11. fejezet – megoldások és megoldókulcs

Gyakorlati feladatok — részletes megoldások

11.1 gyakorlat — Egy szerelési helyzet kockázatainak felmérése

Mit gyakorol: a kockázatértékelés kitöltését a kollektív védelem elsőbbségének sorrendjében, és a kompetenciahatár felismerését egy valós munkán.

Megoldás

Ez mintamegoldás: a te táblázatod sorai lehetnek mások, ha a helyzetből következnek. Ami kötött, az a szerkezet — előbb a kollektív (műszaki, szervezési) intézkedés, csak azután az egyéni védőeszköz —, mert ez a kötelező sorrend.

A kockázatértékelés (kilenc sor)

1. Magasban végzett munka-e a 3,2 méter?

Igen. Az ideiglenesen magasban végzett munka az 1 méternél nagyobb szintkülönbségen végzett, nem állandó jellegű munka — a 3,2 méter ennek bőven fölötte van. (A szakmában hallható „csak 2 méter felett" állítás nem igazolható; a szigorúbb értéket vedd alapul.)

A támasztólétrának a vízszinteshez képest 60–75°-os szöget kell bezárnia a létra típusától függően, és ha a létra a munkaszint megközelítésére szolgál, a felső végének kb. 1 méterrel túl kell nyúlnia a megközelítendő szinten. A gyakorlatban használt „négyes szabály" (a talppont a támaszkodási magasság negyedére kerüljön a faltól) körülbelül 76°-nak felel meg, tehát a jogszabályi tartomány felső határa közelébe esik — de ez oktatási memóriaszabály, nem jogszabályi előírás.

2. Hol a kompetenciahatár a tápegység csatlakoztatásánál?

A te feladatod: a rendszer kisfeszültségű oldalának teljes szerelése és mérése, a meglévő, kiépített dugaszolóaljzatba történő csatlakoztatás, a leválasztás (kismegszakító lekapcsolása, dugvilla kihúzása, lezárás), valamint a betáp meglétének és feszültségmentességének ellenőrzése műszerrel.

Nem a te feladatod: új erősáramú áramkör létesítése, az elosztó bővítése, kismegszakító vagy áram-védőkapcsoló beépítése, fix hálózati bekötés kialakítása, és a villamos biztonsági felülvizsgálat.

Ha csak sorkapocs van, nincs használható aljzat: ez már fix hálózati bekötés kialakítása, tehát villanyszerelő feladata. A helyes lépés: leállsz, jelzed az ügyfélnek, és így fogalmazol: „A rendszer minden eleme az én munkám. A tápegység hálózati csatlakoztatásához villanyszerelő kell — hozok egyet, vagy hívja a sajátját. Egy órányi munka, és utána a rendszer jogilag is rendben lesz." Az érintett munkarészt az ütemtervbe és az ajánlat kizárásai közé is be kell írni.

3. Milyen sorrendben dolgozol az éles rendszeren?

1.  A munka ELOTT: ertesited a tavfelugyeletet (idopont es varhato
    idotartam) ES az uzemeltetot; ezt dokumentalod
2.  A kozpontot teszt / szerviz uzemmodba teszed - a be- es kikapcsolast
    IRASBAN rogziti
3.  Feszultsegmentesites KET lepesben: halozat le, majd akkumulator le
4.  A ket uj zona bekotese, cimkezes
5.  Akkumulator vissza, halozat vissza, hibajelzesek torlese
6.  Zonaproba: az UJ zonak es a MEGLEVOK is - a helyes zonaszam,
    zonatipus es particio ellenorzese
7.  Szabotazsproba, majd a "elesitesi lista" vegigmenetele:
    zonak visszaallitva - szerviz uzemmod KIKAPCSOLVA - szabotazskor
    zarva - tavfelugyelet visszajelezve - tesztriasztas lefuttatva es
    nyugtazva - ugyfel tajekoztatva
8.  A tavfelugyelet ertesitese a munka BEFEJEZESEROL, es visszaigazolas

A 7. lépés a kritikus. A teszt- vagy szerviz üzemmódba tett rendszer nem véd: ha így hagyod ott, az objektum órákig vagy napokig őrizetlen, és ha ez alatt betörnek, az a te felelősséged.

