12. fejezet – megoldások és megoldókulcs

Gyakorlati feladatok — részletes megoldások

12.1 gyakorlat — Teljes felmérés a saját otthonodban

Mit gyakorol: a felmérési adatlap kitöltését mért — nem becsült — adatokkal, és a hiányzó adatok tudatos kezelését.

Megoldás

Ez mintamegoldás: a te adatlapod a saját lakásod adataival telik meg. Ami kötött, az a szerkezet és az, hogy mit kell mérni, nem becsülni.

A kitöltendő blokkok és a jellemző buktatóik

1–3. A mért adatok

1. Kivulrol korbejarni, minden homlokzatrol fotot keszitve; minden fotot
   a nyilaszaro azonositojahoz kotve elnevezni (pl. A-03_ablak_dny.jpg)
2. MEROSZALAGGAL megmerni minden nyilaszaro parkanymagassagat -
   ne becsuld: a biztositoi feltetelek magassagi hatarhoz kotik a
   nyilaszarok vedelmet
3. A mobil tereerot OTT megmerni, ahol a kozpont lenne, es a MERT
   erteket felirni (nem "van tereero")

4–5. Környezeti blokk és évszak

Írd fel, hova süt be a nap délután (ez dönti el, hova nem nézhet PIR), hol van hőforrás (fűtőtest, kandalló, klíma), és hol van huzat (átjáró, szellőző, gyakran nyitott ajtó). Az évszak azért kell, mert egy januári felmérésen nem látszik a lombkorona, egy júliusin pedig nem látszik, hogy télen a fűtés mikor és hol fut fel.

A két záró kérdés — mintaválasz

„Melyik három adatot volt a legnehezebb megszerezni?" Tipikus válasz: (a) a falazat vastagsága és anyaga, mert csak a nyílászáró tokjánál látszik; (b) a villamos hálózat állapota és az, hogy melyik kör nem lekapcsolható, mert ehhez az elosztót kell megnyitni és a köröket végigpróbálni; (c) a tetőtéri nyílás vagy a szellőzőakna adatai, mert oda fizikailag nehéz feljutni.

„Mi az az adat, amit nem tudtál felvenni?" Például: nincs villamos biztonsági felülvizsgálati jegyzőkönyv; nem volt hozzáférés a pincéhez vagy a padláshoz; nincs építészeti alaprajz; a biztosítási feltétel nem volt kéznél. Ez a lista éles helyzetben azt jelenti, hogy visszamész, vagy írásban jelzed a hiányt — mert amit nem mértél fel, arra nem is tervezhetsz.

Végül: az adatlapot a helyszínen zárod le, és ott íratod alá. Az aláírással a megrendelő elismeri, hogy az adatok a valóságnak megfelelnek — ez a néhány másodperc előzi meg azt a fél év múlva elhangzó mondatot, hogy „én mondtam, hogy lesz kutya".

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha a nyílászáró-jegyzékben minden nyílászáró külön sorban, azonosítóval és mért párkánymagassággal szerepel; ha a mobil térerőnél konkrét mért érték áll; és ha a két záró kérdésre írásban válaszoltál. Elfogadható, ha egyes blokkok csak részben tölthetők ki — de akkor oda kell írni, miért nem. Rossz a megoldás, ha a párkánymagasság becsült, ha a nyílászárók nincsenek azonosítóval ellátva, vagy ha a „nem tudtam felvenni" lista üres, mert a kérdést nem tette fel magának.

Gyakori hiba

• Becsli a párkánymagasságot. Hiba, mert a biztosítói feltételek magassági határhoz kötik a nyílászárók védelmét, és néhány centiméter dönthet.
• Nem ad azonosítót a nyílászáróknak. Hiba, mert az azonosító köti össze az adatlapot a rajzzal, a fotókkal és később a zónatáblázattal.
• A mobil térerőt rossz helyen méri. Hiba, mert az átjelzés a központ helyén működik vagy nem működik, nem a nappali közepén.
• A háziállatnál csak a jelen állapotot írja fel. Hiba, mert a rendszert nem a mai állapotra kell méretezni: egy fél év múlva érkező kutya ugyanúgy tönkreteszi, mint egy mostani.

