16. fejezet – Behatolásjelző rendszerek III.: telepítés, tápellátás, programozás

16.1 A telepítés sorrendje és a nyomvonalak kialakítása

A telepítésnek van egy természetes sorrendje, és aki ezt felrúgja, az kétszer dolgozik. A leggyakoribb hiba nem az, hogy valaki rosszul köt be egy érzékelőt — hanem az, hogy rossz ütemben csinálja: a kábel után jön rá, hogy máshova kellene az eszköz, vagy a vakolás után derül ki, hogy hiányzik egy érpár.

Az alábbi munkarend a szabványi és a gyártói követelményekből összeállított javasolt sorrend, nem szabványi előírás. A logikája viszont mindenhol ugyanaz: ami takarásba kerül, az menjen előre.

 1. Tervezés, felmérés, kockázatelemzés. Fokozat (Grade) és környezeti
    osztály meghatározása, eszközök kijelölése  (12. és 13. fejezet)
 2. Nyomvonalak kijelölése, a kábelezés kihúzása  (új építésnél falazás
    és vakolás ELŐTT)
 3. A kábelek címkézése és bemérése - még mielőtt eltűnnének a falban
 4. A központ felszerelése, a 230 V-os betáplálás bekötése (villamos
    szakember), az akkumulátor behelyezése
 5. Kezelők és bővítők buszra fűzése, címkiosztással, lezárással
 6. Érzékelők felszerelése a megtervezett magasságra és irányba,
    az EOL/DEOL ellenállásokkal
 7. Jelzésadók felszerelése: kültéri saját akkuval, szabotázsvédelemmel
 8. Feszültség alá helyezés, a bemelegedési idők kivárása
 9. Programozás: zónatípusok, partíciók, időzítések, kódok, kimenetek
10. Rendszerpróba és üzembe helyezés  (16.11)
11. Átadás, dokumentálás, betanítás  (25. fejezet)

A 3. lépést senki nem szereti, és mindenki megbánja, ha kihagyja. Az üzembe helyezési ellenőrzés kifejezetten megköveteli, hogy minden kábel és összeköttetés címkézve és bevizsgálva legyen. Egy tíz zónás rendszernél a bemérés fél óra; a címkézetlen kábelköteg kibogozása egy hét múlva fél nap.

A nyomvonal négy szabálya

1. Ami hozzáférhető, az megbontható. A nyomvonalat úgy kell vezetni, hogy a védett téren kívülről ne lehessen hozzáférni: falban, kábelcsatornában, védőcsőben, álmennyezetben. Egy védett zóna kábele lehetőleg a védett téren belül fusson. Ha a kábel az élesített tér határán kívül halad, a támadó a rendszer élesítése nélkül is dolgozhat rajta — a szabotázsvédelem miatt ez ugyan jelzést ad, de a szerelés attól még hibás.

2. A hurok hossza korlátozott. A vezetékellenállás összeadódik, és „elmászatja" a mért hurokellenállást (14.8). A hosszú, vékony hurok időszakos hamis riasztást és bizonytalan állapotfelismerést okoz.

3. Az erősáramtól tartani kell a távolságot. A hosszan, közel párhuzamosan futó 230 V-os kábel zavart indukál a jelvezetékbe. Az európai gyakorlat (EN 50174-2, a 2000-es kiadás 1. táblázata alapján) nem egyetlen számot ad, hanem a kábel- és az elválasztótípus szerint differenciál — az alábbi táblázat nem megerősített, illusztrációs adatsor (lásd a figyelmeztetést alatta):

Ugyanez a forrás fénycsőtől 130 mm távolságot ad meg. A táblázat legfontosabb üzenete nem a 200 mm, hanem az, hogy a 200 / 100 / 50 mm nem három egymásnak ellentmondó adat, hanem ugyanannak a táblázatnak három cellája. Aki csak a „20 cm"-t tanulta meg, az nem tudja, mikor lehet ennél kevesebb.

4. Az árnyékolás egy ponton földelődik. A buszkábel árnyékolását egyetlen ponton, a központ védőföldjén kell földelni. Két ponton földelve földhurok keletkezik, és a zavarvédelemből zavarforrás lesz. Több épület között a földpotenciál-különbség miatt optikailag leválasztott eszköz kell.

Kábeltípusok

Két konkrét, igazolt részlet: az árnyékolatlan Cat5e nem alkalmas buszkábelnek (nincs árnyékolása, a tömör ér törik, nagyobb a csillapítás), és 100 m fölött a busz két végére 120 Ω lezárás kerül. A reed-érzékelő rövid bekötővezetékét sodrott vezetékkel, krimpelt kötéssel kell hosszabbítani — a reed lábára forrasztani tilos (15.5).

16.2 A központ elhelyezése és bekötése

A központ egy zárt, acéllemez ház, benne a panel, a transzformátor és a tartalék akkumulátor. Nem dísztárgy — és nem is a kezelőegység. A kezelő látható, a központ rejtett.

Hova kerüljön?

