10. fejezet – megoldások és megoldókulcs

Gyakorlati feladatok — részletes megoldások

10.1 gyakorlat — Termékellenőrzés a MABISZ-jegyzékben

Mit gyakorol: a nyilvános termékjegyzékben való ellenőrzés öt lépését, különös tekintettel az érvényességi időre.

Megoldás

Ez mintamegoldás: a konkrét termékek és nyilvántartási számok tőled függenek. Ami kötött, az az öt ellenőrző kérdés és az, hogy mindegyikre választ kell adnod.

A kitöltendő táblázat és a hozzá tartozó öt kérdés

Az ellenőrzés menete a 10.1. ábra szerint öt kérdésre bontható: szerepel-e a jegyzékben; elég magas-e a besorolása; érvényes-e még; teljesíthetők-e a kikötések; dokumentáltad-e. Bármelyik „nem" válasz ugyanoda vezet: másik terméket kell választani.

A kikötések rovatot ne hagyd ki: innen derül ki, hogy a minősítés nem magához a dobozhoz, hanem a szakszerűen beépített dobozhoz tapad. A vizsgált tanúsítványokban visszatérő kikötés a szakszerű szerelés és üzembe helyezés, a telepítői nyilatkozat, illetve a telepítési dokumentáció. Egyik tanúsítvány „szükségesnek", a másik „javasoltnak", a harmadik „kötelezőnek" nevezi ugyanezt — ezért mindig a konkrét termék konkrét ajánlását kell elolvasni.

A záró két mondat mintája

„A részleges elektronikai védelmet előíró szerződéshez azt a terméket építeném be, amelynek a besorolása legalább a részleges szintnek megfelel, és amelynek az ajánlása ma is érvényes — mert egy lejárt tanúsítvány legfeljebb azt bizonyítja, hogy a termék valamikor megfelelt."

„Amelyiket nem építem be, arról ezt mondanám az ügyfélnek: »Ez az eszköz műszakilag jó lehet, de ehhez a szerződéshez nem elég, mert a besorolása alacsonyabb szintű / az ajánlása lejárt. Ha beépítenénk, a biztosító egy kárnál a ténylegesen meglévő védelmi szint szerint fizetne — ez több millió forint különbség is lehet.«"

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha mindhárom termékhez ki van töltve mind a hat sor, és ha az „ma is érvényes" kérdésre számolt válasz született (a bizottsági ülés hónapjának vége + 5 év). Elfogadható, ha valamelyik termék nem szerepel a jegyzékben — sőt, ez tanulságos eset. A záró két mondat akkor jó, ha az ügyfélnek szóló változat nem ígér kárkifizetést. Rossz a megoldás, ha a lejárt tanúsítványt érvényesnek fogadja el, vagy ha a Grade-et megfelelteti a MABISZ védelmi szintnek.

Gyakori hiba

• Márkanévre keres. Hiba, mert a jegyzék típusjelölés szerint azonosít; márkanévre vagy semmit, vagy rossz találatot kapsz.
• Nem nézi meg a lejáratot. Hiba, mert az ajánlás 5 évig érvényes, és 2008 vége óta nincs meghosszabbítás — egy forgalmazó honlapján lévő régi PDF nem bizonyít semmit.
• A besorolást „MABISZ-os"-ként általánosítja. Hiba, mert a „minimális elektronikai jelzőrendszer alkotóeleme" nem elég ott, ahol a szerződés teljes körű rendszert vár el.
• Grade-et feleltet meg védelmi szintnek. Hiba, mert ilyen megfeleltetés egyetlen MABISZ-dokumentumban sincs: a Grade a behatoló felkészültségéhez, a MABISZ-osztály a védett értékhez és a vagyoncsoporthoz van méretezve.

10.2 gyakorlat — Csapdaszerű védelem tervezése

Mit gyakorol: a kényszerpályák felismerését és a csapdaszerű térvédelem korlátjának azonosítását.

