13. fejezet – Tervezés, ajánlat, szerződés, ütemterv

13.1 Az érzékelők kiválasztásának és elhelyezésének elvei

A 12. fejezet végén ott van a kitöltött felmérési adatlap, a fotósorozat és egy kézzel firkált alaprajz. Most ebből kell rendszert csinálni. A kezdők ilyenkor általában ugyanazt a hibát követik el: elkezdenek eszközöket válogatni. „Ide egy mozgásérzékelő, oda még egy, a bejáratra egy nyitásérzékelő." Ez nem tervezés, hanem vásárlás.

A tervezés fordítva működik. Nem az eszközből indulsz ki, hanem abból, hogy mit védesz és milyen sorrendben.

Az alapelv: kívülről befelé

A szakirodalom vezérszabálya egyszerű: a behatolás érzékelését a védendő objektum szélén kell elkezdeni, és a behatoló tevékenységét folyamatosan figyelemmel kell kísérni — ennek érdekében védelmi köröket kell létrehozni. Ezek a védelmi vonalak, amelyeket a 10. fejezetben már megismertél:

Ebből következik a fejezet legfontosabb, számadat nélkül is használható tervezési vezérszabálya, amelyet egy biztosítói feltétel szó szerint így fogalmaz meg: alapvető követelmény a megfelelő felületvédelem és a csapdaszerű térvédelem együttes biztosítása vagy a teljes körű térvédelem megvalósulása.

Vagyis kétféleképpen lehet jól tervezni:

• vagy minden nyílászárót felügyelsz, és a belső terekben a fontos útvonalakra teszel csapdát,
• vagy a teljes belső teret lefeded mozgásérzékelővel.

Amit nem lehet: néhány szoba közepére dobni egy-egy mozgásérzékelőt, és azt hinni, hogy ez rendszer.

A négy kérdés, amit minden érzékelőnél fel kell tenni

Az érzékelőválasztás logikája négy lépésben írható le. Ez a sorrend nem cserélhető fel.

1. MIT védek? nyílást, felületet, teret vagy tárgyat?
   -> ez dönti el, MELYIK VÉDELMI VONALBA tartozik az eszköz
2. MI a támadási mód, amit fel kell ismerni?
   nyitás - üvegtörés - falbontás - mozgás - elmozdítás
   -> ez dönti el, MILYEN ELVEN MŰKÖDŐ érzékelő kell
3. MILYEN a környezet azon a helyen?
   hőforrás, napfény, huzat, pára, hőmérséklet, állat, növényzet, rezgés
   -> ez dönti el, MILYEN KIVITELŰ eszköz kell (beltéri/kültéri, állatbarát, duál)
4. MI takarhatja ki vagy kerülheti meg?
   bútor, függöny, polc, átrendezés, "árnyékos" terület
   -> ez dönti el, HOVA kerül pontosan, és kell-e mellé még egy eszköz

A 3. és a 4. lépés az, amit a kezdők kihagynak, és emiatt megy tönkre a legtöbb rendszer. Nem attól lesz rossz egy telepítés, hogy olcsó eszköz került bele, hanem attól, hogy a mozgásérzékelő a fűtőtest fölé néz, a kültéri eszköz látóterében ág leng, vagy a lakás átrendezése után szekrény takarja a lencsét.

A téves jelzések csökkentésének egyik eszköze a kombinált (duál) érzékelő, amelyben két különböző elven működő érzékelő jelzése ellenőrzi egymást, mielőtt a riasztás elindulna. A szabványsorozat külön részt szentel a kombinált érzékelőknek (9. fejezet).

Amit a tervezéskor még nem tudsz — és nem is baj

Itt jön az a pont, ahol a jegyzet szándékosan megáll.

Amit viszont a tervezés szintjén ki kell mondani minden eszközre:

• Szabotázsvédelem. A biztosítói követelmény szerint minden elem megbontása, manipulálása, rongálása riasztást kell hogy váltson ki, és a szabotázsjelzésnek éles és kikapcsolt állapotban is működnie kell. Ez tehát nem opció, hanem a rendszer alapszolgáltatása.
• Érzékenységi elvárás. A nyitásérzékelőnek már néhány centiméteres elmozdulást jeleznie kell, az üvegvédelmi érzékelőnek pedig már az üveg repedésére is jelzést kell adnia. Ezt az elvárást a tervben rögzíted, a beállítást a 16. és 23. fejezet tanítja meg.

13.2 Zónakiosztás és particionálás megtervezése

Ha eldöntötted, hova kerülnek az érzékelők, a következő kérdés az, hogy a központ hogyan lássa őket.

A zónakiosztás öt elve

1. Azonosíthatóság. Annyi zónát kell kialakítani, hogy a riasztás helye egyértelműen beazonosítható legyen. Ez nem esztétikai kérdés: a távfelügyeleti diszpécser és a kivonuló szolgálat csak akkor tud érdemben intézkedni, ha tudja, hol történt az esemény, a hibakeresés pedig zónaszintű információ nélkül vaktában tapogatózás.