12.2 gyakorlat — Kézi vázlat M 1:100 méretarányban

Mit gyakorol: a méretarányos kézi vázlatrajz készítését, és a rajz összekötését az adatlappal.

Megoldás

Ez mintamegoldás: a rajz a te ingatlanodról készül. Ami kötött, az a méretarány értelmezése, a nyolc lépés és az ellenőrzés.

A méretarány

M 1:100 azt jelenti, hogy a rajzon 1 cm a valóságban 100 cm, azaz 1 m. Négyzethálós papíron (5 mm-es osztás) tehát egy kocka = 0,5 m. Egy 10 m hosszú fal a papíron 10 cm.

Meretarany  M 1:100
1 cm a papiron        = 100 cm = 1 m a valosagban
1 kocka (5 mm)        = 50 cm = 0,5 m
10 m hosszu fal       = 10 cm a papiron
Egy A4-es lap (kb. 28 cm hasznos hossz) = kb. 28 m epulethossz

Ha a ház ennél hosszabb, két lapra kell osztani, vagy át kell térni M 1:200-ra (ott 1 cm = 2 m). A vizsga alsó határa az M 1:200 — vagyis azon vagy annál részletesebb rajzon kell dolgoznod.

A rajz nyolc lépése

1. Dontsd el, hany kocka egy meter (M 1:100-nal 1 kocka = 0,5 m)
2. Eloszor a KULSO kontur, MERETEZVE; utana a belso falak
3. Ird ra a mereteket szammal is - a rajz torzulhat, a szam nem
4. Eszaknyil (a napsutes miatt kell)
5. Szamozott nyilaszarok (A-01, A-02 ...) a PARKANYMAGASSAGGAL
6. Vedendo ertekek es hoforrasok bejelolese
7. Vonal MINDEN behatolasi ponttol az ertekhez, azon az uton,
   amerre egy behatolo menne
8. Tervezett eszkozhelyek, nyomvonalak, a kozpont es a kezelo helye

Az 5. és a 7. lépés a legfontosabb. A számozott nyílászáró köti össze a rajzot az adatlappal és a fotókkal — ezért kell ugyanazt az azonosítót használni mindhárom helyen. A berajzolt útvonalak pedig a csapdaszerű védelem tervezésének alapját adják.

A pirossal bekarikázandó pont

Az a behatolási pont, ahonnan az érték a többi útvonal megkerülésével is elérhető — jellemzően egy olyan alacsonyan lévő nyílászáró, amely közvetlenül abba a helyiségbe nyílik, ahol az érték van (teraszajtó a nappaliba, ablak a hálószobába). Ez lesz az a pont, ahova a tervezésnél felületvédelem kerül, mert a térvédelmi csapda itt nem fog meg.

Az ellenőrzés

A rajzon lemert leghosszabb fal   :  9,4 cm
Meretarany szorzo                 :  x 100
Szamitott valosagos meret         :  940 cm = 9,40 m
Meroszalaggal mert valosagos meret:  9,60 m
Elteres                           :  (9,60 - 9,40) / 9,60 = 2,1 %

A 2,1 % belefér a ±5 %-os tűrésbe, tehát a rajz elfogadható. Ha az eltérés ennél nagyobb, rajzold újra — nem javítgatni kell, mert a hiba jellemzően a lépték felvételénél keletkezett, és végig vonul a rajzon.

Ha nincs mérőszalagod a vázlathoz, a saját lépéshosszaddal is dolgozhatsz: mérd le otthon, tegyél le 10 m-t, sétálj végig rajta normál léptekkel, és oszd el. Ez a vázlathoz elég (kb. 5 %-os hiba), a kiviteli tervhez nem — oda mérőszalag vagy lézeres távolságmérő kell.

Értékelés

Kötött elem: az M 1:100 helyes értelmezése (1 cm = 1 m), az északnyíl, a számozott nyílászárók a párkánymagassággal, a berajzolt behatolási útvonalak, és az ellenőrzés elvégzése ±5 %-on belül. Elfogadható, ha a rajz ceruzával, javítások nyomával készült — ez helyszíni vázlat, nem tervrajz. Rossz a megoldás, ha hiányzik az északnyíl, ha a nyílászárók számozatlanok, vagy ha az ellenőrzés elmaradt.