1. A védett téren belül, olyan helyre, ahova a behatoló csak legalább egy érzékelt zóna sérülése után jut el. Ez ugyanaz a rétegzett logika, mint a védelmi vonalaknál (10. fejezet).
2. Nem a bejárat mellé, és nem a kezelő helyére. Aki a bejárati előtérbe teszi a központot, az a támadónak adja oda a rendszer szívét a belépési késleltetés alatt.
3. Nem nedves, nem poros, nem meleg helyre. Ez elsősorban az akkumulátor miatt fontos: egy magyar szakmai forrás szerint 30 °C-os környezetben 2–3 évre, 40 °C-on 1–2 évre, 50 °C-on akár 6–12 hónapra csökken az élettartama. A kazánház, a padlástér és a napsütötte fal tehát rossz választás.
4. Szervizelhető helyre. Az akkumulátort ugyanez a forrás szerint 3–4 évente cserélni kell. Ha a központ a beépített szekrény mögé kerül, ez a csere el fog maradni.
5. Külön, saját védelemmel ellátott 230 V-os áramkörre, amelyet a felhasználó ne tudjon véletlenül lekapcsolni.
6. A nyomvonalak csillagpontjához közel, de a buszt láncolt topológiában kell tovább vezetni.
7. Ahol az átjelzés útjai elérhetők: van hálózati csatlakozás, és a mobilantenna kap térerőt.

A bekötés

A bekötés sorrendje nem tetszőleges:

1. A ház felszerelése, a kábelek behúzása, a kábelvégek címkézése
2. A 230 V-os betáplálás bekötése FESZÜLTSÉGMENTES állapotban
   (villamos szakember hatásköre, 11. fejezet szerinti öt lépés)
3. A védőföld bekötése - a ház és a busz árnyékolása egy ponton
4. A zónahurkok bekötése sorkapcsonként, a zónatábla szerint
5. A sziréna- és PGM-kimenetek bekötése
6. A kezelőbusz bekötése: AUX+, GND és a két adatér, láncolt
   topológiában, címkiosztással
7. Az akkumulátor bekötése - EZ AZ UTOLSÓ lépés, és a + pólus megy
   ELŐSZÖR vissza a bontásnál is
8. Feszültség alá helyezés, a kezelő kijelzésének ellenőrzése

Néhány részlet, ami a vizsgán és a valóságban is számít:

• Az EOL/DEOL ellenállás nem a központ sorkapcsán van, hanem a hurok végén, az utolsó érzékelő sorkapcsában (14.6). Ha a központba kerül, a szabotázsvédelem értelmét veszti.
• Egy zónára hány érzékelő köthető: gyártó- és bekötésfüggő. Egy kézikönyv egyellenállásos bekötésnél legfeljebb három érzékelőt, négyvezetékes bekötésnél tízet enged, kétellenállásosnál egy másik gyártó egyetlen érintkezőt. Adatlapról olvasható ki, nem tanulható meg általánosan.
• A kötés minősége ugyanolyan fontos, mint a kábel: krimpelt vagy rendesen meghúzott sorkapcsos kötés. A rossz kötés változó átmeneti ellenállást ad, ez pedig a visszatérő, „megmagyarázhatatlan" hamis riasztás egyik klasszikus oka.

16.3 Jelzésadók: kültéri hang-fényjelző, beltéri sziréna, szabotázsvédelem

A kültéri hang-fényjelző

Három dolgot csinál egyszerre, és mindhárom külön indok a létezésére:

1. elrettent — a behatolót a lehető leghamarabb megfutamítja;
2. figyelmet kelt — a szomszéd, a járókelő, a kivonuló szolgálat tudomást szerez az eseményről;
3. helyet mutat — a villogó fény a kivonuló szolgálatnak azonosítja az objektumot a sötét utcában.

A gyakorlatban elvárt teljesítményről egy magyar szakmai forrás azt írja, hogy a kültéri szirénának az eszköztől 1 méterre legalább kb. 100 dB hangerőt, a fényjelzőnek ugyanitt kb. 1000 cd fényerőt kell adnia; a piacon 120–130 dB-es típusok is vannak. Ezt az adatot egyetlen forrás adja, és nem jelöli meg, hogy szabványi minimumról vagy piaci elvárásról van-e szó — ezért a jegyzet ezt elvárt nagyságrendként, nem szabványi követelményként közli. A konkrét értéket a termék adatlapjáról kell kiolvasni.

Az önálló tápellátású kültéri jelzésadóban zárt, savas AGM akkumulátor van; egy magyar szakmai forrás szerint jellemzően 2–9 Ah kapacitással. Ezt az akkumulátort a központ segédtápja tölti — vagyis a méretezésnél (16.4) ezt is számításba kell venni.

A beltéri jelzésadó

A funkciója más, mint a kültériének: a behatolót a védett téren belül zavarja meg és futamítja meg — a nagyon hangos, zárt térben szóló hang fizikailag kellemetlen és dezorientál —, valamint figyelmezteti a bent lévőket.

Ebből következik az elhelyezése: a védett tér belsejében, lehetőleg a bejárattól távol, hogy a behatoló ne tudja pár másodperc alatt elhallgattatni. Konkrét beltéri hangerő- és áramfelvételi adatot a kutatás nem tudott igazolni, ezért itt a jegyzet nem közöl számot: az adatlapot kell nézni.

Szabotázsvédelem a jelzésadókon

Minden jelzésadó házának megbontása szabotázsjelzést ad — élesített és hatástalanított állapotban is (14.7). Kültéren ez kettős ház: a külső burkolat leemelése és a belső egység megbontása külön-külön jelez. A hátlap felőli leszerelés-érzékelés (a falról való leemelés) is a szabotázsvédelem része.

