell megállapítani és dokumentálni (lásd 18.11).

6. feladat — sorba rendezési Megoldás: 1. mechanikai és villamos átvizsgálás áram alá helyezés előtt 2. a védődiódák polaritásának ellenőrzése még feszültségmentes állapotban 3. a tápfeszültség bemérése a zárnál működés közben 4. az olvasó–vezérlő kommunikáció (bitszám vagy buszcím) ellenőrzése 5. alapkonfiguráció: nyitási idő, áthidalási idő, DHO-időhatár 6. jogosultságok és időzónák beállítása 7. funkcionális tesztsorozat jegyzőkönyvvel 8. átadás és dokumentálás

Indoklás: Ez a 18.12 „Üzembe helyezés — javasolt sorrend" nyolc lépése, ugyanabban a sorrendben. A logika: előbb a hardver épsége és — még feszültségmentes állapotban — a védődiódák polaritása (18.10), csak ezután a feszültség alatti mérés a zárnál, aztán a kommunikáció, és a végén a szoftveres beállítás — mert hibás bekötésen hiába jó a jogosultsági tábla, a fordítva bekötött dióda pedig az első feszültség alá helyezéskor tönkremegy.

7. feladat — számításos Megoldás:

a) Teljesítmény

P = U · I
12 V-on:  P = 12 V × 0,5 A  = 6 W
24 V-on:  P = 24 V × 0,25 A = 6 W

A két érték azonos: kétszeres feszültség — feles áram, a felvett teljesítmény lényegében ugyanaz. A zár tartóereje nem a feszültségtől, hanem a felvett teljesítménytől (a gerjesztéstől) függ, ezért a 24 V-os változat nem „gyengébb".

b) Miért jobb hosszú kábelnél a 24 V-os?

A vezetéken eső feszültség ΔU = I · R_vezeték. Ha ugyanazon a kábelen feleakkora áram folyik, akkor a feszültségesés is feleakkora:

ΔU (12 V-os zár) = 0,50 A × R
ΔU (24 V-os zár) = 0,25 A × R      ->  fele annyi volt

Ráadásul ez a kisebb esés egy kétszer nagyobb névleges feszültséghez viszonyul, tehát a százalékos esés a negyedére csökken. Példa 2 Ω hurokellenállású kábelre: 12 V-on ΔU = 1,0 V (a névleges 8,3 %-a), 24 V-on ΔU = 0,5 V (a névleges 2,1 %-a). Ha a mágneszár kevesebb feszültséget kap, csökken a tartóereje (lásd 18.7, 18.8 és a 3. fejezet).

c) Nyolcórás áthidalás három zárral, 12 V-on

I_zárak = 3 × 0,5 A = 1,5 A   (folyamatosan, mert a mágneszár nyugvóáramú)
C = I × t = 1,5 A × 8 h = 12 Ah

Vagyis csak a zárakra 12 Ah kell — a vezérlő, az olvasók és a többi fogyasztó nélkül, és tartalék nélkül. A 16.4-ben tanult 1,25-ös tartaléktényezővel ez már 15 Ah. Ez az a pont, ahol kiderül, hogy a nyugvóáramú zár „folyamatosan fogyaszt" mondat nem elmélet: 24 V-os zárakkal ugyanez 3 × 0,25 A = 0,75 A, azaz 6 Ah — feleannyi akkumulátor.

d) Miért más ez menekülési úton?

Mert ott az áthidalás fordítva sül el. A behatolásjelzőnél a hosszabb akkumulátoros üzem egyértelműen jó. A nyugvóáramú zárnál viszont az akkumulátor tovább tartja zárva az ajtót: áramkimaradáskor éppen az nem történik meg, aminek meg kellene történnie, vagyis az ajtó nem nyílik. Menekülési úton ez életveszélyes tervezési hiba lehet, ezért a zár tápellátásának áthidalását a tűzvédelmi tervvel összhangban kell megoldani, nem a „legyen minél tovább zárva" ösztön alapján (lásd 18.8 zárógondolata és 18.9).

Indoklás: A 12 V / 24 V áramfelvételi adatok a 18.7 mérési adatblokkjából, a feszültségeséses érvelés a 18.7-ből és a 18.8 „A zár tápellátása" pontjából, az áthidalás életvédelmi csapdája a 18.8 végéről. Megjegyzés: a jegyzet megengedett százalékos feszültségesésre szándékosan nem közöl számot — a fenti százalékok csak a nagyságrend érzékeltetésére szolgálnak, a valódi próba a zárnál, működés közben mért feszültség.

8. feladat — rövid kifejtés (mintaválasz) Megoldás (mintaválasz): „Ez a beszámoló egyetlen dolgot bizonyít: hogy érvényes kártyára nyílik az ajtó. Menekülési úton viszont pontosan az a kérdés, mi történik akkor, amikor nem minden működik. Hiányzik a tűzjelzős kényszerkapcsolat próbája (a zár tápágába sorba kötött, nyugalmi állapotban zárt kontaktus tűzjelzésre nyit-e), hiányzik a kézi vészoldó próbája (a vezérlőt megkerülve, közvetlenül szakítja-e meg a zár tápját, és generál-e riasztást), és hiányzik a tápkimaradás-próba (áram nélkül nyílik-e az ajtó — nyugvóáramú-e egyáltalán a zár, és nem tartja-e zárva az akkumulátor). Ezen kívül hiányzik a jegyzőkönyv: a próbákat dátummal, a próbát végző nevével és az eredménnyel be kell írni, mert egy tűzeset után pontosan erre a két sorra fognak rákérdezni. És hiányzik a döntés hátterének a tisztázása is: a zártípusról nem a szerelő dönt, hanem a jóváhagyott tűzvédelmi terv — meg kell néznie, hogy az ajtón van-e mechanikus szabad kilépés (EN 1125 pánikrúd vagy EN 179 kilincs), mert ettől függ, hogy munkaáramú zárfogadó is megfelel-e." Indoklás: A funkcionális tesztsorozat utolsó két sora a 18.12-ben (ezeket „soha nem szabad kihagyni"), a három független kireteszelési ok és a vészoldó szerepe a 18.9-ben, a zártípus és a mechanikus vasalat összefüggése szintén a 18.9-ben, az áthidalás csapdája a 18.8-ban.