Gyakori hiba

• Nem méretezi a rajzot számmal. Hiba, mert a kézi rajz torzul, a ráírt szám viszont nem — és a tervezés a számból dolgozik.
• Kihagyja az északnyilat. Hiba, mert a napsütés iránya dönti el, hova nem nézhet PIR és hova nem tehető kamera.
• Csak a főbb nyílászárókat rajzolja be. Hiba, mert a kihagyott pinceablak pontosan az a pont lesz, amelyen a behatoló bejut.
• Az ellenőrzést elhagyja. Hiba, mert a rossz léptékű rajz alapján méretezett kábelhossz és eszközszám is rossz lesz.

12.3 gyakorlat — Kockázatelemzés és mátrix

Mit gyakorol: a fenyegetés–sérülékenység párok felállítását, pontozását és a maradék kockázat ügyfélnek szóló megfogalmazását.

Megoldás

Ez mintamegoldás egy családi házra. A te értékeid mások lesznek; a szerkezet és a pontozás módszere a kötött elem.

1–2. Fenyegetések, sérülékenységek, pontozás

A kockázati érték alapegyenlete:

behatas (1-5)  x  valoszinuseg (1-5)  =  kockazati ertek (1-25)

Négy fenyegetés (alkalmi betörő, felkészült betörő, belső elkövető, szabotázs — és ötödikként a vandalizmus) és nyolc, azonosítóhoz kötött sérülékenység: a feladat minimumát (négy, illetve hat) ez teljesíti.

3. Elhelyezés a mátrixban és rangsor

A pontszámok szerint csökkenő sorrendben: 2. (16) → 1. (12) → 5. (10) → 6. (9) → 3., 4., 7. (8) → 8. (6). A mátrixban a magas hatású és magas valószínűségű cellák felé eső párok kerülnek a figyelem középpontjába. Fontos tudni: a mátrix 5×5-ös beosztása és a sávhatárok szemléltető példa, cégenként és a megbízó belső szabályzata szerint eltérhetnek — ha a megrendelőnek van saját kockázatértékelési módszertana, azt kell használni.

4. A négy eszköz — és a két ingyenes intézkedés

A két „nem kerül pénzbe" intézkedés az 5. és a 6. sorban van — és figyeld meg, hogy az 5. sor a legmagasabb hatású tétel, mégis egy fillérbe sem kerül a megoldása. Ezért éri meg végigcsinálni a kockázatelemzést: a szakirodalom külön kiemeli, hogy a megbízók akkor fogadják el legkönnyebben a szakmai érvelést, ha elsősorban pénzügyi ráfordítást nem igénylő szervezési intézkedéseket javasolunk.

5. A maradék kockázat — ahogy az ügyfélnek átadnád

„A rendszer a ház minden lakott szintjén jelez, ha valaki bejön: a bejáraton, a teraszajtón és a pinceablakon át érkezőt is látja. Amit nem véd: a melléképület és a kerti tároló nem került be a rendszerbe, mert Ön így kérte, tehát ha oda törnek be, arról nem kapunk jelzést. Ugyanígy nem véd a rendszer az ellen, ha valaki, akinek kódja van, éles helyzetben hatástalanítja — ezért kértem, hogy mindenki külön kódot kapjon, és a kapukódot félévente cseréljék. És végül: a rendszer jelzést ad, de a helyszínre nem megy ki senki, mert kivonuló szolgálatot nem kértek. Ezt a három dolgot leírom az átadási dokumentumba is, hogy később mindketten pontosan tudjuk, mire számíthatunk."

Ez a bekezdés akkor jó, ha felolvasva érthető annak, aki nem szakember — és ha nem ígér többet, mint amit a rendszer tud.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha legalább négy fenyegetés és hat sérülékenység szerepel benne, mindegyik konkrét helyiség- vagy nyílászáró-azonosítóhoz kötve; ha minden párhoz tartozik hatás-, valószínűségi pontszám és kiszámolt kockázati érték; ha van rangsor; és ha a javaslatok között legalább két ingyenes szervezési intézkedés van. Az 5. pont akkor fogadható el, ha a maradék kockázat konkrét (mit nem véd), és ha szakzsargon nélkül van megfogalmazva. Rossz a megoldás, ha a sérülékenységek általánosak („gyenge az ablak"), vagy ha a maradék kockázat kimarad.