16.4 Tápellátás: tápegység méretezése, akkumulátor, áthidalási idő

A 12 V-os rendszer

A behatolásjelző rendszerek túlnyomó része 12 V egyenfeszültségű. A betáplálás 230 V / 50 Hz, a központ ebből csinál egyenfeszültséget, és normál, hálózati üzemben — miközben tölti az akkumulátort — kb. 13,5–13,8 V-on tartja a rendszert.

A tápegység méretezése

A 3.8 pontban már összegezted egy hatzónás rendszer áramfelvételét, és láttad, hogy kétféle összeget kell számolni:

• a nyugalmi (készenléti) összáramból az akkumulátort méretezed,
• a riasztási (maximális) összáramból a tápegység terhelhetőségét.

Itt most a rendszerszintű méretezést végezzük el, vagyis a tápegység és az akkumulátor együtt való ellenőrzését. A tápegység terhelhetőségének feltétele:

I_tápegység ≥ I_riasztási + I_töltő + tartalék

A töltőáramot le kell foglalni: az nem használható fel az eszközök táplálására. A nagysága a megengedett visszatöltési időből adódik:

I_töltő = akkumulátorkapacitás ÷ megengedett visszatöltési idő

Egy 4,5 Ah-s akkumulátornál, a Grade 1–2 rendszerre vonatkozó 72 órás visszatöltési követelménnyel ez 4,5 Ah ÷ 72 h = 62,5 mA.

Az akkumulátor

A biztonságtechnikában használt akkumulátorok szinte kivétel nélkül AGM típusok. A magyar szakmai köznyelv ennek ellenére „zselés akkut" mond — érdemes tudni, hogy ez a gyakorlatban jellemzően AGM/VRLA eszközt jelent.

Töltés: kb. 13,5–13,8 V állandó feszültségű töltő, áramkorlátozással — ez ugyanaz a sáv, amelyet hálózati üzemben a rendszeren mérsz.

Áthidalási idő

A táblázatot úgy kell olvasni, hogy ez a három szám ugyanannak a rendszernek három állapota, nem három egymásnak ellentmondó adat: G1–2 alapérték, G3–4 alapérték, és a G3–4 felezett értéke akkor, ha a hálózatkimaradás jelzése ténylegesen eljut a távfelügyeletre. A méretezés bemenete tehát mindig a fokozat plusz az, hogy van-e átjelzett hálózati hibajelzés.

A másik oldal a visszatöltés: a kimerült akkumulátort a megengedett visszatöltési időn belül újra fel kell tölteni. Ez Grade 1–2 rendszerben legfeljebb 72 óra, Grade 3–4 rendszerben legfeljebb 24 óra — a pontos követelményt az MSZ EN 50131-6 hatályos kiadásából kell ellenőrizni. Ez az az adat, amiből a töltőáram adódik.

Az akkumulátor kapacitásának számítása

A magyar szakmai gyakorlatban használt képlet:

Szükséges kapacitás = nyugalmi összáram × áthidalási idő × tartaléktényező

A tartaléktényező a gyakorlatban 1,25 körüli (ez a fenti 20–25 %-os ráhagyás); egyetlen forrásból származik, és ökölszabályként, nem szabványként kezelendő. Az indoka kettős: az akkumulátor kapacitása az élettartama során csökken, és a névleges kapacitás 20 órás kisütésre van értelmezve.

Számpélda, a 3.8 pont rendszerére (nyugalmi összáram 255 mA), Grade 2-es rendszerre:

Nyugalmi összáram                     I = 0,255 A
Áthidalási idő (Grade 2)              t = 12 h
Tartaléktényező (ökölszabály)         k = 1,25
Szükséges kapacitás   C = 0,255 * 12 * 1,25 = 3,825 Ah
Választott akkumulátor (kereskedelmi méret)  ->  4,5 Ah
Töltőáram  I_töltő = 4,5 Ah / 72 h = 0,0625 A = 62,5 mA
Riasztási összáram (3.8 szerint)      I = 1,020 A
Tápegység-igény  1,020 + 0,0625 = 1,0825 A, +25 % tartalék  ->  ~1,35 A

Az eredmény értelmezése: egy 1500 mA-es terhelhetőségű, tipikus lakossági központtápegység ezt bőven bírja. Ha viszont a rendszer Grade 3-as lenne, ugyanez a 255 mA 60 órás áthidalással 0,255 × 60 × 1,25 = 19,1 Ah-t kívánna — vagyis a fokozat emelése nem a beállításról szól, hanem a doboz méretéről és arról, hogy egyáltalán belefér-e az akkumulátor.

16.5 Akkumulátorfelügyelet, mélykisütés elleni védelem

Az akkumulátor a rendszer legrövidebb élettartamú alkatrésze, ezért a központnak folyamatosan figyelnie kell. A központra vonatkozó szabványrész útmutatója szerint a rendszernek jeleznie és jelentenie kell:

• a hálózati táp (PPS) hibáját,
• a segédtáp (APS) hibáját,
• és az akkumulátor állapotváltozását.

A gyakorlatban ez három hibaüzenetben jelenik meg a kezelőn és a naplóban: „hálózatkimaradás", „alacsony akkumulátorfeszültség", „akkumulátor hiányzik / leszakadt". A központ ezt naplózza, és — ha van átjelzés — továbbítja a távfelügyeletre. (A 14.7 pontban láttad, hogy ehhez kapcsolódik a legalább 24 óránkénti automatikus önteszt követelménye is.)

