17. fejezet – megoldások és megoldókulcs

Gyakorlati feladatok — részletes megoldások

17.1 gyakorlat — Átjelzési próba mindkét úton

Mit gyakorol: az átjelzési lánc végponttól végpontig tartó bizonyítását, és annak igazolását, hogy a tartalék út nemcsak létezik, hanem működik is.

Megoldás

Ez mintamegoldás — a te rendszereden más eseménykódok és más szolgáltatói szövegek lesznek. Amit át kell venned, az a próba szerkezete és a záró feltétel.

1–2. Előkészítés

Az első lépés nem műszaki, hanem szervezési: a szolgáltatóval írásban egyeztetett tesztüzem. Enélkül a próbajelzés éles kivonulást indít, amit ki fognak számlázni — és amitől a rendszer hitele is romlik.

TESZTUZEMBE KERES - amit az e-mailben rogziteni kell
  objektumazonosito, cim
  a proba datuma, kezdes es varhato befejezes idopontja
  ki vegzi a probat (nev, cegnev, elerhetoseg)
  keres: a proba idejere ne induljon kivonulas
  keres: a probarol irasos visszaigazolast kerunk

A várt megnevezések táblázatát a telepítői dokumentációból töltöd ki, a próba előtt — mert ha utólag írod meg, akkor már ahhoz igazítod, ami befutott:

3–5. A próba menete

Minden eseményt egyenként váltasz ki, és minden esemény után visszaolvastatod a diszpécserrel, hogy nála pontosan milyen szöveggel jelent meg. Ez a lépés a próba lényege: nem az a kérdés, hogy megérkezett-e valami, hanem hogy azonosítható-e, ami megérkezett. Ha nálad „raktár hátsó ajtó", nála pedig „Zone 4", akkor a lánc műszakilag működik, szolgáltatásként viszont nem: az operátor éjjel fél háromkor nem tudja megmondani a járőrnek, hova menjen.

Az eltérésnek két javítási helye van, és el kell dönteni, melyik a hibás: vagy a kódkiosztás a központban (rossz eseménykód, rossz zónaszám), vagy a szolgáltatói objektumleírás (a szolgáltató adatbázisában szerepel más néven a zóna). A javítás után az adott eseményt újra ki kell váltani.

6–8. A tartalék út

Ez a próba legfontosabb és leggyakrabban kihagyott része. Két különálló dolgot bizonyít:

1. Az elsodleges utat SZABALYOSAN megbenitod
   (IP elsodleges ut eseten pl. a halozati csatlakozo lehuzasa)
2. VARSZ, es figyeled: megjelenik-e a felugyeleti kozpontban
   az ATVITELI HIBA esemeny
   -> ez azt bizonyitja, hogy az utat FELUGYELIK (eletjel)
3. Az elsodleges ut kiesett allapotaban ujra kivaltasz
   1-2 esemenyt (pl. behatolas + szabotazs)
   -> ez azt bizonyitja, hogy a TARTALEK UT VISZ FORGALMAT
4. Visszaallitod az elsodleges utat, es ellenorzod,
   hogy a hibaallapot megszunik

Hogy mennyi idő múlva jelenik meg az átviteli hiba, azt az életjel beállított periódusa és a szolgáltató türelmi ablaka dönti el — ez szolgáltatói beállítás, nem szabályból következő szám. Amit fel kell írnod, az a ténylegesen mért idő: mikor húztad ki, és mikor szólt a diszpécser.

9–10. Lezárás és jegyzőkönyv

A tesztüzemből való kikérés ugyanolyan fontos, mint a bekérés: az objektum addig nincs felügyelve. A jegyzőkönyv minimális tartalma:

JEGYZOKONYV - ATJELZESI PROBA
  datum, kezdes es befejezes idopontja
  resztvevok: szerelo (nev, igazolvanyszam), ugyfel kepviseloje,
              a diszpecser azonositoja
  a tesztuzembe helyezes es a kikeres idopontja
  esemenyenkent: mit valtottal ki - mikor - mit kapott vissza a
              diszpecser (SZO SZERINT) - egyezik-e a varttal
  az elsodleges ut megbenitasanak idopontja es modja
  az atviteli hiba megjelenesenek idopontja
  a tartalek uton atment esemenyek
  a helyreallitas idopontja, a hibaallapot megszunese
  az eltéresek es a javitasok
  a szolgaltato irasos visszaigazolasa (melleklet)
  alairasok