Gyakori hiba

• A sérülékenységet nem köti azonosítóhoz. Hiba, mert a „rossz ablakok" alapján nem lehet tervezni, és később nem ellenőrizhető, mi lett vele.
• Csak eszközt javasol. Hiba, mert a négy eszköz — mechanikai, elektronikai, élőerős és szervezési — közül a szervezési gyakran a legnagyobb hatású, és ingyen van.
• Nem írja le a maradék kockázatot. Hiba, mert a maradék kockázat csak akkor „elfogadott", ha a megbízó tudott róla — tehát írásban közölték vele.
• A kockázatelemzést szabadon kezelt dokumentumnak tekinti. Hiba, mert az irat leírja, hol gyenge az ügyfél objektuma: üzleti titok, amelyre titoktartási kötelezettség vonatkozik.

Tudáspróba — megoldókulcs

1. feladat — feleletválasztós Megoldás: b) Indoklás: A felmérési adatlap cégspecifikus dokumentum: a tartalmát jogszabály nem írja elő, mégis nélkülözhetetlen, mert nélküle nem készíthető terv, ajánlat és ütemterv, és nem bizonyítható, mit mondott az ügyfél (lásd 12.2).

2. feladat — felelet-kiegészítős Megoldás: a kockázati mátrix alapegyenlete: behatás (hatás) × valószínűség = kockázati érték. A kockázat négy összetevője: fenyegetés, sérülékenység, hatás és valószínűség. A vizsgán használható segédeszközök: számológép, vonalzó és szögmérő. Indoklás: A mátrix alapegyenlete és a négy összetevő a 12.7-ben; a vizsgai segédeszközök az 1.4-ben.

3. feladat — párosítási

Indoklás: A 12.4 összefoglaló táblázata. A kitakarás azért külön eset, mert nem téves, hanem elmaradt riasztást okoz — ez a rosszabbik, mert erről sokáig senki nem tud.

4. feladat — igaz-hamis Megoldás: - a) Hamis. A párkánymagasság a nyílászáró-jegyzék mért adata, mert a biztosítói feltételek konkrét magassági határhoz kötik a nyílászárók védelmét — és a feltételek eltérnek egymástól (2 m és 3 m is előfordul), ezért nem becsülünk, hanem mérünk (lásd 12.2 nyílászáró-jegyzék és 10.6). - b) Igaz. A mobil térerőt ott kell megmérni, ahol a központ lesz — jellemzően előszobai szekrényben, pincében, gépészeti helyiségben, vagyis a legrosszabb vételi helyen. „Nálam van térerő az udvaron" nem adat (lásd 12.5). - c) Hamis. A behatolásjelző szabványsorozat alkalmazási irányelveket tartalmazó része (MSZ CLC/TS 50131-7) tervezési, telepítési és üzemeltetési iránymutatást ad — de a nyilvánosan hozzáférhető tárgykör-leírás alapján nem állítható, hogy kötelező kockázatelemzési módszertant írna elő (lásd 12.7). - d) Igaz. Ha van háziállat, csak kisállatvédelemmel rendelkező érzékelő választható, és a tervezett jövőbeli állattartásra is rá kell kérdezni — ezért van az adatlapon a „van / nincs / tervez" mező, aláírással (lásd 12.4 és 12.2).

5. feladat — csoportosítási

Indoklás: A 12.2. ábra a tizennégy blokkot három logikai csoportba rendezi: „mit találtam" (2–7.), „mi befolyásolja a megoldást" (8–12.) és „mi bizonyítja" (13–14.). Megjegyzés: a háziállat és a mobil térerő besorolása elsőre megtévesztő lehet, mert mindkettő mért vagy megkérdezett tény; a besorolást — ahogy a feladat is kimondja — az dönti el, hogy az adat az adatlap melyik blokkjában szerepel (9. blokk = környezeti hatások, 7. blokk = kommunikáció).