4. Melyik hulladék hova kerül, és milyen dokumentummal?

Két szabály végigkíséri az egészet: a hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni, és az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más anyaggal összekeverni nem szabad. Az egymással reakcióképes veszélyes hulladékokat (például az akkumulátort és az oldószeres rongyot) engedély nélkül nem szabad ugyanabban az edényben gyűjteni. És egy nagyon gyakorlati mondat: a leszerelt akkumulátorban van annyi energia, hogy egy odaeső csavarhúzó ívet húzzon és tüzet okozzon — a sarkakat ragaszd le.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha legalább hét sor van a táblázatban, és minden sorban külön szerepel a kollektív és az egyéni intézkedés, ebben a sorrendben. Kötött válaszok: a 3,2 m magasban végzett munka; a létra 60–75°, kb. 1 m túlnyúlás; a sorkapocsos eset villanyszerelői feladat; az éles rendszernél a távfelügyelet előzetes értesítése és a szerviz üzemmód dokumentált kikapcsolása; a hulladékoknál az elkülönített gyűjtés és az átvételi igazolás. Rossz a megoldás, ha minden sorban csak védőeszköz szerepel, vagy ha a fix bekötést elvállalja.

Gyakori hiba

• Minden veszélyre védőeszközt ír. Hiba, mert a kollektív műszaki védelem elsőbbséget élvez: a védőszemüveg nem helyettesíti a porelszívást, a hevederzet nem helyettesíti a korlátot.
• Csak a hálózatot kapcsolja le a központnál. Hiba, mert a központ akkumulátorról tovább üzemel — a feszültségmentesítés két lépés.
• Nem szól előre a távfelügyeletnek. Hiba, mert éles kivonulást rendel meg vele: felesleges költség, és rontja a rendszer hitelét.
• Az akkumulátort a fémhulladék közé dobja. Hiba, mert a sarkak rövidre zárva ívet húzhatnak, megégethetnek és tüzet okozhatnak; ráadásul elem- és akkumulátorhulladékot lerakni és termikusan ártalmatlanítani tilos.

11.2 gyakorlat — Baleset történt: mi a teendő, és milyen határidővel?

Mit gyakorol: a munkabaleseti eljárás sorrendjét, a jegyzőkönyv határidejét és a súlyos munkabaleset elhatárolását.

Megoldás

1. A teendők helyes sorrendje

1. Elsosegely es mentohivas
2. A baleset jelentese a munkat kozvetlenul iranyito szemelynek
   (a serult vagy az eszlelo, HALADEKTALANUL)
3. A munkalteto eldonti, munkabalesetnek tekinti-e
4. A baleset kivizsgalasa (minden munkakeptelenseggel jaro
   munkabalesetet HALADEKTALANUL ki kell vizsgalni)
5. Munkabaleseti jegyzokonyv kiallitasa (minden serultrol kulon-kulon)
6. A jegyzokonyv megkuldese a cimzetteknek

Ha a munkáltató nem tekinti munkabalesetnek, erről és a jogorvoslat lehetőségéről értesítenie kell a sérültet.

2. A határidő

A jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezésekor kell megküldeni, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig.

A baleset napja       : marcius 12. (kedd)
Targyho               : marcius
A targyhot koveto ho  : aprilis
Hatarido              : APRILIS 8.

A jegyzőkönyvet tehát legkésőbb április 8-án meg kell küldeni. Ez akkor is így van, ha a munkaképtelenség (öt hét) még tart — a határidőt nem a gyógyulás, hanem a baleset hónapja szabja meg.

3. A címzettek

Miért kap belőle a munkavédelmi hatóság ebben az esetben? Mert az öt hét munkaképtelenség messze meghaladja a három munkanapot. Ugyanezért kell a vizsgálati dokumentációt a nyilvántartásbeli sorszámmal ellátni.