2. Funkciótípus szerinti szétválasztás. Ne keverd egy zónára a különböző szerepű érzékelőket. Külön zónára kerül

• a belépési/kilépési útvonal (késleltetett),
• a héj- és felületvédelem (azonnali),
• a csapdaszerű zónák,
• a tárgyvédelem,
• és a 24 órás zónák: szabotázs, támadásjelzés, kiegészítő jelzések.

3. A szabotázs külön kezelése. A szabotázsjelzésnek éles és kikapcsolt állapotban is működnie kell — ezért nem kerülhet ugyanarra a zónára, mint egy élesítéskor figyelt érzékelő.

4. A felület- és csapdavédelem kombinációja a minimálisan elfogadott kiosztás alapja (13.1).

5. Tartalék. A központ zónakapacitásában mindig hagyj tartalékot a későbbi bővítésre. Ezt a felmérésen kérdezed meg („terveznek-e bővítést, melléképületet, kaput?"), és itt, a zónakiosztásnál használod fel. Egy teljesen kihasznált központ két év múlva központcserét jelent.

Egy zónára akkor tehetsz több érzékelőt, ha a rendszer szempontjából együtt kell kezelni őket — például egy helyiség erkélyajtaja és üvegtörés-érzékelője, mert mindkettő ugyanazt a helyiséget, ugyanazzal a reakcióval védi. A 13.1. ábrán ez a Z4 zóna.

Z1 – bejárati ajtó, nyitásérzékelő      – késleltetett   – „A" partíció
Z2 – előszoba, mozgásérzékelő           – követő         – „A" partíció
Z3 – nappali, mozgásérzékelő            – azonnali       – „A" partíció
Z4 – nappali üvegtörés + erkélyajtó     – azonnali       – „A" partíció
Z5 – hálószoba, mozgásérzékelő          – azonnali       – „B" partíció
Z6 – gyerekszoba, mozgásérzékelő        – azonnali       – „B" partíció
Z7 – támadásjelző gomb                  – 24 órás        – partíciótól független

A zónatípusok (azonnali, késleltetett, követő, 24 órás) pontos viselkedését a 14. fejezet írja le. A tervezésnél annyi a dolgod, hogy eldöntsd és leírd, melyik zóna melyik típus lesz — mert ebből fogja a programozó (aki gyakran te magad vagy, két héttel később) beállítani a központot.

Particionálás: mikor van rá szükség?

A particionálás nem technikai divat, hanem használati kérdés. Indokolja:

• több használó, eltérő időbeosztás — a felmérésen ezért kérdezed meg a felhasználók számát és korát;
• lakás + garázs vagy melléképület — a melléképület a biztosítói feltételekben jellemzően külön kártérítési limittel szerepel, ami önmagában is indokolja a külön partíciót;
• üzlet + lakás egy épületben;
• iroda + raktár, ahol a raktár akkor is élesen maradhat, amikor az irodában dolgoznak.

A legtipikusabb lakossági eset viszont az éjszakai (részleges) élesítés: a család lefekszik, a hálótér partíciója kikapcsolva marad, a közös terek és a nyílászárók pedig védve vannak. Így a rendszer akkor is használható, amikor a lakók otthon vannak — és ez az a funkció, amelyet a legtöbben soha nem tanulnak meg használni, mert a szerelő nem tervezte meg és nem tanította be.

13.3 A központ, a kezelő és a tápellátás helye

Ez a három elhelyezési döntés együtt dől el, mert kölcsönösen korlátozzák egymást.

A központ

A központ helyét négy szempont határozza meg egyszerre:

Ehhez jön egy környezeti feltétel is: a központ ne kerüljön nedves, erősen párás vagy nagy hőmérséklet-ingadozásnak kitett térbe. A szabvány környezeti osztályokat használ a védett beltértől a teljesen időjárásnak kitett kültérig (9. fejezet); a központ jellemzően a legvédettebb osztályba tartozó eszköz.

A kezelőegység

A kezelő (kezelőegység) elhelyezésének logikája ellentétes a központéval: ez az az eszköz, amelyet naponta többször el kell érni.

• A be- és kilépési útvonalon legyen, hogy a belépési késleltetés ideje alatt kényelmesen elérhető legyen. Ha a kezelő a lakás túlsó végén van, a felhasználó vagy rohanni fog, vagy kikapcsolja a rendszert.
• A biztosítói feltétel a személyi kódokra legalább négy számjegyet ír elő — ezt a programozásnál (16. fejezet) állítod be, de a felhasználószámot már a tervezésnél tudnod kell.
• Ha több partíció van, gondold végig, melyik kezelőről melyik partíció legyen élesíthető.