Megoldás

Ez mintamegoldás egy tipikus, földszintes családi házra. A te alaprajzodon más lesz az útvonalak találkozási pontja — a módszer ugyanaz.

1. Bejutási pontok

Jelöld be mindet, és karikázd be a járószinttől számítva alacsonyan lévőket:

B1  bejarati ajto (utcafront)              - alacsony
B2  nappali teraszajto                     - alacsony
B3  konyhaablak (udvar fele)               - alacsony
B4  furdoszobaablak (hatso homlokzat)      - alacsony
B5  garazskapu + garazs belso ajtaja       - alacsony
B6  pinceablak                             - alacsony
B7  tetoteri ablak / tetosik ablak         - magasan
B8  szelloztetoakna, aknafedel             - alacsony

Az „alacsony" azért kulcs, mert a biztosítói feltételek a nyílászárók védelmét jellemzően a járószinttől számított magassághoz kötik — a konkrét határ (2 vagy 3 méter) feltételenként eltér, ezt a megbízó szerződéséből kell kiolvasni.

2. A legértékesebb helyiség

Mintapéldában: a hálószoba (ékszer, készpénz) és a dolgozószoba (páncélkazetta, iratok). Jelöld be mindkettőt, de a fő csapdát a nagyobb értékhez tervezd.

3. Az útvonalak

Húzz vonalat minden bejutási ponttól az értékhez azon az úton, amerre egy behatoló menne. A gyors módszer: állj a bejárati ajtóba, és kérdezd meg magadtól — ha nekem kellene ellopnom a legértékesebb dolgot ebből az épületből, merre mennék? Csináld meg ezt minden bejutási pontból.

4. Ahol a vonalak összefutnak: a csapdapontok

Egy tipikus családi háznál a vonalak a közlekedőben (előszoba–folyosó) futnak össze, mert oda minden helyiségből be kell lépni. Ez az első csapdapont. A második a hálószoba ajtaja előtti szakasz, mert az értéket ott kell megközelíteni.

CS1  kozlekedo (eloszoba-folyoso talalkozasa)  - mozgaserzekelo
CS2  a haloszoba ajtaja elotti szakasz         - mozgaserzekelo

5. Számolás

Mintapéldában nyolc bejutási pontból hat vezet át a közlekedőn (B1, B3, B4, B5, B6, B8), egy közvetlenül a hálószoba melletti térbe (B7), egy pedig magába a nappaliba (B2).

Bejutasi pontok szama            : 8
A CS1 csapdat erinto pontok      : 6
Lefedettseg ket erzekelovel      : 6 / 8 = 75 %
CS2-vel egyutt (B7 is athalad)   : 7 / 8 = 87,5 %

Két érzékelővel tehát a bejutási pontok 75 %-a, a másodikkal együtt 87,5 %-a fedhető le. Ez a csapdaszerű védelem lényege: néhány eszközzel nagy valószínűséggel jelzést kapsz, sokkal olcsóbban, mint ha minden helyiségbe tennél egyet.

6. A csapdát megkerülő pont

A pirossal bekarikázandó pont a mintapéldában a B2 nappali teraszajtó: aki itt jön be, egy alacsonyan lévő, nagy üvegfelületen át közvetlenül abba a térbe jut, ahol a nappali értékei vannak, és a közlekedőt akár érintenie sem kell.

