9. fejezet – megoldások és megoldókulcs

Gyakorlati feladatok — részletes megoldások

9.1 gyakorlat — Olvass adatlapot!

Mit gyakorol: a Grade és a Class adatok kiolvasását gyártói adatlapból, és a „leggyengébb elem" szabály alkalmazását.

Megoldás

Ez mintamegoldás: a konkrét értékek attól függenek, melyik három adatlapot találod meg. Ami kötött, az a három adat, amit keresni kell, és a két záró kérdés logikája.

A kitöltendő táblázat és az, amit keresni kell benne

Eszkoz tipusa      | Grade | Class | Melyik EN 50131 resz szerint vizsgaltak?
-------------------+-------+-------+------------------------------------------
PIR-erzekelo       |       |       | 50131-2-2  (PIR erzekelok)
nyitaserzekelo     |       |       | 50131-2-6  (magneses nyitaserzekelo
                   |       |       |             erintkezok)
kulteri szirena    |       |       | 50131-4    (figyelemfelhivo eszkozok)

A Grade és a Class oszlopot az adatlapról kell kitöltened. Ha valamelyik hiányzik, az önmagában információ: a gyártó nem tünteti fel, tehát nem tudod igazolni a megfelelést — és ezt az ajánlatban sem írhatod le.

1. Milyen fokozatú lenne a három eszközből épített rendszer?

A rendszer fokozata a leggyengébb eleme fokozatával egyenlő. Ha tehát a PIR Grade 3, a nyitásérzékelő Grade 2 és a sziréna Grade 2, akkor a rendszer Grade 2 — a drágább PIR-t hiába fizetted ki, a lánc a leggyengébb szemén szakad. Ebből következik a gyakorlati szabály: fokozatot vegyíteni nem érdemes.

Egy pontosítás, amit a vizsgán is érdemes kimondani: ezt a jegyzet szakmai alapelvként tanítja; hogy szó szerint így szerepel-e a szabvány szövegében, azt nyilvános forrásból nem lehetett igazolni. A gyakorlati következtetés attól még helyes.

2. Alkalmas-e a kültéri sziréna környezeti osztálya a magyar télre?

Ehhez a környezeti osztályok hőmérséklet-tartományát kell nézni:

Szabad falfelületre, tetőre, kerítésre Class IV kell; eresz alá, fedett helyre a Class III is megfelel. Ha az adatlapon Class II szerepel, az eszköz kültérre nem alkalmas: a működés −10 °C alatt már nem garantált — és egy magyar télen ez bőven megtörténik. A tünet nem az, hogy az eszköz látványosan elromlik, hanem hogy hidegben téves riasztást ad vagy nem jelez; ezt később senki nem fogja megtalálni, mert nyáron nem reprodukálható.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha mindhárom eszközhöz megvan a Grade, a Class és a szabványrész, és ha az 1. kérdésre a leggyengébb elem szabálya a válasz, indoklással. A 2. kérdésnél a kritikus hőmérséklet a Class II alsó határa, a −10 °C — ez a szám akkor a válasz, ha az adatlapon Class II áll; Class III és IV esetén a −25 °C. Elfogadható, ha a hiányzó adatot „nem tünteti fel" megjegyzéssel jelölöd. Rossz a megoldás, ha a Grade-et és a Class-t összekeveri, vagy ha egy Class II eszközt „eresz alá jó lesz" alapon kültérre javasol.

Gyakori hiba

• Összekeveri a Grade-et és a Class-t. Hiba, mert két külön kérdésre válaszolnak: a Grade a behatoló felkészültségére, a Class a fizikai környezetre.
• A rendszer fokozatát a legerősebb elem szerint adja meg. Hiba, mert a lánc a leggyengébb szemén szakad: egy Grade 2 érzékelő a teljes rendszert Grade 2-re húzza le.
• Class II eszközt tesz eresz alá. Hiba, mert a −10 °C-os alsó határ egy magyar télen alulmúlható; kültéri érzékelőhöz Class III vagy IV kell.
• A katalógusszöveget hiszi el az adatlap helyett. Hiba, mert a fokozat és az osztály a készülék jelölésén és az adatlapon szerepel, nem a marketinganyagban.