A védelem elve egyszerű: a központ egy meghatározott feszültségküszöb alatt leválasztja az akkumulátort, még mielőtt maradandó kárt szenvedne. A nagyságrendet a 10,5 V-os kisütési végfeszültség adja (ugyanaz az érték, amit a 2. és a 3. fejezetben a legrosszabb üzemállapot számításánál használtál) — a központ tényleges leválasztási küszöbe ennél magasabb is lehet, és gyártófüggő.

Az élettartam két legfontosabb rontója:

Ezek az adatok egy forrásból származnak, tehát nagyságrendként kezeld őket. Az összefüggés viszont — hogy a meleg drasztikusan rövidíti az ólom-savas akkumulátor életét — a szakmában közismert, és ez a 16.2 pont 3. elhelyezési elvének a valódi indoka.

16.6 A programozás elvei gyártófüggetlenül: kódok, jogosultságok, zónaparaméterek

Ez az alfejezet szándékosan nem tartalmaz menüpontokat és programozási szakaszszámokat. Azok gyártó- és típusfüggőek, és gyorsabban változnak, mint ahogy egy jegyzet elavul. Amit meg kell tanulni, az a paraméter jelentése — a menüt majd megtalálod a kézikönyvben.

Kódok és jogosultságok

A hozzáférési szinteket a 14.9 pontban már megismerted (1: bárki, 2: felhasználó, 3: telepítő, 4: gyártó). A programozás során ebből három gyakorlati szabály következik.

1. Minden felhasználónak saját kódja legyen. A napló csak így tud eseményt személyhez kötni. A közös „családi kód" pontosan azt a funkciót öli meg, amiért a naplót vezetjük.

2. A kódhossz a fokozat követelménye. A szabvány fokozatonként minimális kódvariáció-számot ír elő:

A Grade 2 és Grade 3 sor több független forrásból megerősített; a Grade 1 és Grade 4 értéke egyetlen forrásból származik, ezért azt fenntartással kezeld. Grade 3-nál egy gyártói EN-útmutató a kezelő legalább 90 másodperces automatikus zárolását is előírja hibás kódbevitel után; a fokozatonként megengedett hibás kísérletek számára a kutatás nem talált igazolt értéket.

3. A gyári kódokat azonnal meg kell változtatni. Ez nem elméleti óvatoskodás: egy magyar nyelvű gyártói kézikönyvben szó szerint benne van, hogy a szervizkód alapértelmezése „12345". Ezt bárki kikeresi az internetről öt másodperc alatt.

Zónaparaméterek

Minden zónán legalább ezeket kell beállítanod. Az elnevezés gyártónként más, a tartalom ugyanaz:

Hogy ez mennyire nem kevés: egy magyar gyártó lakossági központja 20 választható zónareakciót ismer. Egy tízzónás rendszer beállítása tehát nem „tíz kattintás", hanem kilencven paraméter.

Particionálás

A partíció zónák csoportja, amely együtt élesedik (14.3). A beállítás négy lépése:

1. Minden zónát hozzá kell rendelni legalább egy partícióhoz
2. A közös zónákat (közös előtér, közös bejárat) külön logika kezeli:
   jellemzően akkor élesedik, ha MINDEN hozzá tartozó partíció éles
3. Minden felhasználónál meg kell adni, mely partíciókat kezelheti
4. Minden kezelőnél meg kell adni, mely partíciókat jelenít meg és kezel

A közös zóna kezelésének pontos logikája gyártófüggő, és a kutatás erre nem talált igazolt általános leírást — a konkrét központ kézikönyvében kell utánanézni.

16.7 Időzítések, kimenetvezérlés, eseménynapló

Időzítések

Kimenetvezérlés

A kimenet lehet relés (potenciálmentes érintkező) vagy nyitott kollektoros / PGM (a mínusz oldalt kapcsolja, kis áramot bír) — ezt a 14.2 pontban vetted. A programozásban ehhez öt paraméter tartozik:

KIMENETTÍPUS      relé vagy PGM  -> a terhelhetőség az adatlapon
KIMENETREAKCIÓ    mi kapcsolja be (riasztás, szabotázs, éles állapot,
                  hiba, felhasználói kapcsolás) - egy gyártói központban
                  21 választható reakció
POLARITÁS         aktív magas / aktív alacsony, NO / NC nyugalmi állapot
MŰKÖDÉS           impulzus vagy tartott, és az impulzus hossza
PARTÍCIÓ          melyik partíció eseményeire reagál

Tipikus vezérelt funkciók: sziréna, villogó, visszajelző lámpa, füstérzékelő-reset, ajtózár, világítás, kamerarögzítés indítása. Nagyobb fogyasztóhoz relé kell — a PGM-kimenet közvetlenül nem bír el egy szirénát vagy egy zárat.

Eseménynapló

Grade 2–3-nál a naplónak tápellátás-kimaradás után is legalább 30 napig meg kell őrizni a tartalmát, és Grade 2-re egy forrás ±10 perc/év órapontosságot ad meg. A gyakorlatban a gyártók ennél többet adnak: egy lakossági központ például 2047 bejegyzést tárol.