A megoldás felületvédelem: nyitásérzékelő a teraszajtóra és üvegtörés-érzékelő a nagy üvegfelülethez. Ez általánosítható szabály: a csapda mindig felületvédelemmel párban ér valamit. Ha az alacsonyan lévő nyílászárók felületvédelem alatt vannak, akkor a „megkerülés" is jelzést ad. Harmadik szabályként pedig: a védett tárgy közvetlen környezete maga is csapda — ha a széf előtti két négyzetméter le van fedve, a behatolónak akkor is jeleznie kell, ha máshogy jutott be.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha a rajzon minden bejutási pont szerepel (a pince, a tetőtér és az aknák is), ha az útvonalak be vannak húzva, és ha a csapdapontok a vonalak találkozásánál vannak, nem a szobák közepén. A százalékos számolást el kell végezni. A 6. pontnál kötött elem, hogy a megoldás felületvédelmi eszköz. Rossz a megoldás, ha a csapdát az érzékelők számának növelésével „javítja", vagy ha kimarad a megkerülő útvonal azonosítása.

Gyakori hiba

• Csak a nyilvánvaló nyílászárókat jelöli be. Hiba, mert a pinceablak, a tetőtéri nyílás és a szellőzőakna éppen azért vonzó, mert a felmérések ezeket hagyják ki.
• A szobák közepére teszi az érzékelőt. Hiba, mert a csapda a kényszerpályára való: oda, ahol a behatolónak át kell haladnia.
• Elfelejti a felületvédelmet. Hiba, mert a csapda önmagában megkerülhető: ha valaki közvetlenül az értéket tartalmazó helyiségbe jut be, a rendszer néma marad.
• Azt mondja, „a MABISZ csapdaszerű védelmet ír elő". Hiba, mert a kifejezés a biztosítói feltételekben és az oktatási anyagokban használatos; a hivatkozás mindig a konkrét feltétel, dátummal.

10.3 gyakorlat — Olvass biztosítási feltételt

Mit gyakorol: a biztosítói vagyonvédelmi előírások kiolvasását — azt a készséget, amellyel a tervezés valódi bemenő adatait megszerzed.

Megoldás

Ez mintamegoldás: a válaszok biztosítónként és évjáratonként eltérnek. Ezért a megoldás nem számokat ad, hanem azt, hol keresd és mit kell találnod.

1. Hány védelmi szintet különböztet meg, és hogyan számozza őket?

Erre nincs egységes válasz, és ez maga a tanulság. A vizsgált feltételek között van, amelyik átveszi a MABISZ I–VII. védelmi osztály rendszerét (ahol az I. a legerősebb és a VII. a leggyengébb), van, amelyik saját 1–6. védelmi szintet használ záradékokból összerakva, és van, amelyik 1–4. szintet mechanikai kategóriákkal és „A"/„B" típusú elektronikával kombinál. Írd fel, melyiket találtad — és azt is, hogy nő-e vagy csökken-e a számozás az erősödő védelemmel.

2. Mechanikai követelmény a legalacsonyabb szinten

Itt a nyílászárók zárszerkezetére, a falazat, a födém és a padozat szilárdságára vonatkozó minimumot keresd. A mechanikai szintek „mérőrúdja" a tömör téglafal szilárdságával egyenértékű szerkezet: nem az a kérdés, hogy tégla-e a fal, hanem az, hogy ugyanannyi ideig áll-e ellen.

3. Előírja-e a MABISZ termék-megfelelőségi ajánlást, és mely termékekre?

Tipikusan az értéktárolókra, a zárakra és a behatolásjelző rendszer elemeire. Írd fel a pontos felsorolást, mert ez dönti el, hogy a tervezésnél kötve vagy-e a jegyzékhez.

4. Milyen magasságig kell a nyílászárókat védeni?

A feltételek eltérnek: az egyik a járószinttől számított 2 m-ig, a másik 3 m-ig írja elő a védelmet. Két méter és három méter között egy egész emeleti ablaksor van — ezért nem szabad fejből dolgozni. Ez az a kérdés, amelynél a legtöbb tervezési hiba keletkezik.