4. Súlyos munkabaleset-e?

Nem. A jogszabályi felsorolás a halált, az önálló életvezetést gátló maradandó károsodást, az érzékszerv vagy a reprodukciós képesség elvesztését, az életveszélyes sérülést, a súlyos csonkulást (a hüvelykujj vagy a kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését), a beszélőképesség elvesztését, a feltűnő eltorzulást, a bénulást és az elmezavart sorolja ide. Egy alkartörés — bármennyire fájdalmas és bármilyen hosszú a gyógyulás — ezek egyikébe sem tartozik bele. Az öt hét munkaképtelenség önmagában nem teszi súlyossá a balesetet.

Ha mégis súlyos lenne, három dolog változna: (a) haladéktalan bejelentés a munkavédelmi hatóságnak telefonon, e-mailben vagy személyesen; (b) a helyszínt a hatóság megérkezéséig — a mentést követően — balesetkori állapotában meg kell őrizni; (c) a kivizsgálás munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, tehát munkavédelmi szakképesítés kell hozzá, és a jegyzőkönyv határideje indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható, viszont mellé csatolni kell a teljes vizsgálati dokumentációt.

5. A két változat

• Hazafelé, saját autóval: nem munkabaleset. Nem munkabaleset az a baleset, amely a sérültet a lakásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására menet közben éri.
• Hazafelé, céges furgonnal: munkabaleset. A fenti szabály alóli kivétel éppen az, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

Egy megjegyzés, amely rád vonatkozik: mivel te irányítottad a munkát a helyszínen, kirendelés, kiküldetés és munkaerő-kölcsönzés esetén a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős a kivizsgálásért, bejelentésért és nyilvántartásért — a kölcsönbeadó értesítése mellett.

Értékelés

Kötött válaszok: a hatlépéses sorrend (elsősegély → jelentés → minősítés → kivizsgálás → jegyzőkönyv → megküldés), a április 8. határidő indoklással, a négy címzett, a nem súlyos minősítés a felsorolásra hivatkozva, és a két úti változat helyes szétválasztása. Elfogadható, ha a súlyos eset következményei közül csak a haladéktalan bejelentést és a helyszín megőrzését nevezi meg. Rossz a megoldás, ha az öt hét munkaképtelenségből súlyos munkabalesetre következtet, vagy ha a saját autós esetet munkabalesetnek minősíti.

Gyakori hiba

• A munkaképtelenség hosszából következtet a súlyosságra. Hiba, mert a súlyosságot a jogszabályi felsorolás határozza meg, nem a táppénz hossza.
• A határidőt a baleset napjától számolja. Hiba, mert a jegyzőkönyvet a tárgyhót követő hónap 8. napjáig kell megküldeni — nem „nyolc napon belül".
• A jelentést kihagyja. Hiba, mert a lánc a munkát közvetlenül irányító személynek tett haladéktalan jelentéssel kezdődik; enélkül három nap múlva bizonyíthatatlan a sérülés.
• Azt hiszi, a saját hiba kizárja a munkabalesetet. Hiba, mert a munkabaleset fogalma a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül áll fenn.

Tudáspróba — megoldókulcs

1. feladat — feleletválasztós Megoldás: c) Indoklás: Az Mvt. 2. § (2) szerint „a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért"; a munkavállalói kötelezettségek ezt nem érintik, és a költségek nem háríthatók a munkavállalóra (lásd 11.1). A védőeszközt a 65/1999. EüM rendelet szerint a munkáltató ingyenesen biztosítja (lásd 11.4).

2. feladat — felelet-kiegészítős Megoldás: a támasztólétrának a vízszinteshez képest 60–75°-os szöget kell bezárnia, és ha munkaszint megközelítésére szolgál, kb. 1 méterrel túl kell nyúlnia a megközelítendő szinten. A magasban végzett munka határa 1 méternél nagyobb szintkülönbség. Indoklás: 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 58. § (7), illetve a magasban végzett munka fogalommeghatározása (lásd 11.8). Az „úgyis csak két méter felett" a szakmában terjedő tévhit; az 1 : 4 arányszabály pedig oktatási memóriaszabály, nem jogszabályi előírás.