6. feladat — sorba rendezési Megoldás: 1. érkezés, bemutatkozás 2. ügyfélinterjú 3. bejárás kívülről 4. bejárás belülről 5. mérés és rajz 6. egyeztetés az ügyféllel 7. összegzés és aláíratás

Indoklás: A 12.1. ábra hét lépése (lásd 12.2). A sorrend kötött: az interjú megelőzi a bejárást, és az összegzés soha nem marad a kocsiban — az adatlapot a helyszínen zárod le és ott íratod alá.

7. feladat — párosítási (támadási mód – ellenintézkedés) Megoldás: - a) gipszkarton válaszfal kibontása a garázs felől → (F) felületvédelem (falbontásérzékelő) - b) a bejárati ajtó zárbetétjének letörése → (M) mechanikai megerősítés (fúrás- és letörés elleni védelemmel ellátott zárbetét) - c) a takarító zárás után bent marad → (T) csapdaszerű vagy teljes körű térvédelem - d) a behatoló elvágja a rendszer egyetlen átjelzési útját → (SZ) szabotázsvédelem (és redundáns átjelzési út)

Indoklás: A hét támadási mód a 12.8-ban: a falbontás ellen a falbontásérzékelő, vagyis a felületvédelem véd (c) pont); a bennmaradó elkövető ellen a felületvédelem nem véd, csak a tárgy- és a csapdaszerű térvédelem (e) pont); a szabotázs és az átjelzési út elvágása az f) pont. A zárbetét letörése mechanikai kérdés — a zárbetét fúrás- és letörés elleni védelme (lásd 10.6).

8. feladat — összetett kifejtés (mintaválasz) Megoldás (mintaválasz):

A három kiemelt kockázat: 1. A teraszajtó: nagy üvegfelület, a párkánymagassága a járószinten van — ez a legkönnyebb bejutási pont, és egyben a legnagyobb üvegfelület. Felületvédelem kell rá: nyitásérzékelő és üvegtörés-érzékelő. 2. A hálószoba ablaka: a szomszéd garázsának lapos tetejéről közvetlenül elérhető, vagyis egy „magasan lévő, tehát biztonságos" ablak valójában járószinti kockázatú. Ez a klasszikus, felmérés nélkül kihagyott pont. 3. Az átjelzés: a routernél egyetlen szabad LAN-port van, a mobil térerő ugyanott gyenge — vagyis a rendszernek gyakorlatilag egyetlen átjelzési útja lenne, ami elvágható. Ez szabotázskockázat.

A környezeti hatások, amelyekre felhívom a figyelmét: - a két macska miatt kisállatvédelmes érzékelő kell, de a macska felmászik a bútorra, ezért a pet-immunity önmagában nem elég: a nyílászárókra függönylencsés vagy felületvédelmi megoldás javasolt, illetve particionálás; - a délutáni erős napsütés a teraszajtón át: a mozgásérzékelő nem nézhet a napfoltos padlóra és az üvegre; - a gyenge térerő a tervezett központhelyen: vagy külső antenna, vagy másik központhely, vagy másik átjelzési út.

A maradék kockázat pontba: „A rendszer az »egyszerű, olcsó« kiépítési igény miatt a teraszajtón felületvédelmet és a bejárati útvonalon csapdaszerű térvédelmet tartalmaz, teljes körű térvédelmet nem. A hálószobai ablak a szomszéd garázstetejéről megközelíthető; ennek a pontnak a védelme [kiépült / nem épült ki az ügyfél döntése alapján]. Az átjelzés egyutas, ennek kiesése esetén jelzés nem érkezik a távfelügyeletre. Az érzékelők kiválasztása és elhelyezése a felmérés napján fennálló bútorozás, állattartás és növényzet alapján történt; későbbi átrendezés vagy új állat esetén a rendszer felülvizsgálata javasolt." Indoklás: A kockázatelemzés négy összetevője a 12.7-ben, a támadási módok és a behatolási pontok a 12.8-ban, a környezeti hatások az 12.4-ben, a maradék kockázat dokumentálása a 12.10-ben; a felmérés napjára vonatkozó záradék szövegmintája a 12.4 zárótippjében.