5. Mi a következménye, ha az előírt védelem nincs meg?

Három következményszint van, és a helyes válasz az, hogy megnevezed, melyiket találtad:

6. Milyen dátummal hatályos ez a feltétel?

Ezt a dokumentum fejlécében vagy a végén találod, jellemzően a feltétel számával együtt. Ha ezt nem tudod, az összes többi válaszod értéktelen — mert nem tudod megmondani, melyik állapotra vonatkoznak. A gyakorlatban ezért kell a felmérésen felírni a kötvényszámot és a feltétel dátumát, és ezért kell az ajánlatban a dokumentum nevével, számával és hatályával együtt hivatkozni rá.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha mind a hat kérdésre van válasz, és ha a 6. kérdésnél konkrét dátum szerepel. A 4. kérdésnél kötött elem, hogy a magassági határ a feltételből származik, nem általános szabályból. Az 5. kérdésnél a három következményszint valamelyikét meg kell nevezni. Rossz a megoldás, ha forintos értékhatárt idéz internetes forrásból, vagy ha a hatályt nem ellenőrizte.

Gyakori hiba

• Fejből mond magassági határt. Hiba, mert a feltételek 2 és 3 méter között eltérnek, és a különbség egy egész ablaksor.
• Forintos értékhatárt idéz. Hiba, mert az összegek biztosítónként és évjáratonként eltérnek; a neten keringő számok gyakran több évesek.
• Az elutasítást és a mentesülést azonos dolognak veszi. Hiba, mert az elutasításnál nincs is biztosítási esemény, a mentesülés viszont a szerződő magatartásához és a kárban való közrehatáshoz kötődik.
• Nem írja fel a feltétel hatályát. Hiba, mert egy fél év múlva előkerülő jegyzetről nem lehet megmondani, melyik feltételváltozatra vonatkozik.

Tudáspróba — megoldókulcs

1. feladat — feleletválasztós Megoldás: b) Indoklás: A MABISZ egyesület — nem hatóság, nem szabványosító testület, nem jogalkotó. Az ajánlása a biztosítási szerződésen keresztül válik kötelezővé: amint a szerződés hivatkozik rá, már nem ajánlás, hanem szerződéses kötelem (lásd 10.1). „MABISZ-előírás" nem létezik.

2. feladat — felelet-kiegészítős Megoldás: a termék-megfelelőségi ajánlás 5 évig érvényes, és 2008. december 31. óta nem hosszabbítható meg. A védelmi osztályok közül az I. számú a legerősebb, a telephelyekre vonatkozó kategóriák közül pedig az A betűjelű. Indoklás: Az érvényességi idő a 10.2-ben, az osztály- és kategóriaskála iránya a 10.3-ban. Az I–VII. skálán az I. a legerősebb és a VII. a leggyengébb — ez a leggyakoribb elgépelés forrása.

3. feladat — párosítási

Indoklás: A hagymahéj-modell öt köre és a hozzájuk tartozó jellemző eszközök a 10.4 táblázatában.

4. feladat — igaz-hamis Megoldás: - a) Hamis — ez a fejezet legfontosabb csapdája. Ilyen megfeleltető táblázat egyetlen MABISZ-dokumentumban sincs. A két rendszer más kérdésre válaszol: a Grade a feltételezett behatoló felkészültségéhez van méretezve, a MABISZ védelmi osztály a védett értékhez és a vagyoncsoporthoz. Az olyan megfeleltetés, hogy „Grade 2 = részleges védelem", forrásból nem igazolható — ne írd le, és ajánlatban se használd (lásd 10.3, megerősítve 12.8-ban). - b) Hamis. A csapdaszerű védelem nem önálló védelmi vonal, hanem a térvédelem egy telepítési módja: nem a teljes belső teret fedjük le, hanem a kényszerpályákat (lásd 10.5). - c) Igaz. A MABISZ értéktároló-értékhatár táblázata minden fokozathoz két értéket ad: egyet elektronikai jelzőrendszerbe kötés nélkül, egyet bekötve — és a bekötött érték a magasabb (a szakirodalom szerint jellemzően a duplája). Egy bizonyos fokozattól a bekötés kötelező is (lásd 10.6). - d) Hamis. A MABISZ besorolási oldalán ma is fent vannak olyan összeghatárok, amelyek a saját szövegük szerint 2015. február 28-ig voltak érvényesek. Az érték- és összeghatárokat a megbízó hatályos biztosítási feltételéből kell kiolvasni. Egyetlen kivétel az értéktárolók értékhatár-táblázata, amelyet maga a MABISZ ad ki és évente frissít (lásd 10.3 és 10.6).