A tápellátás helye és elve

A tápellátás méretezése a 22. fejezet anyaga. Itt, a tervezésnél három dolgot kell eldöntened:

1. Honnan lesz betáplálás? A központnak folyamatosan feszültség alatt lévő, nem lekapcsolható betáplálás kell. Ezt a felmérésen nézted meg: van-e szabad kismegszakító-hely, milyen az elosztó állapota. Ha új áramkört kell kiépíteni, az villanyszerelői munka, és bekerül az ütemtervbe (13.9) és az ajánlat kizárásai közé (13.6).
2. Hol lesz a tartalék energiaforrás? A követelmény két, egymástól független energiaforrás: a hálózati tápegység és egy szükség-áramforrás. Az akkumulátornak fizikai helyre és szellőzésre van szüksége — ez a központ dobozának méretét, tehát a helyválasztást is befolyásolja.
3. Milyen hosszú tartalék üzemidőt kell tartani?

13.4 Nyomvonalterv és a jelátviteli út megválasztása

A nyomvonalterv

A nyomvonalterv azt mutatja meg, hogyan jut el a kábel a központtól minden eszközig: merre fut, milyen védőcsőben, hol lép át falon, mennyi kábel kell hozzá.

A tervezési szabadságodat az határozza meg, milyen helyzetben vagy. A felmérés három tipikus esetet különböztet meg:

Amit a nyomvonaltervnek tartalmaznia kell:

• a kábelek vezetése helyiségenként, a védőcsövek helye és mérete,
• az áttörések helye (falátvezetések) — ezekből lesz az áttörésjegyzék, amelyet a kőművessel egyeztetsz,
• a kábelhosszak — ebből lesz az anyagmennyiség és az időszükséglet,
• az erős- és gyengeáramú nyomvonalak elkülönítése.

A nyomvonalterv készítésekor a felmérési adatlap fúrási tilalmait kell a kezed ügyében tartani: padlófűtés, meglévő rejtett kábel, teherhordó szerkezet, dilatáció. Egy átfúrt padlófűtéscső kára nagyságrendekkel nagyobb, mint az egész riasztórendszer ára — és a felelősség a tiéd.

Kültéri szakasznál külön kérdés a földbe fektetés, az UV-állóság és a mechanikai védelem. A fektetési mélységre és a homokágyra vonatkozó előírásokat a jegyzet nem közli számszerűen: ezek szabványból, illetve hírközlési jogszabályból erednek, és ezt a 21. fejezet tárgyalja.

A jelátviteli út

Az átjelzés kérdése egyszerű mondatban foglalható össze: a diszpécser és a kivonuló szolgálat csak akkor képes intézkedni, ha a jelzés megérkezik a távfelügyeleti állomásra. Minden más ennek a mondatnak a részletezése.

Amit a tervezésnél el kell döntened és le kell írnod:

1. Melyik átviteli út lesz az elsődleges és melyik a tartalék?
2. Van-e a helyszínen elegendő mobil térerő a központ tervezett helyén? Ezt meg kell mérni, nem megbecsülni — pincében, vasbeton szerkezetben, fémlemez fedésű épületben rendszeresen nincs.
3. Ki köti a távfelügyeleti szerződést, és ki fizeti a havidíjat? (Ez az árajánlat egyik leggyakoribb félreértése.)
4. Milyen tesztjelzési (életjel-) gyakoriságot vár el a távfelügyelet?

Az átvitel technikai részletei, az átvitelosztályok és az életjel-felügyelet a 17. fejezetbe tartoznak.

13.5 A dokumentáció: vázlat, elhelyezési rajz, bekötési rajz, zónatáblázat

A kezdők ezt a négy dolgot egy kalap alá veszik („rajzoltam egy rajzot"). Pedig négy különböző dokumentumról van szó, amelyek más tartalommal, más felhasználónak, más időpontban készülnek.

Vázlat és kiviteli terv — a határvonal

A kettő közötti határ jogi jellegű, és a 7. fejezetben már találkoztál vele: a 10324020 azonosítójú vagyonvédelmi rendszerszerelő szakképesítés a szerelői igazolványra jogosít, a tervező-szerelői igazolványhoz mérnöki végzettség kell.

Amit jogszabály NEM ír elő

Ezt ki kell mondani, mert kezdők tipikusan azt hiszik, hogy „a törvény előírja a tervet".

Az SzVMt. és a végrehajtási rendelete nem tartalmaz előírást a tervdokumentáció tartalmára, a felmérés eljárására, az átadás-átvételre vagy az üzembe helyezési dokumentumra (7. fejezet). Amit a törvény előír, az az, hogy a szerződést írásba kell foglalni.

Ebből viszont nem az következik, hogy nincs dokumentációs kötelezettséged, hanem az, hogy annak a forrása másutt van:

• a megrendelővel kötött szerződés (amit te írsz),
• a biztosítói feltételek, ha a rendszernek biztosítói elvárást kell teljesítenie (10. fejezet),
• a szabványok (9. fejezet),
• nagyobb létesítménynél a mérnökkamarai tervdokumentációs követelmények.