9.2 gyakorlat — Ellenőrizd a jelzetet a katalógusban!

Mit gyakorol: a szabványjelzet pontos, évszámmal együtt történő kikeresését, és annak megértését, mit lehet ingyen megtudni egy szabványról.

Megoldás

Ez mintamegoldás: a katalógusban talált évszámok és árak a lekérdezés napjától függenek. A feladat lényege a módszer.

A kitöltendő táblázat

Jelzet (evszammal)  | Magyar cim | Nyelv (magyar/angol) | Modositas (/A1,/A2)?
--------------------+------------+----------------------+---------------------
MSZ EN 50131-1      |            |                      |
MSZ EN 50131-6      |            |                      |
MSZ EN 62676-4      |            |                      |
MSZ EN 60839-11-1   |            |                      |
MSZ EN 50136-1      |            |                      |

A tárgykör mindegyiknél stabil, ezt előre tudod: 50131-1 = rendszerkövetelmények (innen jön a Grade), 50131-6 = tápegységek, 62676-4 = videó, alkalmazási irányelvek, 60839-11-1 = beléptető, rendszer- és eszközkövetelmények, 50136-1 = riasztásátvitel, általános követelmények. Az évszám viszont változik — ezért kell katalógusból venni.

1. Melyiknél tért el az évszám, és mit tanultál ebből?

A jegyzet szándékosan nem közöl évszámot ezekhez a jelzetekhez, mert a kiadások gyorsan frissülnek, és a források már a jegyzet készítésekor is részben elavultak voltak. A tanulság egyetlen mondatban: a rész-számot és a tárgyat tanuld meg, az évszámot mindig ellenőrizd. Ha jelzetet írsz ajánlatba vagy dokumentációba, évszámmal együtt, az MSZT katalógusából vedd át.

2. Van olyan, amelyikhez módosítás (/A1, /A2) tartozik? Mit jelent ez?

A módosítás azt jelenti, hogy az alapszabvány szövegének egy részét utólag megváltoztatták, és a követelmény a két dokumentum együttes olvasatából áll össze. A gyakorlatban ez két dolgot jelent: (a) ha megveszed az alapszabványt, a módosítást is meg kell venned, különben nem a hatályos követelményt olvasod; (b) ha jelzetet írsz dokumentációba, a módosítást is fel kell tüntetned, különben hiányos a hivatkozás.

3. Mennyibe kerül? Számold ki mind az öt árát

A pontos összeget a katalógusból írd ki, és add össze. Két dolgot érdemes külön feljegyezni: a papír és a PDF áfakulcsa eltér, és papírnál nyomdai költség is felszámítható. Az összeg láttán derül ki, miért nem olvasott a legtöbb szerelő soha szabványt — és miért fontos tudni, mit lehet ingyen megtudni:

1. A KATALOGUSBOL ingyen kiderul a jelzet, a cim es az evszam.
   Ennyi mar eleg ahhoz, hogy HELYESEN hivatkozz ra az ajanlatban.
2. A GYARTOI ADATLAP megadja, melyik resz szerint vizsgaltak a termeket,
   milyen Grade-re es Class-ra.
3. A TERVEZO vagy a megrendelo muszaki leirasa gyakran idezi a
   kovetelmenyt - kerd el irasban, es dolgozz abbol.
4. Ha a munka MEGKOVETELI a szoveg ismeretet, a szabvanyt meg kell venni
   vagy olvasotermi hozzaferessel meg kell nezni. Ez uzleti koltseg.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha mind az öt jelzethez van évszám, magyar cím és nyelvi adat, és ha az 1. kérdésre a válasz az, hogy az évszámot mindig a katalógusból kell ellenőrizni. A 3. pontnál az összeadás elvégzése a feladat, nem egy konkrét szám megjegyzése — az árak változnak. Rossz a megoldás, ha az évszámot innen vagy egy internetes listából veszi át, vagy ha a szabvány szövegét próbálja illegálisan beszerezni.