16.8 Élesítés és hatástalanítás; részleges élesítés

Élesítés (arming): a rendszer figyelő állapotba tétele. Hatástalanítás (disarming): a figyelés megszüntetése. A három szokásos üzemmód:

• Teljes élesítés („away", távollét). Minden zóna aktív. Akkor használjuk, ha senki nem marad a védett térben.
• Részleges élesítés („stay", otthonélesítés). Bizonyos zónák automatikusan kimaradnak, hogy a bent lévő ember szabadon mozogjon, miközben a héjvédelem — nyílászárók, üvegtörés — aktív marad.
• Éjszakai élesítés („night"). A részleges élesítés testvére, de itt jellemzően csak a ténylegesen használt terek (hálószoba, közlekedő, mosdó) maradnak ki. Egyes gyártóknál a night zóna sajátossága, hogy ha a felhasználó újra otthonélesítést kér, kizárva marad.

Ahogy a 13.2 pontban láttad, ez az a funkció, amely megtanulatlanul marad, ha a szerelő nem tervezi meg és nem tanítja be. Pedig ettől lesz a rendszer éjszaka is használható, nem csak akkor, amikor senki nincs otthon — és a szakirodalom kifejezetten a hamis riasztás megelőzésének eszközeként is említi az éjszakai részleges élesítést.

Amit a beállításnál végig kell gondolnod

BE- ÉS KILÉPÉSI ÚT   melyik zónákon át jár a felhasználó élesítés után,
                     illetve belépéskor a kezelőig -> ezek késleltetett és
                     követő zónák legyenek (14.4)
KIZÁRT ZÓNÁK         mely zónák maradjanak ki "stay" és "night" módban
HÉJVÉDELEM           a nyílászáró- és üvegtörés-zónák MINDEN módban
                     élesek maradnak - ez a részleges élesítés lényege
KÖZÖS ZÓNÁK          több partíciós rendszerben külön logika (16.6)
KÓDKÉNYSZER          a gyorsélesítő gomb kérjen-e érvényes kódot

16.9 Kényszerítési (duress) kód

Három dolgot mondanak ki egybehangzóan a szakmai források, és ez a három a fejezet gyakorlati magja:

1. A duress kód külön kód, nem a normál kód valamilyen módosítása a felhasználó fejében.
2. A helyszínen nincs semmilyen látható vagy hallható jele — se sziréna, se eltérő kijelzés. Ha lenne, a funkció nemcsak haszontalan, hanem életveszélyes lenne.
3. Csak távfelügyeleti szolgáltatással együtt van értelme. Ha nincs hova kimenjen a jelzés, a duress kód pontosan ugyanaz, mint egy normál hatástalanítás.

Amit a telepítéskor tenned kell

1. Egyeztetés az ügyféllel: kell-e duress kód, és kik kapják meg
2. Egyeztetés a távfelügyelettel: hogyan kezelik a duress jelzést,
   és ez benne van-e a szerződésben - HA NINCS, a funkció értelmetlen
3. A kód beprogramozása (a megvalósítás módja gyártófüggő: külön
   felhasználói kód vagy külön jelentési kód - a kézikönyvet nézd)
4. Előre egyeztetett PRÓBA a távfelügyelettel: a jelzés megérkezett-e,
   és a helyes eseménykóddal
5. Betanítás: négy szem között, röviden, jegyzet nélkül.
   A kód ne legyen leírva sehol, és ne legyen kitalálható
   (születési év, "0000", a normál kód +1)
6. A próba ténye kerül a jegyzőkönyvbe - a KÓD nem

16.10 Távoli hozzáférés és biztonsági kérdései

A távoli hozzáférés azt jelenti, hogy a rendszert nem a helyszíni kezelőről, hanem mobilalkalmazásból, böngészőből vagy telepítői szoftverből, interneten vagy mobilhálózaton keresztül érik el. Kényelmes, az ügyfelek elvárják — és önálló biztonsági kockázati kört nyit.

A szabványi keret világos: a 3. hozzáférési szint (telepítő) a felhasználó engedélyéhez kötött, és ez a távoli kapcsolatokra is érvényes; a 4. szint pedig a 2. és 3. szint engedélyével. Vagyis a távoli belépés nem a szerelő magánügye.

A kockázatok viszont nem elméletiek. Független biztonságkutatói vizsgálat több, piacon lévő rendszeren a következőket mutatta ki:

A vizsgálat összefoglaló tanulsága, amit érdemes szó szerint megjegyezni: a szabványnak való megfelelés önmagában nem elegendő — a gyártók gyakran csak az alapkövetelményeket teljesítik, nem a kriptográfiai jó gyakorlatot.

Hat szabály, ami ebből következik

1. A gyári kódot és a gyári jelszót AZONNAL meg kell változtatni
   (a gyártói alapértékek nyilvánosak)
2. Távoli hozzáférés csak a felhasználó tudtával és engedélyével
3. A távoli hozzáférés legyen titkosított - a nem titkosított
   átvitel bizonyítottan visszafejthető
4. A rendszer legyen frissíthető: a nem frissíthető eszköz
   sebezhetősége örökre megmarad
5. Rádiós rendszernél a zavarásérzékelés működését ELLENŐRIZNI kell
6. A hálózatra kötött kiegészítő eszközöket (kamera, rögzítő) külön
   kell kezelni - a rendszer teljes biztonságát ezek rontják le

16.11 A rendszer próbája: sétateszt, zónapróba, szabotázspróba

Ez a fejezet legfontosabb része a vizsga szempontjából — és a valóságban is. A rendszerpróba célja nem az, hogy „megnézzük, működik-e", hanem hogy bizonyítsuk és dokumentáljuk, hogy működik. A kettő nem ugyanaz: a bizonyításnak nyoma marad.