13.6 Az árajánlat tartalmi elemei; anyag- és munkadíj

Vagyonvédelmi árajánlatra külön jogszabályi tartalmi lista nincs. A támogatási eljárásokban megkövetelt árajánlat-elemek viszont jó szakmai mintát adnak, és a Ptk. ajánlati szabályai (13.7) meghatározzák, mit érdemes mindenképp beleírni.

Az ajánlat javasolt szerkezete

 1. Ajánlatkérő és ajánlattevő adatai (név, cím, adószám)
 2. Az ajánlat tárgya: az objektum megnevezése, hivatkozás a felmérés dátumára
 3. MŰSZAKI TARTALOM: védelmi szint, védelmi vonalak, zónaszám, partíciók,
    az eszközök FUNKCIÓ szerint, mennyiséggel és mértékegységgel
 4. Anyagköltség tételesen: egységár, mennyiség, nettó összeg
 5. Munkadíj tételesen: szerelés, kábelezés, áttörés, programozás,
    üzembe helyezés, betanítás
 6. Kiegészítő költségek: kiszállás, állványozás, helyreállítás, hulladékkezelés
 7. Nettó összesen – áfa – bruttó összesen
 8. Fizetési feltételek: előleg, részszámlázás, fizetési határidő
 9. Teljesítési határidő és az ütemterv hivatkozása
10. Jótállás és szavatosság
11. Karbantartási ajánlat
12. Az ajánlat ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE
13. KIZÁRÁSOK: mit NEM tartalmaz az ajánlat
14. Kiállítás dátuma, cégszerű aláírás

Anyagköltség és munkadíj — a két oszlop

Az anyagköltség az eszközlistából (13.5) származik: minden tétel megnevezéssel, mennyiséggel, mértékegységgel és egységárral szerepel. A megnevezést funkció szerint érdemes megadni (például „beltéri mozgásérzékelő, állatbarát kivitelben"), nem csak márkanévvel — így az ajánlat összehasonlítható, és nem kötöd meg a saját kezed, ha a beszerzés megváltozik.

A munkadíj az, amit a legtöbb kezdő alábecsül, mert csak a felszerelést látja benne. A valóságban a munkadíj legalább ezekből áll:

Az érvényességi idő nem formaság

Az ajánlat a Ptk. szerint „szerződés megkötésére irányuló, szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozat" (6:64. §). Az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat hatályossá válásával, vagyis a másik félhez való megérkezésével kezdődik, és az ajánlattevő maga határozhatja meg, meddig tart.

Ezért kerül az ajánlat aljára az, hogy „az ajánlat 30 napig érvényes": ezzel a kötöttséged időtartamát határozod meg. Ha nem írsz oda semmit, a törvény háttérszabályai szerint alakul a kötöttséged megszűnése — például távollévők között annak az időnek az elteltével, amelyen belül a válasz megérkezését rendes körülmények között várhattad. Ez sokkal bizonytalanabb, mint egy leírt dátum.

13.7 A szerződés: mit kell írásba foglalni, jótállás és szavatosság

Az írásbeliség — ezt már tudod

Az SzVMt. 14. § (1) bekezdése szerint az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység szolgáltatására irányuló szerződést írásba kell foglalni — és mivel a tervező-szerelő tevékenység a törvény hatálya alá tartozik, ez rád is vonatkozik. Ezt a 7.5 alfejezetben már részletesen átvettük, ahogy az alvállalkozó bevonására és a naplóra vonatkozó szabályokat is. Itt most az következik, ami a 7. fejezetből kimaradt: mit kell a szerződésbe beleírni.

A szerződés típusa és a belőle fakadó kötelezettségek

A vagyonvédelmi rendszer telepítése tipikusan vállalkozási szerződés: a Ptk. 6:238. §-a szerint „a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles".

Ebből három további szabály következik, amit ismerned kell:

• A megrendelő utasítási joga (Ptk. 6:240. § (1)): „A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé." Ha tehát az ügyfél szakmailag rossz megoldást kér — például érzékelőt a fűtőtest fölé —, írásban kell figyelmeztetned, és a döntést dokumentálnod. Egy e-mail is elég; a vitában ez ér a legtöbbet.
• Átadás-átvétel (Ptk. 6:247. § (1)): a művet átadás-átvételi eljárás keretében kell átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos vizsgálatokat. Vagyonvédelmi rendszernél ez a zónánkénti bejárás, a sétateszt, a szabotázspróba, az átjelzés próbája és az akkumulátoros üzem próbája — a részletek a 24. fejezetben.
• A díj esedékessége (Ptk. 6:245. § (3)): „A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes." Ettől a felek eltérhetnek — de csak akkor, ha ki is mondják. Részszámlázás csak akkor lehetséges, ha a szerződés kiköti.

