8. fejezet – megoldások és megoldókulcs

Gyakorlati feladatok — részletes megoldások

8.1 gyakorlat — Kameratábla és rövid adatkezelési tájékoztató megszövegezése

Mit gyakorol: a figyelemfelhívó jelzés kötelező tartalmi elemeinek alkalmazását, és a szerelő felelősségi határának kimondását.

Megoldás

Ez mintamegoldás: a tábla pontos szövege és a megőrzési idő az üzemeltetőn múlik. Ami kötött, az a tartalmi elemek listája és az, hogy a hiányzó adatok szögletes zárójelben maradnak.

1. A bejárat elé kerülő tábla szövege

[kamera-piktogram]  TERULETUNKON ELEKTRONIKUS MEGFIGYELORENDSZER MUKODIK

  Az adatkezelo:        <az uzemelteto (a bolt) neve, szekhelye, elerhetosege>
  Az adatkezeles celja: vagyonvedelem, a lopas megelozese es felderitese
  Jogalap:              az adatkezelo jogos erdeke
  A felvetel tarolasa:  <az uzemelteto altal meghatarozott idotartam>
  A megfigyelt terulet: eladoter, penztar, raktarajto
  Jogaid:               hozzaferes, torles, tiltakozas - reszletek a
                        teljes tajekoztatoban
  Teljes tajekoztato:   <QR-kod / webcim / "a penztarnal kerheto">

A táblát a belépési pont elé kell kitenni, nem a kamera alá: az érintettnek azelőtt kell látnia, hogy belépett volna a megfigyelt területre. Lehetőleg szemmagasságban, piktogrammal, jól látható helyen és jól olvashatóan.

Ami hiányzik a fenti tábláról, és amit az üzemeltetőtől kell megkapni — a 8.2 alfejezet ellenőrzőlistája szerint: az adatkezelő pontos adatai; a tárolás célja (nem azonos a megfigyelés céljával); a tárolás helye (hol áll a rögzítő, kinél van a felhő); a tárolás időtartama; az adatok megismerésére jogosult személyek köre; és a jogorvoslati tájékoztatás. Az utolsó kettő az, ami a gyakorlatban a legtöbbször teljesen hiányzik.

Egy dolgot külön nézz meg: az „üzemeltető" nem a telepítő. Ha a táblára a te céged neve kerül adatkezelőként, akkor papíron te leszel az, akitől az érintettek a felvételt kérik, és akit a hatóság megkeres.

2. A részletes tájékoztató vázlata

1.  Az adatkezelo megnevezese es elerhetosege
2.  A megfigyeles es a felvetelkeszites celja
3.  A tarolas celja (kulon a megfigyeles celjatol)
4.  Az adatkezeles jogalapja + az erdekmerlegeles roviditett eredmenye
5.  A megfigyelt teruletek felsorolasa, kameraankent
6.  A felvetel tarolasanak HELYE
7.  A tarolas IDOTARTAMA es annak indoka
8.  Az adatok megismeresere jogosult szemelyek kore
9.  A felvetel megismeresenek rendje es a jegyzokonyvezes
10. Adattovabbitas (hatosag megkeresese) rendje
11. Az erintettek jogai es azok ervenyesitesenek rendje
12. Jogorvoslat: panasz az adatkezelonel, hatosagi es birosagi ut

3. Három érv a megőrzési idő indoklására

A törvény ma nem ír elő általános megőrzési határidőt: az adatkezelőnek kell meghatároznia, a GDPR célhoz kötöttség és korlátozott tárolhatóság elve alapján, és meg is kell tudnia indokolni. A boltos érvei:

1. A vasárnapi zárva tartás. A szombat esti eseményre csak hétfőn derülhet fény, tehát a megőrzési időnek legalább a zárva tartást át kell hidalnia — különben a felvétel a felismerés előtt törlődik.
2. A korábbi két lopás. A megfigyelésnek van igazolható, konkrét előzménye: nem elméleti kockázatról van szó, hanem bekövetkezett eseményekről.
3. Az áruhiány felismerésének átfutási ideje. A készlethiány gyakran csak a leltárnál vagy az áruátvételnél derül ki, tehát a kár és az esemény között több nap is eltelhet.