0. Előkészítés — mielőtt bármihez hozzáérnél

[ ] A TÁVFELÜGYELETET ÉRTESÍTETTED a próba idejéről és várható
    időtartamáról - különben éles kivonulást rendelsz meg
[ ] A központ teszt üzemmódban van (nincs éles riasztás, nincs átjelzés)
[ ] Az érzékelők LED-jelzése engedélyezve
[ ] Nálad van: a rendszerterv, a zónatábla, a multiméter, a kézikönyv
    és egy üres jegyzőkönyv-űrlap
[ ] Az ügyfél tudja, hogy sziréna fog szólni, és mikor

1. Szemrevételezéses ellenőrzés

2. Villamos mérések

Nyugalmi áramfelvétel      mérve: ......... mA   (számított: ......... mA)
Riasztási áramfelvétel     mérve: ......... mA   (számított: ......... mA)
Tápfeszültség a központon  ......... V  (hálózati üzem, kb. 13,5-13,8 V)
Tápfeszültség a LEGTÁVOLABBI eszköznél  ......... V
Buszfeszültség a busz végén             ......... V
Hurokellenállás a leghosszabb zónán     ......... ohm

A mérés célja nem a szám, hanem az összevetés: a mért áramfelvétel a méretezéshez (16.4), a hurokellenállás a lezáró ellenállás névleges értékéhez képest hol van. Ha a hurokellenállás nem néhány ohmmal, hanem több tíz ohmmal tér el, akkor ott rossz kötés van — és meg fogod találni (14.8).

3. Sétateszt

A sétateszt az érzékelők lefedésének bizonyítása. Nem az, hogy „bemegyek, villog a LED, jó".

1. Várd ki a bemelegedési időt (egy gyártói kézikönyv 2 percet ír elő)
2. Járd be minden érzékelő minden érzékelési zónáját - a lefedés
   SZÉLEIN is, nem középen egyszer átmenve
3. A mozgás KERESZTEZZE a lencse zónáit (a legerősebb jel), de
   próbáld ki a legrosszabb esetet is: lassan, az érzékelő FELÉ haladva
4. Minden nyílászárót EGYENKÉNT nyiss ki, résnyire is
5. Az üvegtörés-érzékelőt célszerszámmal (hangszimulátorral), a
   legtávolabbi védett tábla felől
6. Az infrasorompót több ponton és magasságban szakítsd meg, a vevő
   jelszintjét mérd meg
7. A támadásjelzőket EGYENKÉNT működtesd, a reteszelőt kulccsal
   állítsd vissza
8. Rádiós rendszernél mérd meg minden eszköznél a térerő (RSSI) értékét
9. A végén a LED-jelzéseket kapcsold vissza üzemi állapotba

4. Zónapróba

Ez a sétateszttől elkülönített ellenőrzés, és mást bizonyít. A sétateszt azt mutatja meg, hogy az érzékelő lát-e; a zónapróba azt, hogy a központ jól értelmezi-e, amit lát. Minden zónát egyenként megsértesz, és a naplóban négy dolgot ellenőrizel:

[ ] A HELYES ZÓNASZÁM és zónanév jelenik meg
    -> a leggyakoribb telepítési hiba a zónák felcserélése!
[ ] A HELYES ZÓNATÍPUS szerint viselkedik
    (azonnali / késleltetett / követő / 24 órás)
[ ] A HELYES PARTÍCIÓHOZ tartozik
[ ] A riasztás és a szabotázs KÜLÖN eseményként jelenik meg (DEOL-nál)

5. Szabotázspróba

[ ] Minden érzékelőház megbontása - ÉLESÍTETT állapotban
[ ] Minden érzékelőház megbontása - HATÁSTALANÍTOTT állapotban is
[ ] A kezelők, bővítők, a központház és a jelzésadók háza ugyanígy
[ ] A kültéri jelzésadó KETTŐS házának mindkét szintje
[ ] Leszerelés-érzékelés (az eszköz tartóból való kifeszítése)
[ ] Ahol van: letakarás-érzékelés (anti-masking) a mozgásérzékelőn
[ ] Ellenőrzés: a napló SZABOTÁZS eseményt ír-e, nem riasztást

A lényeg, amit a vizsgán is kérdezni fognak: a szabotázsvédelem élesített és hatástalanított állapotban is működik, mert a támadó nem éles rendszernél kezdi a kábelvágást (14.7).

6. Jelzésadó- és élesítési próbák

[ ] Kültéri sziréna és villogó működik; a hangjelzési idő a beállított
    érték szerint jár le
[ ] A hold-off (engedélyező) jel megszűnése esetén a jelzésadó a SAJÁT
    akkumulátoráról szólal meg
[ ] Beltéri jelzésadó működik
[ ] Teljes élesítés: minden zóna figyel
[ ] Részleges élesítés: a kizárt zónák ténylegesen kimaradnak,
    a héjvédelem viszont éles marad
[ ] Éjszakai élesítés ugyanígy
[ ] Kilépési út: élesítés után valós járással, a beállított időn belül
[ ] Belépési út: a késleltetett zónán át a kezelőig, a figyelmeztetés
    hallható-e, elegendő-e az idő
[ ] "Pending": nyitott zónánál a rendszer jelzi-e, hogy miért nem élesíthető