Gyakori hiba

• Évszám nélkül hivatkozik a jelzetre. Hiba, mert a szabványkiadások változnak, és dokumentációban az évszám nélküli hivatkozás nem azonosít egyértelműen.
• A módosítást külön dokumentumként figyelmen kívül hagyja. Hiba, mert a hatályos követelmény az alapszabvány és a módosítás együttese.
• A szabvány szövegét megosztja vagy szó szerint idézi az ajánlatban. Hiba, mert a szöveg szerzői jogi védelem alatt áll; hivatkozni szabad, átvenni nem.
• Azt hiszi, az „önkéntes alkalmazás" azt jelenti, hogy nem kell foglalkozni vele. Hiba, mert szerződés, biztosítói feltétel vagy jogszabályi hivatkozás útján mégis kötelezővé válhat.

9.3 gyakorlat — Kötelező vagy nem kötelező?

Mit gyakorol: annak eldöntését, hogy egy adott helyzetben mi teszi a szabványt számonkérhetővé.

Megoldás

A kiindulópont a törvényszöveg: „A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes." Ebből azonban nem következik, hogy nem kell betartani: három úton mégis kötelezővé válhat — jogszabályi hivatkozás, szerződéses kikötés, biztosítói feltétel.

A eset — családi ház, nincs szabványhivatkozás, nincs biztosítói követelmény

Jogi értelemben nem kötelező. Nincs sem szerződéses kikötés, sem biztosítói elvárás, sem jogszabályi utalás. Mégis a szabvány a szakmai mérce: ha a rendszer nem jelez, betörnek, és a megrendelő kártérítést követel, a bíróság azt fogja kérdezni, hogy a szakma szabályai szerint jártál-e el. A legerősebb bizonyíték az, ha a kiépítés a vonatkozó szabvány szerinti; a legkellemetlenebb kérdés az, hogy miért tértél el tőle.

B eset — az ajánlatban „MSZ EN 50131 szerinti Grade 2 fokozat"

Kötelező — szerződéses kötelezettségként. Ezt te tetted magadra nézve kötelezővé. Ettől kezdve ez a vállalásod: ha a rendszer nem felel meg neki, az szerződésszegés, annak minden polgári jogi következményével. Ebből következik a szabály: ha a szabványt nem ismered pontosan, ne hivatkozz rá az ajánlatban — írj olyat, amit teljesíteni és igazolni is tudsz.

C eset — ékszerüzlet, a biztosítás védelmi szintet ír elő

Gyakorlatilag kötelező. A vagyonvédelemben ez a legerősebb tényleges kényszer: ha a kiépítés nem felel meg, a biztosító a kárkifizetést csökkentheti vagy megtagadhatja — és a megrendelő ilyenkor rajtad fogja keresni a különbözetet. A következmény három szintű lehet: elutasítás (nem minősül biztosítási eseménynek), limitre szorítás (csak a ténylegesen meglévő védelmi szintnek megfelelő összegig fizetnek), vagy mentesülés (ha az előírás megszegése közrehatott a kár bekövetkeztében).

D eset — irodaház, beépített tűzjelző berendezés is kell

Gyakorlatilag kötelező, jogszabályi hivatkozáson keresztül. A beépített tűzjelző berendezés az OTSZ hatálya alá tartozik, amely a „vonatkozó műszaki követelményt" a nemzeti és uniós szabványok összességeként határozza meg — a tűzjelzésnél tehát a szabvány (az MSZ EN 54 sorozat) jogszabályi hivatkozáson keresztül válik számonkérhetővé. Két további dolgot mondj ki: a behatolásjelző központra kötött füstérzékelő nem beépített tűzjelző berendezés és nem helyettesíti azt; és ez a munka nem a vagyonvédelmi rendszerszerelő kompetenciája — tűzvédelmi szakembert kell bevonni, és ennek írásban is nyoma legyen.