Fontos árnyalat: a 72 óra nem határidő, hanem a bizonyítási teher fordulópontja — fölötte az adatkezelőnek meg kell indokolnia, miért szükséges ennyi. A hétvégi vagy ünnepnapi zárva tartás pontosan ilyen indok.

4. Mit nem vállalsz el, és miért?

„Az adatkezelési tájékoztató megszövegezését és az érdekmérlegelési teszt elkészítését nem vállalom, mert ezekkel a dokumentumokkal az adatkezelő felel, és ha én készítem, egy vitában én leszek az, aki »vállalta a jogi megfelelést«." Amit vállalsz: listát adsz a kötelező tartalmi elemekről, megmutatod, hol találja a jogszabályt, beállítod a rögzítőn a megadott megőrzési időt, és mindezt beírod az átadási dokumentációba.

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha a táblán a hiányzó adatok szögletes zárójelben maradtak, ha a vázlatban legalább a cél, a jogalap, a tárolás helye és időtartama, a megismerésre jogosultak köre, az érintetti jogok és a jogorvoslat szerepel, és ha a 4. pontban a tájékoztató megszövegezését vagy az érdekmérlegelést utasítod vissza. Elfogadható más érvrend a megőrzési időhöz, ha a vasárnapi zárva tartás szerepel benne. Rossz a megoldás, ha konkrét napszámot ír a törvényre hivatkozva, vagy ha az adatkezelőként a szerelő cégét nevezi meg.

Gyakori hiba

• Napszámot idéz a törvényből. Hiba, mert a 3 munkanapos, 30 és 60 napos megőrzési határidők kikerültek az SzVMt.-ből; ma az általános esetben nincs törvényi napszám.
• A táblát a kamera alá teszi. Hiba, mert az érintettnek a belépés előtt kell látnia, hogy dönthessen arról, belép-e egyáltalán.
• Az adatkezelő helyére a telepítő cég neve kerül. Hiba, mert az adatkezelő az, aki a rendszert működteti és a felvételek sorsáról dönt — vagyis a megrendelő.
• A szerelő megírja az ügyfél tájékoztatóját. Hiba, mert ezzel magára veszi azt a felelősséget, amely jogilag az adatkezelőé.

8.2 gyakorlat — „Átlátó" kamera javítása papíron

Mit gyakorol: a látószög elsődleges, műszaki rendezését és a maszkolás helyes szerepét.

Megoldás

Ez mintamegoldás: a te alaprajzod más geometriájú lesz. Ami kötött, az a sorrend — előbb a kamera helye és iránya, csak azután a maszk — és a dokumentálás.

1. A rajz

Rajzold be a két kamera látószögét, és satírozd be, ami a telekhatáron túlra esik. A bejárati ajtó fölötti kameránál ez jellemzően a kapu előtti járdaszakasz; a kocsibeálló fölöttinél a szomszéd kerítése, kapuja, esetleg az utca túloldala. Ez azért fontos, mert amint a kamera átlát a telekhatáron, a rendszer kiesik a háztartási kivétel alól, és a GDPR teljes egészében alkalmazandó lesz — jogalap, tájékoztatás, érintetti jogok, minden.

2. Mivel próbálod először megoldani?

1. A latoszoget ELO KEPEN, a helyszinen allitsd be - ne katalogusbol szamolva.
2. Nezd meg, mi esik a kepbe a telekhataron tul: jarda, ut, szomszed udvar,
   szomszed ablaka.
3. ELOSZOR a kamera HELYET es a LATOSZOGET modositsd:
   - szukebb latoszogu objektiv,
   - alacsonyabb (meredekebb, lefele nezo) dolesszog,
   - masik szerelesi pont (kozelebb az ajtohoz, alacsonyabbra, oldalra).
4. CSAK EZUTAN jon a maszk - ez a masodik lehetoseg, nem az elso.
5. Ha maszk kell: allitsd be, INDITS ROGZITEST, es a ROGZITETT felvetelen
   ellenorizd, hogy a maszk ott is takar.