3. feladat — párosítási

Indoklás: A gyakorisági táblázat a 11.9-ben, az áram-védőkapcsolóé a 11.7-ben. Az „évente" és a „háromévente" nem mond ellent egymásnak: két különböző mélységű vizsgálatról van szó — a szerelői ellenőrzésről és a villamos biztonsági felülvizsgálatról.

4. feladat — igaz-hamis Megoldás: - a) Hamis. A kézi tehermozgatásra a magyar jog nem ír elő kilogramm-határt, csak kockázatértékelési kötelezettséget (lásd a 11. fejezet összefoglalóját és 11.9). A „25 kg" a szakmában terjedő, jogszabállyal nem alátámasztott szám. - b) Hamis. A víz és a hab tilos vagy korlátozott feszültség alatti villamos berendezésnél — de van kivétel: a dielektromosan bevizsgált készüléknél a gyártó a címkén tünteti fel a feszültséghatárt és a minimális oltási távolságot. A „minden esetben" tehát túlzás; a címke az irányadó, nem az emlékezet (lásd 11.10). - c) Igaz. A lakás és a munkahely közötti úti baleset főszabályként nem munkabaleset — kivéve, ha a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt (lásd 11.3). - d) Hamis. A II. érintésvédelmi osztályú, kettős szigetelésű szerszám kétérintkezős, földeletlen dugvillával készül, és tilos hozzá utólag védővezetőt kötni: a védelem elve más (lásd 11.7).

5. feladat — csoportosítási

Indoklás: A négylépcsős védelmi sorrend a 11.4 elején: veszély megszüntetése → elzárása → a munka megszervezése → és csak ezután az egyéni védőeszköz. A kollektív műszaki védelem elsőbbsége az Mvt. és a munkaeszköz-rendelet egybehangzó előírása.

6. feladat — sorba rendezési Megoldás: 1. leválasztás 2. visszakapcsolás elleni védelem 3. a feszültségmentes állapot ellenőrzése 4. földelés és rövidre zárás 5. a közeli aktív részek elleni védelem

Indoklás: A feszültségmentesítés öt lépése a 11.5-ben. A sorrend nem tetszőleges: a harmadik lépés az, ami a leggyakrabban elmarad, és ami a legtöbb halálos balesetet okozza — mérj, ne feltételezz. A negyedik lépés az erősáramú munkaterület világa, azt a vagyonvédelmi szerelő nem végzi.

7. feladat — felelet-kiegészítős Megoldás: a kompresszió és a befúvás aránya 30 : 2, a kompressziós frekvencia 100–120 / perc, a mélység 5–6 cm. A segélyhívó szám: 112. Indoklás: Lásd 11.11 és a fejezet összefoglalóját. Áramütésnél a sorrend: először feszültségmentesítés, utána nyúlunk a sérülthez.

8. feladat — rövid kifejtés (mintaválasz) Megoldás (mintaválasz): „A sarokcsiszolós darabolás és a tűzgátló fal átvezetésének lezárása alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, ezért három szakaszban keletkeznek kötelezettségeim. Előtte: meg kell vizsgálnom, jogosult vagyok-e egyáltalán a munkára — jogszabályban meghatározott munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható, és a tevékenységhez előzetes, írásbeli feltételek kellenek; a munkaterületet elő kell készíteni (gyúlékony anyag eltávolítása, letakarás, oltókészülék kikészítése). Közben: folyamatos felügyelet, a szikra útjának ellenőrzése, a megfelelő oltóanyag kéznél tartása — villamos berendezés közelében CO₂ vagy ABC-poroltó, víz és hab nem. Utána: a munkaterület tűzfigyelése, majd a tűzgátló fal átvezetésének a szerkezet tűzállóságát helyreállító, arra alkalmas anyaggal való lezárása — ez nem esztétikai, hanem tűzterjedést gátló feladat. És ha tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észlelem, azt haladéktalanul jeleznem kell — ez törvényi kötelezettség, nem mérlegelés." Indoklás: Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység és a törvényi kötelezettségek a 11.10-ben; az oltóanyag-választás ugyanott a figyelmeztetésben; a jogosultsági kérdés (szakvizsga) szintén ott.