7. Átjelzés és tápellátási próba

[ ] Az átjelzés próbája MINDEN felügyelt úton külön, a távfelügyelettel
    előre egyeztetve; a fogadott jelzést a távfelügyelet visszaigazolja
[ ] Duress kód próbája (ha van) - külön egyeztetve  (16.9)
[ ] Hálózat lekapcsolva: a rendszer teljes értékűen működik-e
[ ] Kimegy-e a "hálózatkimaradás" (AC fail) jelzés
[ ] Hálózat visszakapcsolva: indul-e a visszatöltés
[ ] Akkumulátor lekapcsolva (hálózaton): jelzi-e a "hiányzó akkumulátor"

8. Visszaállítás és jegyzőkönyv

1. Tesztüzem kikapcsolva, LED-jelzések üzemi állapotban
2. Minden hibajelzés törölve, a kezelő alaphelyzetben
3. A napló kimentve vagy kifényképezve
4. A TELEPÍTŐI KÓD megváltoztatva, a gyári kódok eltávolítva
5. A jegyzőkönyv kitöltve és aláírva

Az átadási dokumentációba az üzembehelyezési követelmények szerint ezek tartoznak:

Összefoglalás

• A telepítésnek sorrendje van: ami takarásba kerül (nyomvonal, kábel), az megy előre, és a kábeleket még a takarás előtt címkézni és bemérni kell. A programozás és a rendszerpróba a végén jön, az átadás pedig csak a bizonyított működés után.
• A nyomvonal négy szabálya: a hozzáférhető kábel megbontható, a hurokhossz korlátozott, az erősáramtól a kábel- és elválasztótípus szerint kell távolságot tartani (a 2000-es kiadás illusztrációs táblázata szerint elválasztó nélkül 200 mm, acél elválasztóval 50 mm, árnyékolt kábelekkel akár 0 mm — tervezésnél a hatályos MSZ EN 50174-2 az irányadó), és az árnyékolás egy ponton földelődik.
• A központ a védett téren belülre, hűvös, száraz, szervizelhető helyre kerül, külön 230 V-os áramkörről táplálva. Az akkumulátort utoljára kötöd be és elsőként kötöd le; a 230 V bekötése villamos szakember hatásköre, feszültségmentes állapotban.
• A kültéri hang-fényjelző kettős házú, saját akkumulátoros, és az engedélyező (hold-off) jel megszűnésekor magától megszólal. A működési idejére magyar jogszabályi korlát nincs — a gyártói beállítás és a szomszédokra tekintettel megválasztott érték a mérvadó, a helyi önkormányzati rendeletet viszont érdemes megnézni.
• A tápellátás 12 V DC, kb. 13,5–13,8 V töltőfeszültséggel, 10,5 V-os kisütési végfeszültséggel. A tápegységet a riasztási áramból, az akkumulátort a nyugalmi áramból méretezed (3.8), és a töltőáramot le kell foglalni a tápegység terhelhetőségéből.
• Az áthidalási idő Grade 1–2: 12 óra, Grade 3–4: 60 óra, ami 30 órára felezhető, ha a hálózati hibajelzés kimegy a távfelügyeletre; a visszatöltési idő Grade 1–2 rendszerben legfeljebb 72 óra, Grade 3–4 rendszerben legfeljebb 24 óra — a pontos követelményt az MSZ EN 50131-6 hatályos kiadásából kell ellenőrizni. A biztosítói elvárás ettől külön követelmény, és ha szigorúbb, az irányadó. A tartalékszorzó (kb. 20–25 %) szakmai ökölszabály, nem szabvány.
• A programozásban nem menüpontokat, hanem paraméterjelentéseket kell tudni: kilenc zónaparaméter, particionálás, időzítések, öt kimenetparaméter, eseménynapló. A kódvariáció-minimum fokozatonként 1 000 / 10 000 / 100 000 / 1 000 000, a gyári kódokat pedig azonnal meg kell változtatni.
• A kényszerítési (duress) kód a helyszínen láthatatlan, és csak távfelügyelettel van értelme; magyar jogszabályi vagy távfelügyeleti előírás nincs rá, ezért a kezelési rendjét a szerződésben kell rögzíteni. A távoli hozzáférés a felhasználó engedélyéhez kötött, és a szabványi megfelelés önmagában nem elég a biztonságához.
• A rendszerpróba célja a bizonyítás és a dokumentálás. A sétateszt a lefedést bizonyítja, a zónapróba azt, hogy a központ jól értelmezi a jelzést (a felcserélt zóna a leggyakoribb hiba), a szabotázspróba pedig élesített és hatástalanított állapotban is fut. A jegyzőkönyvezés törvényi kötelezettség része.