A 4–5. lépés azért ilyen szigorú, mert a rosszul beállított maszk, az elmozdult kameraállás, a PTZ-kamera elforgatása, vagy az olyan maszk, amelyet a rendszer csak az élő képen alkalmaz, a rögzítettben nem — mindegyik ugyanoda vezet: jogsértéshez. Volt már olyan hatósági ügy, ahol az érintett alkalmazott ugyan maszkolást, de nem megfelelően, és a hatóság ettől még jogsértést állapított meg.

3. Milyen dokumentumot készítesz átadáskor?

- KEPERNYOMENTES a vegleges latoszogrol, kameraankent (a rogzitett kepbol!)
- a maszkok beallitasat igazolo kepernyomentes, szinten a rogzitett felvetelrol
- a felmeresi/elhelyezesi rajz, amelyen a kamerak helye es iranya szerepel
- iras arrol, hogy a kamera elforgatasa, athelyezese utan a maszkot UJRA
  ELLENORIZNI kell
- az atadasi dokumentacio melleklete: mit allitottal be, mirol tajekoztattad
  az ugyfelet (tabla, tajekoztato, tiltott helyek) - alairassal

A képernyőmentés a te védelmed is: ha fél év múlva a szomszéd feljelentést tesz, ez bizonyítja, hogy a rendszer átadáskor jogszerű látószöggel működött.

4. „De én pont azt akarom látni, ki jár el a kapum előtt."

A válasz nyugodt, de nem alkuképes: „Vagyonvédelmi célból a közterület megfigyelése nem jogszerű. Amit a képből ki lehet hagyni, azt kihagyjuk; ami marad, azt maszkoljuk. A kapu és a bejárat a telken belülről is jól figyelhető — pont azt fogja látni, ha valaki bejön Önhöz. Aki elmegy a ház előtt, azt nem." Ha az ügyfél ragaszkodik hozzá, ezt írásban jelezd, mert a jogsértés az ő adatkezelői felelőssége lesz — de csak akkor, ha te bizonyíthatóan figyelmeztetted.

Értékelés

Kötött elem: a sorrend (kamerahely, dőlésszög, objektív → csak utána maszk), a maszk ellenőrzése a rögzített felvételen, és az, hogy a közterület vagyonvédelmi célú megfigyelése nem jogszerű. Akkor teljes a megoldás, ha a dokumentumlistában szerepel a képernyőmentés és a későbbi újraellenőrzésre vonatkozó írásos figyelmeztetés. Rossz a megoldás, ha a maszkolást ajánlja első lépésként, vagy ha a 4. kérdésre „megoldjuk valahogy" típusú választ ad.

Gyakori hiba

• Elsőként maszkol. Hiba, mert a maszk másodlagos megoldás: előbb a kamera helyét, dőlésszögét és objektívjét kell rendezni.
• A maszkot csak az élő képen ellenőrzi. Hiba, mert van olyan rendszer, amely a maszkot a rögzített felvételen nem alkalmazza — és éppen az a felvétel a bizonyíték.
• A „családi ház" érvre hivatkozik. Hiba, mert a háztartási kivételt szűken kell értelmezni: amint a rendszer közterületre vagy szomszédos ingatlanra is kiterjed, nem alkalmazható.
• Nem készít képernyőmentést. Hiba, mert egy későbbi panasznál nem tudod bizonyítani, hogy a rendszer átadáskor rendben volt.

8.3 gyakorlat — Találd meg az elavult adatot

Mit gyakorol: az elavult jogi információ felismerését magyar nyelvű szakmai forrásokban.

Megoldás

Ez mintamegoldás: a talált cikkek attól függenek, mikor és mire keresel. A feladat lényege nem a konkrét három forrás, hanem az, hogy megtaláld a két jellegzetes hibát, és hogy legyen módszered az ellenőrzésre.