Mit foglalj írásba? — ellenőrzőlista

 1. A felek adatai; a vállalkozás oldalán az igazolvánnyal rendelkező személy
 2. A szerződés tárgya: az objektum és a MŰSZAKI TARTALOM (a terv/vázlat mellékletként!)
 3. A vállalt védelmi szint, ha van biztosítói elvárás
 4. A vállalkozói díj, az áfa, a fizetési ütemezés és a fizetési határidő
 5. A teljesítési határidő és az ütemterv (mellékletként)
 6. A megrendelő kötelezettségei: munkaterület, áram, kulcs, hozzáférés, ki mit készít elő
 7. A kizárások: mi NEM tartozik a vállalásba
 8. Az átadás-átvétel rendje, a próbák felsorolása
 9. Jótállás: időtartama, kezdete, mire terjed ki
10. Szavatossági tájékoztatás
11. A hibabejelentés módja és elérhetősége, a reagálási idő
12. Alvállalkozó bevonása (a megrendelő írásbeli hozzájárulásával)
13. Titoktartás és adatkezelés (7. és 8. fejezet)
14. Karbantartás: külön szerződés vagy opció
15. Keltezés, aláírások

Kellékszavatosság és jótállás — a két fogalom szétválasztása

A kettő közötti gyakorlati különbség egyetlen szóban összefoglalható: bizonyítás.

A jótállás tehát nem a szavatosság helyett van: a jótállási igény szavatossági igény hiányában is követelhető, és a két jogintézmény párhuzamosan él.

A kötelező jótállás — ez a szakmára közvetlenül vonatkozik

Ez a fejezet legfontosabb jogi adata, ezért lassan megyünk végig rajta.

A kötelező jótállásról a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szól. Azt, hogy mely termékekre terjed ki, ma már nem a rendelet melléklete, hanem a 10/2024. (VI. 28.) IM rendelet 1. melléklete határozza meg. Ez a lista pedig a szakmánkat név szerint említi:

A jótállási kötelezettség az új tartós fogyasztási cikkekre terjed ki, ha azok eladási ára eléri a 10 000 forintot.

A jótállás időtartama:

A jótállás kezdete pedig — és ez a szakmánk szempontjából kulcskérdés:

Két dolgot viszont a jegyzet nem állít, mert nem igazolható:

• Hogy a kötelező jótállás kiterjed-e a telepítési munkadíjra, vagy csak magára a termékre; és hogy a beépített, nem önállóan forgalmazott rendszer hogyan minősül. Ez nyitott jogértelmezési kérdés.
• Hogy a beépített, ingatlanba szerelt vagyonvédelmi rendszer „eladott ingó dolognak" minősül-e a szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet alkalmazásában. A legvédhetőbb gyakorlat: ha a rendszert fogyasztónak adod el és telepíted, a hibabejelentést az e rendelet szerinti tartalommal jegyzőkönyvezd.

13.8 Erőforrás- és időszükséglet becslése

Az ajánlatban szereplő ár és határidő csak akkor komoly, ha van mögötte számítás. A módszer az építőipari kivitelezés-szervezésből vehető át: az ütemtervek alapja a csoportosítottan kigyűjtött anyag-, kézimunka- és gépimunka-adat, és minden technológiának van minimális időtartama és maximális létszáma, amelyet túllépni gazdaságtalan.

A becslés öt lépése

1. MENNYISÉGEKET képezz az eszközlistából és a nyomvonaltervből:
   kábelméter, áttörésszám, érzékelőszám, kezelőszám, csatornaméter, védőcsőméter
2. Minden mennyiségi tételhez rendelj EGYSÉGIDŐT (normaidőt)
   -> ezt a SAJÁT, MÉRT tapasztalati adataidból kell képezned
3. Add össze a tételidőket, és add hozzá a NEM MENNYISÉGARÁNYOS fázisokat:
   felmérés, tervezés, programozás, üzembe helyezés, betanítás, dokumentálás
4. Oszd szét az időt naptári napokra a létszám és a technológiai sorrend szerint
5. Képezz TARTALÉKOT: kiszállás, várakozás más szakágra,
   előre nem látható szerkezeti akadály

Mit becsülj a mennyiségeken kívül?

• Létszám és összetétel. Ki milyen munkát végezhet? A 7. fejezetből tudod: igazolvány nélkül csak a hálózatépítéssel összefüggő segédmunka végezhető, és csak akkor, ha a munkát irányító, igazolvánnyal rendelkező személy a helyszínen jelen van. Ez az ütemtervedet is meghatározza: a segéderőt nem hagyhatod ott egyedül dolgozni.
• Eszközbeérkezés. Mikor kell a helyszínen lennie az anyagnak? A hosszú beszerzési idejű tételt előre kell rendelni, különben az egész ütemterv csúszik.
• Szerszám és gép. Fúrógép, ütvefúró, létra vagy állvány, mérőeszközök — és ezek ellenőrzött állapota (13.10).
• Kiszállási idő. Egy két órás munka is fél nap, ha 60 km-re van. Ezt a munkadíjba és az ütemtervbe is bele kell számolni.