Ellenőrző kérdések

1. Miért kell a kábeleket még a takarás (falazás, vakolás) előtt címkézni és bemérni? Mi történik, ha ez elmarad, és mennyivel kerül többe utólag?
2. Magyarázd el, miért nem egyetlen szám az erősáramú kábeltől tartandó távolság. Mikor lehet 200 mm helyett 50 mm, és mikor akár 0 mm?
3. Sorolj fel legalább öt szempontot a központ elhelyezéséhez, és mindegyiknél mondd meg, mi a következménye, ha megsérted. Melyik két szempont indoka közvetlenül az akkumulátor?
4. Mi az engedélyező (hold-off) jel szerepe a kültéri jelzésadónál, és mi történik, ha a támadó elvágja a hozzá futó kábelt?
5. Egy ügyfél azt mondja: „a szomszéd szerint jogszabály tiltja, hogy a riasztó három percnél tovább szóljon". Fogalmazz meg 3–4 mondatos, szakmailag korrekt választ, amely elkülöníti, mit tudunk és mit nem.
6. Vezesd le, hogyan jutsz el a nyugalmi áramfelvételtől a kiválasztott akkumulátorkapacitásig. Mi a szerepe az áthidalási időnek, és mi a tartaléktényezőnek — és melyikük szabványi követelmény?
7. Mit jelent, hogy a Grade 3–4 áthidalási idő „felezhető"? Milyen feltétellel, és miért éppen ez a feltétel?
8. Miért kell a töltőáramot levonni a tápegység használható terhelhetőségéből? Hogyan számolod ki a nagyságát?
9. Mi a különbség a sétateszt és a zónapróba között? Melyiket mi bizonyítja, és melyik hibát tudja csak a zónapróba felderíteni?
10. Miért kell a szabotázspróbát hatástalanított állapotban is elvégezni? Mondd el a támadó szemszögéből.
11. Miért van értelme a kényszerítési kódnak csak távfelügyeleti szolgáltatással együtt, és mit kell erről a szerződésben rögzíteni?
12. Fogalmazd meg, mit jelent az, hogy „a szabványi megfelelés önmagában nem elegendő" a távoli hozzáférés biztonságához. Mondj két konkrét példát a vizsgálat megállapításaiból.

Tudáspróba

1. Melyik állítás igaz a kültéri hangjelző működési idejére? (Egy helyes válasz.) a) Magyar jogszabály három percben határozza meg, amitől eltérni tilos. b) Magyar jogszabály nem korlátozza; a gyártói beállítás és a helyszíni körülmények a mérvadók, önkormányzati rendelet viszont elvben korlátozhatja. c) Az MSZ EN 50131-4 pontosan 15 percben határozza meg a maximumot. d) A hangjelzés időtartama nem programozható paraméter.

2. Egészítsd ki! A behatolásjelző rendszer névleges feszültsége ……………… V DC, a töltőfeszültség kb. ………–……… V, a kisütési végfeszültség pedig ……………… V. Az áthidalási idő Grade 1–2 esetén ……………… óra, Grade 3–4 esetén ……………… óra, ami ……………… órára csökkenthető, ha a ……………… hibajelzés eljut a ………………-ra. A visszatöltési idő Grade 1–2 esetén legfeljebb ……………… óra, Grade 3–4 esetén legfeljebb ……………… óra.

3. Párosítsd a felügyeleti pontot azzal, amit a központ jelez!

4. Igaz vagy hamis? Indokold! a) Az EOL lezáró ellenállást a központ sorkapcsára kell kötni. b) A szabotázsvédelemnek hatástalanított állapotban is működnie kell. c) A tartaléktényező (kb. 1,25) szabványi követelmény. d) A buszkábel árnyékolását két ponton kell földelni a jobb zavarvédelem érdekében. e) A kényszerítési kód beütésekor a helyszínen semmilyen látható vagy hallható jel nem keletkezik. f) A telepítői kóddal a szerelő a felhasználó engedélye nélkül is beléphet távolról a rendszerbe.

5. Csoportosítsd az alábbi ellenőrzéseket aszerint, hogy a sétateszt, a zónapróba, a szabotázspróba vagy a tápellátási próba része: a lefedés szélein való bejárás · a napló helyes zónanevet mutat-e · a ház megbontása élesített állapotban · a hálózat lekapcsolása és a működés ellenőrzése · minden nyílászáró egyenkénti nyitása · a helyes zónatípus szerinti viselkedés · az „akkumulátor hiányzik" jelzés kiváltása · az érzékelő kifeszítése a tartójából (leszerelés-érzékelés) · a hálózat visszakapcsolása után a visszatöltés megindulásának ellenőrzése · a helyes partíció-hozzárendelés ellenőrzése.

6. Sorba rendezés: állítsd helyes sorrendbe a központ bekötésének lépéseit! a kezelőbusz bekötése · a 230 V-os betáplálás bekötése feszültségmentes állapotban · az akkumulátor bekötése · a zónahurkok bekötése · a ház felszerelése és a kábelek behúzása · feszültség alá helyezés · a védőföld bekötése · a sziréna- és PGM-kimenetek bekötése

7. Számítási feladat. Egy Grade 2-es rendszer nyugalmi összárama 0,32 A, riasztási összárama 1,0 A. A választott akkumulátor 7 Ah. a) Mekkora a szükséges kapacitás a 12 órás áthidalással és 1,25-ös tartaléktényezővel? Elegendő-e a 7 Ah? b) Mekkora töltőáramot igényel a 7 Ah-s akkumulátor 72 órás visszatöltéssel? c) Elegendő-e egy 1500 mA-es tápegység a riasztási áram + töltőáram + 25 % tartalék fedezésére? Írd le a számolást. d) Mennyi lenne a szükséges kapacitás ugyanennél a rendszernél Grade 3-as követelménnyel, átjelzett hálózati hibajelzés nélkül?

8. Egy kollégád az átadás előtti napon így számol be: „minden érzékelőt végigjártam, mind villogott, kész is vagyunk". Írd le négy-öt mondatban, mi hiányzik a rendszerpróbából, és mi az a legalább három hiba, amit ez a módszer biztosan nem derít ki.