1. A 3 munkanapos, 30 és 60 napos megőrzési határidő

Ezt a magyar nyelvű összefoglalók jelentős része máig hozza. A helyzet:

A két harminc nap nem ugyanaz a harminc nap: az egyik a felvételre, a másik a jegyzőkönyvre vonatkozik. Aki ezt összemossa, abból lesz az az ügyfél, aki büszkén közli, hogy „a törvény szerint 30 napig tárolunk mindent".

2. Az Mt. 11. § kontra 11/A. §

A munkavállaló ellenőrzésére és a technikai eszköz alkalmazására vonatkozó szabály a hatályos Munka Törvénykönyvében a 11/A. §-ban van. A régebbi cikkek a 11. §-t idézik, mert az átszámozás előtti szöveget használják — a hatályos 11. § viszont a biometrikus adatok kezeléséről szól. Ha egy szövegben az „Mt. 11. §" szerepel a munkavállalói kamerás megfigyelésnél, az önmagában elárulja, hogy a forrás nem frissült.

3. A szövegek dátuma

Nézd meg a megjelenés dátumát, és azt is, hogy jelzik-e valahol a jogi állapot változását. A tipikus kép: a cikk 2018–2019 körüli, dátum nincs kiírva vagy csak a láblécben szerepel, és a jogi állapot változásáról egy szó sincs. A kérdés-felelet oldalak és a cégek adatvédelmi aloldalai jellemzően évekig nem frissülnek, és épp a számadatoknál (díj, határidő, érvényesség) hibáznak.

4. Hogyan ellenőriznéd?

Két mondatban: „Megnyitom a Nemzeti Jogszabálytárat, a jogszabályt a számával keresem meg, és ellenőrzöm, hogy a hatályos időállapotot nézem-e. Ezután a böngésző keresőjével rákeresek az állításban szereplő kulcsszóra vagy határidőre — ha nincs találat, akkor a szabály nincs a törvényben; ha pedig a bekezdés helyén csak a szám áll tartalom nélkül, akkor az a rendelkezés hatályon kívül van."

Értékelés

Akkor jó a megoldás, ha mindhárom forrásnál szerepel a megjelenés dátuma, ha legalább az egyiknél azonosítottad valamelyik elavult adatot, és ha a 4. pont válasza tartalmazza a kulcsszavas keresést mint nemleges ellenőrzési módszert. Elfogadható, ha valamelyik keresett hibát egyik forrás sem tartalmazza — ezt is le kell írni, mert az is eredmény. Rossz a megoldás, ha csak annyit állapít meg, hogy „a cikk régi", anélkül, hogy a hatályos szöveggel összevetette volna.

Gyakori hiba

• A találatok számából következtet. Hiba, mert attól, hogy tíz oldal ugyanazt írja, még nem lesz igaz: mind a tíz ugyanabból az elavult forrásból másol.
• A „hivatalos honlapon van" érvre hivatkozik. Hiba, mert a letöltött PDF hivatalos honlapról is lehet elavult; a PDF nem frissül magától.
• Összemossa a két harmincnapos szabályt. Hiba, mert az egyik szűk esetkörben a felvételre, a másik a megismerési jegyzőkönyvre vonatkozik.
• Elhagyja az időállapot ellenőrzését. Hiba, mert ugyanannak a törvénynek több időállapota van, és csak a hatályos teremt jogot és kötelezettséget.

Tudáspróba — megoldókulcs

1. feladat — feleletválasztós Megoldás: c) Indoklás: Ez a fejezet fő csapdakérdése. A 3 munkanapos általános határidő és a hozzá tartozó 30/60 napos kivételek a 2019. évi XXXIV. törvénnyel kikerültek az SzVMt.-ből; ma az általános esetben nincs törvényi napszám, a megőrzési időt az adatkezelőnek kell meghatároznia és indokolnia a GDPR célhoz kötöttség és korlátozott tárolhatóság elve alapján (lásd 8.3). A d) azért is rossz, mert a tárhely mérete műszaki adottság, nem jogalap.