13.9 A kiviteli ütemterv; együttműködés más szakágakkal

Az ütemterv fajtái és tartalma

A kivitelezés-szervezés két klasszikus ütemterv-típust különböztet meg: a sávos ütemterv „a munka folyamatát csak időben mutatja", a ciklogramos pedig „térben és időben ábrázolja a folyamatokat". Vagyonvédelmi munkánál szinte mindig a sávos elegendő — ez az az időbeli oszlopdiagram, amelyet a 13.5. ábra mutat. Ezek mellett készül munkaerő-, anyag-, gép- és pénzügyi szükségleti terv is.

Egy vagyonvédelmi kivitelezési ütemterv javasolt tartalma:

1. Fejrész: objektum, megrendelő, szerződésszám, dátum, készítő
2. Sorszámozott munkafázis-lista
3. Fázisonként: kezdés, befejezés, időtartam, felelős, létszám
4. A technológiai sorrend és a fázisok közötti KÉNYSZERKAPCSOLATOK (mi mire vár)
5. A más szakágakhoz kötött CSOMÓPONTOK
6. Anyag- és eszközbeérkezési határidők
7. A megrendelő kötelezettségeinek határideje (munkaterület, áram, internet, kulcs)
8. Ellenőrzési és átadási pontok (üzembe helyezés, próba, betanítás, dokumentumátadás)
9. Tartalékidő

A kivitelezés szakaszai

 1. Előkészítés: szerződés írásba foglalása, terv véglegesítése, anyagbeszerzés,
    munkaterület átvétele
 2. Nyomvonal-kiépítés: védőcsövezés, kábelcsatorna, áttörések, kábelbehúzás
 3. Eszközök felszerelése: érzékelők, kezelő, sziréna, központ
 4. Bekötés és tápellátás: zónák, szabotázshurkok, tartalékakkumulátor
 5. Programozás: zónatípusok, partíciók, késleltetések, kódok, átjelzés
 6. Üzembe helyezés és beszabályozás: érzékenység, látótér, sétateszt
 7. Átjelzés bekötése és tesztelése a távfelügyelettel
 8. Átadás-átvétel a szokásos vizsgálatokkal, jegyzőkönyvvel
 9. Betanítás és dokumentumátadás
10. Karbantartási szerződés

Együttműködés más szakágakkal — a fejezet legfontosabb gyakorlati tudása

A szakági csomópontok, amelyeket az ütemtervbe be kell írni:

Villanyszerelő - A központ betáplálásának helye: dedikált, nem lekapcsolható áramkör, saját kismegszakító. - Az erős- és gyengeáramú nyomvonalak elkülönítése: külön védőcső, osztott csatorna vagy külön csövezés. - Új villamos berendezésnél a villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzése az üzemszerű használatbavétel előtt. - Vezérlési kapcsolatok egyeztetése (világítás, redőny, kapu).

Kőműves, építész, ács - Az áttörések helye és mérete; a teherhordó fal és a födém tilalmi zónái. - A védőcsövek beépítése a falazás, vakolás, aljzatbetonozás előtt. - Ki végzi a helyreállítást (vakolat, festés)? Ezt az ajánlat kizárásai között kell tisztázni (13.6).

Gipszkartonos, belsőépítész - Az álmennyezet és a szerelt fal nyomvonalként használható — de csak akkor, ha még nyitva van. - A revíziónyílások helyét egyeztetni kell, mert később ezeken keresztül lehet a kábelhez férni. - A burkolás és a festés után fúrni már drága mulatság.

Nyílászáró-gyártó és -szerelő - Beépíthető-e a nyitásérzékelő a tokba, hol vezethető át a kábel? - Az üvegezés fokozata (10. fejezet) befolyásolja, kell-e üvegtörés-érzékelő.

Épületgépész és IT - A router helye, a szabad LAN-port, a PoE-tápellátás lehetősége. - Az álmennyezet nyomvonalának megosztása a szellőzéssel. - Hőforrás az érzékelő közelében: fűtőtest, klímabelső egység, hőszivattyú — ezt a tervezés fázisában kell kiszűrni (13.1).

Távfelügyeleti szolgáltató - Az átjelzési mód és a tesztjelzési gyakoriság egyeztetése. - A kivonulási szerződés megkötése — ki köti, mikortól él?

13.10 A munkakezdés előtti kötelező ellenőrzések

A szakképesítés programkövetelményének 3. kompetenciája szerint a szakember „ismeri a munkafolyamat megkezdése előtt kötelezően elvégzendő ellenőrzések szabályait" — ez tehát nemcsak jó szokás, hanem a képzés kimeneti követelménye, és a vizsgán is számonkérhető.