E eset — „nem kell semmilyen szabvány", fél év múlva betörés és kártérítési igény

Jogi értelemben itt sem volt kötelező — de az „önkéntes" szó nem véd meg a szakmai felelősség alól. A kérdés a vitában az lesz, hogy a szakma szabályai szerint jártál-e el, és hogy figyelmeztetted-e a megrendelőt a következményekre. A helyes lépés a munka előtt lett volna: leírni az ajánlatba, mit nem tartalmaz a rendszer, megfogalmazni a maradék kockázatot, és ha az ügyfél olcsóbbat kér a szükségesnél, ezt írásban jelezni és megőrizni. Ez a néhány sor egy vitatott ügyben többet ér minden szóbeli figyelmeztetésnél.

Értékelés

Kötött válaszok: A = jogilag nem kötelező, de szakmai mérce; B = szerződéses kötelezettség; C = biztosítói feltétel miatt gyakorlatilag kötelező; D = jogszabályi hivatkozáson keresztül számonkérhető (OTSZ, MSZ EN 54); E = jogilag nem kötelező, de a szakmai felelősség fennáll. Mindegyiknél kell két mondat indoklás. Elfogadható, ha a C esetnél a három következményszint közül csak egyet nevez meg, ha az helyes. Rossz a megoldás, ha az „önkéntes" szóból arra következtet, hogy a szabvány betartása szabadon elhagyható.

Gyakori hiba

• Az „önkéntes" szóból felmentést olvas ki. Hiba, mert az csak annyit jelent, hogy a szabvány önmagában nem jogszabály — szerződés, biztosítói feltétel és jogszabályi hivatkozás útján kötelezővé válhat.
• Grade-re hivatkozik az ajánlatban anélkül, hogy ismerné a követelményt. Hiba, mert ezzel szerződéses vállalást tesz, amelynek nemteljesítése szerződésszegés.
• A tűzjelzést a riasztóra kötött füstérzékelővel tudná le. Hiba, mert az jogi értelemben nem beépített tűzjelző berendezés — és ez emberéletet érintő kérdés.
• Azt hiszi, az „ügyfél így kérte" mentesít. Hiba, mert a szakmai gondosság a szerelőé; a figyelmeztetésnek írásban kell nyoma maradnia.

Tudáspróba — megoldókulcs

1. feladat — feleletválasztós Megoldás: b) Indoklás: Az 1995. évi XXVIII. törvény 6. § (1) szerint „a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes" — de három úton kötelezővé válhat: jogszabályi hivatkozással, szerződéses vállalással vagy biztosítói feltétellel (lásd 9.2). Az „önkéntes, tehát nem érdekes" következtetés perbe vitt már szerelőt.

2. feladat — felelet-kiegészítős Megoldás: az alapszabvány az MSZ EN 50131 sorozat; a rendszerkövetelményeket az 1. rész (MSZ EN 50131-1), a tápegységeket a 6. rész (MSZ EN 50131-6) tartalmazza; a környezetállósági vizsgálati módszereket az MSZ EN 50130-5 adja meg. Indoklás: A sorozat felépítése és a két „vízszintes" szabvány a 9.3 táblázataiban; a Class I–IV vizsgálati alapja az MSZ EN 50130-5 (lásd 9.4).

3. feladat — párosítási

Indoklás: A 9.4 környezeti osztály-táblázata. A Class II eszköz nem tehető kültérre, még eresz alá sem, ha a hőmérséklet a −10 °C-ot alulmúlhatja — a hiba tünete nem a látványos meghibásodás, hanem a hidegben jelentkező téves vagy elmaradt jelzés.

4. feladat — igaz-hamis Megoldás: - a) Hamis. A rendszer fokozata a leggyengébb elemének fokozatával egyenlő: hiába Grade 3 a központ, ha egy Grade 2 érzékelő védi a leggyengébb pontot (lásd 9.4). A jegyzet ezt szakmai alapelvként tanítja, mert szó szerinti szabványi idézetként nem volt igazolható. - b) Igaz. Grade 3–4 esetén az áthidalási idő 60 óra, ami 30 órára felezhető, ha a hálózati hibajelzés eljut a távfelügyeletre (lásd 9.4, illetve 16.4). - c) Hamis. A DORI szerinti felismerés (recognition, 125 px/m) csak arra elég, hogy egy már ismert személyről eldöntsük, ő az-e. Ismeretlen személy kilétének megállapításához azonosítás (identification, 250 px/m) kell (lásd 9.5). - d) Hamis — visszatérő csapda. A behatolásjelző központra kötött füstérzékelő hasznos kiegészítő jelzés, de nem OTSZ szerinti beépített tűzjelző berendezés: arra az MSZ EN 54 sorozat és a tűzvédelmi jogszabályi rend vonatkozik, más eszköz-, tervezési és felülvizsgálati követelményekkel (lásd 9.8, illetve 15.10). - e) Hamis. Ha magyar fordítás még nincs, akkor az angol nyelvű változatot kell magyar nemzeti szabványnak tekinteni — a bevezetés akkor is megtörtént, ha a fordítás nem készült el (lásd 9.1).