5. feladat — csoportosítási

Indoklás: A mechanikai elemek (falazat, zár, rács, üvegezés) a 10.6-ban; a három elektronikai szint tartalma — csapdaszerű, illetve teljes körű felület-, tér-, tárgy- és személyvédelem — a 10.4 záró táblázatában. A szabotázsvédett készülékház a MABISZ-tanúsítványok visszatérő elektronikai kikötése (lásd 10.2).

6. feladat — sorba rendezési Megoldás: 1. a termék keresése a jegyzékben 2. a besorolás szintjének ellenőrzése 3. az érvényességi idő ellenőrzése 4. a tanúsítvány kikötéseinek átnézése 5. beépítés a kikötések szerint 6. dokumentálás az átadási anyagban

Indoklás: A 10.2 „a szerelő öt lépése" felsorolása, kiegészítve a beépítés mozzanatával; a sorrend logikája az, hogy minden „nem" válasz ugyanoda vezet — másik terméket kell választani (lásd 10.1. ábra).

7. feladat — párosítási (következmények) Megoldás: - a) (E) elutasítás — ha a behatolás helyén a minimális mechanikai védelem feltételei sem teljesültek, az esemény nem minősül biztosítási eseménynek. - b) (L) limitre szorítás — ha a védelem gyengébb, mint amit a szerződés előír, a biztosító a ténylegesen meglévő védelmi osztálynak megfelelő legmagasabb összegig teljesít. - c) (M) mentesülés — ha a biztosított nem tartotta be az előírásokat, és ez a mulasztás közrehatott a kár bekövetkeztében.

Indoklás: A három következményszint táblázata a 10.8-ban. A különbség lényege: az elutasításnál meg sem történt „biztosítási esemény", a limitre szorításnál fizetnek, csak kevesebbet, a mentesülésnél pedig a szerződő magatartása és annak közrehatása számít.

8. feladat — rövid kifejtés (mintaválasz) Megoldás (mintaválasz): „Négy dologra hívom fel a figyelmét. Először: a jelzés önmagában nem véd. Külterületen, 4 km-re a legközelebbi lakott helytől a sziréna gyakorlatilag senkinek nem szól — jelzés csak akkor ér valamit, ha kimegy távfelügyeletre, és van kivonuló szolgálat. Másodszor: a biztosítási szerződése védelmi szintet ír elő, és ez együtt kezeli a mechanikát és az elektronikát; ha a behatolás helyén a minimális mechanikai védelem sem teljesül, a biztosító elutasíthatja a kárt, ha pedig gyengébb szint épült ki, mint amit a szerződés előír, limitre szoríthatja a kifizetést. Harmadszor: nagy értékű szerszámgépeknél a mechanika időt vesz a behatolótól — enélkül a kivonulás nem ér oda. Negyedszer: azt javaslom, hogy még az ajánlat előtt kérje el a biztosítási szerződése vagyonvédelmi előírásait, és ahhoz tervezzünk. Ha ennek ellenére mechanikai fejlesztés nélkül kéri a rendszert, ezt írásban rögzítem, és a maradék kockázatot belefoglalom a dokumentációba." Indoklás: A három következményszint a 10.8-ban, az „elektronika kiegészíti a mechanikát, nem váltja ki" elv a 10.7-ben, a helyes munkamódszer hatlépéses listája a 10.8 végén; az élőerős pillér szerepe már az 1.1-ben.