A jogszabályi horgonyok

A munkaeszközök és használatuk biztonsági követelményeiről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet két olyan szabályt tartalmaz, amely közvetlenül a szerelési munkára vonatkozik:

• Szerelés utáni, használatba vétel előtti ellenőrzés (17. § (1)): veszélyesnek nem minősülő munkaeszköz esetében — ha annak biztonsága függ a szerelés körülményeitől — a szerelést követően, de még a használatba vétel előtt ellenőrzést kell végezni.
• Villamos biztonsági felülvizsgálat (19. § (3) a) pont): ilyen felülvizsgálat elvégzése szükséges „új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt".

A munkaterület átvétele

A kivitelezés-előkészítés általános módszertana szerint az építtető kötelezettségei közé tartozik többek között a munkaterület alkalmas állapotban történő átadása. A helyszíni bejáráson ellenőrizni kell a tulajdoni viszonyokat, a közmű-csatlakozási helyeket, a megközelíthetőséget és a közlekedési feltételeket, valamint a munkabiztonsági előírásokat.

Egy lakásfelújításnál ez nem tíz oldalas jegyzőkönyvet jelent, hanem egyetlen kérdést: át tudom-e venni ezt a területet úgy, hogy holnap dolgozni tudjak rajta?

A munkakezdés előtti ellenőrzőlista

Ez a lista a fenti jogszabályi elemekből és a kivitelezési módszertanból van összeállítva, a szakmára alkalmazva. Használd sablonként — és ami fontosabb: írd is alá, dátummal.

Összefoglalás

• A tervezés nem eszközválogatás, hanem sorrend: kívülről befelé, a védelmi vonalak mentén (kerület – felület – tér – tárgy), a kiemelt terek megközelítési útvonalain csapdaszerű védelemmel. A vezérszabály: megfelelő felületvédelem és csapdaszerű térvédelem együtt, vagy teljes körű térvédelem.
• Az érzékelőválasztás négy kérdés mentén dől el: mit védek – milyen támadási módot kell felismerni – milyen a környezet – mi takarhatja ki. A hatótávolság, a látószög és a szerelési magasság típusfüggő, ezért a gyártói látótér-diagramból származik (15. fejezet).
• A zónakiosztás öt elve: azonosíthatóság, funkció szerinti szétválasztás, a szabotázs külön kezelése, a felület- és csapdavédelem kombinációja, valamint tartalék a bővítésre. A particionálás használati döntés — legtipikusabb esete a részleges (éjszakai) élesítés.
• A központ rejtve, mechanikailag védve, éles állapotban felügyelt téren belül, folyamatos betáplálás és elérhető átjelzési út mellett kerül a helyére; a kezelő ezzel szemben a be- és kilépési útvonalon, kényelmesen elérhető helyen.
• A tartalék tápellátásra két külön követelményrendszer létezik: a biztosítói feltételek jellemzően 72 órás tartalékot várnak el, a szabvány áthidalási ideje más logika szerint épül fel. A méretezés a 22. fejezet anyaga.
• Négy különböző dokumentumot kell szétválasztani: vázlat (elvi, az ügyféllel egyeztetve), elhelyezési rajz (mi hol van), nyomvonalrajz (merre megy a kábel), bekötési rajz (mi hova van kötve), plusz a zónatáblázat (a programozás alapja). A tervdokumentáció tartalmát nem az SzVMt. írja elő, hanem a szerződés, a biztosítói feltétel, a szabvány és a kamarai követelmény.
• Az árajánlatnak nincs jogszabályi tartalmi listája, de van kialakult szerkezete: műszaki tartalom, anyagköltség, munkadíj (benne a programozás, az üzembe helyezés és a betanítás), kiegészítő költségek, fizetési feltételek, jótállás, kizárások és érvényességi idő — ez utóbbi az ajánlati kötöttség időtartamát határozza meg (Ptk. 6:64. §).
• A szerződés vállalkozási szerződés, tehát eredménykötelem: működő rendszert kell átadni. A fizetési határidőt és a késedelem következményeit a szerződésben kell rendezni (részletek: 25. fejezet).
• A kötelező jótállás a 151/2003. Korm. rendelet szerint 10 000 Ft eladási ár felett áll fenn: 10 000–250 000 Ft között két év, 250 000 Ft felett három év. A 10/2024. IM rendelet terméklistája név szerint tartalmazza a biztonsági riasztó- és jelzőberendezést, valamint a kamerás megfigyelőrendszert. A jótállás kezdete az átadás napja, vagy — ha üzembe helyezés is történik — az üzembe helyezés napja.
• Az időszükséglet becslése mennyiség × saját mért egységidő; nyilvános normaidő-gyűjtemény nincs. A sávos ütemterv legfontosabb üzenete a szakági együttműködés: a gyengeáramú nyomvonalat a szerkezetkész (takarási) állapot előtt kell kiépíteni.
• A munkakezdés előtti ellenőrzések a programkövetelmény szerint kötelezőek: szerződés, terv, munkaterület, hozzáférés, szerszám- és védőeszköz-állapot, feszültségmentesítés, szakági egyeztetés, értékvédelem, fotódokumentáció, fúrási tilalmak, hulladékkezelés.