2. feladat — felelet-kiegészítős Megoldás: a vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen alkalmazhat, és nem alkalmazható olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti. Indoklás: SzVMt. 30. § (2) és (3), lásd 8.1.

3. feladat — igaz-hamis Megoldás: - a) Hamis. A tábla a tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eszköze, nem jogalap. A jogalapot a GDPR adja (jellemzően jogos érdek, érdekmérlegeléssel), és a tájékoztatás ettől független, párhuzamos kötelezettség (lásd 8.2 és 8.5). - b) Igaz. Az SzVMt. 31. §-a kimondja, hogy „az ezen adatokat igazolható módon tartalmazó elektronikus nyilvántartás is jegyzőkönyvnek minősül" (lásd 8.4). - c) Hamis. A munkavállaló ellenőrzésére és a technikai eszköz alkalmazására vonatkozó szabály a hatályos Mt. 11/A. §-ában van; a 11. § a biometrikus adatok kezeléséről szól (lásd 8.6). - d) Hamis. A háztartási kivételt szűken kell értelmezni, és nem alkalmazható, ha a rendszer közterületre vagy szomszédos ingatlanra is kiterjed — ilyenkor a GDPR teljes egészében alkalmazandó (lásd 8.7, NAIH-3524-14/2022.).

4. feladat — párosítási

Indoklás: A hatályos jogban pontosan két helyen szerepel napszám, és egyik sem általános szabály (lásd 8.3 táblázata). „A két harminc nap nem ugyanaz a harminc nap": az egyik a felvételre szól egy szűk esetkörben, a másik a róla készült jegyzőkönyvre.

5. feladat — csoportosítási

Indoklás: A felelősségi táblázat a 8.8-ban. Az adatkezelő az üzemeltető, nem a szerelő — de a szerelőnek saját felelőssége van két ponton: hogy tiltott helyre ne kerüljön kamera, és hogy a látószög ne nyúljon túl a szükségesen.

6. feladat — sorba rendezési Megoldás: 1. a látószög élő képen való megtekintése 2. a kamera helyének és dőlésszögének módosítása 3. maszk beállítása 4. a rögzített felvételen való ellenőrzés 5. képernyőmentés az átadási dokumentációba

Indoklás: A 8.7 hatlépéses lepes blokkja: először a kamera helyét és a látószöget kell módosítani, a maszk csak a második lehetőség — és a maszkot a rögzített felvételen kell ellenőrizni, nem az élő képen.

7. feladat — felelet-kiegészítős Megoldás: a megismerésre jogosult nevét és igazolványának típusát és számát, a vállalkozás nevét és működési engedélyének számát, az adat megismerésének helyét és idejét (kezdő és záró időpont), a megismerés okát, célját, valamint az adathordozó megjelölését. Indoklás: Szvm. r. 10. § (1) a)–d) pontja, lásd 8.4.

8. feladat — rövid kifejtés (mintaválasz) Megoldás (mintaválasz): „Az öltözőbe kamerát nem szerelek. Ezt nem én döntöm el: az SzVMt. 30. § (3) bekezdése kifejezetten tiltja a megfigyelést az öltözőben, mert ott az emberi méltóságot sértené — és ez a tilalom akkor is áll, ha a megrendelő kéri, sőt akkor is, ha írásban vállalja a felelősséget. Ez azon kevés adatvédelmi kérdés egyike, ahol nekem, a szerelőnek is saját felelősségem keletkezik. Ha az eltűnések valósak, más eszközöket javaslok: az öltöző bejáratának megfigyelését, zárható szekrényeket, beléptetést, esetleg naplózott kulcskezelést. Írásban rögzítem: az átadási dokumentációba beteszem, hogy az öltözőbe kért kamerát a jogszabályi tilalom miatt nem építettem ki, milyen alternatívát ajánlottam, és ezt az ügyféllel aláíratom." Indoklás: A tiltott helyiségek felsorolása és a szerelő telepítési korlátja a 8.1-ben; az írásbeliség és a felelősség elhatárolása a 8.8 zárótippjében.