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha (a) a tesztüzembe helyezés és a kikérés is írásban van, (b) minden eseménytípushoz tartozik egy szó szerint visszaolvasott felügyeleti megnevezés, (c) a tartalék út próbája az elsődleges út kiesett állapotában történt, és (d) a jegyzőkönyvben szerepel az átviteli hiba megjelenése is. Elfogadható bármilyen sorrend az eseménytípusok között, és elfogadható, ha az elsődleges utat a szolgáltatóval egyeztetett más módon bénítod meg. Rossz a megoldás, ha a próbát sikeresnek nyilvánítja úgy, hogy a 6. lépésben nem jelent meg átviteli hiba — ilyenkor a felügyelet nem működik, akkor is, ha a riasztás egyébként átment.

Gyakori hiba

• Nem kéri tesztüzembe az objektumot. Hiba, mert éles kivonulást rendel meg vele: felesleges költség, és a szolgáltató bizalma is fogy.
• Csak azt ellenőrzi, hogy „megjött a jelzés". Hiba, mert az operátor a szövegből dolgozik: a „Zone 4" néven befutó esemény nem használható intézkedésre.
• Kihagyja a tartalék út próbáját. Hiba, mert a másodlagos út évekig nem visz forgalmat, és a hibája csak akkor derül ki, amikor már az elsődleges is halott.
• A rendszert tesztüzemben felejti. Hiba, mert az objektum ettől kezdve őrizetlen, és erről senki nem tud.

17.2 gyakorlat — Két távfelügyeleti ajánlat összehasonlítása

Mit gyakorol: a szolgáltatási ajánlat olvasását — annak felismerését, hogy mi az, ami benne van, mi az, ami hiányzik, és melyik hiány számít.

Megoldás

Ez mintamegoldás: két konkrét ajánlat helyett azt mutatja meg, milyen szerkezetű táblázat a jó válasz, és mit kell a „forrás" oszlopba írni. A te két ajánlatod más lesz; a szempontok ugyanezek.

A záró ajánlás (4–5 mondat, mintaszöveg)

„A két ajánlat közül a B ajánlatból derül ki több: megnevezi a két átviteli út technológiáját, és a szerződéstervezet tartalmazza az értesítési láncot és a tesztüzembe kérés rendjét. Az A ajánlat kétutas megoldást ígér, de nem írja le, hogy a két út milyen közegen megy — ha mindkettő ugyanannak a mobilszolgáltatónak a hálózata, akkor ez egy út két kártyával, nem redundancia. Egyik ajánlat sem nevezi meg az EN 50136 szerinti teljesítménykategóriát, és egyik sem mondja meg, mennyi idő alatt derül ki egy átviteli kiesés — ezt a kettőt mindkét szolgáltatótól írásban kell kérni. A kivonulási vállalást csak a szerződéstervezetből lehet megítélni: az a lényeges, hogy mihez képest mérik az időt, és mi a következménye, ha nem teljesül. Javaslom, hogy a döntés előtt kérje be mindkét szolgáltatótól a szerződéstervezetet, és a hiányzó három adatot írásban."

Figyelj arra, mit nem tartalmaz ez az ajánlás: nem mond kivonulási percszámot, nem mond életjel-periódust és nem mondja meg, melyik a jobb ár. Egyik sem a te dolgod: a kivonulási időre nincs jogszabályi vagy szabványi érték, azt a szolgáltatási szerződés rögzíti.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha mind a kilenc szempont szerepel, ha minden sorhoz forrás van rendelve (ajánlat / szerződéstervezet / rákérdezés), és ha a záró ajánlás az információ hiányáról szól, nem az árról. Külön elvárás, hogy a megoldás kimondja: két SIM ugyanattól a szolgáltatótól nem két út. Elfogadható más sorrend és további szempontok (például a felügyeleti központ elérhetősége, a riasztásfogadás nyelve). Rossz a megoldás, ha kitalált kivonulási időt, életjel-periódust vagy díjszabást tartalmaz, vagy ha a 3. és 4. pont hiányát nem jelzi külön.

Gyakori hiba

• A „kétutas" szót redundanciának veszi. Hiba, mert a függetlenség nem darabszám kérdése: azonos közeg, azonos szolgáltató, azonos tápellátás mellett egyetlen esemény mindkét utat leviszi.
• Konkrét kivonulási időt ír a táblázatba. Hiba, mert erre nincs jogszabályi vagy szabványi szám; aki mond egyet, az egy adott szolgáltató vállalását idézi szabályként.
• Az ár alapján dönt. Hiba, mert a feladat kifejezetten azt kérdezi, melyik ajánlatból derül ki több — az olcsóbb, de kifejtetlen szolgáltatás kockázata az ügyfélnél csapódik le.
• Nem kéri be a szerződéstervezetet. Hiba, mert a 4–7. pont válaszai kizárólag ott vannak, az ajánlati lapon nem.