5. feladat — csoportosítási

Indoklás: A sorozatok szétválasztása a 9.3 (50131), 9.5 (62676), 9.6 (60839-11), 9.7 (50136 és 50518) és 9.8 (EN 54, HD 60364) alfejezetekben. Az MSZ EN 50518 tárgya a távfelügyeleti (riasztásfogadó) központ, ezért tartozik egyértelműen a „riasztásátvitel és távfelügyelet" csoportba — a jegyzet is a 9.7-ben tárgyalja.

6. feladat — sorba rendezési Megoldás: 1. észlelés (detection) — 25 px/m 2. megfigyelés (observation) — 62,5 px/m (kerekítve 62–63) 3. felismerés (recognition) — 125 px/m 4. azonosítás (identification) — 250 px/m

Indoklás: A DORI-táblázat a 9.5-ben. A megfigyelés kategóriánál a szabvány modellje szerinti érték 62,5 px/m (16 cm-es arcszélesség × 10 px), a gyártói irodalomban 62–63 px/m közötti értéket adnak meg — egyes források 62, mások 63 px/m-t írnak, de ugyanarról a kategóriáról van szó, a különbség a gyakorlatban nem mérvadó.

7. feladat — rövid kifejtés (mintaválasz) Megoldás (mintaválasz): „A »látni lehessen, ki jön be« mondat műszakilag azonosítást jelent, ami 250 px/m képpontsűrűséget kíván a kapunál — ez rendszerint külön, szűk látószögű kamerát jelent, mert egy nagy látószögű, az egész udvart pásztázó kamerával ez nem oldható meg. Mielőtt árat mondok, három dolgot kérdezek vissza: (1) valóban ismeretlen személy kilétét kell-e megállapítani, vagy elég a már ismert emberek felismerése (125 px/m) — mert ez a kamerák számát dönti el; (2) milyen széles a kapunyílás, és mekkora területet kell lefedni; (3) éjjel is kell-e ilyen minőség, mert az megvilágítást vagy IR-t is jelent. A DORI-kategória nem műszaki finomkodás: ez az árajánlat alapja." Indoklás: A DORI-kategóriák és az ügyfélmondat lefordítása a 9.5-ben, az ottani tippel együtt. Ajánlatban mindig px/m értéket írj, arcra vonatkoztatott képpontszámot ne — arra a jegyzet nem talált igazolható szabványi előírást.

8. feladat — rövid kifejtés (mintaválasz) Megoldás (mintaválasz): „Igaz, hogy a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes — de ez csak annyit jelent, hogy maga a szabvány nem jogszabály. Három úton mégis kötelezővé válik ránk: ha jogszabály hivatkozik rá, ha a saját ajánlatunkban vagy a szerződésben leírjuk (»Grade 2 kiépítés«), és ha a megrendelő biztosítási feltétele védelmi szintet ír elő. A konkrét kockázat: ha kár történik és a rendszer nem jelzett, a bíróság azt fogja kérdezni, a szakma szabályai szerint jártunk-e el — és a legerősebb bizonyíték az, ha a kiépítés a vonatkozó szabvány szerinti. Az »önkéntes« szó nem véd meg a szakmai felelősség alól, a biztosító pedig csökkentheti vagy megtagadhatja a kifizetést, amit az ügyfél rajtunk fog keresni." Indoklás: A három kötelezővé váló út és a szakmai mérce kérdése a 9.2-ben; a biztosítói következmények részletesen a 10.8-ban.