Ellenőrző kérdések

1. Fogalmazd meg saját szavaiddal a tervezés vezérszabályát a felület- és a térvédelem viszonyáról. Mikor elegendő a csapdaszerű védelem, és mikor kell teljes körű térvédelem?
2. Milyen négy kérdést kell feltenned minden érzékelő kiválasztásakor? Melyik kettőt hagyják ki a kezdők leggyakrabban, és mi ennek a következménye?
3. Sorold fel a zónakiosztás öt elvét. Miért nem kerülhet a szabotázsjelzés ugyanarra a zónára, mint egy élesítéskor figyelt érzékelő?
4. Mi indokolja a particionálást egy családi háznál? Írd le, mi történik a rendszerben részleges (éjszakai) élesítéskor.
5. Milyen négy szempont határozza meg a központ helyét, és miben tér el ettől a kezelőegység elhelyezésének logikája?
6. Miben különbözik a vázlat, az elhelyezési rajz, a nyomvonalrajz és a bekötési rajz? Mindegyiknél mondd meg, ki használja, és mikor készül.
7. Mit tartalmazzon egy vagyonvédelmi árajánlat, és miért fontos benne a „kizárások" rovat, illetve az érvényességi idő?
8. Mennyi a kötelező jótállás időtartama, mikor kezdődik, és miért különösen fontos ez a kezdő időpont a vagyonvédelmi szerelő számára?
9. Miért kell a gyengeáramú nyomvonalat a szerkezetkész állapot előtt kiépíteni? Mi marad, ha lemaradsz erről a csomópontról?
10. Sorolj fel legalább nyolc olyan tételt, amelyet a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell, és mindegyiknél mondd meg, miért.

Tudáspróba

1. Melyik állítás felel meg a tervezés vezérszabályának? (Egy helyes válasz.) a) Elegendő minden helyiség közepére egy mozgásérzékelőt tenni. b) Alapvető követelmény a megfelelő felületvédelem és a csapdaszerű térvédelem együttes biztosítása vagy a teljes körű térvédelem megvalósulása. c) A felületvédelem önmagában minden esetben elegendő. d) A tárgyvédelem kiváltja a felület- és a térvédelmet.

2. Egészítsd ki! A kötelező jótállás a ……………… Korm. rendelet szerint 10 000 Ft eladási ártól áll fenn: 10 000–250 000 Ft között ……………… év, 250 000 Ft felett ……………… év. A jótállási határidő kezdete az ……………… napja, vagy — ha üzembe helyezés is történik — az ……………… napja.

3. Párosítsd a dokumentumot azzal, amit tartalmaz!

4. Igaz vagy hamis? Indokold! a) A vagyonvédelmi árajánlat kötelező tartalmát jogszabály határozza meg. b) A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes, ha a felek másban nem állapodnak meg. c) A jótállásnál a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba a teljesítéskor már megvolt. d) A központ zónakapacitását teljesen ki kell használni, hogy gazdaságos legyen a rendszer. e) A gyengeáramú nyomvonalat a vakolás után is ki lehet építeni ugyanolyan feltételekkel.

5. Csoportosítsd az alábbi tételeket aszerint, hogy az árajánlatban anyagköltségként, munkadíjként vagy kizárásként szerepelnek: érzékelő · programozás · kőműves helyreállítás · védőcső · betanítás · távfelügyeleti havidíj · kábelbehúzás · központ · erősáramú kiépítés · üzembe helyezés.

6. Sorba rendezés: állítsd helyes sorrendbe a kivitelezés szakaszait! bekötés és tápellátás · nyomvonal-kiépítés · átadás-átvétel · programozás · előkészítés és munkaterület-átvétel · üzembe helyezés és beszabályozás · eszközök felszerelése · betanítás és dokumentumátadás

7. Egy ügyfél most építkezik, a falazás kész, a vakolás két hét múlva kezdődik. Telefonon árajánlatot kér riasztórendszerre, és azt mondja, „ráérünk, majd ha kész a ház". Fogalmazz meg 4–5 mondatban egy szakmailag korrekt választ, amely a nyomvonal időzítésére is kitér. (Nincs egyetlen jó megoldás — a B függelék mintaválaszt ad.)

8. Egy kollégád azt mondja: „a jótállás egy év, ezt olvastam egy 2022-es cikkben, és úgyis az átadástól számít". Írd le két-három mondatban, mit válaszolnál neki, és hogyan ellenőriznéd a hatályos szabályt.