Tudáspróba — megoldókulcs

1. feladat — feleletválasztós Megoldás: b) Indoklás: A távfelügyelet nem eszköz, hanem szolgáltatás: 24 órában üzemelő diszpécserközpont fogadja, kezeli és dokumentálja a jelzéseket (lásd 17.1 definíciója). A c) azért rossz, mert jogszabály nem írja elő az átjelzést — a nyomás a szabvány és a biztosító felől jön; a d) pedig éppen a törvény ellenkezőjét állítja (lásd 17.6).

2. feladat — felelet-kiegészítős Megoldás: az MSZ EN 50136 szabványsorozat; az objektumoldali adó-vevő az SPT, a fogadóközpont vevője az RCT, a teljes átviteli rendszer az ATS; egyutas kategóriák SP1–SP6, kétutasok DP1–DP4; az átvitelosztály a rendelkezésre állást és az átvitel felügyeletének gyakoriságát határozza meg; a pontos időértékeket a hatályos MSZ EN 50136-1 szabványból kell kiolvasni. Indoklás: A rövidítések a 17.1-ben (a jelzés hatállomásos láncánál), a kategóriák és az átvitelosztály két jelentése a 17.5-ben. Az utolsó kihagyás a fejezet külön figyelmeztetése: a nyilvános források ellentmondóak, és sokszor keverik az átviteli időt a jelentési idővel, ezért fejből számot mondani tilos (lásd 17.5).

3. feladat — párosítási

Indoklás: A négy technológia táblázata a 17.2 elején; az analóg vonal kivezetéséről szóló megállapítás ugyanott, a mobil és az IP összehasonlító táblázata szintén a 17.2-ben.

4. feladat — igaz-hamis Megoldás: - a) Hamis. Két SIM ugyanattól a szolgáltatótól nem két út, hanem egy út két kártyával: ha a szolgáltató hálózata kiesik az adott cellában, mindkettő egyszerre néma (lásd 17.3). Helyesen: a két útnak más fizikai közegen és más szolgáltatónál kell mennie. - b) Igaz. Az életjel definíciója szerint az elmaradása önálló eseményt (átviteli hibát) generál — ettől működik az egész felügyelet (lásd 17.4). - c) Hamis. Az SzVMt. — jelenleg a 14/A. § — előbb ellenőrzést ír elő: meg kell győződni a riasztás valódiságáról és arról, hogy nem a rendszer nem megfelelő üzemeltetéséből ered, és csak ezután kezdeményezhető rendőri intézkedés (lásd 17.6). Helyesen: először ellenőrzés, azután intézkedés. - d) Hamis. A végrehajtási 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet nem tartalmaz részletes műszaki előírást a telepítésre. A műszaki követelményeket szabvány (MSZ EN 50131, MSZ EN 50136) és a biztosítói követelményrendszer adja; a jogszabály a személyi és eljárási feltételeket szabályozza (lásd 17.6). - e) Igaz. A 17.5 gyakorlati szabálya szó szerint ez: magasabb fokozat → gyorsabb és szorosabban felügyelt átvitel, jellemzően már két független úttal. - f) Igaz. Az SzVMt. a távfelügyeleti eljárás és teljesítés naplóban való rögzítését írja elő, és a napló itt a rendőrség által hitelesített vállalkozási napló, nem a központ eseménymemóriája (lásd 17.6). - g) Hamis. Sem jogszabály, sem hozzáférhető biztosítói dokumentum nem mond ki kivonulási időt; aki számot mond, az egy szolgáltató vállalását idézi. Helyesen: a kivonulási idő a szolgáltatási szerződés tárgya (lásd 17.1).

5. feladat — csoportosítási

Indoklás: A 17.3 „Mitől független két út?" listája négy közös függést sorol: fizikai közeg, szolgáltató, tápellátás, felügyelet. Az e-mailes értesítés azért látszat, mert ugyanazon az internetkapcsolaton megy, mint az elsődleges út; a soha nem tesztelt tartalék a fejezet külön kiemelt hibája („a tartalék út csak akkor tartalék, ha tesztelve van"). A két tápellátási tétel a lista harmadik függését világítja meg két oldalról: ha mindkét út áthidalt, a redundancia áramszünetben is él; ha a tartalék út routere szünetmentes nélkül megy, a redundancia pont áramszünetben — tehát pont akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rá — szűnik meg.

6. feladat — sorba rendezési Megoldás: 1. a központ nem kapja meg a várt életjelet 2. lejár a türelmi ablak 3. átviteli hiba esemény keletkezik az objektumon 4. az operátor megpróbálja a másik átviteli utat 5. az operátor értesíti az ügyfelet vagy a karbantartót 6. az esemény és az intézkedés a naplóba kerül

Indoklás: Ez pontosan a 17.4 hatlépéses eljárása. A sorrend logikája: a hiányból csak a türelmi ablak lejárta után lesz esemény, és minden intézkedés végén ott a naplózás — utóbbi a 17.6 szerint nem szokás, hanem törvényi kötelezettség.

7. feladat — rövid kifejtés (mintaválasz) Megoldás (mintaválasz): „Sajnos ezt nem a szolgáltató választja meg, hanem a törvény írja elő. A személy- és vagyonvédelmi törvény szerint a távfelügyeletnek először meg kell győződnie arról, hogy a riasztás valódi, és hogy nem a rendszer nem megfelelő üzemeltetéséből — például rossz élesítésből — ered; rendőri intézkedést csak ezután lehet kezdeményezni. Ennek józan oka van: a rendőri erőforrás véges, és a téves riasztásra kivonuló járőr abban a percben nem tud valódi eseményre menni. A visszahívás tehát nem pepecselés, hanem a jogszabály által előírt ellenőrzés egyik eszköze — ezért fontos, hogy a kapcsolattartói lista és a jelszavas azonosítás naprakész legyen, különben pont az ellenőrzés akad meg. Az eljárást és a teljesítést ráadásul naplóban is rögzíteni kell, tehát utólag pontosan rekonstruálható, mikor jött a jelzés, mit tett az operátor és mikor indult a járőr — ez az ön érdeke is, ha valaha bizonyítani kell valamit." Indoklás: A törvényi tartalom és a sorrend indoklása a 17.6-ban; a naplózási kötelezettség és a napló jogi jelentősége ugyanott. A jogszabályok változhatnak, ezért a § számát az ügyfélnek sem kell fejből mondani (lásd 17.6 figyelmeztetése).

8. feladat — rövid kifejtés (mintaválasz) Megoldás (mintaválasz): 1. Először a szolgáltatóval egyeztetek: él-e egyáltalán a szerződés, milyen objektumazonosítón fut a rendszer, és mikor érkezett tőle utoljára bármilyen esemény vagy életjel. Ha évek óta semmi, akkor az átjelzés valószínűleg régóta halott. 2. Tesztüzembe kéretem az objektumot írásban, hogy a próbáim ne indítsanak kivonulást. 3. Megnézem, mi van a telefonvonal mögött. Nyolc év alatt az előfizető válthatott technológiát: a fali csatlakozó ugyanaz, mögötte viszont már digitális szolgáltatás lehet, amelyen a régi tárcsázós kommunikátor viselkedése kiszámíthatatlan. 4. Kiváltok élesben egy-két eseményt (behatolás, szabotázs, hálózatkimaradás), és a diszpécsertől szó szerint elkérem, milyen szöveggel jelent meg nála — így a kódkiosztás és a zónanevek helyessége is kiderül. 5. Ellenőrzöm, van-e életjel-felügyelet, és milyen sűrű. Ha nincs, akkor a néma objektum és a nyugodt objektum megkülönböztethetetlen — ez a legsúlyosabb hiányosság. 6. Javaslat: mobilhálózati vagy IP-alapú átjelzésre való átállás, felügyelt életjellel; ha a védendő érték indokolja, két független úton (mobil + IP), külön életjellel és külön hibajelzéssel. Ha csak egy útra van pénz, a mobil a robusztusabb — és ezt a kompromisszumot írásban rögzítem. 7. Mindezt jegyzőkönyvezem, és átadom az ügyfélnek. Indoklás: A telefonvonalas rendszer felülvizsgálatának első kérdése a 17.2-ben („Régi rendszer felülvizsgálatakor ez az első kérdés"); az életjel hiányának következménye a 17.2 és a 17.4; a próba menete, a tesztüzem és a jegyzőkönyv a 17.1 gyakorlatban; az egyutas kompromisszum írásba foglalása a 17.3 tippjében.